Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-08 / 289. szám
A Minisztertanács napirendjén: Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése i Krum Dimitrov Sas Béla, az MTI hírmagyarázója írja:, A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek és az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztése hangsúlyozza, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezése teremtette meg az öntözés nagyarányú kiterjesztésének kedvező feltételeit. A népgazdaság erőforrásainak és a szocialista nagyüzemek saját erőinek felhasználásával ' az elmúlt évtizedben az öntözhető terület az 1960. évi 144 ezerről 426 ezer hektárra növekedett. Ezen belül a korszerű esőztető öntözés aránya 40-ről 73 százalékra emelkedett. A mezőgazdasági víztárolók hasznos térfogata 16 millióról 100 millió köbméterre nőtt. Az öntözés kiterjesztése nemcsak az aszály okozta károk elhárításának volt hatékony eszköze, hanem jelentősen hozzájárult a mezőgazdaság belterjes fejlődéséhez, a terméseredmények fokozásához. Ebben az évtizedben a mezőgazdasági termelés lényegesen változott, a gépesítéssel, a kemi- zálással, a kiváló tulajdonságú növényfajtákkal kialakultak és általánossá váltak a nagyüzemi termesztés korszerű technológiáL Számos mezőgazdasági üzem termelésének növelését az öntöző-vízellátás már most jelentősen befolyásolja. A mezógazdasagi szárazgazdálkodás fejlesztésére fordított beruházások jobb hatásfokú hasznosítása miatt is megnövekedett az öntözés jelentősége. Ugyanakkor az öntözéssel hasznosítható vízkészlet csak a korábbinál lényegesen nagyobb társadalmi összefogással és ráfordítással növelhető. Nagyobb összefogás, komplex program szükséges ahhoz is, hogy az állami öntöző főműveket jobban hasznosíthassák. A nagyüzemek jelenlegi öntözőberendezései a következő években már gyorsuló ütemben avulnak el, így elérkezett a technikai váltás időszaka, amelyben a régi felszerelést korszerűbb eszközökkel kell pótolni. A IV. ötéves terv végéig előirányzott mintegy 500 ezer hektár öntözéséhez a kiskörei vízlépcső üzembe helyezésével elegendő vízkészlet áll majd rendelkezésre. A távlati tervek szerint 1985-ig 750—800 ezer hektárra kell növelni az öntözésre berendezett területét, amelynek vízigénye az öntözési idényben 2,5—3 milliárd köbméter lesz. Ezért szükséges, hogy 1975 és 1980 között megépüljön a kiskörei öntözőrendszer na-hálózata, teljes re és megkezdjék a csongrádi vízlépcső építését is. így többek között a tároló és kelesztő öntözést. A fej- főcsator- Mesztésnél nagyobb körülte- tárolóte- kintéssel kell mérlegelni a helyi lehetőségeket, adottságokat is. A kormánynak az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztéséről hozott határozata hangsúlyozza, hogy az öntözést elsősorban ott kell fejleszteni, ahol • a vízpótlás elengedhetetlen a termelési eredmények további növeléséhez, a koncentrált iparszerű termelés biztonságához. Fontos feltétel az is, hogy a megfelelő mennyiségű öntözővíz rendelkezésre álljon, a szükséges beruházást az üzemek teherbiróképessége tehetővé tegye és reális időn belül térüljön meg a beruházás. Az öntözőfőművek fejlesztését a népgazdaság teherbíró képességéhez és a mezőgazdaság fejlődéséhez igazodva kell meghatározni, s ki kell használni — ahöl lehet víztárolók létesítésével .is — a helyi víznyerési és vízhasznosítási lehetőségeket. Előírja a. határozat, hogy «V. öntözésre hasznosítható vízkészletet elsősorban a zöldségtermesztés • fokozására és minőségének javítására, a nagyüzemi állattartó telepek takarmánybázisának létrehozására, ' a cukorrépa és a burgonya terméshozamának növelésére, valamint a rizstermesztés fejlesztésére kell felhasználni. A szarvasmarhatartás támogatása érdekében gyorsabb ütemben kell növelni, kiszélesíteni a rét- es legelőterii- letek öntözését. A kormány megjelölte azokat az irányelveket, amelyeket az öntözésfejlesztési határozat végrehajtásakor kell figyelembe venni. Első helyen említi, hogy az öntözés hatékonyságának növelése es újabb öntözőlerü- letek kialakítása érdekeben széleskörűen kell öntözésre hasznosítani a koncentrált állattartó telepek híg trágyá- . ját és az élelmiszeripar: szennyvizet. Ezzel a folyók szennyezettségét is jelentősen csökkenteni lehet, hiszen jelenleg az élelmiszer- ipar évente 24, a szakosított állattenyésztő-telepek pedig 15 millió köbméter szennyező anyaggal rontják a felszíni vizek minőségét. Az irányelvek rámutatnak, hogy a vízkészletek és az öntözésre fordított anyagi erőforrások jobb' kihasználása érdekében ki kell alakítani, széles körben el kell ter- jészteni az öntözési időt meghosszabbító eljárásokat, Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a meglevő öntöző berendezéseket elhasználódásuknak megfelelően és a korábbinál magasabb műszaki színvonalon kell pótolni. Gondoskodni kell arról, hogy a hazai ipar — szükség szerint licencvásárlás alapján is — korszerű és gazdaságos öntöző berendezéseket gyártson. Jól megalapozott, koncentrált fejlesztéssel az öntöző térség egészére kiterjedő komplex tervezési módszert kell kialakítani, amely összehangolja az öntözéssel összefüggő mezőgazdasági művelés és műszaki létesítmények fejlesztését. A magas szintű öntözéses gazdálkodás csak viszonylag hosz- szú idő alatt alakítható ki, ezért fokozatosan lehet biztosítani a szükséges anyagi erőforrásokat. A népgazdasági érdek és az üzemek közös érdekének összehangolásával kell előkészíteni és megvalósítani a beruházásokat. Nagyobb figyelmet kell fordítani az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek társulásaira, az agrotechnikai és vízügyi-műszaki szaktanácsadásra egyaránt, A határozat szerint az V. ötéves terv szabályozóinak kialakításakor meg kell vizsgálni, hogy elsősorban a koncentrált fejlesztést megvalósító öntöző gazdaságok milyen gazdasági könnyítéseket (kedvezményes hitel-visszafizetések, öntözővíz-szolgáltatási dijak mérséklése stb.) kaphatnának az öntözőberendezés üzembe helyezése utáni három-négy éves átmeneti időszakban. Szeretném gazdagítani a szilvásvárad! erdészeti múzeumot Elutazott megyénkből a Bolgár Erdőgazdasági Szakszervezet delegációba Csütörtökön — háromnapos Heves megyei, tartózkodás után — elutazott megyénkből Krum Dimitrov, a Bolgár Erdőgazdasági Szak- szervezet központi bizottságának titkára, aki a ME- DOSZ vendégeként bolgár szakszervezeti delegáció élén tartózkodik hazánkban. Elsősorban a MEDOSZ tevékenységének, a magyar erdőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményeinek tanulmányozása volt bolgár vendégeink célja. Egerben az erdőgazdaság központjában kaptak először tájékoztatást, majd Szilvásváradon és a Bükk-fennsíkon ismerkedtek a fakitermelést végző erdőgazdasági dolgozók munkájával, szociális és kulturális ellátottságuk színvonalával. Krum Dimitrov munkatársunk kérdésére elmondotta, hogy az általa vezetett szakszervezetnek több inint 110 ezer tagja van. Legfontosabb feladataik azonosak a magyarországi szakszervezeti feladatokkal: mozgósítani a népgazdasági tervek teljesítésére, szervezni a szocialista mumkaversenyt, gondoskodni a dolgozók élet- és munka- körülményeiinek állandó javításáról, — Erdészein!* igen nehéz körülmények között dolgoznak — mondotta. — Ezt jelzi az állandó szabadban folyó munka, az időjárás viszontagságaival való küzdelem, és a mi erdeinkben még mindehhez társul az a körülmény is, hogy nálunk a Bükkben és a Mátrában látottakkal összehasonlítva lényegesen magasabbak és meredekeb- bek a hegyek. Általában 1006 —1500 méter fölött dolgoznak erdészeink. — • Milyen különbségek vannak a bolgár és magyar erdőgazdasági dolgozók munkák örül mé ny eiben? — Vannak ilyen különbségek. Nálunk a munka komplex gépesítésére törekszünk. Ebben, úgy vélem, előbbre járunk magyar barátainknál. Ugyanakkor a Bükk-fennsíkon látottak alapján azt állíthatom, hogy a szállítás, rakodás fejlettebb önöknél. — Milyen maradandó személyes benyomásokkal távozik megyénkből, a Mátrából és a Bükkböl? — Elsősorban a szívélyes fogadtatás s az emberek — vezetők és egyszerű fizikai dolgozók — őszintesége a legmaradandóbb élmény számunkra. Természetesen felejthetetlen marad a Bükk- fennsík és a Szalajka-völgy látványa. Különösen a szilvásvárad! erdészeti szabadtéri múzeum ragadott meg, amely híven illusztrálja a magyar ’ erdészek életét- és munkakörülményeinek több évtizedes változását Szeretnem, gazdagítani e nagyszerű és egyedi múzeum értékeit — mondotta Krum Dimitrov. — Megígértem, hogy hazatérve néhány bolgár erdészeti muzeális tárgyat küldök Szilvásváradra..-. A bolgár szakszervezeti delegáció csütörtökön még a Mátrában is ismerkedett az erdészet és az erdőgazdasági dolgozók munkájával, életével. Megtekintették a Málra- füredi Erdészeti Szakmunkásképző Intézetet, a gyöngyösi parkettaüzemet, majd magyar vendéglátóik kíséretében elutaztak megyénkből. (falwdi) Takarékossági mozgalmat indítottak a Mátra vidéki Sülőipari Vállalat dolgozói ünnepi gyűlésen csatlakoztak a megyei pártbizottság felhívásához a Mátravidéki Sütőipari Vállalat dolgozói. Az üzemi párt-, KISZ- és szakszervezet tagjai úgy döntöttek, hogy takarékossági mozgalmat indítanak a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. Ezzel vállalták, hogy a korábban tett felajánlásaikat túlteljesítik: mintegy 200 ezer forintos anyag- és költségmegtakarítást érnek el az év végéig. fi.adás elit u e~rl ísiiiiem ség a tejtermelésben. A kezdeti eredmények azt igazolják, hogy 1972-ben már várhatóan 25 millió literrel túlteljesítik a tej felvásárlási tervét. A jövő évben a tejtermelés további öt százalékos emelkedésével számolnak, a IV. ötéves terv utolsó két évében pedig még gyorsabb ütemű termelésnövekedést várnak. A tejipar együttműködve a mezőgazdasági üzemekkel, társulásokkal, terveszerűen törekszik a korszerű feldolgozói kapacitás bővítésére. Ez év végén napi százhatvan ezer liter teljesítményű -új feldolgozó üzemek kezdik meg a termelést. Nyíregyházán már próbaüzemei az új tejporgyár. Befejezés előtt áll a gyulai tejporgyár, a városellátó tejüzem és az egri üzem építése, •szerelése. Jövőre újabb százhatvan- száznyolcvan ezer liter napi teljesítményű tejüzemek kezdik meg a működést. Bővül a tesz-ek teiüzeme'r.ek a száma is. A fogyasztói árénelés rövidesen életbe lép. Ezzel párhuzamoson mindent elkövetnek a sztói, igény jobb kiéli e: korszerűsítik a tej- és tejtermékek csomagolását és, bővítik a választékot, mindenek előtt az ízesített késztermékekből. Sadr ész Sándor (Tudósítónktól): A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programjával összefüggő tejtermelési, fel- vásárlási, feldolgozási és ellátási feladatokról rendezett csütörtökön országos tanácskozást Szolnokon a Tejipari Vállalatok Trösztje. Tíz megye tanácsainak osztályvezetőit, köztük Heves megye szakembereit, a tsz szövetségek, MÉSZÖV szervezetek vezető képviselőit, a tejipari vállalatok igazgatóit Nagy István, a tröszt kereskedelmi igazgatója tájékoztatta az iparág jelenlegi helyzetéről és a jövő évi feladatairól. Többek között'hangsúlyozta, hogy a tej felvásárlási és fogyasztói árának rendezése kedvezően segíti elő a tenyésztői kedv növekedését, ebből következően a tejtermelés fokozását, a tej- és tejtermék ellátás javulását. A hazai termelésből ugyanis már nem tudtuk fedezni a fogyasztói szükségletet. Évente kétezer tonna importvai és min‘egy száz millió liter fölözött tejet meghaladó mennyiségű takarmánytejpor behozatalára szorultunk. ' A termelés alacsony szintje miatt a tejipar sem tudta biztosítani a megfelelő választékbővítést. Ezek a körülmények kötelezően írták elő, hogy fordulatra van szükSiámítógép a termelésben Jobb munkára kényszerít... MIÉRT DUZZADT fél olyan elképesztően a vállalatok, termelőegységek adminisztratív létszáma? Sok vita, hosszú magyarázkődás követi ezt a kérdést Kétségtelen tény, hogy elsősorban a vállalatok nagyobb önállósága hozta magával a termelők és nem termelők arányának e nem kívánatos változását. Furcsa, de így van; a korszerűbb gazdálkodás, a pontosabb információ- szerzés igénye. A gazdaságosságot, a keletkező eredmény mind bonyolultabb összetevőit, állandóan, lehetőleg minél kisebb hibával kell elemezni; ám ez a munka már nem történhet az adminisztrátorok légiójával, a nagy tömeg már-már saját tevékenységének akadályozójává válik. Hányszor hallani manapság például ezt: párhuzamos számfejtés, használhatatlan adatok öszr szegyűjtése. Sorolhatnánk tovább a jellemző tényeket, amelyeket egyetlen fogalommal | is kifejezhetünk: szervezetlenség. Tovább kell lépni, ez nem vitás. Hogyan? Segítsen a legkorszerűbb eszköz, a számítógép.GAZDASÁGUNK egyelőre nem rendelkezik túlságos nagy hagyományokkal a programozott, számítógépes termelésirányítás terén, de még a sokkal egyszerűbb berendezéseket igénylő ügyvitel-gépesítés elterjedtségéről sem beszélő :tünk. Pedig ez utóbbiaknak — könyvelőgépek, számítógépek — alkalmazása jóval egyszerűbb. Számítógép segítségét kérni a termelés irányításához — ez már bonyolultabb. Igen sok még az olyan, vállalat, ahol egyelőre nem is ajánlatos. Megyénkben sem sok ilyen gépet találhatunk még. Az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola számítógépét az oktatás céljaira használják elsősorban, a Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának adatfeldolgozó gépe a KSH számítóközpontját szolgálja ki. AZ ELSŐ, mondhatni úttörő jelentőségű kezdeményezés az egri Finomszerel- vénygyárban történt az idén. A gyárat a Kohó- és Gépipari Minisztérium legjobban szeivezett vállalatai közé sorolják, s számítógépvásárlására benyújtott hiteligényüket a minisztérium az elsők között támogatta. Mint azt Kohári Lajos szervezési osztályvezető elmondta, a KGM Szervezési Intézetével' együttműködve is jó két esztendő kell ahhoz, mire a vállalat alkalmas fesz a termelést ifás^rtó számítógép üzemszerű használatára. Pedig nem is a legnagyobbról van szó: egy NDK-beli „Cellatron” típusú számítógépet rendeltek, ez a Hozzá csatlakozó úgynevezett dobtároló memória- egységekkel együtt összesen 16 ezer „szó” kapacitású. Miért kell mégis ennyit készülni a fogadására? A tervek szerint a termelés folyamatát a rendelés nyilvántartásától a termék elkészülte után következő belső elszámolásig irányítja majd a gép. A közel 700 milliós termelési értéket produkáló vállalat munkájának legfontosabb szakaszát. Az embert egyik napról a másikra r.em helyettesíthet:; ehhez alapjaiban át kell alakítani az irányítás szervezetet. Lí. átalakítás során — ami egyébként nem kis kiadással is jár — már a gép nélkül is kiütközik igen sok a korábbi rejtett bajokból, vagyis növekszik a szervezettség színvonala. Az átszervezés munkája Igen bonyolult. Pillanatnyilag még tanfolyamokon tanulják a legfontosabb ismereteket a vezetők is a gyárban. Inkább arra keressünk választ, mi haszna lesz tulajdonképpen az összesen ötmillió forintos beruházást igénylő számítógépből a vállalatnak? Nem egyszerűen helyettesíti az embereket; a már adott létszámra ezután is szükség lesz. De ugyanazzal a munkával többet, jobban lehet elvégezni a gép irányítása mellett. Például: elkezdődik egy termék sorozatgyártása. Hogy hol, milyen hibákat követnek el a gyártásban, az apránként most is kiderül. Szerencsés esetben egy hónap alatt a jól dolgozó meósok minden hibáról tájékoztatják a munka irányítóit. Egy hónap alatt, míg ezer és ezer készül el a kisebb-nagyobb hibával terhelt gyártmányból! A gép ugyanakkor akár egyetlen nap alatt feldolgozza az összes hibajelzést. Hogy milyen rendkívüli jelentősége van ennek az irányítás forradalmi átalakításában, ma még el sem tudjuk igazán képzelni. Érezzük, hogy ebben az irányban kell haladnunk, de egyelőre csak az első tétova lépéseket tesszük még. Évek kellenek, amíg a megvalósításhoz elérkezik élvonalbeli vállalatunk, a Finomszerel- vénygyár is Ez id 5 alatt sok beidegzödött hibát kell megszüntetni. Mert az már most biztos: a számítógép pontosabb munkára kényszeríti az embert is... Hekeli Sándor MmúmQ 192?.. detuaber S„ oeutefc
