Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-23 / 18. szám

0* 8.20 9.00 9.35 10.05 10.30 11.41 12.20 12.35 14.06 14.13 14.49 15.10 16.05 16.25 17.05 17.25 17.35 18.00 18.30 19.25 20.12 21.15 22.20 *22.30 33.15 0.10 8.05 8.13 9.03 9.46 SL53 X2L00 Ä40 43.03 13^0 HSJG t&3S tLSl 20U» KOSSUTH Régi melódiák Harsao a kürtszói Kórusmüvek lskolaradió A Rádió Operaszínpad» Kamarazene Ki nyer ma? Melódiákoktól Kan tata Fegyke Bogdán Éneklő Ifjúság Rádióiskola Kerületről —* kerületre . . Csajkovszkij: O. szimfónia Fiatalok stúdiója Fúv őszen e Közgazdászok Klubja Könnyűzenei Híradó A Szabó család Nepdalest Kilátó Uj magyar zene Damaszkuszi útijegyzeL IL rész Verbunkosok Zenekari muzsika Filmzene PETŐFI Fövószene Hallgassuk együtt! Népdaljáték Könnyűzene . . . Könyvek, tájak, emberek Zenekari mtnsAn» KBY paly» vonzásában -Li Törvénykönyv Schnbert-mttvr» Kettőtől — hátiéi Zenés délután Az ősemberről. TIT. rén Ravel: Daphnis ém Chloe V erdi-együttesek Benámy S. zései. in. rész Énekegyüttesek műsorából .a«! Dutka Akosi ,< emlékezető Népi zene Mesterek. Két triószonáta ««a < MAGYÄB t«HT n.sa Hős» nos TsStesQ- SÓJA Harmóntt ai HL lést Táj* Esti mass líUO Tv-bíradé JIU» Németb A veszprémi szasfcas előadás» 22.» Tw-äslrad® POZSONYI MB A másodpilóta 9.38 A kockázat ifi .35 Sporteredmények 19.00 és 2U0 Tv-hlradó 20.00 Vörös bot. Tv-fűnK & vám ,v.4 [ThosU\ EGRI VÖRÖS (Telefon: 22-334 Fél 4 órakor: l.f Petőfi >73 Színes magyar Este fél 6 és 8 örakov A fekete farmer S/fnes. szinkronizált »aga® film. EGRI BRÖDY (Telefon: lé-m Fél 4 és fél 6 óraim llokixálynó Színes szovjet fiba Este fél 8 órakor ' V A 22-es csapdája Színes, szinkronizált amerikai film GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A vőlegény nyolckor érkezik HATVANT VÖRÖS CSILLAG A férj válaszúton HATVANI KOSSUTH Wusa Füzesabony jíctí búcsúzz a tegnaptáí »SVSI BT Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 117-27). Avassa a Qléfiú£mg,at Már a nyárra készülnek... A Soproni Ruhagyár ez évben mintegy 1000 modellt tervez, hazai, illetve külföldi megrendelői számára. A gyár bébi, leányka, serdülő és női felső könnyűruházati cikkeket gyárt, melynek 60 százaléka pamutszövött anyagból, 30 százaléka gyapjú hurkolt kel­méből készül. A gyár tervezőgárdája már elkészítette a nyá­ri modellek nagy részét. (MTI-foto: Hadas János felvétele.) Harc az aligszoSinp ellen Modernizálódás és hagyománytisztelet Afrikában — Stem ndtOnJL sem a köz­társaságnak nem érdeke • meztelenkedés — jelentette ki Amin Ugandái elnök és megtiltotta a karamojong törzs tagjainak, hogy anya­szült meztelenül mámfrálja- nak falvaikban. — Az ilyesmi ertőlcstá- len — vélekedett Banda, Malawi elnöke, és megtiltot­ta az ország nőinek az alig- szoknya viselését. — Azt akarjak, hogy «é» pBmk jól érezze magát, ém megszabaduljon a komplex■» soktól — hangoztatja Mob®- to, kongói elnök. Törekvé­seivel összhangba hazája ne­vét Zairera változtatta, és megfutotta az európai nevek viselését A néger áüamíérfiaks Afrikaazerte hadjáratot in­dítottak meztelenkedő hon­fitársaik ellen, száműzték a miniszoknyát és igyekeznek megszüntetni mindent ami a gyűlölt gyarmati időkmi emlékezteti őket A guinea! frankot nem» rég sylire (elefántra) ke­resztelték. Nigériában a penny bői kobo, a schillingből naira lett A nyugat-afrikai Sierra Leone kormánya az ország nevének megváltoz­tatását tervezi, mert az .túl­ságosan portugálok”. A ke­nyai állami hivatalokban felmondással fenyegették meg az aligszoknyát viselő titkárnőket Tanzániában ar­ra kényszerítik a büszke massza! harcosokat hogy in­get nadrágot hordjanak. A vezető afrikaiak már a gyarmati időkben is a ma­guk hagyományaira támasz­kodtak. Persze, nem minden ha­gyományt ápolnák az afri­kaiak. A nigériai ibók pél­dául soká szégyenkeztek amiatt, hogy éppen az ő fejlett népükhöz tartozó cso­portok tagjai semmi pén­zért sem hajlandók felöl­tözni. A tanzániai kormány kényszerítette a masszái törzs tagjait hogy levessék hagyományos öltözéküket, ami csak félig takarta el testüket és nadrágot hord­janak. A rendelkezés meg­szegőit kéthónapi elzárással büntetik. — Ha a Mindenható nem szégyenkezett, amikor Adá- mot és Évát ruhátlanul lát­ta — jelentette ki Stanley Oloitiptip massza! szárma­zású volt kenyai kereske­delmi miniszter —, nevet­séges tehát az afrikai kor­mányok igyekezete, hogy be­fedjék a másszáik hátsó fe­lét. A vezető afrikai politiku­sok számára azonban a mez. telenkedés az elmaradottság megtestesítője. Ezért küzde­nek ellene. Másrészt viszont az aligszoknyát szégyenle- < te* ruhadarabnak tartják, f amit az Vtegem dvfBzScfő hozott számukra. Jomo Ke- nyatta kenyai elnök a mini­szoknyát és a prostitúciót egy kalap alá vette. Mind­kettő ellenkezik az afrikai hagyományokkal. Az afrikai puritánok azt követelik, hogy a lányok, ha éppen nagyon akarják, viseljenek miniszoknyát, de hosszabbak mint a világ más »észéin. Az idegen befolyás leküz­désével függ össze az álla­mok és a városok nevének megváltoztatása is; Így lett a belga királyról elnevezett Léopold vilié- bői Kinshassza, a belga királynőről elnevez vezett Ehsabethvilié-bői Lá­búmban, az amerikai újság­íróról elnevezett Stanley- villeből Kisangani Joseph Malula kongói ér­sek, hétmillió kongói katoli­kus főpásztora, fellázadt, amikor Mobutu elnök tör­vényileg megtiltotta a ke- eesztény nevek használatát Joseph Désiré Mobutu az­óta mérsékelte hevességét, és lemondott neveinek egy részér5L Nacionalista fel­buzdulásában ugyanis Sese Seko Kuka Ngbendu Wa Za Banga Mobutunak nevezte magát (szabad fordításban körülbelül annyi, mint for­róvérű harcos, legyőzhetetlen férfi), és azóta csak röviden Mobuta Sese Seko * ae­Turistaként Kaliforniában (3.) Múzeum és temető Sajátos szópárosítás. Leg­alábbis számunkra. Ameriká­ban azonban természetesnek tartják, mert ahol a temető, ott a múzeum is. Los Angelesnek négy ha­talmas temetője van. Termé­szetesen mint minden, ma­gántulajdonban. Ellátogat­tunk a „Glendalle Forest Lawn” temetőbe, s megnéz­tük az itt levő múzeumot, úgy, ahogy ezt az amerikaiak szokták. A temető rendkívül modern, rendezett és szép: úthálózata szabályszerű, sőt még közlekedési rendje is van. Területegységekre osz­tották, megkönnyítve az el­igazodást. Ezt az is segíti, hogy a sírokat feltérképezték, az egyes területeket elnevez­ték, számozták, betűrend­szerbe osztották. A technika, a gépesítés még a temetkezési szokásokat is modernizálta. A hamvasztás gyakori Amerikában: a ham­vakat urnába helyezik el és monumentális épületekben szorítanak számára egy kis helyet. Ezek az épületek, kripták többemeletesek. A koporsókat speciális liftek szállítják a magasabb fekvé­sű helyiségekbe. A családi sírok a felső tíz­ezer temetkezési helyei. Egy- egy sírhely több száz négy­zetméteres, kerítéssel kerít­ve. Ezen beiül szökőkutak, szobrok vannak, érdekesség az is, hogy minden ilyen csa­ládi sírhelynek külön gondo­zója van. Az amerikai életforma át­formálta a temetkezési szoká­sokat is. A hozzátartozók nem öltöznek feketébe, de még sötét ruhába sem. A te­metéseken színes ruhákban jelennek meg, s természete­sen ide is autóval érkeznek. A halottat bebalzsamozzák, arcát, száját kifestik, még a férfiakét is. Ok így indokol­ják: a legcélszerűbb az, hogy a hozzátartozó különösebb megrendülés nétkM búcsús­zék rokonától. A gyászt nem ismerik, a fekete szalag vi­selése szokatlan. A temetők adnak otthont a múzeumoknak is. A Glendal- le-temető különösképp hi­tes. A* érdeklődők itt láthatják J<m Steyha lengyel festő monu­mentális képét, amelyet a legnagyobb méretű alkotás­nak tartanak a világon. A kompozíció Krisztus kereszt­re feszítését ábrázolja. A grandiózus »alkotást” majd fél évszázadig nem ismerte az amerikai közönség, mert nem találtak számára meg­felelő méretű kiállítótermet. 1951-ben a Glend alle-teme­tő tulajdonosa megvette a képet és köré egy külön mú­zeumot építtetett, ezért az al­kotást innen már nem lehet kivinni. Hogy a néző teljes élményt kapjon, külön szín­háztermet is létesítettek, ide beül a látogató, szétmegy a függöny, s eléje tárul a kép^ közben zenével illusztrált magyarázatot is hallhat az alkotásróL Későbbi megren­delésre, de ide készült a Krisztus mennybemenetele című kép is, melynek nagy­ságát az is bizonyítja, hogy közel négyezer alakot festet­tek rá. A múzeumok kapcsán nem érdektelen szót ejteni az amerikai művészetről kapott benyomásokról. Történelmi múltja lényegében nincs, • a látogatók számára elsősor­ban nem esztétikai élményt, hanem meglepetést nyújt. Különösképp szolgál ezzel a festészet Jártunk Los Ange­les leghíresebb múzeumába». A «művészi” alkotások sorá­ban ilyen kiállítási tárgyak­kal találkoztunk: rossz ly?i- kas cipők, cipőtartó szek­rénnyel; tányér konzervált ételmaradékokkal; száraz ke­nyér és sütemény tartósítva és az asztalon sajátos módon elhelyezve; különböző fehér­neműk kikeményitve, drótok­ra függesztve; újságok, vá­szonra ragasztva. Sajátos »művészi" élmény­ben sem volt hiányunk. Ezt jelentette számunkra a «Mo- vieland Wax" Múzeumban tett látogatás. Ez a mozimú­zeum az amerikai filmgyártás remekeinek átüt maradandó emlékei. A vhrszalakok meg­elevenítik a nálunk is ismert filmek —- a Spartacus, az Egy asszony és a lánya, a Nagy Caruso, Az Öz a csodák csodája, a Bonanza — leghí­resebb jeleneteit Ezek a filmképek nemcsak valóság- hűek voltak, hanem „életre is keltek”: a figurák mozog­tak, az alakok könnyeztek, sírtak, illetve azt tették, ami az adott film egy-egy jelene­tére jellemző volt A Wax Múzeumnál is ma radandóbb élményt jelentett az ugyanitt látott „élőképek" című kiállítás, amely híres festők alkotásait élőképben tarja a néző elé. Itt találha­tók a világ — s főként az olasz reneszánsz — szobrá­szaténak legkiválóbb alkotá­sai is, természetesen hiteles és hű másolatban. Ezek oly hiresse váltak, hogy értékük megközelíti az eredetiét Összegezve ezt szokták mondani az amerikai művé­szetről, — ezt vallják az ame­rikaiak is —: „technikában 50 évvel megelőztük a világ- színvonalat, művészetben, kultúrában 100 évvel lema­radtunk tőle\ Ha az előbbi megállapítás vitatható is, az utóbbi viszont kifejezi a va­lóságok. Székely Ferenc KALI ARI A A vállalat udvarán nagy halom törmelék púpozódott. Idővel szemet szúrt az egyik osztályvezetőnek. Azonnal intézkedett, hogy fel kell venni egy főt. egy hétre. Az illető majd belapátolja a ' törmeléket egy gödörbe. Másnap megérkezett a munkaerő. Életerőt, izmos. Varga XV. János nevezetű. Erősen köpte a markát, s már a portástól megkérdez­te: — Hol az a törmelék? A portás azonban némán a felvételi osztályra irányí­tottá. Ott adtak neki egy nyomtatványt, hogy ahány nevet azon talál, mindenkit keressen fel, s brossa alá velük az ívet. Hadd tudja­nak róla, hogy a vállalat­hoz került. A munkaerő, Varga XV. János csalódot­tan a sarokba állította la­pátját, és elindult. A listán ugyanis harminc név szere­pelt. Sipőcz József KISZ-titkárt félórás keresgélés után talál­ta meg, egy húszméter ma­gas torony tetején. Sipőcz után Zápócza Istvánnal, az üzemi dalárda volt elnöké­vel kellett aláíratni a papírt, ez azonban nehézségbe ütkö­zött. Zápócza már egy éve , nem dolgozott a gyárban, neve azonban még szerepelt a papíron. Kerítettek egy embert, aki aláírta helyet­te. Az öreg Rohácsi lett volna a következő aláíró, de ö már régen nem tudott írni, mert látása végképp meg­gyengült. Amikor a nyom­tatványt kiadták, persze, még ereje teljében volt... Kovács Albert — a követ­kező aláíró — már nem volt az élők sorában. Tavaly az egyik újonnan belépett dol­gozó agyonütötte, amiért vo- ! rakodott dáirni a nyomtat­od#j/É Az első nap eredménye ti­zenegy aláírás megszerzése volt. A munkaidő befejezte- kor Varga XV. János fá­radtan vette magához lapát­ját, s nem itta meg a szoká­sos sörét. Második nap — tíz aláírás — már alig állt a lábán. Harmadik nap megszerezte az utolsót is. A negyedik napon végre megkezdte a munkát. Ekkor már alig bírta fogni a la­pátot. Délben olyan álla­potban volt, hogy azt hitték, ittas, és hazaküldtek, aludja ki magát. Ezen annyira fel­dühödött, elhatározta: meg­szünteti munkaviszonyát. Elbotorkált a felvéteti osztályra, ahol a kezébe nyomtak egy nyomtatványt, hogy mielőtt eltávozik, írassa alá a rajta szereplő harminc személlyel. Ekkor ütötte meg Varga XV. Jánost a la­posguta. A vállalat saját ha­lottjának tekinti. Joggal. Gőz József Sophia Urea ■ Wax Hfawlan,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom