Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-30 / 306. szám

AGG ÁSÍTANA? AX TÜ2ES MENYECSKE B EtSEEE-J-STSEOE ■ SZÍLVES2IEBI KARNEVÁL I LÜBICEOLÁS A JEGES VÍ2BEN a jtrLÖFOBSl B Újévi szokások a világ minden tájáról Az új év beköszöntéséhez szerte a világon érdekes, vi­dám népszokások fűződnek. Bulgáriában s háziasszony sajttal, túróval töltött újévi kalácsot készít, a tésztába belesüt egy pénz­darabot. A gyerekek egész este az anyjuk körül sündö­rögnek, hogy kilessék, hová rejti. Amikor a kalács az asz­talra kerül, annyi részre sze­lik, ahányan az asztalnál ül­nek. Mindenki a tetszése sze­rinti szeletet veszi eL A bs- lesütött pénzdarab hosszú életet jelent, ezért a gazda- asszony a pénzt rejtő dara­bot a család legidősebb tag­jának a közelébe igyekszik tenni. Szokás a tésztába kis somfagallyaí is belesütni. Azt tartják, hogy a rügyek számának alapján meg lehet mondani, mi várja az em­bert az új esztendőben. A jóslatok általában igen mu­latságosak, például az ag­gastyánnak fiatal menyasz- szonyt ígérnek... v A nagy városokban, pél­dául Szófiában, az emberek pontban éjfélkor kitódulnak az erkélyekre, kezükben pezsgőspohárral boldog űj évet kívánnak egymásnak, hangosan átbeszélnek az ut­ca egyik oldaláról a másikra. Mindenütt petárdákat puk­kantanak. Az egyik legérdekesebb szokás az újévi karnevál, az ún. kuker (maskarás)-játé­kok. A kamaszok és fiatal­emberek, rendszerint női ru­hát öltve, kezükben fakar­dokkal, övükön csengettyűk­kel. a legfélelmetesebb, leg­képtelenebb és legnevetsége­sebb álarcokban reggelig mászkálnak vidáman za- jongva, énekelve az utcákon. Az álarcokat maguk készí­tik; a legeredetibb álarc tu­lajdonosa díjat kap. Az utóbbi években Szófiában or­szágos karnevált rendeznek, amelyen az ország minden megyéjéből felvonultatják a legjobb, legötletesebb álarco­kat. Dániában az ünnepi asztalra « házi­asszony pontosan éjfélkor nagy tál édes főtt rizst tesz, amelyben egy szem mandu­la van elrejtve. Akinek a mandula jut, az kapja a fe­nyőfa alól a legértékesebb ajándékot. Hasonló szokás él Franciaországban A hatalmas újévi kalácsba egy babszemet sütnek; akihez kerül, azt választják az ün­nep királyának. Ä finn Télapó, akit JuiupukSdnak hívnak, gyors lábú szarvasok húzta szánon beutazza az or­szág városait, falvait és aján­dékokat osztogat a gyerekek­nek. A finn szokásoknak megfelelően szilveszterkor az egész család megfürdik a szaunában, hogy lemossa magáról az óesztendő min­den gondját, baját. Üjév nap­ján a néphit szerint leg­alább kilencszer kell asztal­hoz ülni: minél többet eszik a ház gazdája, annál szor­galmasabban dolgozik, ez pedig nagyobb jövedelmet jelent. Mexico Cityben szilveszter éjszáké- , ján díszkivilágítást rendez- ' nek. A kertekben és parkok- í ban madáretetőket állítanak fel, amelyeket a gyerekek készítenek. A városban ilyenkor két nagy vásárt tar­tanak: az egyiken leszállí­tott áron árusítják a játéko­kat a szegények gyermekei­nek, a másikat pedig a Fia­talok Népi Főiskolája ren­dezi mexikói művészek ké­OJjwüjM S03& december szombatJ peiből. A szilveszter éjszaka a hagyományos pignatta-töv- réssel végződik — ez egy nagy festett üveggömb, ame­lyet cukorral, csokoládéval töltöttek meg, Kubában ható, hogy ez a szokás meny­nyire hasonlít a hálunk és Európa legtöbb országában honos Mikulás ünnephez, csupán az ideje tolódott el egy teljes hónapot. december 24-én kezdődik a két hétig tartó karácsonyi és újévi ünnep, amely január 1-re, a kubai forradalom év­fordulójának napjára virra­dóra egész éjszaka tartó vi­dám karneválon éri el a te­tőfokát, A szabadság szigetén fe­nyőfa helyett csemetepálmát állítanak, melynek ágait vat­tával, színes üveggömböcs- kékkel és villanyégőkkel dí­szítik feL A kirakatokat, ab­lakokat virág- és lámpafüzé­rekkel aggatják tele, műhó­val, arany- és ezüstcsillagok­kal szórják be. Az ünnepi asztal fő fogásai a rizsből, langusztából, rá­kokból, halból,, zöldségfélék­ből és édes borsból készült paella és a lechón asada, az ünnepi malacsült paradi­csomból, rizsből, édes burgo­nyából készített körítéssel. A kubai gyerekek számára január 6-a a legnagyobb ün­nep. Ekkor van a Három ki­rály napja, amelynek erede­te a régi spanyol újévi ha­gyományokra vezethető visz- sza. Előzőleg a gyerekek le­velet írnak a három király­nak, amelyben elmondják, mit szeretnének kapni, pa­naszkodnak azokra, akik bántják őket stta. A levelet a ragyogóra fényesített cipő­jükbe dugják. A cipő mellé egy edényben vizet és füvet tesznek a tevék számára, amelyeken a három jó király érkezik hozzájuk. Reggelre kelve aztán a cipőjükben ajándékokat találnak. Lát­A cseh falvakban a következő szo­kás járja: a gazdaasszony ki­választ egy tyúkot, egy ka­csát, egy libát a többi közül, vesszővel végighúz a hátu­kon, s közben azt mondogat­ja: „Az én tyúkom tojást to­jik, a szomszédé csak kotko- dácsol.” Ezt azért teszi, hogy az új évben a szárnyasoknak minél több utódjuk legyen. Az újévi étkezések idejé­re az aszal alá rakják az ekevasat, a kapát és más szerszámokat Szokás megjó­solni azt is, mit hoz az új esztendő; ezt úgy csinálják, hogy mintegy véletlenül al­mát ejtenek a padlóra. Ha az alma két egyenlő darabra esik szét, ez szerencsét hoz. Az eddig ismertetett szoká­sok általában régebbi korok­ban keletkeztek. Érdemes megemlékezni két olyan szo­kásról is, amelyek újabban alakultak ki A csehszlovák alpinisták feltétlenül a hegyek között szilvesztereznek. Nem állíta­nak fenyőfát, hanem pont­ban éjfélkor felgyújtanák egy előre öszerótt szalmakuny­hót. A prágai Jékaemberek” újév reggelén megfürdettek a jeges Moldvában. Ez a szokás a háború utáni esz­tendőkben jött divatba, s ma már hagyománnyá vált. ló­tól 65-ig a legkülönbözőbb korú emberek vesznek részt ezen a „hátborzongató” szer­tartáson. Zahemszky ZAszüő Ck, Zs, s, JQ<51 járóban meg kell jtegyes- aünk, hogy at esetek többségi­ben 4 névtelenül beérkezett pa­naszokkal sem foglalkozunk, s fokozottan áll ez a kéziratok beküldőire, akiknek valóban semmi ekük sincs arra, hogy nevüket titkolják. Miután leve­léből úgy érezzük, bírálatot is vár, et egyszer kivételt teszünk, áns etm híján csak így adha­tunk választ kérdésére: semmi esetre sem közölhető olyan kéz­irat, melynek témája kieszelt — és tegyük hozzá nem is sze­rencsésen kieszelt — legendács- ka. Ma. amikor a Fetőfi-évfor- dulóval kapcsolatban egymás után jelennek meg nagyon ko­moly tanulmányok a Petőfi-ku- tatások eredményeiről nem sze­rencsés a téma megválasztása. Írása egyébként sem fid meg a közölhetőség mértékéi, CL Imrén e. Eger, Véleményével ugyan tökélete­sen egyetértünk, a csomagolás legalább olyan fontos, mint az eladás udvariassági foka, azon­ban ess esetben nem kívánunk a lapban is foglalkozni ezzel a té­mával. Sajnos, komolyabb prob, lémák is akadnak a kereskede­lemben. Minden esetre a hibára felhívjuk az illetékes kereske­delmi vállalat figyelmét Süss Sándor Bózsaszentmán- ton. Sajnos, az aszódi balesetből valóban nem mindenki vonta még le a tanulságokat Tapasz­talataira felhívjuk az Illetékes vasúti főhatóság figyelmét s a vizsgálatról önt is értesítjük. Köszönjük, hogy ■ felhívta figyel­münket a hibára. „Villamos-fa” Indiában egészen rend­kívüli fa nő. Ha valaki hozzáér, áramütést érez. A fa „elektromos potenciálja” a nap folyamán többször változik, a legmagasabb feszültséget eddig a déli órákban, a legalacsonyab­bat pedig éjfél körül ész­lelték. ............................................................................................................................................................^0.-^1. A s m Pf % P m m S' S'*9 jovo hét a teveben A TXKfEES KAPITÁNYA Hétfő, 11.00._________ i fjúsági távéíümsorozat el­ső részének vetítése. 1964 nyarán izgulhatta végig az akkori ifjú korosztály Or­si Ferenc író és Fejér Tamás rendező kalandos-romantikus filmjét, amelyet egy évvel később a filmszínházak is műsorra tűztek. A 13 folyta­tásos, összesen hat óra vetf- tésű idejű film akkor felére rövidült. Most eredeti hosz- szúságában láthatjuk a ka­rúékor! históriát. A főszerep­ben viszontláthatjuk Zenthe Ferencet (Eke Máté), Szabó Gyulát (Buga Jakab), Ung­vári Lászlót (Császári ezre­des) és Krenesey Mariamd (az ezredesnél. PETŐFI SÁNDOR? A HELYSÉG KALAPÁCSA Hétfő, 17.45. Hősköltemény négy ének­ben. 1965 tavaszán mutatta be a televízió először Zsurzs Éva rendező merész kísérle­tét, amiben megpróbálta a csodálatos vígeposz átülteté­sét a televíziós műfajba, Sl- kerreL Hozzá i árult ahhoz egy seregnyi kitűnő figura: a helybéli lágyszívű kántor (Garas Dezső), a íondorlel- kűletfi egyházfi (Major Ta­más), a béke barátja Babai­ja, (Ascher Oszkár), a széles­tenyerű Fejenagy (Bessenyei Ferenc), Szemérmetes Erzsók (Mészáros Ági), Amazon ter­mésre tű Márta (Gobbi Hilda) és mások. A televízió Petőfi Sándor születésének 150. év­fordulója alkalmából tűzte ismét műsorra a művet. TISZTES ÜRTHÄZ Szombat, 22.M. Magyarul beszóló, francia film. Először í961-ben ját­szották hazánkban Julién Duviviér rendező filmjét, amelyet E. Zola 1882-ben megjelent, g nagy vihart ki­váltott regénvéból készített. (A mű már két évvel később —' 1884-ben — magyarul is megjelent) A film elsősorban a szati­rikus lehetőségeket erősítet­Sxpartak Ahmetovs Bál előtt avagy Othello mai módra Othello, a helyettes ve­lencei mór, új év tiszteleté­re bált adott. A kulturális rendezvény fénypontja — feleségének megjelenése a b&lozók között. A nap még tengeri für­dőjét élvezte, amikor Othel­lo- más ibojártsé m egész szigetet, hogy fenyőfát sze­rezzen. Sikertelenül. Aztán az udvarmesterét szidta ösz- sze, aki eldugta a futósző­nyegeket, mondván, a höl­gyek tönkre teszik a tűsa­rokkal. Ekkor Jágóba bot­lott, aki jelentette, hogy mégiscsak szerzett két fe­nyőfát, százezer líra darab­ja, az egyiket átadhatja. Az­tán Velencéből távirat jött, a dogé jókívánságait küldi; Cassio reggel óta megint ré­szeg: kiégett a nagy csillár ötszázas égője, $ a villany- szerelő esküdözik, hogy nincs neki több lámpája, Othello is nyakába szed­te a lábát, s rohant a szere­lőhöz. így ment ez egész nap. Eljött az este. Felhang­zott az évszázados palota árkádjai alatt a fanfárok hangja. Othello gyorsan fel­rohant bájos feleségéhez a márványlépcsőkön, Desde- mona a tükör előtt ült és fésülködött. — Mónácska, elkésünk. Már majdnem készen vagyok, drágám! Oih&üa, mgigkefélte fca, s csak meHékesss szólt a polgárság általános erkölcs­telenségéről, kicsinyes szá­mításáról, cinikus nemtörő­dömségéről. A történet a Pá­rizsba felkerült, hevesvérű délvidéki fiatalember — Octava Meuret — kalandjai­ról számol be: a fiatalember minden figyelmét a nők kö­tik le, s mintegy egyszerre próbálja pótolni mindazt amit ebben a „műfajban” vi­déken elmulasztott. A filmet kitűnő színészi alakítások emelik az átlag fölé: Gerard Philipe, Danielle Dariewz, Dany Carrol, Aneuk Aimée és Jane Markoa. SC-Y AMSfSXSJkl PÁRIZSBAN Vasárnap, 20.05. Amerikai film. 1965 nyarán mutatták be hazánkban Vinconte Mianelli Holly- vood-i olasz rendező revű- filmjét amelynek egyetlen erénye a gazdag kiállítás. 1951-ben készült a szirupos, naív fordulatokban bővelke­dő film. A meglehetősen ba­nális történet a Montmart- re-on, nyomorgó ifjú ameri­kai művészekről szól, Adam- ról, a zongoristáról és Jerry- ről, a festőről. A főszere­pekben Gene Kellyt és Les­lie Carent láthajuk. A film zenéje Gershwin szerzemé­nyeiből lett összeállítva. vensa rok l ... ; • i I. \| * 5* ■M.VÍYAR I*< t.VI \ frakkját, feltűzte kitünteté­seit. — Mónácska, várnak a vendégek. — Megyek, cicám. Röppentek a petárdák, I dörögtek az ágyúk. Othello í dühösen robbant be Desde- mona szobájába, — Jössz már, szívem? — Menj csak, drágám,] Mindjárt utánad megyek, A velencei mór becsapta\ maga után az ajtót. L,entí mulattak a vendégek. A ré-i szeg Cassio hangosan hahó-; tázott. Pukkantak a dugók.í Szólt a zene. Othello feltépte az ajtót.] Vérben forgó szemekkel né-\ zett élete párjára. — Desdemona Brabancio-] novna! — visszhangzott az\ egész szoba a kiáltásától. — Még egy perc, szivecs-\ kém! Rögtön készen leszek. i — szólt De.<demona. Éppen J a száját rúzsozta. Még pon-\ gyolában ült a tükör előtt. < Es Othello megfojtotta < Desdemonát, (FeriMoeku Sdi&z AMshf A már korábban közölt ja­nuár elsejei Petőfi-emléksor kibocsátási időpontja annyi­ban változik, hogy az ma, az idei esztendő utolsó munka­napján, december 30-án je­lenik meg, ugyanezen a na­pon kerül az FDC-bélyegzés a már ismertetett három bé­lyeget tartalmazó Petőfi-soro- zatra. — December 30-án, a világ első szocialista állama fennállásának fél évszázados jubileuma tiszteletére a ma­gyar posta 1 forint névérté­kű emlékbélyegét bocsát ki. — Az irányítószám-rendszert népszerűsítő bélyeg január 2-án jelenik meg. — Ismét 150. évfordulót köszönt a- pos­ta, a jövő év első negyedében Madách Imre, Az ember tra­gédiája halhatatlan költője (1823—1864.) születésének 150. évfordulójára még janu­ár folyamán 1 forintos, az író arcképét ábrázoló emlékbé- lyeget ad ki. Érdekességé lesz ennek a bélyegképnek, hogy az új postai levelezőlap-soro­zaton jelenik meg, különbö­ző színnyomással. Az új pos­tai levelezőlap-sorozat annyi darabot tartalmaz, ahány színből áll „Az ember tragé­diája”. — Itt említjük meg, hogy a labdarúgó Európa- bajnokságra * tavasszal kibo­csátott sor árusítását ez év december 31. helyett, jövő év december végéig meghosszab­bították. * A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének IX. küldöttközgyűlése 1972. má­jusában határozatot hozott, hogy a szövetség tagjainak régi tagkönyvelt 1973. év vé­géig új tagkönyvekre kell ki­cserélni. A határozatot az in­dokolta, hogy a régi tagköny­vek nem megfelelő anyagból készültek, hamar tönkremen­tek, elrongyolódtak, külalak­juk sem '-olt már méltó a közel kétszázezer felnőtt ta­got tömörít* társadalmi szer­vezetünk tekintélyéhez. Ehhez járult még, hogy a tagköny­veket sok körben a bélyeg­újdonságok befizetésének és kiosztásának előjegyzésére is használták. Az újdonságok kiadási módszerének megvál- kűjaíáasi a rég» saskúűy vsfe Bek ezt a szerepét felesleges­sé tette. A-most bevezetésre kerülő, új tagkönyv-nyomtat- ványok ízléses, szép mű­anyag borítójukkal szövetsé­günk megfelelő jelképei lesz­nek és azok csak a tagsági viszony igazolására, a félévi tagsági bélyegek gyűjtőhelyé­ül fognak szolgálni. A csere végrehajtása a szövetség ad­minisztrációjának nem kis feladatot jelent, de a tag- könyvcsere zökkenőmentes lebonyolítására már minden előkészület megtörtént. A cse­re , előreláthatólag 1972 de­cemberében kezdődik és 1973 végéig minden bizonnyal be­fejeződik. A tagkönyvcsere nem csupán a könyvecske ki­cserélését jelenti, hanem a szövetség adminisztrációjá­nak is nagy segítséget ad nyilvántartásai, adatai fel- frissítéséhez. * Mintegy 6 millió, régebbi kiadású bélyeg és blokk meg­semmisítéséről határozott a lengyel postaigazgatás. Bi­zottság állapította meg, hogy mely régebbi bélyegek nem voltak kelendők, magas ke­reskedelmi áruk miatt. Ezek­nek egy részét rövidesen hi­vatalosan is megsemmisítik. Köztük pl. a poznani 1955. évi kiállítási blokk eredeti 125 000 példányából 41 000-et egy másik 321 000 darabos ki­adású- blokkból 154 000-et semmisítenek meg. A meg­semmisítendő bélyegek meg­állapított jegyzéke összesen 50 tételt tartalmaz: közli a megsemmisítendő bélyegek és blokkok mennyiségét is. Es. tételenként 751 darabtól 368 000 darabig mozog. * Kevesen hallottak arról, hogy Uruguay volt az első ország, amely emlékbélyeget bocsátott ki. 1881. augusztu­sában Joaquin Suarez szüle­tésének emlékére adtak ki bé­lyeget, amelyen a köztársaság első elnökének, nagy polgárá­nak képét ábrázolták egy ko­rabeli ráu alapján. Az em­lékbélyeg Kibocsát,,sa az el­ső elnök születési évfoidulcia ünnepléssorozatainak egyik eseménye volt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom