Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-15 / 38. szám

8.30 8.55 9.30 10.05 10.00 11.30 13.20 12.35 13.40 14.00 14.11 14.54 15.14 17.05 17.31 18.01 18.21 18.34 18.48 19.25 19.35 20.21 21.04 22.28 0.10 KOSSUTH Operarészletck. Eleiünk minősége. Népi zene. Iskola rádió. Zenekari muzsika. Mindenki könyvtára. Ki nyer ma? Melódiákoktól. A korszerű mezőgazdaságról. Éneklő ifjúság. L. Bernstein vezényel» Petőfi-kalendárium. Moliére: A fösvény. Rádiószínház. Saljapin felvételeL IX. Vendégségben őseinknél. &, A fonográftól a sztereó- lemezig. 5. Operettrészletek. Fiaskóból siker. Zenéről 10 percben. Kritikusok > fóruma. Népi zené.’ Hang játék. Énekelj nekünk? Berlioz: Romeo és iulisu Népi zene. PETŐFI 8.05 Musicalekből. $.03 Byrd: Mise. 9.29 A 04, 05, 07 jelenti. 11.50 Riport. 12.00 Könnyűzenei híradó, 12.30 Kamarazene. Kettőtől — hatig . „ Zenés délután. 18.10 Az ember tragédiája. Misztériumopera két rész­ben. 21.59 RádióhangversenyekrSl. 22.29 A modern sebészet előzmények 22.44 Táncdalok. 23.15 Könnyűzene 23.35 Régi magyar dalok. BK MAGYAR 9.Ő0 Iskola-tY. 17.43 Hírek. 17.50 Természetbarát. 18.05 Divatosat! H. rész. 18.40 Téka. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Bírósági komédiák. 20.55 Portréíilm Kós Károlyról. 21.25 Verdi: Ernám. Operarészietek. 22.45 Tv-hírado. POZSONYI «.40 Sportnézők iskoláj». 19.00 és 21.40 Tv-híradó. 19.30 Emberek februárban. 20J10 Halálodra magad maradsz. NDK film. 3. rés?. 22.00 Kirgizia. Szovjet film: Nyolcvan eszteudői a leieíoRihfrinóntió [TMlZi EGRI VÖRÖS CSILLAG ' (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Nápolyt látni és... i Színes magyar filmvígjáték. EGRI BRODY (Telefon; 14-07.) Fél 4 órakor Egy kínai viszontagságai Kínában ! Színes francia—olasz kaland­film Fel fi órakor Az Ataman halála Izgalmas, kétrészes, színes, szinkronizált szovjet film (Másfélszeres helyárak!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Eltűnt nyolc űrhajó Du. háromnegyed 6 és este 8 órakor Napraforgó Főszereplő: Sophia Loren és Marcello Mastroianni HATVANI VÖRÖS CSILLAG A vőlegény nyolckor érkezik EiÜZESABONY Az örvezetö hét menyasszonya LŐRINCI 1 Hokirálynö B 101 ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- ky ~ utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 117-27.) A‘ világhírű magyar felta­láló, Puskás Tivadar utolso alkotása a telenfonhírmondó volt, amely nyolcvan évvel ezelőtt, 1893. február 15-én szólalt meg először Magyar- országon. Az új találmánnyal az elképzelhető leggyorsabb hírszolgáltatás volt a cél: egyetlen mikrofonba olvasott hír a város száz meg száz he­lyén egyidejűleg hallható volt. A híreket távirati stí­lusban olvasták fel és egy órán át folyamatosan ismétel­ték. A telefonhírmondó köz­pontja Budapesten, a Magyar utca 6. számú házban műkö­dött. Minthogy önálló veze­tékhálózat annak idején még nem volt, adásait telefonon lehetett hallgatni, mégpedig úgy, hogy az előfizető a tele- fonköponttól kérte a kapcso­lást. Puskás Tivadar — rész­ben azért, hogy függetlenít­se hírmondóját az állami vo­nalaktól, részben pedig a közvetítések technikai töké­letesítése érdekében — önál­ló vezetékhálózat építéséhez látott Sikerét azonban már alig érte meg, egy hónappal a hírmondó-szolgálat üzembe helyezése után' halálát közöl­ték a néhány száz előfizető­vel. Művét a Popper István alapította Telefonhírmondó Részvénytársaság folytatta. A rádiózás előhírnöke az akkori viszonyokat tekintve gyors ütemben fejlődött Az indulás évében 70 kilométer hosszúságú önálló vezetéke és 500 előfizetője, 1900-ban már mintegy 700 kilométeres há­lózata és 6437 előfizetője volt. Kezdetben — akárcsak három évtizeddel később a rádió — csupán hírek közve­títésére szorítkozott a tele­fonhírmondó, amit ezért so­káig „beszélő újság”-nak is neveztek. A fejlődés újabb állomása: 1896-ban már több mikrofon alkalmazásával ze­nei átvitelre is alkalmassá tették a szolgálatot, amely a? Operaház előadásait is, köz­vetítette. Egy évvel később közvetlen összeköttetést léte­sítettek a Meteorológiai Inté­zettel. ahonnan automatiku­san szabályozott óra segítsé­gével pontos déli jelet is ad­tak, ötven évvel ezelőtt a tele­fonhírmondót a Magyar Táv­irati Iroda vette át, s az ak­kor üzembe helyezett Csepel- szigeti rádióadóval telefonon és rádión párhuzamosan ad­ták a műsort. Később hang­szórós hírmondó hálózat ala­kult ki. Az utolsó telefonhír­mondó hangszórót 1943-ban szerelték le. A telefonhírmondó a hábo­rú után ismét feléledt, a ve­zetékes rádiószolgálatban folytatódott. Az első vezeté­kes ráftióközvetítés 1949. de­cemberében hangzott el Bu­dapesten, a Váci utcai góc­központból 183 előfizető ré­szére; 1953. augusztusában már 200 ezer előfizetője volt a vezetékes rádiózásnak. A fejlődés során — az ország villamosítása, a viszonylag olcsó és nagy tömegben for­galomba került rádiókészülé­kek, az életszínvonal növe­kedése nyomán — fokozato­san felszámolták a vezetékes rádióhálózatot, amelyet ma már a hálózati és a tran­zisztoros, telepes rádiózás tel­jesen feledtet. Hazánkban je­lenleg mintegy 2,5 millió rá­dióelőfizetőt tartanak nyil­ván. Érmek ellenére a 80 éves telefonhírmondó némileg kor­szerűbb utóda, a vezetékes rádió még mindig él: a kór­házakban mintegy 30 ezer fejhallgatós készülék közve­títi a rádió műsorát. (MTI) ívassa a Qlépufluíg,04 Mikor vétség és mikor bűntett a MBV tehervagonjából elkövetett lopás? Két személy a veszteglő te­hervagonok szellőzőnyílásán benylúva, azok rakományát több alkalommal megdézs­málta: különböző italneműe- ket vitt el, összesen 500 forint értékben. A kár nem térült meg. Az elsőfokú bíróság a folytatólagosan elkövetett lo­pás vétsége miatt indult bün­tető eljárást megszüntette s az iratokat szabálysértési el­járás végett a kerületi tanács vb igazgatási osztályához tet­te át. Végzését azzal indokol­ta, hogy a vádlottak az áru­kat teherkocsikból tulajdoní­tották el, mégpedig a pálya­udvarnak olyan részén, amely nem áll az utasok rendelkezésére. Ezért a cse­lekményük nem tekinthető a lopás minősített esetének, amelyre a módosított bünte­tő törvénykönyv egytől öt évig terjedő szabadságvesztés büntetést ír elő. A végzés ellen emelt törvé­nyességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. Kifejtette, hogy a személy- és a tehervagonok egyaránt a ; vasúti jármű fogalma alá tar­toznak. Büntetőjogi szem­pontból nem lehet alapvető ; különbséget tenni aközött, hogy a lopást személykocsin, vagy tehervagonban levő ; áruk tekintetében követték el, illetve hogy a kocsi köz­vetlenül az állomás belterü­letén, avagy távolabb, mellék- ; vágányon áll. Áz ilyen lopás a jellege miatt különös ve­szély ességű. Ugyanis a jár­művön elkövetett lopás foko­zottabb elszántságot tételez fel az elkövető részéről, s a szigorúbb büntetés egyaránt ; indokolt, akár az utas- akár teherszállításra szolgáló jár­művön követték el a lopást. Ezért a MÁV személyszállí­tásra nem szolgáló teherva­gonján elkövetett ilyen cse­lekmény lopás, nem pedig ; szabálysértés még akkor is, ha az érték az 500 forintot; nem haladja meg. Az 300 fo­rinton aluli ilyen cselekményt vagyon'elleni vétségnek, az azon felülit pedig vagyon el­leni bűntettnek kell minősí­teni. mrn Kálból A jelenlegi tanácsi ciklus utolsó üléséx-e került sor Kál községben. Napirenden az 1973-as költségvetés szere­pelt. A költségvetési-fejlesz­tési tervezet tárgyalása nagy érdeklődést váltott ki a ta­nácstagok között. Többen mondták el véleményüket a tervekkel kapcsolatban. A költségvetés alakulása az elő­ző évekkel szemben fejlődést mutat, ez részben jól szol­gálja a megnövekedett igé­nyeket, A rendelkezésre álló pénzösszeg nagysága azon­ban nem áll arányban a je­lentkező igényekkel, s ez ki­tűnik abból is, hogy a köz­ség egyes körzetében már megkezdett vízművesítés nem abban az ütemezésben ké­szülhet, amilyenben az ott élő választópolgárok szeret­nék. Ennek hangot is adtak a tanácsülésen. A költségvetési tervezetet egyébként a tanács tagjai reálisnak tartották, s jóvá­hagyták. A fejlesztési alap terhére fejezik be a 200 négyzetmé­teres alapterületű, korszerű általános iskolai tornatermet, s a fejlesztési alap terhére végzik a parkosításokat is. A költségvetés számolt az óvodai hálózat fejlesztésének szükségességével, erre a cél­ra 230 ezer forintot fordítot­tak. Az ifjúsági és sportcé­lok támogatására 20 ezer fo­rintot szavazott meg a ta­nácsülés, A községi tanács ez alkalommal Kál község utol­só fejlesztési tervét készítet­te el, a közös tanácsi terve­zések előtt. Az elkövetkező időszakban az 1974. évi költ­ségvetési, fejlesztési tervet már a közös tanács készíti. A tanácsülés részvevői ha­tározatban mondták ki, hogy a közös tanács forduljon ké­relemmel a megyei tanács­hoz, hogy a közös tanácsi település a közeljövőben kapja meg a nagyközségi rangot, ez nagyban hozzá­járul majd a fejlődéshez. Varga Gyulst Hatvanból A hatvaná csomópont! ftwwt KISZ-csúcsvezeiősége értékelte a vezetőség, valamint a hozzátar­tozó kilenc alapszervezet mun­káját, és megtárgyalta az 1973. évi új feladatokat. Az értekez­leten részt vettek és felszólaltak a megyei KXSZ-bizottság, az üze­mi pártszervezet és a városi KISZ-bizottság képviselői is. A szervezetekben folyó munkát Nagy István, a csomópont KISZ- szervezeteinek csúcstitkára érté­kelte. Valamennyi alapszerve­zetben rendszeresen megtartották a vezetőségi üléseket, a taggyű­léseket, s azokon a munkát előbbre vivő viták alakultak ki. Az elmúlt évben az állomás fia­taljai példamutatóan részt vet­tek a politikai és szakmai to­vábbképzésben is. Az idén már újabb 14 fiatal jelentkezett a „Kiváló ifjú szakmunkás”, a „Kiváló ifjú mérnök” versenyei­nek előkészít# tanfolyamaira. Ennek a versenynek már hagyo­mányai vannak a csomóponton és szép eredmények születtek. A részvevők egyetértettek a beszámolóval, s hasznos javas­latokat tettek az 1973. évi terv végreha j tásához. Szűcs Ferenc Gyöngyösről Műszaki értekezletet tar­tottak a Mátraalji Szénbá­nyák Vállalatnál, s ott ele­mezték az 1972.- évi felada­tok elvégzését és az 1973. évi feladatokat. Dr. Halász Ti­bor. a vállalat igazgatója is­mertette, hogy 1972-ben a vállalat árbevétele 1 milli­árd 162 millió forint volt. Ebből az eredmény 71,2 mil­lió forint. A széntermelési terv 5 millió 92 ezer tonna volt, teljesítve lett 5 millió 181 ezer tonna. Az ismerte­tés után értékelte az üzemek munkáját, felhívta a figyel­met a hiányosságokra és ar­ra, mit kell tenni a gazdasá­gosság érdekében. Vannak még tartalékok — hangsú­lyozta —, amiket ki lehet használni jó irányítással és szervezéssel. Az idei feladatok ismerte­tésénél bejelentette, hogy az árbevételi terv 1 milliárd 180 millió forint. Az üzemek vezetői maguk is megtették javaslataikat, elmondták el­képzeléseiket a tervek telje­sítését illetően. Tóth Lajos Füzesabonyból A napokban tartotta meg idei első ülését a Hazafias Népfront­bizottság járási elnöksége. Az ülésen Sönperger Márton adott tájékoztatást arról, milyen mun­kát végzett a népfront az el­múlt évben a járás területén. Együttműködési szerződést kö­töttek a járási hivatallal, segí­tették a nőpolitikái és ifjúsági feladatok megoldását, a mozga­lom által szervezett lakóhelyszé- pítési versenybe 13 község ne­vezett be, s öt község ért el megyei helyezést. Eredményesen segítették a termelőszövetkezet­ben folyó versenymozgalmat, s a községfejlesztési feladatok megoldását. A Hazafias Népfront 1973-ban *s hatékonyan segíteni kívánja a járásban folyó munkát. Megvi­tatják a tanácsválasztásokkal kapcsolatos feladatokat, a közsé­gi nőbizottságok munkáját, a szülői ház és az iskola kapcso­latát. Napirendre tűzik a járás cigánylakosságának helyzetét, s segítik a népművelési tervek végrehajtását. A hevesi járással közösen községpolitikai ankétot szerveznek, és támogatják a he­lyi népművészeti hagyományok ápolását, fejlesztését. Az elnökségi ülés második na­pirendi pontjaként a választás­sal kapcsolatos feladatokat tár­gyalták meg. Császár István Hevesről A nagyközség tanácsának művelődési, valamint gyer­mek- és ifjúságvédelmi albi­zottságai együttesen vitatták meg az iskolai testi és egész­ségügyi nevelés helyzetét a megyében. A napirend elő­adója Csikós Ferencné, a 2. számú általános iskola Vö­röskeresztes tanárelnöke volt. Megállapították, hogy a kor­szerű testnevelésnek nagy hátráltatója az általános is­kolák tornateremhiánya. A község általános iskolái kö­zül mindössze egy rendelke­zik tornateremmel, • a többi iskolában csak éppen hogy a legszükségesebb eszközök vannak meg. Javasolta a bizottság a testnevelés fej­lesztése érdekében, hogy bo­csássák meghatározott idő­közökben áz uszodát az ál­talános iskolások rendelke­zésére, hogy több gyermek­nek legyen alkalma rendsze­res úszásra. Megvitatták a részvevők az egyedülálló anyák gyerme­keinek oktatási, tanulmányi és nevelési helyzetét. A be­számolót az I. számú iskolá­ban szerzett tapasztalatok alapján Grúz Jánosné állí­totta össze. Megállapították, hogy a nevelők és a szülők között megfelelő összhang alakult ki. Tóth Mária Ecsédről A nőbizottság rendezésében az idén is megkezdte munkáját a községben a nők klubja, öt al­kalommal gyűltek össze a klub * tagjai, hogy meghallgassák az ő igényeiknek megfelelően összeál­lított előadássorozatot. Az első foglalkozáson a gyógyszer- fogyasztásról és a helyes fog­ápolásról tartott előadást Veres József gyógyszerész. Orvosi problémákról dr. Juhász Zoltán beszélget az asszonyokkal, kér­dezz — felelek alapon. Szerépei a klub terveiben egy író-olvasó találkozó is, a Petőfi-évforduló jegyében. Napirendre kerül az áruellátás, az igények helyes irányba való fordítása. Az ifjú­ság helyzetéről, az iskola és a család kapcsolatáról szól, majd az utolsó előadás.Az első klub- foglalkozáson máris nagy ér­deklődést tapasztalhattak a szer­vezők. A diszkriminált narancs Istenem, az emberek sem egyformák. A narancsok sem. Vannak kis emberek és kisemberek, aztán van­nak nagyemberek és nagy emberek. Persze, vannak közepes és középszerű em­berek. Van olyan ember, aki vörös, van, aki sárga, sőt akad még olyan is, aki fe­hér. Ilyenek az emberek. Ezek után semmi okom azon tűnődni, látva és néz­ve a ládát, hogy miért ilye­nek ezek a narancsok, mint amilyenek. Különbözőek. Van köztük akkora, mint egy bájos nő ökölbe szorí­tott ökle, sőt olyan is, mint egy újszülött csecsemő ösz- szeszorított ujjai, de meg olyan is, amelyről azt hinné az ember, hogy kókuszdió, ha ismerné egyáltalán a ma embere nálunk, milyen is az a kókuszdió. A narancsok különbözőek. Mint az emberek. De van, ami összetartja őket, ami egységbe olvasztja, Ötvözi e sokfajta és sok országból ér­kezett, vörös-, és nem vö­rös bélű, apró és hatalmas narancsokat. Az embereknél ezt eszmének neveznénk, vagy közös hobbynak, cél­jaik azonosságának és igy tovább. A narancsot nem ilyen hitvány emberi gondok tartják össze itt az üzletben, benne a nagy lo.ni ha ládÁ­ban. A narancsot az ára. tartja össze. Kicsi, nagy, vérbélű nem vérbélíí — ugyanannyiba kerül. Ebben a ládában a keres­kedelem és a kereskedő jó­voltából megvalósult a lá­dán belüli teljes egyenlőség. Ugyanolyan zacskó várja mindig ugyanazt az eladó­kezet a mindig más narancs számára: lehet kicsi a na­rancs, a zacskó és a kéz, de az ár ugyanaz, mintha nagy lenne a narancs. Jöhet a ve­vő északról, vagy délről, ha csak nem ismerőse, vagy boldog őse az egyenjogúság eme ládán belüli megvaló­sítójának — a fukar kezek­kel mérő nagy úr ott a pult mögött egyformán mér. Ki­csit és nagyot, kicsiknek és nagyoknak. ■Ö, aranykor, mely itt e kései alkonyaikor, egy fű­szerüzlet ládája mélyén, egy zöldséges sarokban megva­lósultál! — sóhajtottam fel azon tűnődve tovább, hogy vajha az emberiség is ily békében megférne egymás­sal egyazon ládában, hogy egyazon zacskóba kerüljön kicsinye és nagyja. De hát az ember, ember — legyin­tettem magamban —, más­nak a narancsot is képes egyformán mérni az egy- formátlanságban, de saját sorsát egy odaát formán te­lül sem képes egyformán alakítani. — Mi tetszik a kedves ve­vőnek? — gyanakodott rám hivatalos udvariassággal az eladó és gyanakvásának minden alapja megvolt. Egy ismeretlen férfiú áll immá­ron hosszú percek óta egy narancsosláda előtt és azt mereven nézi. Két eset le­hetséges: vagy lopni akar. vagy már lopott és most csak a menekülés útját ke­resi. Olyan méf nem volt, hogy valaki egy rekesz egy- formátlan narancs ürügyén az emberiség dolgai felett meditáljon. — Narancsot vennék, uram — mondtam szerényen, aho­gyan az egy ilyen narancs­filozófushoz illik. — És? tem, hogy miért mérik egy­formán a kicsi és nagyob­bacska déligyümölcsöt, a vérbélűt és a nem vérbé- lűt? Az eladó kartárs gondo­san végigméri, beletekintett szemeimbe is és látva, hogy zsebemből nem lóg ki a pá~ linkásbutykos, hogy tekinte­tem korunk zaklatott élet­körülményeitől függően, at­tól telhetőén tiszta és nor­mális, válaszra és fölénye­sen bölcs megjegyzésre mél­tatott ... — A kedves vevő, mint tudja, a világ számos or­szágában még szín és nagy­ság szerint rangsorolják az embereket... Mint tud ja . ■ Hát, kérem, mi még a na­rancsban sem vagyunk haj­landók engedni semmiféle diszkriminációnak... Ná­lunk, kedves vevő, a na­rancs az a narancs. Nálunk minden narancs egyforma! Ezt fejezik ki áraink is. A mi üzletünk, kérem, áraival is nyíltan politizál. Világos? Mennyit mérhetek? > Vettem másfél kilő na­rancsot, kicsit és nagyot, vérbélűt és nem azt, vegye­sek. de árban egységesen. Utóvégre nincs méltatlanabb dolog, mint a faji, vagy bármilyen diszkrimináció. Gyurkó Géza — Es? him, vet nem e*- 1872. ísfeniár 15., esütöriöta

Next

/
Oldalképek
Tartalom