Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

Mindannylunk kéziszótára r Könyvet mindig örömmel vesz kézbe a ! betűszerető, s némi kíváncsisággal az, aki ' még csak kóstolgatja a nyomtatott szó vi- } lágának ízét. Lexikont, szótárt viszont ak- I kor forgatunk, ha szükségünk van valarru- i re, ha meg akarjuk tudni egy-egy szó, kife­jezés értelmét, jelentései. Van, aki szinte soha nem üti fel szótár fedelét, s akad, aki ' naponta- megteszi ezt. Most azonban egy olyan szótárról lehetséges néhány röpke gondolatot elsorolnunk, amilyet mindenki kezébe szívesen adnánk; megjelent a Ma- , gyár Értelmező Kéziszótár. Anyanyelvűnk: kincsünk, legsajátabb tu­lajdonunk. Talán azért, mert legtermészete­sebb eszközünk, gyakran komiszul bánunk vele. Erőszakot teszünk a mondatszerkeze­teken, összekuszáljuk a szavak finom fona­lát, elhanyagoljuk a kifejezések ízességét, változatosságát, s mi több, már föl sem tű­nik. ha imitációt ejtünk ki, írunk le után­zás, kontrollt ellenőrzés, presztízst tekin­tély, erkölcsi súly helyett. Igaz, aligha kö­vetelhető meg,- hogy mindenki, mindenkor ' a legszabatosabban beszéljen, de nyelvünk dudváinak gyomlálása, értékes s dús kert­jének istápolása természetes igény, velünk született kötelezettség. S ha valami, akkor ez a kéziszótár nagy segedelem ebben, de csak úgy, ha valóban ott lesz sokak keze- ügyében. Erényeit- nagyszerűségét e vaskos kötet­nek hosszan lehetne méltatni, hiszen a 70 ezer címszó önmagában ris tiszteletet paran­csol. Még inkább a feldolgozás módja, a tömörítés művészete. Ez utóbbi magyarázza, hogy az egyetlen kötetbe hozzávetőleg 12 ezer" szóval több került, mint a hét darab­ból áüő Mágyar Nyelv Értelmező Szótárá­ba, s ugyanakkor felfrissült napjainkkal még élőbb kapcsolatban állóvá vált az anyag. A szervátültetés, az újszíves, a pót­mama, a tejcsárda, a szexpróba most már közkeletű kifejezések, meg is kapták he­lyűket ahogy mások szintén, ám csillaggal jelölve. E megkülönböztetést azért, hogy ke­rüljük, ne használjuk azokat van helyettük jó magyar szavunk. Ismeretet közöl, eliga­zít minősít tehát a Nyelvtudományi Inté­zetben összeállított s az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent kereken 1550 olda­las kötet, amelyben 850 vonalas ábra is ta­lálható a megértés elősegítésére. S ami még kedvesebbé teszi a nyelvművelést a ma­guk ügyének is tartók számára, az az, hogy bárki értően forgathatja, meglelheti a kere­sett eligazítást, rábukkanhat a szavak ere­detére, fejlődésük fő mozzanataira, jelentés- tartalmuk változásaira. Bevallottan a leg­szélesebb körnek készült tehát a Magyar Értelmező Kéziszótár, s ez az, ami érdemes a figyelemre, a segítségre. Tény — amint fentebb állítottuk —, hogy bárki értően használhatja e munkát, azaz nem kell különösebb műveltség forgatásá­ra. Ám tény — ugyan sajnálatos — az is, hogy sem magunk, sem gyermekeink több­ségükben mindeddig nem tanulták meg az ilyen és hasonló művek kezelését, a kere­sés mikéntjét, a jelölések, rövidítések ér­telmezését. Pedig nincs benne semmi bo­szorkányság, s ha valahol, akkor az iskolá­ban mód nyílik elsajátítására. Ehhez azon­ban nem elegendő a tanári könyvtár zárt szekrényében tartani, őrizni a szótárt; mó­kás játékkal, értő tapintattal a gyerekek­nek mindig elérhető, s ugyanakkor becsült, óvott eszközzé kell tenni azt Ezért jó gon­dolat, szép elhatározás, hogy a különböző ol­vasómozgalmak keretében — a társadalmi összefogást esetleg igénybe véve — jusson el a kéziszótár minden általános iskolába, közülük is elsősorban a tanyaiakra, a kis falvakéba. E jó gondolat igazi célját vi­szont csak akkor érheti el,, ha azoké lesz főként a vaskos könyv, akik most teszik első lépéseiket, rövid sétáikat a nyelv cso­dás országában: a gyerekeké. Mindannyiunk kéziszótára? Nem túlzás, nem fölös reménykedés? Megnőtt az érdek­lődés a nyelv, szavaink származása, kifeje­zéseink helyessége, a szabatos magyar be­széd iránt, s mindezt tények tanúsítják. E tények'gyarapítására, az érdeklődés növelé­sére ad tág teret kinyíló könyvtábláival a minél több kézben látni remélt kéziszótár. *f. a Január közművelődési programjából Több mint fízmilliird forint 1973-ban egészségügyi és szociális célokra " Ceates! közművelődési programot tartogatnak az ér­deklődők számára a követ­kező hetek. Az év első hó­napjában lesz a „Szóljatok, Szép szavak — Petőfi Sán­dorról” tímű vetélkedő terü­leti. döntője.. Január 11-én, 12-én óe 13-án Győr, Komá­rom, Vas és Veszprém me­gye legjobb Petőfi-tolmácso- lói versengenek Sopronban, míg január 25. és 27. között Pécsett találkoznak Bara­nya, Fejér, Somogy, Tolna és Zala megye legkiválóbb Pe- tőfi-israerői. A költő születé­sének 150. évfordulója alkal­mából január 15-én a Pécsi Városi Művelődési Központ­ban tartja Pefcőfi.-estjét Jan- esó Adrienne. Ugyancsak itt hangzik él január 31-én a „Reformvilág Magyarorszá­gon” címmel ár. líajczy Pé­ter tanár előadása. Tatabá­nyán a Megyei Könyvtárban ganuár 29-én lesz emlékmű­kor Petőfi Sándorról „Bn is azakáUi viseltem” címmel, amellyel * a V kiváló együttes címmel .kétszeresen kitünte­tett -'bányász színpad szóra­koztatja majd a közönséget. Abonyban Január 14-én játé­kos szellemi vetélkedőt ren­deznek a nagy lírikus életé­ről, munkásságáról. 1 Nem hiányzik január köz­művelődéi programjából a Madách Imrére való emléke­zés sem. Salgótarjánban a József Attila- Megyei Műve­lődési Központban emlékün- aepséget tartanak : Madách születésének 150. évforduló­ba alkalmából, az ottani Ma­dách Gimnázium tanulói. Ja. • aoár 37-én pedig ugyanitt városi szavai óversenyre is sor kerül. Kőszegen január 27-én Sarkadi Imre drámá­ját lesz. Az év első hónapjának ki­állításai közül figyelmet ér­demel az a bemutató, ame­lyet a Népművelési Intézet­ben avatnak . január 10-én a művelődési otthon belső épí­tészeti pályázatának anyagá­ból.'Január 21-én a fiatal nép­művészek stúdiója alkotói­nak tevékenységéről kapunk átfogó- képet a- Népművelési Intézetben: "péóseót a ' váfosi művelődési központban a grazi fotoklub kiállításának megnyitóját tartják Január 12-én, január 13—27. között Oroszlányban Fellner Jakab, emlékkiállítás lesz, míg ja­nuár 14—27. között Salgótar­jánban, a József Attila Mű­velődési . Központban Zala Tibor festőművész tárlatát avatják. Az ősember művé­szetével ismerkedhet meg Kaposvár közönsége a hónap második felében, míg a tatai, ak ekkor a lengyel népmű­vészet és iparművészet re­mekeit csodálhatják meg. Salgótarjánban január 28-án közös tárlaton mutatkoznak be a besztercebányai és a helyi fotoklub művészei. Szolnokon a Megyei Művelő­dési Központban január 28- án kiállítás nyilik „A Szov­jetunió ötven éve” címmel. Január 21-én a balmazújvá­rosi Veres Péter Művelődér si Központban dokumentum- oratóriumot mutatnak be „Dózsa György, maradj köz­tünk” címmel. Kaposvárott január 11-én ismeretterjesztő kisfilmest r-.'o./.i, Óbuda egyesítésének 100. évforduló­ja antannaooi. (MTI) mernek tűzpáranesot' kiadni. Minden addigi történelmi tapasztalatuk,. kivált az ál­taluk annyira tanulmányo­zott francia forradalmaivá azt bizonyította, hogy a jo­gaiért tüntető- népnek a ha­talom golyóval szokott fe­lelni, mint ahogy 1789. jú­liusában, 1830 júliusában és 1848 februárjában is történt. Azért, mert Petőfi a to­vábbiakban nem emlegeti éj­szakai gondolatait, nem sza­bad azt hinnünk, bog;' más­nap reggel már eszébe sem jutott többé a félelem, el­lenkezőleg: bizonyosak le­AZ EGÉSZSÉGÜGYI tár­ca 1973. évi költségvetéséről tájékoztatták az MTI mun­katársát a minisztériumban. Elmondották: az 1973. évi állami költségvetés központi és tanácsi, egészségügyi és szociális feladatokra tízmii- liárd 277 millió forintot irá­nyoz elő. Ez az összeg 893 millióval (9.5 százalékkal) haladja meg az 1972. évi ki­adásokat. Ebből az egészség- ügyi hálózat bővítésére, a korszerűbb gyógyászati eljá­rások. alkalmazásának széle­sítésére — például a szerv- átültetési program megkez­désére — összesen 370 mil- Bö, az átlagbérek 3 százalé­kos emelésére pedig 146 mil­lió jut Az említetteken kívül az intézeti ellátás feltételeinek, a betegellátási és gondozási körülményeknek a javítását stb. 377 millió forint szolgál­ja. Ebben benne van az élel­mezési norma emelésére szánt és a tejtermékek ár­változásával kapcsolatos összeg is. Az elmúlt évi­nél nagyobb előirányzat ré­vén . lehetőség nyílik a gyógyintézeti ágyak számá­nak 850-nel való növelésére. Az idei fejlesztések közül a jelentősebbek a követke­zők: Mohácson 84 ágyat lé­tesítenek, Szikszón a helyi kórházat 100 ággyal bővítik, Szegeden 150 ágyas pavilon épül. Az oroszlányi szülő­otthont kórházzá alakítják át A régi salgótarjáni kór­ház rekonstrukciójával 120- szal növekszik az ottani ágyak száma, a fővárosi kór­házakban pedig 124-gyel. A budakeszi MÁV-szanatórium — bővítéssel 150- új ágyhoz jut. AZ ORVOSTUDOMÁNYI egyetemek klinikáin levő, valamint a miskolci Szent- péter Kapui Kórházban mű­ködő művese állomásokon 1973-ban 7800 művese keze­lésére biztosít fedezetet a költségvetés. Az idén a szív- sebészeti műtétek száma meghaladja a kétezret. A szívműtétre jelentkezők nagy száma miatt és a várakozá­si idő rövidítése érdekében üj- műtőt állítanak be az Országos Kardiológiai Inté­zetben. A Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemen folytató­dik az, új szívsebészeti- de- centrum kialakítása. Ugyan­csak folytatódik a • gyógyító­megelőző ellátáshoz tartozó országos intézetek hálózatá­nak kiépítése. 1973-ban a napot áUandő forradalmi ké­szenlétben, idegfeszítő izga­tottságban, szorongásban csi­nálták végig. A kételkedés és a bizakodás belső lelki harcát fel kell ismernünk azokban a tudatosan száraz, tényközlő mondatokban is, amelyek csak a cselekvésről beszélnek s. hallgatnak a lé­lek belső küzdelmeiről. Idéz­zük Petőfit, mi történt, ami­kor reggel előadta szándé­kát. „a sajtó rögtöni fölsza­badításáról”: „Társaim bele egyeztek.. ’. Vasvári és én föl s alá jár­tunk a szobában. Vasvári az én botommal hadonászott, nem tudva, hogy szurony van benne;. egyszerre kirö­pült a szurony, egyenesen Becs- félé, anélkül, hogy va­lamelyikünket megsértett volna.’ .— Jó jel! kiáltanak föl egyhangúlag. .Amint; a proclamatió el­készült, s indulóíélben vol­tunk,: , azt kérdem, micsoda nap van. ma. — Szerda, felelt egyik. — Szerencsés nap, mon­dám, szerdán házasodtam meg r Képzeljük', el a jelenetet: Vasvári és Petőfi föl és alá jár a. szobában. Az ifjú for­radalmár történész bottal hadonászik — az izgatottság letagadhatatlan külső jegyei ezek. Utána a Becs felé re­pülő. szuronyra „egyhangú­lag”. kiáltják: „Jó jel!” Mint ahogy a szerdai napot is „szerencsésnek” találja Pető­fi házassága miatt. Csak­ugyan olyan babonásak let­tek salsa s sagrac éEtgteiz tervek szerint megtervezik az Országos Laboratóriumi és az Országos Urológiai In­tézetet. Ami a járóbetegellátást il­leti, a tanácsok tervei sze­rint 1180 órával emelkedik a nap szakorvosi órák száma. Az általános orvosi és gyer­mekorvosi körzetek számát a tanácsok várhatóan 110-zei emelik ebben az esztendő­ben. Az üzemi orvosi órák számának napi 330-cal tör­ténő növelése lehetőséget biztosít az új, illetőleg fej­lődő vállalatoknál az üzem­orvosi feladatok ellátására^ A csecsemőotthoni ágyak száma negyvennel, az egész­ségügyi gyermekotthonoké 80-nal növekszik. A védő­női körzetek száma 64-gyel emelkedik az idén. Az állan­dó területi bölcsődékben 2100-zaI több gyermek elhe­lyezésére nyílik lehetőség. Űjabb koraszülött osztályok, részlegek kialakítása mellett a csecsemőotthonokban meg­szervezik a koraszülöttek utógondozását Üjabb negyven gépkocsi üzembeállításával tovább gyarapszik az Országos Men­tőszolgálat. Száz régi gépko­A folyóirat januári számá­nak vezető cikkét — amely a Központi Bizottság no­vemberi ülésének állásfogla­lásával foglalkozik — Benke Valéria, a Politikai Bizott­ság tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője . írta „Egységes értelmezés, kom­munista kiállás, közös cse­lekvés” címmel. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter az 1973 évi népgazdasági tervét ‘ és költségvetést elemzi írá­sában. A folyóirat teljes ter­jedelmében közli Friss Ist­ván „Iparfejlesztés és gazda­ságpolitika” című előadását, amely a tavaly decemberi ipargazdasági tudományos konferencián hangzott el. Dr. Csizmadia Ernő „Élel­miszer-gazdaságunk a X. kongresszus határozatainak ség legfelvftágosultabb veze­tői, hogy kedvező előjelek­ben és szerencsés napokban hittek? Nem, ezek a belső feszültségről beszélő apró mozzanatok azt árulják eh milyen nagy elszánásra volt szükségük, milyen szívesen támasztották meg bátorságu­kat jelentéktelen mozzana­tokkal is. A Pilvaxban — mint tud­juk — Jókai beszélt a fia­talokhoz és Petőfi elszaval­ta Nemzeti dalát, a verset, amely történelmet csinált. Amikor Petőfi lakásáról négyen elindultak, néhány polgári ruhás titkosrendőr feltartóztathatta volna őket. Most, hogy némi — feltehe­tően idegesítő, sőt idegtépő — várakozás után elindul­nak az egyetemi ifjúság csatlakoztatására, egyetlen fegyveres járőr elegendő vol­na szétzavarásukra, sőt a ve­zetők letartóztatására. Ki tudná ezt jobban, mint ép­pen Pefőfi? Ha senkinek, neki azzal is számolnia kell, hogy már a Pilvax beli gyü­lekezést jelentették a Hely­tartótanács urainak. Talán azért is siet annyira, nem akar tovább várni a kávé­házban. „Egy negyedórát még várjunk” — mondta tü­relmetlenül, s a negyedóra elteltével a húsz-harminc fő­nyi csapat a szakadó esőben, az orvosi egyetemre sietett. Ez volt az a pillanat, ami­kor a h atalom még csel eked - hatett volna, különösebb koc­kázat és, áldásai. úáLkük Ha csj kicserélésére is lehetőség nyilik. A szociális gondoskodás előirányzatának növelése le­hetővé teszi az idős embe­rek számára 77 újabb nap­közi otthon létesítését, es így további 1500—2000 rászoru­lónak biztosiihatnak kultu­rált körülmények között napközi ellátást. A szociális segélyeket ál Salában havi 50 forinttal emi-’ik. A pénzbeli és természetbeni juttatás ik, a rendszeres segélyek eme­lését további mintegy 20 millió forint többlettel segí­tik a tanácsok. A szociális otthonokba mintegy 730-cal több igényjogosult elhelyezé­sére biztosít fedezetet az 1973-as költségvetés. Az esz­tendő végére a szociális otthoni helyek száma megközelíti majd a harminc- ezret. AZ EGÉSZSÉGÜGYI tárca 1973. évi beruházási kerete egymilliárd 378 millió forint, ami 10 százalékkal magasabb a tavalyi beruházási . elő­irányzatnál, ebből 886 mil­liót fordítanak tanácsi beru­házásokra. Az ez évi felújí­tási terv megvalósítására csaknem 800 millió forintot irányoz elő a költségvetés. (MTI) megvalósítása útján" címmel írt tanulmányt a folyóirat­ban. A szemle-rovatban je­lent meg négy vezető párt­munkás nyilatkozata a Köz­ponti Bizottság novemberi határozatáról. A Társadalmi Szemle nem­zetközi kérdésekkel foglalko­zó cikkek mellett ismerteti a Tudományos-technikai for­radalom című sorozat kere­tében^- a környezetvédelem fontosságéra hívja -fel a fi­gyelmet. A folyóirat részle­tesen ismerteti az SZKP el­méleti és politikai folyóiratá­nak, a Kommunyisztnak két, gazdasági kérdésekről szóló cikkét, Bizám Lenke tollá­ból pedig érdekes tájékozta­tást és elemzést kapunk az úgynevezett „Frankfurti is­kola’’ ideológusainak nézetei­ről, s azok bírálatáról. a Helytartótanács urai még­sem adtak utasítást a moz­galom elfojtására, annak két oka volt: féltek saját had­seregük olasz katonáitól, akikről — nem ok nélkül — feltételezték a magyarok iránti rokonszenvet, s még inkább, sejtelmük sem volt az ifjak valóságos céljairól, Működtek a kémek, de rosszul. A Helytartótanács elsősorban azért nem adott ki parancsot a fegyveres el­hárításra, mert nem látta át a helyzetet, s mire felébredt, már késő volt. Ebből azon­ban az is következik, hogy a siker e tekintetben is mindenekelőtt Petőfi érde­me: hajthatatlan, türelmet­len, habozást nem ismerő sietsége nemcsak alkatából fakadt, hanem tudatos for­radalmi számításból — tud­ta, hogy csak órák állnak az ifjúság rendelkezésér«. A költő Nemzeti dala, Jó­kai és Vasvári beszédei nyomán az egyetemi ifjúság óriási többsége késznek mu­tatkozott a harcra. Itt, az Or­vosi egyetem udvarán állta ki a Nemzeti dal az igazi tűzprobát, itt bizonyosodott be, hogy mekkora lelkesítő erő árad belőle. A verset már öt negyed század kop­tatja, és néha már nem is gondolunk arra, hogy mi­lyen hatalmas történelmi tett volt egy sok száz főnyi tömeg elé kiállni a felszólí­tással: „Talpra magyar, hí a hazai” ___ íEolyiayyg 3 SS&. jgetiáe JA ss6e*i& t „Holnap ki kell vívnunk a < sajtószabadságot! és ha lelö- i völdöznek? isten neki; ki \ várhat énnél szebb halált?” i — e gondolattal aludt el Pe­il tófi a március 14-ről márci us 15-re virradó éjszakán, miután az éj nagy részét „imádott kis feleségével” töl­tötte, a forradalom legelső lépéséről tanácskozva. A forradalmi napló — mert abból idéztünk — leg­érdekesebb része a kérdés, amellyel Petőfi „elaludt”; „és ha lelovöldöznek”? Bizony Petőfiék nem lát­hatták előre, hogy az illeté­ke tetéágAis végű is aga Megjelent a Társadalmi Szemle januári száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom