Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-05 / 286. szám

KOSSUTH 8,00 9.34 10.05 10.30 10.54 12.50 1&35 13.12 13JW 14.52 ISJ5 15.24 10.00 VUJS rtS# 18.00 18.30 13.25 13.50 20.00 20.32 21.00 22.20 22.30 22.45 »3.00 wétsdalcsokor, Haroan O kürtszAÍ Tánczene. Iskolarádl*. Áriák. Üzenet a MHélffkDetu Hangjáték. Ki nyer ma3 Melódiakoktéi, Törvény könyv. tr* Mesejáték. -Jwji Éneklő Ulösági - muMtOái »adióiskola. Kalevala. Wtrm népi eposz. Mozart: G-dur hegedű- verseny. Az egyenlőtlen munkáról, Könnyűzenei híradó. A Szabd család. Nóták. Kritikusok fóromat. Tánczene. Dupla vagy semmi; Egyiptomi utíjegyzetek. K Könnyűzene. A könyvkiadók terveiből. A cigánybáró. Részletek, Fuvoszene. *1.45 12.00 12.30 13.03 5305 «158 S3.13 .13.30 20.25 BUM .21.58 82.20 PETŐFI Szimfonikus zene, Könyvek, tájak, Rohanó vízfalak. Népi zene. Brahms: C-dűr trifle Kórusművek. A rivalda tdisó oMafUrŐt Randevú kettőtől — hatig-. Az UNESCO-közgy. nevelési vitája. Csajkovszkij: goraverseny. Riport. Oporettrészl eteSS H« Dolgozó fiatalon 1 világtalálkozója. Bartók-művek. Szálloda a Gorthösejfcbez. Rádiójáték. Könnyűzene. " fi1 Két Schönber^- kisopera. Két Vivaldi-concern* Hifin vadai! rezervátuma sír Btät] MAGYAH 92» Iskola-W, i W.35 Hírek. TSSsi 0.40 Nyugdíjastól möaoetó 18.15 Miről Ír a világsajtó# 18,30 Műemlékvédelem. V. 18.50 Komlóé Aladár 89. szülétés- i napjára. #930 Tv-híradót, uiííMrt« 2900 Pécsi Sándor® emlékezünk. 0M5 G. Parisé; A i játék. 89» Tv-híratSáJ f POZSONYI. § ÍT30 Aranykamera. *9.00 és 21.35 Tw-hlradó, 8925 Megtörténd, nem tórttím meg... Vidám sorosai, »» Vakbél. MíkrokoméfBa; fHVSU EGRI VÖRÖS CSIS&AG (Telefon: 22-83) Fél 4, 6 és este fél 8. őrskor Anna ezer napja Színes, szinkronizált angol film (Másfélszeres hely árak!) EGRI BRÖDY (Telefon: 14-05) Eél 4, fél s és este tét 9 órakor! Az élethez tűi sok színes olasz—francia bűnügyi film GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Osceola Színes, kalandos, szinkroni­zált NDK Indiántörténet Háromnegyed 6 órakor Felszabad has Színes, szovjet film HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs idd HEVES A holnap lovasai ÜGYELET Egerben'. 19 órától szerda reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky Utcai rendelőben. (Telefon: 11- 10). Rendelés gyermekek részé­re is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 117-27). Jávorantilopokat fejnek az A szitányi ja-Nova vad* rezervátumban. (Foto: V. Minkevicsa APN—KS.) Äz aszkányiaf állatkertibe szinte valamennyi kontinens­ről és szélességi Övről szál­lítottak; lakókat, a megszo­kotthoz közel álló feltétele­ket teremtve nekik. Kitűnő otthonra talált itt a zebra, a szarvas, a guamako láma és a sokfajta antilop is. Egye® fajok — így a zebrák, a szarvasok és az antilopok — kitűnően hozászoktak az em­ber jelenlétéihez és engedel­meskednek pásztoraiknak. Ezek az állatok vegyes nyáj-: ban legelésznek. Az állatken- tek gyakorlatában először itt kezdték fejni a jávorszarvas teheneket — tejük édeskés, enyhén mandulaizű. Zsírban háromszor, fehérjében pedig kétsajer dúsaibb a jávomsar­vastej. Számos kSpisztulőban levő állatfajt tenyésztenek, már jelentkező pozitív eredmény- nyel. Különleges vadlő- és szarvasf&jták, a kardszarvú antilop, a celébeszi bivaly, a számos ázsiai kulán,fajta, a jávaá és a szúrnátrai orr­szarvú és sok más állatot je­lentősen sikerült itt szaporí­tani. Az AszkanySja-Newa vad­rezervátum állandóan szállít ritka állatokat a szovjet és a külföldi áüatkerteknek. Norvégia legdrágább katonája SJgy ítefel tengerész War» végia legdrágább közkatoná­ja. A Harald Harfagre hadi- hajó fedélzetén tölti tényle­ges katonai szolgálatát, a Norvég Királyi Tengerészeti péL Roger Hammemak hív­ják és az oslói haditengeré­szeti tőrzsparamcsnokságnál 2240-es szám alatt vezetik. A trondheimi születésű fia­talember miatt éppen eleget fő a feje nemcsak közvetlen feletteseinek, hanem a legfei- söbb katonai parancsnokság; mák is. Roger egész fiatalon eTJe^ gyezte magát a tengerrel, a kereskedelmi tengerészet szolgálatába lépet 1969-ben 6Züled levelet kaptak tőle Jo- kdhamából, Japánból, amely- ben közölte, hogy megnősült, egy japán lányt vett feleségűi. A fiatal férjnek esze ágában sem volt, hogy valamikor is a tengerészetnéi katonáskod­jék. Az idén nyáron hazalá­togatott szülővárosába. Ekkor azonban — norvég állampol­gár lévén, a helyi katonai hatóság kihasználta az alkal­mat, és nagy gyorsan kikéz­besítették neki a katonai be-' hívót. Néhány nap múlva je­lentkeznie kellett a Harald Japánba a •PramöPsZSiOrifei vasúton. Csupán a Szovjet­unió területén keresztül ez az útszakasz Leningrad és Vla­divostok között nem keve­sebb, mint 12 napot igényel — egy irányban. Ehhez ha még hozzászámolják az utat Norvégiától Eeningráddg, il­letve Vladivosztoktól Japánig, akkor nem nehéz kiszámolni, hogy egyetlen szabadságra történő utazás alkalmával tengerészünk kerek egy hó­napot töltene úton. Az ott­hon töltött esetenként tíz nappal együtt ez évente ké­rőkén négy hónap távoOétet jelent. Hogy érttefess eneEOflfet ne fejezzük be apropó nélkül, elmondhatjuk, hogy Roger Hammer bejelentete. hogy az idén karácsonyra kíván elő­ször hazautazni szabadságra, majd miután visszatér és el­tölt néhány hetet a norvég hadiflottánál húsvétira ismét .kirándul” Japánba, de on­nan visszajövet május végén igényt tart az első szolgálati év harmadik törvényadta sza­badságolására isi (Bunte IPusMerte) Középkori falvak Eger mm mm ®1 korul Kedves városunk, Eper — hasonlóan, mint most ha­zánk több más települése — tulajdonképpeni megszületé­sének ezredik évfordulójához közeledik. Ebből az alka­lomból önkéntelenül is so­kai foglalkozunk a réki idők­kel, a felettük elfutott év­századok gyakran ragyogó és szép, de bizony sokszor tra­gikus történetével. Egernek, a „dvitásnak” históriája már eléggé ismert, feldolgozott. Nem így azon­ban ez az itteni környék múltjára Vonatkozóan, ezért időszerű, hogy most erről, — ha csak kivonatosan is — megemlékezzünk! ★ AZ EGRI VÖLGYET a honfoglaló magyarság nem szállta meg nagyobb szám­ban —, itt a vidék ellenőrzé­sére kezdetben csupán né­hány kisebb katonai csoport helyezkedett el A X. század második fedótfil azonban már családi temetőkről is tudunk Eger környékén és ennek alapján fed keld tételeznünk, hogy ekkor a város közelé­ben új települések keletkez­tek. A XL században ■ egti völgy királyi bírtok vett. Is­meretes azt bogy L István ki­rály Egerben is püspökségeit alapított és az itteni királyi birtokból juttatott terüle­teket ea egyháznak. Az erről szóló adománytevedek azon­ban a tatárok vad dühössége 1241-ben megsemmisátetbe, ezért IV. Beda király 1261. szeptember 9-én új adomá­nyozást tett. ▲ vonatkozó oklevél néhány — bennün­ket most érdeklő — adatát az alábbiakban ismertetjük. Az egyháznak adományo­zott terűdet: a »Valii* Agrx- ensis” = az Egri völgy, a »Bél» nemesek földjétől” a mai MónoSbédtőd lenyúlt a szeroerei és fanmosd nemesek birtokáig, vagyis Szemeire és Farmos határáig A külön födnajzi egységként említett egri völgyben — vagy an­nak köziedében — azután a nirmKanomanyoK kosos* sze­repelnek. Fát- és ORuituiw — Félid­ős Alsó-tárkámy. Ezeken a neveken két hedység veit, de az utóbbi, elpusztult, vagy beleolvadt a másikba, amint a név is mutatja, hogy kel­lett A3aó-tárkánynak is ten­nie. Fetsempq — az T961-Sgön­Fetaémet község. Cívitas Agriensis = Eger városa. Tehem, Tphemer= Tiha­mér. Hajdan jelentékeny fa­in, Egeren akit Thala Mogor = Magyar Tálya, ma Kistádya. A régi név után ítédve a lakosság magyar volt és a falu ezál­tal lett megkülönböztetve a többi szomszédos helységek­től, amelyeknek lakossága bevándorolt német, vagy francia lehetett. Thala Nogh — Nagytálya, Moklar — Makiár, Zemholmh = Szihalom, Obon — Füzes­abony, Kerechen = Kere­csent, Ba.kcha — Bakla, Fe- dimus —Fedémes, stb (A többi ekkor felsorolt község már Egertől távolabb esett!) hanem Érdekes, hogy két olyan, városunkkal jó­formán szomszédos, „Eged alatti” falu, amelynek az ek­kori létezéséről már tudunk, nem szerepel a jegyzékben. Az egyik Ilyen Szőlőske — vagy különben „SzőUőcske” —, a másik Czegléd (egrie­men Cziglégy. -, ) — mindket­tő bortermeléséről nevezetes község. Miután elsoroltuk az egri püspökség bennünket most érdeklő egykori birtokait, még meg kell említenünk az egri káptalan középkori „jó­szágait” is! Ilyenek voltaik. Almagyar. Ez eleinte kü­lön helységet alkotott, de ké­sőbb, a XIV. században egyesítették Egerrel, és ek­kor nyert külön „vásárjo­got”. „Eger-Szalakn és „Tekse- SzaLok? —, valamint JSza- lóknak KMfaluja Kocs”, melytől örökölték nevüket a ma már Eger határához szá­mított Nagy és Kiskocs sző­lőhegyek. .. (A Hajdú-hegy- gyed szomszédos területek.) Ez volt a helyzet tehát Egeiben és Eger környékén az itteni birtokokat, falvakat Illetően, a XV. századig. Igen, adefig általában szép és jó idők jártak felénk- bené­pesült az egész vármegye, Mátyás király halála idején például 11 várat, 15 várost és mintegy 22 falut számol­tak itt ősszel A TRAGIKUS MOHÁCSI vészt kővető török hódítás azután romba döntötte az ősi település minden jóságát. A törökök 1544-ben kezdték magukat befészkelni Heves megye területére, ékkor fog­lalták ed Hatvan várát. 1544 —1549. között a megye teljes egészében — Eger és Szarvaskő várát kivéve — török hódoltság lett. Az öt­venes harcok során egyre­másra hamvadtak és nép te- lenedtek él Heves megyének korábban sűrűn lakott telepü­lésed. 1549-ben már lakat­lan, elhagyott falvakat talá­lunk Eger környékén is. .. Az 1552. évi nagy egri várostrom során újabb fal­vak égtek le és váltak nép- lelenek.kó vidékünkön, így Felnémet, Nagytálya. Mak­iár, Bakta, Szalók, Kocs es több kisebb település. A kö­vetkező évtizedek azután csendesebbek lettek ugyan, és az elpusztult helyeknek egy része valamennyire új- • jáalakutt, de az élet ekkor sem hozott itt sok örömet, hiszen a törökök például rendszeresen rabolták a fal­vakból a fiatal fiúikat, lá­nyokat, asszonyokat... 1596 őszén pedig a tőrök sajnos elfoglalta Eger, Szarvaskő és Sírok várát is és ezzel Heves megye egész területére rászakadt az Ide­gen uralom. A török földes­urak később, 1610 táján ked­vezményekkel próbálták ugyan a csaknem teljesen la­katlanná vált Felnémet, Makiár, Tihamér elmenekült lakosságát visszacsalogatni, de ez nem sok eredménnyel járt, a falvak elhagyatottak maradtak és még 1655-ben is a megye lélekszáma alig ment nyolcezerre. Eger vára azután 1687. de­cember 17-én szabadult fed a török uralom alól Amilyen örvendetes vodt azonban a felszabadulás, olyan szomo­rú dolog, hogy a vár körül- zárolása idejében, majdnem egy éven át, ennek a vidék­nek a falvait a szó szaros értelmében pusztították az ostromló hadak, már csak azért is, hogy ott az esetleg kirohanó törökök élelmiszer­hez ne jussanak... VEGRE 1711-BEN a Rá­kóczi-szabadságharc utár a szatmári békekötés mégis lezárta a közel két évszázad­ra terjedő nehéz háborús korszakot. Nehéz, szomorú évek voltak azok, hiszen kö­zel negyven megynékbeli né­pes település semmisült meg. és azután csak mint. puszták, majorok tartották meg ne­vüket a mai időkig! Hevesy Sándor A Szputnyik legújabb száma Ä Szputnyik című népsze­rű szovjet folyóirat decem­beri száma, tekintettél a szovjet állam megalakulásé­nak 50. évfordulójára, Nyi- kolaj Podgomij szovjet' ál­lamfő cikkével jelenik meg. A Legfelsőbb Tanács Elnöki ségének elnöke ismerteti a szovjet állaim megalakulását és fejlődését A Szovjetunió állami cí­Harfagre hajó fedélzetén. Mi- vwwwwww— vei. semmiféle kervenyeaes, < Olvassa a QLkpAjuííiűt siránkozás nem segítet, Ham- < mer kénytelen volt kibékülni í sorsával, hogy három évig < angyalbőrt viseljen. Időközben azonban némileg 5 megváltozót a hangulata, s< ugyancsak jóízűket nevet aj markába. A norvég katonai« térvények értelmében ugyan- < is a tengerészetnéi szolgáló« katonáknak joguk van a had- < sereg költségén évente há-j romszor hazautazni szabad- < ságra. Rogers Hammer sza­bályos rendőrségi bejelentő-j vet ellátott lakhelye pedig j Jokohamában van. ■ Minden 5 egyes hazarepülése a katonai; parancsnokbagnak tízezer ko-j rónába kerül. így hát az oslói j admiralitásnak ugyancsak j mélyre kell nyúlnia a zsebé­be. ha eleget akar tenni sa­ját törvényes kötelezettségei-< nek. Egy szemfüles katonatiszt a 5 szabadságolásokról szóló tör-< vény paragrafusai között < böngészve egy még érdeke-« sebb előírásra bukkant. Ez J arról szól, hogy az ilyesfajtái katonaszabadságokra a legol-« csóbb közlekedési eszköz leg­alacsonyabb osztályát veheti^ igénybe a tengerész. A jelen« esetre vonatkoztatva a gya-J korlatban ez azt jelentené.; hogy Harald személyvonat) másodosztályán utazhat haza) Ar/starh Sinkel: t ej l&Ld — Beutalót kaptam a hold­ra! — Gratulálok! — Holnap reggel indulok és tíz óra múlva már ott is leszek. „Barátság” kristály- palota, 3. sz. épület, 4233. szoba Ibolyalila csillagos ég, tiszta mesterséges levegő, menyei csönd! — Minden a legmodernebb technika szerint. — Ki hitte volna akárcsak néhány évvel ezelőtt is? Az ember a világűr ura lett. — Igen, persze... Csak­hogy a kristálypalota jelen­leg nagytatarozás alatt áll. — Hogyhogy? — Szétverték. — Kik? — A beutaltak. — De miért? — A pia... — Oristenl — Igen. Először a techni­kára Ittak. Aztán a kozmosz­ra. Aztán a barátságra. Er­re aztán addig ittak, míg ve­szekedéssé fajult a dolog. — Még a holdra is vodká­val járnak? T- Hogy a fenebe ne! Hát miféle üdülés az, vodka nél- < kül! — Íme, az ember'.'.l — Hát igen. Könnyebb a< kozmoszt legyőzni, mint ön- < magunkat. Fordítottal merét bizonyára mindenki ismeri, de a címer keletkezé­sének történetét már nem. Á Szputnyik 12. száma erről is ír. A folyóirat bemutatja «ol­vasóinak a szovjet szövetsé­ges köztársaságokat. Képest kapnak az egyes köztársasá­gok lakosságáról, tudomás nyáról, kultúrájáról, meg­tudhatják, hogy melyik köz­társaságnak milyen az álla­mi zászlaja, milyenek az ér­dekesebb népviseletek. Elkalauzolja olvasóit » Szputnyik a Krasmoj arszka vízi erőmű építkezéséhez, 'a szamotlori olajkutakhoz. Be­számol arról, hogy a moszk­vaiak kit tartanak ma a leg­népszerűbb írónak. A folyóirat szerkeszt® gondolnak azokra is, akik szeretik a verseket Tizenegy ismert szovjet költő művei­ből adnak ízelítőt A szov­jet tájképfestő iskola művei­ből és a Tretyakov-képtár gyűjteményéből számos rep­rodukcióval kedveskednek azoknak, afc& a festészetért rajonganak. A sportrovat a Scwvjetunk>- ban, rendkívül népszerűvé vált „szambo”-ról, a japán dzsudóhoz hasonló önvédel­mi sportágról ad ismertetőt. A „Könyvespolc” Fjodor Morgun ukrán agronómus „Kenyér és emberek” irodal­mi jegyzeteit közli arról, hogy a kazahsztáni szűzföl- dekeí hogyan hódították meg. (KS) Mimimig Zahemszkyné Vándor Arma \ 1972, december 5.» kedi j|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom