Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-04 / 2. szám
Rádí/f KOSSUTH 8.20 Utibcszámoló. 8.39 Dalok. 9.03 Üj Horizont felé .. • 9.23 Saint-Saens: Ul. szimfónia. 10.05 Emberke kalandjai. V. 10.23 Kamarazene. 11.29 Mindenki könyvtára. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.10 Riport. 11.00 Zenekari muzsika. 11.53 Koruspódium. 15.10 Csak fiataloknak! 15.55 Vers. 16.05 Hang játék gyermekeknek. 16.19 Német táneok. 17.05 Zenésjátck ismertetés. 18.01 Riport. 18.30 Előadás Petőfiről. VH1. 18.18 Zenéről tiz percben, 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Egy rádiós naplójából. 20.35 Népdalok. 20.59 Operettdalok. 22.30 Tánczene. 22.50 Meditáció. 23.10 Opcracgyiittcsek. o.io Könnyűzene. PETŐFI 8.0ő Zenekari muzsika. 9.03 Nóták. 9.30 A napló folytatása. 11.50 Jegyzet. 12.00 Könnyűzenei Híradó 12.30 Áriák. 13.03 Miskolci stúdió. 1.3.20 Zongoraművek, 14.00 Rádiónapló. 18.03 Húszas stúdió. 19.00 Rádióhangversenyekről. 19.38 Sztravinszkij-hangv. közv, a Zeneakadémiáról. 21.30 Könyvismertetés. 21.40 Népi zene. 22.00 Könnyűzene. 22.20 Petőfi és a zene. UX. 23.15 Népi zene. MAGYAR 10.00 Szünidei matiné. 17.50 Hírek, j7.55 Kvartéit. 1 ftövídfilm. 18.25 Barkácsoljunk! IX. 18.45 Téka. 19.20 fijyti mese. 19.50 Tv-híradói 20.00 Amerre a vaddisznók járnak. V. 2.1.03 Zenei Figyelő. 21.öu Feljelentők?' Dók.-film. 22.20 -Tv-híradó. POZSONYI 38.13 Esti dallamok. 19.üü és 21.30 Tv-hiradó. 20.15 Dumas; A párizsf\ mohikánok, VÍ. rész. 21.40 Dók.-film Tádzsikisztánról. Egerben, este 7 órakor: Doktor úr (Moliére-bérlet) /H0Ze j EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 1, fél 6 és este 8 órakor Kezed melegével Szinkronizált szovjet film EGRI BRODY (Telefon: i4-<>7> Fél 4 és este 7 órakor Valter Szarajevót védi Színes, szinkronizált jugoszláv kalandfilm. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Botrány az operában HATVANI VÖRÖS CSILLAG Charly (Virágot Algernonnak) FÜZESABONY Szent Péter esernyője LŐRINCI Jaj ez a kislány ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 órái". : Rt1es\-7sMinsz- ky U» rét -' i fTe’"' ' 1l-t9 i I s - i ......kék rí ö zére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek véggel 7 óráig, a Jókai utca 4t. szám alatti rendelőben. (Te- MfO&l 117-37, > ___„_______ A z első egri jogiskola épületének históriája A Népújság a közelmúltban rövid ismertetést adott az egri Kossuth Lajos utca 8. szánni épület múltjáról — JogászoJ: es katonanövendékek iskolája volt.. *• címmel. A kis tanulmány sokaknál kétségtelenül jelkeltette az érdeklődésű ezért indokolt, hogy a ház történetével — ezúttal kissé részletesebben — újból foglalkozzunk ! ★ Az Eger patak völgyében, az itteni vártól délnyugati irányban levő városrészek nagyobbára a XIII. század második felében, a tatárjárás pusztítása után kezdtek kiépülni. A fejlődés eléggé gyors lehetett ekkor a mai Kossuth Lajos utca során, mert már ebben az időben is erre vezetett Buda. az ország fővárosa felől az egri várhoz a fontos útvonal, a régi okiratokban szereplő „Strata Publica". A török hódoltság elmúl - fával azután utcánk élete még fokozottabb mértékben kezdett fellendülni. Űj épületek keletkeztek mindenfelé az útvonal mentén, a régi alkotások helyén —, mutatva már a feltörő barokk-stílus szépségeit. Igen, sok középkori létesítmény szűnt meg itt ezekben az években, arra vonatkozóan azonban, hogy akkor állottak-e, és milyen házak a jelenlegi Kossuth Lajos utca bennünket most érdeklő egyik nevezetes épületének, a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumnak a telkén: nincsenek adataink. Az első dolog, amelyről tudunk az. hogy a XVIII. század eleién egy kicsi, bizonyára földszintes ház volt itt, és ezt adta el 1703-ban Kovács Mihály, az akkori tulajdonos 70 ..egész” forintért Taródy István alispánnak ... Később az épület egyemeletesre bővült, vagy teljesen új, nagyobb házat éoítettek a helyére, mert amikor Ta- rődy István után 1729. május 7-én Handler György Tnnác egri kanonok lett az űi tulaidonos. már 2600 forint volt a vételár. Az ingatlan legnevezetesebb korszaka nedig a XVIII. század közepén következett be! A nagy műveltségi Fop’iir Győrött eerf kanonok, címzetes püspök az 17!t0-as években már szükségesnek látta, hogy Egerben „jogiskolát’' alapítson. Ennek megfelelően kieszközölte az 1741, évi országgvülésnél a „Foglár- alanítvánu” —. vagyis az úi egri logiskolg törvénybe iktatását: 1741 esztendei 44. törvényeik1^ erről szól ős kifetezi a i.feiedelmi nlnoíi'1-'’- nyárt" az ország köszönetét, A iogiskoTa kezdetben in- f 'snak volt elgondolva „ Tnlnl.nsil fstné-n pilsnök óltól alanit.-'tt eo-ri lő — szeminárium kebelében —. és íev is kezdte meg az működését még az 1740/41. /VVVVVVVVVVVVVVVVVVA/VVNAA/VVV\' > OLYAN AZ EGÉSZ, mint > valami mozgókép. Hossza: | tizenöt év. Legalább. Lejál< szási idő: egy villanás. Leg< feljebb. Most, ahogyan jön< nek egymás mellett, kézen < fogva, az egyik visszafogott, | türelmetlen, kényszer lassú- t Sággal, a másik csoszogó, szu- s szogó lábváltozgatással — ez s a film vége is, és kezdete is s egyben. A kezdet: apró lábak 5 csoszogó szaporázása és a ! nem visszafogott és főleg a nem türelmetlen lépeget.,'sek, meg-megtorpanások, — a nagypapa vezeti kézen fogva két arasznyi unokáját. El kell jutni egy bizonyos korig legalább, hogy az ember. ha átérezni még nem is tudja. de megsejteni már igen. mi a boldogsága annak. > ha valaki nagyapa ’esz. Vagy / nagymama például. Pedig > oly nyilvánvaló lesz e titok. > oly világos a szívnek az a > zuga, ahol lejátszódik a vál- > tozás: anyából nagyanya, | apából nagyapa lesz. Otvene- | sen. vagy hatvanasán újraél- 5 ni a férfi ••• • : .. nialá1 íz. anyaság - t "leö:- í csodás pillanatát. Ujjászület- < ni és újjászülni, újjáfogamza- í ni, — önmagunkat. Fiatalon ? meghalni és így nem halni | meg egészen. Ez benne a bolz .ly.; a lép isin és ©n < bámulom őket a szerkesztősé- < gí szobám ablakából. Az ab- < lakból kilátni a városra, a J szembeniévé dombokra, ahol iskolaévben. Azonban hamar kiderült, hogy előnyösebb lenne, ha a jogi iskola a szemináriumtól elkülönítve „saját, lábára állatnék’’. Foglár György ezért megvette az 1744 évben ekkor elhalt Handler György Ignác előzőkben említett lakóházát azzal a szándékkal, hogy majd ott fogja elhelyezni a jogi iskolát. Az épület azonban bizonyára leromlott állapotba került és mindinkább szűknek bizonyult, ezért n szükséges javítási és bővítési munkálatok hamarosan megindultak. Ám ezek igen hosszadalmas beavatkozások lehettek, mert a jogi iskola teljes ide való áthelyezése csak 1754-ben következett be, közvetlenül az alapító Foglár György elhalálozása előtt. A ..bővítés” alaposságát azután igazolja, hogy már 1755-ben az épületben nyílt meg egy „filozófiai tanfolyam” —, majd amidőn 1763-ban a Telekesy-féle „világi ifjak konviktusa" kitelepítése vált szükségessé a szemináriumból, ők is a „Foglár-épületbe” jöttek át — és itt tanultak 1767 után a teológusok is. Végül itt nyílt meg 1769—1770-ben a Markhót-féle orvosi iskola, a legelső tanintézet „e nemben” Magyarországon. De ez az iskola már 1771—1772- ben sajnos, megszűnt: „elölte” az 1770 évben felállított budai egyetemi orvosi kar! Az 1760-as években azonban egy — az utóbb említettnél lényegesen nagyobb — visszafejlesztő esemény következett be az épületünk históriájában! Ugyanis 1763 nyarán megkezdődött a közelben a Líceum építése, 1774-re nagyjában készen is lett az „Univerzitás” —, és az 1774—1775 iskolaévtől kezdve már ott tartották a jogi, a filozófiai és a teológiai előadásokat. A Foglárépület ezzel elesett iskolai jellegétől — és amint akkor mondották: egyszerűen „lakótanyának” maradt. megbotLjiwk a téli ködök, a templomtornyokra, amelyek felett a harangok .hangja és a korszerű utasszállítógépek sora száll. Valahonnan,- a város mélyéből ós méhéből jönnek fel ide, fel a völgy másik oldalára, ide, ahová oly fürgén kúszott fel a város, mint tehetné az unoka, a fiú, aki most kézenfogva jön a nagyapával, önfegyelme maradékával egyelve a lépcsőket. Egy villanás csak, hogy ész- reveszem őket a zajló város sodródó, embert hömpölyög- tető sokadalmában, de ez a pillanat tizenöt esztendő mozgófényképe, MERT LÁTTAM ŐKET, régen még a film elején, ami'; i kép mozogni kezdett, akkor láttáin őket, amint a nagyapa délcegen, ifjan — mert a nagyapák is voltak és vannak délcegek és ifjak — és szivet derítő szép otrombasággal fogta unokája Tib'/sök nagyságú kezét. Jöttek fel a lépcsőn, amely a nagyapa számára természetesen nevetséges akadály volt, de az unoka lépkedett (Egyébként a Püspöki Nyomda is 1766-ban átmenetileg ide költözött a mai Trinitárius utca 1. szám alatti helyiségéből és itt működött 1774-ig, amikor ez is átment a majdnem kész Líceumba.) A nevezetes „Foglár-épület,” 1774-től — a fentiekben említett eltávozások után — átmenetileg a tanárok és tanulók lakóhelye lett. II. József. a „Kalapos király" alatt később, 1784-ben a görögkatolikus papnövendékek szemináriuma, maid „papok otthona” volt a házban, mikor pedig 1786-ban az állam részére lefoglalta a helytartótanács ugyanezt az épületet, ott a katonatisztek gyermekeinek internátusát nyitották meg. A XTX. század elején. 1802—1809-ig katonai kórház —. ezt követően 1809- töl a Líceumi elemi iskolák helye a Foglár-épület, mert a Líceumban ekkor eey nagyobb, ugyancsak katonai kórházat létesítettek, a napóleoni háborúk miatt. És az 1828 évben itt kezdte meg működését a Pvrker- féle első magyar tanítóképző: három tanárral és hét növendékkel... így bizony majdnem száz éven át sok intézmény változott az épületben. végül 1852- ben az Angolkisasszonyok leánynevelő intézetét telepítették ide. Ekkor — 1853- ban készült a II. emelet, de kelet felé is bővült az egész építmény: kápolnát toldottak hozzá, amelv már a klasszicista stílus legyeit viselte masán. (A kápolnát az utóbbi években házasságkötő teremmé alakították át.) Az Angolkisasszonyok a felszabadulásig tartózkodtak és tanítottak a Kossuth Lajos utcai nevezetes régi épületben. Azóta természetesen alaposan megváltozott ott az élet —. de azért most sem árt visszagondolni a múltra, hogy megismerjük az elfutott idők érdekességeit, történeti adatait. Hevesy Sándor felfelé, fokról fokra, oly elszánt arccal, oly kitartó makacssággal, s a nagyapa kezében oly rendületlen hittel bízva, mintha a Himalája meghódítására vállalkozott volna, kezében egy mindent lebíró hegymászó bottal. Aztán majd mindennap láttam őket, ha sorsom, dolgom, benntartott szerkesztőségi szobámban. Legtöbbször együtt láttam őket. Hol reggel. amint mentek a városba, az óvodába és a munkahelyre, majd az iskolába és a munkahelyre, aztán csak az iskolába és a munkahely helyett — gondolom — a '«elekedni mindig akaró, a 'Hlenséget gyűlölő ember jelleméből fakadóan — a nagyapa — bevásárolni. Elintézni ezt- azt. Mindig úgy és mindig akkor — vélekedtem vissza az évekre e tűnő nillaniií. alatt is — amikor az unoka ment, vagy jött. Es nem tudom mikor, melyik héten, melyik nap vagy melyik percben történt, hogy valahogyan immáron nem a nafiyFüzesabonyból A járási hivatal gyermek- és iljúságvédelmi ankétot rendezett a járásban folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka segítése érdekében. Az ankétem a községi vb-titkárok, igazgatási előadók, a gazdasági és társadalmi szervek vezetői vettek részt. Kelemen Kálmán, a járási hivatal igazgatási osztályának ye- zetője bevezetőben ismertette, milyen jelentős, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem, a családvédelem és gyámhatósági munka a községi tanácsok hatáskörébe került. A járás községeiben pontosan nyüvantazt- . ják a veszélyeztetett gyermekeket, s megteszik a szükséges megelőző, óvóintézkedeseket. Néhány község kivételével mindenütt működnek a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok. Kompolton. Kápolnán, Mezőtár- kányban igen hatásos e társa- űa'roi szervek segítsége. Sajnos, azi erőfeszítések ellenére is vannak gondok. A veszélyeztetett gyermekek száma nem csökken, s- növekedett az állami gondozásba vett gyermekek száma is a járásban. Az ankét részvevői hozzászólásaik során a hátrányos helyzetű gyermekekről szólva értékeitek a füzesabonyi általános iskolai cigányosztály munkáját, szó esett az utógondozás jelentőségéről, a szülők fokozott felelősségéről. A tapasztalatok alapján az ankét részvevői határozatot fogadtak el a megelőző munka fokozásáról, a hatóságok további segítségéről, s, a széles körű társadalmi összefogás meg. teremtésének fejlesztéséről. Császár István Makiár Magyar—szovjet baráti találkozó megrendezésére került sor 9 közelmúltban Makiár községben, ahol 35 tagú szovjet turista csoportot láttak vendégül. A vendégeket Kérészi Károly, a községi pártszervezet csúcstitkára fogadta. A fogadáson ott volt Kása Lajos községi tanácselnök, valamint Polon- kai Lajos tsz-elnök is. A vendégek tájékoztatót kaptak a község dolgozóinak életéről, munkájáról, a közös gazdaság eredményeiről, és az új esztendő terveiről is. Kovács István apa fogta az unoka kezét a lépcsők során, hanem fordítva. S azt sem tudom, hogy mikor történt, melyik év melyik csodálatosan szép és kegyetlen pillanatában, amikor már a nagyapa nem lenézett az unokájára, hanem boldog bánattal felfelé, mint csene- vészedő bokor a fenyőre néz. A FIÜ NÖTT-E, vagy a férfiember háta roskadt-e meg a telizsák időtől? Minden bizonnyal, mindkettő az igaz... — Nézd csak, megint jönnek. .. Mindig együtt ! — mondtam egyszer a kollegámnak. — Az öreg neveli. Ismerem. A gyerek anyja elvált, aztán meg is halt, az apja meg valahol a világban kódorog... A nagyapa nyugdíjából élnek. .'. .... ennek is évek ideje tán’. F.S most jönnek fel a lépcsőn. Autók suhannak, autóbuszok hörögnek, gyerekhad ömlik ki a közeli iskolából* a messzi áoóasy párbaj, Ká bál A természet rendje az, hogy az idő múlásával az emberek megöregszenek, el- gyámoltalanodnak, idős korukban mindinkább rá va t- nak utalva a figyelmességre, -szeretetve. Kál községben a tanács már évekkel eze,: • t összefogott a társadalmi szervekkel, hogy otthont teremtsenek a magukra mar radt öregeknek. A figyeli; ins és áldozatválluio kezdeményezést örömmel togadták >vz öregek. A kellemes, tiszta. öregeK napköziutlhonábán valóban otthonra találtait. Jelenleg is buszon ketten Fii- tik itt napjaikat. Az, óUhon lakói szinte kivétel .nélkül, egyedül állj öreges., közvetlen hozátarlouijuk nincs, így kétszeresen örömet jelentett számunkra, hogy, az ünnepek alatt sem feledkeztek meg róluk. Az elmúlt é jekhez hasonlóan 1972 karácsonyán is köszöntötték az óvodások, a kisdobosok és az úttörők az Öregek napköziott- honának lakóit. A gyerekek maguk készítette apró ajándékokkal kedveskedtek. A Kápolnai ÁFÉSZ igazgatósága ajándékutalványokat adott át az öregeknek. A felnőttek és gyerekek közös gondoskodása megszépítette az év utolsó napjait. Varga Gyula. Visontáról A& év utolsó és az új cjrten- dő első napjaiban folynak a Mátraaiji Szénbányák üzemeiben a szocialista brigádértekezletek, témájuk, hogyan járuljanak hozzá legjobban az 1973-as gazdasági év sikeres teljesítéséhez. A brigádszerződéseket 197». január 20-ig kötik meg a szocialista brigádokkal. Addig kell u felajánlásokat egyeztetni, az egyéni vállalásokra felépíteni a brigád közös vállalását. A brigádokban folyó tanácskozások természetesen a termelőmunka mellett nem feledkeznek meg a politikai, kulturális és sporttevékenységről sem. Vállalásaikat úgy igyekeznek összeállítani., hogy azok valóban szolgálják a szocialista brigádok hármas célkitűzéseit. Tóth Lajos Hatvanból Az év utolsó nipjaiban negyven nyugdíjba vonuló dolgozót búcsúztattak a hatvani konzervgyárban. Az ünnepségre a vállalat művelődési házának nagytanács- termében került sor. Papp József igazgató köszönte meg a vállalat nevében a négy évtizeden át végzett szorgalmas munkát, Sok dolgozónak jelentette az év vége a munkától való megválást a hatvani MÁV vontatási főnökségen is. Itt harminc nyugdíjba menőt búcsúztattak el a kullúrház- ban rendezett ünnepségen. Szűcs Ferenc hónuk alatt ma is kis táskával sietnek haza a munkások, gajdoló részeg rimánko- dik féldeciért a szomszédos kocsma előtt, lomha varjak keringenek a város felett, hogy úgy néz ki felettük a párás ég, mintha tintával fröccsentette volna le valami rakoncátlan kéz. És ők csak jönnek, lassan és egymásra támaszkodva csoszognak, topognak felfelé a lépcsőn. Semmi sem történt tizenöt év alatt. Akkor is, először is az unoka és a nagyapa volt az akkor kezdődő filmünk két hőse, most is ők azok, amikor egy pillanatba sűrítve peregtek le e mozgo kép kockái. Csak az arányok változtak meg: az emberek, e történetien történet hőseinek arányai. A deliből roskatag lett, az aprócskából hatalmas. És mégis, ahogyan itt haladnak el, már az ablakom alatt, a roskatag -vál- !ú, a mindig látott, de voltaképpen sohasem ismert, 8 csak most megismert nagyapa lesz megint a hatalmas, Nö, NÖVEKSZIK, válla betölti a széles utcát, s ősz haja kékítőt old az ég vízé-* ben, í Gyorkó Gém NémsmG)
