Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

Áz életmentő sárga por A közelmúltban ünnepelte húszéves fennállását a BIO- GAL, a magyar penicillin­gyár, amely egyre jelentő­sebb termeléssel vonja magá­ra a figyelmet. Ugyanakkor készül egy tanulmánykötet Magyarországon, amely a No- bel-díj történetét, a Nobel- dijasoknak az emberiség szel­lemi életében betöltött hiva­tását vázolja. Ebben a hatal­mas tanulmányban egyik leg­érdekesebb fejezet az, amely Flemmingről és a penicillin felfedezéséről szól, s amely még Maurois könyve után is sok érdekes, új adattal gaz­dagítja az irodalmat. Maga a penicillin, az élet­mentő sárga por — egyéb­ként emlékezetes évforduló­hoz érkezett: három évtizede, hogy több — a rendelkezésre álló gyógyszer csekély meny- nyisége folytán — eredmény­telen kísérlet után az e}ső emberi életet sikerült meg­menteni Flemming professzor új gyógyszerével: egy New­ton nevű új-zélandi tisztet, akiről már mindenki lemon­dott, állították talpra penicil­linoldattal ... 1943. július 3- án pedig két állkapocsszep- sziszest ragadtak ki a halál kezéből. A háborúban még ezrek pusztultak el, amikor a skót professzor életmentő penésze elindult diadalmas útján. Rendkívül érdekesen tárgyal­ja a készülő magyar mű ta­lán legérdekesebb fejezeté­ben, magának a felfedezés­nek nem mindennapi törté­netét, és azt a küzdelmet, amit a profithajszába bele­vakult tőkés világ ellen az 'életmentő gyógyszer tömeges gyártása érdekében meg kel­lett vívni. Hát ez furcsa... ♦ A kezdet pedig rendkívül szerencsés volt, mint köztu­domású: a siker úgyszólván berepült az áblakon. Egyik fedetlenül hagyott baktériu­moscsészét penész fedte. „Mihelyt fedetlenül hagy az ember egy kultúrát, csak bosszúsága lesz. A levegőből belehull valami” — mondta Flemming, majd hirtelen el­hallgatott és hosszasan vizs- gálgatni kezdte a csészét, amelyben a penész körül fel­oldódtak a staphylococcus- telepek... — Hát ez furcsa! — mon­dotta. .. És ez a mondat indí­totta el a világsikert. Mert itt van a találmányok titka: megállni minden mel­lett, ami elüt a rendestől és makacsul, szívósan, követke­zetesen hajszolni az okot. Egy új dolog születéséhez vala­milyen esemény szükséges. Newton egy lehulló almát lá­tott, James Watt egy főzőfa­zekat figyelt meg. Röntgen elrontotta a fényképezőleme­zeit. És a tudósok eleget ér­tettek ezekből a dolgokból, hogy elinduljanak hajthatat­lan szívóssággal felkutatni a mögötte levő új jelenséget, találmányt, tudományt... Ezt tette Flemming is. Az általa megtalált szer meg­tisztítása hosszú éveken át nem sikerült. De egy percig sem adta fel: meg volt győ­ződve a sárga penész gyógyí­tó értékéről, s remélte, hogy egy napon talál valakit, aki megoldja a kémiai problémát és aztán hozzáfoghat a klini­kai kísérletekhez... „Törhe- tetlenül hiszek abban, hogy eszköze vagyok bizonyos f>- kig az emberi szenvedések csökkentésének... * — jelen­tette ki. És eljött ez a nap is. Chain és Florey kémikusok segítsé­gével végre tisztán állították elő a penicillint. A sárga por­ból egy haldokló rendőr re­ménytelennek látszó esetében megtörtént *áz első emberkí­sérlet. A vérmérgezésben szenvedő betegről lemondtak az orvosok... 1941. február 12-én intravénásán 200 mL penicillint kapott a haldokló, azután minden 3 órában 100— 100 ml-t A 24 óra alatt elért javulás egészen csodálatos volt. Szerencsétlenségre a sárga por kifogyott a felépü­lés előtt. A beteg még néhány napig tartotta magát, aztán a most már felszabadult mik­robák felülkerekedtek és a rendőr március 15-én meg­halt. .. Az orvosok azonban most már tudták, hogy ele­gendő mennyiségű penicillin­nel a beteget megmenthették Herbert Lewrenz, hambur­gi közlekedésügyi szakember véleménye szerint a nők jobban vezetnek, mint a férfiak. Nyugodtabbak, fi­gyelmesebbek és óvatosab­bak, mint a férfi gépkocsi- vezetők. Lewrenz professzor fizikai és pszichológiai tesztvizsgála­ta szerint a nők jobban bírják a hosszabb utakat Egy három óráig tartó próba • folyamán a vezetés hatásfo­ka 11 százalékkal csökkent a férfiaknál, a nőknél pedig 10 százalékkal növekedett volna... Mint ahogy két és fél évvel később megtörtént az első gyógyítás és azóta százezrek nyerték vissza egészségüket Flemming ta­lálmánya következtében. A gyárosok húzódoznak..» A tudósok először az ang­liai nagy kémiai gyárakat igyekeztek megnyerni az új gyógyszer gyártásának. Min­denütt udvariasan kitértek... „Igen, igen, kétségtelen na­gyon fontos,... de az önök anyagának a kereskedelem által igényelt mennyiségben való előállítása lehetetlen, az önök eljárásának hozama igen alacsony... ” Hosszú és kálváriás út volt, amíg az Egyesült Államokban, ahol a gyárosok hasonló elzárkózá­sába ütköztek, végre sikerült megnyerni illetékeseket a dühöngő háború közepén az oly fontos szer gyártásá­nak. .. A tudósok nem véd­ték szabadalommal a talál­mányt, amely így az emberi­ség közkincse lett A betegek most már tömegesen gyógyul­tak, olyanok, akik a statiszti­ka szerint már rég halottak lettek volna a penicillin nél­kül, egészségesen távoztak a kórházakból. A penicillintől elsőnek meggyógyult Newton, után 1944 végéig már százez­ren felül volt az új gyógy­szerrel megmentettek száma. A gyógyszergyártásban a Ha­mupipőke szerepét játszó, pe­nészekből született szer elő­állítására egymás után léte­sültek üzemek. A szél által véletlenül sodort spóra egy tudós zseniális felismerése folytán napról napra növekvő nagyiparnak adott életet. A penicillin egyszerre háttérbe szorította a szulfumidokat. Az éjszakai vezetés első két órájában a férfiak lefőzik a nőket, a későbbiekben azon­ban a nők bizonyulnak ébe­rebbeknek. A na vezetők ezenfelül udvariasabbak a volán mel­lett és jobban tiszteletben tartják a másik autóst, mint férfikollégáik. A nőknél azonban gyak­ran előfordul, hogy összeke­verik a jobb és bal oldalt, és sokszor figyelmetlenül nyitják ki m gépkocsi ajta­ját f ................•• ................... .....-....... A nők jobb gépkocsivezetők ? íereseM a magyar ladásmlík — Üt kontinensre szállítónk A világ szinte minden tá­ján kedveltek a magyar ku_ tyafajták, elsősorban a va- d ászvizslák. Az európai va­dászokon kívül észak-ameri­kaiak, peruiak, venezuelai­ak és dél-afrikaiak is vásá­rolják a magyar kutyákat.' Egyes fajták iránt japán eb­tenyésztők is érdeklődnek már. A MA VAD 1972-ben csak­nem 30 százalékkal több ku­tyát adott el külföldön, mint 1971-ben, s várhatóan az idén és a következő években tovább nő a kutya­export A legkeresettebb kutya­fajta a vizsla, amelynek két fajtáját, a rövid- és a drót­szőrűt exportálják. A legtöb­ben természetesen a vadá­szatokra alkalmas, úgyneve­zett bevadászott állatokat vásárolják. Egy vadászvizsla ára 500 és 1200 dollár között van. Egyre többen érdeklődnek a fehér- és a feketepulik, a kuvaszok és a komondorok iránt is. A MAVAD már az idén is több ilyen házőrzőt küldött a kaliforniai farme­reknek. Több megrendelés érkezett Dániából és Angliá­ból is, náluk a vizsla- és a komondorkölyköik a legked­veltebbek. A kutyaexport néha még gondot is okoz a MA VAD- nak, mert sok a furcsa, né­ha teljesíthetetlen kérés Több amerikai lefésülteti a komondor szőrzetét, de arra is volt példa, hogy rövidsző­rű pulit akartak vásárolni. Egy belga hölgy levélben azt kifogásolta, hogy itt vásárolt pulikutyája ugatott az ut­cán. Európa jó néhány orszá­gában pedig új kutyadivat hódol, s ennek megfelelően olyan színű kutyát kémek, amilyen a vásárló hajszíne. CfjjutLcuijgi dioot farsangi mulatságra ajánlják a tervezők ezt a kétrészes törökos öltözéket. (MTl-foto: Bora István — KS) Technikai újdonságok Villamos gyomirtó A norvég Helge Seines mérnök üzembe helyezett egy olyan villamosgépet, amely szétroncsolja a gyom­növények magját és csírá­ját. A talaj szintjén végig­vezetett villamos ellenállá­sok mindennemű nem kívá­natos zuzmóféleséget szét­roncsolnak. A kiirtandó gyomnövényektől függően reosztát segítségével lehet szabályozni a hőt. A gépet elsőként veteményeskertben alkalmazzák. Röntgenfelvétel papíron A szokásosnál, ötször sabb és tizedáron készíthe­tő röntgenfelvétel... közön­séges papíron. A kép emel­lett olyan éles, mintha raj­zolták volna. A röntgenfényképezésnek ezt az új módszerét szovjet mérnökök és orvosok dolgoz­ták ki. A módszer igen al­kalmas a puha szövetek és a csontok, a tüdő, a szív, az emésztőcsatorna megbetege­dései diagnózisának megál­lapításánál. Hos-zú élettartamú tükör A tükör idővel „elöreg­szik” homályos lesz: ezüstö- zott felületét rongálja a környezet. A korrózió elke­rülése végett a vékony ezüst­hártyát réz- és lakkréteggal védik. A tükröt galvánfüfdo­bé merítik, ahol elektrolitül sav szolgál és villanyáramot bocsátanak át rajta. Ennek a módszernek lényeges fo­gyatékosságai vannak, meg aztán az elektrolit is árt a vékony ezüsthártya-réteg- nek. Azonkívül ilyen mód­szerrel nagy tükrökön nehe­zen érhető el az anyag egyenletes elosztása az egész üvegfelületen. A szovjet tudósok ezért új bevonási rendszert javasol­tak. Rézgálic-oldatot készí­tenek és vaspor-szuszpenziót, ezt összekeverik és egyenle­tes rétegben bevonják vele az üveg ezüstözött felületét. A folyamat 2 percig tart, azután az oldatot lemossák. A felszínen egyenletes réz­hártya marad, vastagsága néhány tizedmikron. Ez a bevonat tartós, a rézhártya az üveg vágásánál sem válik le. ez a módszer bármely méretű tükörnél alkalmazha­tó. Máris bevezették a moszkvai és a minszki karmiárban. . .. .... Egy homokkitermelő hívta fel a régészeti bizottság fi­gyelmét arra, hogy a Pado­va melletti Bacchiglione fo­lyó medrében furcsa alakú fatörzset észlelt. A régésze­ti bizottság értékes lelet re­ményében azonnal a hely­színre sietett. Várakozásukat siker ko­ronázta A furcsa alakú fa­törzs a világ leghosszabb in­dián sajkája volt. Hossza 16 méter. Minden valószínűség szerint bronz fejszékkel ala­kították ki egyetlen hatal­mas méretű tölgyfából. Áfa magassága legalább 25—30 méter lehetett. A bárka át­lag szélessége 1 méter 30 centiméter. A mind ez ideig nap világi a került leghosz- szabb, történelemelőtti idők­ben készült hajóval állunk szemben. Az első vizsgála­tok alapján azt állapították meg, hogy i. e. 1000—1200- ban készülhetett, tehát élet­kora több mint háromezer, valószínűleg három és fél ezer év. „Szinte csodával határos módon konzerválódott a víz­ben” — mondja Antonello Perissinotiö, a hajó kieme­lés! munkáinak vezetője. Azonban éppen I azért, mert a víz alatt oly jól konzer­válódott, különös gondot kel­lett fordítanunk arra, ne­hogy a hajó megrongálódjék, amikor kiemeljük helyéről. Több mint egy hétig dol­goztunk rajta, de megérte a fáradságot. A történelem­előtti idők hajóépítőinek ÜH2, február 11« meci* 3500 éves hajókra bukkantak Padova közelében kincset érő alkotásaira buk­kantunk.” — Munkájuk közben mi­lyen nehézségekkel kellett megküzdeniük ? „Mindenekelőtt az ala­csony vízhőmérséklet akadá­lyozott Azután, a különböző áramlatok. És végül a ha­talmas, harcias vizipatká- nyok, amelyek valamennyi­ünket megfélemlítettek. El­sősorban fertőzéstől féltünk, de szerencsére nem történt baj.” — Hogyan szervezték meg a hajó kiemelését? „Erre nagyon büszkék va­gyunk. Mindenekelőtt alapo­san átvizsgáltuk a Baccliig- lione medrét Felfedeztük, hogy a folyó homokja nem egy, hanem több csónakot takar. Nyilvánvalóan pre- hisztorikus kikötő maradvá­nyaira bukkantunk. Első pil­lanatban úgy éreztük, hogy egy régmúlt tragédia szín­helyén állunk. Ki tudja, ta­lán háromezer évvel ezelőtt egy közeli törzs megtámad­ta a falut, romba döntötte a házakat, elpusztította a ha­jókat A drámai háttérről azon­ban figyelmünket csakha­mar arra fordítottuk, hogyan emeljük ki a vízből a kü­lönböző méretű hajókat, amelyek közül a legkisebb is jó nyolc méter hosszú. Arra gondoltunk, hogy csőszerű épületállványzatot engedünk a vízbe, amelybe valósággal behúzzuk a csónakokat. Ez Megtette, üog* te tet­lett száUnunk a víz alá, kö­rül kellett ásnunk a hajó­kat, bevontuk őket polieti­lén szalagokkal, majd lég­zsákok segítségével felemel­tük őket egy bizonyos szint­re és a szó szoros értelmé­ben behúztuk az állványsze- rűen kiképzett „kalitkába”. A kalitka alján vastag hab­szivacs réteget helyeztünk el, hogy minimumra csök­kentsük a szállítással járó rázkódások és rezgések ha­tását. Mint látja, nem volt egyszerű munka és mindeh­hez még hozzá kell számíta­nunk a folyó áramlatait, a patkányokat és minden más egyebet.” — Mennyi idő alatt sike­rült véghezvinni ezt a ha­talmas munkát? „A munkálatokat tázen- ketten végeztük. Víz alatti munkaóráink száma 180. Ne­hézséget nem a mélység je­lentett, hiszen a víz felszí­ne alatt 6—8 méterre dol­goztunk, sokkal nagyobb problémát jelentettek a rossz látási viszonyok. Az előké­szítési és vízfelszín feletti munkákat is beleszámítva a hajó kiemelése tíz napot vett igénybe. Nehéz munka volt, de megérte, mert valameny- nyit teljes épségben tudtuk felszínre hozni.” — Tehát végül is két ha­jót találtak? „Az első jelzések után csupán egy hajóra számítot­tunk, az első lemerüléskor azonban már kettőt fedez­tünk VÚÜUl P3Úi£ ami­cat — egy egész kis flottát — sikerült felszínre hoz­nunk!” — Találtak más tárgya­kat is? „Igen. Edényeket, fegyve­reket és bronz tálakat. Ezek­nek a tárgyaknak az életko­ra azonban meglehetősen különböző. Találtunk példá­ul egy csodálatos kardot, amely minden kétséget ki­záróan a bronzkorból szárma­zik. A bronztál pedig aro­mái időkből való. A leletek alapján meg vagyunk győ­ződve argói, hogy a folyó medrében valóságos régésze­ti kincsesbánya található.” — Most, hogy a hajók ki­kerültek a vízből, hogyan restaurálják, hogyan kon­zerválják őket? „Mindenekelőtt radioaktiv szén (C15) segítségévei meg­határozzák a hajók pontos életkorát. Ugyanakkor hoz­záfognak a restaurációs mun, kákhoz, amelyek során igye­keznek olyan állapotban megtartani a hajókat, aho­gyan mj kiemeltük a vízből. Ennek érdekében a hajót be­helyezik egy hatalmas me­dencébe, amelyben ásványi anyagoktól mentes, 60 fokra felmelegített vizet öntenek. Majd ebbe a vízbe speciá­lis gyantát tesznek, amely lassan-lassan kiszorítja a vi­zet a fa rostjai közül. A gyanta megszárad es teljes egészében védi a faanya­Szuperbeton Két tokiói cég a normál betonnál 5—10 szer ellenál- lóbb új betonfajtát állított elő. A „Power Crete” elne­vezésű új beton hőre kemé­nyedé műanyag erősítésű normál betonból készül. Kü­lönösen ellenálló a savak­kal és a tengervízzel szem­ben. Első alkalmazására egy japán tenger alatti étterem építkezésénél került sor. Vízi kaszálógép Az elburjánzó vízinövé­nyek által veszélyeztetett vizek megtisztítására állította üzembe az angol Wilser-cég a vízi kaszálógépet. Az üveg­szál erősítésű műanyagból készült burkolat U alakú ka­szát foglal magában. A gé­pet 15,5 kilovoltos "Diesel­motor hajtja. Maximális se­bessége óránként 6,5 kilomé­ter. Gereblye gyűjti össze a lekaszált vízinövényeket és rákja ki a partra. A gép hossza 5 méter, szélessége 3 méter. Súlya 1771 kiló. Gazdasági égető szerkezet Az angliai Hamworthy Engineering Ltd. teljesen ■automatikus, gazdaságos ége­tő szerkezettel látja el a tankhajókat. A berendezés összegyűjti és elégeti a szál­lított gáz fel nem használ­ható részét. A megtakarítás a hajó teljes útra kiszámí­tott energiaigényének 70 szá­zaléka. A készülék vagy földgázzal, vagy olajjal mű­ködik, esetleg mindkettővel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom