Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

ütközőaonf - a művezető? pstanaban sok szó esik ■, hogy eddig mennyire lovagolták a művezető- a termelés irányítóit és [*t is, hogy ezután foko- rcabL anyagi, erkölcsi r.gbécsíUésben lesz részük. ő helyzetükről, munká­król, gondjukról, felelős- gükről kérdeztünk meg nbereket a Mátravtdéki mitnűvek füzesabonyi grá­fnak munkásai, művezetői Ízül és sz.ói kapott a fő- j rnölí is. ,hogv még vitá­sabbá váljék, milyen is az [bizonyos ütközőpont. Lókimondó asszonynak trik Dudás Istvánnét, aki ^ gyík Darex-gepct kezeli. A művezetőknek — ^gy mi munkások láttuk | lem volt túl sok joguk. szóltunk, követeltük az l'agot, szerszámot, a győr­it) javítást — néha kicsit ■ Imetlenül, sőt volt, aki fvan is. Biztos, hogy a Rvezető szólt, legfeljebb [mi történt intézkedés. Pe- [g bennük bíztunk, hogy -inden bajunk, gondunk el- ‘.téződhet, ha ők továbbít- ák a főnökséghez. Én úgy ondólom el a művezető f unkáját, mint a tanítóét, [ti ismeri, szereti a rábí- ott embereket, és mindent legtesz értük és nevelé- ükért. (—. Elég csak ismerni a I unkásait? Az kevés. Hallgassa f >g javaslatainkat, biztosít- hogy a kezdő munkások Imar . betanuljanak és a r.itanultak” helyett ne dol- l'zzanak mások. És ha kell, 'ja ősszé a patkót a fő­séggel, a termelés és a érdekünkben. nem könnyű bánni. S ami nem .mérhető sem forintban, sem teljesítményben, hogy ezeknek az embereknek a neveléséért, talpra állásáért, családi, lakás- és más ügyei­nek intézéséért mennyit kell szaladgálni, kilincsel­ni... — Kell? — Ha rám bízták az em­bereket ... — Mennyit? — Általában ' 35—40-et, persze van, amikor keve­sebb. mert betegség miatt időnként sokan hiányoznak. — Mi ezért a fizetsége? — Havi 2700 forint, és amit kapok . a fejemre, ha nem sikerül a tervet telje­síteni. Két éve dolgozom itt, képzettségem gépésztech­nikus, Poroszlóról járok be, elképzelheti, milyen sűrű a napom. Az utazás, itt a ren­geteg adminisztráció, pana­szok, szerszámhiány, lét­számelosztás, éjszaka nincs hegesztő... — De most jobban meg­becsülik a művezetőket. — Hallottam róla, ott vol­tam a vállalati tanácskozá­' Dudás Tstvánn# gépmunkás- tiő: A művezető Ismeri leg­jobban a mi örömünket, de. gondjainkat Is. ÍVcth nagy követel­mény ez? Szerencsére nálunk már nem. Kialakult a jó kapcso­lat, összehangolódott a bri- íd, elsők lettünk a korona- ' ‘ugó-gvártásban. Most. tar­tottunk önkéntes műszakot, hogy az ünnepre ajándékok­éval lephessük meg a vlet- T íaraj. gyerekeket... de azért [ lkad összezördülés. — Például? — A lakatosok közül né- |hányan nem nagyon szívlel­ték '& munkál, és az anyag- fnoztgatók sem törték magú­ikat. —Ilyenkor persze szóltak [ a művezetőnek. — Hogyne. És ha olyan volt-a vétség, akkor felkér­ték-az illetőt, hogy vegye a munkakönyvét... | — Ez gyakori.? I f Erre már a művezető, I Hajdú Kázntér felel. —■ Az „anyagosoknál'' nyakon. Van. aki büntetö- ntézetból jön, van, aki azt ittál, itt munka nélkül is intik' a pénzt. De ha a pró­baidőben megfelel, akkor sgyenértékű emberként bá­lunk vele, mi is, a munká­nk is. Az igaz, hogy a könnyű” emberekkel Hajdú Kázmcr művezető: Wmmm Éjszakara úgy egyedül mara- iff dunk, mint az ujjam. Wm sort Jól jön a pénz, de még jobb lenne, ha az a bizo­nyos „légüres tér” megszűn­ne a termelést szervező osz­tályok és a művezetők kö­zött. Pedig attól félek, hogy ez a szakadék nagyobb lesz, ha a mi fizetésünket emelik és az övéké marad. — Igaz, hogy sokat kell „csatázni” a munkásokkal, a termelés érdekében, meg a bérezés körül, de „felfelé” miként védheti meg igazát a művezető? — Erre a lehetőségünk sok is, meg kevés is. El­mondhatjuk véleményünket az üzemvezetőnek, felszólal­hatunk a termelési tanács­kozásokon, aki párttag, az a taggyűlésen. A délelőttö­söket a vezetők is mindig meghallgatják. De délután és éjszaka ... olyan egyedül marad gondjaival az ember, hogy.. — Hogy? — Ha teljesíteni akarja a tervet, sokszor saját maga áll a gép mellé, szerez al­katrészt, ha tud, „összetobo­rozza” a munkásokat, admi­nisztrál, szervez, Intézkedik, és ha „letol” valakit, köny- nyen megkapja a ..beosztá­sát”: Mit ugrálsz? Én többet keresek, mint te, a „góré”. _ Valóban kévés a fize­tésük munkájukhoz, felelős­segükhöz képest, bár most növekszik a bérük — erősí­ti meg Hajdú művezető „ke­serveit” Sághy Árpád fő­mérnök. De. . _ ?* _ A fizetésemeléssel eg yütt az igényesség Is nö­vekszik munkájuk iránt. A szervezésben, a zökkenőmen­tes müszakváltásban, ellen­őrzésben — főleg a doboz­üzemben — várunk kedv ző változást­— A nagyobb pénz mellé kapnak-e mást a műveze­tők? — A jobb tájékoztatást. És azt hogy megfelelő part­nerei legyenek az üzem- és vállalatvezetésnek. Ne csak a szűk munkahelyi terveket ismerjék — mint eddig —, de az egész vállalat pers­pektíváját. 1973. első ne­gyedéves tervét már velük Sághy Árpád főmérnök: Az a fontos, hogy a műszak gazdái legyenek és a felelős­ség mellett meg is fizessék a művezetőket. r (Foto: Kiss Béla) együtt dolgozzuk ki és a hosszú távú tervek sem szü­letnek meg nélkülük. összességében: fizetni és követelni, többet adni és többet kapni, ebben lehet­ne summázni a művezetők anyagi elismerésében végbe­menő változás lényegét a Mátravidéki Fémműveknél, hogy ne legyen a továbbiak­ban „ütközőpont” a műve­zető, a munkások és a vál­lalat vezetői között. Kovács Endre Több egri bor exportra Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaságból újabb bor­fajtát palackoznak exportra. A Hárslevelű, a Bikavér és a Leányka mellett az idén megkezdték a palackozott Ezerjó exportját is. A Szov­jetunióba eddig egymillió üveggel szállítottak. Képün­kön: automata gépsoron töl­tik palackba az Ezerjót. (MTI Foto: Erezi K. Gyula.) Abakan termék — tudási földben „iisszehozott bennünket a »» • • ■ Abasáron van munkáskéz, de — kevés a löld Az abasári termelőszövet­kezet évről évre növekvő be­vételhez jut a szőlőóltvány- nevelésből, illetve értékesí­tésből. Már gazdára talált az idei ottványtermés is,. sőt még többet, is el lehetett volna adni —, amint a ter­melőszövetkezet elnökétől, Rudas Sándortól megtudtuk —, akár a dupláját is. Pedig az sem kevés, amennyit az idén neveltek, illetve' érté­kesítettek: . 60 katasztrális hold ludasi földön mintegy 12 millió forint bruttó árbe­vételt értek el! Ennek a mennyiségnek a nagyságát jól érzékelteti az a körülmény, hogy az alja­sán közös gazdaság egész évi összes bruttó árbevételé­nek az egynegyedét teszi ki ez a 12 millió forint. Ami pedig at oltványnevelés gaz­daságosságát illeti, nem le­het ok, a pgnaszx?.,. hiszen ebből a' Í3 millió forintból közel két és fét millió o tiszta haszon: ' úr Ezek után önként adódik a kérdés: miért nem bővítik ezt a jól jövedelmező tevé­kenységet? Rudas Sándortól kaptuk a választ: — Ezt a mennyiséget is teljes egészében a ludasi ter­melőszövetkezettől bérelt földön neveltük. Sajnos — a közismert visontai ipari te­vékenység bővítése, főleg a bánya terjeszkedése követ­keztében — a ml földterüle­tünk kevés. Ugyanakkor munkáskéz nálunk lenne e tevékenység bővítésére. Lu­dason pedig éppen fordított a helyzet Ezért kerültünk mi „mátkaságba” — mondja tréfásan az elnök, amelyre hasonló kérdés kívánkozik: — Nem lehetne ebből 'a mátkaságból házasság? • Rudas' Sándor elmosolyo­dik. Megérti — hogyne érte­né — a célzást: — Kézenfekvő lenne két ilyen gazdaság egyesítése. Magunk között már többször beszéltünk ' róla, vezetők, ' szakemberek és tagságunk körélp^D .egyaránt. Mind Lu­dason, mind nálunk szimpa­tikus. e. gondolat. Valahogy összehozott bennünket a sző­lőoltvány. ..... — És yii az akadály? — -Lényegében csupán ad­minisztratív. Azt kellene fel­sőbb szerveink segítségévéi áthidalni, hogy. nem két szomszédos községről van szó. Ugyanis három község választ el bennünket egy­mástól. Ez részünkről persze nem jelentene akadályt, hi­szen van autóbuszunk, s dolgozóinkat naponta ké­nyelmesen el tudnánk szák lítani Ludasra, meg vissza.- — Foglalkoznak mar e gondolattal a felsőbb szer­vek is? — Kérelmünk bent van a megyei tanácsnál. Bízunk benne, hogy meghallgatás­ra, megfontolásra kérüL Az abasári oltványnevelés . bővítésének tehát egyetlen útja van: szorosabb gazda­sági kapcsolat, közvetlenebb együttműködés a jelenlegi­nél. Egyesülés? Társulás? — Számolgatják, latolgatják Ludason, Abasáron egyaránt, s gondolkodnak felőle a fel­sőbb szervek is. Mindeneset­re mindenképpen a szoro­sabb együttműködés látszil előnyösnek; Ezáltal nem csak a hiár említett munka­erő-egyensúly alakulna' ki a két termelőszövetkezet kö­zött, de nagyobb összeg áll - na rendelkezésre különféle fejlesztések, beruházások megvalósítására is. (faluéi) Drágább paradicsom, olcsóbb káposzta Hit vettünk és mennyiért? „Nekem mondod? — én is a piacról élek.” Hányszor hallottuk vagy alkalmaztuk magunk is ezt az írónikus, kissé kesernyés nyelvi for­dulatot. Azért kesernyés ez a fordulat, mert jelzi, hogy a piacról élni nem könnyű, az árakat bizony meg kell fizet­ni. Arról, hogy mit vettünk és mennyiért, általában sok szó esik. A zöldség- és a gyü­mölcsárakról még inkább. Érthető is ez, hiszen amíg például televíziót vagy mosó­gépet négy-öt évenként ve­szünk, addig a háziasszony naponta megveszi a krump­lit, a sárgarépát vagy a vö­röshagymát. Éppen ezért élénken is reagál arra, ha mondjuk a káposzta szerdán még három forint volt, de csütörtökön már négyet kel­lett érte fizetni. ■ ■ ■ ■ A megye legnagyobb zöld- ség-gümölcs felvásárlója, de egyben a legnagyobb eladója is a KZÖVTERMEK vállalat. Kormos József közgazdasá­gi osztályvezetővel a piaci árakról beszélgetünk. — Érdemes néhány számot összehasonlítani — mondja. — Szeptember végéig az or­szágos árindex 10?,1 százalék volt, a miénk 103,6. Ez azt je­lenti, hogy bár a tavalyihoz kepest nálunk is emelkedtek az árak, de a metfyxí fogyasz­tó olcsóbb»" futhatott az egyes cikkekhez, mint amennyi az országos átlag voL. Azt is meg kell azonban mondanom, hogy november végére még tovább csökkent az árindexünk, s a csökke­nés az év végéig tovább tart. — Tehát olcsóbbak lesznek az árak? — Hogy tisztábban lehes­sen a képet megítélni, el kell mondanom, hogy az év első felében még a múlt évben termelt cikkeket hoztuk for­galomba. Ezek ára elég ma­gas volt s az új cikkek meg­késve jelentkeztek. Amióta azonban az idei termés belé­pett, azóta jelentősen csök­kentek az árak. — Lehetne talán néhány példát? — Tavaly ilyenkor a téli alma ára 4,40—7,60 forint között volt, most 3,50—7 fo­rint között. A fejes káposzta 1 forinttal, a kelkáposzta 1,10-zel, a karalábé 60 fillér­rel, a vöröshagyma 80 fillér­rel, a gyökérrépa 2,10-zel ol­csóbb, mint egy évvel ezelőtt. Persze van olyan cikkünk, ami drágább, a karfiol pél­dául a tavalyi 7 forinttal szemben 7,50. — Melyek voltak az idén a kritikus cikkek? — A gyengébb termés kö­vetkeztében a gyümölcsöknél az idén többe került az eper, a málna, a cseresznye, a meggy és általában a csont­héjasok. Viszont olcsóbb volt a dinnye, a szilva. A zöldség­féléknél a zöldpaprika, az uborka, a káposztafélék, a vöröshagyma olcsóbb volt, de uragább a paradicsom, a zöldborsó és általában azok a cikkek, amelyek termelésé­hez sok élőmunka szükséges ■ ■ ■ ■ Ebben az ..évben a SZÖV- TERMÉK a megye lakosságé - nak ellátására mintegy 1500 vagon zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát hozott, illetve hoz forgalomba. Ha minden árufajtát egy kalap alá ve­szünk, akkor azt mondhatjuk el, hogy a forgalmazott áru- mennyiség minden egyes ki­lóját átlagosan öt forint öt fülérért vehettek meg a vá­sárlók. Természetesen ez át­lagár s az átlag mindig torzít egy kicsit. Mégis, ha számítást vég­zünk s úgy vesszük, hogy egy vásárló évente 100 kilogramm zöldséget vesz, akkor az évi vásárlásának összege valami­vel több mint 500 forintot tesz ki. Ilyen összegnél a 3— 4 százalékos árnövekedés még nem mondható jelentősnek. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy napjaink­ban több olyan tényező is van, amelyek inkább az árak növekedéséhez, mintsem csökkenéséhez vezetnék. Egyik ilyen tényező például a primőr időszak megnyúlá­sa. Ma már nem csupán a ko­ra tavaszi, hanem a késő őszi és a téli időszakban is kaphatók primőr áruk, s bi­zony ezek ára meglehetősen magas. Ezek aZ árak pedig csakis felfelé kerekíthetik az évi átlagárat. Ha egyelőre még nem is nagy tételben, de időről időre azért lehet kapni bizonyos fajta csoma­golt árukat — mint például az uzsonnacsomág — s ezek­nél a vásárlóknak a csoma­golási költségeket is fizetni­ük kell. A megyén kívülről beszerzett cikkek — Ilyen például a burgonya 80 száza­léka r-4 áránál a nagykeres­kedelmi vállalatok játsszák a döntő szerepet. A legdöntőbb ok az árak emelkedesenél azonban az, hogy egy sor cikkből nincs elég. A kormányintézkedések hatására az idén valamelyest növekedett megyénkben a zöldségtermő terület s a meg­termelt áruk mennyisége is. A munkaigényes növények termelésére, ilyen például a paradicsom, a zöldborsó vágj’ a zöldbab, továbbra sincs kel­lő kedv a gazdaságokban. Nem éri meg — mondják —, s ebben van is valami. Hiszen mondjuk egy kilogramm zöldborsó termelése 1,50 fo­rintba kerül, a leszedetése pedig háromba. S ha a borsót csak 4 forintért veszi meg a SZÖVTERMEK, akkor mind­össze ötven fillér haszon ma­rad. A jövő — a termesztés gé­pesítése, ma még sok eset­ben inkább csak elképzelés, mint kézzel fogható valóság. Ez pedig nehezíti a gondok megoldását. ■ ■ ■ ■ A jelenlegi . közgazdasági környezetben a zöldségkeres­kedelemben a többcsatornás értékesítési rendszer az ural­kodó. Több nagyvállalat és sok kiskereskedő ad és vesz. A zöldségárak többsége a szabadáras cikkek kategória-, jába tartozik. Tehát, ha va­lamiből kicsi a termés és ez sok csatornán csörgedezik a vásárló felé, az árak fölfelé mennek. Az újságíró vélemé­nye az, hogy lehet és szüksé­ges Is korszerűsíteni a felvá­sárlást, az értékesítést, igye­kezni kell, hogy a termelő és a fogyasztó is jól járjon. A figyelemnek azonban főként a termelésre kell irányulnia. Hiszen csakis akkor lehet csökkenteni vagy szinten tar­tani a zöldség- és gyümölcs­árakat — ha lesz belőlük elég. • Kapóst Levente

Next

/
Oldalképek
Tartalom