Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-28 / 304. szám

Bemutató a Gárdonyi Színházban Molnár Ferenc : TOR ŰR A Gárdonyi Géza Színház Mohiár Ferencnek ezt a fia­talkori darabját adta ünnepi szórakozásként az egri kö­zönségnek. 1902-ben, huszon- négyévesen aratott sikert ez­zel a témával és művel a ké­sőbb világhíres szerző. Mol­nár maga is jogásznak ké­szült, ismerte az akkori pes­ti világot, a hirtelen nőtt 'karrierek szennyes és kevés­bé szennyes titkait, így hat nem véletlenül történt a té­maválasztás sem, a siker sem. Annyi bizonyos, hogy a kezdő Molnár Ferenc már mindent tudott a színpadi technikáról, a hatás teremté­sének fortélyait remekül is- . merte és alkalmazta. Jellemek ágálnak itt, köny- nyed és könnyelmű pózok­ban olykor, de mindig és mindenütt a valósághoz és az írói képzelethez megfelelő tá­volságra eltávolítottan. Így alkalom kínálkozik a humor­ra némi csipkelődésre, fejte­tőre állásra, egyszóval já­tékra, amely nevetve akarja megmondani az igazat. De nem mindig a teljes igazat. Molnárt játszani kockáza­tos dolog. A múlt atmoszfé­ráját úgy megteremteni a játékkal és a játékban, hogy az a jelennek is tessék, nem könnyű. Ráadásul ravasz anyag is ez a Molnáré: szte- reotipiai, ahogyan a monda­tokkal egy-egy jelenetet a csattanóig elvisz, elröplt, vagy ahogyan egv jellemet látszólag fesztelenül, de na­gyon következetesen felépít, — szóval mindez nagyon ko­moly játékmesteri feladatot hárít a rendezőre. Olyan színészeket kellett elsősorban és legfőképpen csatasorba állítani, akik a fi­gurák belső gondjait, kisik­lásait, képmutatásait, céljait, indítékait egy-egy gesztussal elárulják, takarják és nevet­ségessé teszik. Magyarul: na­gyon kell tudni színésznek játszania ahhoz, hogy ezek- kel a kihegyezett mondatok­kal mindent érzékeltessen, felépítsen a néző szemek előtt. Itt ugyanis semmi sem történik a színfalak mögött, Itt a játék pőrén és fondorla­tosán a nézők előtt folyik és itt kell megteremteni azt, ami ebben a molnári világ­ban lehetséges. Hegedűs László a rendel­kezésre álló színészi anyag­gal csak félsikert érhetett el. Értjük jószándékát, azt, hogv minden egyes figurában a karikirozásra törekedett, a külsőleges vonásokat rajzol­ta meg erőteljesen, mert ép­pen a kulcsszereplőknél még A KÉPERNYŐ emt­A mesék karácsonya A TELEVÍZIÓ Jóvoltából, a karácsonyi ünnepek alatt gyermekké vált az ország. Közelebbről: az országnak televíziót néző és a televízió műsorát az egyedüli üdvözítő karácsonyi programnak valló része. S miután szerény szá­mítás szerint is a három nap­ra nyúlt karácsony ideje alatt, az ünnepek előtt meg- dúzzadt tévévásárlókkal együtt legalább ötmillió em­ber nézte a műsort — im, öt­millió ember volt gyermek ebben az országban. Ahol állítólag baj van a demográfiai görbével, Illető­leg e görbe ívével, amely na­gyon nehezen kapaszkodik felfelé. Mellesleg ezért is a televíziót terheli a felelős­ség, — minek az a sok éjsza­kai előadás? Nos, visszatérve az ötmillió gyermekre és a televízió karácsonyi műsorá­ra, bízvást elmondhatjuk, hogy kevés ország televíziója képes ilyen varázslatra. Az j nem művészet, hogy a gyere­keket „megkomolyítva* és egyben megsavanyítva fel­nőtté teszi a képernyő, de hogy savanyú, komorú fel­nőttekből gyerek legyen új­ra — ez szép karácsonyi munka volt. Mire gondolt*? Gondolok elsősorban Nef- tai mesebájos és mesélősen elmondott, eljátszott — nem minden iróniától és szatírától mentes kiskirályainak törté­netére, a Bob hercegre az­tán; Anatole France „ingjé- re” is, amely azon volt, aki­nek nem is volt inge, s tán’ i ezért (!) is volt boldog a tu­lajdonosa Boldog Bódog. De 1 gondolok itt Guthy Soma, ha nem is éppen maradandó ér­tékű, de jól mókázható és el­mesélhető vígjátékára, A kor­mánybiztosra és persze Gáli József ízik-vérig meséjére, A tűz balladájára is. És, ha mindehhez hozzávesszük, hogy a televízió „elmesélte” melyek voltak a legizgalma­sabb pillanatok az olimpián, s mi, mint felnőtt gyerekek, kívülről tudva ugyan ezt, de eppen ezért igazi gyerekként Likes szájtátisággal bámul­•'< végig a felejthetetlen : iratokat. GAZDAG, változatos és a szó nemes értelmében is szó­rakoztató volt a három nap műsora, fis sok is! Valahogy, mint a változatos és jó lako­ma a kissé kiéhezett számára, úgy feküdte meg gyomrun­kat e három napos dúskálás bejgliben és mesejátékokban, az előbbi alig hagyva módot a békés emésztésre, az utób­bi a csendes karácsony kuc­kójában egy-egy jó könyv lapjainak forgatására. Azt mondják a gyermek­szakértők, hogy a gyerek vi­zuális típus inkább. Már- pediglen, ha ez így van — s miért lenne okunk ezt két­ségbevonni? — s ha még az is igaz, hogy éppen a televí­zió miatt lettünk újra gyer­mekek ezen a karácsonyon — nincs ők a panaszra és a fanyar megjegyzésekre, MÉGHA egyéta-ketten azért felnőttek is maradtunk volna szívesenj , Gyurkó Géza csak remény sem lehetett ar­ra, hogy szellemesen és nagy­vonalúan megközelítse a Molnár Ferenc által terem­tett világ artisztikumát és nevetségességét. Sem tegnap­előtt, sem tegnap, sem ma nem hiteles az a védőügyvéd, aki félszeg gesztusokkal, be­szédhibával olykor azt akar­ja magáról elhitetni, hogy a pózok önmagukban megáll­hatnak a színpadon. A póz­hoz is, még a legüresebbhez is kell az elhihetőséget bizo­nyítandó valami kis lelki tar­talom, amely nem a pózból, hanem a lélekből ered. Ez az a hiány, ami miatt Hegedűs László egyébként érdekes, némely részletében sikerült rendezése nem érte el a kí­vánt és vágyott hatást. A második felvonásban kap­tunk igazán ízelítőt abból, ami más körülmények között az egész előadásból kialakul­hatott volna. Mentségére le­gyen mondva, nem az ő hibá­ja, hogy olyan emberekkel kellett eljátszatnia a darabot, akik jellemszínésznek még innen-onnan tanulókorban vannak, énekeseknek másod- rangüak. Így nőhetett Puzsér szerepében a legnagyobbra Csapó János ebben az elő­adásban. Mert ez a kétarcú hős él és hat a maga mód­ján. Rózsa Sándor és Máthé Eta kettőse, még az énekesi mi­voltot is figyelembe vévé szereposztási tévedés. Péva Ibolya és Máthé Éva Jászai- dijas Botár Endrével együtt megbízható epizódistaként játszottak a lehetőségeken belül. Hegedűs László elkép­zeléseit legtisztábban talán a rendőrfogalmazót alakító, Ábrahám István valósította meg. psiszár Nándor, Fekete Alajos, Pálffy György, Pá- dua Erzsébet, Eble János és Vasa László vettek még részt a játékban. Somosa Zsuzsa 'koreográfiá­ja most is hatott, mert a ze­ne és a bohózat anyagával összefértek ezek a táncszá­mok. Gergely István díszle­tei — különösképpen a kor ízlése szerinti tabló-megol­dás — hangulatosak voltak, jelmezei idézték a kort. Kal­már Péter, a zenei vezető szerepében és öltözékében a félvilági orfeum-hangulatot elevenítette fel. Sajnáljuk, hogy egy J6 színpadi mulatság és egy igé­nyes rendezői elképzelés megfelelő erők hiányában bágyadtan és szárazán került közönség elé Egerben a ket­tős ünnep megvidámítására. Farkas András VÜVWWVWWWNAAAWWWWWWiAIM Fekete Sándor: < 1972. december 28., csütörtök • 6. Most is elismerően beszélt a Hazámban című vers szerzőjéről. Joggal, mert a költemény, különösen a be­vezetése már egy érett költő hangján szól: Arany kalásszal ékes rónaság, Melynek fölötte lenge" 7 délibáb Enyelegve űz tündér játékokat. Ismersz-e még? oh ismerd meg fia' Talán épp ez a boldog fél­nap, melyet „a régtől tisz­telt, szeretett két férfi köré­ben” tölthetett. Vörösmarty Mihály Petőfi Sándornak szó­ló elismerése késztette arra, hogy annyi művésznév után azóta halhatatlanná lett neve mellett döntsön. Az új, az 1843-as esztendő­ben a társulat Kecskemétre vonult. A kecskeméti csak­nem három hónap alatt a költő sokszor lépett színpad­ra, ahogy telt az idő, egyre komolyabb, jelesebb szere­pekben. A közönség vígjáté­ki szerepekben tapsolta meg, igazi művészi sikert egy i. „Mediában, a rajongásig szeretett Shakespeare Lear királyában ért el. Julalomjá­jZe/ieő Fizáíihan (Foto. Tóth Gizella.) In memóriám Berzv András 1907-1972 Meghalt Berzy András. Akik ismerték es tisztelői voltak — s ilyenek hányán sorakozhatnának itt ma fel! —, megdöbbenve vették ha­lála hírét. Túl korán és még váratlanabbul dóit ki a sor­ból, a tanárképzés munká­sainak sorából. Mert tanár volt, a szónak legteljesebb értelmében mégpedig, hisz küzdelmes életének több mint négy évtizede forrott össze e pályával. Nemzedé­keket nevelt az irodalom, a humanizmus, a szépség sze- retetére. tanárgenerációk egész sorának volt tanító­mestere. Kerek harminchat esztendeig volt egri tanár, s ebből két évtizeden ál a ta­nárképző főiskola fáradságot nem ismerő, az irodalomtu­domány ágazatait töretlen tárgyszeretettel oktató neve­lője. A szocialista nevelés- és oktatásügy egyik legkivá­lóbb munkásaként ismerték meg és tanultak tőle szocia­lista emberséget egykori né­pi kollégiumi diákjai éppúgy, mint szakérettségis növendé­kei. később pedig főiskolás tanítványai. Ezért is fáj annyira hirtelen-váratlan ha­lála, mely családot, kollégá­kat és tanítványok sokasá­gát tett szegényebbé. Tiszte­lettel. emberségbeli és taná­ri örökségének őszinte vál­lalásával hajtunk fejet a Ho Si Minh Tanárképző Főisko­la Irodalomtörténeti Tanszé­kének tudós vezetője, néhai Berzy András ravatala, s emléke előtt Hetedszer rendezik meg jövőre a sárospataki diáknapokat Hetedik alkalommal ren­dezik meg 1973. május 18- és 21-e között az immár ha­gyományos sárospataki di­áknapokat A KISZ Borsod megyei Bizottsága, a Borsod megyei Tanács művelődési osztálya és a sárospataki Rákóczi Gimnázium közös rendezésében megtartandó diáknapokra Borsod. Hajdú, Szabolcs-Szatmár megyék, valamint Budapest, Debre­cen és Miskolc városok kö­zépiskolás és szakmunkás­tanulóit hívták meg. A részvevő fiatalok szá­mára irodalmi, helyi és ze­netörténeti. néprajzi, képző­tökül kapta a Bolond fontos és szép szerepét. De mit ér a legszebb mű­vészi siker, ha közben a tár­sulat anyagi csődbe kerül' Petőfi sem tudta kifizetni szállásadóját, zálogba hagyta nála színészi eszközeinek egy részét, s ő maga Pestre, majd Pozsonyba sietett a széteső társulatból. Késve érkezett — a pozsonyi színtársulat már telítve volt az ország minden 1 részéből oda sereglő színészekkel. Hogyisne, amikor folyt a diéta, azaz az országgyűlés, és ilyenkor lehet Thália sok koplalástól megfogyatkozott papjainak kaláccsal felcse­rélniük a száraz kenyeret. Legendás szépírása men­tette meg a végső nyomortól. Működött Pozsonyban egy iroda, amely kéziratos Or­szággyűlési Tudósításokat ké­szített a Diéta szónokainak beszédeiről. Ide jutott be Pe­tőfi, diktálni és másolni a mások gondolatait. Körmöl- ni, szemetrontó gyertyafény­ben, bizpny siralmas munka volt. Bajza tudomást szerzett a költő sanyarú állapotáról, s baráti körben gyűjtést indí­tott Petőfi számára. Feltehe­tően Bajza keze volt abban is, hogy az akkori idők sike­res írója és szerkesztője. Nagy Ignác fordítói munká­val kínálta meg. 1843. július elején érkezett meg Petőfi Pestre, három hét a!"tt ' ■■•’t v rra1' cia regfii.. í'JÚ i ma; egy angol regén;, '.-te kezdet', (a Robin Hoodba). Hálom hét és iparművészeti, valamint díszítőművészeti, kisfilm, fotó- éá diapályázatot írtak ki. Pályázhatnak verssel és prózával, riporttal, egy vá­ros vagy község történetének feldolgozásával, egy-egy ze­nemű elemzésével, Petőfivel, Csokonaival kapcsolatos em­lékek, hagyományok össze­gyűjtésével, festménnyel, grafikával, fém- és kerá­miamunkákkal, egy-egy táj­egység jellegzetes motívu­mait feldolgozó kézimunká­val A hagyományoknak meg­felelően a diáknapok rész­vevői találkoznak párt- és állami vezetőkkel, s a ren­dezvény időtartamára meg­alatt ezzel is végzett, pedig 900 oldalt kellett magyarra áttennie (az angol könyvet is németből fordította)! A két regény közül az egyik ősszel már az olvasók kezében volt... Petőfi élete első jelentékenyebb írói ho- noráriümát vehette fel. De amilyen gyorsan kereste a pénzt, oly hamar meg is szabadult tőle A nélkülözés­re kény szeri tett ember bol­dog könnyedségével váltotta fel a bankókat, mire észre­vette magát, már csak annyi­ja maradt, hogy színészi ru­határát kiegészítse és pesti barátaitól vidám* búcsút ve­hessen. Debrecen színházának di­rektora fogadta be Petőfit, 1843 őszén. Az igazgató és a költő épp összezördült egy napon, amikor Petőfi egy kis vándortársaság vezetőjé­vel találkozott. „Ez hitt ma­gához — számolt be Petőfi Bajzának — s jó szerepeket, jó fizetést ígért. Ennél fogva — de leginkább azért, mert pénzem már elfogyott, s to­vább nem utazhattam — hozzá állék. Diószegre me­llénk. .. ” kapják s „város kulcsait” — így ők irányítják annak éle­tét. A gazdag program so­rán ifjúsági tábortüzet ren­deznek, s megtartják a KISZ-vezetők fórumát. A diáknapok rendezvé­nyeinek legsikeresebb sze­replőit a bírálóbizottság min­den művészeti ágban arany-, ezüst- és bronzéremmel ju­talmazza. Az MSZBT Orszá­gos Elnöksége külön díjjal jutalmazza a szovjet szer­zők műveit kiválóan tolmá- esolókat, A hetedik sárospataki di­áknapokra a részvevők ne­vezéseiket március 28-ig küldhetik be. S \VVSAAAArWvWN A kis társaság a Berettyó folyó menti vidéken, a mai magyar—román határ túlol­dalán „faluzott”. Jó szerepe­ket kapott is a költő, de az ígért jó fizetésből nem lett semmi. November vége felé ez a társulat is felbomlott. A költő visszatért Debrecenbe. Pákh Albertet kereste fel, a későbbi humoristát. Talál­kozásukat Jókai örökitette meg: „Egy este, amint haza megy (t. i. Pák’h), a kapu előtt egy sáros, fáradt embert lát ülni, kopott, szakadozott gubában, átázott kalappal, egy nagy vándorbottal kezé­ben. Alig ismert reá. Petőfi volt. Nemcsak ruhája volt rongyos, hanem arca is egé­szen átváltozott, összeesett. Ott várt már reá a régóta be­zárt kapu előtt, mert odébb menni úgysem tudott vol­na.. „ Elbeszélte Petőfi, hogy a faluzásban megbetegedett, ruháit kénytelen volt eladni s becserélni rosszabbakkal, most azután betegen, nyomo­rultan ide vánszorgott, a szomszéd városból; legalább ha meghal, lesz, aki elteme­ti.” „Most szerkesztő-segéd leszek.. Petőfi Debrecenben a va­ros szélén, „az akasztóra közelében” lakott, sivár szo­báját — szalmája is elfogy­ván — már fűteni se tudta. 7 1843—14-es tél vége felé így elhatározásra jutott: a fűtetlen szobában, gubájába burkolózva, éhezve, kivá­lasztott és lemásolt eddig írt verseiből egy füzetre va­lót. Azután egy februári na­pon kopott vászontarisznyá­jába rakta verseit, kezébe fogott egy súlyos ólmozott botot — és megindult Pest­nek. Debrecenből Pestre! (Folytatjuk^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom