Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Áz andomalcfalyai kommunisták elhatározáséi: Lesimíiani valamit a paraszti tenyér kérgéből AKI VALAHA KEZET fo­gott földművessel, biztosan emlékezik annak a tenyér­nek érdes, súlyos szorításá­ra, mert olyan ez a kézfogás — ha szívvel nyújtják —, mintha tölgyfát markolna meg az ember, vagy sziktől érdes ,földet. összeforrott ez a kettő. A föld értékét nem lehetett a tenyér kérges edése nélkül feltárni. Mindig a kéz... a kéz..., amely megkérgese- dett a munkában. Azért is tartottam „meglepőnek”, amikor két évvel ezelőtt az andomaktályai tsz kommu­nistái olyan határozatot hoztak, hogy őt éven belül száműzik a nehéz fizikai munkát a mezőgazdaságban, vagyis lesimítanák valamit a paraszti tenyerek régi kér­géből. Ott voltam ennél a „íoga- dalomtétélnél”, de őszintén szólva akkor kevés reményt adtam ennek a határozatnak a megvalósulására, s főleg arra, hogy már a félidőben ilyen messzire jutnak. Most értékelték ugyanis, hogy végtére mennyit sike­rült megvalósítani ebből a merész, emberi határozatból. Beszélgettem a szövetkezet kommunistáival, többek kö­zött Kovács András olyan meglepő kijelentést tett, amit csak a későbbi magyar rázat tett világossá. — Én 300 hold szőlőt és 80 hóid gyümölcsöst kapáltam meg az idén. — !? UGYANIS ő A ezSweÉsa­aet „mérgese”. — Vegyszerezéssel ennyi ember munkáját tudjuk megtakarítani. Sok? Hát ha még az olajosok nem lenné­nek az utunkban... És a régi szokások —, teszi hoz­zá. — Ugyanis még nálunk is akad olyan szövetkezeti tag, aki azt mondja, hogy az az igazi paraszti munka, amikor kapál, kaszál az em­ber. Közbeszólnak a többiek. — No ezt szeretnénk örök­re elhallgattatni. — Ezt a hangot? — Nem! Ezt a munkát? —- jön rá az ingerült válasz, ami érthető is, mert olyan sok történt már a paraszti tenyér kérgének simítása ügyében, amint Busa József főagronómus és Nagy János párttitkár egyetemben győz­köd eíelől, hogy valóban igazságtalannak kell tartani a maradi gondolkodókat. — Itt egyszerűen nem tud­ták korábban elképzelni, hogy szántani nemcsak ló­val, ökörrel lehet, de gép­pel is. Azt, hogy géppel ka­pálni, présélni a szőlőt, két- három napi taposás helyett, még kevésbé. Ä vegyszer, a helikopteres védekezés, a gyorsabb, olcsóbb, kevesebb fáradsággal járó gépi munka nehezen talált „otthont” An­dorn aktályán is, de a kom­munisták a határozat szelle­mében és a vezetőség egyet­értésével sorra megvalósítot­ták az elképzeléseket. Kevés ember volt, aki el­hitte, hogy ez a párthatáro­zat félidejében már ennyire közel áll a terv megvalósí­tásához. MENNYIRE KÖZEL? — Odáig már eljutottunk — összegezi Czifra Miklós tsz-elnök a kétéves fejlődést, hogy szőlőinkben nincs ka­pálás, csak vegyszerezés. Szüretnél puttony helyett műanyag láda és rakodólap, meg csille járja. A védelmet repülőgép és helikopter biz­tosítja. Ezt csak az tudja ér­tékelni, aki nap- és hónap­számra nyomkodta a háti permetező karját Közbevetem... — A szőlőt tehát alig érin­ti emberi kéz, de mi a hely­zet a többi terménnyel, ál­lattal? A kérdés „feldobja” az újabb felszólalókat — Nem akartunk! — Ezt a meghökkentő kijelentést megtoldják azzal, hogy ... kézzel nem. Mindent géppel végeznek, még a szalmale­húzást is Nyugdíjazták te­hát 4 ksszÁtt sarlót, gerel>» lyét — A takarmánybetakart, tásnál a korábbi 28 ember helyett csak négy kell Ott a „homlokrakodó”, csak a kazalt kel! megigazítani, —> teszi hozzá Szuromi József, növénytermesztési brigádve­zető, és utóina szakszerű ma­gyarázatot ad arról hogy milyen előnyei vannak a ro­tációs fűkaszának és a töbM remek gépnek, amelyek a nehéz fizikai munkától men­tesítik a szövetkezet tagsá­gát Tehát a. kapa, kasza, ásó, sarló „kiment a divatból” Aadornaktályám — Mi maradt még a káss szerszámok közül? —- A metszőolló.. i Az egyöntetű vélemény után magyarázat következett hogy lehetne pneumatikus ollóval is dolgozni, de az másfél kiló, tehát nehéz, rá­adásul sok traktor kellene hozzá. — A régi viszont ínhü­velygyulladást okozhat — tették hozzá gyorsan. — Megvennénk bármilyen jó konstrukciót, de pillanat­nyilag nincs olyan, ami az emberi munkát nagyon meg­könnyítené. Ugyanígy va­gyunk a venyigezúzó géppel, a szőlőszüretelő kombájn­nal, a fejőgépekkél — mondja Czifra Miklós elnök, de a többiek még újabb ten­nivalókat sorolnak. — Meg kellene oldani a kapálást a venyigekihordást a trágyakihordást a szalma- kazalrakodást és főleg az otthoni munkát EZT A PARTSZERVEZET egyik asszonytagja említet­te, mert szerinte... — Az otthoni munka most már a legnehezebb. Nem is értem, hogy miért ezt hagy­ták utoljára. Sn már el­múltam 50 éves, amikor ne­kikezd tem tanulni és szak­munkás-bizonyítványt sze­reztem jeles eredménnyel —, mondja Lpacs Jánosné, a Lenin szocialista brigád ve­zetője, aki szintén részese és „haszonélvezője” az andor- naki kommunisták nagy vál­lalkozásának. Ez a vállalkozás nemcsak egyszerű elhatározás, sok munka és sok pénz kel! megvalósításához. A gaboná­nál is elérték már azt, hogy emberkéz szinte nem ér az „élethez”. Fejőgépek, to- karmánykiosztók működnek az Istállókban, automata szerviz a gépműhelyben. ANNAK IDEJÉN ágy Má­szott, hogy tervük, elképze­lésük meghaladja a közös gazdaság erejét Mégis bíz­tok a megvalósításban. Mögt a félidőben olyan mérleget vonhatnak, hogy nemcsak a pártszervezet tagjai, de az egész közös gazdaság egyér­telműen bizonyíthatja; a te­nyerek kérge sokat vesztett érdességéből ez alatt a két év alatt, és ezt a programot akarják továbbra is megva­lósítani, ezt a szép emberi programot.. * kommunista programot. Kovács Endre Születésnapi látogatás IlL Ifjú hajógyáriak között... A Ffrm-öbö! partján a hö­ríhorgas úszódaruk állandó­an mozgó, hatalmas terheket emelő csápjai jelzik a ke­reskedelmi kikötőt. A fürge jégtörők nyomában sok ezer tonnás teherhajók érkeznek ide és futnak ki a tengerre a nap minden órájában. Nem túlzás ez, hiszen Le­ningrad a Szovjetunió leg­nagyobb tengeri teher- és személykikötője, amely as ország nagy folyamai között kiépített csatornarendszeren át összeköttetésben áü a Fehér-, az Északi-, a Jeges-, sőt a Fekete-, as Azooir és a Kaszjn-tengerrel is. Végig a kikötő mellett, * feljebb a Néva mindkét ol­dalán épült fel az ipari üzemek sokasága A blokád után ezek a gyárak békés termelésre álltak át, s a há­ború óta Leningrad a leg­fejlettebb ipari városok egyi­kévé nőtte ki magát. Ma itt készülnek a világ legnagyobb vízierőmű-turbinái, s az it­teni Admiralties Hajógyár­Szakma a dísznövénytermesztés Múltja is van, jövője is A kényelmesen berendezett kollégiumi szobában kisebb fajta, esernyő nagyságú tap­lógomba borít árnyékot az ágy fölé, a polcon elhelyezett üvegkalitkában két arany- hörcsög szundikál. A tízen- hármas szoba rögtön elárul­ja a belépőnek, hogy lakóit elsősorban a természet érdek­li. Az iskolában tanuló fia­Heves megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres vízvezeték-szerelő fűtésszerelő minősített hegesztő szakmunkásakat, továbbá ezen szakmákba» betanított munkásokat jelentkezni lehet: Eger, Lenin út 13. Gyöngyös, Róbert Károly út 8L .űm alatt tolok szakmája ugyanis szo­rosan összefügg a természet­tel: mezőgazdasági szakmun­kástanulók. Egerben, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában, ma közel négyszáz diák is­merkedik a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtertnesztő, a dísz­növénykertészet és a sütőipa­ri szakmával. Az iskola 1898- ban fogadta első diákjait, ak­kor még úgy hívták: vincel­lériskola A tanulók kizáró­lag szőlészettel, borászattal foglalkoztak. — Ma már nagyon megvál­tozott a helyzet — mondja Kőszegi László, az iskola igazgatója. — Előtérbe kerül­nek korunk igényei, s olyan szakmát is oktatunk, amely­re 75 évvel ezelőtt aligha gon­doltak volna. A városok par­kosítása, a termelőszövetkeze­tek virágtermelésre történő berendezkedése egyre több dísznövénykertészt igényel. Ma ez egyik szakunk. — Mi a jelentősége a mai szakmunkásképzésnek? — Egyre kevesebben lesz­nek a termelőszövetkezetek­ben olyanok, akik húsz-har­mincéves gyakorlat alapján kiváló szakmunkások, min­den fortélyát ismerik a ha­gyományos mezőgazdasági munkának. Elérkezett az idő, amikor ezt a munkát tanítani kell. Másrészt az alkalmazott tudományos-technikai rend­szerek elterjedésével gyöke­resen megváltozik a mező- gazdasági munka, erre fel kell készíteni a szakma dol­gozóit •— Akik elvégzik a szak­munkásképzőt, mindannyian a termelésbe kerülnek? — A végzett tanulók mint­egy negyven százaléka dolgo­saik mfezőgazda&áa aagyiitf-a»: ben, körülbelül ugyanennyire tehető azok száma, akik to­vábbtanulnak. Az iskola el­végzése természetesen előnyt jelent a továbbtanulóknak. Nem egy példa van rá, hogy az egri mezőgazdasági szak­munkásképzőből főiskolára, egyetemre kerülnek tanulók. — A mezőgazdasági szak­munkástanulók milyen jut­tatásokban részesülnek, amíg diákok? — Elsősorban a kollégiumi ellátás rendkívül kedvező. Gyakorlatilag minden diák, aki kérte kollégiumi felvéte­lét, bent lakik az iskolával egy épülettömbben. A tanu­lók, előmeneteltől függően, 150—650 forint ösztöndíjban részesülnek. — Kik jelentkezhetnek me- zögazdasági szakmunkásta­nulónak? — A nyolcadik osztály el­végzése után kerülnek hoz­zánk a diákok. A jelentkezés az általános iskolákban tör­ténik. Ebben az esztendőben február 15-ig lehet leadni a jelentkezéseket az általános iskolák igazgatóinál. Az egykori vincellériskola, kevesen gondolnák, nagyobb hagyománnyal rendelkezik, mint számtalan más oktatási intézmény. Bár a mezőgazda- sági munka csak a nagyüze­mek megjelenése után, ko­runkban kezdi elveszteni ős­termelői jellegét, már az el­múlt században is szükséges­nek találták, hogy ne csak hagyományokból, szokásokból ellesett mezőgazdasági szak­értelemmel rendelkezzenek a kertészetben, növénytermesz­tésben dolgozók, hanem terv­szerűen, tanítva sajátítsák el a mezőgazdasági szakmát. (szigethy) Ml futott ki ass f, szaki-ten­gerre a világ első aXomeró meghajtású hajója, a Lenin jégtörő... És mindez a négy­milliós város — mert az ősá Leningrád ma a fiatalok vá­rosa — ifjúmunkásainak or­szágosan is elismert eredmé­nyeit reprezentálja. Ezek közül az ifjúmunkás sok közül néhánnyal a Pro- letárszkij Hajógyár fényesen kivilágított, modem műve­lődési házában mi is megis­merkedtünk. A lengyel, ma­gyar, szovjet és NDK-bétí fi­atalok részvételével megren­dezett barátsági est közben — amíg a csoport többi tag­ját az aulában a vüágsláge- reket játszó, hazai hangere­jű beatzenekar szórakoztat­ta -— leültünk beszélgetni a gyáriakkal. A téma adott volt: hogyan dolgoznak éa élnek az itteni fiatalok? — A Proletárszkij kerület mintegy 32 ezer komszomo- listája közül majdnem ezer ebben az üzemben dolgozik. Legtöbbjük szakmunkás, hi­sz«! ehhez a munkához, ugyanis úszódarukat és pre­cíziós haj óberendezéseket gyártunk, jól képzett dolgo­zókra van szükségünk — fordította Vitalij Kurocsktm Komszomol-titkár szavait as ukrajnai származású tol­mácsnőnk. — Éppen ezért minden eszközzel támogatjuk mindazokat, akik tanulni kí­vánnák. Saját szakmunkás- képző tanfolyamunk van, ahol a választott szakmától függően 10 hónap, illetve két év alatt bárki elsajátíthatja a mesterség fortélyait, fogá­sait A tanulóidőre ösztön­díjat biztosítunk a hallga­tóknak, $ aki igényli, be­költözhet a két munkásszál­ló egyikébe... — Mennyi ösztöndíjat kap a gyártól egy szakmunkás­tanuló? — Ötven rubelt havonta. Ebből 33 rubelt tesz ki az az összeg, amelyet a kötele­ző és gyakorlati oktatásban előírt munkáért kap a leen­dő szakmunkás. —- Hogy támogatják a kezdő szakembereket? — Először is mindenki a szakképzettségének megfele­lő munkakörbe kerül, s az ennek megfelelő alapfizetést kapja. Ez nálunk 80—100 rubel körül van, de nem rit­ka a 140 rubeles kezdőfize­tés sem. Mint már említet­tem, két korszerű munkás- szállónk is van: itt bárki kérhet elhelyezést az olcsó, kényelmes szobákban... — És ha két fiatal össze­házasodik, kapnak-e az üzemtől lakást, vagy anya­gi segítséget? — Ml a kisebb üzemek kö­zé tartozunk, így nincs sok lakásunk. De ha másképpen nem, anyagilag feltétlenül támogatjuk a fiatal házaso­Söifc a lakásra a pénzűk, helyet kapnak, általában egy na­gyobb szobát, a két szállónk valamelyikében, —- Mennyit keU összegyűj- Uniük? — Vegyünk alapul egy ki­sebb otthont, mondjuk egy szoba öszkomf ortos lakást Ennek az ára a szövetkezeti akcióban 1400 rubel. Ha mind a kette» dolgoznak, egy félévi fizetésükből meg­van. .. Jól élnek a leningrádi fi­atalok. Kiegyensúlyozottak, jól öltözöttek: színes inget hordanak, divatos szoknyát, mint bármelyik európai vá­ros fiatalját S mindenki ta­nuk Utcán," a buszmegálló táblájának dőlve, a metrón, mindenütt. A kisgyermekek felhajtott kabátgallérja köré tekerik a színes sálat, s a két hosszú szárát összefogva bá­torítják az első, botorkáló, bizonytalan lépésekre, ök már a háború után szület­tek, csak hallomásból isme­rik a fasiszta blokád küene- száz borzasztó napjának tör­ténetét De nem felednek; nyaranta kimennek a város peremkerületébe, Piszkare- vóba, hogy leróják kegyele­tüket Leningrád hős védői előtt, akiknek egyebek kö­zött ezeket a békés napokat köszönhetik. Nyaranta — mint mond-* ják — mindenki kimegy egy- szer Piszkarevóba, Az idén télen is kinn voltak a lenin- grádiak. A jubileumi évfor­duló napján ezrek és ezrek álltak hosszú sorban a 630 ézer ember sírja fölé maga­sodó monumentális emlék­mű előtt S este az örökmé­cses lángja az élővirágból kötött csokrok tízezreit • vi­lágította meg... Helyenként 160 kilométe­res sebességgel száguldott a vonat A hálókocsi kényel­mes fekhelyén hamar álom­ba ringatta az utast a halk, monoton zakatolás. S ami­kor hazaérkezve felébredt, fejében a rengeteg élmény emlékével, szinte' már vár­ta — mint engem is szám­talanszor — a kérdés; — Milyen volt? Ilyenkor legszívesebben mindenkinek egy, már itthon olvasott hírrel szerettem volna válaszolni: „Moszkva és Leningrád között kísérleti jelleggel forgalomba állítot­ták az Auróra-expresszt, amelyik az eddigi kilenc óra helyett három órával keve­sebb idő alatt teszi meg a 650 kilométeres távolságot.’’ Ezzel kellett volna jön­nünk, három órát nyertünk volna — élményekben... Szilvás Isívás Téli ködben a Palota tér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom