Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-16 / 39. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Izgalom nélkül IZGALOM NÉLKÜL, olvassuk az eddigi jelenté­seket a Bundestag ratifikációs vitájáról, noha a sorok nyomdába adásakor még nem ismerjük a végered­ményt. Mégis nyugodtak lehetünk: a tavaly novem­beri rendkívüli választásokon a kormánykoalíció olyan jelentős többséget szerzett Nyugat-Németor- szágban, hogy nem férhet kétség hozzá, a bonni par­lament ezúttal játszi fölénnyel ratifikálja majd a két német állam közötti alapszerződést. , Azért hangsúlyoztuk az „izgalommentességet”, mert nem felejtettük még el: tavaly májusban milyen izgalomban tartotta nemcsak az egész NSZK-t és Európát, de az egész világot a nyugatnémet jobbolda­li ellenzék, amikor a szovjet—nyugatnémet, s a len­gyel-nyugatnémet szerződés ratifikálása szerepelt a napirenden. Olyan erős támadást indítottak, hogy kis híján sikérült megbuktatniuk a Brandt—Scheel kormányt, amjvel megakadályozták volna az egyez­ményeket, s az európai enyhülési folyamatot esetleg évtizedekre vetették volna vissza. IGAZ: Rainer Barzel qpost 1973. februárjában, ezen a csütörtökön is ellenvéleményt jelentett be a parlamentben és a jobboldal nevében nemet mondott az alapszerződésre, csakhogy ennek ma már alig van jelentősége. Amire odafigyel az európai és a világ közvéleménye, az Brandt kancellár nyilatkozata. Tartja-e magát továbbra is az ésszerű külpolitikájá­hoz? Nem kellett csalódni beszédében. Brandt válto­zatlanul kiállt a Szovjetunióval, s a többi szocialista országgal való jókapcsolatok fejlesztése mellett. Fon­tos kijelentése: „Arra is készek vagyunk, hogy ér­vénytelenné nyilvánítsuk a müncheni egyezményt”. Nyomatékosan aláhúzta: a bonni kormány hosszú ideje érdekelt abban, hogy Magyarországgal és Bul­gáriával felvegye a diplomáciai kapcsolatokat. Pozití­van értékelte a^ európai biztonsági konferenciát elő­készítő helsinki konzultáció tanácskozásait és remé­nyét fejezte ki, hogy a nehézségek ellenére, a bécsi haderőcsökkentési megbeszélések is eredményhez ve­zetnek. „Kormányunk minden előkészületet megtett, hogy • ugyanolyan munkalehetőséget biztosítson az NDK tudósítóinak, mint minden más tudósítónak” — mondta. — Ez azért fontos, mert épp ebben a vonat­kozásban támadtak az elmúlt. napokban reakciós za­varkeltések. A Neues Deutschland csütörtöki száma megjegyezte: „Az NDK megtartja a megállapodáso­kat, s elvárja, hogy az NSZK ugyanezt tegye”. REMÉNY VAN RÁ, hogy Brandt parlamenti ki­jelentése mintegy erre adott válasz volt. Légibarc Egyiptomban A kairói rádió csütörtökön délelőtti programját meg­szakítva bejelentette, hogy egy hat gépből álló izraeli repülőraj a reggeli órákban a Szuezi-csatorna térségében megpróbált behatolni Egyip­tom légterébe. A betolako­dók és az egyiptomi légvé­delem vadászgépei közötti összecsapásban egy izraeli gépet lelőttek és egy egyip­tomi gépet is találat ért. Az izraeli gépeket visszafordu­lásra kényszeritették Az egyiptomi jelentéssel egyidőben a szíriai főváros­ból is incidensről érkezett hír. Egy szíriai katonai szó-- vivő közlése szerint a dél­előtt folyamán a Golan- fennsik közelében húzódó tűzszüneti vonalnál tűzpár- baj zajlott le izraeli és szí­riai harci egységek között. Az összecsapás oka az volt, hogy egy tankokkal biztosí­tott izraeli útépítő egyseg a tűzszüneti vonalát átlépve, szíriai területre hatolt be. A szíriai határvédő egységek harcképtelenné tettek két íz. raeli tankot és szétrombol­tak egy buldózert. Kormányközi megállapodás Kuba és az Egyesült Államok között HAVANNA: Csütörtökön a havannai külügyminisztériumban alá­írták Kuba és az Egyesült Államok kormányközi meg­állapodást a repülőgép-elté­rítésről, a hajórablásról és egyéb bűncselekményekről. A megállapodást Raul Roa Garda kubai külügyminisz­ter és Silvio Masnati, Svájc havannai nagykövete írta alá. Svájc az Egyesült Álla­mok kybai érdekképviselője. Leonyid Brezsnyev és Armand Hammer találkozója a Kremlben MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára csütörtökön a Kremlben fogadta Armand Hammer ismert amerikai üzletembert, aki különböző szovjet gazdasági és keres­kedelmi szervezetekkel foly­tat tárgyalásokat Moszkvá­ban. A beszélgetés folyamán Brezsnyev köszönetét mon­dott azokért a Leninnel kap­csolatos dokumentumokért, amelyeket Hammer nemrégi­ben ajándékozott a Szovjet­uniónak. Az SZKP főtitkára kiemelte, hogy a Szovjetunió támogatja az Egyesült Álla­mokkal fenntartott kereske­delmi és más, gazdasági ter­mészetű kapcsolatok bővíté­sét, a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Armand Hammer már a szovjethatalom első éveitől kezdve támogatta a Szovjet­unióval való kapcsolatokat. Levelezést folytatott Lenin­nel és több ízben találkoz­tak is. Nemrégiben Lenin két levelének eredeti példányá­val ajándékozta meg a Szov­jetuniót. Waldheim Hirohitonál TOKIÖ: Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ kedd óta Japánban tartózkodó főtitkára feleségé­vel a japán császári pár ven­dége volt. Hirohito a császári palotában ebédet adott a Waldheim-házaspár tisztele­tére. A japán kormány meghí­vására ötnapos hivatalos lá­togatásra érkezett ENSZ-fő- titkár, Tanaka miniszterel­nökkel és Ohira külügymi­niszterrel is találkozott. t li* : ISIS. február 16., péntek NIXON ELNÖK pénzügy- minisztere útján bejelentet­te: tíz százalékkal leértékel­ték a dollárt. Az 1971-es va- lutáris vihar után alig másfél évvel telfát ismét leértéke­léssel végződött a kulcsvalu­ta elleni roham. A japán kor­mány ugyanakkor szabaddá tette a jen árfolyamát. A „le­begtetés” pedig gyakorlatilag a japán valuta felértékelését jelenti. Átmenetinél^ bizonyult te­hát a tőkés pénzvilágban mu­tatkozó szélcsend. A dollár­válság a múlt hét első nap­jaiban szinte elemi erővel robban ki. Február elején a nemzetközi spekulánsok egy- milliárd dollárt dobtak piac­ra, s ennek következtében a dollár árfolyama az addig érvényben lévő árfolyam al­só határára zuhant. Ez szinte jeladás volt a dollár elleni általános támadásra. A nyu­gatnémet tőzsdékre szinte la­vinaként zúdultak a dollár milliárdok, s a Szövetségi Bank eleinte még valahogy megbirkózott ezzel a . hatal­mas pénztömeggel, de a hét végére tarthatatlanná vált a helyzet. Roppant feszültté vált a dollárvihar Japánban is. Napokon át úgy tűnt, hogy Bonn szigorú devizapolitikai intézkedései és a dollárfelvá­sárlások kiutat jelenthetnek az újabb valutaválságból. Az erőfeszítések csődöt mondtak, a dollár súlyos betegsége kis hatékonyságú intézkedések­kel nem gyógyítható. Tulaj­donképpen a mostani döntés, a kulcsvaluta leértékelése sem jelent, nem jelenthet végleges megoldást, nem biz­tosít hosszabb időre nyugal­mat a tőkés pénzpiacon. Az amerikai döntés hátterében az az elképzelés húzódik meg, hogy legalább addig te­remtsenek rendet a tőkés va­luták s a kereskedelmi kap­csolatok frontján, amíg ki nem dolgozzák véglegesen egy új pénzügyi rendszer körvonalait. ___ MERT ERRE előbb-utóbb elkerülhetetlenül szükség lesz. A dollárválság az elmúlt években határozottan kiélez­te az Egyesült Államoknak Japánhoz, illetve Nyugat- Európáhöz fűződő viszonyát. A magyarázat kézenfekvő: a dollár a tőkés világ kereske­delmének alappillére, kulcs­valutája. Normális működé­sének alapfeltétele, hogy bízzanak benne. Épp ez a bizalom rendült meg — több ízben is — az elmúlt évek folyamán. Az Egyesült álla­mok pénzügyi helyzete ugyanis — az ötvenes évek látványos ereáményeivel szemben — a hetvenes évek elejére kritikussá vált. A milliárdokat felemésztő értel­metlen vietnami háború, ösz- szekapcsolódva egy elszaba­dult inflációs folyamattal, meggyengítette az Egyesült Államok pozícióit a világke­reskedelemben. Komoly té­nyező az is, hogy Nyugat- Európa és Japán termékei' mind erőteljesebb konkure»­II kulcsvaluta újabb válsága Dél-vietnami veszteséglista Fogolycsere -f újabb saigoni provokációk Megérkeztek az Egyesült Államokba a VDK által a hét elején szabadon bocsátott első hadifogolycsoport tagjai. Kép: viszontlátás hét év után. (Népú jság-telei oto — AP—MTI—KS) HANOt: A VDK fővárosában össze, foglaló jelentést adtak ki a saigoni amerikai és a velük szövetséges haderők veszte­ségeiről a dél-vietnami hábo­rú 12 éve alatt. A jelentés szerint a felszabadító erők­kel'vívott harcban az ellen­ség halottakban, sebesültek­ben és foglyokban három és fél millió embert, továbbá 30 900 repülőgépet és heli­koptert, 80 900 katonai gép­járművet, köztük 33 149 tan­kot, 5465 hajót és 8330 löve- get, vesztett A háború első szakaszában — 1961—64 kö­zött — az ellenség vesztesé­ge 305 ezer ember volt, köz­tük 3257 amerikai és más külföldi, a második sza­kaszában — 1964—68 között — 1 millió 430 700, köztük 537 200 amerikai és más kül­földi, a harmadik szakasz­ban — 1968—72. között — pedig 1 millió 815 ezer, köz­tük 365 ezer amerikai és más külföldi. SAIGON, CLARK- LÉGITÁMASZPONT: Dél-Vietnamban szerda óta két kijelölt ponton. Loc Ninhben és Quang Tri-ben folyik a fogolycsere. Saigoni források szerint az akció megindítása, vagyis hétfő óta a Thieu-rezsim ha­tóságai összesen 1335 dél-vi­etnami hazafit adtak át a ciát jelentenek az amerikai áruknak odahaza és külföl­dön egyaránt. Ebből adódóan az Egyesült Államoknak az elmúlt évek folyamán rendre hatalmas passzívummal zá­rult fizetési mérlege, s 1971- ben — a XX. században elő­ször — kereskedelmi mérle-. gének egyenlege is negatív volt. Az inflálódó, mindjobban értékét vesztő dollártömegek ugyanakkor elárasztották és elárasztják Nyugat-Európát és Japánt, vállalatok ezrei kerülnek amerikai kézbe. A nyugat-európai kormányok azt vetik Washington szemé­re: saját adósságát az „öreg kontinenssel” akarja megfi­zettetni. Teljes joggal azzal vádolják az amerikai gazda­ságpolitikát, hogy világpoliti­kai manővereinek gazdasági terhét elsősorban szövetsége­seire akarja hárítani. Az Egyesült Államok viszont azt nehezményezi, hogy Nyugat- Európa és Japán nem veszi ki eléggé részét az együttes nyu­gati politika „költségeiből”, és tudatosan nehezíti az ameri­kai áruk beáramlását Nyu- gat-Európába és Japán pia­caira. A DOLLÁRVÁLSÁG te­hát ismét kiélezte a tőkés vi­lág gazdasági és politikai el­lentéteit. Bebizonyította, hogy a dollár többé nem képes megnyugtató biztonsággal működni a nemzetközi keres­kedelem kulcsvalutájaként. Gyári Sándor DIFK szerveinek A felszaba­dító erők 711 saigoni kato­nát bocsátottak szabadon. PEKING: Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója csütörtökön he­lyi idő szerint 14 óra 20 perckor Pekingbe érkezett. Kissinger gépe ezúttal elő­ször állt meg a repülőtéri főépület előtt. Megfigyelők szerint Kissin­ger jelenlégi látogatása fon­tosságban (a Nixon-vizit ide­jén játszott szerepét termé­szetesen nem Számítva) csak az első 1971. júliusá­ban lebonyolított titkos pe­kingi tárgyalásaihoz hason­lítható. 1 Az amerikai sajtóban nap­világot látott találgatások szerint lehetséges, hogy Kis­singer tájékoztatja majd a kínai vezetőket az USA-nak arról a szándékáról, hogy A fogolycsere lebonyoHtd- sára kijelölt harmadik he­lyen, a Központi fennsíkon levő Pleikuban még nem kez­dődött meg az akció. Csütörtökre virradó éjsza­ka a kaliforniai Travis légi- támaszpontra érkezett a há­ború alatt a VDK fogságába esett és hétfőn, Hanoiban szabadon bocsátott amerikai­ak második, 20 fős csoportja. Csütörtök reggel a Fülöp- szigetek-i Clark légitámasz­pontról a vietnami fogságból szabadult amerikaiak újabb 20 fős csoportja utazott el ez Egyesült Államokba. SAIGON: Szerdán este könnygázzal, vagy jelentős mennyiségű ro­varirtószerrel kellemetlen­kedtek a Saigon közelében levő Than Son Ahut-i kato­nai repülőtér barakképületei­ben elszállásolt DIFK-dele- gáeió mintegy hatvan tagjá­nak — közölte csütörtökön reggel a négyoldalú katonai vegyesbizottság VDK- és DIFK-delegációja.. A DIFK-küldöttség helyei, tes vezetője tiltakozott a sai­goni hatóságoknál és vizs­gálat megindítását sürgette. kivonja Tajvanról az indo­kínai háború utánpótlásának biztosítására ott állomásozó amerikai csapatokat. Bennfentes fehér házi for­rások ugyanakkor magánbe­szélgetésekben hangsúlyoz­zák, hogy dr. Kissinger pe­kingi látogatásának időzíté­sében nagyobb szerepet ját­szik „Peking meglepően át­fogó és gyors diplomáciai kö. zeledése a Nyugathoz, sem­mint a vietnami rendezés, problémaköre”. . WASHIGTON—PEKING: A Fehér Ház csütörtököd este közölte, hogy Henry Kissinger, az elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója pe­kingi tartózkodásának első napján mintegy három és fél órán át tárgyalt Csou En-laj kínai miniszterelnökkel. Ratifikációs vita a Bundestagban BONN: 1 Willy Brandt, szövetségi kancellár nyilatkozatával csütörtökön reggel kilenc órakor megkezdődött a Nyu­gatnémet Szövetségi Gyűlés ratifikációs vitája a két né­met állam alapszerződéséről. A parlament csütörtökön és pénteken első olvasásban tárgyalja meg az alapszerző­dés ratifikálásáról és az NSZK ENSZ-tagságának ké­relmezéséről szóló törvény- tervezeteket. A nyugatnémet konnányfő az alapszerződést megindo­kolja megvonta az európai enyhülési politika mérlegét. Felhívta a figyelmet a Szov­jetunióval és Lengyelország­gal kötött szerződések jelen­tőségére, majd hangsúlyozta, hogy az NDK irányában kö­vetett nyugatnémet politika szervesen összefügg a keleti politikával és a nemzetközi enyhülési törekvésekkel. A kancellár ezután a szo­cialista országokkal kiala­kult, illetve kialakuló kap­csolatokról szólt. Megállapította, hogy máris megmutatkoznak a Szovjet­unióval kötött szerződés po­zitív hatásai. Utalt, a napok­ban megtartott szovjet—nyu­gatnémet tárgyalásokra, ame­lyekről Friderichs gazdaság- ügyi miniszter azzal a be­nyomással tért haza, hogy egyre több lehetőség nyílik az együttműködés fejleszté­sére, az árucsereforgalom és a kooperáció eredményes ki­építésére. Lengyelországgal — mi­kent a február elején tar­A két német állam közti alapszerződés ratifikációs vi­tájában Willy Brandt kan­cellár beszél a bonni Bun­destagban. (Népújság- tciefoto — AP—MTI—KS) tott konzultációk is tanúsít­ják — olyan viszony alakult ki, hogy a két kormány tár­gyilagosan és nyíltan vitat­hat meg minden nehéz és bo­nyolult ikérdést — mondotta Brandt. Az ellenzék nevében Rai­ner Barzel, a CDU—CSU frakció elnöke nyitotta meg a vitát. Rövid és meglehető­sen , kusza szerkezetű beszé­dének lényege az volt, hogy a jobboldal a szavazáskor nemet mond az alapszer­ződés ratifikálására. Csou En-laj fogadta Kissingert

Next

/
Oldalképek
Tartalom