Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

1 MAGYAR '■ fSß »kola-fcfc SUMI Hírek. »7.15 Belépés csajé WnSifflll*! 17.45 ifjúsági Telemagazfe, 18.40 Vitaműsoe. #0.20 Esti mese* i iiI*S|l 49.30 Tv-hiradó. I?o.«i Bálint György 'Wtfca®a( «0.30 DaKda. A párizsi Olympia színpadáét -4MJS Jogi esetek, fcfiS Tv-fiiradö, titTWRa l y POZSONYI n «38 tteo Biance. Tv-ja«®£ IF1.00 és 21.35 Tv-hiradő. CO-00 Helyes lány, avagy a bat szekrény titka, pl.» Csak a halott vflanoR ES.10 Esztrádparádő, [HUHU] EGRI VÖRÖS CKtLkAG ul.i (Telefon: 22-33.) 1 í Fa 4 és fa « orakz» Petőfi T3 ~ t _ Színes magyar fiirts Este 8 órakor A fekete farmer Színes, szinkronizált aog«i film. EGRI BRÖDY (Telelőn: 14-9?) Fa 4 és fa 6 orafco» Félbeszakadt vallatás Színes' jugoszláv film; Este fél 8 órakor A 22-es csapdája Színes, szinkronizált amerikai film GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A vőlegény nyolckor érkezik HATVANI VÖRÖS CSILtAG A bűnügyi nyomozó HATVANI KOSSUTH Hókirálynő HEVES A nagymedve fial FÜZESABONY Harminckét nevem volt petervasara Férj válaszúton LŐRINCI Anna ezer napja (Másfélszeres helyárak) Egerben, este 7 órakor: Viharos alkonyat (Gárdonyi ilj. bérlőt) Egykori új városrészek Egerben T ALli/t./f/vcibfvi A horgászok egy része télen LiGiiU Oly aszal is hódol szenvedélyének. So­kan próbáltak szerencsét a gödi Duna-ág jegén vágott lék mellett. (MTl-foto) B Mátra tetején vizsgáznak a fajtajelöitek X KtompcSH Növényter­mesztési és Talajvédelmi Kutató Intézet mátraszent- lászlól, úgynevezett fagykí­sérleti állomásán, a Mátra tetején elhelyezkedő szabad­téri „hűtőház”-ban, különfé­le szántóföldi növényfajták tél- és fagyállóságát vizsgál­ják. A kísérleti állomás par­cellái mintegy 850 méter tengerszánt feletti magasság­ban helyezkednek eL, s Ma­gyarország legmagasabban fekvő mezőgazdaságilag mű­velhető területének számíta­nak. Est a körzet as ország legfagyzűgosatiK» ferötete, ahol télen gyakori a mínusz 15 fok körüli hőmérséklet. Hazánk valamennyi mező- gazdasági kísérleti intézeté­ben — Szegeden, Fertődön, Martonvásáron, Sopronhor- p ácson — nemesített növény­fajtajelöltek itt, a Mátra te­tején tesznek tanúságot ar­ról, hogyan viselik el a zord telet. A Szovjetunióból im­portált Mironovszkája őszi búza, továbbá a Bezosztája fe ezen a fagykísérieti állo­máson kezdte meg sikeres magyarországi pályafutását. Dk BeevriBme, rises» ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10.1 Rendelés gyermekek1 részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon; 117-27,» _____ ....____ K edves olvasónk: fHreérteU» * cikk állítását Nem az egri Nép­kertre költik 1973-ban az ötmillió forintot, hanem a város parkjai­nak gondozására, virágosítására. Ez pedig valóban feltétlenül hoz­zátartozik a város szépítéséhez, nem lehet elhanyagolni. Ami a szóban forgó épületeket illeti, a varosrendezési terv során egyt- ket-másikal korszerűsítik, » lesz, amit le is bontanak. Nem lenne helyes nagy összegekkel tatarozni olyan házakat, ame­lyeket a következő évek során teljesen lebontanak, vagy átépí­tenek. Még akkor sem, ha egyébként a város központjában vannak. „Kismama jeligére"? A szerződéses munkaviszony lejárta után a vállalat teljesen jogosan járt el, amikor munka­könyvét visszaküldte. A szerző­dés lejárta és a munkaviszony megszűnése az ön esetében nem befolyásolja a már íolyósított gyermekgondozási segélyt. Leve­léből azonban nem tűnik ki, hogy azóta újabb gyermeknek adott-e életet. Ezzel az adattal szíveskedjék még kiegészíteni levelét, s pontosan megírjuk, milyen szolgáltatásokra jogo­sult. S£. Jánosné, Gyöngyös: önnek sem írhatunk mást, mint azt, hogy a vállalat nem követett el szabálytalanságot. Az Mt. 28. paragrafusa szerint határozott munkaidőre kötött munkaszerződést, lejárta után a vállalat nem köteles meghosz- szabbítani, még abban az eset­ben sem, ha a munkavállaló ter­hes. Más szempont az, hogy az emberségnek is vannak törvé­nyei. Kérjük, levelét egészítse ki azzal, hogy a ,,terhesnek írt ki” fogalmazás alatt mit értettek. Szülési szabadságra írta ki az orvos, vagy veszélyeztetett ter­hesként vette betegállományba? Ugyafiis, más és más szolgálta­tásokra van joga a két esetben. A pontos válaszhoz még ezt az adatot is kérjük. „Bátori tsz-tagok” jeligére: A járási hivatal illetékesei ki­vizsgálták u panaszt, s úgy tá­jékoztattak bennünket, hogy a táppénzeket visszamenőleg min­denkinek kifizették. A decem­berben esedékes táppénzeket ja- : iiuár 20-is egyénit uk 1st. r Ä «a*a* Ifeéres 4i.i j Kiképzésűé#?, hogy « vezetői valóban nem találtak pillanatnyilag jobb megoldást, s ez a megoldás is jobban mutat­kozik a semminél. Ügy véljük azonban, az sem lenne rossz, ha az érdekeltek társadalmi munkával maguk S3 tennének valamit, túl a levélíráson, az egészségház barátságosabbá téte­léért. Ügy véljük, a levél alá odaírhatta volna a névé* la. Névtelen levelek alapján nem kérjük különböző vizsgálatok megindítását. AZ I MMMAR csaknem ezeréves város, Eger, az utóbbi években igazán nagy­méretű fejlődésnek lett ré­szese. A belső területeken is sok értékes alkotás keletke­zett, — de különösen feltű­nő a település peremén meg­valósult, vagy most épülő­ben lévő számos új városrész. Nem is beszélve a nagysza­bású „Csebokszári” lakóte­lepről, — házak százai kerül­nek tető alá a Hajdú-hegyen, a „Kanadában”, az Alma- gyar dombon és folytathat­nánk tovább... Öröm ez a fejlődés és nem véletlen, hogy felmerül ben­nünk a kérdés: ugyan volt-e más korszak is, és mikor, amidőn a mostanihoz hason­lóan, itt Egerben, aránylag rövid idő alatt új városré­szek keletkeztek? Feleljünk tehát a feltett kér­désre! A XVin. század vége felé lassan meggyengültek a ha­talmas ozmán világbirodalom erői. 1686-ban az egyesült ke­resztény seregek visszafoglal­ták az ország fővárosát; Bu­dát, majd egy félévi ostrom- zár után, 1687. december 17-én bevonultak a felszaba­dító csapatok Eger falai közé is­A vára akkor azonban bi­zony nem volt valami jó ál­lapotban. Erről tájékoztat egy jelentés a visszafoglalást követő napokból: „...a hely­ség a katonaságtól eltekintve teljesen lakatlan és üres, sót a környező községek is öt mérföldnyi körben puszták és elhagyottak..." Eger há­zairól azután a felszabadulást követő harmadik évben — 1690-ben készített az „t7j- szerzeményi Bizottság” (Neo- acquistica Commissio) pontos felvételt Az összeírás sze­rint a város fallal körülvett területén (mert hiszen a vá­rosfalon kívül ebben az idő­ben még nem voltak beépí­tett helyek 0 412 volt a lakott és 468 a „puszta“, vagyis üresen álló házak száma Egerben, — tehát ekkor ösz- szesen csak 880 ház volt ta­lálható, RE VOLT ÍME M szomo­rú helyzet közvetlenül a tö­rök uralom után. A XVH. század vegének még hátrale­vő évei pedig — éppen úgy, mint az ezeket követő Rá­kóczi-szabadsagharr egyéb­ként dicsőséges korszaka — nem voltak alkalmasak a békés epi tóműn kára. Eszter- bázy Pál nádor — akinek pedig királyhűségében alig­ha kételkedhetünk — állapí­totta meg ekkor „Magyaror­szág népe száz év alatt nem fizetett annyit « töröknek, mint mostani ban a császári hadaknak... A keresztény- ség védőbástyája elpusztult, s egy idő óta csak könnyeket látni ott...” Így történt, hogy a háborús éveket befe­jező szatmári béke esztende­jében, 1711-ben a város még mindig csak a középkorból fennmaradt régi városfalak között