Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

R/íoUó

KOSSUTH

8.18 Lányok, asszonyok.

8.4U Áriák.

8.39 Jegyzet.

9.09 Népi muzsika.

10.05 Olasz vendéglő.

Rádiószínház.

10.10 Zenekari muzsika.

12.20 Zenei rokonaink.

12.30 Magyarán szólva.

12.15 Melódiákoktól.

13.17 Robotgépé

13.57 örmény népzene. K,

14.25 Üj Zenei Üjság.

15.05 Kis magyar néprajz,

15.10 Csak fiataloknak:

10.00 108 óra.

17.30 A világirodalom humora:

18.00 Otto Klemperer vezényel.

19.30 Szinházi esték Békésesabán.

21.50 Népi muzsika.

22.20 Beat.

23.05 Hoffman mesél, . álí

Opera részletek.

«.10—2.00 Melódiákoktól;

PETŐFI

8.0$ Jolantha. Opcrcttrészlctefci 8.10 Jakutföldi úlijegyzet.

9.03 Beethoven-zongoramüvek.

9.45 Válaszolunk hallgatóinknak, ío.oo Szombat délelőtt.

12.00 Népdalok.

12.20 Operarészlctek.

12.50 Jelképek erdején 13.03 Kitágult törzsasztal.

13.30 Strauss-müvek,

14.00 Napraforgó.

14.40 Éneklő ifjúság.

15.00 Közvetítés az Egyetértés— Vasas labdarúgó-mérk.-ről»

15.20 Orvosi tanácsok.

15.25 Beszélgetés dr. örmény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel*,,;

15.45 Radnóti-versek. ™

16.05 A hét műsorából,

17.45 Tudósaink arckép* frj csarnoka.

18.15 Szellemi árverés*

Vetélkedő.

19.35 Kodály-hangverscns»

közvetítése a. ZeneaekatRx miáról.

91.25 Verbunkosok.

21.45 Láttuk, hallotttffcwi

82.00 Lemezgyüjtők húsa peree.

62.20 Ritmus ésTmeMtfwi

V

Pármai kolostor

(Kedd, 20.00)

MAGYAR

•mm

».«0 Tskola-tv.

9.35 A hajnali sztyeppén;

Magyarul beszélő szentjei film.

TI.20 Téka.

13.25 Közvetítés Rí Egyetértés- Vasas labdarúgó-mérk.-rök

85.3« A Mézga család.,*

6. Akarkiter.

I’ä.ää Dokumentumfilni ' £

Üzbegisztánról.

80.55 Szó-mi-szó.

47.20 Három nyomozó na*iK8»<*

ív.

87.50 Kiállítás Kodály emlékére.

88.15 Hírek.

18.30 A szép könyv mesteri

18.35 A Petófi-év küszöbén,

19.15 Cicavízió.

19.30 Tv-híradó.

20.00 Mikes György öt perce.

80.05 Minden lében két kanál.

Magyarul beszélő angol tv- filmsorozat. 1. A nyitány.

80.55 Zenés tv-színház:

Furfangos diákok. Táncjáték.

SÍ.40 Tv-híradó.

21.50 Pirandello: Nem tudni; hogyan. 3 íelv, dráma.

A francia film első részének vetítése. (A második részt szerdán 20.00-kor láthatjuk.) Stendhal ezt a regényét 183j)-ben — három évvel halála előtt — irta. S ezzel sem aratott sikert, csakúgy, mint előző műveivel. Ö maga jósolta írásairól, hogy azokat csak az utókor fogja értékelni. S ez a jóslata messzemenően igazolódott. Ebben a művében, amelyet Christian Jacques vitt filmre, az érzelmek fejlődésének gondos rajzát figyelhetjük meg a gazdagon áramló cselekmény során. Az útonállás, párbaj, börtön, reménytelen szerelem, szerelmi gyilkosság, vakmerő kötél- hágcsós szökés és még egy sereg kalandos epizód látható a filmben, melyek révén kibontakozik Fabrice del Dongó, a fiatal nemes élete, jelleme. Ezzel a filmmel kezdi meg a televízió kilenc részből álló sorozatának vetítését, amelyet Gerard Philipe emlékének szentel. A következőkben majd láthatjuk az Egy csinos kis fürdőhely. Az ördög szépsége, a Királylány ia feleségem, a Vágyakozás, . a Tisztes úriház, a Láz eléri í Elpaót és a Montparnasse 19. v című filmeket.

Budapesti tavám

(Szerda T4.40Q

Blagyar film. Több mint 17 éve, 1955. tavaszán mutatták ( be Máriássy Félix rendező filmjét, amelyet Karinthy Ferenc azonos című regényéből az író és Thurzo G4t- bor írtak filmre. Ez volt az «egyik első magyar film, ©mely a felszabadulási harcok témájához nyúlt. A,-tör-< ténet 1944. karácsonya ide-’ Bén játszódik, amikor a-szovw. gjet csapatok már .körülzár»

ták Budapestet, s a reménytelen helyzetben levő nácik és a nyilas banditák még mindig esztelenül, ezrek és ezrek életét kockáztatva, gyilkolva és rabolva próbáltak ellenállni. Azok a fiatalok, akik a televízió filmesztétikai adássorozatának illusztrációjaként nézik most meg ezt a filmet, akkortájt születhettek, amikor a Budapesti tavaszt forgatták. Nekik ez valóban filmtörténelem!

Az „L” alakú szoba

(Szombat, 22.10)

KUBA KÖZELRŐL

1.

Két Havanna

Magyarul beszélő angol film, a televízió Éjszakai előadás című sorozatának legújabb darabjaként. Bryan Forbes 1962-ben rendezte ezt a filmjét, s szokatlan, hogy erre sikeres vígjátékok után — mint a Nagy manőver, vagy a Csak ketten játszhatták — került sor. Ebben a filmjében a rendező bizonyságot tett arról, hogy nem idegen tőle a társadalmi problémák érzékletes megjelenítése sem. Az angol „új hullám” jeles vállalkozásaként tartják számon a filmet még ma is. A főszereplők magyar hangja: Esztergályos Cecília, Kozák András •és Simor Erzsi.

Lírai riport Csanádi Imrével

(Vasárnap, 2Í.409

Csanádi Imre T920-ban született, s a negyvenes évek elején, mint a Győirffy-kollégium tagja került kapcsolatba a baloldali eszmékkel, törekvésekkel. Első kötete 1953- ■ban jelent meg, s költészetét később József Attila-díj- $al ismerték eL Verseinek témái és költői látásmódj<a.is *, fatahoa kapcsolják.

á* *OSi

Kevésbe beli a Mromajtós szekrény

K «eüIBnflSe -termékek-TOef-'he»

resettseget vizsgálták a közelin últba« a BUBIV-nál. Mecaíla— -pitolták: kevesbe kapós már a két-, illetve háromajtós szekrényé a lakáskultúra általános fejlődése — a beépített szekrények elterjedése — nyomán a korszerűbb garnitúrák a kelendőbbek. Árubemutatók sora tanúsította« ez „M* bútoresalád És az úgynevezett BUBlV-szisz- tem különféle változatai a legnépszerűbbek. Aa idén a legtöbb BUBIv-bútor augusztusban kell el, amikor a múlt év havi fi—12 millió forintos átlagával szemben mintegy 14 millió forint értékű áru talált gazdára. Most újabb forgalomnövekedésre számítanak: az év utolsó hónapjaiban nagyobb méretű iakásátadások

Tesznek, különösen s vfctekt -városokban. A vállalat 1973-ban mintegy (hé miílió lorint értékű készáru kibocsátását tervezi, s a termékválaszték kialakításánál már figyelembe veszik a- felmérés tapasztalatait.

A cikksorozat szerzője, az MTI kubai tudósítója, egy esztendeje él a karib-tengeri szigetországban.

Amikor tíz évvel ezelőtt az Egyesült Államok teljes gazdasági blokádot rendelt el a világ legfiatalabb szocialista országa, Kuba ellen, az amerikai lapok jövőt jós- loan ilyen címekkel tálalták az intézkedést: „A kubai paradicsom nincs többé! Az Antillák gyöngye elvesztette fényét..Az egyik olajmágnás, amikor leállították a Kubába irányuló olajszállítmányokat, kérkedően jegyezte meg: ez az ország nem éri meg a jövő esztendőt.

Most, a blokád tizedik évfordulóján nagyon csendes volt az amerikai sajtó. Valahogy elfelejtette korábbi kijelentéseit. Hiszen a Ka- rib-tenger másik partján, az USA-ban is be kellett látni: az amerikai blokád kudarcot vallott, a szocialista Kuba térdre kényszerítése nem sikerült. Sőt, a szigetország növekvő gazdasági és politikai ereje egyre nagyobb vonzóerő, elsősorban a latinamerikai népek számára. S mindennek az alapja az 1959 óta, a forradalom győzelme óta eltelt 13 esztendő, az a •történelmi ív, amely átölel egy egész korszakot. A 13 esztendő, amikor új típusú állam született Amerika földjén. Nemrégiben Kubában járt Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára. Havanna űj városrészének, .Vámárnak építőivel való beszélgetés során így jellemezte Kubát: aki meg akarja nézni Latin-Amerika jövőjét, annak ide kell jön- nie.

S aki idejön, mit Mt ma.

Kubábóli’

Ezt az országot nem Tehet «sak Havanna alapján megítélni —* mondogatták nemegyszer kubai ismerőseim; Hiszen régen, indokolatlanul sokat „szippantott” el az ország többi részétől. Például az import 78 százalékát kapta, a kórházi ágyak több mint felével rendelkezett — pedig lakossága az összné- pesség 20 százaléka. FloridáEGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.)

Fél 4. fél 6 és este 8 órakor Joe Hill balladája Szines svéd—USA film EGRI BRÖDY

(Telefon: 14-07)

Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Egy rendőrfelügyelö vallomása az államügyésznek Színes, szinkronizált olasz film

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG

Délután fél 4 és háromnegyed 6 órakor Utazás Jakabbal Színes magyar film Esté 8 órakor:

A rend gyilkosai Szines, szinkronizált francia film

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Felszabadítás HATVANT KOSSUTH

Stan és Pan meg a hölgyek FÜZESABONY

Sacco és Vanzetti PETERVASARA Csipkerózsika

Egerben: délután fél 4 órakor: A furfangos özvegy (Móricz ifj. bérlet)

Egerben: este 7 órakor:

A furfangos özvegy (Katona-bérlet*

IKII.

ÜGYELET

Egerben: szombaton délután 2 Arától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: ll-lO).

Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig, az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén. (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig, a Technika Házában.

Gyöngyösön: szombaton 14 óra- tó) hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 117-27.)

Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 9 órától 11 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 123-50)

Hatvanban: szombaton 12 órától hétfő reggel 7 óráig, a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is.

Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 10—12 óráig, a rendelőintézet gyermekszakrendelésén. (Telefon: 10-04.)

Fogorvosi ügyelet 8—10.30. óráig a rendelőintézetbe»,

L, Sargorodizkips

Nem az életre neveltek

Ügy tanultam az Iskolában, mint mindenki más. Egy kicsit „nyugtalan” természetem voit. Hol az asztal lábát törtem ki „véletlenül”, hol az ablakot vertem beMint a gyerekek általában.

— Ki törte be az ablakot?— kérdezte szigorúan a tanár néni.

Mindenki hallgat, meg se moccan. Felállók, félénken kinyomom magamból: — Én —

Azt gondolják a többiek, hogy na most megkapom a magamét.

A tanárnő pedig gyöngéden rám néz:

— Jól van, Nyikityin! Bátor vagy, hogy őszintén beismerted ...

Semmi több.

Valahogy a fizikaszertárban elejtettem a műszert.

— Ki törte el a műszert? — kérdi a tanárnő.

Halálos csönd. Mindenki az ampermérő mögé bújik.

Fölállok és bátran kijelentem: — Én!

És arra gondolok, hogy mi lesz!

A tanárnő felém küldi gyengéd tekintetét:

— Jól van, Nyikityin. Szép dolog, hogy őszintén beismerted ...

Egyszer pedig (talán tizedik osztályos lehettem) a tornatereidben befűrészeltem a ló lábát, s a gyűrűt is leszakítottam. .

— Ki volt az a szemtelen anarchista?

Félelmében mindenki a sarokba húzódik a szőnyeg mögé. Én pedig a kötél tetejéről bátran, sőt büszkén kiáltom: — Én! Naés?

*Mindenki remeg a szőnyeg mögött: „Na most mi lesz?”

Már biztosra tudom, hogy nem lesz semmi. És jól tudom.

— Ez igen, Nyikityin! Derék fickó vagy, mert őszintén beismerted.

Aztán kiléptem az életbe.

Első lépésem alkalmával bevertem egy kirakatot. Levonták a fizetésemből. Egy másik alkalommal akkor támadt inni kedvem, amikor már minden üzlet zárva volt. Ismét betörtem egy kirakatot.

— Ki hatolt be erőszakkal az üzletbe?

— Én! — mondom büszkén a rendőrnek. Aztán várom, hogy elkezd dicsérni.

Azt mondja a rendőr: „Na, gyerünk!”

Mentünk is. Vissza csak tizenöt nap múlva jöttem!

Ilyen az élet!

Én mondom, az iskola és az élet között hatalmas űr tátong.

. .. . * Oroszból fordította:

'VI ■"’•h*"'' ': „ , Lalga Alttía

A forradalom előtt a parasztemberek 75 százaléka vályogkunyhóban élt. .

(Foto: Kovács E.) /

feljebb felét tudja elkölteni, ennyit tesz lehetővé a korlátozott aruelosztás. De mindez csak az igazság egy része. Mert minden munkahelyen közétkeztetés van. Az általános, a középiskolások, az egyetemisták többsége nem csupán ebédet kap, hanem reggelit és vacsorát is. Mindezt természetesen a jegyen felül. Kubában nem találni éhező embert, kére- gető koldust (ez Latin-Amerikában nagy dolog). Szűkösen élnek, de a nagy többség még ígv is jobban él, több kalóriát fogyaszt, mint a forradalom előtt.

S ami még többet mond. A tanulás ingyenes, beleértve az iskolai tanszereket, tankönyveket, sok esetben a ruhát és az elhelyezést is. Az egészségügyi ellátás ugyancsak ingyenes. A lak* bérek szimbolikusak, nem haladják meg a fizetés 8—• 10 százalékát. Nem kell fizetni sem a vízért, sem a telefonért, sem a sportrendezvények belépőjegyeiért. És szimbolikusak a villany, a közlekedés és az egyéb hasonló szolgáltatások árai is.

Azt mondják, sehol a világon nincs olyan gyerekkultusz mint Kubában: Mintha a ma felnőttje akarná pótolni mindazt, amit ő nem kapott meg. Számunkra e szeretetnek egészen szokatlan — intézményes — formái is vannak. Ha például egy gyerek kórházba kerül, megengedik, hogy a szülő bent legyen vele az egész ápolási idő alatt. A szülő a gyógyulásig kapja teljes fizetését, s ingyen ellátást a kórházban. Havanna legszebb pálmaligetes parkjait a gyerekek számára alakították át játszóterekké, s a nemzeti könyvtárban olyan olvasó-, níesélőszobákat hoztak létre számukra, ahol a fal tiszta fehér. S a székeken kívül semmilyen berendezés sincs, ami gátolhatná a gyerekeket abban, hogy azonosuljanak a mese világával. S ha a lány ünnepli 15. születésnapját — ami a legnagyobb családi ünnepek közé tartozik — külön biztosítanak számára a jegyen felül enni-, innivalót. Ugyanúgy, mint a fiatal házasok számára, akiknek külön üzlet nyílt azért, hogy jegy nélkül megvásárolhassák a legszükségesebb holmikat. Az pedig írott törvény nélkül is törvény, hogy minden fiatal házas — ha kéri — az ország legszebb szállodáiba, üdülőibe kap beutalót. Olyan helyekre, ahová bőre színe, vagy osztályrangsorolása miatt valamikor be sem léphetett. S ez pedig nem kis dolog. Mert Havannától alig néhány kilométerre, az egyik tengerparti strand bejáratánál — emlékeztetőül — ott van még egy időmosta tábla: „Para negros.” — „Négerek számára.”

Király Ferenc

(Folytatjuk.)

bői naponta 12 repülőjárat hozta-vitte, a szórakozni vágyó, vastag pénztárcáiú amerikaiakat. S akik jöttek, valóban mindent megkaptak.

Több mint 120 szálloda, 266 bordélyház, 150 bár és éjjeli mulató, 127 étterem, a szubtrópusi környezet minden szépsége várta vendégeit. Akinek kevés ideje volt, s megfizette, azt helikopter hozta a repülőtértől a város szívébe. Az amerikai látogatókat természetesen nem zavarta, hogy a szállodák és szórakozóhelyek többségébe színe« bőrű nem léphetett. Számukra az is természetes volt, hogy Öha- vanna parkjaiban elkülönítve sétálhatott a színes bőrű és a fehér. S azon a beideg- ződött félelmen sem mosolygott senki, hogy a spanyol származású lány vagy asz- szony különös gonddal védte arcát a naptól. Nehogy lebarnuljon, mert meg azt gondolják. „

Mindez a történelmi valóság nagyon is közel van még. S mélyen él az emberekben. Erről akkor is meggyőződtem, amikor nemrég megtekintettem Havannában azt a kiállítást, amely a kubai nép százéves harcát mutatta be. Az egyik helyiségben dokumentumfilmeket vetítettek. Batistát mutatták a filmkockák, a diktátort, akinek húszezer kivégzett hazafi vére tapad a kezéhez.

Amikor az alacsony termetű (a hiúságból mindig magas cipőt hordó) diktátor jelent meg a vásznon, az idősebb emberek píujozni kezdtek.

Arcukon a kubai emberre oly jellemző vidámság azonnal komorsággá változott.

— Ahhoz, hogy megértsd — magyarázza Rolando Ca- samayor, a Magyarországon végzett fiatal mérnök, aki társamul szegődött — ismerned kell népünk lelkivilágát, s azt, hogy mérhetetlenül nagy volt a különbség a spanyol, az amerikai Havanna lakói, valamint az ország más részén lakók élete között. Nézd azt az egyenruhás rendező kislányt. Ha tőle megkérded, mi az a malanga, nemigen ismeri.

Pedig régen, ez a trópusokon termő gumó, az éhhaláltól mentette meg az emberek tízezreit.

Egy statisztika még többet mond ennél. A forradalom előtt a parasztemberek 75 százaléka vályogkunyhókban, élt, villany nélkül, a legalapvetőbb higiénia nélkül.

650 ezer munkanélküli volt ebben az országban, amikor a forradalom győzött. A katolikus diákszövetség 1956- os felmérése szerint a vidéki emberek 96 százaléka nem evett rendszeresen húst, tojást csak 2 százalékuk fogyasztott, tejet pedig 11,2 százalékuk.

Ez is Kubához tartozik.

Múltjához történelméhez.

Ennek ismerete nélkül nagyon hamis képet kapnánk az országról, az itteni életről. S ami lényeges — Kubát csak kubai mércével, s nem európai mértékkel szabad mérni.

Kubában ma jegyrendszer van. Minden élelmiszert és közszükségleti cikket a szigorú egyenlőség alapján jegyre osztanak szét. Dé így minaenKineü jut, mindenből.

Egjí munkai fizetesenek legr 1873» tytA-CRajM^U,,,

4