Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

Mennyit dolgozik egy pedagógus ? A válasz egyszerű. Sokat. Ezt mindenki tudja, ezzel mindenki egyetért. De meny­nyi az a tok? Erről már ke­veset beszélünk, még szak­mai berkekben is Ez annál inkább furcsa, mert a pe­dagógus munkája valamilyen formában mindenki számára fontos, hiszen tanítóinkon, tanárainkon múlik, hogy mi­lyen emberré nőnek az egy­mást követő nemzedékek, rajtuk áll, hogy miként sajá­títják el a humán és reál tu­dományok alapjait, elsősor­ban tőlük függ, hogy vérükké válik-e a munkaszeretet, hogy miként kötődnek a ha­zához, a néphez, ők alapoz­zák tudatukban a« új világ­nézetei. Ha ezt látjuk, tudjuk, akkor már senki számára nem le­het közömbös, hogy mennyi az a sok. Nem, mert az em­ber nem gép, teljesítőképessé­ge vek, teherbírásának határa van, s ha ezt huzamosan túl­lépi, akkor e mennyiségi több a minőséget sovanytí^t. Szabadidő ? Fehér hollói ElŐsaSe vémfík a M!wstó§= menyeket, nem lépve tói as iskola falait A heb kötelező óraszám 23 vagy lé. Látszat­ra nem tűnik soknak, valóján ban mégis ez. Az, mert ál­landó készenlétet, megerőlte­tő idegmunkát jelent Az ál­talános, a középiskolai tanár elvileg három vagy négy órát tart naponta, többnyire kü­lönböző osztályokban- Ezért a feladat is változik: más mód­szerrel, más fogósokkal keü operálni egy jó is egy gyen­gébb képességű osztályban, Ma már a technika betört — és ez nagyon helyes — az is­kolába is: szemléltető eszkö­zök seregével kell dolgozni, alkalmazni az egyre inkább elterjedő új módszereket Ezek már bizonyították lét- jogosultságukat: megkönnyí­tik a gyerekek számára a ta­nulást A pedagógus munká­ja azonban gyarapszik, még­hozzá wem is kevéssel. Ezek­re az órákra duplán kell fel­készülni. Mennyi idő ez dél­utánonként? A rendtartás szerint ugyanannyi, mint a délelőtt tartott órák száma. Igen ám, csakhogy ez nem mindig elég, mert az új mód­szereket el kell sajátítani, a körülményekhez idomítani, egyéni ötleteket, fogásokat ta­lálni. Különösen nehéz ez a falusi, a rosszul felszerelt ál­talános iskolákban, ahol a pe­dagógus, ha ambiciózus, arra kényszerül, hogy saját maga készítse a feladatlapokat, ma­mán sehol sem tanult, taní­tott módszereit. S folytatódik a sor, követ­kezik » kínzó papírmunka. Ettől különösképp az igazga­tóhelyettesek szenvednek. Né­hány nagyközségben az * szokás, hogy több iskola anyagi ügyeit egy gondnok­ság intézi, így aztán az igaz­gatóhelyettesek társadalmi munkában, „másodállásban” kissé gondnokok is, egyik tömbből a másikba könyvelik a nem egyszer filléres szám­lákat. Természetesen ők ve­zetik a túlórakh outatást, szá­mon tartják a helyettesítése­ket, fizetik hónap elején • béreket Érthető, hogy sokan panaszolják: elvesznek « pa- ptHengerben, a lélekölő admi­nisztráció elrabolja munka­idejük — napi nyolc óra! — nőmét. Arról csak ábrándos­nak, hogy figyelemmel kísér­jék, irányítsák, segítsék tan­testületük tagjainak oktató­nevelő munkáját holott épp ez lenne alapvető, legfonto­sabb feladatuk, tépjünk messt, t® ax isko­lán ! Ismét — ezúttal már tár­ad almi munkaként végzett —■ feladatok zömével találtas­sunk, Különösképp nehéz helyzetben, ve* a falusi peda­gógus, hiszen mindenben vé számítanék, majd mindent tőle várnak. Irányítja a KISE-es fiatalok munkáját, segíti a Hazafi a* Népfront községi bizottságának tevé­kenységét előadásokat tart, tanfolyamokat vezet tanács­tag vagy éppen társadalmi ta­nácselnök, felkészíti a diáko­kat a községi ünnepségekre, rendezi, írja a műsort So­kan propagandisták, munkás­őrök. Többen — természete­sen nem magas juttatásért — vezetik a kultúrházat a klub­könyvtárat, segítik a TIT munkáját Tegyük ehhez azt is, hogy a pénz mindig jól jön a ház­nál, mindig van mire költe­ni. Ezért a kevés szabad óra egy részét is lekötik a ma­gántanítványok. Akinek tudo­mányos vagy Irodalmi ambí­ciója van, az üres óráiban könyvtárakban böngészget esténként írógép mellé üt megközelítve teherbfrókepes- ségének végső határát Könnyítést, egyenlő terheket Meddig lehet ezt csinálni, mire vezet ez a megfeszített idegmunka? Előbb-utóbb — egyéniségtől, kitartástól, szí­vósságtól függően — kime­rültséghez. fáradtsághoz, fá­sultsághoz. Egy ember ennyi terhet büntetlenül nem visel­het a munka rutinná szür­kül, az ember feladtai rab­jává, s lassan-lassan — ez természetes következmény — hanyagolja egyiket vagy má­sikat Elvész az alkotás, a mindennapi teremtő munka semmivel sem pótolható örö­me. Nem egy pedagógussal beszéltem, aki már négy-öt túlórát is soknak tart, s haj­landó lemondani az ezért já­ró pénzről is, csakhogy pihe­néshez, lélegzetvételnyi idő- hős jusson. Sajnos — áss esetek több­ségében — nem lehet, hiszen e feladatokat valakinek el kell végezni. Az is tény, hogy — bár kisebbségben — vannak olyan tanítók, tanárok is, akik vonakodnak a többletmunká­tól, a tárnád almi megbízatá­sok vállalásától, miattuk, ér­dektelenségük miatt hárul a lelkesekre, as önzetlenekre több temúvalé, f-rev a kóros helyzeten kel- lene mielőbb változtatni Ez elsősorban az igazgatók fel­adata: meggyőző szóval, szer­vezéssel elérhetik, hogy tan­testületük tagjai megosztva vállalják «, tennivalókat. Er­re lehetőségük van, hiszen már — jó értelemben — gaz­dái iskolájuknak, s anyagilag is értékelhetik a törekvést. Persze a túlterhelés ettől fiiggetienül még túlterhelés marad. Lényeg» változás csak akkor lesz, ha a közok­tatás továbbfejlesztését meg­szabó párthatározat értelmé­ben a Művelődésügyi Minisz­térium kidolgozza a pedagó­gusberkekben annyira várt óracsökkentést Ha ez meg­történik, akkor a tanító, a tanár valóban hivatásának él­het, lépést tarthat szaktárgya fejlődésével, kísérletezhet, új, hatásosabb módszereket ku­tathat, mert Michelangelo — élve az Ember tragédiájából vett hasonlattal — nem arra termett, hogy sorozatban széklábakat faragjon, hanem m carrarai márványtömbből m üalkotásakat teremtsen. Pécsi István Eredeti módon védik a szabadtéren elhelyezett szobrokat Deningrádban. Átlátszó maanyagburokkal látják el a szobrokat az időjárás viszontagságai ellen, így a téli sélá- hákal sem fosztják meg kedvenc szobraik látványától. (Tele foto — TASZSZ—MTI—Ktf A karácsondi példa Tilalmi táblák és a körtávlat. fTnAósttőnJetm A Közűn KÖZLEKEDÉS a gyalogosok és a gépjármű- vezetők két táborára oszlik. As utóbbiakat hivatásos szakemberek tanítják a for­galom rendjének ismeretei­re, a „gyalogos szakmát” el­sajátítani viszont úgyszól­ván negyedgőzzé! sem jön a segítség. Pedig hiába tartja be a szabályokat a gépjár­művezető, ha a gyalogosnak fogalma sines azokról... Minden nevelési-oktatási gondot nem lehet egyszerű­en az iskola, a pedagógusok ,nyakába varrni*, de a gyer­mek személyisége kialakítá­sának, nevelődésének egyik legfőbb fóruma természete­sen az iskola marad. És a* iskola, ha megfelelő segít­séget, támogatást kap — nagyszerű eredmények el­érésére kép» a helyes köz­lekedésre való nevelésben- oktatásban is. Ilyen összefogásból jött létre Karácsondón az Isko­lában a gvöngvösl járási Balesetelhárítási Tanács gon­dozásában működő közleke­dési úttörői árőr-képzés. A napokban egy délutáni foglalkozásra Ide látogattunk el. maid annak meghaúga- tása után az iskolai KRESZ- oktatásről beszélgettünk e munkában részt vevő peda­gógusokkal. Dobróka László igazgató elmondta, hogy bár a KREEZ-órákon való részvé­tel ajánlott, de nem köte­lező —, a nyolcvankét hete­dik- és nyolcadik osztályos tanuló közül hetvenen láto­gatják rendszeresen a fog­lalkozásokat A gyalogosok­ra, kerékpárosokra és se­gédmotorosokra vonatkozó forgalmi • rendszabályokat sajátítják itt el a gyermekek oldott hangulatú, szinte já­tékosan kötetlen formában, .AZ ŰTTÖRÖCSAPAT ve­setője, Dán Gyula, a képzés tulajdonképpeni céljairól in­formált Így derült ki, hogy kettős eredményt várnak. Az oktatás egyik pozitívuma, hogy hetven gyermek sajá­títja itt el tökéletesen a rá­juk vonatkozó közlekedési szabályokat Ezen túlmenő­en a kurzus végén megren­dezendő vetélkedő 20—25 legjobb szereplőjéből úttörő közlekedési járőrcsoportot szerveznek. A kis egyenru­hások iskolából jövet és me­net a forgalmat jelzőtárcsá­val Irányítva vigyázzák kis társaik, pajtásaik épségét A hangulatos, korszerű, ragyogó pedagógiai érzékkel megtartott óra emlékezetes élmény marad a látogató­nak. Megkértük László Fe­renc rajzszakos tanárt — aki megyei szakfelügyelői teendői mellett szívesen vál­lalta a KRESZ-oktatást is —, hogy összegezze a fog­lalkozások eddigi tapasztala­tait ' — Ló látni, hogy őrömmel jönnék Ide a gyermekek — mondta. — Természetesen vigyáznom kell arra, hogy alapossága mellett könnyed is legyen ezeknek a délutáni foglalkozásoknak a hangula­ta. Nagyon szeretik a KRESZ-totót, nagy derültsé­get váltanak ki » tréfás, „beugrató” kérdések. S ami­kor a mostanában annyit emlegetett és kárhoztatott „oktatásközpontúságot" száműzöm az órákról, a tan­tárgyi koncentráció sok ra­gyogó lehetőségére bukka­nok a KRESZ-oktatás sorás, A szabatos, pontos kifejezé­sek használata a szép ma­gyar beszédre nevel; az út­kereszteződések, a párhuza­mos közlekedés ismertetése során jó néhány geometriai fogalom felvillantására van alkalmam. Mint rajzszakos tanár viszont a tanóráimat igyekszem ezekhez a foglal­kozásokhoz kötni. A körtáv- lat megtanításának egyik pompás lehetősége éppen a különböző tilalmi KRESZ- táblák rajzoltatása. A papír­kivágások, rátétes munkák készítése közben felfrissítő- en hat és jól „bevésődik" egy-egy jól időzített KRESZ- fogalom. A KARÄCSONDI példa nem egyedülálló. Ä járásban Domoszlón is eredményesen működik ehhez hasonló ok­tatás. A gyöngyösi járás Bal­esetelhárítási Tanács közeli tervei között sok ilyen kur­zus beindítása szerepel éa a továbbiakban is sokféle mó­don, pályázatok kiírásával, vetélkedők szervezésével, ajándékokkal támogatja, ser­kenti a gyermekek KRESZ- tanulási kedvét. így tanul­nak meg gyermekeink ön­magukra, sőt másokra is vi­gyázni. T. Mányi indít fa intézze a sokszorosítást S még egy: a kísérleti okta­tás többszörös idegmunkát követel Igaz, a sikerélmény ! pillanatnyilag feledteti a fá­radságot, a visszahatás azon­ban később jelentkezik. Túlórák, funkciók, forint S ezzel még korántsem zá­rul a kör. Aki igényes — * a pedagógusok többsége az — \ mindenképpen lépést akar tartani a tudomány fejlődé­sével. Szakkönyveket, publi­kációkat olvas, ha máskor nem, akkor a késő éjszakába nyúló órákban. Ez már túl­zott lekötöttség. Megbízatás, feladat azonban bőven akad még. Vidéken ma is sok a túlóra. Ez ugyan plusz forin­tokat, de több munkát foko­zottabb megterhelést is je­lent. Nem említettük még a nevelés időre aligha szabha­tó tennivalóit, azt az átgon- dőlt, azt a megtervezett te­vékenységet amely áthatja egy Igényes pedagógus min­dennapi munkáját Ezért igyekszik lehetőség szerint megismerni diákjait, felmérni gondjaikat, családi nehézsé­geiket, keresni a megközelí­tés, az egyéni ráhatás jójor­őecembet," vasáru bit Fekete Sándor: LETE Herceg! Jószágigazgató. Ha a költő tapasztaltabb, előre tudja, mi vár rá. De talán az sem riasztotta vol­na vissza, mert annyira akarta már a boldogságot (vagy az új szenvedést...): Oh leányka, ha te nem szeretsz is, Engedd meg, hogy szerethesselek. Berta kisasszony megen­gedte. Hervadhatatlan érde­vei* a magyar szerelmes dalköltészet minden korábbi csúcsot meghaladó magaslat­ra emelkedett. Mindehhez Mednyánszky Bertának nem kellett sokat tennie — kicsit biztatta a költőt, alkalom- adtán háromszínű szalaggal átkötött bokrétát adott ne­ki, meghallgatta az Etelká­ról szóló s a régi kedvest az újjal egybeszövő elbeszélé­seket. sétálgattak olykor a gödöllői temetóUtfy a ha­raszti erdőben — s máris összegyűlt egy kötetre való vers — a Szerelem gyöngyei. A jószágigazgató úr nem avatkozott a dolgokba: egy kis irodalmi csevegés még senkinek sem ártott meg. De amikor a költő odáig me­részkedett, hogy levélben megkérte Berta kezét, a hercegi birtok kormányzójá­ból kitört az osztályöntudat és röviden, de határozottan visszautasította Petőfit. „Leá­nyomat sem színésznek, sem poétának nem adom, ezzel tartozom őseimnek” — va­lami ilyesmi állt az azóta elveszett levélben. A lecke megértette Pető­fivel, hogy társadalmi fa­lakba ütközött. Akinek az apja jó öreg kocsmáros, méghozzá elszegényedett kocsmáros, s ezt ráadásul versben világgá is kürtőit, épp a Berta dalokkal egy időben, azt csak tolakodónak tekinthetik a kastélyok vi­lágában. „Legyünk rabokból ismét emberek! A Berta-ügy után fokoza­tosan elkomorodott a költő világképe. Jókai Mórhoz írt versében ő maga pontosan jellemezte helyzetét: Percenként jobban-jobban el Sötétül láthatárom. Az irodalomtudósok több mint egy százada vitatkoz­nak azon, hogy mi okozta Petőfi most következő bo­rúlátó korszakát, a Felhők időszakát: az értetlen kriti­kusok támadásai, a szerelmi csalódás, netán testi-lelki betegségek? Vagy mind együtt? Nyilvánvaló, minél kevésbé szűkítjük le az okok körét, annál kevésbé egy­szerűsítjük a költő lelkivilá­gát. A Felhők verseiben ugyan­is nem csupán „keserűség” található, meg „borúlátás”, hanem nagyon is kemény és kegyetlen társadalomkritika: ftaa annyira a kait» >aa válságban, mint az a tár­sadalom. amelytől dühödt szenvedéllyel elfordul. A Felhőkkel párhuzamosan írt regény. A hóhér kötele s a hasonló gondolatokat árasz­tó dráma, a Tigris és hiéna — éppúgy mint a versek — elítéli azt a világot, azt a társadalmi rendét, amelyben a becsületnek buknia kell, az érdem, a siker, a diadal a becstelenségé: Igazság! alszol? vagy meg is hálál? E férfi méltó volt rá, hogy nyakáról Aranylánc függjön; s íme a helyett O függ, 6 függ... a hóhér kötelén. S ennek nyakában aranylánc van, pedig Hóhérkötélen kéne függnie. Igazság! alszol? u*S2 sís halál? A hóhérkötélen kéne függ­nie kitétel nemcsak a költő indulatát jelzi, hanem azt is, hogy nem kívánt belenyu­godni a világ ilyen rendjé­be. De ugyanezt bizonyítják életének külső eseményei is. Miközben a Felhőkben meg­fogalmazott komor gondola­tokat hordozza lelkében, változatlan tetterővel küzd az új szellemű irodalom harci kedvének erősítésé­ért. E küzdelem egyik legérde­kesebb fejezete az első ma­gyar irodalmi sztrájk meg­szervezéséhez fűződik. Kilenc barátjával össze­fogva Petőfi létrehozta a Tizek Társaságát. Elhatároz­ták, hogy Pesti füzetek cí­men önálló lapot adnak ki, s addig is, amíg lapjukat en­gedélyezik, más orgánumban nem dolgoznak. A hatalom már régóta figyelte az új irodalom mozgalmait, s tud­ta, mit kell tennie. Különösen akkor, amikor egyre több jel mutatott ar­ra, hogy Petőfiék nem elé­gednek meg a társadalom romantikus bírálatával 1846 májusában Petőfi Dómsödre vonult, hogy a Pesti füzetek számára ter­vezett. nagyobb művén dol­gozzék. (FUylatjukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom