Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

Csehszlovákia Kazah SZSZK Milyen lesz az élet 2000-ben ? Medeo, a korcsólvéio!* oaradicsoma A kerek ezer év a tá­voli csillagzatokat juttatja eszünkbe. A bizonytalan tá­volságok és események titok­zatosságát rejtik magukban, élesztik fantáziánkat. S még­is — naptárunk számlapja egyre közeledik ahhoz a perc­hez, amikor az első egyes a kettesre ugrik, s mindhá­rom kilences nullára csú­szik át. Közeledik a 2000. év. Rögtön kérdések ötlenek fel bennünk: hogyan fogunk élni? Milyenek lesznek a la­kásaink? Milyen autónk, ru­házatunk lesz, mit fogunk enni, hogy fogunk lakni, s milyen is lesz a földünk? Erre csak a tudósok, esetleg korunk Jules Vernéje ad­hatna választ. De joguk van rá válaszolni azoknak is, aki­ket ez leginkább érint, s aki­ket nem köt béklyóba még a válasz fontossága. Az 1960- ban születtek — vagyis a ma tizenkét évesek 2000-ben pontosan negyven évesek lesznek. Ez az a generáció, amely 2000-ben döntő pozí­ciókat tölt maid be. s egész társadalmunkat befolyásol­ja. Tlyen kérdéseket tettek fel a Prágától délkeletre fekvő, ° '00 lakosú városka, Ricanv r'oofokú iskoláiénak hatodik osztályos növendékeinek. Peter Sme jkal: „Tornatanár leszek, növendékeimmel sokat járunk majd ki a természetbe, s figyeljük majd az erdei állatok életét. Munkába repülőszerkezet­tel, vagy villanymotorral hajtott' autón fogok járni. A nagyobb távolságokra a repülőgépek úgy repülnek majd, mint a torpedók, vagy rakétaürhajók. Az űrha­jókat robotok irányítják. Min­den nehéz munkát a robotok vé­geznek: a bányákban, a mezőn és az építkezéseknél is. A Hold­ra is repülünk. Minden város­nak lesz egy űrkikötőszerü be­rendezése. Szabad időmben ke­rékpározom majd, de nem tu­dom, lesz-c még akkor kerék­pár. Versenyautóm ts lesz, • részt veszek a versenyeken”. Martina Kunesova: „Légikis­asszony leszek. A repülőgépek gyorsabban és biztonságosab­ban közlekednek majd. Saját re­pülőgépem is lesz, amit majd magam kormányozok. Mindent automata gépek végeznek majd. nem lesz semmilyen nehéz mun­ka. Az emberek nem fognak gyalogolni: lustábbak és kiseb­bek lesznek. A konyhám is au­tomatizált lesz, de a házi mun­kát majd mind magam végzem el, hogy legalább otthon végezhes­sek fizikai munkát.” Milos Balis: ,,2000-ben már a világon sehol sem lesz kapita­lizmus, csak szocializmus. Az üzletek nagy önkiszolgáló üze­mekhez hasonlítanak majd. Az emberek nem kapnak fizetést, az üzletekben azt veszik el, ami­re szükségük lesi szabad időm­ben rugbyt játszom. Szívesen ellátogatnék a Holdra is, de jobb a földön. Az emberek ko­paszok lesznek. A fénycsövek­től kihull majd a hajuk. Enni különböző tablettákat fognak, amelyeknek hús, kenyér, vagy burgonya izük lesz. Az orvosok­nak sok munkájuk lesz. mert az emberek nagyon hozzászoknak majd az autóhoz és a növési mi- rigveik elsorvadnak.” Vladislava Stolcova: „A házak nem olyanok lesznek, mint ma, hanem sokkal nagyobbak és tá­gasabbak. Üj orvosságok jelen­nek meg, amelvek minden be­tegségből kigvógyítanak, de az emberek mégis betegeskedni fognak, mert. mindenütt 'sok lesz a kipufogógáz. Mindenütt színes televízió lesz. Közgazdász leszek es különböző kereskedelmi egyezségeket k«tök majd.” G O O Azt hihetnénk, hogy a jö­vőhöz igazodik a gyermekek­nek az ellövendő foglalkozá­sukról alkotott elképzelése is: űrhajószerelő, programo­zó, irányítóközpont munka­társa. Ehelyett azonban a gyerekek megmaradnak a már hagyományos foglalko­zásoknál, mint például tele­vízió javító, elárusítónő, er­dész, tornatanár, autószere­lő. Minden megkérdezett gyer­mek fél attól, hogy ebben a túltechnizált világban nem marad meg a természet tisz­tasága, s iiogv az emberek a túl gyors műszaki fejlődés­ben elsatnyulnak és ellustul­nak. Szükségét érzik majd, hogy sokat gyalogoljanak, sportoljanak, s legyen elég friss levegőjük. Hogy élvez­hessék az erdei sétákat és az állatok életének megfigyelé­sét. Mindez valóban csak gyermeki fantázia? 1973 telén a Kazah SZSZK Zalijszkij Altáj hegyei között elterülő, híres korcsolyapá­lyán, kétéves szünet után újra versenyt rendeznek. A Szovjetunió legjobb gyors- korcsolyázóinak vetélkedését rendezik meg ott. A sporto­lók — a szakértők vele’mé­Ormény SZSZK. Szúnyogra méretezett hegedű A varrótű hegyén közön­séges rizsszem. Ha erős na­gyítóval vesszük szemügyre, négy miniatűr olajfestményt láthatunk rajta. 1 E különleges alkotás mes­terének nevét jól ismerik a Szovjetunióban és külföldön is. Képzettsége szerint mu­zsikus, az Örmény Állami Szimfonikus Zenekar szólis­tája Kedvtelése: a mikro­metszet. Eduard Kazárján húsz éve foglalkozik mikro­metszetek készítésével. Véső­je és ecsetje alól 200+nál több munka került ki, ezek több­sége ma a világ különböző múzeumaiban látható. Óvodai rajzkiállítás Gyerekkora óta foglalkozik zenével és rajzolással. Még iskolába sem járt, amikor . már gyakran órákat töltött a rádió előtt, hallgatta a zenét és közben rajzolgatott. Mű­veiből élete első kiállítását még az óvodában rendezték meg. Naiv rajzok voltak ezek, de alkotójuk jó megfigyelő­képességéről tanúskodtak. Azt mutatták: Eduardnak van szeme meglátni azt, ami jellegzetes. Hatéves volt, amikor fel­vették a zeneiskolába, a he­HAZTŰZNÉZŐ vw^AAWVAAAAAAA/WW\AAdv\AAAAAA/WWVVVWWt/WWVWVVWVWWWyWWWWV>AAAAMAAAWVWWVy Lengyelors/áü A „VISZTULÄ-TERV" Lengyelországban több év­tizede vizsgálják és tanulmá­nyozzák a szeszélyes Visztula folyó szabályozásának lehe­tőségeit. A Visztula vízmoz­gása igen változó; előfordul, hogy a folyó vízhozama oly­kor hetvenedére csökken, vagy hetvenszeresére növek­szik. Partjai mentén helyez­kednek el az ország fő ipar­vidékei és legnagyobb váro­sai; a folyó tehát fontos víz­ellátási forrás s egyben a Lengyelországot átszelő leg­nagyobb szennyvízelvezető gyűjtőcsatorna. 1935-2000 Az utóbbi években fokoz­ták a kutatómunkák iramát. A matematikai modellek ki­munkálása és az elektronikus számítógéptechnika bevezeté­se megteremtette a lehetősé­get a Visztula komplex víz­szabályozási programjának kidolgozására. Három év alatt elkészült a Visztula tel­jes folyását és mellékfolyóit is felölelő vízszabályozási terv. A folyó felső- és alsó szakaszán több vízlépcső és duzzasztógát, mellettük pedig több vízierőmú épül. A prog­ram végrehajtása két sza­kaszban történik, az első sza­kasz 1985-ben, a második 2000-ben ér véget, Ä folyó „pihenőpartía* Elkészült a Visztula teljes szabályozási és partrendezé­si terve Varsóban és a fővá­ros környékén is. A város te­rületén a folyópartot tartó­san megerősítik, több helyen terasz-szerűen képezik ki. A. most épülő Lazienkowski-híd és sugárút körzetében. a Visztula mentén, osztott .pá­lyás gyorsforgalmi útvonalat létesítene«, A Visztula eartján strandokat, parkokat és pi­henőterületeket hoznak létre félmilliós befogadóképesség­gel. Ezek a létesítmények há­rom típusba tartoznak majd. Az első csoportot a város te­rületén elhelyezkedő, napi pihenésre alkalmas létesítmé­nyek képviselik, a második csoportba tartoznak a város- központtól távolabb eső, hét­végi pihenőközpontok, a har­madik csoportba pedig a hosszabb tartózkodási lehető­séget nyújtó motelek, pen­ziók, campingek. Mesterséges tavak Merész vállalkozás lesz a kis Swider folyó jelenlegi torkolatának lezárása és tisz­ta vizének átirányítása a Visztula jobb parti ősvölgyé­be. Ily módon új, 14 kilomé­teres víziút jön létre Vars^ határain belül. amelynek partjain 70 000 fő számára biztosítják a pihenési feltéte­leket. A SWider felduzzasztott vize a jelenlegi torkolat kör­nyékén 500 méter hoss'.ú és 400 méter széles mesterséges tavat hoz létre. A másik nagyszabású terv tárgya hatalmas pihenőterü­let kialakítása Varsótól északra. A Lomianki környé­kén húzódó kisebb tavakat és vízgyűjtőket egységes rend­szerben kapcsolják össze, s ez lehetővé teszi nagy sport- és pihenőterület építését 350 hektáron. A folyómenti pihenőköz­pontok kiépítése természete­sen a „Visztula-tervnek’’ csak egyik eleme. A komplex terv megval ósítása — amely- lyen mór megindult a mun­ka — igen nagy jelentőségű lesz közgazdasági és gazda­sági szempontból (a városok és az állandóan fejlődő ipar ellátása vízzel, a vízi energe­tika fejlesztése, növekvő faár józás, árvízvédelem). A Visz­tula és mellékfolyói vizének ésszerű felhasználása jelen­tősen érinti a mezőgazdasá­got is: a szabályozási terv megvalósításával a Visztula menti földek rendszeres ön­tözése kezdődik meg. gedűszakra. Kitartóan fog­lalkozott a zenével. De ami­kor végzett a gyakorlással ecsetet fogott és rajzolt, fes­tett A „varázslatos hegedűkészítő’’ Tizenhat éves korában az ifjú zenész a Stradivárius és Guarneri varázslatos mester­ségéről szóló könyvek nyo­mán elhatározta, új hangszert készít magának. Az első kí­sérlet sikeres volt: gazdag hangszínű hegedűt készített. Barátai számára aztán el­készült a második, a harma­dik hegedű is. Minden újabb alkotása jobb lett, mint az előző és Eduard varázslatos hegedűkészítő hírébe került. Aztán a mikrogravür, a mi­niatűr metszetek készítése iránt ébredt érdeklődés ben­ne, amihez éles szem, biztos kéz és hallatlan türelem kell. Tájkép egy búza«zem nyolcadr észén — A mikroművészetnek különleges értelme van szá­momra — mondja Kazárján. A művész e gondolatát egyik alkotásával illusztrál­hatjuk: egy búzaszem nyol- cadrészére Kazárján tájképet rajzolt. A munkához mik­roszkópot használt, arcát gáz­álarc takarta,, hogy lehelete el ne homályosítsa a „vász­nat”. Eduard Kazárján legutób­bi alkotása egy hegedű. Igazi hegedű, megvan mind az 56 alkatrésze, csak a méretei szokatlanok: a hangszer elfér egy varrótű fokában, annak is csak egyharmadát foglalja el. Húrjai sem hiányoznak, azokat is a mester készítette. — A hegedű megvan — tréfálkozik Kazárján —, most már csak az van hátra, hogy, egy szúnyogot megtanítsunk játszani rajta. nye szerint — a világ egyik leggyorsabb pályáján fut-. nak­Medeo — ez a tenger szintje felett 1650 méter ma­gasan fekvő helység — elő­ször 1951-ben vált híressé. A gyorskorcsolyapályán több éven át számps hazai és világ­rekord született. Modeoban rendkívül „gyors” volt a jég, mivel egy közeli folyó, a gle- cserek tiszta vizét szál­lító kis Almaatnyik vizét használták fel a pálya jegé­nek készítéséhez. Fred An­ton Maier többszörös világ­bajnok norvég gyorskorcso- ‘ lyázó így nyilatközott Medeo- ról: „A világ legjobb korcso­lyapályáin versenyeztem, de korábban nem jártam Me- deoban, habár sokat hallot­tam róla. A valóság minden elképzelésemet felülmúlta. Csodálatos itt a jég.” Medeoban nemrég befejez­ték a két éve épített sport- komplexumot. A létesítmény a régi pálya helyén, a Mohnataja hegy lábánál fekszik. 140 kilomé­ter hosszú csőrendszer bizto­sítja a műjég állandó hőmér­sékletét. Októbertől májusig lehet a gyorskorcsolyázók­nak, jégkorongozóknak és műkorcsolyázóknak verse­nyezni itt. ■ , A pálya körül 11 ezer né­zőt befogadó stadion épült. A tribünök alatt helyezkednek el az .újságírók és sajtótudó­sítók szobái, az orvosi rende­lők, filmvetítő és a szauna. A sportpályát felszerelték elektromos eredményközlő berendezéssel, célfotóberen- dezéssel és más, a mo­dern sportversenyek rende­zéséhez nélkülözhetetlen be­rendezéssel. Kubi Lesz szőlő is Kuba éghajlati körülmé­nyei és talaj féleségei kivá­lóan alkalmasak a cukornád, a kávé, a déligyümölcspk, ananász, stb. termesztésére. Szőlővel azonban még nem kísérleteztek a szigeten, mert a forró és csapadékos időjá­rás, valamint a talaj össze­tétele nem kedveznek a sző­lőkultúrának. Magától értető­dik, hogy a szőlőtermesztés elterjesztése csak a növény- nemesítők segítségével sike­rülhet. Az első lépések már meg is történtek: a Yasteri­Válások, válóokok Kik válnak Bulgáriában, mikor és milyen okból? Ezekre a kérdésekre ad vá­laszt egy átfogó felmérés, amelyet a bolgár igazságügy­minisztérium az 1970-ben le­folytatott válási eljárásokról, készített. Az említett időszakban Bulgáriában 6 443 802 sze­mély élt a „szerelem korá­ban” — vagyis 16-tól 70-ig terjedő korban. Ugyanazon évben 73 126 házasságot kö­töttek és 9095 házaságot — az előző szám 13,5 százalékát — bontottak fel. A férfiaknál a házasságkö­tés többnyire a 20. és 25. életév között következik be, a nőknél a 16. és 19. év kö­zött. A válások viszont, a nőknél főként 25 éves korig, a férfiaknál pedig 40 éves korig fordulnak elő. A „legválságosabb” idő­szak a házasságban az első három év. A vá­lások több mint 36 százaléka ebben az időszakban törté­nik.. Épnek többek között az a magyarázata, hogy az első három évben többnyire még nin -s gverek. Ténylegesen az 1970 - -en felbontott ház,ass' gok 45.8 százaléka gyermek­telen volt. Viszont az sem rit­kaság, hogy házastársak, akiknek van gyermekük, 25— Za évi együttélés után elvál­nak. Ilyenkor arról van szó, hogy a házasfelek pusztán a gyerekekért tűrték a „házas­ság igáját” és azok felnöve­kedése után elváltak. Hogyan befolyásolja a kép­zettség, a szociális helyzet és a hivatás, á szakma a házas­ság tartósságát? A vizsgált időszakban a felbontott házasságok legna­gyobb részében (69,3 százalé­kában) a férjnek elemi, vagy középiskolai végzettsége volt. A főiskolai végzettségű sze­mélyek aránya a felbontott házasságok számában 28,9 százalékot ért el. Ámde ha a felbontót házasságokra vo­natkozó adatokat egybevet­jük a lakosság megfelelő kép­zettségű csoportjaival, telje­sen más képet kapunk: a felbontott házaságok szám­aránya a legmagasabb a főis­kolai végzettségű házastár­saknál és a legalacsonyabb az olyan személyeknél, akik el­végeztek. vagy végig se jár­ták az elemi iskolát. Ha hivatás, vagy szakma szerint nézzük, kitűnik, hogy a legtöbb válás az egészség­ügy területén dolgoz knál lordul elő. Náluk a legmaga­sabb a válás számaránya, mégpedig 41,8 százalék. A szállítás területén dolgozó munkások ás alkalmazottak; válási számaránya 21,2 szá­zalék, a kereskedelemben és a szolgáltatások területén foglalkoztatott munkásoké 28,9 és az ipari munkásoké 12 százalék. A legszilárdabb a házasság a szövetkezeti pa­rasztságnál, itt a válási arányszám 1,8 százalék. Miért válnak a bolgárok? Sokrétűek a konkrét okok, amelyek egy házasság fel­bomlásához vezetnek, s ezek a legtöbb esetben nem külön­állóan és elszigetelve hatnak, hanem együttesen. A legje­lentősebb és legtipikusabb ok — a házasságtörés! 1970- ben a válások 31,2 százalékát mondták ki házasságtörés miatt. A második helyen a lelki és fizikai bántalmazás áll (20,5 százalék.) Az adatok­ból különösen kitűnik, ho^y Bulgáriában többnyire a férj hibájából kerül sor válásra. Az 1970-ben felbontott há­zasságoknál az esetek 28,6 százalékában a férjet mond­ták ki hibásnak és csupán az esetek 7.9 százalékában a fe­leséget. Meglehetősen magas a mindkét házasfél hibájából felbontót házaságok száza­lékaránya. iA válások 43 szá­zalékában a házasfelek éltek a törvényben biztosított jog­gal, hogy nem közük a bíró­ság előtt a válási okok gas falucska, környékén (Oriente tartomány) a helyi kísérleti gazdaságban 130 hektárnyi területen nemrégi­ben ültették el az első tőké­ket. Miguel Ramirez, a kubai szőlőtermesztés nagy úttörő­je éveken át foglalkozott' olyan szőlőfajták kinemesí­tésével, amelyek megfelelnek a sziget időjárási és talajvi­szonyainak. Miguel Ramirez 14 külföldi szőlőfajtát pró­bált ki, illetve keresztezett, s ezekből lett elültetve né­hány fajta az Oriente tarto­mányban. A kubai. szőlőnemesítő egyébként a Szovjetunióból. Bulgáriából, Franciaországból és Chiléből kapott különféle alapfajtákat fontos munkájá­hoz. Litván SZSZK Festőállvánnyai az országon át Litvánia ipari és kulturális központjában, Kaunasban ak- varellkiállítás nyílt „Litvá­nia a baráti népek családjá­ban” címmel, amelyen a szö­vetséges köztársaságokban járt - nemzetiségi művészek állították lii új alkotásaikat. A kiállítás anyaga a Szovjet­unió népeinek életéről és az 50 éves Szovjetunióról ad érdekes képet. P. Porutyisz, az ismert lit­ván akvarellmúvész, több ezer kilométert tett meg, időnként gyalogosan járva az országot — hátán festőállvá­nyával. Alkotásainak hősei: a szibériai tajga favágói, a Togliatti Autógyár munkásai, a közép-ázsiai mureki vízi- erőmú-komplexum szerelői s m Ural Bulgária

Next

/
Oldalképek
Tartalom