szorongott. A XVIII. század második évtizedének végre békésebb körülményei azután módot és lehetőséget adtak, hogy Eger fejlődése — és ezzel a lakos­ságszám gyors növekedése — meginduljon. Az új lakosok elhelyezésére azonban a fal­lal körülvett terület — annak már akkor is eléggé fennál­lott zsúfoltsága miatt — nem volt alkalmas, tehát csak a városfalakon kívül jöhetett tekintetbe az igényelt számos lakóház elhelyezése. így In­dult meg az új külvárosok, az egri „hóstyák” (az elneve­zés a német „Hochstadt” szóból származik!) kiépítése. Természetesen ezek a lakóte­lepek elsősorban a forgalmi utak mentén keletkeztek, ezért valósultak meg a Buda felé vezető út mentén a „Hatvani hóstya”, a maklár- kassai út két oldalán a „Makiári hóstya”, a Felvidék útja mellett a „Rác-hóstya” és így tovább... A HATVANI HÓSTYA, a város egyik első „fertálya”: városnegyede, amelynek ki­építése mindjárt Rákóczi szabadságharca után megkez­dődhetett A hóstya eleinte a városfaltól jóval délebbre, a mai Koszorú utca környé­kén terjeszkedett amint ezt egy már 1712-ből felmaradt »fertálymesteri járandóságok jegyzéke" is bizonyítja. A megindult építkezéseket pe­dig mutatja, hogy míg 1713- ban az összeírás itt még csak 83 házat tüntet fel, addig a század közepén az észak felé terjeszkedő városrészben a házak száma már 232-re, majd a század végén, 1797-ig 636-ra emelkedett A belvárostól nyugatra le­vő, eleinte az előbb említett Hatvani hóstyához tartozó te­rület beépítése a XVIII. szá­zad második felében, Eszter- házy Károly püspök idején kezdődött — a többi hóstyá- tól, sőt a belvárostól is elté­rő módon — előre kijelölt szabályos útvonalakkal. Itt az Eszterházyra emlékeztető „Nóra Civitas Carolina”-ban, az „Űj Károlyváros”-ban ala­kult ki a nevezetes „Vásár­tér” ahol 1790-ben tartották az első országos vásárt. A Makiári hóstya ugyan­csak Eger egyik legrégibb külvárosa, a település délke­leti részén. Eredetileg — a középkorban — az Al-Ma- gyari nevű község volt itt, amely azonban a török há­borúk idején elpusztult, pon­tos határait csak sejteni le­het. A Makiári hóstya fej­lődését mutatja, hogy míg 1713-ban 158 házat írtak ösz- sze, 1797-re a házak száma 506-ra emelkedett. Rác-hóstya. vág y Szent Miklós fertály, a városköz­ponttól északnyugatra alakult ki. a Ráctemplom környékén, ahonnan a hóstya a nevét is kapta. (A Ráctemplom he­lyén állott a középkorban a Szent Miklós templom, innen a másik elnevezés.) Ennek a hóstyának a fejlődése is elég erőteljes volt: 1713-ban a házak száma 23, a század végén pedig ez a szám már 413-ra nőit. CIFRA-HÓSTYA. A varos északkeleti szomszédos ré­szein fejlődött kisebb jelen­tőségű „negyed”. Valamikor — a középkor elején — itt ment ki a városból egy észak felé vezető útvonal, ez ké­sőbb a mai Felnémeti útra tevődött át és ez okozta a Cifra-hóstya jelentőségének csökkenését. A házak száma itt 1760-ban 153, 1797-ben pe­dig 248 volt Sánc-városrész. Az egykori külsővár területe a XVIII század első felében még kincstári birtok volt és az­után csak 1758-ban került városi igazgatás alá. A fer­tály azonban kevéssé fejlő­dött,, az 1760. évben 64 és 1797-ben még mindössze 81 itt a házak száma. Ezért ké­sőbb egyesítették is a Sánc-városrészt a Cifra-hós- tyávaL ★ Bizony — amint láthattuk — Eger fejlődése a XVIII, században, különösen a külső városrészek, a „hóstyák" kialakulásával rendkívüli méreteket öltött. Az 1787. évi II. Józseí-féle népszámlálás alkalmával már 17.083 la­kost írtak itt össze és ezzel Eger akkor az ország hatodik legnagyobb települése volt, megelőzve olyan városokat, mint Miskolc, Székesfehér­vár, Pécs. Hevesy Sándor Az idén a hazai építő­anyag-ipar 4—5 százalékkal növeli termelését, tehát gyor­sabb ütemben fejlődik,' mint ez építőipar. Néhány ter­mékből, elsősorban a zúzott kőből, kavicsból, s egyes vasbetomcikkekből a szoká­sosnál kevesebbet rendeltek á felhasználók, csökkent a kereslet, de bementből, kü­lönféle eternit és azbesztce­ment, termékekből, padló­burkolólapból hiány van. Gyors ütemben fejlődik a hazai építüanyag-ípar így jártam az öt találattal Vérlázílá igazságtalanság történt velem! Legutóbb el­felejtettem kitölteni a lot tó­szelvényt, szórakozottságból csak úgy üresen dobtam be a ládába. És mi történt? A következő számok jöttek ki a húzáson: 3, S, 19, 31 és 64. Öttalálatos szelvény nem, volt, egyébként legalább két­milliót fizetett volna a te­litalálat. Azazhogy dehogyis nem volt ötös találat! Nekem volt, vagyis lett volna. Mert én pont ezeket a számokat akartam megjátszani. Mert felvilágosult ember vagyok ugyan, semmiféle babonában nem hiszek, de azért a ka- baids számokat én is res­pektálom. Minthogy pedig december 3-án születtem, a 3-ast megjátszottam volna. A feleségemnek január 8-án van a. születésnapja; Évike, a kislányunk április 19-en született; a sógornőm — a feleségem nővére — július 31-én; végül az anyósom éppen a húsás lutppm töl­tötte be a 64. életévet. Te­hát napnál világosabb, hogy én ezeket a számokat akar­tam megjátszani. Ezt nem­csak utölay állítom, de hi­teles okmányokkal, születé­si anyakönyvi kivonatokkal is tudom igazolni. Ennek ellenére a lottónál megtagadták a nyeremé­nyem kifizetését. Az csak természetes, hogy nem ha­gyom annyiban a dolgot. Perelni fogok! Ha kell, akár a Kúriáig is elmegyek az iga­zamért. Igaz is, a Kúria már régen megszűnt, most a Nemzeti Galéria van a he­lyén. Hát akkor elmegyek a Nemzeti Galériáig is. De a pénzemet meg kell kapnom. Remélem, hogy a lottósok meggondolják a dolgot és nem hagyják perre vinni az ügyet. Kiegyeznek velem még idejében, hiszen nem jó reklám egy ilyen szeren­csejátéknak, ha elmegy a híre, hogy a nyertesnek pe­relnie kell a jogos járandó- sagaeU, _______• A zt viszont ne tanácsol-i ják nekem, hogy inkább> játsszam meg újra ezeket a? számokat. Reménytelen len-? ne. Aki volt a fronton, az; tudja, hogy legbiztosabb fe­dezéket a gránát ütötte töl­csér nyújt. Mert kétszeri ugyanoda nem csap be a? lövedék. Ez a telitalálat set jön ki még egyszer a sze­rencsekerékből. A cementipar 13—14 szá­zalékkal bővíti termelését. A beremendi új gyár bekap­csolódásával ebben az évben 450 ezer tonnával több ce­mentet gyárt az iparág mint tavaly, de a hazai termelést még több mint egymillió tonna külföldi cement be­szerzésével kell kiegészíte­ni. Az idén kiegyensúlyozot­tabb téglaellátás várható, mint az előző években, bár lényegében már tavaly is csak kis méretű, tömör tég­lából volt hiány. A valame­lyest növekvő hazai tégla­termelést 45 millió import­tégla beszerzése egészíti ki, mégpedig az első fél évben. Kiegyensúlyozott ellátás­ra lehet számítani különféle kemény tetőfedő anyagból, cserépből, azbesztcement síkpalából és hullámlemez­ből. A népgazdasági terv szigorú előírása, hogy az idén készülő 170 millió da­rab égetett cserepet az utol­só darabig a belkereskede­lemben kell értékesíteni, te­hát elsősorban a sajátház­építők ellátását kell fedez­ni. Korszerű gépsorokkal az idén 500 ezer négyzetméter­nyi burkoló anyaggal növe­lik a mozaiklap-termelésfc. Falburkoló csempéből 49 százalékkal nagyobb lesz a hazai kínálat. Végeredményben megálla­pítható, hogy az idén tovább javul az építőanyag-ellátás, s a termékek mind nagyobb körére terjed ki a kereslet- kínálati egyensúly. (MTI) Heves gigjjggg /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom