Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

Rossz palántanevelő — Vadkár — Baleset a rakodásnál Döntött a Legfelsőbb Bíróság szakmai vezetés hosszú ideig nem volt megfelelő. Végső fokon az ügy ä Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely megállapította, hogy a megyei építő vállalat a kivi­telezési szerződést a telepíté­si hely kijelölése után kötöt­te meg, tehát ebben a vonat­kozásban felelőssége nem áll fenn. Ezenkívül nem kel­lett ismernie az árvízveszély lehetőségét és a magas ta­lajvízállásnak a biofűtésre kiható káros következmé­nyeit sem. Viszont észre kel­lett volna vennie, hogy a be­ruházó vállalat a terepren­dezést nem megfelelően ol­dotta meg. Azt is tudnia kel­lett, hogy a friss feltöltésű földbe, még gépi döngölés esetén sem lehet kizárólag fémkarókkal leeövekelt épít­ményt rögzíteni. MEGÁLLAPÍTOTTA a Legfelsőbb Bíróság, hogy a szintén perbe vont megyei beruházási és tegvezési iroda akkor is felelős, ha a hiba az ajánlott terv hiányosságára vezethető vissza, mert annak fölismerése és kiküszöbölése kötelessége lett volna. Súlyos mulasztás terheli azért is, mert a telepítési helyek kije­lölésénél nem szabályszerűen jártak el. Mindezek alapján az építőipari-vállalat a kár 20 százaléka, a beruházási pe­dig 40 százaléka erejéig fe­lelős. Hibás ugyanakkor a termelőszövetkezet is. Is­merte a kezelésében levő föld tulajdonságait, az árvíz­ié, Vfzrru? —Fm ornmech snika. 6. forduló, április 2: Vízmű—Vt­LATI, Park Szálló—Finomme­chanika. • Eger város kézilabda terem­baj noksaganak eredményei: Fér­fiak: Tanárképző—Dobo G. 25:11, Finommecb. X.—212. ITSK 21:11, Műszeripart Szakkózepisk.—Fi­nommechanika IL 12:19, Laka- íosárugyár—Finommechanika I- 13:29, Finommechanika XI.—Ta­nárképző 12:13, Dobó G.—Laka- íosárugyar 25:19, Finommechani­ka I.—Műszeripari Szaklcözéptsk. 23:10, Dobó G.—212. SZ. ITSK 20:13, Finommechanika XX.—La- katosárugyár 10:4. Nők: Mg. Szakisk.—Egri Vasas I. 4:21, Do­hánygyár n.—Egri Vasas II. 10:12, Egri Vasas II——Mg. szak­isk. 7:11. Dohánygyár XI.—Do­hánygyár I. 1:16. Dohánygyár I. —Mg. Szakisk. 29:3, Mg. Szakisk. —Dohánygyár II. 13:4. A hátrale­vő mérkőzéseket január 27-én, szombaton és 28-án, vasárnap játsszák. veszélyt, a magas talajvíz- állást, sőt, az ajánlott terv fogyatékosságait is. Mégis beleegyezett, hogy a létesít­mény a kijelölt helyen, a ki­választott terv alapján épül­jön meg. További felelősség terheli, mert a szakmai ve­zetés hosszú időn át nem volt megfelelő. Ezért a kár fenn­maradó részét ő köteles vi­selni. A mezőgazdasági tsz az ál­lami erdő- és vadgazdaság ellen kártérítési pert indí­tott, mert a vadak a termés egy részét elpusztították. A Legfelsőbb Bíróság a gazda­ságot félmillió forint kárté­rítésre kötelezte. ítéletében a következőket mondta ki: VALAMELY INGATLAN használója a vadkár elhárí­tásában, illetve csökkentésé­ben — a veszélyeztetett tet- melvények őrzésével és a va­dak elriasztásával — közre­működni köteles, s ezért el­lenszolgáltatás illeti meg. Károsodás, vagy esetleges fenyegető veszély esetén kö­teles a vadászatra jogosultat értesíteni. Közlésében nrnfg kell jelölnfb az elhárítás, il­letve a további kár megw szüntetése érdekében tett, vagy megtenni szándékolt in­tézkedéseket és a másik féltet megfelelő kárelhárítási cselekmények végzésére kell felhívni. Ebben az esetben a tsz vadőröket alkalmazott, sőt, vegyszert is használt. Ezenkívül áttért a szakállas búza termesztésére, amelyet a vadak kevésbé fogyaszta­nak. Ezzel szemben a vad­gazdaság semmiféle kezde­ményező lépést nem tett, hogy a vadkárt megelőzze, vagy csökkentse, pedig az előző évek tapasztalatai alapján számolnia kellett a vadkár bekövetkezéséveL A nagykereskedelmi válla­lat telepén rakodás után a pótkocsi vontatónúdját háiv man a gépkocsihoz akarták erősíteni. A rúd hirtelen a< egyik munkáshoz ütődött és mindkét lábát eltörte. A sé­rült kártérítési igényét á vál­lalat azzal utasította el, hogy a balesetet maga okozta. E^ek után a munkás pert indított és a járásbíróság a vállalatot 50 százalékos kár­térítés fizetésére kötelezte. A legfőbb ügyész törvényes­ségi óvására az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a következő álláspon­tot foglalla el: Ha az üzemi baleset bekö­vetkezésében a dolgozó vét­kes magatartása is közreját­szott, a vállalat felelősségé­nek mértéke nem attól függ, hogy ter’neli-e mulasztás, és az milyen arányban áll a dolgozó hibájával. A kárvi­selés arányát az dönti el, hogy a dolgozó vétkes maga­tartása milyen mérvű volt. Ennek megállapításánál azonban jelentősége van an­nak, hogy a vállalat a kár bekövetkezésében maga is közrehatott-e? Amennyiben igen, ez a dolgozó hibájának súlyát lényegesen csökkenti és kihat a kárviselés arányá­ra is. EBBEN AZ ESETBEN a sérült harmadmagával, kézi erővel, valóban szabályelle­nes módon igyekezett a pót-, kocsit mozgásba hozni. Ez­zel kapcsolatban azanban nem hagyhatók figyelmen kívül azok a tények, amelyeket a szakszervezetek megyei ta­nácsa véleményében megál­lapított. Eszerint a telep te­rületén lévő közlekedési út nem felel meg az előírások­nak, a rakodótér pedig a munkavédelmi követelmé­nyeknek A pótkocsi csak ké­zi erővel volt megfordítható, és ezt a vállalat felelős be­osztású dolgozói is tudták. Nincs tisztázva, hogy a mun­kát felelős megbízott sze­mély irányította-e stb. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az el­s’'1'„ka i(eletet halalyon kí­vül helyezte és a járás ívó. ságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára úti. sította, amelynek során a vi tás kérdéseket tisztázni kelL Hajdú Endre EGY TERMELŐSZÖVET­KEZET elhatározta, hogy a zöldségellatás javítása érde­kében — a megyei tervező, valamint építőipari vállalat bevonásával — négyezer da­rab melegágy! ablakkeretből és egy ikerhajós szaporító­házból álló palántanevelő telepet létesít. Az intézmény fő rendeltetése bíofűtéssel — trágyátalppal — melegí­tett ágyakban palántanevelés volt, ami a korai szabadföl­di termesztést szolgálja A munka 3 millió 600 ezer fo­rintba került, azonban rövi­desen kiderült, hogy a léte­sítmény nem megfelelő, ezért a tsz a megyei építő­ipari vállalat, valamint a ter­vező és beruházó vállalat el­len kártérítési pert indított A bíróság által kihallgatott szakértők, valamint a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem véleménye szerint a lé­tesítmény rendeltetésének betöltésére több okból nem alkalmas. A helykijelölés szakszerűtlenül történt, mert a telep árterületen fekszik és csapadékos időjáráskor az ár­víz ismételten elöntötte. A talajvíz pedig annyira lehűti a földet, hogy a biofűtés ha­tástalan marad. Nem gon­doskodtak a csapadékvíz el­vezetéséről, de a tereprende­zés sem volt megfelelő, ami­nek következtében a hollan­di ágyak egyes elemei kimoz­dultak helyükről. Mindehhez járult még, hogy a tsz-nél a Jsnaár as-án és M-én Eg«*. ben, a Gárdonyi Géza Gimnázi­um tornatermében rendezik meg •Heves megye 1973. évi felnőtt egyéni asztalitenisz-bajnoksagat. A versenyen ifjúsági, serdülő éu újonc korúak is i-wjniha-nair • Az Egri Dózsa Sportiskola feb­ruár 1-től. űszótaníolyamot indít 1966—67—-68-ban született gyer­mekek részére. A foglalkozáso­kat naponta 9-tól ío óráig a fe­dett uszodában* tartják. Üszás- oktatásra felnőtték is jelentkez­hetnek a fedett uszodában, na­ponta reggel 6-tól 7 óráig, Bits­key Aladár úszóoktatónak . • Az MTS Eger Városi Tanácsa február 4-én Egerben, a Malom... utcai szakközépiskola tornater­mében, városi kiválasztó szabad­fogású egyéni birkózóversenyt rendez, úttörők részére. A ver­senyen az 1959—63. evekben szü­letett tanulók indulhatnak. Gyöngyös város 1973. évi gyors. Innen-onnaii korcsolya-bajnokságának ered­ményei Ifjúsági lányok: i. Bé­nél Anikó, 2. Bodrogi Dalma. Fiúk: L Csekó Zsolt, 1 Kun István, S. Tuza András. Férfiak: I. Kiss János, 2. Farkas Pé­ter, 3. Bezzeg Gyula Az úttörők versenyét a jelentkezők nagy száma miatt, későbbi időpontban rendezik meg. • Január S2-éa kezdődik Eger város vízilabda-bajnoksága. A fordulók párosítása. 1. forduló, január 22: Vízmű—Park Szálló, VTLATI—Finommechanika, 2. forduló, február »: Park Szálló —VILATI, Finommechanika—víz­mű. 3. forduló, február 19t VI- EÁTT—Vízmű, Finommechanika Park Szálló. 4- forduló, március 5: Park Szálló—Vízmű, Finom- mechanika—VIT.ATI. 5. forduló, március 19: VTLATI—Park szál­Beszélő” kezek Ez a röplabdái jelenet akár egy bábegyüttes előadásán is készülhetett volna (fent), a látvány azonban bármilyen szép11 is, a sánc nem volt eredményes. A labda túlju­tott az élő falon. Ritka pillanat: elengedetten a korlát fölött Bemutatja Nyikoláj Andri­anov, a kitűnő szovjet tor­nászválogatott (lent). A közgyűlésen résztvett Pusztai László, az. MTS He­ves megyei Tanácsának elnö­ke, Púder Béla, a városi TS elnöke és Kiss Ferenc, a kon­zervgyár pártszervezetének csúcstitkára. A közgyűlésen szép szambán megjelent sportolóknak, pártoló tagok­nak és a meghívott vendé­geknek Fazekas Zsigmond sportköri elnök számolt be az 1972-es feladatok végre­hajtásáról, a szak sztályok munkájáról és a sportered- ményekről. Kollektív vezetés Az elnökségi munka terü­letén jelentős eredményeket értek el a Hatvani Kinizsi­nél. Ma már nem egy-két lelkes sportvezető irányítja a sportkört. A múlt évben el­ért eredményeket is a kol­lektív vezetésnek lehet kö­szönni. Az elnökség tagjai a reszortfeladataikon túl egy- egy működő szakosztályt pat­ronálnák, a szakosztály ve­zetést segítik, így élő kap­csolatot tartanak fenn a szakosztályok és az elnökség között. A múlt év folyamán hét elnökségi ülést tartottak a Kinizsinél, ahol a szakosz­tályok munkáját értékeltek, a munkahelyi és EDOSZ- spartakiádokra való felkészü­lést szervezték, továbbá a felmerült problémákat be- szélték meg és hoztak ezzel kapcsolatos döntéseket. Az elnökség munkáját ez évben még tovább kívánják javíta­ni. Az elnökségi üléseket az ütemterv alapján havonta meg kell tartani, és azokat az elnökségi tagokat, akik a múlt évben nem sokat teve­foMwism AHX Január Iá, ctwíörtök Koseyű,^é»> hríil jelentjük A Hatvani Kinizsi $K kenykedtek, a jövőben be kell vonni a rendszeres mun­kába. Létesítmény- íeiiesztés, társadalmi munka A múlt év első felében el­készült az 1200 főt befogadó betonlelátó. Itt • a tervezett költségkeretet túllépték az Időközben fellépő többlet- munkák (korlát, kerítés) miatt. A többletköltséget a hatvani konzervgyár — az eredetileg biztosított összegen felül — a sportkörnek meg­térítette, amiért a közgyűlé­sen köszönetét fejezte ki az elnök. Az atlétikai pályát anyagiak hiányában csak igen kis mértékben sikerült korszerűsíteni. Ez a problé­ma egyben meghatározza az 1973. évi létesítményfejlesz­tés terén végzendő legfonto- sabb feladatot is. Minél előbb el kell érni azt, hogy a roha­mosan fejlődő atlétikai szak­osztály részére megfelelő lé­tesítmények álljanak rendel­kezésre. A niűlt esztendőben több száz órát tett ki az a társa­dalmi munka, amelyet a sporttelep korszerűsítésére és szépítésére fordítottak. Az atlétikai pályán látható ed­digi munkálatokat Benkő Ákos tanár (a Kinizsi atléti- ka-elzője) irányításával a szakmunkásképző iskola nö­vendékei végezték. Hat szakosztály munkája Az atlétikai szakosztályt 1ST2. január 1-én alakították meg a sportkörnél. Az előző években a szakmunkásképző iskolában egy tehetséges es igen szép eredményeket elérő atlétikai szakosztály jött lét­re, amely hamarosan kinőtte az iskolai kereteket. Közös elképzelések találkozása foly­tán a sportkör és az iskola vezetői megegyeztek abban, hogy 1972. január 1-től át­veszik azokat a versenyzőket, akik már továbbfejlődésük érdekében mint minőségi versenyzők az iskola szűkös anyagi keretein belül nem tudnák folytatni eredménye­sebben sporttevékenységüket. Ma már nyugodtan el lehet mondani, hogy az atlétikai szakosztály a sportkör egyik légeredményesebb szakosztá­lya. A Hatvani Kinizsi tehet­ségesebb atlétái országos vi­szonylatban is ismertté vál­tak. A városi és megyei baj­nokságokon túlmenően or­szágos vidéki és magyar baj­nokokkal is büszkélkedhet­nek. öt atléta lélt ifjúsági aranyjelvényes sportoló. Nemcsak megyei, hanem Brenner személyében magyar utánpótlás válogatott keret­tagja is van a szakosztálynak. A 30 versenyző közül kilenc a női sportoló. Jelenleg már két szakképzett edző irányí­tásával készülhetnek az atlé­ták, Ez évtől szeretnének még egy edzőt alkalmazni annak érdekében, hogy biz­tosított legyen a szakosztály további töretlen fejlődése. A továbbfejlődés tárgyi feltéte­leit— a létesítmények fejlesz­tésénél ezt már említettük — ez évben meg kell teremté- nie a sportkörnek. A gyáriaknál a labdarúgás u legnépszerűbb sportág. A Kinizsi első és második csa­patának a szereplésével tel­jes mértékben elégedettek a vezetők és a szurkolók. A labdarúgó szakosztálynál be­állt kedvező változásokról már több alkalommal is ír­tunk. Talán még csak any- nyit, amit a sportkör elnöke beszámolójában is hangozta­tott: „Ezúton is szeretném felhívni a labdarúgók figyel­mét arra, ' hogy az őszi ne­gyedik helyezés ne tegye őket elbizakodottá. Javuljon to­vább a csapatszellem, a rit­kán előforduló apróbb fe­gyelmezetlenségek is szűn­jenek meg, mert ez egyik elő­feltétele a kiharcolt jó pozí­ció megtartásának!” A megyei bajnokságban * szereplő női kézilabda-csapat az elmúlt évekhez viszonyít­va 1972-ben gyengébben sze­repelt. Ennek elsősorban az az oka, hogy a csapat jófor­mán teljesen kicserélődött. A lányok nagy része férjhez ment, édesanyák lettek, ezért nem állhatták a csapat ren­delkezésére. A konzervgyár­ban dolgozó több száz fiatal lány közül kell majd kiválo­gatni a női kézilabda-után­pótlást. Ehhez kérte az elnök­ség a KISZ-szervezet segítsé­gét A sakkszakosztálynak 33 igazolt versenyzője van. Kö­zülük egy csillagos I. osztá­lyú, öt I. osztályú, kilenc II. osztályú, 14 III. osztályú, négy- pelig IV. osztályú mi­nősítéssel rendelkezik. A szakosztály fennállása óta 1972-ben . érte el a legjelen­tősebb sikerét a 12 táblás megyei csapatbajnokság meg­nyerésével. A szakosztály to­vábbi fejlődése érdekében a lövőben feltétlenül kívánatos egy szakképzett edz» foglal­koztatása. A természetjáró szak ősz-1 tály 18 ifjúsági és öt felnőtt taggal rendelkezik. AZ orszá­gos és megyei természetjáró szövetséggel közösen megren­dezett balatoni táborozáson 26, a mátraszentimrei sítá­borban pedig 17 fő vett részt. Egyéb túrákon mintegy 40 fő indult. Ez évben is megren­dezik a balatoni és a mátrai táborozást, ezenfelül elvégzik a kijelölt turistautak jelzései­nek a festését. A röplabda szakosztály az, amelynél nem lehet ered­ményt kimutatni. Ennek okát nemcsak a sportkörön belül, hanem a megyei röp­labdaélet visszaesésében is kell keresnünk. A szakosztály jelenleg csak nyolc főből áll. A rendszertelen bajnokság nem vonzza e sportág felé a fiatalokat. A csapatnak csak egy gyári dolgozója van. Az említettek miatt az elnökség arra az álláspontra jutott, hogy a röplabda-csapatot ez évben nem kívánja bajnok­ságban szerepeltetni. Ez nem jelenti a szakosztály meg­szüntetését, mert a röplab- j dázni kívánó gyári dolgozók- j nak biztosítanak majd ver- j senvzési lehetős éget a kü- J iönböző szintű spar lakiád- ; versenyeken. Nemcsak a szakosztályok­ban folyó sportmunkára, ha­nem a szakszervezeti sport­felelősökkel karöltve a tö­megsport fejlesztésére is nagy gondot fordítanak a Hatvani Kinizsinél. Több mint 250 dolgozó vett részt 1972-ben különböző sparte- ] kiád verse i veken. A kon- , zervgyár dolgozói megnyer­ték a városi munkahelyi spartalciád, majd a megyei ÉDOSZ spartakiád pontver­senyét. Szigetváry József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom