Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-05 / 286. szám

A személyes kapcsolat a jó együttműködés alapja Beszélgetés a medvénkben járt csuvas delegáció vezetőjével megfordult önöknél. A ma­Cementcsövek nyomán a Mátrában A Csuvas ASZSZK főváro­sának. Csebokszárinak négy­tagú küldöttsége egyhetes Heves megyei itt-tartózkodá- sa után vasárnap elbúcsúzott vendéglátóitól. Elutazásuk előtt G. P. Jovaljov, a Cse- bokszári Városi Pártbizottság első titkára, a delegáció ve­zetője, rövid interjút adott munkatársunknak. — Az útravaló — mondot­tá —, amit idejövet kap­tunk. egyértelmű volt: ba­rátokhoz jövünk. Erről be­szélt mindenki, aki eddig gam részéről még első ízben jártam most Magyarorszá­gon, de van már sok isme­rősöm, akiket Csuvasiában annak idején köszönthettem, így hát... valóban barátok­hoz érkeztünk. — Milyen tapasztalatok születtek a látogatás során? — A legfontosabb az, hogy valahány üzemnél, vállalat­nál megfordultunk, min­denütt a munka nagy inten­zitásával találkoztunk. Külö­nösen megragadott bennün­ket a termelés kulturáltsá­ga, a műhelyek esztétikája, tisztasága, vagy a dohány­gyár magas fokú gépesíté­se, a termelés automatizá­lása. A sok élmény közül hadd említsem meg itt ép­pen a dohánygyári látoga­tást követő kultúrműsort: rendkívül mély benyomást tett ránk az a tény, hogy a népi kultúrának milyen nagy a szerepe, s milyen népes szimpatizánsainak a tábora. A műemlékvédelemmel kap­csolatos tapasztalatainkról is csak jókat mondhatok. Oda­haza okvetlenül beszámolok majd az építőipari munka jó minőségéről is; ezt a Cse- bokszári lakótelep építkezé­sénél tapasztaltuk, ahol egyébként — ezt talán mon­danom sem kell —, otthon éreztük magunkat... — A két terület kapcso­latainak bővítéséről milyen elképzelések születtek? — A személyes kontaktus kialakítása a legjobb alap az őszinte, baráti együttműkö­déshez. Sokszor találkoztunk a városi pártbizottság és a városi tanács képviselőivel, s megegyezés született a ba­rátság további elmélyítését szolgáló kérdésekben. A vál­lalatok és különböző intéz­mények továbbra is keresik a kapcsolatot a két terület között, ahol pedig már léte­sült konkrét együttműködési megállapodás — mint a Fi­nomszerei vénygyárral, vagy a tanárképző főiskolával —, természetesen tovább foly­tatják a közös munkát. Az együttműködés formáit már a kapcsolatot létesítő intéz­mények határozzák meg. Az élsőséget mindenkép­pen a magáénak mondhatja a vállalkozás. De furcsaságát két dolog is magyarázza. Az egyik: szennyvíz elvezetésére szövetkeztek a tagjai, ami eléggé szokatlan. Beszélni sem nagyon illik ilyen „gusz­tustalan” témáról. De a reali­tások vaskossága, a környe­zetünk szennyezettségének már-már veszedelmes mér­téke félrelöki esetleges finy- nyásságunkat. A másik: hegy­vidéken ilyen munkára még nem vállalkozott eddig sen­ki. Kivéve a matraháziakat, ahol a SZOT igazgatósága vitte a vezérszerepet. Köztük is Nemes Zoltán főkönyvelő szorgalmazta a legjobban a társulás megalakítását, hi­szen ő a pénzügyek oldaláról mérte fel a megoldás fontos­ságát. Nem csoda, ha őt vá­lasztották meg a társulás el­nökének is. Önmagát növelte Kezdetben volt kilenc tag­ja a társulásnak. Mindez 1969-re jellemző. Ügy indul­tak, hogy Mátraházán a SZOT és a környéke szeny- nyezett vizének az elvezeté­sét oldják meg. Egy év múl­va már a Honvéd Üdülő és a Sástó is a többihez csatla­kozott. Elég sok vitát kavart a Tüdőgyógyintézet csatlako­zásának biztosítása, amelyre végül az Egészségügyi Mi­nisztérium felhatalmazásának megszületése tette ki a pon­tot. Igaz, tizennyolcmillióiról' is s2» voh, ami szép kjssam­<rta. A Sástó és Mátrafüred kö­zötti szakasz csatornázását a Gyöngyösi Városi Tanács vállalta magára. A derítő kérdésében megtalálták a legésszerűbb megoldást. A már meglevő mátrafüredi tisztítót bővítették ki, ami sokkal kevesebbe került, mintha a társulás új derítőt építtetett volna. Még egy nyitott kérdés ma­radt: mi lesz Kékessel? En­nek a most készülő rendszer­nek a teljességét csak az biz­tosítaná, ha a kékesi Állami Gyógyintézet is a tagok so­rába lépne. Akkor válna ez az egész hatalmas mátrai térség egészségügyileg védet­té. Előbb-utóbb ennek is be kell következnie, hiszen min­denféle pénzügyi számítgatá- soknál sokkal fontosabb a közjó érdeke. Már úgy ké­szülnek a csatornák, hogy rá­juk lehessen majd csatlakoz­tatni a kékesi ágat is. Hát­ha az Egészségügyi Miniszté­rium itt is belátja: ebben az ügyben a példaadás kötele­zettsége is rá hárul. Árkok szalagja Kutya nehéz m-unkát kell végezniük az egri székhely - lyel működő Észak-magyar­országi Vízügyi és Közmű­Nem gáncsosfcodott az er­dőgazdaság sem, amikor a munkák miatt soron kívüli fa. kivágásokat kellett elrendel­nie. A kiszolgáló út helyét is biztosítani kellett ezzel. Le­het, hogy a munkák befeje­zése után ez a. belső út a tu­risták kényelmesebb sétáit is segítheti majd? Jut eszünkbe itt a kérdés. Harm ncötmül ó A csatornarendszer hossza túlnő majd a 7600 méteren. Csupán a füredi tisztítótelep bővítésére nyolcmilliót fordí­tottak. Azt is elmondja Tel­kes Tibor műszaki vezető, hogy a gerincvezeték több mint/ 35 milliót emészt fel. A rákötések újabb . összegeket követelnek. A pártcsoportbizalmi Szászt Károly élete érdekesen alakult a komlói Május 1. Termelőszövetkezetben. Illetve nem is . csak a Május 1-ben, hiszen, amikor 1955-ben leszerelt a katonaságtól, akkor több kis termelőszövetkezet ' volt a faluban. S csak négy év múlva, 1959-ben alakult meg a faagy szövetkezet. Szászt Károly az egyesült gazdaságban először növény- termesztési, később állattenyésztési brigádvezető volt, ké­sőbb bérelszámoló, 1963 óta pedig könyvelő. A számok, az elemző munka érdekesebbnek bizonyult a közvetlen ter­melésnél, s a számok varázsa még most is, vagy talán egy­re inkább bűvöletében tartja. Egy dolgot azonban lassan már másfél évtizede töret­lenül folytat, 1959 óta pártcsoportbizalmi Szerinte nem olyan nagy feladat ez, de szívvel, lelkesedéssel csinálja. Ha arról van szó, kiküldi az értesítéseket, hogy most taggyű­lés lesz, minden hónapban kiosztja a tagbélyegeket, eloszt­ja a különböző pártkiadványokat, mozgósít a rendezvényeké re. Nagyjából ennyi a konkrét feladata, ami kézzelfogható, de munkájának nagyobbik fele mar nem mérhető egyszerű mértékekkel. Mert a pártcsoportbizalmi nem csupán ad­minisztratív teendőket folytat, hanem politikai munkás. Se­gít, hogy környezete jobban eligazodjon az eseményekben, megmagyarázza, hogy ez vagy az a döntés miért volt szük­ségszerű és helyes, igyekszik, hogy a kül- és belpolitikai események háttere is világos legyen mindenki előtt. _ — Érdekel a politika — mondja. — De az jó, hogy a szövetkezetben szinte mindenkit. Az embereket, igy közvet­lenül a mi pártcsoportunk tagjait is, élénken foglalkoztatta a nyugatnémet választási kampány, Brandték győzelme, az utóbbi időben pedig különösen a Központi Bizottság ülése és Brezsnyev élvtárs látogatása. Őszintén megmondom, ná­lunk kedvezően fogadták a Központi Bizottság határozatait. A pártcsoportbizalmi munkája ilyenkor megélénkül. Az oktatási év újabb feladatokat jelent. — Nálunk a szövetkezetben folynak a marxista kö­zépiskola előadásai, később pedig a téli tanfolyamra is sor kerül. A téli tanfolyamok előadásai az elmúlt években nagy érdeklődést váltottak ki különösen a mezőgazdasági, a jogi kérdések érintik itt közvetlenül az emberekei Szászt Károly estéi rendkívül elfoglaltak. Képesített könyvelői tanfolyamra jár, most tart a felénéi Aztán ott van a két nagyfia, az egyik 18, a másik 16 éves. Velük is kell foglalkoznia. Aztán még a háztáji, a sertésnevelés is időbe telik. — Az az igazság, hogy szeretem a munkámat és szí­vesen is tanulok. Nem érzem fáradságosnak. Mint ahogy a többi elfoglaltságot sem. Az ember, ha csinál valamit, csi­nálja szívvel, és akkor örömét találja benne. Ez a magyarázata annak is, hogy lassan másfél évti­zede csoportbizalmi K. K. Milyen változások lesznek a ■ vnydíjszabályakban XIII. A munkaviszonyban álló dolgozókra és az ipari szövetkezetek tagjaira vonatkozó rendelkezések KJ KAPHAT KORKEDVEZMÉNYT? A dolgozók társadalombiztosí­tást nyugdíjrendszerében az öregségi nyugdíjra jogosító kor­határ a férfiaknál 60., a nőknél az 55. életév. Ehhez a korhatár­hoz képest korkedvezményt káli­nak azok a dolgozók, akik hosz- szabb időt töltöttek el olyan — úgynevezett korkedvezményes — munkakörben, amely az emberi szervezetet fokozottabban igény­be veszt A RÉGI SZABÁLY Ez év december 31-ig ha­tályos rendelkezések szeri n t a korkedvezmény egységesen 5 év, és a férfiak csak akkor jogosultak erre, ha legalább 25, a nők pedig, ha legalább 20 évet dolgoztak korkedvez­ményre jogosító munkakör­ben. Kivételt képeznek az egy légköri nyomásnál maga­sabb nyomású légtérben dol­gozók, mert ezek 15 évi ilyen munka után kaphatják meg az 5 évi korkedvezményt. Ha a dolgozó rövidebb időt (pl. férfi 24 évet) töltött el kor­kedvezményes munkakörben, a -jelenlegi szabályok szerint korkedvezményt nem kaphat. AZ Ü.I SZABÁLYOK SZERINT MÁR TÍZ ÉV UTÁN IS JÁR KORKEDVEZMÉNY Az 1973. január 1. napjától érvényes rendelkezések sze­rint 2 évi korkedvezményt kap az a férfi, aki legalább 10 évig illetőleg az a nő, aki legalább 9 évig korkedvez­ményes munkakörben dolgo­zott. A korkedvezményes munkakö-ben eltöltött min­den további 5 évi, nőknél 4 évi munkavégzés 1—1 évi korkedvezményre ad jogot, így például az a férfidolgo­zó, aki melegüzemi hengerész munkakörben 20 évet töltött el, 4 évi korkedvezményt kap. Ez a dolgozó tehát 56 éves korában kérheti az öregségi nyugdíj megállapítá­sát; 30 évi ilyen munkavég­zés után a korkedvezmény 6 év, az öregségi nyugdíj tehát ebben az esetben 54 éves kor­tól jár. Nézzünk egy másik példát is: a nődolgozó 51 éves, és 20 éve dolgozik a textiliparban. E 20 év alatt 12 évig szövőnő volt. Ennek alapján 3 évi korkedvez­mény illeti meg, vagyis 52 éves korában, tehát 1973-ban, nyugdíjba mehet, függetlenül attól, hogy mikor dolgozott szövő munkakörben. Megfelelően módosultak az egy légköri nyomásnál na­gyobb nyomású légtérben foglalkoztatott dolgozók kor- kedvezményének a szabályai is. Itt 6 évi munkavégzés 2 évi, minden további 3 év pe­dig 1—1 évi korkedvezményt biztosít a dolgozónak. A KORKEDVEZMÉNYRE JOGOSÍTÓ MUNKAKÖRÖK jegyzékéről A jelenleg korkedvezményre jogosito munkaköröket több mint 20 éve készített jegyzék tartalmazza. A 20 év alatt a népgazdaság szerkezeteben szá­mos változás történt. Az egyes munkakörökben a technológiai eljárások is lényegesen megvál­toztak és űj iparágak keletkez­tek. A jelenlegi jegyzék alapján ezen kívül, mivel az egyes-mun­kaköröknek csak az általános elnevezését jelöli meg . és nem tartalmazza a munkakörök le­írását sem, a korkedvezményre jogosító munkakörök megálla­pítása a gyakorlatban sok prob­lémát okozott. Ezért a jegyzék nagyrészben korszerűtlenné vált, elavult Az új jegyzék, amely a Ma­gyar Közlöny 1972. november 2-i számában a 35 1972. (XI. 2.) MT számú rendelet mellékleteként került közzétételre pótolja az említett hiányosságokat. Ez a jegyzék a munkaköröknek nem­csak az általános, hanem a kü­lönböző üzemekben használatos elnevezéseit is feltünteti, így pél­dául a hengerész általános meg­jelölés mellett, mintegy 7« kü­lönböző — a gyakorlatban hasz­nált — elnevezést sorol fel. Tartal­mazza továbbá á munkakörök műszaki leírását is és megjelöli, hogy a munkakör a népgazdaság egész területén, vagy melyik ágazatában ad jogot korkedvez­ményre. Néhány új munkakör­rel is bővült a jegyzék. így pél­dául 1973. január 1-től kiterjesz­ti a korkedvezményre való jo­got a fúrótorony, olajbányászat, a csatorna- (zárt) karbantartás, a textilipar, a közlekedés, a sü­tőipar, a hűtőház egyes munka­köreiben foglalkoztatott dolgo­zókra is. (Ezeket eddig a kor- kedvezmény nem illette meg.) A KÜLÖNBÖZŐ KORKEDVEZMÉNYES IDŐK EGYBESZÁMÍTÁSA A korkedvezményre jogo­sító különböző munkakörök­ben eltöltött időket egybeszá­mítják. A külföldön eltöltött időnek azonban csak azt a tartamát lehet az új szabá­lyok szerint is számításba venni,, amelynek során az igénylő bányában, föld alatt dolgozott, a jegyzékben fel­sorolt munkakörben. Ha az igénylő egy légköri nyomásnál magasabb nyomá­sú légtérben, és egveb kor­kedvezményes munkakörben is dolgozott, éhhez az időhöz — az új szabályok szerint — az egy légköri nyomásnál ma­gasabb nyomású légtérben eltöltött minden 30 napot 5° nappal számítják hozzá. A KATONAI SZOLGÁLATBAN ELTÖLTÖTT IDŐ FIGYELEMBEVÉTELE A fegyveres erők, illetve fegyveres testületek hivatá­sos állományában eltöltött szolgálati időnek korkedvez­mény szempontjából való el­ismerésére eddig csak a fegy­veres testületi saabályok biz­tosítottak lehetőséget. Ezeket a rendelkezéseket most a dolgozók társadalombiztosítá­si nyugidíjáról szóló jogszabá­lyokba is felvették. így a fegyveres erőknél, illetőleg fegyveres testületeknél a hi­vatásos szolgálatban tényle­gesen eltöltött vagy abba be­számított időt. ha a nyugdí­jat a dolgozók társadalom- biztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerint állapítják meg, korkedvezményes idő­ként kell figyelembe venni, ha a hivatásos szolgálat nem jogvesztéssel (lemondással) 1954. szeptember 30-a után szűnt meg. A fegyveres erők és fegyveres testületek to­vábbszolgáló állományában, valamint hadkötelezettség alapján katonai szolgálatban töltött vagy ezzel azonosnak tekinthető idő beszámítására vonatkozó szabályok, válto­zatlanok maradtak, tehát ezt az időt abban az esetben le­het a korkedvezmény szem­pontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőzően és követően 30— 30 napon, belül a jegyzékben felsorolt munkakörben dolgo­zott. A KORKEDVEZMÉNYRE JOGOSULT DOLGOZÓ MIKORTÓL KAPHAT ÖSZTÖNZŐ NYUGDÍJPÓTLÉKOT A korkedvezmény új szabályai kihatnak az Ösztönző nyugdíj­pótlékra is. A jelenlegi szabá­lyok szerint ugyanis korkedvez­mény alapján igen kevesen igénylik az ösztönző nyugdíj- pótlékot, mivel ahhoz férfiaknál 25 évi korkedvezményes munka­körben eltöltött idő, és az 55. életév betöltése, nőknél pedig 20 évi ilyen munkakörben eltöltőt* idő, és az 50. életév, betöltése utáni továbbdolgozás szükséges. Azok a dolgozók, akik , ennyi időt nehéz munkával eltöltöttek, általában ösztönző nyugdíjpót­lékra nem tartanak számot, ha­nem igénybe yeszik a korked­vezményes nyugdíjat. AZ ŰJ SZABÁLYOK SZERINT minden olyan dolgozó, alti bármikor legalább 10 évet (nő 8 évet) korkedvezményre .jo­gosító munkakörben eltöltött és nem veszi igénybe a kor­kedvezményes nyugdíjat, ha­nem tovább dolgozik, a kor­kedvezményes korhatára el­érése után munkában töltött évei után ösztönző nyugdíj - pótlék illeti meg. Az ösztön­ző nyugdíjpótlék az ilyen dol­gozót akkor is megilleti, ha a korkedvezményes nyugdíj­ra való jogosultságának a megszerzése után — a nyug­díj igénybevétele nélkül — már nem korkedvezményes munkakörben dolgozik. így például: nődolgozó, aki jelenleg (tehát 1972-ben) 51 éves és — mondjuk — 20 éve dolgozik a textiliparban. E 20 év alatt 12 évig szövő volt. Az új szabályok sze­rint 3 évi korkedvezmény il­leti meg, tehát 1973-ban (52. életévének az elérésekor) nyugdíjba mehetne. Ha nem megy nyugdíjba, hanem to­vább dolgozik, az 52. életévé­nek a betöltését követően — akár szövő, akár más mun­kakörben — munkában töl­tött minden teljes év (min­den 365 naptári nap) után a nyugdíjkiegészítésen kívül ösztönző nyugdíjpótlék is megilleti. ífOÍgÉBtíJíM - . J Á jövőnek is Kiszámították, hogy a Mart­ra fejlesztésének távlatait is figyelembe véve: legalább kétezerig minden kívánalom­nak megfelel majd a szenny-' vízcsatorna-rendszer, amit a Vízmű Vállalat gyöngyösi üzeme vesz majd át. Tréfásan jegyezte meg Ne­mes Zoltán: talán a társulás ezzel a vállalkozásával beír­ta a nevét a Mátra történeté­nek a könyvébe. Hogy mennyire újszerű és ritka megoldást alkalmaznak a társulás tagjai, bizonyítja a megmutatkozó érdeklődés. Külföldről, jó nevű üdülőkor zetekből érkeztek már töb­ben a mátrai munkák meg­tekintésére. Mindenre kíván­csiak voltak ezek az embe­rek, és nem győzték hangsú- •' lyozni elismerésüket is. Hogy végül is mi lesz » haszna ennek a most folyó munkának, amit 1974 nyará­ra terveznek befejezni? Elég csak annyit mondani a kér­désre: ahogy ma nem lehet a Mátra belső részében foly- dogáló ^patakok vizéből inni, mert azok fertőzöttek; ha el­készül a csatornahálózat (a Kékestől Mátrafüredig), ak­kor a turisták' ismét kortyol­hatják a hegyi patakok kristályos vizét, jóízűen, a fertőzés veszélye nélkül. Erről van szó: az egészsé­günkről. G. Molnár Ferenc 1972. december 3* kedd t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom