Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
Mennyit dolgozik egy pedagógus ? A válasz egyszerű. Sokat. Ezt mindenki tudja, ezzel mindenki egyetért. De menynyi az a tok? Erről már keveset beszélünk, még szakmai berkekben is Ez annál inkább furcsa, mert a pedagógus munkája valamilyen formában mindenki számára fontos, hiszen tanítóinkon, tanárainkon múlik, hogy milyen emberré nőnek az egymást követő nemzedékek, rajtuk áll, hogy miként sajátítják el a humán és reál tudományok alapjait, elsősorban tőlük függ, hogy vérükké válik-e a munkaszeretet, hogy miként kötődnek a hazához, a néphez, ők alapozzák tudatukban a« új világnézetei. Ha ezt látjuk, tudjuk, akkor már senki számára nem lehet közömbös, hogy mennyi az a sok. Nem, mert az ember nem gép, teljesítőképessége vek, teherbírásának határa van, s ha ezt huzamosan túllépi, akkor e mennyiségi több a minőséget sovanytí^t. Szabadidő ? Fehér hollói ElŐsaSe vémfík a M!wstó§= menyeket, nem lépve tói as iskola falait A heb kötelező óraszám 23 vagy lé. Látszatra nem tűnik soknak, valóján ban mégis ez. Az, mert állandó készenlétet, megerőltető idegmunkát jelent Az általános, a középiskolai tanár elvileg három vagy négy órát tart naponta, többnyire különböző osztályokban- Ezért a feladat is változik: más módszerrel, más fogósokkal keü operálni egy jó is egy gyengébb képességű osztályban, Ma már a technika betört — és ez nagyon helyes — az iskolába is: szemléltető eszközök seregével kell dolgozni, alkalmazni az egyre inkább elterjedő új módszereket Ezek már bizonyították lét- jogosultságukat: megkönnyítik a gyerekek számára a tanulást A pedagógus munkája azonban gyarapszik, méghozzá wem is kevéssel. Ezekre az órákra duplán kell felkészülni. Mennyi idő ez délutánonként? A rendtartás szerint ugyanannyi, mint a délelőtt tartott órák száma. Igen ám, csakhogy ez nem mindig elég, mert az új módszereket el kell sajátítani, a körülményekhez idomítani, egyéni ötleteket, fogásokat találni. Különösen nehéz ez a falusi, a rosszul felszerelt általános iskolákban, ahol a pedagógus, ha ambiciózus, arra kényszerül, hogy saját maga készítse a feladatlapokat, mamán sehol sem tanult, tanított módszereit. S folytatódik a sor, következik » kínzó papírmunka. Ettől különösképp az igazgatóhelyettesek szenvednek. Néhány nagyközségben az * szokás, hogy több iskola anyagi ügyeit egy gondnokság intézi, így aztán az igazgatóhelyettesek társadalmi munkában, „másodállásban” kissé gondnokok is, egyik tömbből a másikba könyvelik a nem egyszer filléres számlákat. Természetesen ők vezetik a túlórakh outatást, számon tartják a helyettesítéseket, fizetik hónap elején • béreket Érthető, hogy sokan panaszolják: elvesznek « pa- ptHengerben, a lélekölő adminisztráció elrabolja munkaidejük — napi nyolc óra! — nőmét. Arról csak ábrándosnak, hogy figyelemmel kísérjék, irányítsák, segítsék tantestületük tagjainak oktatónevelő munkáját holott épp ez lenne alapvető, legfontosabb feladatuk, tépjünk messt, t® ax iskolán ! Ismét — ezúttal már tárad almi munkaként végzett —■ feladatok zömével találtassunk, Különösképp nehéz helyzetben, ve* a falusi pedagógus, hiszen mindenben vé számítanék, majd mindent tőle várnak. Irányítja a KISE-es fiatalok munkáját, segíti a Hazafi a* Népfront községi bizottságának tevékenységét előadásokat tart, tanfolyamokat vezet tanácstag vagy éppen társadalmi tanácselnök, felkészíti a diákokat a községi ünnepségekre, rendezi, írja a műsort Sokan propagandisták, munkásőrök. Többen — természetesen nem magas juttatásért — vezetik a kultúrházat a klubkönyvtárat, segítik a TIT munkáját Tegyük ehhez azt is, hogy a pénz mindig jól jön a háznál, mindig van mire költeni. Ezért a kevés szabad óra egy részét is lekötik a magántanítványok. Akinek tudományos vagy Irodalmi ambíciója van, az üres óráiban könyvtárakban böngészget esténként írógép mellé üt megközelítve teherbfrókepes- ségének végső határát Könnyítést, egyenlő terheket Meddig lehet ezt csinálni, mire vezet ez a megfeszített idegmunka? Előbb-utóbb — egyéniségtől, kitartástól, szívósságtól függően — kimerültséghez. fáradtsághoz, fásultsághoz. Egy ember ennyi terhet büntetlenül nem viselhet a munka rutinná szürkül, az ember feladtai rabjává, s lassan-lassan — ez természetes következmény — hanyagolja egyiket vagy másikat Elvész az alkotás, a mindennapi teremtő munka semmivel sem pótolható öröme. Nem egy pedagógussal beszéltem, aki már négy-öt túlórát is soknak tart, s hajlandó lemondani az ezért járó pénzről is, csakhogy pihenéshez, lélegzetvételnyi idő- hős jusson. Sajnos — áss esetek többségében — nem lehet, hiszen e feladatokat valakinek el kell végezni. Az is tény, hogy — bár kisebbségben — vannak olyan tanítók, tanárok is, akik vonakodnak a többletmunkától, a tárnád almi megbízatások vállalásától, miattuk, érdektelenségük miatt hárul a lelkesekre, as önzetlenekre több temúvalé, f-rev a kóros helyzeten kel- lene mielőbb változtatni Ez elsősorban az igazgatók feladata: meggyőző szóval, szervezéssel elérhetik, hogy tantestületük tagjai megosztva vállalják «, tennivalókat. Erre lehetőségük van, hiszen már — jó értelemben — gazdái iskolájuknak, s anyagilag is értékelhetik a törekvést. Persze a túlterhelés ettől fiiggetienül még túlterhelés marad. Lényeg» változás csak akkor lesz, ha a közoktatás továbbfejlesztését megszabó párthatározat értelmében a Művelődésügyi Minisztérium kidolgozza a pedagógusberkekben annyira várt óracsökkentést Ha ez megtörténik, akkor a tanító, a tanár valóban hivatásának élhet, lépést tarthat szaktárgya fejlődésével, kísérletezhet, új, hatásosabb módszereket kutathat, mert Michelangelo — élve az Ember tragédiájából vett hasonlattal — nem arra termett, hogy sorozatban széklábakat faragjon, hanem m carrarai márványtömbből m üalkotásakat teremtsen. Pécsi István Eredeti módon védik a szabadtéren elhelyezett szobrokat Deningrádban. Átlátszó maanyagburokkal látják el a szobrokat az időjárás viszontagságai ellen, így a téli sélá- hákal sem fosztják meg kedvenc szobraik látványától. (Tele foto — TASZSZ—MTI—Ktf A karácsondi példa Tilalmi táblák és a körtávlat. fTnAósttőnJetm A Közűn KÖZLEKEDÉS a gyalogosok és a gépjármű- vezetők két táborára oszlik. As utóbbiakat hivatásos szakemberek tanítják a forgalom rendjének ismereteire, a „gyalogos szakmát” elsajátítani viszont úgyszólván negyedgőzzé! sem jön a segítség. Pedig hiába tartja be a szabályokat a gépjárművezető, ha a gyalogosnak fogalma sines azokról... Minden nevelési-oktatási gondot nem lehet egyszerűen az iskola, a pedagógusok ,nyakába varrni*, de a gyermek személyisége kialakításának, nevelődésének egyik legfőbb fóruma természetesen az iskola marad. És a* iskola, ha megfelelő segítséget, támogatást kap — nagyszerű eredmények elérésére kép» a helyes közlekedésre való nevelésben- oktatásban is. Ilyen összefogásból jött létre Karácsondón az Iskolában a gvöngvösl járási Balesetelhárítási Tanács gondozásában működő közlekedési úttörői árőr-képzés. A napokban egy délutáni foglalkozásra Ide látogattunk el. maid annak meghaúga- tása után az iskolai KRESZ- oktatásről beszélgettünk e munkában részt vevő pedagógusokkal. Dobróka László igazgató elmondta, hogy bár a KREEZ-órákon való részvétel ajánlott, de nem kötelező —, a nyolcvankét hetedik- és nyolcadik osztályos tanuló közül hetvenen látogatják rendszeresen a foglalkozásokat A gyalogosokra, kerékpárosokra és segédmotorosokra vonatkozó forgalmi • rendszabályokat sajátítják itt el a gyermekek oldott hangulatú, szinte játékosan kötetlen formában, .AZ ŰTTÖRÖCSAPAT vesetője, Dán Gyula, a képzés tulajdonképpeni céljairól informált Így derült ki, hogy kettős eredményt várnak. Az oktatás egyik pozitívuma, hogy hetven gyermek sajátítja itt el tökéletesen a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat Ezen túlmenően a kurzus végén megrendezendő vetélkedő 20—25 legjobb szereplőjéből úttörő közlekedési járőrcsoportot szerveznek. A kis egyenruhások iskolából jövet és menet a forgalmat jelzőtárcsával Irányítva vigyázzák kis társaik, pajtásaik épségét A hangulatos, korszerű, ragyogó pedagógiai érzékkel megtartott óra emlékezetes élmény marad a látogatónak. Megkértük László Ferenc rajzszakos tanárt — aki megyei szakfelügyelői teendői mellett szívesen vállalta a KRESZ-oktatást is —, hogy összegezze a foglalkozások eddigi tapasztalatait ' — Ló látni, hogy őrömmel jönnék Ide a gyermekek — mondta. — Természetesen vigyáznom kell arra, hogy alapossága mellett könnyed is legyen ezeknek a délutáni foglalkozásoknak a hangulata. Nagyon szeretik a KRESZ-totót, nagy derültséget váltanak ki » tréfás, „beugrató” kérdések. S amikor a mostanában annyit emlegetett és kárhoztatott „oktatásközpontúságot" száműzöm az órákról, a tantárgyi koncentráció sok ragyogó lehetőségére bukkanok a KRESZ-oktatás sorás, A szabatos, pontos kifejezések használata a szép magyar beszédre nevel; az útkereszteződések, a párhuzamos közlekedés ismertetése során jó néhány geometriai fogalom felvillantására van alkalmam. Mint rajzszakos tanár viszont a tanóráimat igyekszem ezekhez a foglalkozásokhoz kötni. A körtáv- lat megtanításának egyik pompás lehetősége éppen a különböző tilalmi KRESZ- táblák rajzoltatása. A papírkivágások, rátétes munkák készítése közben felfrissítő- en hat és jól „bevésődik" egy-egy jól időzített KRESZ- fogalom. A KARÄCSONDI példa nem egyedülálló. Ä járásban Domoszlón is eredményesen működik ehhez hasonló oktatás. A gyöngyösi járás Balesetelhárítási Tanács közeli tervei között sok ilyen kurzus beindítása szerepel éa a továbbiakban is sokféle módon, pályázatok kiírásával, vetélkedők szervezésével, ajándékokkal támogatja, serkenti a gyermekek KRESZ- tanulási kedvét. így tanulnak meg gyermekeink önmagukra, sőt másokra is vigyázni. T. Mányi indít fa intézze a sokszorosítást S még egy: a kísérleti oktatás többszörös idegmunkát követel Igaz, a sikerélmény ! pillanatnyilag feledteti a fáradságot, a visszahatás azonban később jelentkezik. Túlórák, funkciók, forint S ezzel még korántsem zárul a kör. Aki igényes — * a pedagógusok többsége az — \ mindenképpen lépést akar tartani a tudomány fejlődésével. Szakkönyveket, publikációkat olvas, ha máskor nem, akkor a késő éjszakába nyúló órákban. Ez már túlzott lekötöttség. Megbízatás, feladat azonban bőven akad még. Vidéken ma is sok a túlóra. Ez ugyan plusz forintokat, de több munkát fokozottabb megterhelést is jelent. Nem említettük még a nevelés időre aligha szabható tennivalóit, azt az átgon- dőlt, azt a megtervezett tevékenységet amely áthatja egy Igényes pedagógus mindennapi munkáját Ezért igyekszik lehetőség szerint megismerni diákjait, felmérni gondjaikat, családi nehézségeiket, keresni a megközelítés, az egyéni ráhatás jójorőecembet," vasáru bit Fekete Sándor: LETE Herceg! Jószágigazgató. Ha a költő tapasztaltabb, előre tudja, mi vár rá. De talán az sem riasztotta volna vissza, mert annyira akarta már a boldogságot (vagy az új szenvedést...): Oh leányka, ha te nem szeretsz is, Engedd meg, hogy szerethesselek. Berta kisasszony megengedte. Hervadhatatlan érdevei* a magyar szerelmes dalköltészet minden korábbi csúcsot meghaladó magaslatra emelkedett. Mindehhez Mednyánszky Bertának nem kellett sokat tennie — kicsit biztatta a költőt, alkalom- adtán háromszínű szalaggal átkötött bokrétát adott neki, meghallgatta az Etelkáról szóló s a régi kedvest az újjal egybeszövő elbeszéléseket. sétálgattak olykor a gödöllői temetóUtfy a haraszti erdőben — s máris összegyűlt egy kötetre való vers — a Szerelem gyöngyei. A jószágigazgató úr nem avatkozott a dolgokba: egy kis irodalmi csevegés még senkinek sem ártott meg. De amikor a költő odáig merészkedett, hogy levélben megkérte Berta kezét, a hercegi birtok kormányzójából kitört az osztályöntudat és röviden, de határozottan visszautasította Petőfit. „Leányomat sem színésznek, sem poétának nem adom, ezzel tartozom őseimnek” — valami ilyesmi állt az azóta elveszett levélben. A lecke megértette Petőfivel, hogy társadalmi falakba ütközött. Akinek az apja jó öreg kocsmáros, méghozzá elszegényedett kocsmáros, s ezt ráadásul versben világgá is kürtőit, épp a Berta dalokkal egy időben, azt csak tolakodónak tekinthetik a kastélyok világában. „Legyünk rabokból ismét emberek! A Berta-ügy után fokozatosan elkomorodott a költő világképe. Jókai Mórhoz írt versében ő maga pontosan jellemezte helyzetét: Percenként jobban-jobban el Sötétül láthatárom. Az irodalomtudósok több mint egy százada vitatkoznak azon, hogy mi okozta Petőfi most következő borúlátó korszakát, a Felhők időszakát: az értetlen kritikusok támadásai, a szerelmi csalódás, netán testi-lelki betegségek? Vagy mind együtt? Nyilvánvaló, minél kevésbé szűkítjük le az okok körét, annál kevésbé egyszerűsítjük a költő lelkivilágát. A Felhők verseiben ugyanis nem csupán „keserűség” található, meg „borúlátás”, hanem nagyon is kemény és kegyetlen társadalomkritika: ftaa annyira a kait» >aa válságban, mint az a társadalom. amelytől dühödt szenvedéllyel elfordul. A Felhőkkel párhuzamosan írt regény. A hóhér kötele s a hasonló gondolatokat árasztó dráma, a Tigris és hiéna — éppúgy mint a versek — elítéli azt a világot, azt a társadalmi rendét, amelyben a becsületnek buknia kell, az érdem, a siker, a diadal a becstelenségé: Igazság! alszol? vagy meg is hálál? E férfi méltó volt rá, hogy nyakáról Aranylánc függjön; s íme a helyett O függ, 6 függ... a hóhér kötelén. S ennek nyakában aranylánc van, pedig Hóhérkötélen kéne függnie. Igazság! alszol? u*S2 sís halál? A hóhérkötélen kéne függnie kitétel nemcsak a költő indulatát jelzi, hanem azt is, hogy nem kívánt belenyugodni a világ ilyen rendjébe. De ugyanezt bizonyítják életének külső eseményei is. Miközben a Felhőkben megfogalmazott komor gondolatokat hordozza lelkében, változatlan tetterővel küzd az új szellemű irodalom harci kedvének erősítéséért. E küzdelem egyik legérdekesebb fejezete az első magyar irodalmi sztrájk megszervezéséhez fűződik. Kilenc barátjával összefogva Petőfi létrehozta a Tizek Társaságát. Elhatározták, hogy Pesti füzetek címen önálló lapot adnak ki, s addig is, amíg lapjukat engedélyezik, más orgánumban nem dolgoznak. A hatalom már régóta figyelte az új irodalom mozgalmait, s tudta, mit kell tennie. Különösen akkor, amikor egyre több jel mutatott arra, hogy Petőfiék nem elégednek meg a társadalom romantikus bírálatával 1846 májusában Petőfi Dómsödre vonult, hogy a Pesti füzetek számára tervezett. nagyobb művén dolgozzék. (FUylatjukJ
