Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

KOSSUTH 8.20 Bach-művek. k 9.üt) Egy jenki ... 25. rész. 8.20 Régi melódiák. 10.05 Iskolarádió. 10.25 Édes anyanyelvűnk. 1Ö.30 Zongoramüvek. 11.00 Az influenzajárványról. 11.10 Puccini: Bohémélet. Részletek. 12.20 Ki nyer ma7 12,35 Tánczene. 13.20 Népi zene. 13.45 Riport. 14.00 Csicseri bőik 14.25 Nyitnikék. 15.30 Kóruspódium. 15.43 Cigánydalok. 16.05 Mindenütt otthon . .. 17.20 Hangverseny. 18.06 A tervezés törvénye. 18.16 Népi zene. 18.38 Madách világa. Vili. 19.40 Ballada a városról, amely , helytállt Európáért. 21.30 Szólókantáta. 21.42 Nóták. 22.20 Meditáció. 22.30 Dzsessz. 23.30 Massenet: Werther. Részietek. ft. 10 Dalok. í PETŐFI SCflS Nútacsokor. 9.03 Ezeregy délelőtt. n.45 Versek. 12.00 Az élő népdal. 12.10 Zenekari muzsika. 13.03 Áriák. Kettőtől — hatig.». Zenés délután. 1&20 Ifjú Zenebarátok Kiadója, isms Az ifjúsági Rádió Irodalmi önképző Köre. y>.£0 Sztravinszkij- hangverseny. J> 20.30 Jegyzet. 31.08 Zenés játékokból. 21.40 Egy pálya vonzásába®. 22.00 Holnap közvetítjük«. 32.20 Bartók: J. szvit. 2305 Brahms: Siratóének. 83.30 Könnyűzene. | MAGYAR l USOS Ísfcola-W, . 1703 Hírek. S M Esti mdődSa, .55 Kosárlabda profi mdora* 1300 Nysával a Karakumtem H. Ázsia kapuja. *8J® Szervezettebben. =» jobban. Dofc-fils»!, *á38 Esti mese. 1900 Tv-híradó. *iU» Horoszkóp-prodttko*». 2108 Zenei Figyelő. 21J8 Tábornoki* A háttórbe«; Dok.-flIm, escM Ttguftjradhtl t \fHOZi) EGEK VÖRÖS CSEŰWW3 (Telefon: 22-330 Fél 4 órakor Osceola Indiántörténet. safaeo» «BSn*> ronizált NDK ülr.een, Fél 6 órakor Felszabadítás A színes ezovjeé iffimerawzat ív—v. része. (Másfélszeres höasealWI EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07. í Fél 4, fél S óráké»? Az 1. számú ügynök Színes, szinkronizált lengyel kalandfilm Este fél 8 órák«? Furcsa pár Színes amerikai fflmvigjáték GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fekete tollú fehér madár HATVANI VÖRÖS CSILEAG Nápolyt látni és... HATVANI KOSSUTH Jelenidö FÜZESABONY A fekete város I—li. PÉTERVASARA Joe Hill balladája EÖRINCI A kétéltű ember Egerben, este 7 órakor: Cigánybáró (Gárdonyi ifjúsági bérlet) ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőbra. (Tele- íon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jóka* utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­érni uí-au _____ . A dohány — mielőtt elszívnánk Évszázadokon át a dohány tipikusan a „szegény népek növénye” volt és részben még ma is az. A palánták el­ültetéséhez és megvédéséhez, a sokszori kapáláshoz, a sza­kaszos betakarításhoz, a do­hánylevelek fűzéséhez, szá­rításához és válogatásához rengeteg kézi munkaerő szükséges. Amint , azonban nő a foglalkoztatottság, emel­kedik az életszínvonal, any- nyi a munkaalkalom, hogy válogatni lehet, ez a munkaerő fokozatosan máshová húzó­dik, vagy csak magasabb bé­rezés ellenében hajlandó to­vábbra is dohányt termesz­teni, Ez okozza, hogy nem­csak Magyarországon, vagy a hasonló helyzetű Bulgáriá­ban és Jugoszláviában, de már Görögországban, vagy Törökországban, sőt Indiá­ban és Afrikában is csökken a dohány termőterülete. En­nek azonban homlokegyenest ellene mond az a tény, hogy a világon a legtöbb dohányt ma is Észak-Amerikában ter­mesztik, pedig ott az emlí­tett országokénál lényegesen magasabb az életszínvonal. Csökkent a terület Maradjunk azonban a ha­zai vizsgálódásnál. Nálunk az a hagyomány, hogy a cigaret­tákba s töltött dohány 75 szá­zaléka hazai termésű, miköz­ben a hazai termelés 15—20 százalékát exportálni szok­tuk. A termelési kedv fokoza­tos csökkenése azonban oda vezetett, hogy a megszokott 18 ezer hektár helyett tavaly­előtt már csak 14 600 hektá­ron termett nálunk dohány. Ennek következtében do­hánybehozatalunk 30—35 szá­zalékra emelkedett, az export pedig 8 százalékra csökkent. Az első és leggyorsabb or­vosság csak a felvásárlási árak emelése lehetett. A kor­mány erre határozatot is ho­zott és a termelők már 1972- ben 20 százalékkal magasabb alapárat, ehhez pedig bizo­nyos feltételek mellett továb­bi 3—8 százalékos felárat kaphattak. Ennek hatására az 1971-es 14 600 hektáros termő- terület tavaly 15 800 hektárra emelkedett, az idén pedig 16 500 hektárra kötöttek szer­ződést a termelők. A dohány­ipar vezetői bíznak benne, hogy néhány éven belül is­mét elérjük a kívánatos ti­zennyolcezer hektárt. Az oda vezető útnak azon­ban csak égjük feltétele az áremelés. A teendők ennél sokkal szélesebb körűek. ken egy-egy ember ül. aki a leveleket kézzel letöri és a kocsin levő, cserélhető ládá­ba rakja. Egy ilyen gép har­minc hektáron végzi el a munkát és a magas állami tá­mogatás eredményeként ..csak” 200 ezer forintba ke­rül. A betakarított dohányleve­lekkel még mindig sok a munka. A szabolcsi típusú dohányt természetes úton, pajtákban szárítják. Ez azon­ban csak úgy lehetséges, ha a leveleket előzőleg madza'g- ra tűzik. Fárasztó, sok időt felemésztő, nagy ügyességet és gyakorlatot kívánó tevé­kenység. Van azonban már nálunk egy olasz géptípus, amely felfűzi, sőt egy nyu­gatnémet géptípus is, amely felvarrja a leveleket. Elter­jesztésük csak pénz kérdése. Pénzszerző fő növény lehet Hazai fogalmak szerint, ha­gyományos művelés mellett egy hektár dohány évi 230— 240 munkanap befektetését kívánja meg és korábban át­lagosan 33 ezer forint bevé­telt hozott. Az áremelés hatá­sára ez a bevétel mintegy 40 ezer forinttal emelkedett,' a dohánytermesztők tehát már jobban megtalálják számítá­sukat. A fajtaváltással, a vegyszerezéssel, műtrágyázás­sal és öntözéssel azonban a mai hektáronkénti 10 mázsa körüli terméshozam húsz mázsára gyakorlatilag is fel­emelhető és óikkor a bevétel már 80 ezer forint lesz, (Az elméleti határ 30 mázsa fe­lett van.) Közben pedig gé­pesítéssel as évenkénti mun­kanapok száma 120-ra, vágy­ás a felére csökkenthető. A dohány tehát ma már korszerűen termesztve a töb­bi ágazatok színvonalára emelhető. Ha nem is képzel­hető el, hogy lesz majd olyan gazdaság, amely kizárólag dohányt termeszt, az nagyon könnyen lehetséges, hogy a megfelelő adottságokkal ren­delkező gazdaságok kellő fi­gyelemmel, tanulással és anyagi ráfordítással a do­hányt is besorolhassák a pénzszerző fő növények kö- aé, Foldeála Beta. Nemzeti park létesül a Hortobágyon 1973. január 1-én 52 ezer hektár területen megalakult hazánk első nemzeti park­ja. A Hortobágy olyan egye­dülálló és kiemelkedő ter­mészeti és kulturérték, amely méltó arra, hogy el­ső nemzeti páriáink legyen. A Hortobágyi Nemzeti Park rendeltetése sokoldalú. Védi és fejleszti a puszta jelleg­zetes természeti értékelt, a szikes, füves pusztát, a déli­bábot, a kunhalmokat, a mocsarakat, a pusztai erdő­foltokat és a földfelszín jel­legzetes képződményeit. Megőrzi a Hortobágy sajá­tos növényvilágát, az erdős­sztyepp maradványerdő-folt- jait, a szikes puszta mozai­kos felépítésű növénytársu­lásait. Biztosítja a vadon élő állatok fennmaradását, a ritka hazai fészkelő madár­fajok és az átvonuló mada­rak nyugalmát, a kivesző­iéiben levő ősi magyar házi­állatok (szürke marha, ma­gyar rackajuh, bivaly, ma­gyar ló, magyar mangalica és a pásztorkutyák) további tartását. Mind idegenforgal­mi, mind kultúrtörténeti célból fontos bemutatni a pusztai pásztoréletformát (a csikós, a gulyás, a kondás és a juhász) bizonyos kere­teit. Megőrzi a pásztorépít­ményeket, az állattartás ősi épületeit (kunyhók, ólak, va­salók, hodályok stb.) és egyéb tájépítményeket. 9 maja írás titka Csak a papok ismerték Csökkent tökk növényvédő szer áro A hazai mezőgazdaságban a terméshozamok növelésé­re egyre nagyobb mennyi­ségben használják a kor­szerű növényvédő szereket. Az idén a tavalyinál egy- harmadával több rovarölő szert- hoznak forgalomba, s 1973-ban először a hazai üze­mek nagyobb mennyiségű kémiai anyagot állítanak elő, mint amennyit külföld­ről importálnak. A növekvő termelés lehe­tővé tette, hogy az üzemek csökkentsék a termelési költ­ségeket, s így néhány nö­vényvédő szert alacsonyabb termelési áron szállítanak a kereskedelemnek. AzAGRO- TRÖSZT vállalatai ennek megfelelően a kereskedelmi árakat is mérsékelték. Hét­féle termék árát szállították le, izeket a termelőle máraz új árakon vásárolhatják meg. Harminchárom száza­lékkal csökkentették a 25 kilós csomagokban forga­lomba hozott Safidcm vegyi­anyag árát, míg az egykilós csomagolású Safidon árát 30 százalékkal mérsékelték. Ol­csóbb lett a Satecid és át­lagosan 10 százalékosan ke­rül kevesebbe a különböző súlyú csomagokban árusított Fundazol. Két import nö­vényvédő szer, a .Karmex, és a Gusathion árát is leszállí­tották 17, illetve 23 száza­lékkal. (MTI) A mai maja indiánok — csaknem egymillió ember — Mexikó déli részén, a Yuca- tan-félszigeten élnek. Nem emlékeznek már régi, ma­gasan fejlett kultúrájukra, amely pedig a kutatóikat mindig új rejtélyek elé ál­lítja. Évszázadokon át átha­tolhatatlan őserdő őrizte a maja templomok helyének titkát. Csak akkor bukkan­ták rá sok romra, amikor megkezdődött a nyersanyag- kutatás. Körülbelül i. e. 100-tól i. u. 800-ig a maják magas piramisokra templomokat építettek isteneik • és papi fejedelmeik dicsőségére. Mi­vel a fémet nem. ismerték, csupán kőeszközökkel dol­goztak, a legegyszerűbb esz­közökkel végzett építés mes­tereivé váltak. Az egyes templömkörzetek önállóak voltak, soha nem alakult ki nagyobb közigazgatási egy­ség. A több száz kilométer­re levő helyek között mégis létesült kapcsolat, hiszen a papi fejedelmek által kiala­kított asztronómiai számítá­sok és az írásjelek a kiasz- szikus maja kultúra egész területén egységesek. Az uralkodó papi réteg hatalma a titkos tudáson, egy pontos naptár ismeretén és asztro­nómiai számításokon ala­pult, amelyek a földműve­lés szempontjából döntő je­lentőségűek voltak. A matematikában a maják már előbb használták a nul­lát, mint az indiaiak. A ma­tematikai számítások a he­lyi érték ismeretére épültek. A számokat azonban csak a naptár számára használták, nem pedig gazdasági sta­tisztikák vagy egyéb számí­tások céljaira. Megfigyelése­ik eredményeit úgynevezett naptárkövekre (sírkövekre) vésték, és ehhez írást alakí­tottak ki. A papok pusztu­lásával (kb. i. u. IX. század) eltűnt a matematikai tudás és az írás ismerete is. Még ma sem tudjuk a naptárkö­vek teljes tartalmát értel­mezni. Régóta kísérleteznek a maja írás megfejtésével, de csak részleges eredmé­nyeket sikerült elérni. ■ A modem természettudo­mányos módszerek alkalma-, zása a társadalomtudomá­nyokban kétségtelenül a tu­dományos munka forradal­mát jelenti. Az elektronikus számítógép segítségével sok­féle munkát egyszerűsítünk, és gyorsabban végzünk el. Ehhez azonban megfelelő programozás szükséges. Azok a feladatok, amelyeket a számítógépekbe a maja hie­roglifák megfejtése érdeké­ben betáplálnak, ez idő sze­rint még túlságosan sok is­meretlen adatot tartalmaz­nak. A maja írásjelek értelme­zését az teszi olyan nehézzé, hogy a maja indiánok há­rom rendszert kapcsoltak össze egy írássá: a képírást — lerajzolták a szó képét — a jelképet —, a kép megha­tározott értelmet fejez ki — s a betű- és a szótagírás kezdetleges formáit. Egyelőre az összes maja írásjel egyharmadát tudjuk olvasni, illetve értelmezni, mégpedig azokat, amelyek számokkal állnak kapcsolat­ban. A többi még megfej­tésre vár. (Volksstimme) Itt van például a fajta. A mi megszokott szabolcsi do­hányunkból 8—10 mázsa te­rem hektáronként. Viszont a nem rokon, de hasonló módon termeszthető burley fajta vi­szonylag könnyen adhat hek­táronként 16 mázsát, képes azonban a 30 mázsás termés­re is. A leglényegesebb növény A dohány egyike a legké­nyesebb növényeinknek, vagy talán ez a legkényesebb. Ösz- szesen egy olyan angpl vegy­szert találtak például, ami a dohányból többé-kevésbé ki­irtja a gyomot, de az is csak akkor, ha percnyi és gramm­nyi pontossággal betartják a technológiai utasításokat. A műtrágyák ugyan hasznosak, de csak akkor, ha a nitro­gént, a foszfort, a kálit har­monikusan, ideális összetétel­ben adagolják. A legfontosabb teendő a magas kézimunka-igény csökkentése, a gépesítés. A szántóföldön már ma is nagy segítséget nyújt a gép. Tavaly 1500, az idén már több mint háromezer hektáron dolgoznak a kanadai Balthes- típusú univerzális dohány­művelő gépek. Fura megje­lenésű, ösztövér traktorok ezek, három kerekük 3 sorban halad. Ez a gép elvégzi a pa­lántázást, a palántákat meg­öntözi. a sorba műtrágyát szór, azután permetez és ka­pái. Szedéskor pedig öt ko­csit akasztanak utána, eze­Legfőbb kincsünk az idő Elkéstem « «m­kábőL Belépek a mű­helybe, hát éppen a főnök jön szembe, Haszan Mehtijevics. Zavaromban elpirul­tam. — Hm, hm — •kö­szörülte komoran a torkát Haszan Meh­tijevics, aztán jeges hangon megszólalt: — Szép kis munkaerő, mondhatom. Majd a föld alá süllyedtem szégye­nemben. — Hány óra? — Nyolc óra műit tíz perccel — felel­tem csöndesen. — És hánykor kez­dődik a műszak? — Nyockor — sut­togtam még halkab- , ban, szememet bűn­bánóan lesütve. — Látom, nem vagy fajankó. Jól tu­dod, hogy létezik a világon munkafegye­lem, amely minden­kire egyformán köte­lező. Rendnek kell lenni. Minden perc­cel takarékoskodni kell... Haszan Mehtije- viesből ömlött a szó. Hosszasan fejtegette a jje ree k jKiuía&sápti), Meggyőzően és szívé­lyesen: hevesen és oktatóan, szavainak időnként széles moz­dulatokkal adott na­gyobb nyomatékok Hol csöndesre fogta a hangját, hol meg úgy dübörgőit, akár a hegyi patak. Utalt egy bizonyos értekez­let bizonyos előadá­sának bizonyos kité­telére, idézte egy bi­zonyos tekintélyes újság bizonyos cikké­nek hosszú és okos mondatait, hivatko­zott egy bizonyos brosúrára, amelyben arról esik szó, mi­lyen kárt okoznak a termelésnek egyes lelkiismeretlen dol­gozók. Már egészen el­zsibbadt a lábam. Irigykedve néztem a gépük fölé hajoló szakikat. Az enyém is ott állt két lépés­nyire, fémesen csil­logva, mozdulatlanul. Éreztem, hogy kiszáll belőlem minden erő. A szemem előtt el­sötétült a világ. A fő­nök atyáskodó váll- veregetése térített vwmmhossi — No, világos min­den? Mosolyfélét erőltet­tem az arcomra. Nyilván igen gyá­szosra sikerülhetett, mert Haszan Mehti­jevics azt mondta: — Látom, hogy furdal a lelkiismeret a ballépésed miatt. Jegyezd meg, hogy tíz perc a termelés­ben nagy dolog. Tíz perc alatt műhe­lyünk például 200 munkadarabot készít, gyárunk pedig... Azt hittem, Íöíjídn — Vésd jól az eszedbe, hogy be­csülni kell minden másodpercet! Amikor befejezte, rogyadozó térddel kullogtam a géphez. Ebben a. pillanatban megszólalt az üzemi rádió: — Elvtársak, ebéd­szünet. Most hallgas­sák meg Haszan Mehtijevics Kalanta- roo előadását a Leg­főbb kincsünk az idő című sorozatból. Elveszítettem az eszméletemet. Fordította: M83L feforjuär péntek Aéil Rahimova

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom