Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

AAAfi A sagy sszbeszA *j^»»ycgsfe gé&a a fete agahtwcfe aagyságs, a EV <=*=■ ®3 <örfffitefe feesa*«& ' «fea^atass a halóéi és eetim!sé& tÜdtKW Műk * _ Mi, ji mi ——_ = JBggssy^ £0^*8 géas? * fesrdcsí» a b4 «=> Sgy essfceisAs^g mtedasj?^ Kés* — mondta ímmiskás&a a férfi és gyorsas as érájára aé= estío.. Még egy és* vétó as&° «afesr éj£étó^ X IBLHEfSXlS» ÜNNEPI CSÜCSFORGALOM = TeSJ* srsm., MW A m —* szépsége mü-tk As estté tik n-uétt. Majd, hs agy fives magyar őszUsaraeklé eiyaa esép és kávásamé less címkével, palackkal együtt, mim egy gö­rög Metas» kenyai, undorral logok aram dfordulal a maae- W, mint oiyantől... — Ctaa, segíts — tauSSeMa aémftlten Csemcsegi, mik« a földre tántorodott... — Egy frászt — mondta as Or és elfintorította as orrát, Nem szerette, ba hivat törköly­|-ay]iyik-£1'- ' — Ali ah serit»! — mondta as Igazhitű, amikor másodszor esett át a tevén, fel If ipa szít odni akarván reája ... — Hogyan segítsek* te eetot* »élek, hiszen nincs ts tevéd — csóválta meg a fejét Allah és rákacslntott egy éppen nna iá­im hunra... * = ApokámS — ásó» a n*. — Miért nevez ez apukáiénak, hiszen nekem nines la lá­nyom? — tűnődőit a férfi, mi­közben befordult a sarkon. AV- Mtőlag es veit a világ lego*to­▲ KÍVÁNCSI 00 00 00 uk FÉRFIAK STB-1 9 • Jaj A % hé- ^ •s /jT ­C 1 . Li ___^(ti SZILVESZTERI LÁTOMÁS ;.. én Szivem, kikérem ma­gamnak a gyonúsítga- tást. Én csak kóstolok. Nagyon jól tudod, hogy nem szoktam tu­si... Jó, akkor alig szoktam inni és most sem iszom. Kóstolok. Meg keü kóstolni, nem, hogy végtére is mivel kínálod meg vendégeidet? A bort, azt igen, azt megkós­toltam a pincében, de azt a bort, amit pa­lackba vettem, még azt nem kóstoltam meg ... Égy pohárral szívem. Mit egy po­hárral? Egy kortyot! Jó Szívem, majd akkorát kortyolok, mint egy balkáni ger­le ... Képes lennél az év utolsó napján meg­fojtani, megfullaszta- ni. csakhogy ne hor­goljak ruKjyot. Hát <jy ilyen nagy darab iórfi mekkorát kor­tyoljon? Ez nem az... Ez a demizsonból va­ló vörös bor volt Nem, Szívem, a pa­lackból csak most ön­tök, hogy megkóstol­jam. Csak a nyelvem lógatom bele az izé- ÍK&Ilua rajzai) éri.,. Megőrülök! Már Galambos SáhwBhr hs= moristával, vagyis önma-- gamma! ér végi beszélgeté­sen vettem részt, Hellyel kí­nálom magam, aztán felte­szem ss első kérdést: mi a vélemény« cs WÍ2-m esstsn- dőr®? — Takarékos ér volt, esést engedje meg, ho@r rövid le­gyek. A lentről” vidékre lá­togató hivatalé« embereket még mindig túl nagy eszem- faszommal fogadták odalent — És a vidéki® Pestre lá­togatókat? —’ Sok parasztembert lát­tam a Keleti és Nyugati pá­lyaudvaron aludni, mert nem kaptak szállodai szobát — A váróterem van olyan kényelmes, mint sok ládánk elhanyagolt szobája. — Ugyan, ne vicceljen! Egyéb észrevétel? — Ebben az esztendőben már szép számmal mentsfe orvosok vidékre. — Dolgozni? — Nyaralni. Ezért vidéken sok helyütt kitűnő as egészségügyi statisztika. —• Hogyhogy? — Ilyen körülmények között senki sem mer beteg len­ni. — Mily«s volt 1972-ben a parasztfiatalok Pestre ván­dorlása? — Erre csak egy rövid példát. Jártam egy Zala ran­gyei tsz-ben. Ott hetven éves volt a KlSZ-titkár. — Csakugyan? — Kit választhattak volna meg? ő volt a legfiata­labb a tsz-ben! — Ugyan, maguk humoristák, mindent eltúloznak. Búcsúzóul: mit kíván az olvasóknak 1973-ra? — Bortr, búzát, békességet, s mindehhez jó egész­séget! — Még csak annyit, hol tölti * nevenapját? — Szilveszterkor a sógoroméknál leszek vendégségben. Tíz perget késik az órájuk. — Ez mire jó? — Tíz perccel később lesz náluk éjfél, s fgy az es»> bißer fctrwáKH mmararf I Galambot Szilveszter A kősfolás a nyelvem se jó. Nagy! Jó, Szivem, le­vágatok belőle, mi­közben akkorát kor­tyolok, mint egy egér... Nem fehér egér, hagyjuk az ot­romba célzásokat... ...Hány fajtát? Miért örültem volna meg? Egyszer van egy esztendőben szilvesz­ter, az év háromszáz­hatvanöt rumból áll, a borkészletünk meg csak háromból... De van pálinka is, meg konyak is. Á, de­hogy sok. Két liter pálinka, barack, azt hiszem, meg cseresz­nye, úgy vélem és Lánchíd konyak, de csak egy üveggel, vé­lekedem rá .., De mindjárt megnézem, jó Szívem? Hogyhogy ne nézzem meg? -És, ha itt lesznek a ven­dégek és én csak úgy vaktában nyúlok az üvegért, és azt sem tudom, hogy mit ön­tök nekik? Képes len­nél nevetségessé tenni engem a vendégek előtt, mert neked nem fontos, hogy a férjed­nek tekintélye le­gyen ... Na és aztán, persze, hogy kibontot­tam. Nem vagyok én varázsló, hogy dugón keresztül kóstoljak, trillárom haj... ... hogy ne vigyo­rogjak? Pompás ez a kis pátézkácska... Miért ne vigyorog­nék? Aranyos és meg­értő feleségecském van... Pompás pálin- lcácskám... Hogy mi­ért kicsinyítek úgy, mint az oroszok? Eszembe jutott, hogy hoztam a biztonság kedvéért egy üveg vodkát is... Anyu­kám, ezt kóstold meg, ezt a remek cseresz­nyét. Pardon, Szívem, ez a konyak volt, amit megkóstoltam... De szép évünk volt anyu­kám, Szívem, de gyö­nyörű évünk... Ugyan, hagyd már még egy pillanatra a kezembe ezt az üve­get ... Azt.., Ezt... Azt is, meg ezt is. Mit kapkodol? Még össze­rázód nekem az italt, kis menyecském. Em­lékszel, amikor... Hogyhogy nem emlék­szel? Nem emlékszel, hová tettem a demi- szont? Nem a demi- zsont, az üveget? Mit ittam meg? Mikor it­tam, én üveget Buta­ság. Gyere, hadd csó­koljalak meg szerel­mem ... legyél a fele­ségem és az anyám is egyszerre, mert nekem ágy fáj a lelkem... Hej, de édesanyám, jöjjön ki a piacra... De igenis van ilyen népdal. Én vagyok • nép és én dalolok, hol « vodka? Eejuh- nyem .. . Sz a volgai vodkások dala... Hadd kóstoljam mega Volgát is? clök már édes szerelmem, ülök, csak egy csókocskát, meg kortyocskát, olyan kicsi kortyot, mint a galambocs- ka ... Mert, sej de fe­hér galamb iszik a fa­lu felett... — ... Űjuj s fe­jem .... A vendé­gek? — A vendégek? Az idei vendégek egy órá­ja elmentek már, te szerencsétlen... — Miért, hát mi van most, mennyi az idő? — Mennyi? Reggel hat óra! Érted. Reg­gel hat óra. És 1974. Részegen átaludtál egy egész esztendőt (egri) SZILVESZTERI VIGLFESZTIV! L PÁRIZS — Népi tudnál egy jó főorvost ajánlani Mireille? — Mi bajod van, drágám? — Semmi, csak férjhez akarok menni.,, BERLIN — Berontottam a főnökhöz, sz szzielm csaptam, és kértem, azonnal emelje fel * fizetésem. — S mit szólt a főnök? — Semmit. A büfében volt.. YARSÓ ' Az ifjú térj barátainak mutogatja •*- küvői képeit. Egyik barátja megkérdi: — Mondd, miért álla* olyan mássá* a feleségedtől? — Azért, hogy h» Átválnak, kettévág­hassuk a képet... RÓMA Egy hölgy egy fajku^ár# afkawdk, és megkérdi az eladótól: — Ez a kutya vaiétean olyan öókaiá származású? — Annyira az, asszonyom, hogy hé hs szélni tudna, ss ömssL ss v«lem mm állna szóba!... ­BUKAREST — Szeretném meaievíUaími m éfúmet. Mennyibe kerül? fc- Mi a baja? — Fogalmam since) — Hetvenöt lej!... NEW TORS — Megmondtam a lányomnak, hogy hs ralakí meg meri csókolni, agyonlövöm a* Illetőt — S erre ő? — Azt mondta, hogy akkor ««gyek gép­fegyvert ,.. FRANK. PURT A repülőgép motorig. efcpaaaHk. A gép ra- bánni kezd, s a rémült utasok között egy­ezerre megjelenik a pilóta, ejtőernyővel fel- szerelve, ugrásra készen, —- Ne aggódjanak késem — mondja, = Segítségért megyek,— BELGRAD — így hölgy eélogsi m äp&txsZgbe&s —■ Nem tudom milyen dm ke&, de a$®= eeoftg sarka legyen, — Mihez akarja viselni? — Kaparni, kövér é&eremssesséShsa-öl mumos-Amm A* egyik Bnenos-Alres-I mosi pénztári­ké* odalép egy revolvere* férfi: — Nem tetssik • fiám. seaeim. Id« a teMBaávail«»« RTűn* A beiegásms teljeses tespóíyátt tArtj tótnak, —Ez a* a bovoló, akit elütött egy mo­toros? — kérdi az ügyeletes orvok Mire a nővérke: — Nem doktor úr, « **. a taotaro«, skit «•ütött egy besold,... BEC* WelefonbeeeSlgetéa. Féffthangs — Nagyon haragszol rám, kedves? Női hangi = Igen, Rögtön szakítanék veled, ka mem lesnél s legjobb bar&nsm férjei ATHEN ' Egy idős nénit, akt életében még nem ívott szeszes italt, rummal kínálják meg. Megkérdezik täte, hogy ízlett-e? « . * — Pontosan olyan íze van, mint annak az orvosságnak, amit szegény férjem hasz­nált életének utolsó harminc esztendejé­ben .,. ZÜRICH Az autójavítóban mondja egy izgatott férfi a vezetőnek: — Rossz a kocsim fékje, kérem, javítsák meg. — Rendben, uram, a hét végén meglesz, — Hamarabb nem lehet? —■ Nem, aram, nézze mennyi koesi vá­rakozik itt! — De nekem nagyon sürgős utam van! Mire a vezető dühösen: — Ha sürgős az útja. uram. akkor minek magának fék? ... STOCKHOLM Egy vendéglő esaposáhos odarohaa egy férfi és est kiáltja: — Hé, csapos, három konyakot ide, de gyorsan, mielőtt kitör a balhé! A csapos odaadja a konyakot, megvárja, míg a férfi kiissza, azután megkérdi t — Milyen balhé tőr ki? — Hát abból less zűr, hogy nekem nine* egy vasam sem!.,. Révén* Tibor gyűjtéséből

Next

/
Oldalképek
Tartalom