Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban A valóságban Tyimirjazev- neif. hí-vták azt a professzort, aki 75 éves aggastyán korban is csodálatos szellemi frissességgel és energiával dolgozott, és aki az elsők között értette meg és felelet cselekvő igennel az orosz forradalomra, Lenin hívó szavára. Ez az idős professzor fogalmazta meg először a szovjet tudományos élet aiapelvét: „Csak akkor fejlődhet igazán naggyá a tudomány, ha azt. a tiép tartjá a kezében”. Tyimirjazevből Polezsajev lett s ez a név bejárta a világot. Rahmanov először forgatókönyvet írt a történetből, majd szinte ezzel egyidőben készült el a drámai változat is. A filmet 1937-ben mutatták be Baltikum küldöttei címmel, Cserkaszovval a főszerepben. Évtizedek teltek el azóta, de úgylátszik Rahmanov drámája állja az idő próbáját. A magyar közönség közvetlenül a felszabadulás után ismerkedett meg a Viharos alkonyat-taL 1945. június 28- án. tehát alig három hónappal. hogy vége lett a háborúnak, a Budapesti Nemzeti Színház bemutatta Rahmanov drámáját Ez volt az tir Simon György és Paláncz Ferenc, a dráma egyik jelenetében. só szovjet darab magyar színpadon. Az akkori nézőnek a legaktuálisabb valóság volt a dráma. De mit mond ma, számunkra Polezsajev története? — Ügy véljük, elsősorban egy nagyszerű emberi magatartás felmutatásával talál utat a mai nézőhöz Rahmanov drámája, — mondja a rendező. — Polezsájev professzor életútja, kálváriája és törvényszerű győzelme annak az embernek a története, aki mentes mindenféle kisszerű meggondolástól, akinek tetteit tudományos igényessége és magasrendű embersége határozza meg. A mű eszméi, erkölcsi erejét ennek a csodálatos embernek nagyszerű jelleme sugározza. A polezsá- jevi magatartás láttán bátran mondhatjuk: így érdemes élni! Rahmanov ezt a történetet kitűnő drámai formában táTrMélvponton a tanulólétszám Új óvodák, iskolák, diákotthonok 1973-ban AZ 1973-AS esztendő számos vonatkozásban minden korábbinál kedvezőbb feltételeket teremt hazánk kétmilliós diákseregének, pedagógus-táborának. Az ifjúság valamennyi rétege, korosztálya közvetlenül érdekelt a fejlesztési tervben. A legkisebbek, az óvodások 1973-ban 10—11 ezerrel lesznek többen, mint 1972-ben. A megnövekedett létszám további elhelyezési gondokat jelent, a megoldás útjaként a helyek jobb kihasználását és újabb óvodák építését tervezik. Máris bizonyos, hogy ősszel 16 ezerrel több kisfiú es kislány lehet óvodás. Egy esztendő alatt tehát a létszámgyarapodás ellenére 1—2 százalékkal tovább javul a kicsinyek elhelyezésének aránya. 1973 szeptemberében már minden száz, három-hat esztendős apróság közül 60 óvodás lehet. A helyzet további javítása társadalmi összefogást sürget, amire eddig is számos jó példa akadt. A következő tanévben az általános iskolai tanulólétszám eléri a mélypontot. Várhatóan 1,036.000-en tanulnak majd a „mindenki iskolájában." A tanácsok 1973-ban 508 általános iskolai osztályterem-fejlesztéssel számolnak. Az eddigi tapasztalatok szerint az általános iskolás nap- köziotthon-hálózat évről évre nagyobb ütemben fejlődik a tervezettnél- Az idén a napközis ellátás a tervezettnél magasabb arányú! országosan mintegy 24 százalékos lesz. Meggyorsul az általános iskolai diákotthonhálózat fejlesztése is: az idén a tanácsok 11 új diákotthon szervezését teszik lehetővé. Tovább javul a gyermek- védelmi, gyógypedagógiai hálózat helyzete. Óbudán, a Szőlő utcában 100 személyes új épülettel bővül a nevelőintézet, Aszódon folytatódik a 2-es számú nevelőintézet rekonstrukciós bővítése, tovább halad a 320 személyes miskolci gyermekotthon, valamint a mozgássá1973, Jaauir U* csütörtök; rültefc 440 személyes nevelőképző- és nevelőintézetének építése. A KÖZÉPISKOLÁSOK munkafeltételeit javítja majd újabb 58 középiskolai osztályterem és 65 műhelyterem építésének befejezése mellett 1920 középiskolás kollégiumi hely megvalósulása is. Ismét kevesebb lesz tehát a faluról, kisebb településekről naponta bejáró középiskolás diák. Gazdagabb és korszerűbb lesz a felsőoktatási intézményhálózat is. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolások számára jelent előbbre lépést, hogy befejezik a helyi testnevelési és sportlétesítmények építését. A Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási főiskolai kara kollégiumot kap, a miskolci egyetem vegyipari automatizálási főiskolai kara pedig műhelycsarnokkal és tornatermekkel gazdagodik. Felépül a Debreceni Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje, korszerűbb lesz és bővül is a kertészeti egyetem. Folytatják a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjének építését és a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola beruházásait. Változatlanul nagy erővel munkálkodnak a Szegedi József Attila Tudományegyetem menzájának és biológiai épületének megvalósításán- Az új tervek között szerepel a Veszprémi Vegyipari Egyetem új tanulmá nyi épülete és a Budapesti Műszaki Egyetem Építész- laboratóriuma. Az állatorvostudományi egyetem rekonstrukciós bővítése pedig már a közeljövőben befejeződik. 1972-BEN ELDŐLT, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi kara a lágymányosi vásárváros helyén épül majd fel. A beruházási prog ram már készül, s még 1973- ban a kormány elé terjesztik. Együttvéve 1973-ban a magyar felsőoktatási intézmények nappali tagozatain kereken 60 ezer diák tanul majd, ez 1300-zal több, mint a jelenlegi létszám. A kollégium-fejlesztés révén 1973. végére már minden második egyetemista-főiskolás diákotthonban, kollégiumban készülhet válasz Jött hivatására. „(MTli. ja elénk. Dramaturgiai bravúr, hogy egyetlen színhelyen a professzor lakásában játszódó jelenetekkel be tudja hozni a színpadra a történelmet. Polezsájevet, a nagy idők nagy tanúját Simon György .lászai-díjas alakítja, aki több évi távoliét után ezzel a szereppel tért vissza az egri színpadra: — Polezsájev kivételes képességű ember, a zseni előrelátásával ismeri fel a proletárforradalom jelentőségét akkor, és abban az időben, amikor osztályának tagjai közül még csak nagyon kevesen jutnak el a forradalom igenléséig. Ebben a nagy tudósban és gondolkodóban az a legcsodálatosabb, hogy ember. így és ezt szeretném eljátszani az egri színházban. Szereplők: Simon György, Jászai-díjas, Demeter Hedvig, Jászai-díjas, Kulcsár Imre, Varga Tibor, Paláncz Ferenc, Jászai-díjas, Szabados Ambrus, Nagy Mari, Kendeffy Gyula, M. Szilágyi Lajos, Iléczey Éva és Molnár Anna. A díszleteket és jelmezeket Suki Antal tervezte, a kísérőzenét Kalmár Péter állította össze. Rendező: Illés István főiskolai hallgató, aki ezzel a munkájával mutatkozik be az egri közönségnek. Érdeklődéssel várjuk a tna esti bemutatót. (m) Ratal művészek seregszemléje Stúdió Az idei évben az Ernst Múzeumban rendezték meg az immár hagyományos évi tárlatát a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. A tárlat célja és feladata, hogy számot adjon a hazai művészet legfiatalabb generációjának munkásságáról, fejlődéséről, útkereséséről, eredményeiről. Az idén, elvetve a mindenkit bemutatni akaró helytelen, túldemokratizált jelszavat, á Stúdió tagságából száz művész alkotásaival ismerkedhetnek a látogatók. A kiállítás értékelése egyénenként szinte lehetetlen, hiszen egy-két alkotás alapján nem lehet senkit megítélni. A tárlat festészeti anyagát egy kicsit erőtlenebbnek érezzük, mint az elmúlt években. A túlzott elvonatkoztatás, a mondanivaló nélküli technikai mutatványok mellett ezért örülünk az olyan munkáknak, mint például Kudász Emese Triptichonja. A két szélső szárnyon a béke kék színe mesevilágot idéz, de a középső rész eluralkodó pirosai, sárgái nyugtalanságot éreztetnek, s ezt alátámasztják expresszív figurái. Miért lehet egy fiatal művész ilyen nyugtalan? Csak azért, mert érzi, hogy nincs! itt még minden rendben, érzi, hogy csak a hamis prófétáknak nincsenek problémáik. Bo- dóczky István Hinta és Nyár című kompozíciója az érzések, érzelmek megfogalmazása, de csak színeiben él iagzán. Kádár János Miklós ör című műve a tőle megszokott szinten mozog. Kéri Adám a végletekig leegyszerűsített nyelven mondja el egy forradalom történetét Forradalom című képén: fehérre meszelt házfal, melyet kétszer fest le, s másodszorra már öt golyóütötte nyom van a falon, és várudvara van a lukaknak. Hasonlóan egyszerű eszközökkel beszél Razglednicák című munkájában. Mayer Berta tűzzománcai inkább dekoratívek, mint eszmei mondanivalóval bírók. A grafikai anyag egy részével már találkozhattunk a tavalyi évben a Dózsa emlékkiállításon. Itt a szemünk előtt —, Molnár Gabriella három művén láthatjuk, hogy hogyan történik — végbemegy a formai megoldások, átalakulása eszmei tartalmat hordozó művészetté. Kerék- betörés, Gyász című műve után az Üj világkép című munkáján már a tudományok előretörésének világnézetet, rendszereket változtató mondanivalójának művészi megoldását fedezhetjük fel. A technikai felkészültség tökéletességét lemérhetjük ifj. Koffán Károly Tanulmányfején, vagy Péterffy Gizella grafikáin. Ifj. Koffán Károly azonban nemcsak technikailag felkészült, de fantáziája is van s tehetsége is: ezt mutatja Dózsáról készült két monotypiája. Radóczy Gyarmathy Gábor három kitűnő rézkarccal gazdagítja a grafikai anyagot, melyek közül talán a Cantata profana a leginkább helyesen megfogalmazott. A kiállítás kétségtelenül leggazdagabb anyaga a szobrászok munkáját dicséri. Kő Pál munkáit külön is ki kell emelni. Chagall és én című fából készült alkotása egy kis öniróniával megfogalmazott tisztelet a világhírű mesternek. A kompozíció a kétoldalas dombormű és a teljesalakos figura furcsa egyesítése. Egy kis faluból nő ki a festő alakja, hátán egy hatalmas táblával, melyet saját figurái: a bátyus zsidó, a fordítottfejű szerelmes, a hegedűs és a többiek népesítenek be, s amelyre hátulról minden erejét megfeszítve Kő próbál felkapaszkodni. Másik műve Menyasszony a ládán. Itt összehoz követ, fát, ólmot, és szögei, farag, vés és jó munka kerül ki a kezéből. Harmadik alkotása az Utcaseprő, önmagáért beszél. Csikszentmihälyi Róbert egy művel szerepel csupán, de ezen a tőle szokott magas szinten szólal meg. Egy tervet mutat be, amely az EVIQ ceglédi ' gyáregységére kerüL Három tajtékozva rohanó lovat vájt bele egy általa fa- csíkokból összeragasztott fa- falba, úgy hogy egyetlen lendület az egész kompozíció. A kiállítás anyagát diavetítéssel pótolták kk a felállított, itt tehát be nem mutatható alkotásokról így tájékoztatták a nézőket. Fekete Sándor? rt Petőfiék elszánták magukat a nap méltó megkoro- náztat^sára: a tömeg élén Budára vonultak, „a helytartótanácsot felszólítandó, hogy a cenzúrát rögtön eltörölje. Tánesicsot szabadon bocsássa...” Táncsics Mihály börtönének ajtaja megnyílt, s este már győzelmi hangulatban fogadta őt a Nemzeti Színház közönsége. A forradalom színházi előadással ért véget, rruutam — ez is ritka a történelemben — első napja vér nélkül zajlott le. De a legkivételesebb jelenség maga a költő. Már másnap büszkén írta, versben is: „Napóleon dicsősége, teveled sem cserélek!" Szokatlan e dicsekvés, ám teljesen jogos: a világtörténelemben sok kiváló forradalmár küzdött és sok nagyszerű költő alkotott, de Petőfi az egyetlen költő, aki egy népforradalmat személyesen vezetett! bizalmatlanul tekintett a nemesi miniszterekre. Még hevesebb politikai ellenszenv támadt fel toénne akkor, amikor tapasztalnia kellett, hogy a kormány nem meri erélyesen szervezni a nemzeti önvédelmet. Petőfi, mint tudatos forradalmár, mint a történelem kiváló ismerője és a Habsburgok elszánt ellensége, egy pillanatig sem hitt az udvar jóhiszeműségében. Ma már okmányok bizonyítják, hogy ebben feltétlenül neki volt igaza: ismerjük az aktákat, amelyekből kiderül, hogy az udvar csak ideiglenesen engedett, s várt az alkalomra, hogy fegyverrel törje le a magyar forradal-. mat is. De a mérsékeltek, az egyezkedésre törekvők nem akarták elismerni a forradalmi költő igazát. Politikai hadjárat Indult az „izgató” ellen — fokozatosan elszigetelődött Ilyen helyzetben következhetett el a nemzetgyűlési választás. Petőfi képviselőnek jelöltette magát, de megbukott: nem tudott udvarolni a tömegeknek és a kiváltságosok csaló eszközöket vettek igénybe vele szemben. Öt magát erőszakkal távolították el választói köréből. Mit erőszakkal? Mondjuk ki egyenesen* kis híján agyonverték. Petőfi kétségbeesett haragjában sem a népet ostorozta, „hanem ámílóit, félrevezetőit”: „a nép én előttem szent, annyival inkább szent, mert gyönge, mint a gyermek. — Dícsér tessélc a nép neve most és mind örökké!” 1 ) Cikkek sorozatában tájékoztatta a közvéleményt, leleplezte ellenségeit, készült az új választásra. Erre azonban nem került sor — az események túlhaladtak a nemzetgyűlési vitákon. A készülődő ellenforradalom és a forradalom összecsapásában mellékessé vált egy . helyi választási csalás ügye. Petőfi mégis elmondta mindazt, amit a nemzetgyűlésen ne® fejthetett ka Bánat és harc szól belőlünk...*' 1848 márciusában a forradalmaktól megrémített bécsi udvar engedményekre kényszerült és Magyarországon is — először a Habsburgok alatt — független kormány alakult. A haladó ne-, messég kiváló tagjaiból állt ez a kormány, Batthány Lajos vezérlete alatt tagja létt Kossuth Lajos, Széchenyi István, Eötvös József is. A miniszterek általában jó hazafiak voltak, de mint nemesek, természetszerűen saját osztályérdékeifcet is féltették. Amellett, Kossuth kivételével, reformerekként gondolkodtak, idegenkedtek a forradalmi megoldásoktól, a kiharcolt vívmányokkal befejezettnek tekintették a forradalmat. Petőfi viszont, mint forradalmár és mint a kisemmizett milliók képviselője, márciust csak első felvonásnak tartotta, amelyet majd követnie kell a második felvonásnak, minden feudális maradvány feisza m olásának. £pp ezert kezdettől fogva, verseiben és cikkeiben még hevesebben ostorozta a kormányt. Különösen „az olasz segély” kérdésé körül csaptak össze a legtöbb sebet okozo szenvedélyek. Minden tekintetben a köl tőnek volt igaza, amikor a nemzetgyűlési többséggel szemben újra és újra elvszerű következetességgel kiállt az olasz szabadságharc nyílt támogatása mellett és megbélyegezte azt a megalkuvó politikát, amely a magyar önvédelmet összeegy ez temetőnek vélte az olaszok ellen harcoló osztrákok bármily csekély megsegítésével. A világszabadság költőjéhez méltó szavakkal ostorozta ezt a szűklátókörű felfogást: „...ők, kik azért vannak összeküldve, hogy a magyar nemzetet kiemeljék a régi fertőből, e helyett még egy új gyalázatot csapnak a képéhez: megajánlják a segítséget Austriának Olaszország ellen s . ezzel magok zárják be előttünk az ajtót, melyen Európa nemesebb nemzeteinek rokonérzelme jött volna be hozzánk." E halhatatlan sorok nagyszerűen mutatják, hogyan értelmezte a költő a nemzeti és világszabadság egységét. Sokszor volt már példa arra a történelemből, Petőt! előtt és utána is, hogy különben akár jószándékú politikusok is a nemzeti önérdekre hivatkozva nem átallották más nemzetek rovására érvényesíteni ezt az érdeket. Petőfi örökértékű példát mutatott elvi hajthatat- lanságával. Ezen a zaklatott nyáron, szüntelen viták és politikai küzdelmek közepette, seregnyi más vers és cikk mellett élete főművét is megírta: Az apostolt. (Folytatjuk) Viharos alkonyat — itt és most Chikán Bálint Kő Pál: Utcaseprő
