Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

A Jeffkénvplttiesebh Kovács Péter mérnök tanár a Zetor Diesel-motorjának jfj legkényeimesebb hó­nap a legszorgosabb után következik. így alakí­tották ki ezt a szokások, s néhány szükséges pénzügyi szabály is. A legkényelme­sebb hónap a január, csak Úsy „tedd ide — tedd oda’' keil dolgozni; a legszorgo­sabb a december, amikor is nem ritka a majdnem dup­la műszak. Igaztalan lenne nem le­szögezni tüstént a cikk ele­jén, hogy ezért az utóbbi két évben már nem mutat­kozott akkora különbség a decemberi és a januári ipari teljesítmények között, mint tíz évvel ezelőtt; és az is a teljes valósághoz tartozik, hogy az egyenetlen termelés — amiből ezek a különbsé­gek adódnak — nem jellem­ző az egész iparra. A bányászat, a kohászat, a vegyipar egész éven át egyenletes ritmusban dolgo­zik. Persze vannak ingado­zások ezekben az ágazatok­ban is, de nem lehet az éves termelést négy egyenlő rész­re elosztani. Ilyen megoldás kialakítása egyszerűen elkép­zelhetetlen. Az ingadozások­nak tehát létezik elfogadha­tó, és létezik, kivált hosszú távon, kifejezetten káros aránya. Az ipar értékesítése 1971, januárjában több mint 20 milliárd .forinttal volt kisebb az 1971. decemberinél. Ez 100 ezer munkás egy hónapi termelési értékének felel meg. Tehát ugyanaz a tech­nikai és emberi kapacitás adott 20 milliárddal többet decemberben. Mit „csinált” ez a kapacitás januárban? Aztán mit „csinált” ugyanez a kapacitás 1972. júliusában? Ugyanis az idén júniusról júliusra az ipari termelés 108 százalékról 94-re csúszott vissza. A gépipari termelés pedig még ennél is nagyob­bat zökkent: 120-ról 87 szá­zalékra. A belső tartalékok feltárá­sáért folyik a munka. A Központi Bizottság novem­beri állásfoglalása — a többi közt — a munka meggyorsí­tását is kívánatosnak tartja, hogy a X. kongresszus hatá­Az íróasztal ott található a hivatalban. Egészen más­ként vélekedik róla az, aki ott áll előtte és közli a gond­jait, bajait, az elintézés és könnyítés reményében azzal, aki ott ül az íróasztal mö­gött. És egészen másként véle­kedik róla az, aki percnyi pihenő nélkül hallgatja a szóáradatot, ami beborítja, elönti, valósággal elzárja a levegőtől. Mennyi fölösleges időt tudnak elrabolni az em­berek egymástól. Gondolja sóhajtva. Ügy volna szép, ha az asz­tal innenső részén levők ér­deke megegyezne az asztal túlsó részén levők érdekével. Ha jól belegondolunk, nem lehetne ez másként. És még­is. .. Egyelőre.., ? 00-0.0 A hivatal ütközőpont volt már akkor is, amikor a ha­talom első csirái megszület­tek, és az marad egészen ad­dig, amíg a hatalom kényte­len lesz bizonyos embercso­portok érdekeit képviselni esetenként más embercsopor­tokkal szemben. Ha nem is túlságosan tudományos tölte­tű megállapítás ez, de az igazság magja felfedezhető benne. A konfliktusok oka is. Erre pedig elég gyakran nyílik alkalom Gyöngyösön is. A városi tanácsnál végzett vizsgálat kiderítette, hogy egyetlen héten 1460 ember fordult meg a különböző hi­vatalokban. Ügyfél, állapítja meg róluk a vizsgálat. Em­ber, mondjuk ismételten, ke­rülve az apparátusi zsargont. Talán nem csak a formai el­térés miatt használunk más szót. Egyharmaduk egyetlen osztályt keresett fel, még­hozzá a pénz- és munkaügyi osztályt A név magában hordja a látogatottság ma­gyarázatát is. Tessék elképzelni, hogyan lehet ilyen zsúfoltság mellett türelmesen meghallgatni az emberek panaszát Hogyan lehet dolgozni ilyen zsivaj- Imb, jövés-menésben? j$aém dolgozni keü, m afc­rozauti a gazdasági építő - munkáról, a megjelölt idő­re teljesíthetőek legyenek. Nos, ha van belső tartalék, akkor ebben, a termelés hul­lámhegye és hullámvölgye közötti különbség csökkenté­sében óriási lehetőségek rej­lenek. Az ipar a tervet az idén is teljesíti. Ügy tűnhet tehát, hogy a januári és júliusi hullámvölgyet sikerült ellen­súlyozni. Hol itt akkor a veszteség? Hiszen a negyed­évi, év végi hajrákkal azt „hozták vissza”, ami elve­szett! Csakhogy nem így van ez. Nem azt a 10—20 milli- árdot, hanem egy másik 10 —20 milliárdot, erővel, plusz idővel. Ez ugyan tényleges termelés, egy most már töb­bé fel nem használható, ki­használatlanul maradt kapa­citás mellett. Ha egy perc a maga hasznát nem hozza meg, úgy szalad el, hogy áll a gép, az ember, akkor az a perc haszontalan marad már véglegesen. Ez a lényege a dolognak! A többi közt ezért nem lehet kibékülni a túl­órával sem. Tehát — elsősorban — nem azért rossz a túlóra, mert nem vesz részt benne mindenki — csak a szűk ka­pacitású helyeken dolgozók — viszont az egész kollektí­va béralapját érinti. Még csak azért sem olyan nagy baj a túlóra, mert elfáraszt- ja az embert, hanem sokkal inkább azért, mert — a ter­melés ilyen egyenetlensége mellett — a legtöbb helyen és esetben nem is hoz új ér­téket Egyszerűen január he­lyett decemberben készül el a munka, egy műszak he­lyett másfélben. Ha egész évben ütemes a termékkibo­csátás és decemberben — túlórával — még pluszt ad­nak valamelyik gyárban, mert kiderül, hogy arra szükség van a fogyasztásban — akkor az még jó is. Csak a januárt júliusi leállások helyettesítésére nem jó. Az külön megfontolandó, hogy az időszakos hajrák milyen egyéb veszteségek okozói. A kapkodás rontja tákat intézni keü, az embe­rek dolgait előbbre kell vin­ni. o o o o Harminc nap. Ennyi idő áll a rendelkezésére a tanács dolgozójának ahhoz, hogy az ügyet elintézze. Szigorú ren­delet szabja meg a napok számát. A szigorú rendelet azonban olykor csorbát szen­ved. Nem lehet tartani a ha­táridőt. Több oknál fogva. A legfőbb akadály az, hogy az íróasztalok részére sincs elegendő hely az épületben. Pedig forgatták már át1 meg át ezeket a helyiségeket, még a közelmúltban is legutóbb. Ha az egyik részen nyertek valamit, elveszítették a má­sikon. Szétforgácsolták már az egykori nagy tanácstermet is, ahogy osztódással helyet adott a kistanácsterem az irodáknak, de még mindig újabb hely kellene. Még azt sem lehet monda­ni, hogy az íróasztalhoz ra­gaszkodók száma nőtt meg, azért a szűkösség. Ha hi­hetetlennek is tűnik: két év­tizeddel korábban jóval töb­ben koptatták a ruhájuk uj-' ját a város hatalmi házában. Felmerült már megoldásként, hogy a tűzoltóknak kellene máshová költözniük. De ki viselje az új laktanya meg­építésének terhelt? A pénzen dől meg a legjobb elképze­lés megvalósítása is — egye­lőre. o o o o A legpedánsabb hivatali szándék is kicsorbulhat, ha a lehetőségek híján vannak. Ezért történhet meg, hogy az ügyiratok nem mindegyi­ke felel meg a követelmé­nyeknek. Olykor a határoza­tok indoklása lehetne bő­vebb, egyértelműbb. Ahhoz, hogy a határozat meggyőző módon képviselje a jogszol­gáltatást, alaposan fel kell tárni előtte az eljárás rész­leteit, és ezeket az idő rend­iébe kell bsleágyaml. hónap elé! •i minőséget, a fegyelme,, növeli az anyag- és segéd­anyag-felhasználást és így tovább. Ezek elkerülése újabb lehetőséget kínál a gazdálkodás eredményének növelésére. Nem könnyű úrrá lenni ezen az egyenetlenségen. Van ebben megszokás is, így a főkönyvek zárásához való igazodás: december 31-ig ki kell „seperni” a gyárat, aztán januárban erőt gyűj­tünk, az már nem látszik a mérlegben. A számvitel valóban meg­kívánja a munka szakaszos összegezését, de ettől még nem kellene kifosztani a nyersanyag- és félkészáru- raktárt. Azaz, ugyanúgy le­hetne gondoskodni a feltöl­tésükről decemberben is, mint októberben. Akkor ja­nuárban símán kezdődhetne a munka. A kereskedelemtől érkező megrendeléseket nem januárban kellene összegez­ni, hanem már ősszel, a kö- vetkező év első negyedére. (Ebben persze a kereskede­lemnek. is lenne tennivalója.) Azután az is igaz, hogy sok múlik a kooperáción: az anyag- és alkatrészszállító­kon. || a tartalékokat képez­** hetnénk! — sóhajtot­ta a gazdasági igazgató, ami­kor a tómáról beszélgettünk, arról, mi múlik a gyáron, és mi nem, az ütemesebb mun­ka megszervezésében. — A készletek azonban az indo­koltak, a jogosak is terhelik a gyárakat A Központi Bi­zottság novemberi állásfogla­lása ezért nem véletlenül ír­ja elő az eszközlekötési já­rulék rendszerének felülvizs­gálatát... Az eszközlekötési járulék megszüntetéséig, vagy módosításáig azonban még egy-két év eltelik. Ez természetes is. Viszont itt van a nyakunkon 1973. ja­nuár. A legkényelmesebb hónap. Ha nem figyelünk oda, most is kényelmes lesz, s ezzel elindul , a lavina, vé­gig az éven: dagad a hátra­lék. míg decemberben majd, erőfeszítéssel, túlórákkal, új­ból mindent rendezünk... (G. Fj Az idő. Ahogy szokás mon­dani: ebből van azonban a legkevesebb. Igaz, az asztal­nak mind a két oldalán ugyanígy érzik ezt. Dehát a város lakójának, választópol­gárának nem fő a feje amiatt, hogy az asztal túlsó oldalán hogyan szabják ki az időt öt sem kérdi senki, honnan szakít magának negyedórákat állampolgári kötelességeinek teljesítésére. A kötelességét mindenkinek tennie kell. A felettesek teremtsék meg a lehetőségeket ehhez. Ügy is, hogy elegendő szá­mú dolgozója legyen a tanács szakigazgatási szerveinek. Ügy hírlik, közgazdászokat szívesen alkalmaznának. A jogi végzettségűek is kere­settek. o o o o Akik a törvényt őrködik, maguk is véthetnek ellene hi­vatalos teendőik során. Szán­dék nélkül, akaratlanul is. A törvénysértés azonban a szakigazgatási szervek egyet­len határozatát sem terhel­te. Ezt a megállapítást hiva­talos vizsgálat során tettek. Ha úgy vesszük, ez a ter­mészetes, így kell ennek len­nie. De a hűvös objektivitás látszata miatt ne kicsinyel­jük le ezt a tényt. Sokat mond, kifejezi közgondolko­dásunk érzékenységét. A határozatokat azonban végre is kell hajtani, végre is kell hajtatni. Ügy látszik, itt még van tennivaló. Olykor — talán éppen az időzavar miatt — a papír megalkotásával már ki is jut a figyelem köréből az ügy. Hogy a döntésnek lesz-e fo­ganatja, azt már nem ellen­őrzik mindig. Óhatatlanul is elvezet ez a fajta gyakorlat a tanács te­kintélyének halványulásához, ezért nem szabad kézlegyin­téssel elintézni. o o o o Nem kellene mindenkinek iljutoia az íróasztalig. Mert működését ismerteti. A neonfénnyel kivilágított tanteremben, a padok előtt forgó „színpadon” áll a trak­tor. Kovács Péter tanár, a sarokban levő elhelyezett ve­zérlőpulton megnyom egy gombot A Zetor megfordul a „színpadon” és máris ol­dalról szemlélik a tanulók: Azután a tanár néhány ma­kettről szemlélteti a Diesel­motor metszetét, szivattyúit és a légszűrőt. Változik a kép. Automata mozgató se­gítségével, egyetlen gomb­nyomásra függöny kerül az ablakokra és elsötétítik a tantermet. A fali vetítőer­nyőn megjelenik a traktor jsz.erkezete, amelyet koráb­ban élőnagyságbárí és modell­ről láttak a tanulóit. Magnó szól, a képernyőre vetített motor részeit ismerteti. A tanulók nagy figyelem­könnyebben is lehetne segí­teni rajta. Csak volna valaki, aki útbaigazítaná a tanács­talan embert. Annyit halla­ni a felvilágosításokra alkal­mas „ügyfélszolgálati irodák­ról”. Tanácsadás, eligazítás, nyomtatványok kiadása és átvétele, pecsételés történik itt Néhány ember — talán a legképzettebbek, a legjá- ratosabbak — fogadja a vá­lasztópolgárokat és meghall­gatja őket Válaszol is nekik szakszerűen, pontosan, félre­érthetetlenül. Időt és fáradsá­got takarítva meg az ügyfél­nek és a hivatal dolgozóinak. Szóval: nagyon hasznos in­tézmény ez. Gyöngyösön is megszervez­nék, ha volna hely a számára. Akárhová nem is-lehet kiten­ni a táblát: ügyfélszolgálat mert ennek a szobának köz­vetlenül a bejárat mellett kell lennie. Kellene lennie a bejárat mellett. Ha át tudják majd helyezni a munkaügyet, ak­kor. .. Mikor? o o o o Beborítanak bennünket az akták, az ügyiratok? A drá­mai kérdés rossz következte-, test sugall. Igaz, lehetne oly­kor a papírok menyiségét csökkenteni. Azzal is, hogy mindenki csak a feltétlenül szükséges lépéseket teszi meg, és azzal is, hogy az embe­reket jobban tájékoztatják tennivalóikról. Ha ellentmondásnak tűnik is, a modern élet az írásbeli­séget is erősíti. Emiatt vi­szont ennek ésszerű ellátá­sára kell felkészülnie a hi­vataloknak. Hogy senkinek se nyúzzák az idegeit feles­legesen, sem az íróasztal egyik, sem a másik oldalán. Mind a két részén emberek találhatók. Jó volna ezt min­dig, minden körülmények kö­zött figyelembe venni. G. Molnár Ferenc (Foto: Tóth Gizella) mel kísérik a folyamatot. Az­tán ismét fény árad a terem­ben, és a kiosztott feladat­lapok kérdéseire Válaszolnak. A tanár pedig műszer segít­ségével, padonként ellenőrzi a helyes válaszokat • • • A pétervásári mezőgazda­sági szakiskolában járunk, ahol három év alatt növény- termesztő gépészeket képez­nek. Azonban nem a hagyo­mányos módszerekkel. Első­ként a magyar mezőgazda­sági szakoktatás történetében, itt vezették be kísérletkép­pen a programozott oktatást. Az ötlet „atyja” és lelkes támogatója Mdjsányi László igazgató, így vélekedik az új oktatási formáról: — Olyan oktatási rendszert szeretnénk megvalósítani, amely a technikai forrada­lom korában a mezőgazdasá­gi gépek működését, kezelé­sét és szerelését, a maga va­lóságában közel hozza a ta­nulókhoz. Ezt figyelembe vé­ve, a tanterv adta lehető­ségek alapján a technológiai tantárgyak oktatásánál kísér­letileg programozott oktatást valósítunk meg. A növény- termesztő gépész szakma ok­tatásánál a növénytermesz­tés, a gépészet és a techno­lógia szorosan összefügg egy­mással. így az oktatás speci­ális programokat igényel. A 25 tagú tantestület szellemi és a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának anyagi támogatásával láttunk munkához. Szeptemberben, a tanév kezdetekor három szak- tantermet — a növényter­Expresszel ­Huszonegy országba ki­lencven útvonalon, ötven­ezer fiatal olcsó utaztatását tervezi 1973-ban az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da. A Szovjetunióba, a szo­cialista országokba, Angliá­ba, Franciaországba, Indiába, Japánba, Ausztriába, Olasz­országba, Svájcba, Libanon­ba. Szíriába, Egyiptomba szerveznek utakat. S több mint hetvenezer külföldi, a világ minden tájáról érkező fiatalt, látnak vendégül Ma­gyarországon. Az utóbbi öt évben a ki­utazó és a hazánkba érkező fiatalok száma több mint kétszeresére emelkedett. S tizenhat éves fennállása alatt az Express több mint kétmil­lió utasának biztosított prog­ramot. Tengerparti üdülést, hegyvidéki kirándulásokat, sátortáborozást, repülős uta­kat, gyalogtúrákat, szakmai utazásokat. Minden negyedik magyar fiatal a Szovjetunióba utazik és minden ötödik hozzánk érkező Express utas a Szov­jetunióból érkezik. Az Express, mint ifjúsági utazási iroda, több nemzet­Az íróasztalon innen és túl Traktor a tante­rem ocn meszlési. a technológiai és az erögep szaktantermet — rendeztünk be a legkorsze­rűbb audiovizuális eszközök­kel: magnetofonnal. írásve­títővel, episzkóppal, diavetí­tővel és hangos filmvetítő­vel. A hagyományos tanári közlést tellát technikai esz­közök pótolják. A tanár csak irányít és kezeli az eszközö­ket. A tanulók figyelmét azonban fokozottan ráirányít­ja az új témakörre. Az esz­közök használata és a ta­nár kiegészítése elősegíti * tananyag jó megértését is. • • • A növénytermesztési szak- tanterem valóságos kis labo­ratórium.' A fali szekrény ben különböző szántóföldi növé­nyek példányai sorakoznak. Középen automata diavetítő működik, s a fali vetitőer- nyön megjelenik a lucerna, majd a silókukorica színes képe. Magnóról „szól” a ta­nár, ismertetve a silókukori­ca-termelés agrotechnikáját.. A vezérlőpulton levő kap­csológombok segítségével ál­landó kapcsolatban van a ta­nulókkal, — A gyerekek élvezik a programozott oktatást • — mondja Németh Tibor tanár. — A feladatlapokon szóki­egészítéssel választják ki a helyes feleletet a tanultak­ról. Ugyanakkor minden fel- adatcsoport végén felhívjuk a tanulók figyelmét arra, hogy a tankönyvből melyik részt tanulják meg és milyen kézikönyvből olvassanak hoz­zá. Ezzel hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy szakirodal­mat is olvassanak. • • • 1 — Kísérletezünk az okta­tás korszerűsítésére — ösz- szegezi a látottakat Majsá- nyi László igazgató. — Ta­pasztalataink szerint a tanu­lók figyelmét szinte maximá­lisan leköti a programozott, oktatás, a sokoldalúan szem­léltetett gépegység, növény, vagy agrotechnika. A tanulók így többféle mozgásban lát­ják a valóságot. A vizuális élmény pedig sikeres alapot teremt a gyakorlásra, a mű­veletek egyéni elsajátítására. Az oktatási módszer teljes kidolgozása természetesen ránk vár, mert nincs hozzá irodalom. Ez legalább 5—6 éves további munkát igényel a tantestülettől, de vállaljuk, mert megéri, a jövő oktatása ugyanis ezt igényli. Hozzá­járul a tanulók teljesítmény­képes tudásának kibontakoz­tatásához. Mentusz Károly o világ Hírül közi ifjúsági szervezet tagja — ilyen minőségben juttatja el a Nemzetközi Diák Szövet­ség igazolványait a főiskolás és egyetemista turistáknak, akiket az igazolvány kedvez­ményes turisztikai szolgálta­tások igénybevételére jogosít. 1973-tól kezdik árusítani a Nemzetközi Ifjúsági Házak Szövetsége igazolványt, mely 40 országban biztosít kedvez­ményes szálláslehetőséget. Nagy tömegeket mozgósít az Express belföldi program­ja. Az Országos Ifjúságpoliti­kai és Oktatási Tanács által adott, kedvezményt a közép- iskolás és egyetemista üdü­lőtáborok lakói élvezhetik. A középiskolások hat napig W forintért, az egyetemisták l" napig 150 forintért táboroz­hatnak. Hasonlóan kedvez­ményes akció az ifjúmunkás és falusi fiatalok üdültetése, az ifjúsági szállás és étkezési utalvány. Mmsme* 1972. december 24., vásárnál»

Next

/
Oldalképek
Tartalom