Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

Majdnem Összkomfortos foto Miért ne lehetne falu is és összkomfortos is Detk? Igaz, a község elnevezés job­ban cseng, előkelőbb, akár­csak a paraszt helyébe tett földműves. Fogadjuk el: egyiknek sincs ma már meg­bélyegző tartalma. Detk kü­lönben is akkora település csupán, hogy akár egy nyi­tott tenyéren is elfér. De kitűnő példa arra, mit változott az élet az utóbbi néhány év alatt is az egykor muskátlis ablaké házak tá­ján. o o o o Nemrég készült el az út, a betonjárda még szinte friss, de már a tsz központja mel­lett bontják a két házat, hogy a helyébe oda építsék az üzemi étkezdét. Kétszáz ember kaphat itt jó ebédet már a jövő májusban. Egy kicsit arrébb látható az egé­szen friss szőlőfeldolgozó és pince modem formájú épü­lete, de a sörpalackozó is készül már, átalakítással tesznek alkalmassá erre a célra egy régebbi épületet. Most vezetik be a vizet a tsz központjába. A faluban már a víz a csapokból fo­lyik. Mondjuk azt: természetes dolog Detken, hogy mindig történik itt valami. Üzletek épülnek, kulturális intézmé­nyek, de lakóházak is. Már csak egy gyógyszertár hiány­zik, amihez már készítik elő a forintjaikat. A tsz jár jó példával elől, százezreket tesz le az asztalra, de a detkiek személyenként is be­lenyúlnak a pénztárcájukba, ha a közös érdek így kíván­ja. — Azt akarjuk, hogy né­hány év múlva olyan legyen Detk, mint egy kis város — jegyezte meg Szabó Imre, a termelőszövetkezet elnöke. Fellengzős kijelentés ez? Korántsem. Ma még talán szokatlan, de-, a való helyzet ismeretében*-, nagyon is igaz, bár optimista- megállapítás, összkomfortos falu lesz Detk nagyon rövid időn be­lül. O © O 0 Egy kicsit már a község gazdája 3 termelőszövetke­zet. Óvatosan, halkan kell ezt mondani, mert berzen­kedhet miatta a tanács is, de más szervezet is. Pedig a tény az, hogy a pénz a tsz tulajdonában van. ö ad megélhetést az embereknek, nem is akármilyen szintűt. Bármi kell, mindenki a fez­be megy. Így jött létre a szokás: a tsz szinte minden­ben gondoskodik az embe­rekről. Kölcsönt minden herce­hurca nélkül kaphat az, alti dolgozik. Majd visszaadja az év végén. Cement, mész, tég­la, fűtőolaj: fizetni sem kell érte azonnal. A háztájit úgy dolgozza meg a tsz, mintha az is a közöshöz tartozna. A költsé­geket persze felszámolják, de a gondos ápolás, kezelés a közös gazdaság érdeke is, mert a kukorica hol ebbe, hol abba a földbe kerül. Ha elkészül az új üzemi étkezde, még a lakodalmat is a szövetkezet kerítésén be­lül ünnepelhetik meg a det­kiek, anélkül, hogy otthon napokig belefulladnának a munkába. A fiatalok szórakozási le­hetőségeiket is megtalálják a községben, de motorkerék­párért, televízióért, felsőru­házati cikkekért sem kell a városba utaznia senkinek. Legfeljebb bundát nem kap Detken, vagy autót nem tud helyben vásárolni. o © © o Jó a jövedelem a tsz-ben. Az asszonyoknak nem tud­nak egész éven át munkát adni, de a dolgos hónapok­ban annyi pénzt összegyűj­tenek, hogy ebből kijön egy jó átlag egész évre. A gép már szinte mindent elvégez. Mindenki a tíz uj- ján megszámolhatja a gya­logmunkásokat bármikor. Az idén, eső ide, eső oda, gyor­san levágták a kalászosokat. A rosszmájúak szerint csak azért hagytak meg az út mentén hetven holdat lábon, hogy ne kelljen elküldeniük a kombájnokat máshová. Nem volt gondjuk a szőlő permetezésével sem. Igaz, ha munka van, nem nézi senki az órát. Amíg csi­nálni kell, addig mindenki talpon van. Az elnök hol itt, hol ott bukkan fel, érdeklődik, kérdez, dicsér vagy biztat- gat, ha kell Ügyel a rend­re, még a perceket is szá­mon kéri. Lehetne-e enyhí­teni ezen a szigorúságon? Akik szeretik a fegyelmet, jónak tartják a precízségét. Szigorú mindenben, ha a közösről van szó, mert a kö­érdekeit képviseli, ezért is választották vezető­jükké a detkiek a tsz-ben. OOOO Imitt-amott elhangzik a csípős megjegyzés: könnyű a detkieknek, hiszen az el­nökük országgyűlési képvise­lő. Van ebben valami igaz­ság, ha nem is úgy, ahogy a többség gondolja. Szabó Imre honatyai minőségében sokfelé megfordul, sok min­dent lát, tapasztal. Ami jó dolgot észrevesz, hazahozza, itthon leül a vezetőkkel, és elmondja, kíváncsi azok véleményére is. Így jutnak jó módszerek, ügyes beren­dezésék el Detkre is. Ezért könnyebb a detki­eknek, mert az elnökük or­szággyűlési képviselő. A másik dolog: igyekez­nek előre gondolni, számí­tani arra, ami egy év múl­va, fél év múlva várható. Alkatrész és üzemanyag hi­ánya nem hátráltatta tehát őket. Például. OOOO Jól élnek a detkiek. Sze­retnek is jól élnL Járják az országot a tsz segítségével, de már az idén harmincán a Szovjetunióban is széjjelnéz­tek. Jövőre a többiekre is sor kerüL Az üdülés sem úri passzió ma már a detki­ek szemében sem. Kinyílt előttük a látóhatár, az élet megmutatta a szépségeit is, nemcsak a verejtéket tarto­gatta a számukra. Megtanul­tak örülni az életnek. A fiatalok mindent meg­kapnak, még a szükséges mértéken felül is olykor. Érettségi után az autó már némelyiknek ajándékba jár. Egy kicsit talán esi ti tani sem ártana némely család­ban a fiatalok dédelgetését Nem könnyű ez. Ha Aba- sár és Nagyréde még rövid idővel ezelőtt is a környé­ken fogalomnak számított, ma már Detk is köztük ta­lálható. A családokból a fér­fi a gyárban, üzemben, az asszony a tsz-ben dolgozik, így két jövedelem is kikere­kedik. A harmadik pedig a háztáji állattenyésztésbőL Persze, a több pénzért több fáradságot kell adnL OOOO A téli időszakban az asz­szonyok pihennek, a férfiak pedig foglalatoskodnak. Ott, ahol szükség van rájuk. G. Molnár Ferenc Gerntdníum- egykristályok gyártása Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. gyön­gyösi gyárában évente 28 millió diódát és 10 millió tranzisztort gyártanak. Í Ezek lényeges alkatrésze a néhány mikron vastagságú germániumlemezek, ame­lyet csak egykristályból ké­szíthetnek. A szükséges alapanyagot, a germánium- egykristályt folyamatos át- olvasztássdl, speciális eljá­rással, szintén ebben a gyárban állítják elő. A ké­pen: a germánium szüksé­ges elektromos tulajdonsá­gainak beállítása. (MTI foto: Erezi K. Gyula felvétele — KS) Heves megyei — a Tátrában IMemxethöai öaaxefogáaaal erőmű épül a Vág folyón Az Alacsony- és a Magas­Tatra között, a csodálatos Vág völgyében egy idő óta messzire hangzó munkazaj veri fel a természet csendjét: embereik nyüzsögnek, gépek dübörögnek: hatalmas vízi erőmű épül a szlovákiai fo­lyón. A felborzolt tájon talán csak a jó három hete fehérbe öltözött szomszédos hegyte­tők árasztanak nyugalmat, különben körös-körül min­den a munka lázában ég. Különösen mostanában, hogy mind közelebbről kopogtat a tél. Az idő nagyon sürget: ki kell használni a hátralévő, kedvezőbb heteket — ha nem akarják a tavasszal késéssel folytatni a megkezdett fela­datot! A nemzetközi váüaXknzás- ban — Heves megyeiek is részt vesznek. Két tucatnyian a Volán 4. száma VáMaiUtí ki­próbált .legénységéből", a törzsgárddbóL Csupa olyan dolgozó, akát régi munkatársi, baráti kapcsolatok fűznek egymáshoz. Akiket nem elő­ször szólított a kötelesség a megyén túlra, akik, helytál­lásból máskor is jelesre vizs­gáztak már. Ott voltak — többi között — az emlékeze­tes tiszai árvízvédelemnél, Tokaj alatt, Fehérgyarmat­nál, s lenn Szegednél, fuva­roztak még a Szovjetunióból is anyagot a gátakra! !Az egyikükkel, set egri Onódi Istvánnal, pihenőidő­ben beszélgetek a lakásán. — Júliusban, egyenesen az üdülésemről vonultam társa­immal, meg Tátra gépkocsi­jainkkal Liptovsky Mikulás (Liptósaentmiklós) közelébe, Vlahi és Vlaski faluk térsé­gébe — meséli, látható élve­zettel elterpeszkedve a ké­nyelmes fotelben. — Gátat építünk, földeit, anyagot, kö­vet, sódert szállítunk, a kis­köreihez hasonló terepen. 30 —35 kilométeres körzetben mozgunk általában, legmesz- szEbbne akkor megyünk, ha éppenséggel a humuszt visz- szük arrébb az elárasztandó területről. Volán-akció ez, a tröszt, tudomásom szerint, legnagyobb külföldi munka­helye. Bájtunk kívül veszpré­miek, szekszárdiak is van­nak, 3 éppen nemrég jöttek haza a tatabányaiak... Jöt­tünk volna már mi is, miivel a vállalt egymillió tonnás fu­vart teljesítettük, de azt mondták a cégnél hogy ma­radjunk még egy hónapot No, nem kérettük magunkat, s meghosszabbítottuk a kül­detést így november utolja helyett csak december vége felé búcsúzunk. Mikulásról karácsony tájakor érkezünk vissza a külföldi szolgálatból. □ □ □ Onódi István szerelőként dolgozik most Szlovákiában. A mezőgazdasági és halá­szati termelőszövetkezet to­vábbra is társadalombiztosí­tási járulékot köteles fizet­ni, mely magába foglalja a nyugdíj járulékot, a baleseti biztosítási díjat, és a beteg­ségi biztosítási járulékot is. A termelőszövetkezet ezt a társadalombiztosítási járulé­kot ugyanúgy, mint eddig, a termelőszövetkezet zárószá­madása szerint a közös gaz­daságban végzett munka utáni részesedés, valamint a termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján a ház­táji gazdaságban végzett ál­lattartási munka címén a ta­gok javára beszámított mun­kanapokra eső jövedelem együttes összegének figye­lembevételével fizeti, azon­ban az eddigi 7,5 százalék helyett 10 százalékos mérték­ben. A termelőszövetkezeti ta­gak ugyanúgy, mint eddig, progresszív nyugdíj járulékot fizetnek. Ennek a mértéke azonban az eddigi 3—7 száza­lékkal szemben 8—10 száza­lék is lehet, ha a termelő­szövetkezeti tag 5000 Ft-on felüli jövedelemnek megfe­lelő nyugdíjosztályba tarto­zik. A változás a korábbi ren­delkezésekkel szemben még az, hogy 1972. december 31-e után nyugdíjjárulék fizetésé­re kötelezettek az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyug­díjasok is, ha á közös mun­kában részt vesznek és így nyugdíjéveket is szerezhet­nek, amint erről már szó volt A nyugdíj járulék alap­ja ezeknél as m munkadíj Milyen változások lesznek a nyogdíjszabályokban XII. Mit kell fizetniük járulék címén a mezőgazdasági szövetkezeteknek és tagjaiknak 1973. január 1-től? (részesedés), amelyet a sze­mélyesen teljesített munká­juk fejében kapnak, mivel őket nyugdíjosztáiyba nem sorolják. Továbbra is men­tesek azonban a nyugdíjjáru­lék fizetése alól az öregségi és a munkaképtelenségi já­radékosok. Megszűnik viszont az öreg­ségi, illetőleg munkaképte­lenségi járadékos házastár­sának a járulékfizetési men­tessége. A járadékos házas­társa tehát, ha saját maga öregségi, illetőleg munka­képtelenségi járadékot nem igényel, akkor is köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha az öregségi járadékra jogo­sító életkort betöltötte vagy munkaképtelen. A szákszövetkezet a jövő­ben csak nyugdíjjárulék fi­zetésére kötelezett tagja után köteles társadalombiz­tosítási járulekot fizetni. A társadalombiztosítási. járu­lék — amely a baleseti biz­tosítási díjat is magában foglalja, de a betegségi biz­tosítási járulékot nem — 9 százaléka a nyugdíjosztály szerint figyelembe vehető jövedelemnek (öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban ré­szesülő szakszövetkezeti tag esetében a tag személyesen végzett munkája után járó részesedésnek) a jelenlegi 6,5 százalék helyett. A társada­lombiztosítási járulék fize­tését a szakszövetkezet nem háríthatja át a tagjára. Az eddig egységesen nyug­díjjárulék fizetésére kötele­zett tagok fizetési kötelezett­sége lényegesen megváltozik. 1973. január 1-től ugyanis csak az a szakszövetkezeti tag köteles nyugdíjjárulékot fizetni, akit nyugdíjosztáiyba soroltak, vagy aki öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdí­jasként a közös munkában ténylegesen részt vesz. A töb­bi ' szakszövetkezeti tag — az öregségi és a munkakép­telenségi járadékosok kivéte­lével — havi 50 Ft összegű járulékot köteles fizetni. Ehelyett azonban — a növelt összegű öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadék megszerzése érdekében — január 15. napjáig írásbeli kötelezettséget vállalhat ha­vi 80 Ft. ún. növelt összegű járulék fizetésére. A havi 80 Ft növelt össze­gű járulék fizetésére köte­lezettséget vállaló szakszö­vetkezeti tag mindaddig kö­teles ezt a járulékot fizetni, ameddig — a kötelezettségvállalásról szőlő írásbeli nyilatkoza­tot nem módosítja, vagy — nyugdíjosztályba nem so- solják, vagy — részére öregségi, Kletőleg rokkantsági nyugdijat, vagy öregségi, illetőleg munkaképtelenségi jára­dékot, vagy növelt össze­gű öregségi, illetőleg mun­kaképtelenségi járadékot nem állapítanak meg. • A havi 50 Ft öszegű járu­lékot, valamint a havi 80 Ft növelt összegű járulékot a szakszövetkezet bejelentése álápján a szakszövetkezeti tag földterületének fekvése szerint illetékes tanácsi szak- igazgatási szerv veti ki. és adók módjára hajthatja be. Szakszövetkezeti tagok nyugdíjbiztosítás alóli mentesítésének megszüntetése 1972. június 30-íg egyes szakszövetkezeti tagokat a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának javaslatára mentesíteni lehetett a nyug­díjbiztosítás alóL A mente­sített szakszövetkezeti tagok; szakszövetkezeti tagságuk álapján nem részesülhetnek nyugellátásban. Ezek a szakszövetkezeti tagok tehát nem részesülhet­nek azokban az előnyök­ben sem, amelyeket az új jogszabályok a nyugdíjbizto­sítás hatálya alá tartozó szakszövetkezeti tagok ré­szére biztosít Ezek az elő­nyök a következők: — az öregségi és a munka­képtelenségi járadék ösz,- szege havi 100 Ft-tal nö­vekedett, — a járadékra jogosultság feltételei lényegesen eny­hültek, — az együtt élő házastársait mindegyike kaphat jára­dékot, — az eddigi 85,50 Ft össze­gű nyugdijjárulék helyett a szakszövetkezeti tag ha­vi 50 Ft összegű járulékot fizet, ha pedig 80 Ft nö­velt összegű járulék fize tűsére vállal kötelezettsé­get, nem. járadékra, ha­nem növelt összegű jára­dékra szerezhet jogot Annak érdekében, hogy ezekben az előnyökben vala­mennyi szakszövetkezeti tag részesülhessen, az új jogsza­bály lehetőséget ad arra. hogy a nyugdíjbiztosításban részt nem vevő szákszövet­kezeti tagok 1973. végéig kérhessék a nyugdíjbiztosítás alóli mentesítésük hatályta­lanítását. Elromlott gépkocsikét javft, vagy éppen a karbantartás*» kát végzi. A nehéz terep meglehetősen megviseli még az ilyen 15 tonnás, erős Tát­rákat is, mint az övéin Ügy, hogy jócskáin van dolguk a szerelőknek, s a hétvégeken tikéi még a pihenő" pilóták segítsége i*. — Iparkodunk úgy dolgoz­ni, hogy ne legyen különö­sebb fennakadás, zavar a szállításokban — magyarázza az egri szerelő. Persze, néha odákinn is előfordul, hogy & legjobb akarat mellett sem tu­dunk úgy haladni, mint sze­retnénk: egy-egy alkatrész beszerzése ugyanis eléggé körülményes, s időbe télik, amíg például itthonról meg­kapjuk a gumit. — Mit csinálnak, maikor vége a munkának, hogyan te Iák a szabad idő? — kérdem tőle. — A társaság —— táti most mi is — kéthetente ha­zajöhet szombatra, vasárnap­ra. Meglátni a családot, egy kicsit kinyújtózni, no, mgg felpakolni. Egy kevés hazait, szalonnát, kolbászfélét, zsírt fűszereket, krumplit, zöldség­félét. Mivel odaMnm többnyi­re magunknak főzünk. A szerelőknél éppen én vagyok a „szakács”. S mint időnként megjegyzik a társak: olykor egészen jól eltalálom a hazai ízeket, a kedvenceket. A leg­utóbb például a káposztás tésztámért Lelkesedtek a fiúk ! Vas egy kis vállalati mák- rebuszunk és sokáig künn voit az egyik kollégánk sae mélykocaija la „Menetrend szerint”, hetente közlekedik „a Járat”, így mindig van itt­hon valaki a hét végén, aki visz a másiknak is üzenetet, csomagot S amíg az utazásra várunk, amíg Szlovákiában vagyunk: munka után a szállásunkon pihenünk, ai - vasgatjuk a cég által előfize­tett hazai újságokat, vagy át­járunk a szomszédos barakk­ba, a szlovákokhoz tv-t néz­ni. Jó időben többször is ki­rándultunk már, fociztunk a szlovákokkal Ékről jut eszembe, hogy a kinitáetekel egészen összebarátkoztunk Olyannyira, hogy a tavasszal — meghívásunkra — elláto­gatnak. majd hozzánk Heves megyébe is. Körülnézni a mi vidékünkön, s Mcsit kergetni a futball-labdát! □ □ □ A szoba falán oklevelek: Onódi István háromszoros kiváló dolgozó. A vállalatnál pedig azt hallottam, hogy nemrég a pártalapszervezet vezetőségi tagjává választot­ták. Magáról azonban — több­nyire hallgat- A közös mun­káról a társairól, a két szo­cialista brigádról szól szíve­sebben. Beszélgetésünk két óra hosszája alatt többször is kijelenti, hogy: — Ilyen emberekkel élve­zet dolgozni! Gyón! Gyula 19% december 3,, vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom