Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-16 / 12. szám
um RäeM 8.2# 10.05 11.21 12.20 12.35 13.45 14.00 14.10 14.49 15.10 15.24 16.15 16.24 16.49 n.05 17.35 17.45 »8.00 18.30 »9.24 21.00 33.30 23.15 *10 KOSSUTH Népi muzsika. Rossini: a sevillai borbély. Háromfelv. vigopera, Iskolarádió. Harsán a kürtszél KI nyer ma? Melódiakoktél. Törvénykönyv. Három polka, Rádiójáték gyermekeknek. Éneklő Ifjúság. Beillni: Norma. Rádiólskola. Filmzene. Bartók nyomában. XIV. Mendelssohn: Hat gyermek, darab. Lehár-operettrészletek. A fonográftól a sztereolemezig. Riport Könnyűzenei híradó, A Szabó család. Zenekari hangverseny. Töltsön egy óráé kedvenceivel, Kamarazene. Népi zene. i Grieg-müvek. PETŐFI IM Könnyűzene. 9.03 Verbunkosok.. 9.53 Könyvek, tájak, 11.45 Előadás. 12.00 Zenekari muzsika. Randevú kettőtől — hatte 18.10 Képzeletbeli beszélgető« az emberről. 18.35 Üj magyar zen*» 19.25 A XX. században élten* l 20.28 Nóták. 21.00 Emlékezés Bábot Györgyre. 22.01 Kórusművek, 22.27 Könnyűzene. 23.15 Operarészletek. ür Grand Tour Indítási ablak — Messze a Jupiter Ismeretes: a legközelebbi égitest, a Hold felé havonta indítható rakéta. Ha a leszállási helyet a Hold két pontján jelölik meg, egy holdhónap alatt két indítás is elképzelhető. Sokkal bonyolultabb a helyzet a bolygókkal. A gyors Yenus A Venusra 584 naponként, a Marsra pedig 780 naponként indítható rakéta. A két egymást követő kedvező startalkalom — tudományos kifejezéssel: rakétaindítási ablak — azért van ilyen messze, mert a Föld és a célbolygó folytonosan kering, s a Nap, a Föld és célbolygó egymáshoz viszonyított helyzete minden pillanatban más és más. A Venus lekörözi a Földet, a Föld ugyanezt teszi a Marssal Ezért — viszonylagos közelségük ellenére — két kedvező „időablak” között 1,5—2 év túlik el. Ha azonban a külső bolygókat vesszük célba, az indítás alkalma kelvezőbb. Ennek egyszerű az oka: a legközelebbi óriásbolygó, a Jupiter, 12 év alatt kerüli meg a Napot. Ez a Föld keringéséhez képest olyan hosszú idb, hogy tulajdonképpen csak a Föld pozícióját kell figyelembe venni. A Föld ugyanis egy esztendő alatt befutja egy kör 300 fokos kerületét, ugyanakkor a Jupiter 30 fokot mozdul el a pályáján. Ebből az következik, hogy minden tizenhárom hónapban indítható Jupiter-szonda, vagy akár űrhajó. Ismétlés lehetséges Az évtized végén különleges és ritka lehetőség adódik a naprendszer határainak megközelítésére. Az űrhajózás fejlettségi foka még nem teszi lehetővé ember utazását a Jupiteren túli térségbe, ezért csak automata rakétákról lehet szó, A Jupiter ezekben a tervekben eltérítő bolygó, a rakétákat erős gravitációs terével eltéríti, s a következő külső bolygó, az Uranus, a Neptun — felé vezéreli. Az évtized két utolsó esztendejében lehetséges egy Jupiter—Uranus, valamint egy Jupiter—Plútó utazás. Ha ezeket az alkalmakat elmulasztanánk, a kísérlet 10—15 éven belül még megismétel hető. Sokkal rosszabb a helyzet az 1977—78. évi Jupiter—Sa- lurnus—Plútó utazás elmulasztásával, mert ezt csak kereken egy évszázad múlva, 2076-ban ismételhetik meg. Az úgynevezett Grand Tour — a nagy körutazás — 1976— 78-ban válik lehetővé. Ez alkalommal a Jupitel után a Saturnus, majd az Uranus és a Neptunus következnék. Ha ezt a lehetőséget elmulasztják, az ismétlésre csaknem kétszáz évet várhatnak, mert a legközelebbi indítási ablak csak 2155-ben nyílik. Távoli »érv Ennek a furcsa jelenségnek az az oka, hogy a nagybolygók — bár lassabban keringenek, mint a Föld —, lassan eltávolodnak egymás közeléből, s a XXI. században már az is előfordulhat, hogy a Saturnus és az Uranus egymástól 130 fokra helyezkedik el, mig a Jupiter, a kulcsbolygó, egy harmadik ponton található, s a nagy körutazást irányító égitestként nem használható. A távoli bolygók elérésére kiszámított dátum 1976—78, még nem alkalmas embereknek ilyen távoli űrrepülésre, ezért igen valószínű, hogy a naprendszer határát az ember csak a XXII. században érheti eL Szibériai találkozások Száraz a tél a Mátrában is A Mátrában tovább folytatódik a szokatlanul száraz téL A hónak úgyszólván csak az emlékei élnek a hegyek között az idei télen. A Mátra déli oldalán a barnálló avart itt-ott felbukkanó zöld fű élénkíti. Az inkább márciusra emlékeztető friss levegő, a tiszta égbolt és a káprázatos napsütés vasárnap tömegesen csalogatta a kirándulókat a hegyek közé. Mátraházán, Parádfürdőn az ilyenkor megszokott téli sportolók helyett vasárnap sétáló kirándulók. élvezték a ragyogó időt. Sokan napíürdőztek az erdei padokon. j Az éu "í esztendőm ■ ■ -A } Bevallom őszintén, engem pontosan úgy, ahogy hallj EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: :«-l3) Fél 4 órakor Ma/sacbka Derüa csehszlovák film. Fél 6 és este 8 órakor Egy bolond Párizsban Színes, francia íiimvígjáték. EGRI BRODY (Telefon: 14-üT) Fél 1 fél 6 és fél 8 órakor Egy válás meglepetései Színes, szinkronizált francia —olasz filmvíg játék GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Ml, elveszett lányok Háromnegyed 6 órakor Az Atamán halála (Másfélszeres helyárak!) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hyppolii, a lakáj HATVANT KOSSUTH Egy ember az örökkévalóságnak HEVES A veréb is madár FÜZESABONY Lépj olajra Színház Egerben, este 7 őrekor: Viharos alkonyat (Déryné-bérle»( _ M ÜGYELET égerben: » órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda 2 gel 7 óráig, a Jókai utca 41. m alatti “rendelőben. (Tele- : U7-IM Bevallom őszintén, engem sosem is töltött el különösebb büszkeséggel, hogy „homo sapiens”-nek, vagyis embernek tisztel a tudomány. Inkább féltem ettől a fene megtisztelő meghatározástól, mármint attól kezdve, hogy értettem jelentését, mert egyszeriben éreztem felelősséget is, amelyet váltamra rak a „sapiens.” No és tapasztaltam a felelőtlenséget, hogy egyes embertársak mint élnek visz- sza a jelzővel. Szívesebben vállalom a „homo ludens” (játékos ember) címet, ha az a fejlődés alacsonyabb fokát jelöli is és ha egyes tudósok manapság elutasítják is, hogy létezhet oly korszak, amelyben az embernek más dolga nem volt csak a játszadozás. (Különösen, hogy sem totó, sem lottó, de még borítékos sorsjegy sem volt akkoriban ...) Nos, akár volt annak idején „homo ludens”, akár nem, ma van bőven és ha a többsége tagadja is, én bevallom, én vállalom. Ügy bizony, szívesebben játszom én ma is, s nemcsak, mint kollégáim, a férfikor delén villanyvonat mellé kuporodva, labdát rugdosva, hanem gondolatban, ábrándozva, eleresztve magam, mitsem tudva, csöppet sem törődve fejlődéstani hovatartozásommal és az arról folyó magas röptű polémáikkal. Behunyom a szemem és mátris az egykori játékos emberke vagyok, s ha nem is túl értelmes, de őszinte lélek, oki mindent elhisz, mégpedig. pontosan úgy, ahogy hallja, aki épp ezért például a, nyakigláb embért has nélkül, mell nélkül, a nyakából eredő két pálcával ábrázolja. Az óesztendőről, meg az újról is volt nekem világos elképzelésem. Az öregről, akit búcsúztattunk, s akit én ott láttam aranyos trónusán ■ülve, dús hermelines, vörösbrokát palástjában megtöpöLomonoszov jóslata Szibéria és a jövő, ez a két fogalom kezdettől fogva együtt jár. A nagyorosz tudós, Mihail Lomonoszov ezt jósolta: „Oroszország nagysága Szibériából fog kinőni.” Száműzetése idején a féktelenül hömpölygő szibériai folyók láttán fogalmazódott meg Lemnben az ország villamosításának gondolata. Nansen, a neves norvég utazó, aki a század elején a Jenyiszej folyóhoz látogatott, a „jövő országát” látta Szibériában. Pablo Neruda, az ismert chilei költő így foglalta össze szibériai élményeit: .Arany anya, a jövő gyönyörű tavasza. ..” Bárki, aki Szibériába látogat, azt tapasztalja, hogy nem is elsősorban a mának, hanem a holnapnak, holnaputánnak dolgoznak az emberek. E hatalmas világrész gazdag tájait, népes városait járva, mindenütt a jövő fogalmazódik meg a széles utakban, az egészséges, tágas lakásokban, a ha talmas repülőterekben, a végtelen vasútokban, az erőteljesen fejlődő iparban és mezőgazdaságban. Nem véletlen, bogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa kiemelten foglalkozott Szibéria fejlesztésével A kincsek kiaknázása megkezdődött, az építkezés mindenütt rendkívül gyors ütemű. A munkák alapelve; délről haladnak északra, nyugatról keletre, a fejlettebb körzetektől a még meghódításra váró vidékek felé. A cél az energia- és fűtőanyagigényes iparágak — alumíniumgyártás, vas-, titán- és magnéziumkohászat, a vegyipar — fejlesztése. A nagy célok eléréséhez, a tervek megvalósításához sok munkaerőre van szükség. Bár a korszerű műszáki eljárások és termelési módszerek céltudatos alkalmazásával csökkentik a munkaerőhiányt és a fizetések Is jóval nagyobbak Szibériában, mint »az ország más részein, mégis, az SZKP XXIV. kongresszusa úgy határozott; több jelentős szociális és gazdasági intézkedést kell A kapu közben kicsapódik, nagy fényesség árad be rajta. Az öreg elvakul és irányt vesztve elódalog, eltűnik. Másnap azután ott találom a sarkon. Görbe háttal támaszkodik a falnak, maga elé tartja ócska kalapját, reszkető kézzel alamizsnáért könyörög. ■/;, A trónteremben pedig már ott feszít az Ű jesztendő, aki tajtékos paripán ugratott be a tizenkettedik óraütés pillanatában — természetesen huszáruniformisban (á la Járödve. fázósan gubbasztva. Láttam, ahogy fáradt, ijedt szemével lesi a hatalmas palota tölgyfakapuját, figyeli a nagy falióra könyörtelen ketyegését, s amikor ama szilveszteri éjszakán ütni kezdi búgó-bongó galangja a tizenkettőt, föláll trónusáról, letipeg, s könnyezve elindul a kijárat jelé» ____________. n os vitéz). A trónterem közepén megtorpant lovának szikrázó patkója, ő elrikkantja magát, hogy „Itt vagyok, ragyogok”, kirántotta kardját és a tömeg hatalmas éljenzés közepette magára öltötte a hermelines palástot és elfoglalta méltó helyet a trónszéken. Így élt az én játéka» em* A bratszki vízierőmű gépterme. megvalósítani, hogy a Szibériában dolgozók végleg megtelepedjenek és további százezrek szívesen költözzenek erre az igazán ígéretes területre A gazdag földrész egyik legerőteljesebben fejlődő vidéke az irkutszki terület L. K. Zmanovszkih, a területi tervbizottság elnöke három órán keresztül tájékoztatott bennünket elképzeléseikről. És ez a viszonylag hosszú tájékoztató egyáltalán nem volt unalmas, sőt minden túlzás nélkül izgalmasnak mondható. A most ötvenesztendős Zmanovsz- kih úgy beszélt a 768 ezer négyzetkilométernyi területtel rendelkező „szűkebb” hazájáról mint aki nemcsak adatait, tényeit, hanem arculatát is jól ismeri. A nyolcszor akkora területen, mint hazánk, csak 2 millió 350 ezer ember él. Márpedig a térség teljes meghódításához, természeti kincseinek kiaknázásához, a lehetőségek még jobb kihasználásához több emberre van szükség. Legnagyobb problémájuk emellett a távolságok leküzdése. Az építőanyagnak, a technikának, az berke képzeletemben az < Oesztendő távozása, az Üj-\ esztendő érkezése, ilyen szép, 5 fényes, operettes kivitelben.5 Ha jól emlékszem, meg mu-\ zsíka is szólt. Vagy azt csak j később „játszottam alá”?] Mert — bevallom, ha mari hozzákezdtem — bizony még] nem is olyan régen leját-í szottam magamnak mindeni szilveszter környékén a régi< tekercset. Az utóbbi időben azonbani már sehogysem sikerül a ré-j gi játék. A tróntermet mégi csak el tudom képzelni, haj jó erősen behúnyom a sze-j mem, de az Oesztendő mar j nem a békebeli töpörödöttj vénség, már nem olyan riadt,} menekülő, félénk kisöreg, akii a hermelinpalástot ledobva} egyenest az utcasarokra gör-j bed — kodulni. Ha jól em-í lékszem tegnap éjszakai fan-} táziálásoínra, nyugdíjba menti az öreg, s jelenleg pecázik a> Duna-parton. > No én az Űjesztendő sémi lóháton rúgtat a palotába, > hanem elegáns kocsin gördüli az udvarra. Ott ruganyosaki kiugrik a kocsiból, s a lépcsőt j kettesével szedve, fölszaladj az igazgatói irodába. Mire tizenkettőt üt az óra,} már ott ül az asztalánál,j megnyomja a csengőt, belépj a titkárnője. — Elvtársnői — szól mnso-j lyogva — mától kezdve én} vezetem a vállalatot. Kére-} tem a tervosztály vezetőjét,< azonkívül... Azaz... — és fölpattan — inkább először] körülnézek a műhelyekben. > Már lent jár az udvaron, s> az emberek összesúgnak mö-S götte: > — Rendes fiúnak látszik ezj az 197ü Sólyom László ? ember ellátásához szükséges cikkeknek a nagy építkezések területére szállítása sok nehézséggel jár. — Mint Szibériában mindenütt — mondotta a területi tervbizottság elnöke — nálunk is a komplexitás jegyében folyik a munka. Folyóink és hatalmas szénkészleteink révén nagy energetikai lehetőségekkel rendelkezünk, s miután vasércben és az acél gyártásához szükséges adalékanyagokban is gazdagok vagyunk, energetikai és ércbázisaink révén vas- és acélkombinátokat építünk, gondoskodunk a színesfémkohászat megteremtéséről is, amelyekre azután gépipart lehet telepíteni. Nagy kincsünk a szibériai erdő, amelynek hasznosításáról különböző feldolgozó üzemek építésével gondoskodunk. Bratszkban már működik olyan faipari kombinát, ahol szinte a fűrészpor sem megy veszendőbe. Hasonló céllulóze- üzam épül. Uszty-Iljimben, a nagy vízi erőművel párhuzamosan a. KGST-országok, így az önök országával is közösen. Kedves emlékem Párdi Imre elvtárssal, a magyar tervhivatal elnökével való találkozásom. Amikor ugyanis az építkezést megtekintették, ide, Irkutszkba is ellátogattak. Az alacsony, energikus, ősz hajú Zmanovszkih nemcsak a nehézipar, hanem a könnyűipar, a mezőgazdaság helyzetéről is tájékoztatott bennünket. Mint mondotta, céljuk az, hogy a könnyűipar minden szükségessel ellássa saját területüket. Két és fél millió hektár területük van mezőgazdasági művelés alatt, ahol elsősorban gabonát, burgonyát és káposztát termesztenek. Húsból, tejből szintén önellátók, feleslegük is van, amellyel a szomszédos területeket segítik. Zmanovszkih elvtársról kiderült, hogy nemcsak a számok, a tények, az adatolt, a tervek barátja és ismerője, hanem a természet, különösen a Bajkál szerelmese is. És bár Szibériában a nagyarányú ipari fejlesztés ellenére sincs még probléma a bioszférával, a tervbizottság elnöke olyan féltő gonddal beszélt a Bajkál, az erdők, a növények, az állatvilág védelméről, mintha munkakörénél fogva elsőrendű feladata lenne. — A gyárakat és az üzemeket az emberek érdekében építjük — mondotta. — Éppen ezért már most kell gondoskodnunk arról, hogy ezek még mellékhatásukban sem legyenek kúrára az embémek ... Oravecz János (FolytatjukJ IlimsM © 1973. január 16., kedd w ■ -wArí MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.18 Hírek. 17.25 Telivér. NDK kisfiám. 17.45 Zsebtévé. 18.20 Harmónia a művészetben. U. 18.30 Miről ír a világsajtó? líuo Esti mese. 10.30 Tyrliii-adö. 20.00 A Stúdió 11 műsor* 10.30 A. láz eléri El' Paot, Magyai-ul beszélő tränet« — mexikói film. <lí éven felüli.) 22. iu Tv-hiradó. POZSONYI 5.30 Tiszta szerelem» Magyar film. 105 Telesport. iö.10 Hősi küzdelem az Északi- sarkon. Dók.-film. 18.40 Dalok. 19.00 és 21.20 Híradő. 20.00 Vörös bor. Tv-film.
