Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 9. szám ARA: 80 FILLER 1973. január 12., péntek Minszkben megkezdődött Brezsnyev és Pompidou eszmecseréje Részt vesz a találkozón a két or^zéa külüávrvvniszfere is Befejeződlek a magyar—lengyel gazdasági tárgyalások Georges Pompidou, a Franci» Köztársaság elnöke a Szovjetunióba érkezett Képünkön: Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára Pompidou elnökkel a Minszki közelében le­vő repülőtéren, (Népújság telefoto — TASZSZ — MTI — KS) Georges Pompidou franciát köztársasági elnök csütörtö­kön a koradélutáni órákban Minszkbe, szovjet Belorusz- szia fővárosába érkezett Jóllehet a francia vendég nemhivatalos látogatásra ér­kezett, a repülőtéren üdvöz­lésére díszszázad sorakozott fel. A különrepülőgépből ki­lépő Pompidout, Schumannt és a francia államfő kíséreté­nek többi tagját az alig egy órával korábban Minszkbe érkezett Leonyid Brezsnyev üdvözölte. A szovjet pártve- zetó mellett ott volt Andre} Gromiko külügyminiszter, Pjotr Abraszimov, a Szovjet­unió párizsi nagykövete és több más szovjet külügyi szakértő. Jelen voltak a re­pülőtéren a Belorusz SZSZK vezetői 1*. Francia részről Roger Seydoux moszkvai nagykövet várta Pompidout. Az elnök érkezéséről adott helyszíni közvetítésben mind a moszkvai, mind pedig a párizsi televízió riportere hangoztatta, hogy Pompidou minszki fogadtatása „kitűnő hangulatban” zajlott le. A rendkívül rövidre szabott re­pülőtéri ceremónia után Leonyid Brezsnyev és vendé­ge, valamint a kíséretükben levő személyiségek azonnal gépkocsiba szálltak. A harmadik Brezsnyev— Pompidou .találkozó színhe­lye a Minszktől 25 kilomé­terre északnyugatra fekvő Zaszlav! járási székhely mel­letti kormányrezidencia volt. A két államférfi, valamint a külügyminiszterek és a nagy­követek a koradélutáni órák­ban megkezdték a hivatalos tárgyalásokat Az első csütör­tök délutáni megbeszélést péntek délelőtt folytatják. Ezt — péntek délután — még egy harmadik négy- szemközti eszmecsere is kö­veti, majd Pompidou elnök, mielőtt a késő délutáni órák­ban hazaindulna — nyilat­kozni fog az újságíróknak. Varsóban csütörtökön alá­írták a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság XII. ülés­szakának jegyzőkönyvét Lengyel részről a jegyző­könyvet Kazimierz Olszews­ki, a minisztertanács elnök- helyettese, magyar részről Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese írta alá. Az állandó bizottság tár­gyalásain értékelték a két ülésszak közötti együttmű­ködés eredményeit valamint meghatározták további fej­lesztésének irányait Az állandó bizottság meg­állapította, hogy a magyar— lengyel gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés eredményesen és a két ország számára előnyösen fejlődött. A hosszú lejára­tú egyezmény, valamint az éves kereskedelmi jegyző­könyvek előirányzataihoz vi­szonyítva jelentősen növe­kedett az áruforgalom. A kétoldalú árucsere évi volu­mene jelenleg 295 millió ru­bel. A bizottság fő figyelmét a fontosabb területek ipari együttműködésére — külö­nösen a két ország közötti gyártásmegosztásra — össz­pontosította. Megállapodtak, hogy a gépiparban egyezményt ír­nak alá az elektronikai ipar gyártásfejlesztésének koor­dinálását szolgáló „Inter­kom ponent” elnevezésű kö­zös iroda varsói székhely- lyel történő létrehozásáról. A kétoldalú gazdasági együttműködésben fontos helyet foglal el az autóipar. Országaink e téren évek óta együttműködnek. A mostani ülésszakon megtárgyalták az együttműködés 1976—1980-ra szóló kiterjesztésének, vala­mint új termékekre — töb­bek között a „Fiat 126—P” kis személygépkocsira, amelynek gyártása a közel­jövőben beindul Lengyelor­szágban — történő kibővíté­sének lehetőségeit. Előrelát­hatólag rövidesen megfele­lő megállapodást írnak majd alá, amelynek alapján a ma­gyar fél — gépkocsik len­gyelországi importja ellené­ben — e gépkocsi egyeztetett részegységeit és elemeit fog­ja szállítani. A bizottság döntése ered­ményeként előreláthatólag szorosabb kapcsolatot és együttműködést hoznak létre az építőiparban, a mezőgaz­daságban és a faiparban. A magyar küldöttség len­gyelországi tartózkodása ide­jén meglátogatta a lodzi „Kalina” köt-szövőgyárat, valamint a „Rudzka” se­lyemipari gyárat A Vályi Péter miniszterel­nök-helyettes vezette magyar küldöttség csütörtökön este hazautazott Varsóból. Segített a piackutatás A lap 3. oldalán közölt írás, egy megyei vállalat példája alapján azt bizo­nyítja, hogy ügyes piac­kutatással áthidalhatók a legnagyobb nehézségek is. Maradék ízlés a képernyőn Gyurleó Géza megjegyzése a tv műsoráról a 4. olda­lon. Jövi heti rádiá- ás tv-műsor lapunk 7. oldalán. Várakozá utasok esőben... A 8. oldalon a hatvani üzemigazgatóságtól kapott tájékoztatót olvashatják. Három miniszter nyilatkozata Hazaérkezett a magyar küldöttség a KGST állandó bizottságok vezetőinek értekezletéről Csütörtökön hazaérkezett a magyar küldöttség, amely Moszkvában a KGST állan­dó bizottságok vezetőinek értekezletén vett részt. A ta­nácskozáson az állandó bi­zottsági elnökök között dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, a KGST rá­diótechnikád és elektronikai ipari állandó bizottságának elnöke, dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter, a színes­fémkohászati állandó bizott­ság elnöke és Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a KGST vízügyi vezetők ér­tekezletének soros elnöke is beszámolt bizottságának munkájáról, feladatairól, A küldöttség tagjai hazaérke­zésük után nyilatkoztak az MTI munkatársainak, Dr. Horgos Gyula elmon­dotta, hogy a rádiótechni­kai és elektronikai ipari együttműködés hat integrá­ciós témáját vizsgálták. Az említett ágazatban a félve­zetők, a légiközlekedési au­tomata berendezések, a hír­közlő rendszerek, a színes Nép'ront-fanáeskotás Csütörtökön Kállai Gyulá­nak, a Hazafias Népfront el­nökének vezetésével megbe­szélést tartottak a Hazafias Népfront Országos Elnöksége mellett működő bizottságok és munkaközösségek vezető’ a Hazafias Népfront székhá­zában. A megbeszélésen egyeztették terveiket, össze­hangolták tevékenységüket amellyel a mozgalom mun­káját támogatják, számos fontos társadalmi kérdés megoldásának mind széle sebb körű és nagyobb hatá­gú segítésért f/ •• n rr W Kosos erővel A modern épület homlokzatán három névtábla olvasható: ...Posta ...Községi Ta nács ...Takarékszövetkezet. A három tulajdonfőnév három szervei jelent egy épületben amelyet az elmúlt év harmadik harmadéban avattak fel Ecséden, mintegy másfél mil­lió forintos beruházással. Az összefogással épült modern esnem véletlenül nagy forgzl mú épület a község centrumában méltán ad okot és jogot a büszkeségre az ecscdieknck. _ _____________ — ______ _________________íFvia: Kiss Béla) t elevíziós és az ahhoz kap­csolódó berendezések, a méréstechnikai automatikák és a híradást”-hnikai köz­szükségleti cikrcek fejleszté­sében és gyártásában van ki­alakulóban a szocialista or­szágok együttműködése. Kü­lönösen a műszaki-tudomá­nyos kutatások koordinálá­sában érték már el sikere­ket. A bizottság mintegy 400 termékcsoportra foga­dott el szabványosítási és egységesítési ajánlásokat, ez­zel segítette elő, hogy külön­böző elektronikai alkatré­szeket azonos méretek sze­rint gyártanak, s így a tag­országoknak nem okoz gon­dot azok cseréje. A bizott­ság komplex tervet dolgozott ki a többi között automata és félautomata sztereo le­mezjátszók, mikrofonok, erő­sítők, komplett hangcsator­narendszerek, rádió- és tv- készülékek, magnetofonok közös fejlesztésére, választé­kuk bővítésére. Eddig mint­egy 90 gyártásszakosítási ajánlást is elfogadtak. A mostani elnöki értekez­leten elhatározták: az idén a szokásos kettő helyett há­rom ülést tart a rádiótechni­kai és elektronikai ipari ál­landó bizottság, hogy kellő időben és részletesen tanul­mányozhassa a készülő 1976 —80-os terveket, s megfele­lő ajánlásokat dolgozhasson ki e tervek koordinálására. Dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter elmondotta: a moszkvai tanácskozáson be­számolt a színesfémkohásza­ti állandó bizottság azon in- tekrációs kezdeményezései­ről, amelyek hatása, ered­ménye máris mérhető több országban. A színesfémkohá­szat szerteágazó területein elsősorban a jobb nyers­anyagellátásra és a termékek gazdaságosabb előállítására, feldolgozására törekednek. Többoldalú tárgyalásokat folytattak a KGST-országok réz-, nikkel- és cinkszükség­letének kielégítéséről. Már az elmúlt esztendő­ben kialakult az ésszerű ko­operáció a színesfémkohá­szatban; minden eddiginél jobban kihasználták az egyes országokban fellelhető sza­bad kohászati kapacitást és így bérmunka útján több tíz­ezer tonnával tudták a ter­melést növelni. Szintén az integrációs törekvések ered- ménve, hogy az új technika számára szükséges félveze­tő anyagokból, nagv tisztasá­gú fémekből és különleges fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagokból már el tudják látni saját szük­ségleteiket a KGST-orszá­gok. Ugyancsak előrelépést jelentett a fémkohászati ál­landó bizottság kezdeménye­zése a csomagolástechnika korszerűsítésében is. Mindinkább előtérbe ke­rül a nagy kapacitású, kor­szerű gyárak építésének szükségessége, elsősorban az alumínium, a réz, a cink és az ólom feldolgozására. Ezek tudományos, technikai elő­készítésére hat tudományos és műszaki tanácsot hozott létre a fémkohászati állandó bizottság. Ebben a nagysza­bású munkában Magyaror­szág a timföld- és alumíni­umgyártás tudományos és technikai fejlesztéséért fele­lős. Dégen Imre államtitkár elmondotta, hogy a moszk­vai találkozón a vízügyi testület sok eredményéről adott számot. A komplex program megvalósítását cél­zó feladatok közül különösen jelentős a Tisza menti orszá­gok összehangolt együttmű­ködése. Az öt Tisza völgyi országot, tehát Csehszlováki­át, Jugoszláviát, Magyaror­szágot, Romániát és a Szov­jetuniót érintő együttműkö­désben gondos nemzetközi munkamegosztás szerint ké­szülnek fontos tanulmányok, tervek, felmérések és egyéb munkálatok. Magyarország feladata elsősorban, hogy koordinálja az együttműkö­dő országok tiszai távlati vízgazdálkodási-fejlesztési terveit. A magyar szakembe­rek az idén készítik el azt az átfogó tájékoztatót is, amely e közös folyómenti te­rületek jelenlegi vízgazdál­kodási helyzetét tárja fel és tartalmazza mindazokat az alapvető adatokat, amelyek az átfogó Tisza völgyi víz­gazdálkodási keretterv kidol­gozásához szükségesek. A Tisza völgyihez hasonló együttműködés kialakítása megkezdődött a Duna men­tén is, a folyó vízkészleté­nek komplex hasznosítása érdekében. A moszkvai elnöki találko­zón szinte valamennyi elnö­ki beszámoló kitért a kör­nyezetvédelmi feladatokra. A. KGST vízügyi vezető testületének irányításával ke­rül sor a különféle víztisztí­tó berendezések fejlesztésé­re. korszerű vízvédelmi mód­szerek kidolgozására. így felkarolták azt a kezdemé­nyezést, amelynek célja, hogy a KGST-országok egye­sülést hozzanak létre a kor­szerű víztisztító berendezé­sek tervezésére és gvártásá- ra. Megkezdődtek már azok az előkészületi munkák is, amelyek a KGST-országok nemzetközi konvenciójának kialakítását célozzák,a vizek, tehát a folyók, a tavak és a tengerek szennyeződése elle­ni védelem*«. yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ*;it*!

Next

/
Oldalképek
Tartalom