Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-12 / 292. szám

R/itÜv KOSSUTH 8.18 Nóták 9.00 Ilarsan a kürtszó! 9.35 Rossini-nyitány ok 10.05 Iskolarádió 10.30 Édes anyanyelvűnk 10.10 Goldmark: a-inoll hangverseny 11.11 Ady és a titokzatos Kiváncsi 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 14.06 Kóruspódium 14.13 A Gyermekrádid műsora 15.10 Káclioiskola 16.05 Bartók nyomában. IX. rész 16.25 A rossz tanuló 16.44 Kodály műveltségi verseny 17.05 Fiatalok Stúdiója 17.30 Régi magyar dalok 17.45 Riportmüaor 18.00 Könnyűzenei Híradó 18.30 A Szabó család 19.00 Az Országházbói jelentjük 19,58 Aranyhangok. Theo Adam 21.33 W. Landowska csembalózik 22.20 Lengyelországi útijegyzetek, n, rés* 22.30 Madrigálok 22,40 Riport a bérezésről 23.00 Händel-művek 0.10 Dal játékrészetek PETŐFI 3.03 Tánczene 11.53 Könyvek, tájak, emberek 12.00 Romantikus zen« 13.03 Törvénykönyv 13.20 A rivalda túlsó oldaláról 14.00 Kettőtől — hatig... Zenés délután 18.10 A molekuláris biológiáról 18.30 Kodály műveltségi verseny 18.45 Kodály: Háry János —* szvit 19.11 A quizról 19.21 Népi zene 19.39 Színházi riport 20.10 Könnyűzene 20.28 Vera szerelmei. Hangjáték 21.13 Bob herceg. Az operett rádióváltozata 22.43 Schubert: B-dür trió 23.15 Népi muzsika [TVl MAGYAR 9.00 ITV 17.25 Hírek 17.30 Sakk-matt 17.55 Kaláka. Riport-film 18.30 Az Országházból jelentjük 19.15 Esti mese 19.30 Tv-htradó 20.00 Angol zenés film 20.45 Teli könyvvásár, 1972. 21.55 Tv-híradó POZSONYI 9.25 Csillagok , és patronok. Tv-játék J 11.05 Ének- és táncegyüttesek műsora 16.00 1872. legjobb sportolói 16.55 A tánc mesterei 39.00 és 21.40 Tv-híradó 20.00 Csillagok és patronok. Tv-játék EG RT VÖR3S CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 és 8 órakor Fekete tollú fehér madár Színes, szinkronizált szovjet film EGRI BRÓDY (Telefon: 1.4-07) Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor A pap feleség0 Színes olasz film vígjáték GYÖNGYÖST SZABADSÁG Fél 4 és háromnegyed 6 órakor Valter Szarajevót védi Este S órakor Olsen bandája HA' A.NT VÖRÖS CSILLAG Fél 6 órakor Mázsácska Fél 3 órakor Személy iséecsere HATVANT KOSSUTH Kecskeszarv HEVES Körhinta FÜ/ S -\ BONY Mágnás Miska Jövőre föStb mint négvmilliárd far is iitéktt fogyasztási cikk a Szof-etunoöói ÜGYEliT Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Baji'sv-y.sLlr ;■»>- kv utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szárrf ala-'i rendelőben. (Tele­fon: 117-77). , Az utóbbi másfél évtized alatt a fogyasztási cikkek egyik legfontosabb beszerzé­si piacát is a Szovjetunióban találtuk mveg. A magyar ház­tartások gépesítésének alap­vető eszközei voltak a szov­jet hűtőgépek és porszívók. A rendszeres és a folyama­tos szovjet import nagyban hozzájárult, ahhoz, hogy ke­reskedelmünk egy-egy cikk­ből — például karóra, fény­képezőgép. halkonzerv stb. — gondtalan kínálatot te­remthetett. Az évekkel ez­előtt divatba jött zsebrádió iránti igényt a százezer számra behozott sokfajta s olcsó szovjet készülékekkel országszerte ki tudták elé­gíteni. Külkereskedelmünk szov­jet fogyasztásicikk-importja 1967 és 1971 közölt több mint ötszörösére növeke­dett; 1971-ben mintegy há- rommilliárd, az idén 3,3 •milliárd forint értékű szov­jet áru került a hazai üzle­tekbe. A külkereskedelmi forgalom hasznos kiegészítő­je a két ország belkereske­delme között kialakult köz­vetlen választékcsere, amely 1967-ben meghaladta h 43 millió rubelt. Az utóbbi években — 1967-től — a közvetlen bel­kereskedelmi választékcsere csökkent, elsősorban azért, mert többféle fogyasztási cikk — például óra, fotócikk, porszívó, rádió — a hazai piac keresletét teljesen ki­elégítő mennyiségben az ál­lamközi megállapodás listá­jára került. Rohamosan nőtt a személygépkocsi-import: az 1970. évi 5200-zal szem­ben, 1972-ben 28 000 szovjet személyautót vásároltunk, ebből 21 500 a népszerű Zsl Suli. Ugyancsak kötetlenül fej- , lődik a kereskedelmi és vendéglátóipari gépek, be­rendezések forgalma, 1972- ben 6,1 millió rubel értékű kereskedelmi berendezést szállítottunk, köztük a moszkvai „Leningrad” ABC és „Balaton” áruház, vala­mint a kisinyevi áruház tel­jes berendezését. Közösen dolgozták ki Szolnok és Novgorod kereskedelmi há­lózatának távlati fejlesztési tervét. Jövőre egyébként tovább fejlődik importunk, több mint • négymilliárd forint ér tékű szovjet fogyasztási cikk behozatalát tervezik. A bel­kereskedelmi közvetlen for­galmat azonos áruk cseréjé­nek fokozásával bővítik, s ebben jobban támaszkodnak a szövetségi köztársaságok­kal kialakult kapcsolatokra. A határmenti forgalmat — amit eddig csak a szövetke­zeti kereskedelem bonyolí­tott le — elsősorban Ukrán SZSZK kereskedelmének közreműködésével kikíván­ják terjeszteni az állami ke­reskedelemre is. Igyekeznek újabb cikkeket bekapcsolni a forgalomba. A fogyasztásicfkk-forgalaro bővítésének egyik fő eszkö­ze a kooperáció — jó példa erre a Zsiguli-program. Ez ugyan az ipar feladata, a kereskedelem azonban a szükségletek és a lehetősé­gek ismeretében javaslatai­val közreműködik ebben is. Fürjtojás mint kozmetikum Amcti^T szerek arzenálja új „csodaszerrel” gazdagodott. A legújabb vizsgálatok szerint a fürjtojás sárgájából készített arcpakolás felüdíti, megfiatalítja a bőrt. A kis tarka tojások iránt nagy a kereslet. Képünkön: készül a pakolás a fürjtojás sárgájából. (MTI-foto — Fényes Tamás.) Tizenkét óra a levegőben Nézem a térképet és ceru­zával méregetem a távolsá­got. Úgy tűnik, mintha Moszkva a szomszédban len­ne. A ceruzának éppencsaka lefaragott része. És azután a Szovjetunió óriási távolságai. Moszkva után Omszfcban száll le először a repülőgép. Innen „mindössze” négyórás út Irkutszik. Este van, ami kor ideérke­zőnk. A repülőtéren tucat­nyi gép, a repülőtér épülete szép, modern. Már a gépen óssziegombolga tom a kabáto­mat, felhajtom a gallért* hi­szen Szibéria szívében, va­gyunk, ahol ilyenkor, novem­ber végén illik, hogy leg­alább mínusz huszonöt fokos hideg legyen. Nem igy történik. Meg vic­cel minket Szibéria, mert a csöndes hóesésben, mindössze mínusz tizenhárom fokot mu­tat a hőmérő higanya. — Ez is valami? Szinte sértődötten vonu­lunk be a váróterembe, hogy el töltsük az egyórás várako­zási időt Irkutszik után a következő négyórás ut Phenjam. Hajna- lodik. A légikisasszony sza­vai szerint 10 400 méter ma­gasan repülünk Kína felett. Az ablak mellett ülök és az iszonyú magasságból fi- gyelgetem a mamdzsúriai tá­jat. Először tejfeliér felhők, azután a mintegy tenyérnyi ablakon át váratlanul felra­gyog a nap. A gépben elhal­ványulnak a villanyok, és mosolyogva kínálja forró teá­ját a bájos légikisasszony. — Óhajt még eggyel? Többen felocsúdnak a haj­nali álomból, oroszul, angolul érdeklődnek. Ügy tűnik, mintha óriási 'terepasztal fö­lött repülnénk. Jól látom a hatalmas hegyeket, a mély völgyeket, a hófödte tájat. öten magyarok, beszélge­tünk. A hangosbémondó új­ra közli, hogy Kína fölött re­pülünk, az ablakon át táv­csövezni, fényképezni tilos! Kévéi úgynevezett téli úszó volt; télen is minden­nap t megfürdött a szabad- baji. Hol: a téli fürdőzést még jobban kedvelte, mint a nyári strandolást. Ezt azzal • indokolta, hogy nyáron a viz fölmelegszik, s az eny­hébb hőmérsékletű víz nem edzi. annyira a szervezetet, mint a nulla fok körüli. Ezért késó ősztől kora ta­vaszig minden reggel meg­jelent a Duna-parton, egy­kettőre ledobta ruháit, s az­után egy szál úszónadrág­ban, gumisapkával a fején, belevetette magát a folyóba. Minden alkalommal leg­alább száz métert úszott ki­adós tempóival; utána kissé dideregve ugyan, de minden baj nélkül ledörzsólté testét a törülközőjével, s gyorsan félöltözködött. Fél nyolcra . már bent is volt a közeli hivatalában. ■ Ez így ment évtizedeken át Kévéi csak akkor szo­rult kényszerpihenőre, ami­kor a Duna teljesen befa­gyott. Olyankor, amikor csak zajlott., a jégtáblák közt is leúszta a napi adagját. Va­lósággal hozzátartozott a fo­lyó jobb partjának életéhez, a lánchíd cs az Erzsébet-- híd közötti szakaszon, A hatóságok csak eleinte szól tak bele a dolgába, azutan megszokták. Az arra járók hozzáigazították az órájukat. Mihelyt Kévéi vetkőzni kez­Az edzett ember dclt, ez azt jelentette, hogy 7 óra van. Több mint negy­ven év alatt mindössze egy­szer akadt dolga a rendőr­séggel, akkor is csak azért, mert ellopták a parton ön­zetlenül hagyott ruháit. Kévéi nem volt dicsekvő természetű. Ha olykor áhí­tattal megkérdezték tőle, hogy jól érzi-e magát a je­ges vízben, határozott nem­mel felelt. Elmagyarázta, hogy az emberi test 36 fokos hőmérséklete nem egyezik a téli fürdő dermesztő hidegé­vel. De éppen ez az, ami ed­zetté és ellenállóvá teszi a szervezetet. A vasember — így nevez­ték tisztelői és csodálói — valóban meg is edződött a téli kemény úszóadagok ha­tására Náthát csak igen rit­kán kapott, akkor is köny- nyebb lefolyásúak voltak a meghűlései. Influenza is csak alig vette le a lábáról, ezt a betegséget kizárólag olyankor kapta meg, ami­kor országos méretű volt a járvány. De ezek a betegsé­gek se viselték meg komo­lyabban. Tüdőgyulladásban mindössze kétszer betegedett meg, egyszer ifjúkorában, ez volt a komolyabbik. A má­sodik tüdőgyulladása ötven­éves korában jött, éppen nyáron. Ezt a bajt a penicil­lin játszva legyűrte. Hörg­hurutjai, kisebb köhögései is gyorsan elmúltak, mivel magától értetődően nem is dohányzott: a nikotin iránti ellenszenve természetes kö­vetkezménye volt egészséges életmódjának. De jellemző az is, hogy az évtizedek során csak úgynevezett száraz mellhárj,yagyulladása volt néhányszor; az izzadmányos, tehát veszedelmesebb for­mája ennek a betegségnek mindvégig elkerülte. Már közel járt a hatvan­hoz, amikor először érzett kisebb asztmatikus tünete­ket. Az orvos nem is tulaj­donított neki semmi komo­lyabb jelentőséget. Amint­hogy a reumája, ami negy­venéves korában kezdődött, se vált soha kínossá, külö­nösebben terhessé. A szünte­len edződés annyira ellenál­lóvá tette szervezetét, hogy az ilyen kisebb betegségek, amelyek másokat megijesz­tenek és sokszor ágyba is kényszerítenek, nála nem jelentettek többet múló, vagy tartósabb zavaroknál, de semmi esetre se nyugtalaní­tó, vagy pláne elviselhetet­lennek hitt bajokat. Hetvenkét éves volt, ami­kor fertőző majgyulladas 1. Ilyen szándékunk nincs, ezért a barackpálinkát vesszük elő. — Egészségünkre! Minden magyar egészségére! Már több mint tíz perce ereszkedünk a KNDK fővá­rosa, Phenjam irányába. A gyakori fülpattogásban szin­te észre sem veszem, hogy egyre közelebbiek a hegyek, barázdáltabbak a völgyek. Egy huppamás és tizenkét órás, levegőben- töltött repü­lőút után megérkeztünk. Az órámra pillantok. Otthon, Magyarországon hajnali öt óra, mi pedig már régen ra­gyogó napfényben utazunk. Amíg a gép a repülőtér meg­felelő helyére gördül, bará­taim kerek nyolc órát csa­varják előre órájukat Phen- janibam tehát déli egy óra van. Heccből, no meg egy ke­vés honvágy miatt én nem tágítok. Így "legalább tudom, hogy otthon, mit csinálnak. Ébrednek, dolgoznak, alsza­nak. Phenjanmak jelenleg ideig­lenes repülőtere van, 60 ki­lóméterre a fővárostól. így az IL 14-es géptől nagyobb jelenleg nem tud leszálűni. Ugyancsak kis méretűek a repülőtéren levő kínai gépek is. — Jövőre már készen lesz a szép nagy repülőterünk — biztat vendéglátónk. Jelenleg az ide- és vissza­utazás némileg bizonytalan, hiszen Moszkvából hetente mindössze egyetlen gép ér­kezik Phenjanba. Ha éppen akkor köd van, vagy Irkutszk nem fogad, akkor bizony, nincs indulás, egy hettel to­vább kell maradniuk a láto­gatóknak. Rizsföldek körött vezet a hatvankilométeres út Phen- jan felé. A rizs aratása befe­jeződött és kévékbe rakva szárad a termés a parton. A rizsföldek szántása időre be­fejeződött. Néhány lánctal­pas még itt-ott dolgozik. Messzebb a zebuorrú, vörös kis bivalyok rizskévékkel ra­következtében elhunyt. Meg­hűléses betegség egészségest életmódja mellett talán so-< hasé tudott volna végezni\ vele. Tisztelői és csodáiéit közül igen sokan kísérték el> utolsó útjára a vasembert.t Száz évig élhetett volna, hat nem jön ez az ostoba beteg-$ ség — mondották többen S azojc közül, akik reggelenteS áhítattal vegyes borzongás-i sál lesték a jéghideg folyami habjait szelő merész sport-> ember félelmes produkció-i jót, l Hevet Ferenc kott. kordákat vonszolnak. Egymás után néha öt-lxat so* r akozik. — Ez a szövetkezet már megkezdte a hazaszállítást. Szovjet és kínai gyártmá­nyú személykocsik dudálnak irgalmatlanul a lomhán moz­gó kis bivalyok mögött, nem sok sikerrel. Leskelöaurik, nézegetjük a számunkra furcsa és érdekes távol-keleti tájat Észak-Ko- rea tulajdonképpen hatalmas sziklacsúcsokkal ékesíted hegyvonulatokból áll. A he­gyek körött patakokkal, fo­lyókkal tarkított, néha tíz­húsz kilométer szélességet is elérő, dúsgazdagon termő völgyek láthatók. Ez a rizs, a gyümölcs, a káposzta hazája. A Koreai-félsziget nyuga­ton a Sárga, keleten a Ja­pán-tenger között fekszik. Kína és Korea határa a Jalú folyó. Felülről keskeny, a hegyek közé beékelt folyócs­ka. A valóságban hajózható vízi út. Koreaiul Amroknak hívják. A Sárga-tenger való­ban sárga is. Az okker leg­halványabb változatától a narancsig minden színben játszik. Mindezt a monszun teremtette lösz-, agyag- és homoktörmelék okozza. Vendéglátóink már a Phen­janba vezető úton magyaráz­zák, hogy jelenleg nem. a legszerencsésebb évszakban érkeztünk, hiszen Korea ta­vasszal és nyáron gyönyörű. Most tél van. És mintha ez időjárás igazolni akarná az elhangzottakat, kint nagy pelyhekben havazni kezd. Télben érkeztünk tehát a messze távoli ázsiai félszi­getre. Úgy látszik, észreveszik az időjárás utáni érdeklődésün­ket, máris nagy lelkesedéssel fordítja a tolmács: — Korea éghajlata alapjá­ban mérsékelt és világosan négy évszakra osztható. A tét és a nyár közötti nagy hőmérsékleti különbség első­sorban a monszunnak kö­szönhető. A tél többnyire szá­raz, a monszun ideje . a nyár. A félsziget évente és átlagosan, mintegy ezer mil­liméter esőt kap. Ennek nyolcvan százaléka a forró évszakban zuhog alá Az át­lagos évi hőmérséklet 4—14 fok között ingadozik a fél­sziget különböző pontjain. Erősen bizonygatja, hogy február végén, március ele­jén Phenjamban már tava­szodéit, április végén pedig a tengerben már fürödni is le­het. — Hogyan, viselik el a nyári magas hőmérsékletet, a magas páratartalmat? — Mi jól. A ikülföldiek ne- , hezen. Szenvednek, fuldokol­nak. Később elkapom az egyik mondatát. Koreában a mun­kahelyeken a déli ebédszü­net három óra hosszú. A hi­vatalok is bezárnak, az em­berek hazamennek enni és aludni. Elbújnak a szörnyű forróság elől. Délután folyta­tódik a munka és pontosan letöltik a nyolcórás munka­időt. Szalay István (Folytatjuk) JgÉWft# 1972. december 12* kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom