Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

A Szovjetunió sportja Helsinkitől Münchenig Az olimpiai játékok 1980-ban Moszkvában KEREKEN húsz esztende­je, hogy a szovjet sport be­mutatkozott a nyári játéko­kon. A színhely Helsinki, amely a hidegháborús évek kellős közepén, az ókori olim­piára emlékeztető módon egyszeriben a népek közötti béke és barátság, a sportsze­rű küzdelem boldog szigetévé változott. Azóta is sokan em­legetik őszinte nosztalgiával a helsinki olimpiát, amely a legtöbb . sportágban elindító­ja volt az azóta is tartó, gyors ütemű fejlődésnek, de amely szerény kereteiben, sportszerű légkörében még mentes tudott maradni mind­azoktól a túlzásoktól, ame­lyek ma már állandó kísérői a játékoknak. A szovjet sport megjelené­se lényegesen megváltoztat­ta az erőviszonyokat. Az Egyesült Államok sportolói­nak, akik a korábbi tizenegy nyári olimpián — talán csak a stockholmit és a berlinit ki­véve — szinte egyeduralko­dók voltak, és többnyire fö­lényesen nyerték a nem hi­vatalos pontversenyt, egysze­riben nagy vetélytársuk tá­madt. A sok sportágban ki­válónak bizonyult szovjet sportolók 494 pontjukkal ugyanannyit gyűjtöttek össze, mint az amerikaiak. A két „óriás” párviadala azóta minden olimpián tart, s a mérleg nyelve jelenleg a szovjet sport javára billen, íme a statisztika: S2.-u.ni6 E&yesütt Államok Helsinki 1952 494 494 Melbourne 1956 633 499 Róma 1960 687 461 Tokió 1964 617 587 Mexico 1968 599 711 München 1972 670 644 Még lobban érzékelteti s küx­delem hevességét, ha csak az érmek sorsát vizsgáljuk: ÖSSZESEM: X­n. HL Helsinki Szovjetunió 22 S0 19 TI ügyesül! All. 40 19 17 76 Melbourne Szovjetunió 37 29 S2 98 Egyesült All. 32 25 17 74 Róma Szovjetunió 42 29 . 21 103 Egyesült All. 34 21 16 71 Tokió Szovjetunió » 21 S3 96 Egyesült All. 36 26 28 SO Mexico Szovjetunió 29 32 30 91 Egyesült All. 45 28 34 107 München Szovjetunió 50 27 22 99 Egyesült All. 33 K M 94 HA TEHAT csak az arany­érmeket tekintjük, akkor Helsinkiben, Tokióban és Me­xikóban az Egyesült Államok került az első helyre, míg Melbourne-ben, Rómában és Münchenben a Szovjetunió. Ha az érmek ossz számát vesszük, akkor viszont 4:2 az arány a szovjet sportolók ja­vára. Az eddigi olimpiákon egyébként áz Egyesült Álla­mok (minden olimpián ott volt) 570 arany-, 420 ezüst- és 373 bronzérmet szereztek. A Szovjetunió viszont az utolsó hat olimpián (a ko­rábbiakon nem indulhatott) 211 arany-, 178 ezüst- és 169 bronzérmet gyűjtött össze. A szovjet sportolók átlagban egy olimpián 35 aranyérmet nyertek, az amerikai sporto­lók átlaga pedig 33 arany­érem. Érdemes megjegyezni, hogy .az első olimpiai aranyérmet Nyina Romaskova szerezte a Szovjetuniónak Helsinkiben, a női diszl.oszvetésben. A szovjet sport elsősorban Sokoldalúságának köszönheti eddigi olimpiai sikereit. A sportolók eddig már 19 sport­ágban szereztek olimpiai aranyérmet. Legsikeresebb sportáguk vitathatatlanul a torna, amely. 45 arany-. 46 ezüst- és 33 bronz-, tehát összesen 124 érmével fölénye­Q.Hömsm sen vezeti a sikeres sport­ágak listáját. Második az at­létika 35 arany-,. 31 ezüst- és 42 bronz-, azaz 108 érmével, míg harmadik helyén áll a birkózás 30 arany-, 19 ezüst- és 17 bronz, tehát összesen 66 érmével. EZEK A SPORTAGAK olyan nagyságokat adtak a nemzetközi sportéletnek, pél­dául a Larissza Latinyina, aki 9 arany-, 5 ezüst és 4 bronz-, tehát összesen 18 ér­mével vezeti a 12 érmes Nur­mi előtt a legeredményesebb olimpiai sportolók örök-rang­listáját De méltó társa a férfiak között a feledhetetle­nül nagy tudású Viktor Csu- karin is, aki 7 arany-, 3 ezüst- és 1 bronz, tehát 11 érmével hetedik ugyanezen a ranglistán és éppen Gere- vich Aladárt (Magyarország) előzi meg. De aligha van sportszerető ember, aki ne emlékezne az atléták közül Vlagyimir Kucra, Pjotr Bo- lotnyikovra, Valerij Brumel- ra, Ronauald Klimre és a többiekre, akik évekig álltak az élen, s nagy hatással vol­tak a versenyáguk egész fej­lődésére. Végig lehetne men­ni a nyári olimpiák szinte valamennyi sportágán, s csak egy-kettő akadna, amelyben a szovjet sport nem adott ki­emelkedő tudású sportolót a világnak. A szovjet sport sikereinek, olimpiai eredményességének okát nem nehéz megtalálni. Magyarázat rá a sport nép­szerűsége és a nagyszerű le­hetőségek. Érdemes vissza­emlékezni rá, hogy a cári Oroszország csak 1908-ban Londonban jelentkezett az olimpián, mindössze 5 spor­tolóval, s másodszor 1912-ben vett részt Stockholmban. Mérlegük a két olimpián 1 arany-, 4 ezüst- és 1 bronz­érem volt. Innen indult el a szovjet sport, s jutott el az elmúlt fél évszázad alatt oda, ahol most áll. Igaz viszont, hogy a legutóbbi hivatalos adatok szerint a sportolók száma a Szovjetunióban el­éri az 50 milliót, annyi léte­sítmény — stadion, uszoda, tornaterem stb. — áll rendel­kezésre, hogy azokban egy­szerre húszmillió versenyző sportolhat, az edzők, testne­velők, vezetők száma túlha­ladja a 200 ezret, a szovjet sportemberek tagjai 57 nem­zetközi szövetségnek és kap­csolatot tartanak 92 ország sportolóival. A szovjet szak­emberek tevékeny szerepet töltenek be a sportágak fej­lesztésében, a nemzetközi versenyrendszer korszerűsí­tésében és évek óta hirdetik, hogy az olimpiai mozgalom­nak is megújhodásra, demok­ratizálódásra van szüksége. A SZOVJET VAROSOK az elmúlt két évtizedben a vi­lágversenyek egész sorának voltak színhelyei. Moszkva városa kérte az 1976. évi nyá­ri játékok rendezésének jogát is, akkor azonban a NOB Montreál javára döntött. Most Moszkva megpályázta a XXII. nyári játékok rendezé­sét. Aligha valószínű, hogy a NOB tagjai ezúttal sem mél­tányolnák azokat az érdeme­ket, amelyeket a megalaku­lásának fél évszázados évfor­dulóját ünneplő Szovjetunió szerzett a tömeg- és ver­senysport fejlesztésében. Így Moszkvánál nem lehetne méltóbb házigazdája az 1980- as nyári olimpiának. Közgyűlésekről jeleni fűk A hevesi járásban ® sportkört tartanak nyilván. Múlt év december 16-ig 13 sport­körnél tartották meg az év végi beszámoló közgyűlést. Pirók László járási TS-elnök elmon­dotta, hogy december 16. óta járvány miatt öt sportkörnél (Tiszanánai Tsz SK., Tárná zsa- dányi Tsz SR, Tarnabodi Tsz SK, Hevesi Spartacus, Tarna- szentmiklósi Tsz SK) nem tár­hatták meg a közgyűlést. Ez ideig a Hevesi MEDOSZ, a Pélyi Tsz SK és az Erdőtelki Tsz SK közgyűlései voltak a leg­sikeresebbek. A beszámolók fö­lötti .vitákban általában 6—7 fel­szólaló volt. A legtöbb helyen a sportlétesítmények építése és korszerűsítése volt a téma. A Boconádi Tsz SK közgyűlésén is új sporttelep építéséről esett a legtöbb szó. Itt a termelőszö­vetkezet és a községi tanács a legmesszebbmenőkig támogatja az építkezést. Az öltöző már fe­dél alatt van. Jó talaja lesz a labdarúgópályának is. sőt még edzőpályát is terveznek. Ameny- nyiben a megyei TS megadja a kért anyagi támogatást, május l-én sporttelepavató lesz Boco- nádon. <—váry) Kosárlabda Sikeresen mutatkozott be az Egri Volán SC női kosárlabda- csapata a Miskolcon megrende­zett Téli Kupán. A sportkör két csapattal nevezett a felnőtt osz­tályban, s közülük az első csa­pat ez ideig minden mérkőzését megnyerte, s mivel az NB ír­ben szereplő DVTK nem indul­hatott, jogos reményeik vannak arra, hogy a kupát is elnyerjék. A második együttesük erősen Kézilabda Befejeződtek Eger város te­remkézilabda bajnokságának küzdelmei. A férfiaknál a Fi­nommechanika első csapata, a nőknél pedig a Dohánygyár el­ső csapata nyert bajnoki címet. Az utolsó két nap fordulóinak eredményei. Férfiak: ITSK—Fi­nommechanika IL 14:20, Műszer­ipar-Dobó Gimn. 23:14, Tanár-, képző—Finommechanika I. 19:24. ITSK—Lakatosárugyár 32:16, Mű­szeripar-Tanárképző 13:19, Do­bó Gimn.—Finommechanika I. 18:23. Tanárképző—ITSK 25:10, Lakatosárugyár—Műszeripar 14:27, Finommechanika I,—Fi­nommechanika Et. 24:14, ITSK— Műszeripar 12:12, Lakatosáru- gyár—Tanárképző 4:30, Finom- mechanika n.—Dobó Gimn. 39:17. Nők: Vasas I.—Vasas II. 20:8. Dohánygyár n.—Vasas I. 1:23. Vasas n.—Dohánygyár I. 3:2&, Dohánygyár I.—Vasas I. 14:9. A bajnokság végeredménye. Férfiak: 1. Finommechanika I., 2. Főiskola, 3. Finommechanika II., 4. Műszeripar, 5. Dobó Gimn., 6. ITSK, 7. Lakatosárugyár. Fi­úk: 1. Műszeripar, 2. Dobó Gim­názium, 3. ITSK. Nők: 1. Do­hánygyár, 2. Vasas I., 3. Mező- gazdasági Szakiskola, 4. Vasas n., 5. Dohánygyár II. Lányok: 1. Mezőgazdasági Szak., 2. Va­sas IL, 3. Dohánygyár IL Sakkelet 1972. legkiemelkedőbb sakkeseménye kétségtelenül a Szpasszkij—Fischer világbaj­noki páros mérkőzés volt. Részben az amerikai nagy­mester formabontó és szer­telen magatartása miatt a viadal csaknem két hónapon át izgalomban tartotta az egész világ sakkbarátait és a sakkozásra irányította az egész világ érdeklődését A tömegkommunikációs szer­vek minden országban rend­szeresen közölték nemcsak az eredményeket, hanem a mérkőzés játszmáinak lépé­seit is. Nemcsak a díjalap, hanem a mérkőzés világ­visszhangja is messze felül­múlta az eddigi világbajnoki páros mérkőzések, sőt — so­kak véleménye szerint —, minden eddigi sakkesemény hatását. Bármiképpen Is ítéljük meg az egykori amerikai csodagyerrnek, a sakkozás „megszállottja”, Robert James Fischer magatartását, győzelmét megérdemeltnek kell tartanunk. 0:2 állásról képes volt kiegyenlíteni, sőt már az első tíz játszmában szinte el is döntenie a mér­kőzést a maga javára. Játé­ka nem, a szépség, vagy a mélység, hanem a hatalmas energia érzését kelti. Meg­lepő és váratlan volt rugal­mas megnyitáskezelése. Va­lószínűleg ennek köszönhet­te győzelmét is. Sohasem is­mételte kétszer ugyanazt a megnyitási rendszert és szin­te tucatnvi különböző meg­nyitást alkalmazott. A mér­kőzés utolsó játszmájában, amellyel az eredmény i2.5:8,5-re alakult Fischer ’avára, szinte varázslatos mMon alakítia át a szicíliai védelmet skót megnyitássá. SZICÍLIAI VÉDETEM R. Szpasszkij R. Fischer Reykjavik, 1972. 1. e4, c5 2. Hf3, e6 3. d4, ed: á. Rdí.s at. tu HO, ik§ fi. > ríín fii Hl H 9 9 gg HP jt JJ i fi ü m A u n H m i PH HP fű É jj in jjj m § 13 . JU m n ó JÉ ú m s m JÉ ri n j£f r ­aoed Fe3, Hf6 7. Fd3, d51? (Mint Fischer később közölte, ezt a lépést Anderssen — a múlt század kimagasló sakkozója —, játszmáinak tanulmányo­zásából merítette.) 8. ed:, ed: 9. 0—0 (Világos kissé sablo­nosán kezeli a megnyitást. Karpov 9. Ve2, Fe7 10. f3-at ajánlja.) 9. —, Fd6 10. HcO: be: 11. Fd4, 0—0 12. Vf3, Fe6, 13. Bfel, c5! 14. Ff6:. Vf6: 15. VÍ6:, gf: (Ez az. állás az ún. skót megnyitásból Is létrejöhet, azzal a különb­séggel, hogy a Fel—g5 után üt í6-ra, másrészt az a6 gya­log a7-en áll. Ha Fischer 1. e4-re e5-öt játszik, Szpassz­kij nak bizonyára esze ágá­ban sincs skót megnyitást — 2. Hf3, Hc6 3. d4 — játszani így sötét ráerőszakolt vilá­gosra egy általa nem kívánt megnyitást.) 16. Badl, Bfdfi 17. Fe2, Bab8 18. b3, c4! (L. az ábrát!) 10 Hd5:!? (Mivel sötét 19. —» Fbl-gyel feeder e f S ri getett, a minőségáldozat az egyedüli lehetőség némi kez­deményezés fenntartására.) 19. —, Fd5: 20. Bd5:, Fh2:f! 21. Kh2:, Bd5: 22. Fc4:, Bd2 23. Fa6: (Nem 23. Be7, Bc2: 24. Bf7 • ?) 23. —, Bc2: 24. Be2, Be2: 25. Fe2:, Bd8! 26. a4, Bd2 27. Fc4, Ba2! (Sötét rögzíti világos szabadgyalog- jait.) 28. Kg3, Kf8 29. Kf3, Ke7 30. g4?, f5! (Világos elő­vigyázatlan lépésére sötét gyalogáldozatta! veszélyes szabadgyaloghoz jut.) 31. gf:, E6 32. Fg8, h6 33. Kg3, kd6. 34. Kf3, Bal 35. Kg2, Ke5 36. Fe6. Kf4 37. Fd7. Bbl 38. Fe6, Bb2 39. Fc4. Ba2 40. Fe6. h5 41. Fd7 (Valamivel ’■'bb volt 4L K'i3. A tett lé- ’■'si-e 4L —, h4 42. Fc6 — másk’ro 42. — Kg4. majd h3f — 42. —, Kf5: könnyen nyer.) Szpasszkij ezért to­vábbi játék nélkül feladta. Flórián Tibor wmetköá mester tartalékosán tudott kiállni, mi­vel legjobb játékosukat, Széphe­gyit nélkülözniük kellett. Rajta kívül hiányzott még az ifjúsági válogatott Csirmaz Vali is, aki nyolchetes sérüléséből csak most lábadozik. Ugyancsak most sze­repelt először a másik ifjúsági válogatottjuk. Keresztes Kati. aki szintén térdsérüléssel bajlódott két hónapon át. Az egriek eredményei: Egri Volán SC I.—MEAFC I. 45:28 (19:17). Ld: Majoros M. 18, Simái 10, Vasas 8. Szamosi 5, Radvá- nyi 4. Egri Volán SC I.—Miskol­ci Vörös Meteor 79:29 (34:14). Ld: Majoros M. 24, Szamosi 15, Simái 13, Haladay 12, Vasas 6, Gallai 6. Radványi 2. MEAFC II. —Egri Volán II. 46:36 (32:17). Ld : Keresztes 12, Lesó 12, Varga 11, Egri Volán II.—MEAFC m. 52:42 (26:20). Ld: Lesó 28. Varga 10, Keresztes 9, Kácsor 3. A NÉPÜJSAG TIPPJEI AZ 5. HÍ1TRE 1. Bologna—Inter. * l 2. Cagliari—Lancrossi 1 3. Lazio—I'iorentiiia 1 X 4. Milan—Ternana 1 5. Napoli—Atalanta X 1 6. Sampdoria—Roma X 2 7. Torino—Palermo I 8. Verona—Juventus X 2 9. Brindisi—Bari 1 X 10. Catania—AC Keggina 1 11. Leeco—Arezzo 1 12. Mantova—Novara 1 13. Perugia—Genoa Pótjnérkőzések: t 14. Reggiana—Como X 2 15. Varese—Ascoli 1 16. Cesena—Brescia 1 Spartakiád Nagy sikerrel zárult Istenme­zején a községi téli spartakiád küzdelme asztalitenisz és sakk sportágakban. Asztaliteniszben 32, sakkversenyben pedig 24 részvevője volt a helyi döntő­nek. Eredmények. Asztalitenisz: 1. Fodor István, 2. Utasai. Tibor, 3. lvadi György ,4. Suszter László, 5. Bogos János, 6. Buly- ka Zoltán, 7. Biró Tivadar. 8. Bíró Tibor, 9. Szaniszló Zoltán, 10. Országh László. Sakk: 1. Kovács Zoltán, 2. Ivádi István, 3. Bíró Emil, 4. Bí­ró Gábor, 5. Molnár Gáspár, 6. Ivádi József. Az istenmezeji sportvezetők az új szabályokat figyelembe véve, úgy határoztak, hogy a kiskör­zeti versenyben a községből há­rom asztalitenisz- és egy sakk­csapatot neveznek, ugyanakkor mindkét sportágban indítanak versenyzőket az egyéni számok­ban is. Megyei atlétikai rangser 12 Megyénk atlétái az elmúlt évben a következő számok­ban állítottak fel új megyei csúcsot. Férfiak: 300 m: Csépány (GYESEI 40.3, ser­dülő B. 400 m: Sándor (Hat­vani K.) 53.9, serdülő A. 1500 m: Tóth A. (Hatvani K.) 4:21.6. 2000 m: Tóth A. 6:13, 3000 m: Tóth A. 9:27.6, ser­dülő A. 4000 m: Brenner (Hatvani K.) 12:08.6, 5000 m: Brenner 15:29.6, if júsági. 200 m gát: Nyizsnyi (Hatvani K.) 29.9, serdülő A. Verb (GYE­SE) 28.3, ifjúsági. 310 gát: Párái (Hatvani K.) 43.4, 400 gát: Párái 60.2, ifjúsági. 1000 akadály: Szecskó (E. Dózsa) 2:50, serdülő A. 2000 aka­dály: Brenner 6:09.2 3000 akadály: Brenner 9:45.8, if­júsági. Magasugrás: Cserven- ka (GYESE) 190, felnőtt. 5 km gyaloglás: Buborék (Hatvani K.) 27.10, 8 km gyaloglás: Buborék 42:53.8, serdülő A. Gerely: Nagy S. (Selypi K.) 65.36. Felnőtt. Tízpróba: Széli (Hatvani K.) 5270 pont. ifjúsági. 4x400 m: megyei válogatott 3:26.7, fel­nőtt, Hatvani Kinizsi 3:40.2, serdülő. 4x800 m: Hatvani Kinizsi 8:32, felnőtt ifjúsági és serdülő. 4x1500 m: Hat­vani Kinizsi 17:34.6, felnőtt és ifjúsági. Nők. 300 m: Nemes (E. Dó­zsa) 42.4, ifjúsági és serdülő A. 400 m: Bak (E. Dózsa) 59.3, felnőtt és ifjúsági. 600 m: 1. Lukács (Hatvani K.) 1:41.1, ifjúsági serdülő A. Fehér (GYESE) 1:54.4, ser­dülő B. 800 m: Lukács 2:25.2, serdülő A. 1500 m: Orcskai (E. Dózsa) 5:22.2, felnőtt és ifjúsági. 80 gát: Márföldi (EDSI) 13.8, serdü­lő A. 100 gát: Rácz (EDSI) 18.4, serdülő A. Távolugrás: Pál (Hatvani K.) 547, felnőtt és ifjúsági. Magasugrás: Né­meth (Tanárképző) 161, fel­nőtt, Kelemen (EDSI) 155, ifjúsági serdülő A. és B. Diszkosz: Varga (GYESE) 29.74, serdülő B. Hárompró­ba: Kelemen 1825 pont, ser­dülő B. ötpróba: Lukács. 3274. serdülő A. Pál. 2858, felnőtt, és Ifjúsági új ponto­zással. 4x100 m: Egri Dózsa 51.6, felnőtt és ifjúsági és Tanárképző, felnőtt. 4x400 m: Epri Dózsa 4:11.7, felnőtt és ifjúsági, 4x800 ni: Hat­vani Kinizsi 10:40.2, felnőtt és ifjúsági. Női atlétáink rangsora: 100 m: 12.6 Pál (Hatvani K.), 12.7 Nemes (E. Dózsa), 12.9 Németh (E. Tanárkép­zői, Göböly (EDSI), 13. Ju­hász (E. Tanárképző), 13.2 Balázs (E. Tanárképző). Bak fÉ. Dózsa). Réti (EDSI). Tóth I. (EDSI), 13.3 Koch (GYE­SE), Rácz (EDSI), új áí -.g- csúcs: tízes 13.01, tizenötös 13.12. 200 m: 26.4 Pál, 26.6 Bak, 27.3 Orcskai, 27.8 Ju­hász, 27.3 Németh, Wang;, 28.7 Tóth J. (Gy. FMGT), 28.8. Balázs (E. Tanárképző), 29 Király (GYESE), 29.2 Csa­nádi (E. Tanárképző). 400 m: 59.3 Bak 61.3 Orcskai, Pál, 62.6, Balázs (E. Tanárképző), 63.6 Lukács, 64.9 Nemes, 65.2 Kufa (E. Tanárképző), 66 Pünkösty (E. Tanárképző), 66.1 Németh, 66.7 Mészáros, (Hatvani K.) Űj átlagcsú­csok: ötös 61.6, tízes 63.7, ti­zenötös 65.27. 800 m: 2:25.2 Lukács, 2:27.1 Orcskai, 2:33.2 Pálinkás (Hatvani K.), 2:34.1 Mészáros, 2:38.6 Kufa, 2:44 Prucz (E. Dózsa), 2:46.7 Pünkösty, 2:47.1 Kerek (Hat­vani K.), 2:48.5 Maksa (Hat­vani K.), 2:48.7 Unghy (Hat­vani K.) 1500 m: 5:22.2 Orcs­kai, 5:34 Pálinkás, 5:47.9 Prucz, 6:01.2 Kormos (E. Dó­zsa), 6:31 Hertel (E. Tanár­képző), 6:31.8 Nagy M. (E. Tanárképző), 6:38 Kiss E. (Hatvani K.), 6:38.2 Pál, 6:38.4 Torda (Hatvani K.), új átlagcsúcs: ötös 5:51, 100 m gát: 18.1 Hajdú (E. Tanár­képző), 18.4 Rácz, 18.5 Pál,' 18.6 Kréti, 19 Lukács, Már­földi, 19.1 László (EDSI), Martinkovics (GYESE), 19.2 Göböly, (EDSI) Bartók (ED­SI). Üj átlagcsúcs: tízes 18.82, tizenötös 19.10. Magasugrás: 161 Németh, 155 Kelemen, 151 Pál, 148 Lukács, 144 Dragony (Pély), 143 Pozvári (EDSI), 140 Király, Bárdos (Eger), Szegedi (GYESE), Egri (E. Szilágyi), új átlagr csúcsok: ötös 151.8, tízes 146.2. tizenötös 143. Távolug­rás: 547 Pál, 523 Hajdú, 515 Lukács, 498 Nemes, 490 Mar­tinkovics, 481 Király, 480 Fe­hér (Gy. Berze), 479 Márföl­di, 478 Szegedi (GYESEI, 476 Rácz. Űj átlagcsúcs: ti­zenötös 486. Súlylökés: 11.82 Bozsó (E. Tanárképző), 10.65 Makszim (E. Tanárképző). 10.53 Kubányi (GYESE), 9.59 Martinkovics, 9.57 Bodnár (E. Tanárképző), 9.54 Baj- záth (E. Szilágyi), 9.27 Sza­kállas (E. Tanárképző), 9.00 Tóth Daru (GYESE), 8.96 Medveczky (Gy. Vak Boty- tyán), 8.75 Tuza (Hatvani K.), Űj átlagcsúcs: tizenötös 940. Diszkosz: 33.52 Kubányi, 32.94 Bozsó, 32.80 M. Kiss (GYESE), 31.70 Tuza, 29.74 Varga (GYESE), 28.92 Mar­tinkovics, 27.58 Korozs (E. 1 ( árdonyi), 27.52 Tóth Daru, ’.7.28 Kozmáry (GYESE).. 26.94 Pál. Űj átlagcsúcs: ti­zenötös 28.68. Gerely: 40.60 Bodnár, 38.44 Péntek (E. Tanárképző) 34.80, Sőti (E. Tanárképző) 32.86, Kiss E. 31.40 Kubányi, 28.60 M. Kiss. 27.10 Lukács, 26.70 Ágoston (Hatvani K.), 25.80 Mészáros, Makszim. Űj átlagcsúcs: ti­zenötös 29.07. ötpróba: 2858 Pál, 2362 Vass (E. Tanár­képzői, 2265 Balázs, (E. Ta­nárképző). 2228 Juhász, 2224 Hajdú, 2194 Martinkovics, 1346 PÜOlSÖSty,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom