Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

w N O tó tó tó N W N C tó tó tó NI Ki <2 JÄ N C tó tó tó NJ ifj < 05 N C tó tó tó N K2 S o es ■J « N «3 iwwiw'' -rwyrfli •C K N c ss j « N tfl «5 / N o te j « N MJ < a) N o SS-3 *3 N «2 «S N o BS J Sd N «3 «e * N o SS ä s «3 «S w N c tó tó tó Ni KJ < 03 N O tó tó tó N KJ < KI N •o tó N 03 •£ K N o tó tó tó N KJ N K S C tó »■» tó N «I SZÉLRÓZSA SZÉLRÓZSA... SZRtJmzSA... SZÉLRÓZSA... SZeiROZSA.. SZOROZ.» SZÉ-ROZSA... SZÉVROZR A :; SZÉT. Bagolyóriás — színészi hajlamokkal „Fejedelmi’ ajándékot kaptak a nagyigmándi vadász- társaság tagjai szovjetunióbeli sporttársaiktól, akikkel az utóbbi években szoros barátságot kötöttek. A kárpát-uk- ■air.ai küldemény egy királyi termetű uhu, azaz egy ido­mított vadászbagoly volt. Az imoozáns alkatú éjjeli ragadozó valóban pompás példány. Testmagassága meghaladja a hetven centimé­tert, félelmetes karmai tíz centisek. A messzi földről áttelepített uhu hasznos segítőtársa a vadászoknak, eredményesen segédkezik a kártékony ra­gadozó madarak elejtésénél. A bagoly az állatvilág egyik érdekes jelenségének köszönheti vadásztudományát. Orni­tológusok a megmondhatói miért, de a baglyok mérhetet­len ellenszenvnek „örvendenek” a madárvilágban, s ezt használják ki a vadászok. A kellőképpen idomított bag­lyot hosszú pányvára kötve, egy a nyílt terepen letűzött ,t” alakú fára ültetik. Ezután elrejtőznek .a puskás embe­rek, s türelmesen várják a feileményeket. A madarak kivétel nélkül szinte stresszes állapotba kerülnek, amint felfedezik a t-fán méltóságteljes nyugalommal hunyorgó ősi ellenségüket. Éktelen csiviteléssel, rikácsolással röpkö­dik körül. ahogy a vadászok mond iák — tehetetlen dühhel „csúfol iák” a baglyot. A jól idomított uhu azonban szenv- telenül tűri a tortúrát, kivéve, amikor nála erősebbnek vélt ragadozó madár közelíti meg. Ilyenkor leszökken a t-fáról, kimúltnak tettetve magát hanyatt fekszik a föl­dön, behunyja szemét, csupán félelmetes karmait helve- zi markolásra kész pózban melle elé. Az elrejtőzött vadá­szoknak ilyenkor már csak le kell puffantaniok a likvi­dálásra szánt kártékony madarakat. A vadásztársaság egyik tagjánál gondozásban levő ba­goly szén javadalmazást kap hasznos szolgálataiért. Mun­kaidőn kívül naphosszat alhat tágas lécvárában, kosztjáról is bőségesen gondoskodnak, ami nem csekély. Általában kilenc-tíz verébből, vagy egy jól fejlett vadgalambból áll a napi menü... ROZSA szélrózsa s ■a! o o >» be íö tó Világító térkép A lengyel katonai kartog- ható. Az újfajta térkép lát- ráfiai intézet munkatársai szólag semmiben sem külön­eredeti térképet készítettek, ^közönségestől, nyom­. ...... . . .. tatasanal azonban világító amely sötétben is hasznai- vegyületet használnak. Karórába épített logarléc A svájci Heuer-cég Calcu­lator néven forgalomba ho­zott egy olyan karórát, amely nemcsak az időt mutatja, ha­nem logarlécként is használ­ható. Segítségével szorzási, osztási és hármasszabály megoldási műveletek végez­hetők. Az üzletemberek pil­lanatok alatt elvégezhetik vele az átváltási árfolyamok, kamatlábak és vámilletékek kiszámítását, a diákok az egyéb súly. és mértékegysé­geket decimális rendszerre számíthatják át, a sportolók pedig egyetlen szempillantás alatt leolvashatják róla az átlagsebességet. I röviden „Hozza el törött ócskasá­gait. Arman műalkotást ké­szít belőle”. Ez a jelszó kelt szárnyra azzal a párizsi ki­állítással kapcsolatban, mely­nek címe: „Hulladék-csend­élet”. A művész, Arman, olyan műveket állít ki, ame­lyeket törött porcelánokból, papírdarabokból, káposzta­torzsákból, régi újságokból, különböző cserepekből, ron­gyos női fehérneműkből és üres konzervdobozokból állí­tott össze. A világ legdrágább szállo­dája az egyesült államokbeli Maryland Holiday Inn Motel nevű szálló. Igaz ugyan, hogy a beépített bárszekrénnyel ellátott hálószobán kívül a vendég dolgozószobát, tár­gyalótermet, a titkárnő szá­mára különszobát és szauna­fürdőt kap, viszont egyetlen éjszaka ára egymillió lírának megfelelő összeg. Fényhez alkalmazkodó szemű /eg A Jenaer Gaswerk Schott und Genossen nevű NDK-beli állami vállalat­nak az 1972. évi lipcsei vá­sáron kiállított újdonságai között szerepelt egy válto­zóan elsötétülő szemüveg. Normális megvilágítás esetén az üveg színte­len, erős fénysugár hatásá­ra azonban négy perc alatt annyira elsötétül, mint a közönséges napszemüveg. Ha a fény ereje megint csökken, akkor az ellenke­ző folyamat játszódik le. Ugyanez a vállalat ra- zotherm hőálló üvegből he­gesztett csővezetékeket is bemutatott a vásáron. Ezek a csővezetékek a vegyi és a gyógyszerészeti iparban szükségesek, de az élelmi­szeriparban is jó szolgála­tot tesznek. Szupercsűszós tűrész Lehetséges-e, hogy egy ember kétkezi fűrésszel, olyan széles gerendát fű­részeljen el, amelyet csak ketten érnek át? A min­dennapos tapasztalat sze­rint ez lehetetlen. Az Ame­rikában. készült egyfajta újszerű fűrésszel azonban ez meglehetősen könnyen elvégezhető. A dolog lényege az, hogy ezt a fűrészt tartós „tef- lon-C” — szupercsúszóssá- gú polimérréteg borítja, amely többszörösre csök­kenti a fűrész és a fa kö­zötti súrlódást. /r. < -RÉ SäaaHMW David Niven, a neves szí­nész egyáltalán nem idegen­kedik a reklámtól. Már csak azért sem, mert 60 millió lí­rának megfelelő összeget je­lentett számára, hogy a ja­pán televízióban egy új izza- dásgátló szerről zengett dics. himnuszt. ★ Maria Maurizi, 22 éves aquilai egyetemi hallgató le­gendás cselekedetével bevo­nult a város történetébe. Amikor észrevette, hogy né­hány munkás fűrésszel ki­vágni készül a Villa Gioia egyik évszázados tölgyfáját, lerohant az utcára, hátát ne­kitámasztotta a fa törzsének és így szólt: „Ha ki akarjá­tok vágni a iát, vele együtt engem is el kell pusztítano­tok!” Az ügybe beleszólt a polgármester is: a fának megkegyelmeztek. ♦ Az egyesült államokbeli Meredith egyik lakója nem merte felhívni a rendőrséget azzal a hírrel, hogy házának kapujában egy víziló áll. ‘ Gondoha, úgysem hinnének neki. Amikor végül félelmé­ben m^g’s telefonált a rend­őrségre, nagyon is elhitték bejelentését. A rendőrség ugyanis jó ideí° k itatott már az állatkertből megszökött víziló után, SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA Ki honosította meg hazánkban a sílécet ? „Fékevesztett suhanás, akárcsak a levegő-ég teremt­ményének, a gyorsszárnyú madárnak repülése. Hát még az ugrás lábszánkóval! Aki nem látta, el sem képzelheti mi az. Igaza van Nansennek: egy jó lábszánkózó távugrá­sait nézni a legremekebb látványok egyike” — ezek a so­rok Chernél István — később Herman Ottó utódjaként a Budapesti Madártani Intézet igazgatója —, „A lábszánkó­zás kézikönyve” címmel 1897-ben megjelent könyvében olvashatók. „Alig pár éve — írja Chemel —, hogy megkezdődött Közép-Európában a Norvégiában és más északi tájakon ősidőktől fogva használatos „ski” (ejtése sí), meghonosí­tása. Mikor Norvégiában járva, a suhanó faléceket kipró­báltam, méltán elcsodálkoztam, hogy a szerszámot már régen nem plántálták át hozzánk is.” Chernél István 1891-ben járt Norvégia északi tájain madártani kutatás céljából, de vállalkozása közben egye­beket is szemügyre vett, ami „a merőben idegen viszonyo­kat és sajátos életet tekintve, igen természetes.” Ekkor is­merkedett meg a síléccel, aminek a havas tájakon nagy hasznát vette —, mint erről „Utazás Norvégia jégvidékein” című könyvében számolt be. A Norvégiában kipróbált síléceket hazahozta, sokat gyakorolt velük és a sílécet ismertető, a sífutást és ugrá­sokat tanító kézikönyvében a norvég „ski”-t, a magyar nyelvben sínek nevezett sportszerszámot következetesen „lábszánkónak” említi. „Mikor a ski meghonosodott, sokat gondolkodtam an­nak magyarosításáról —, írja, s egészen véletlenül tudtam meg, hogy magyar községeinkben, akik láttak engem, azt mondták, hogy „lábszánkóim” vannak. Kaptam e néven, mert mindenesetre a legtalálóbb megjelölése e szerszá­moknak.” Chemel István neve így fonódik össze a sí meghono­sításával hazánkban, de fő érdeméül madártani kutatásait, a madárvédelem megszervezését tartják, ötven esztendő­vel ezelőtt halt meg, február 21-én. Import humor Egy igen idős hölgy így szól a férjéhez: — Most, amikor levágat­tam rövidre a hajamat, ugye, már nem hasonlítok öregasszonyhoz? — Igen, valóban nem ha­sonlítasz öregasszonyhoz. Inkább öregemberhez. A menyasszonyt egyik rokona így dicséri a vőle­génynek: — Kitűnően rajzol, lova­gol, zongorázik, énekel és táncol. — A hibáiról már eleget hallottam — felel a vőle­gény —, most inkább az erényeiről mondjon vala­mit. ★ — Mondja, kérem, lehet itt fürödni? — Nem tanácsolom, rengeteg a krokodil. — És hol nincs? itt — Ott lejjebb, ahol a fo­lyó a tengerbe ömlik — vagy két kilométerre. — És ott biztos, nincs? hogy — Egyetlenegy sincs, mérget vehet rá! A kroko­dil nagyon fél a cápától... Egy amerikai cég igazga­tója hívatja a főkönyvelőt és így szól hozzá: — A cégünknél végrehaj­tott átszervezéssel kapcso­latban azért kérettem önt, kedves Mr. Jackson, hogy köszönetét mondjak önnek és elbúcsúzzam öntől. — Mennyire sajnálom! És mikor hagy el bennünket az igazgató úr? Párbeszéd a gyógyszer­tárban: — Kérem, adja vissza a pénzt azért a hajápolósze­rért, amelyet a múlt héten adott el nekem. — De miért? — ön azt mondta, hogy ez remek szer a kopaszo­dás elleni harcban! — Igen, valóban így van. Azt mondtam, hogy ez a hajápolószer a kopaszodás elleni harchoz való, de azt nem mondtam, hogy győze­lemre is segít. Műanyag az ember ruházkodásában A műanyagok felhasználása mindennapi életünkben napról napra sokoldalúbbá vá­lik. Nemcsak gépalkatrészek, edények, épü­letelemek, gumi és más közhasznú cikkek készülnek belőle, a műanyag betört az egészségügyi cikkek sorába is és a fogaktól, a szívműtéteknél az úgynevezett „szívfol­tozáshoz” használt teflonig, a műerekig egész széles vonalon használják a gyógyá­szatban. Olyan nagy jövője azonban talán egyetlen területen sincsen, mint a ruha­iparban. Már napjainkban túljutott a műanyag azon, hogy csak „kiegészítő” szerepe le­gyen ruházatunkban. Lieg megemlítenünk a szintetikus szövetcsalád tálán -a «'.boro­sabb sikerrel fogadott t.v.„ü. a wo-.'ac'yii, mely a gyapjú és a l:<t«VcVn bevkii poh- krilnitril keverékű kelme, amiuói h»*árs*- ban már múlt évben szá'jr«.er ncgyzetme- tér kelmét gyártottak —, teljes egészében exportra. Az új kelméből női ruhákat, kosz­tümöket, férfiöltönyöket készítenek. Hét változatát kísérletezték ki eddig: a véko­nyabb szövet eroán, terton, fuxin, csilla, a nehezebb anyag pedig bolton és polian né­ven kerül forgalomba. A woolacryl szöve­tek könnyen moshatók, tisztíthatok, gyűrő- désállóak, pliszé- és éltartóak. Az új fonal könnyű, melegtartó, szakítószilárdsága két­szerese a gyapjúénak: lényegében egyesíti a gyapjú és a szintetikus szál minden jó tulajdonságát. Ugyanakkor nagy gyártási előnye, hogy a klasszikus gyapjútechnoló- laval dolgozható fel, nem szükséges hozzá hőrögzítés, és az ezzel járó drága gépi be­rendezés. Ez lényegesen olcsóvá teszi a be­lőle készült ruhaneműket.- A kutat Maijora- ••iriumokóan egész sereg új műanyagon kí­sérleteznek a jövő ruhaipara számára, a ki- kiserleiezetteket és beváltakat pedig rész- oeji már az idén, részben a következő esz­tendőkben tömegcikken« gyártják. Gyilkos ! ! ! — Pardon, csak próbabatm.-szélrózsa... szélrózsa... szélrózsa. SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA............ SZÉLRÓZSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom