Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-26 / 21. szám
Haívaui este Major Tamással •a**.,**SE «2? S&drikíz? &í~ Báns magyaréra? Mélytüzű vallomáft? FéMmes nstrám- lat? Végű az egyszemélyes elő- adásnak, egy mágikus mo- nodrámának, szeretném bejyérs raka! magamban, mit is kaptam Major Tamástól, s’jaesn megy! Aa- táa l^yíntek, Nem is mehet, Az ihlet pillanata min* dig olyan dolgokat szül amelyeket befogadni szabad ősapán, s hagyni, hogy az ember vérévé, húsává ©öljék, A hcMseolgaíás, s mögöttes rugók, összetevők keresgélése men u'icteüexul a szép halála... o o o o Amikor ezt s szűk négy Sál között, immár magunkra maradva kimondom, bozontos szemöldöke alól reám «sillan. » Ady megcáfol! S ha intőbb csappant hatása, hi- «©einek tábora, ez pontosan ««man ered, hogy ma már kevesen tadják egy-egy művének történelmi, társadalmi "hátterét, nem ismerik verseinek indítékát. Egyetemisták között Jártam nemrég. SSmondtam Emlékezés egy nyáréjszakán című versét, s hogy e sorok tanúsága sze- sínt a költő azon öt ember 1= egyike volt, akik tudták, > érezték, bizonyították, mire is megy az első világháború. Megértették, s hahinni lehet szavuknak, lépésekkel vittem közelebb hozzájuk Adyt... Petőfi? őmás! Zsenialitása olyan korban bomlott ki, amely még kedvezett az egyszerű, nagyon világos, nagyon tiszta párbeszédnek, az érzelmek leplezetlen, szabad áradásának, a mindent felgyújtó tűznek. o o o o — Hogyan kell Petőfit szavalni? — Ezt nem szabad! Szavalni. A deklamálás megöli a költőt, s megfosztja verseit a lélekhez szóló gyengéd ragyogástól, máskor a gondolatok izzásától, igaz lángjaitól. De annak a szenvtelen, szárazán zörgő, monotóniába fúló előadásnak is ellensége vagyok, amely a sokszor értelmetlen, üresen modernkedő költészet citálása nyomán mind több tehetséges művészünkön eluralkodik. Persze, mindkét stílus könnyű munka eredménye. Az értelemre, érzelemre egyaránt ható versmondáshoz, amely kibontja a mű valahány rejtőző, szép vonását, mélyen az írott szövegbe kell hatolni. Ez fáradalmas! — Sok fiatal túl egyszerűnek tartja Petőfit! ■— Az emberek a korral wéltoanakí ® így változik CPtofiSfe Zs&oag Zäs&Sä feényöSt As egpetanansaégi h&z tartozó éLeteiűvek, amilyen költőnké Is, értékükben nem devalválódnak, « mindenkor lesz közönségük, ahogyan Shakespeare-t sem» lehet a színről levenni, o o o o Etórfceztűnk teMt a szfe» házhoz, amely annyi felhangoló, máskor gyötrelmes órát, napot hozott Major Tamás életében. Sok mindenről faggatom. Példaképről, sikerről, írókról, pályatársakról, a jövő szmhazazűá, A szoba kitágul — Mindenekelőtt Brecht! ö a század színpadának forradalmára, aki eltünteti a közönség és a kulisszáit, közötti láthatatlan válaszfalat, bevon a játékba, nézőként is felelőssé tesz minden kimondott igazság érvényre jutásáért Pályatársak? Nem szeretem azokat, akik már szobrot csináltak maguknak. Az ilyenekkel nem lehet modem színházat játszani. Törőcsik, az igen. Mari minden darabbal megújul, minden szerepben felvillant valami többletet magából A jövő színháza? Színésznek, rendezőnek a jelen színházával kell törődnie. Ha az jó, hat a jövőre is. Mindenesetre az út, a mérce: Brecht. Rajta kell túllépnie az újítónak, éspedig a láthatatlan fal további rombolásában. o o o o Major Tamás a két háború között már pártmunkásként dolgozott, s úgy, hogy művészetét adta a forradalmi gondolatok csiholásához. Elveihez hűséges. . Rengeteget munkálkodik a közélet porondján, s a pártban, amely a Központi Bizottságba küldte — Művészet és politika, hogyan fér meg a kettő egymással? — Ebben megint Petőfi a példám, akinek életműve, költészete mindenhol a nemzeti függetlenség, a világ- szabadság gondolatával ölelkezik ... Egyszer nyersen nekem szegezte valaki a kérdést: meddig akar még politizálni, Major elvtárs? Amíg élek, s Színházat csinálok, válaszoltam. Egy jó rendezés, egy alakítás, egy jól kiválasztott vers politikai tett, közéletiséget sugárzó cselekedet En ilyen értelemben politizálok, így szolgálom a közösség ügyét, így dolgozom a mi társadalmi rendünkért, amely kibírja a mai színház szembesítését Borthyék Petőfi, esetében nem viselhették el ezt a szembesítést, meghamisították költészetét ennek magam vagyok btzon *o tanúja* Ö o O ö '**** A Mválo aahssstfvfer és •rendező, túl a hatvanon, fáradhatatlan. s ég, lóbog, mint régiek és újak, akik csak a színház vonzásába kerültek. Most éppen Gogol Revizorában, próbál egy kis szerepet —• Tavsztoaogw rendezi! Csodálatos, amit csinaL, ahogyan megújítja, felfrissíti ezt a darabot... így akartam én is közelebb hozni a mához Madách Tragédiáját, amelynek Luciferét hat- százszor játszottam. Távolabbi tervek? — Arra gondoltam, abbahagyom rövidesen a játszást csak rendezni fogok. Szeretnénk, ha e szándékát nem váltaná valóra Major Tamás. Sajátos egyénisége, rekedtes hangja, szélesen kibontakoztatott ábrázolóművészete nagyon, hiányozna színpadjainkról, televíziónk képernyőjéről, filmjeinkbőL Maradjunk is annál: viszontlátásra a Revizor márciusi premierjén 'és sok más, testére szabott megálmodott szerepben! Moldvay Győző , Füzesabony lakóinak 20 százaléka könyvtári olvasó (Császár István tudósítónktól): Füzesabony nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága a járási könyvtár munkájának értékelését tűzte napirendre tegnapi, — január 25-i — ülésén. Gaál Sándor, a könyvtár igazgatója beszámolt arról, hogy a nagyközség fenntartásában üzemelő járási könyvtár a helyi feladatok végrehajtása mellett módszertani irányító munkát végez a községben. Beszámolt arról a gondról is, hogy a könyvtár jelenlegi helye nem megfelelő, helyhiány miatt, külön gondot okoz a telepi lakosok igényeinek kielégítése. Füzesabonyban a lakosság 20 százaléka könyvtári olvasó, kielégítően alakul az egy kölcsönzőre eső könyvek száma is, de kevés a választék az ifjúsági irodalomból. Ennek pótlása az idei feladatok közé tartozik, A vb s beszámoló megvitatása után úgy döntött, ki kell dolgozni a könyvtár fejlesztésének távlati tervét, s a következő ötéves terv során meg kell oldani a könyvtár elhelyezésének problémáját Tallózás a karácsortdi könyvtár éves tervében (Baranyi Imre tudósítónktól.) Járásunk legrégebbem alapított könyvtárainak egyike a karácsondi A község az elsők közé tartozik, ahol megteremtették a könyvtári szolgáltatás alapvető feltételeit. Méltán büszkék az utóbbi évek állománygyarapítására is, hiszen a felsőbb szakmai szervek által javasolt egy lakosra jutó értékátlagot ők érték el elsőként. 1972-ben mintegy 20 000 forintot vásároltak el. Ennek eredménye, hogy az irodalom tartalmi színvonalának tekintetében sem • kell szégyenkezniük, hiszen voit miből válogatnia a beszerző könyvtárosnak. Sajnos, nem ilyen megnyugtató a könyvtár szakmai berendezése, könyvtári bútorzata. Az állomány sok esetben összezsúfolódik, ez természetesen nehezíti az olvasók gyors eligazodását a keresett művek között. Bővíteni kell a polcmennyiséget, az ülőhelyek számát, és egyéb berendezésekre is szüksége lenne az intézménynek. 1973-ban — előzetes tervek szerint — a Heves megyei Könyvtár segít e gondokon és megoldja a könyvtár legégetőbb problémáit. A könyvtár olvasószervező-nevelő munkája magas színvonalú. Elsőként vezették be a járásban azt a gyakorlatot, amely szerint a könyvtáros kölcsönző, olvasószervező munkájában fiatal, úttörő-könyvtárosok segítenek, akik maguk is olvasói a könyvtárnak.. A művelődési otthonnal közös irodalmi színpadot működtetnek. A színpad tagjai — főleg a korábbi években — sok sikert arattak a különböző bemutatókon, községi ünnepségeken. Nagy népszerűségnek örvendenek a községben az író—olvasó találkozók is. 1972-ben Baranyi Ferenc költő baráti estjén telt meg a művelődési ház klubterme. Jelenleg 914 beiratkozott olvasója van a könyvtárnak, akik 5620 kötet között válogatnak egy- egy kölcsönzés alkalmával. Évi forgalmukra jellemző, hogy az 5140 látogató 15 OOŰ kötetet vett ki látogatásai alkalmával. Sok folyóirat, heti és napilap jár állandóan az olvasótermükbe (28), így naponta eljutnak a friss híres: az olvasókhoz. Reméljük, hogy a növekvő szintű olvasóigényeket az 1973-as évben is kielégíti a kany»*- fcm Intézkedési tervek az építőiparban az ifjúsági törvény végrehajtására Az ifjúsági törvény és ennek építésügyi végrehajtásáról kiadott miniszteri utasítás alapján a vállalatoknál megkezdődött az intézkedési tervek kidolgozása. Az ifjúság körében. végzendő munkát, segíti a minisztérium azzal, hogy február közepéig részleteiben ismerteti a vállalatok személyzeti és oktatási osztályvezetőivel a miniszteri utasításban megjelölt legfontosabb feladatokat. Az építőiparban más nép- gazdasági ágakénál is jóval nagyobb gond, hogy a fizikai dolgozók tekintélyes része, a legutóbbi adatok szerint 75 000-en nem fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat, s az iskolából kimaradtaknak majdnem a fele, mintegy 35 000 dolgozó még 40 éven aluli. Ezért hangsúlyozza a miniszteri utasítás, hogy a vállalatok hatékonyabban ösztönözzék a VIII. általános iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalokat tanulmányaik befejezésére, a szakmai képesítés megszerzésére és nyújtsanak messzemenő támogatást a dolgozók esti iskoláját végzőknek. A tanulást szorgalmazza az az intézkedés is, amely ugyancsak kötelezővé teszi a vállalatoknak, hogy béremelésben, jutalmazásban, illetőleg dicséretben részesítsék mindazokat a fiatalokat, akik munkájuk mellett magasabb képesítést — szakmunkás-, vagy érettségi bizonyítványt, technikumi vagy egyetemi oklevelet, tudományos fokozatot stb. — szereznek. A munkahelyi vezetők feladatai közé tartozik az is, hogy rendszeresen foglalkozzanak a pályakezdő fiatalokkal, mert a miniszteri utasítás szerint a pályakezdéstől számított hat hónap, két év és öt év elteltével egyénileg meg kell vizsgáim a fiatalok tevékenységét, fejlődését, foglalkoztatásának feltételeit, jövedelmének alakulását, s a hiányosságok megszüntetésére intézkedéseket kell tenni. Az ifjúsági törvény építőipari végrehajtásában fontos tennivaló, hogy az építőipari vállalatok az eddiginél jobban kihasználják helyzeti előnyüket és kedvező adottságukat lakásépítési akciók szervezésére, a szakmai hozzáértésüknek megfelelően működjenek közre a vállalatok körzetében fontos ifjúsági, oktatási, gyermekjóléti létesítmények megépítésében, a társadalmi összefogás kibontakoztatásában. Elsősorban a megyei állami építőipari vállalatok nyújtanak nagy segítséget dolgozóik lakásépítési akcióihoz. A miniszteri utasításnak megfelelően, most még nagyobb figyelmet fordítanak a fiatal házasok lakásigényeinek kielégítésére. Az utasítás ugyanis előírja, hogy a rendelkezésre álló forrásoknak és lakáskereteknek a korábbi húsz helyett 40 százalékát juttassák ifjú házasoknak. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a munkás- szállásokon élő fiatalok helyzetének javítására. Nem. csak a munkásszállások felszerelését javítják, hanem a tanulás és szórakozás főtételeit is. Gotyár Gyula: Hősök regénye (7) Az SS-járómek három tagja volt. A Körúton állították meg, közel a Nemzeti Színházhoz. ■ Már-már azt hitte, megússza a dolgot igazoltatás nélkül. A járőr is túlment rajta, amikor hátulról kapta a felszólítást. — Az iratait. Iratokat? Miféle irata Tehet egy menekültnek, aki Szentesről jön és a rokonait keresi Pesten, akikkel már hónapok óta nem találkozott, nem levelezett. Ezt a németeknek is elmondta. Elhitték. Ütjára engedték, de érezte, hogy sokáig figyelik merre megy, merre fordul. A Keleti pályaudvar felé ment. Nem arra volt dolga, de félt, hogy követik és akkor felfedezik igazi szándékát. A Divatcsarnoknál megállt. Nézegette a kirakatokat, de az árukat nem is látta. Az üveg tükrözésén keresztül tájékozódott, kik vannak körülötte. A nyomozót hamar észrevette. . Unottan cigarettára gyújtott és átnézett a túloldalra, a patikához. Manapság, 1944. őszén nem sétálnak az emberek ilyen közömbösen és céltalanul Budapest utcáin. Inkább rohannak, hogy jegyre' megszerezzek ezt a tenyérnyi kenyeret, hogy mielőbb a kapuk mögött legyenek, mert sosem tudhatták, honnan, mikor éri golyó őket. Most már mindenki lőtt mindenkit Az ellenállók a németeket, az SS-ek a zsidókat a provokátorok mindkettőt Híre ment, hogy feltörték az egyik újpesti fegyverraktárt, és sok fegyver, lőszer került a lakossághoz. Elindult TJjra csak a Keleti pályaudvar felé. Először sietett, aztán lassított és hirtelen hátranézett. A micisapkás, hosz- szúfelöltős férfi a nyomában volt Annyira a nyomában, hogy amikor váratlanul lelassított, összeért a válluk. — Pardon! — Én magát ismerem valahonnan — mondta a nyomozó, és mellészegődött — Mi már egyszer találkoztunk, valószínűleg a fronton. Ugye, maga is szökésben van? — És ha szökésben volnék — mondta határozottan és azzal a szándékkal, hogy mosf színvallásra készteti követőjét — Akkor leartóztatom —- válaszolta amaz, és félig előhúzta kabátja belső zsebéből rendőrségi igazolványéi, ,, „ Nem állt meg, igyekezett nyugalmat erőltetni magára, és tettetni a közömbösét, aki nem követett el semmit, akit olyasmivel gyanúsítanak, ami valótlan. A nyomozó pedig csak beszélt, beszélt, hátha elköp valamit a társa. — Nézze, én egy humánus rendőr vagyok. Tudom, hogy az emberek igyekeznek minél távolabb szökni a fronttót Civil ruhát szereznek, aztán nyakukba veszik az országot, elindulnak nyugat felé. Azt hiszi, hogy én szívesen vagyok itt? A húgom férjének én is szereztem hamis igazolványokat. Ebből is láthatja hogy mennyire. együtt érzek az olyanokkal mint maga. Csak azt nem szeretem, ha palira vesznek. Ha azt hiszik, hogy nem látok, nem hallok semmit Melyik frontról szökött... ? Nem válaszolt, helyette zsebébe nyúlt és átadta katonai igazolványát a nyomozónak. A kellemetlen kísérő elsápadt, összecsapta a bokáját és alázatosan visszanyújtotta az igazolványt. — Bocsánat, százados úr. Tévedtem. Elnézést. Miben Mietek a segítségére-^. — Az jó lesz — mondta & gyorsan végiggondolta legújabb, módosított tervét — Látótávolságból kísérjen és akadályozza meg, ha zavarni akarnak. Legyen az magyar, tábori csendőrség, vagy német SS, megértette? — Igenis százados úr, ahogy parancsolja. Amikor idáig jutott a tör- net elmesélésében Pável Bar- borják, a beszélgető partner — Nógrádi Sándor — rákérdezett: — És sikerűit megtalálnia azt a lakást a Körúton? — Sikerült. Igaz, a nyomozó mindig a sarkamban volt, de ez biztonságérzetet adott Már nem féltem attól, hogy megállítanak és feltartóztatnak, hiszen helyettem is őrködtek és segítettek. A Körúton, mielőtt bementem volna a kapualjba, intettem a nyomozónak, itt álljon meg és vigyázzon. A lakás, amelyiket kerestem, üres voit. A szomszédok mondták el, hogy az egész családot elhurcolták a németek. Ennek a búvóhelynek tehát vége. Pedig azt az utasítást kaptam Moszkvából, hogy a Magyar Kommunista Párt vezetői számára keressek búvóhelyet. Hiszen Nógrádi elvtárs tudja, kikről van szó, talán jobban mint én. Ezután elindultam a másik címre, az Andrássy út 29-be. Már messziről láttam, hogy nagy a kavarodás a ház körül. A rendőrök kardlapokkal kergeük el, a bámészkodókat, a ház , előtt csukott katonai ' kocsik állnak. Magyar és német katonák biztosítják az akciót és civileket hoznak ki az épületből. Később tudtam meg, hogy árulás történt és szemtanúja lehettem dr. Tartsay Vilmos nyugalmazott százados letartóztatásának. Egy Mikulics nevű páncélos százados volt az áruló és a cél Szűcs ezredes elfogása volt. A „Szűcs” fedőnév alatt Nagy Jenő ezredes húzódott, aki részt vett a Felszabadító Bizottságban. Mikulics Tibor „mozijegy” jelszóval jutott be a lakásba, és nyomában már ott voltak a nyomozók, az SS-ek. így aztán ez a találkahely is megszűnt létezni az illegális kommunista párt szamára. — És maga, Palyus? — Mit tehettem volna, a kudarcsorozat után amerre jöttem, a fronton, a határon át visszatértem Zólyomba, és jelentettem az eseményeket a Szlovák Nemzeti Felkelés vezetőségének, személyesen Sverma elvtársnak, aki továbbította azt Moszkvába, az MKP Külfödi Bizottságához. Nógrádi Sándor csak any- nyit mondott: — Reméljük, a legközelebbi útja már sokkal sikeresebb lesz Budapesten. ... . * ... WolMafaed®
