Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

A csuvas nép méltán fél évszázados sikereire Beszélgetés Fekete Győr Endrével, a megyei tanács elnökével A Csuvas ASZSZK párt­áé állami vezetőinek meghí­vására — mint már közöl­tük —, Fekete Győr Endre, Heves megye tanácsának el­nöke, valamint Virág Ká­roly, a megyei pártbizottság titkára, december 13-án Cse-' bokszáriba utazott, hogy részt vegyen a Szovjetunió megalakulásának fél évszá­zados jubileumára rendezett csuvas köztársasági ünnep­ségen. Az út élményeiről kérdez­tük Fekete Győr Endrét. — Miként összegezné a látogatás tapasztalatait? — A fogadtatás épp olyan szívélyes, épp olyan baráti volt, mint azt már a koráb­ban Csebokszáriba látogató Heves megyeiek tapasztal­ták. Moszkvában a Sereme- tyevói repülőtéren kormány- szintű delegáció fogadott bennünket. 14-én reggel ér­keztünk csuvas földre, Ko­nus városába. Itt Ivanov elvtárs, a területi pártbizott­ság titkára és Zajcev, a mi­nisztertanács elnöke üdvö­zölt bennünket, s kíséretük­ben utaztunk Csebokszári­ba. Még aznap találkoztunk a területi pártbizottságon Voronov elvtárssal az első titkárral, valamint a titká­rokkal és az autonóm köz­társaság állami és pártveze­tőivel. Ök tájékoztattak ben­nünket arról, hogy a csuvas nép milyen gazdasági ered­ményeket produkált az 1972- es évben. Mi elmondtuk, hogy megyénkben miként ünnepeljük meg a Szovjet­unió megalakulásának 50. évfordulóját. Gazdag prog­ramot tartogatott szá­munkra az első nap, hiszen a baráti beszélgetés után két üzemet látogattunk meg. Ér­zékelhettük azt a jelentős fejlődést, amit a kábelgyár produkált. Ezzel kapcsolat­ban hadd mondjak el egy kellemes epizódot:. az igaz­gató még frissen idézte egri látogatásának élményeit, be­szélt a magyar ételek ízé­ről, hiszen érkezésünk előtt egy héttel még ő is Heves •megyében tartózkodott.. Meg­tekintettük a textilszövőgé­peket gyártó új üzemet is. Ennek az az érdekessége, hogy a KGST gazdasági in­tegrációjának klasszikus példája. Csebokszáriban csak a gépeket állítják össze, az alkatrészeket a szocialista országokban — többek kö­zött Magyarországon —j gyártják. Jó érzés volt hal­lani, hogy csuvas barátaink elégedettek a magyar ter­mékekkel. 15-én tartották az impozáns központi ünnepsé-! get Csebokszári színházában. Ezen részt vettünk a kitün­tetett üzemek küldöttei, va­lamint a megyék, a járások, a városok képviselői. Megje­lent Nyikolajev űrhajós is, aki nagy/ népszerűségnek ör­vend Csuvasiában. Szavak­ban nehéz érzékeltetni ennek az ünnepségnek a hangula­tát. Mi vendégek egyet éreztünk: a csuvas nép mél­tán büszke fél évszázad si­kereire. Külön öröm volt számomra, hogy én tolmá­csolhattam az ünnepség résztvevőinek Heves megye dolgozóinak testvéri üdvöz­letét. — • Hogyan járult hozzá ez a rövid látogatás a Csu­vas ASZSZK és Heves me­gye kapcsolatainak bővíté­séhez? — Minden találkozás kö­zelebb hozza egymáshoz az embereket, jobban megis­merik egymást, erősebbé fű­ződnek a baráti szálak. Ez történt velünk is. A csuvas párt- és állami vezetők meg­kértek .bennünket, hogy tolmácsoljuk újévi üdvözle­tüket Heves megye dolgo­zóinak, párt- és állami veze­tőinek. Erre kért bennünket Nyikolajev űrhajós is, aki ép­pen egyszerűsége, közvetlen­sége miatt, népszerű csuvas földön. épéesfí Négymillió lakos járandósága emelkedik havi ötven forinttal A tej- és tejtermékek -fo­gyasztói áremelkedésének részbeni ellensúlyozására ho­zott kormányrendelet meg­határozza, hogy kik részesül­nek havi 50 forintos pótlék­ban. A Minisztertanács rendele­tének megfelelően havi 50 forinttal kell emelni vala­mennyi nyugdíjas járandó­ságát, akiknek munkaviszo­nya, vagy mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagság alap­ján nyugdíj jár, a kisiparosok nyugdíjrendszerében megál­lapított öregségi és rokkant­sági, továbbá az özvegyi és a szülői nyugdíjak, az árva­ellátások, a baleseti járadé­kok, a termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékok szintén 50 forinttal emelkednek. Ugyanilyen mértékben emel­kednek a fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjait és hozzátartozóikat megillető nyugdíjak. Hasonló összeggel növelik a vakok személyi Já­radékát, a tanácsi szociális segélyeket, a csökkent mun­kaképességűek átmeneti se­gélyét, a rendszeres szociális járadékokat, és a hadigondo­zottakat megillető pénzössze­geket, a hadkötelezettséget teljesítők családi segélyét, il­letve jövedelem-kiegészíté­sét., 1973. január elsejei hatály­lyal gyermekenként havi 50 forinttal nö a családi pótlék összege. Ugyanettől az idő­ponttól emelkedik a gyer­mekgondozási segély, a se­gélyre igényt adó gyermeken­ként havi 50 forinttal. A sajátjogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítási összege ugyancsak 50 forint­tal nő. 50 forinttal kell emel­ni a házastársi pótlékot, a házastársi pótlékra igényt adó nyugdíj pedig az eddigi 1061 forinttal szemben 1161 forint lesz. (Az összeg azért emelkedik 100 forinttal, mert a házasfársalE egyenként 30— 50 forintot kapnak.) A havi 50 forint pótlék » megosztott özvegyi, illetve szülői nyugdíjban részesülő­ket személyenként külön-kü- lön megilleti, ugyanígy az öregségi, illetve a munkakép­telenségi járadék 50 száza­lékra jogosult termelőszövet­kezeti vagy szakszövetkezeti tagot. ‘ ■¥■ A minisztertanácsi rende­let értelmében a jövő év ele­jén 1 700 000 idős ember ré­szesül a havi 50 forint nyug­díjemelésben, l 600 000 gyer­mek után emelkedik a csa­ládi pótlék havi összege, s csaknem kétszázezer anya kap magasabb gyermekgon­dozási segélyt. A szociális segélyben része­sülőkkel és a csökkent mun­kaképességűekkel együtt mintegy négymillió lakos kap havonta 50 forint pótlékot, ennek évi kihatása összesen 2,3 milliárd forint (MTI) Vécs az „elzárt” falu A 3-as, fő közlekedési út­tól keskeny bekötőút vezet a faluba. A gépkocsi csiga- lassúsággal mozog, a kere­kek sokszor megperdülnek a nagy sárban. Kátyúk, ki- sebb-nagyobb gödrök nehezí­tik. a közlekedést. Az út a völgy * sarkáig tart, ahonnan elénk tárul a kis mátraalji falu, Vécs. Ré­gi felépülés, ma alig több mint ezer ember él itt. A régi házak között azonban sok új is emelkedik, a mo­dernet szemléltetve. Az el­múlt öt évben például há­rom új utca született, az Alkotmány, a Május 1. és az Ady Endre utcák, amelyek az új telep házait kötik össze. ■ ■ a ■ A nemrég elkészült ta­nácsházán Szabó István ta­nácselnökkel beszélgetünk. Vécsi születésű, ismeri a fa lu apraját-nagyját, a gondo­kat és az eredményeket. — Legnagyobb problé­mánk hosszú évek óta az ominózus bekötőút — emle­geti- _ Kora ősztől egészen a következő év nyaráig nagy a sár, alig lehet közlekedni. Ezért nem is szívásén jön­nek ide az emberek, inkáé' elkerülik a falut,. Rengeteg levelet írtunk a j£PM-nek és személyesen is kértük, hogy intézked.írnek az út megjavítására, de utóbb ■»ár választ sem kaptunk. ’Pedig néhány újdonság is van ebben a faluban. Lét­rehoztuk az öregek napközi otthonát, 3500 kötetes könyv- . tárat rendeztünk be az ol­vasóknak. Az egykori ken­derföldön, ahogy mi itt a faluban emlegetjük azt a te­rületet, 80 új ház épült. Van jól berendezett isko­lánk, óvodánk, csak sajnos, kevés a gyerek. A jelenlegi hetedik osztályba például hét gyerek jár. A vécsiek komoly gondja, hogy sokan elvándorolnak a faluból. A községi tanács statisztikai adatai szerint az elmúlt tíz évben csaknem kétszázan menték el a köz­ségből, főként Gyöngyösre. Egerbe és Budapestre. So­kan viszont ma is vállalják a fáradságot és naponta in­gáznak. Reggel és este mun­kásbuszok viszik az embe­reket a Gagarin Hőerőmű­höz. a Thorez bányához, va­lamint Gyöngyös és Eger ipari üzemeibe. Ezek az em­berek este mégis mindig hazatérnek, mert szeretik falujukat a házat, ahol lak­n a ^ é B a o Egyedüli munkalehetősé­get "a Rákóczi Termelőszö­vetkezet biztosít az otthon­maradottaknak. A szőlőmű­velés a fő jövedelmi forrás. A tagság hűen ápolja ma is a régi szőlőtermesztési ha­gyományokat. A szőlészet szakmai fogásait az öregek átadják a fiataloknak. Fő­ként a nők dolgoznak ki­emelkedően. Ezt bizonyít­ják a zárszámadási előké­születek. A szőlőtermesztő brigádokban dolgozó nők gondos munkája nyomán kö­zel egymillió forint többlet- jövedelmet adott az idén a szőlő, amely rekord Vécs történetében. Több lesz te­hát a személyi jövedelem, a tagsag körében és nagyobb biztonsági tartalékkal kez­dik a jövő gazdasági évet a szövetkezetben. ■ ■ ■ ■ Vécs gondozott falu. A? utcákat járva a házak mel­lett parkok húzódnak. A lakók az idén 75 ezer fo­rint társadalmi munkát vé­geztek: járdát építettek, ren­dezték a községi utcákat. A házak előtt virágoskerteket telfepítettek. Az idén példá­ul a gyöngyösi járásban a „Virá-gos falu” mozgalom második helyét szerezté1 meg, amiért 50 ezer forint pénzjutalmat kapott a köz­ség. Ilyenkor, december táján természetesen már a jövő >**-•- — - •*»«***»•» ." Segít a tr-lánc Az Országos Vízügyi Hivatal budapesti központjában éj eszközökkel felszerelt árvíz- és belvízvédelmi központ kezdte meg működését, amely árvíz esetén megkönnyíti a védelmi munkákat irányító törzs munkáját. A védekezés irányításához szükséges információkat az országos vízháló­zat tábláján ábrázolják, s ipari tv-láncon hét helyre folyamatosan továbbíthatják. (MTI-foto — Kozák Albert — KS) ! Szép feladat: a közbiztonságért dolgozni Fiatal rendőrök KISZ-taggyülése Az egri városi-járási rend­őrkapitányság KlSZ-alap­szervezetének taggyűlésén vettünk részt. Az if júkommu- nisták munkájukról, a szer­vezet ez évi eredményeiről és elképzeléseiről tanácskoz­tak, ahol a kapitányság veze­tője, valamint a helyi párt- szervezet képviselője is meg­jelent. A beszámoló és a* azt követő vita önmagáért be­szélt; hivatástudatról és a társadalmi fejlődést követni vágyó jogos igényekről. A város és a járás közbiztonsá­gára ma már igen sok fiatal rendőr vigyáz, s ahogy a be­számolóból is kitűnt, a fel­adat fontosságához mérten komolyan, szívvel-lélekkei végzik munkájukat. A KISZ- szervezet, karöltve a pártve­zetőséggel, igyekszik a leg- maximálisabb segítséget megadni szakmai, politikai fejlődésükhöz, általános mű­veltségük fokozásához. Min­den próbaidejét töltő fiatal rendőrrel személyesen fog­lalkoznak, hogy beavassák őket e munka legfontosabb tudnivalóiba. A KlSZ-szerve- zet mindezek mellett arról is gondoskodik, hogy a szabad időt jól és hasznosan töltsék el a tagok. A fiatal rendőrök részt kérnek az általuk vi­gyázott megyeszékhely-szépí­évi falufejlesztési elképze­lések is napirendre kerül­nek. — Kevés a községfejlesz­tési alapunk — mondja a tanácselnök —, mindössze 82 ezer forint. így jövőre is számítunk a falu lakóinak aktív támogatására, a társa­dalmi munkára. Tovább szeretnénk parkosítani, csi­nosítani a községet. A Dó­zsa út és a Kossuth utca sarkán például ifjúsági par­kot létesítünk, melynek el­készítéséhez jelentős .mun­kát ajánlottak fel a KISZ- fiatalok. Gondot jelent vi­szont, hogy naponta csak két autóbusz közlekedik, ami nagyon kevés. Emiatt a fa­lu szinte el van „zárva” a külvilágtól. Télén-nyáron az embereknek öt kilométert kell gyalogolniuk, hogy elérjék a szomszédos falut, Kisnánát, ahonnan rendsze­res a buszközlekedés. Sze­retnénk mi is bekapcsolód­ni az országos vérkeringés­be. Többször kértük már a VOLÁN illetékeseit, hogy biztosítsanak naponta több járatot, egyelőre azonban semmi jóval nem kecsegtet­nek ... Kis falu a Mátra alján. Lakói öregek és fiatalok, szeretik községüket, s közös összefogással mindent elkö­vetnek az „elzártság” ellen. Ezen azonban az illetékesek­nek is kellene segíteniük... Meutusz Karoly tési mozgalmából is; felaján­lották társadalmi munkáju­kat a Lajosváros csinosításá­ra is. A taggyűlés felszólalóit jó érzéssel hallgatta az ember. Az egyik fiatal rendőr arról beszélt, hogy a számítását, amiért ezt a hivatást válasz­tottá, az eddig eltelt néhány szűk év alatt meg is találta. Nemcsak az anyagi kérdések, vagy a vezetők maximális se­gítsége miatt, hanem azért is, — mert érzi munkájának eredményeit. A romantika kevesebh, a feladat néha fá­A MÁV megtette a szük­séges intézkedéseket, hogy a téli időjárásban is minél za­vartalanabb legyen a vas­úti közlekedés. A személygépkocsik fűté­sére Cegléden már tavaly óta üzemeltetik a viUamos- előfűtö-telepet, s mivel ez bevált, az idén Miskolcon is kipróbálják. A téli hónapok­ra 20 Diesel-motorral hajtott, áramfejlesztővel ellátott fű­tőkocsit állítottak forgalom­ba, például a Budapest— Szombathely és a Debrecen —Mátészalka vonalakon. Ál­landóan ellenőrzik, hogy elég melegek-e a vasúti ko­csik, nem szakadtak-e el a vezetékek. Azokon a vona­lakon, ahol még nem villa­mosítottak, és gőzelőfűtésre sincs mód, mozdonyokból adják a meleget A pályafenntartási szolgá­lat is nagy gonddal készült fel a hideg, havas hónapok­ra. A hófúvás veszélyének kitett vasútvonalak hossza mintegy 500 kilométer., Eb­ből hófogó erdősávval, élő sövénnyel 280 kilométeres szakaszon, betonhófogórács- csal kilenc kilométeres vá­gánypályán védekeznek, föld-hóvédmű épült 95 kilo­méteres szakaszon Ahol a mezőgazdasági művelés miatt Ilyen módszerre nincs le­hetőség, hulladék fémlemez bői készített „kerítéssel” vé­dik a vágányokat. Nagyobb havazás esetén a vasúti pályák gyors felsza­badításán a csomópontokon 11 hóhányógép és hóeke dolgozhat. Három új német hómarógépet is beállítanak, amelyek a váltókat is tisz­títják, és négyméteres hó­torlaszok szétrombolására is képesek. A váltók jégmen­tesítésére 14 nagy pályaud­varon áll készenlétben hő- légfiufiaras olvasatógép. A rasztó — míg mások pihen­nek, ők vigyáznak a csendre és nyugalomra, de ahogy 6 mondta: szép feladat a köz- biztonságért dolgozni. Ök maguk is élenjárnak abban, hogy más fiatalokkal meg­szeretessék ezt a hivatást. En­nek is köszönhető, hogy szép számmal jelentkeznek fiata­lok a rendőrség személyi ál­lományába. Végül tegyük hozzá, hogy ez a fiatalos lel­kesedés, az eddig végzett lel1 kiismeretes munka nagyban hozzájárul a közrend és köz- biztonság megerősítéséhez. ellen havazáskor a váltók zavar­talan működéséhez állandó takarítószemélyzetre van szükség, de a „söprögetés” helyett a ferencvárosi ren­dezőpályaudvaron és Szol­nokon már bevezették a váltók elektromos fűtését. Hegyeshalom ( legforgalma­sabb váltóján'kipróbálják a propángázzal működő váltó­fűtő-berendezést. Ha a kí­sérlet eredményes lesz. Az egyhangúság elleni törekvé­seket segíti az a tervpályá­zati felhívás, amelyet a Fi­nomkerámiaipari Művek és a Magyar Építőművészek Szö­vetsége adott ki. A pályá­zóknak gazdagon variálható és nagy sorozatban könnyen gyártható homlokzati, belső fal- és padlóburkoló eleme­ket kell tervezniük. Nem­csak rajzban nyújthatják be elképzeléseiket, a bíráló bi­zottság ugyanis előnyben ré­szesíti a termék formájá­ban, tehát mintadarabként elküldött „terveket”. A ki­írási feltételek szerint a pá­lyázóknak javaslatot kell tenniük különféle portálok, lépcsőházak, ablak- és ajtó­keretek kerámiamegoldásá­ra is. A pályázóknak jövő év június 15- lg kell elküldeni­ük a terveket. vagy a kerá­miai mintadarabokat a Ms gyár Építőművészek Szőve' ségé (Budapest, Vili. kerti 1 Dienes László utca 2.i >• ■ re. A legjobb tervek diz­zására összesen 180 ezer i' rintot irányoztak elő. A bírálóbizottság legkésöLÓ 1973. július 2-ig .teszi közzé a pályázat eredményét. mmisM © ISIS, december 28« *zoml>al Téli felkészülés a vasúinál Előmelegítik 3 kocsikal • Védekezés hótuvaa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom