Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-10 / 265. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Kiwis szállítmányok A HlRUGiNÜKSEtíEK egybehangzó jelentései szé­liül lőj >kina tele olyan különös szállítmányok tartanak, »melyek még különösebbé tesznek bizonyos, önmaguk­ban is furcsa nyilatkozatokat. Lássuk előbb a leglénye- esebb amerikai állásfoglalást. Alig ritkultak meg Nixon elnök körül a választási i '»elemhez gratulálok. Henry Kissinger nemzetbizton- í°i főtanácsadó exkluzív interjút adott egy világszerte mert milánói lapnak, az Europeenak. Kissinger ismét úgv tett. mintha Vietnammal kapcsolatban már csaknem minden rendben lenne és a világot napok választanák el az annyira várt délkelet-ázsiai fegyverszünettől: „Elhatározott szándékunk — jelentette ki szó szerint, — hogv megvalósítjuk a vietnami békét, s Le Dúc Tho- .1 való újabb találkozásom után a lehető legrövidebb időn belül meg is tesszük ezt." Hasonló, kincstári opti­mizmust sugalló benyomást kelt Kissinger helyettesének, Alexander Haig tábornoknak saigom látogatása, amely­ről Washingtonban azt érzékeltetik, hogy célja „Thieu meggyúrása". EZEKET a gesztusokat az.onban enyhén szólva kér- tésfes értékűvé teszik az említett szállítmányok: Dél- Vietnam Télé, vízen és levegőben, áradnak az amerikai e-ívverek, hadfelszerelési cikkek. Hogy Washingtonnak nilven sürgős ez az akció, arra jellemző, hogy még Irán- '1 is F—5-ös típusú sugárhajtású harcigépeket irányi- •H"k át a indokínai hadszíntérre. Nem meglepő, hogy pontosan ezzel a témával, a hi- talos nvitatkozatok és fegyverszállítmán.vok kiáltó el- 'entniondásával foglalkozik csütörtöki vezércikkében a Nhan Dan. a Vietnami Demokratikus Köztársaság leg- tekin»“Ívesebb lapja. „Ha a Nixon-kormányzat valóban békét akar és így véli. hogy a béke egészen közel van, akkor vajon miért szállít tömegesen hadianyagot Dél-Vietnamba?” — teszi "el a kérdést a Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja. A KÉRDÉS több mint jogos, Ügy tűnik, az erre adott válasz a jelenlegi ellentmondásos helyzet alakulásának kulcsa, a kiút egyik legfontosabb feltétele. Izraeli légitámadás Qzonlik a hadianyag Saigonba .4 r&Á Miközben az amerikaiak mindent elkövetnek, hogy elodáz­zák a VDK-val kötött megállapodás aláírását, példa nélkül álló gyorsasággal órási mennyiségű hadianyagot és katonai felszerelést szállítanak Dél-Vietnamba. Képünkön: új típusú csapatszállító páncélkocsikat raknak partra Saigon kikötőjé­ben. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) DAMASZKUSZ, TEL AVIV: „Két ellenséges légikötelék csütörtökön a frontvonal kö­zel hón bombázott két szí- r.a katonai előőrsöt’’ — je­lentette be a déli órákban a d -maszkuszi rádióban a Szí­riái hadseregparnesnokság. A közlemény szerint a bom­ba zások következtében egy k. ona éleiét vesztette. két n : s "i megsebesült. A,;. ' izraeli—sziriai tűzszü- ncli vonal közelében levő katonai előőrsök bombázásá­nak hírét megerősítette a Tel Aviv-i katonai szóvivő is, azt állítva, hogy a támadás — két, — szerdán este és csütörtökön reggel Szíriából végrehajtott — palesztin ge­rillaakció megtorlása volt. A Palesztináink szerdai tá­madása — amelyről ezúttal először tettek említést — a szóvivő közlése szerint nem követelt áldozatokat. A közel-keleti tűzszünet huszonhét hónappal ezelőtt történt életbelépése óta másodszor bombázták iz­raeli repülőgépek a sziriai hadserege állásait, legutóbb október 30-án. „Izraeli recept szerint” eddig ugyanis min­dig palesztin menekülttábo­rok vagy gerillatámaszpon- tók voltak a támadó gépek célpontjai. (Folytatás az 1. oldalról) vozását, mert ő a béke leg­főbb akadálya, ha azonban megváltoztatja ezt a maga­tartását és nem akadályoz­za tovább a megállapodás azonnali aláírását, ebben az esetben új helyzet állna elő. Az újságírók kérdésére válaszolva a szóvivő Nixon elnök újraválasztásával kap­csolatban hangsúlyozta: ami­óta az amerikai agresszió megkezdődött, immár négy elnök váltotta egymást a Fehér Ház elnöki székében. Nem az a döntő, hogy sze­mély szerint ki foglalja el ezt a széket a Fehér Ház­ban, hanem az, hogy az el­nök milyen politikát folytat. A vietnami nép most várja, hogy az milyen útra lép a továbbiakban Nixon elnök. Ha az elnök valóban békét akar, ezt azzal bizonyíthatja be, hogy külügyminisztere mielőbb aláírja a már lét­rejött megállapodást SAIGON: Amerikai repülőerődök csütörtökön is folytatták a VDK déli részének és Quang Tri dél-vietnami tar­tomány felszabadított körze­teinek tömeges bombázását. A B—52-es repülőerődök már kedden és szerdán is több ezer tonna bombát szórtak le a tartományra. Légitámadásaik a vietnami háború kitörése óta a leghe­vesebbek voltak. Az óriás bombázók — Sai­gon! közlés szerint — ked­den déltől csütörtök délig 54 hullámban 4840 tonna bom­bát szórtak le Dél-Vietnatn északi részére. A VDK elleni légitámadá­saik állítólag a 20. szélességi körtől délre fekvő terüle­tekre korlátozódtak. Csütörtökön liánból Sai­gonba érkezett öt további F—5 típusú amerikai sugár- hajtású vadászgép. Az Egye­sült Államok eddig mintegy 30 ilyen típusú harci repü­lőgépet „kért kölcsön” Irán­tól és irányított Saigonba. Az utóbbi időben az Egye­sült Államok jelentősen fo­kozta a fegyver- és a had­felszerelés-szállítást Saigon­ba. Sietve igyekszik növelni saigoni csatlósának katonai potenciálját, mert a Viet­namra vonatkozó békemeg­állapodás a Saigonba irá­nyuló amerikai fegyver- és egyéb hadianyag-szállítás be­szüntetéséről is intézkedni fog. Brandt vflí* ■ értekezlete Történelmi fordulópontnak nevezte csütörtök déli sajtó- értekezletén a két német ál­lam alapszerződését Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár. A két német állam kor­mánya kinyilvánította benne óhaját, hogy minden ellen­téttől függetlenül lezárja az ellenségeskedés szakaszát és megnyissa az együttműködés időszakát. Száz ország fiataljainak moszkvai fóruma A Szovjetunió 50. évfordu­lójának közvetlen küszöbén, november 10-én Moszkvában a szakszervezeti palota osz­lopcsarnokában több mint száz ország ifjú küldötte vesz részt a dolgozó fiatalok vi­lágtalálkozóján. Moszkva sze­retettel fogadja annak, az élenjáró ifjúságnak a képvi­selőit, amely azt az utat vá­lasztotta, hogy aktívan küzd­jön jogaiért, a társadalmi és a nemzeti felszabadulásért, az egyetemes békéért. E ta­lálkozót a részt vevők „Az ifjúság leleplezi az imperia­lizmust” világmozgalom ke­retében harcos nemzetközi fórummá kívánják változtat­ni. Gennagyij Janajev, a szov­jet ifjúsági szervezetek bi­zottságának elnöke Moszk­ÖRDÖGI K0RBE kerül­tünk. Nem tudunk többet termelni, mert nincs pén­zünk, s nincs pénzünk, mert nem tudunk többet termel­ni”, — így jellemezte orszá­gának gazdasági helyzetét és nehézségeit Casillo kolum­biai közgazdász. Ilyen és ha­sonló nehézségekkel küzde­nek a többi fejlődő országok is. Aki napjainkban elláto­gat ezeknek az országoknak a távolabbi vidékeire, szinte úgy érzi, valami különös időgéppel ősrégi időkbe csöp­pent. Ugyanakkor az is tény, hogy Brazília például sok fejlett országot megelőzve a gépkocsitermelésben a vilá­gon a 9. helyre lépett elő. Az úgynevezett fejlődő országok egyre növelik részesedésüket az egész világgazdaságban, s a világpiacon az utóbbi öt év alatt 20-ról 25 százalékra emelkedett a forgalmuk. Figyelemre méltó, hogy a független népgazdaság meg­teremtését legkövetkezete­sebben a nem kapitalista fej­lődési utat választó orszá­gokban valósítják meg. Ezek­nek az országoknak a kor­mányai aktívan elősegítik az állami széktor fejlődését, si­keresen oldják meg a föld­reformot. a monopóliumokat korlátozó törvényeket fogad­nak el. s ezzel együtt intéz­kedéseket tesznek a külföldi tőke kiszorítására. Mibén rejlenek ma a fej­lődő országok nehézségei? Ismeretes, hogy az elma­radottság felszámolásának legfőbb tényezője, az ipari bázis megteremtése, megfe­lelő tőkefelhalmozást igé­nyel. Sok ország éppen itt kerül olyan nehéz helyzetbe, amel’ -ű' n cikk elején Idé­„Kereskedelmet és nem segélyt A fejlődő országok gondjai és reményei ff W52. november 10., péntek zeit kolumbiai közgazdász oly világosan beszélt. Gon­dolatait folytatva meg kell jegyeznünk, hogy a fejlődő országok a magánszektor korlátozott pénzösszegei miatt az új építkezéseket ál­lami erőből finanszírozzák, ez pedig az állami költség- vetés krónikus deficitjéhez vezet, inflációt és drágaságot von maga után. A NEMZETKÖZI Valuta­alap az állaimi kiadásokkal járó pénzelértéktelenedést figyelembe véve az infláció visszaszorítására azt javasol­ja a fejlődő államoknak, hogy lassítsák a gazdasági fejlesztés ütemét. A Valuta­alap intézkedéseit eleve nem bíráló nyugati közgazdá­szoknak is feltűnt az ilyen ajánlások egyoldalúsága, mi­vel az ipar fejlesztése az egyetlen út, amely a gazda­sági és társadalmi fejlődés­hez vezet. A fejlődő országok gond­jait csak tetézi gazdaságuk fő ágának, a mezőgazdaság­nak a stagnálása. Az agrár szektor legfőbb problémája a monokultúra (alapvetően egy mezőgazdasági ág fej­lesztése), a jelentéktelen ho­zam, a gyenge gépesítés és a munka végtelenül alacsony termelékenysége, A polgári sajtó ennek alapján arra a malthuziánus következtetés­re jut, hogy a mezőgazdasá­gi kultúrák termelésének folytatódó válsága a lakos­ság szaporodásának követ k-vm-nve. A valódi a-- ’'■"■> «7. agr-í-T"'­•r;n ' ' • » rejlik, •il-brn. hogy a fal­vakban továbbra is óriás: fö^'ir tokok vannak, fél- feSíalis viszonyok uralkod­nak. £ nepgaadaaagi ág agr­oldalú fejlesztése vezet ré­szint az exportcikkek túlter­meléséhez, másrészt az élel­miszer-termelés hiányához és ez kiélezi az elelmiszer-eJlá- tási gondokat. Ez a belső gazdasági prob­léma. Ezen kívül számos külső tényező is kedvezőtlenül hat a fejlődő országokban. Ezek közül is első helyen a fejlő­dő országok nemzetközi gaz­dasági kapcsolatait kell em­lítenünk. AZ EXPORT fő tételét ezekben az országokban ma is a különféle nyersanyagok teszik ki. Ugyanakkor a vi­lágpiacon olyan „árolló” ér­vényesül, mely a nyersanyag értékének rendszeres csökke­néséből és a késztermékek árának emelkedéséből adó­dik. Ezzel egy időben a legna - gyobb tőkés államok a fej­lődő országokból behozott késztermékekre 5—20-szor magasabb vámot vetnek ki, mint a feldolgozatlan nyers­anyagokra. Ezzel a fejlődő országokat a nyersanyagszállítók szere­tjére kárhoztatják. Ezek az államok viszont világkeres­kedelmi reformot követelnek „Kereskedelem és nem se­gély” — ez a jelszó mind népszerűbbé válik Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika or­szágaiban. A belső pénzalapok szűkös volta miatt a fejlődő orszá­gok kénytelenek külföldi eszközöket igénybe venni. 1'71 - ben ildául ez?!; össze­- R'i mii írd dollár volt. A nyugati országoktól kapou hitelek a trójai faló szerepét töltik be, segítségükkel a monopóliumok behatolnak a fejÄWö nemzetgazdaságokba. A Nationalist című kam­bodzsai lap például így írt: „Az Egyesült Államok . se­gítségét és együttműködését elfogadni annyit jelent, mint kitöltetlen, bemutatóra szóló váltót aláírni. Esztelenség volna abban bízni, hogy egy szép napon el lehet kerülni a meggondolatlan lépés kö­vetkezményeit”. A fejlődő országok többségének kül­földi adóssága gyorsabban növekszik, mint az áruk ex­portja. így az újabb hiteleket és kölcsönöket elsősorban a regi adósságok törlesztésére fordítják, s ezzel bezárul a problémák megoldásának bű­vös köre. Más távlatokat nyit a fej­lődő országok előtt a Szov­jetunióval és más szocialista orezágokkal folytatott gazda­sági együttműködés. Az egyenjogúságon alapuló gaz­dasági kapcsolatok segítik a fiatal államokat, hogy a nemzetgazdaság fejlesztésé­hez szükséges gépeket és be­rendezéseket beszerezhessék. KÖZISMERT TÉNY, ho­gyan segíti a Szovjetunió a nemzetgazdaság számára fon­tos objektumok létesítését. Ezt példázza az indiai Bhilai és Bokorói Vasmű, az egy ip­tomi Asszuán? gát. a sziriai nagy hidroenergetikai léte­sítmény az Eufrátesz folyón, az Imában és Algériában épülő vegyipari és gépgyá­rak, a pakisztáni atomreak tor és így tovább. A Szovjet­unió segítségével 490 ipari és más objektum épült, s a mostani ötéves tervidőszak­ban mintegy 500 újabb léte sül. Ezek mind a fejlődő or­szágok nemzeti tulajdonát képezik. V. Zeolobov (APN) vában tartott sajtóértekezle­tén bejelentette, hogy a no­vemberi fórumon a kommu­nista ifjúsági szövetségek mellett részt vesznek szocia­lista, szociáldemokrata és ke­resztény szervezetek, vala­mint nemzetközi és regioná­lis ifjúsági szervezetek kép­viselői is. A találkozón nagy számban lesznek képviselve a különböző politikai beál­lítottságú szakszervezetek if­júsági szekciói. A világtalál­kozó összehívását a szovjet komszomolista szervezet in­dítványozta a DÍVSZ 1970. évi közgyűlésén. A javasla­tot akkor a DISZ valameny- nyi tagszervezete és sok — a szervezeten kívül álló — if­júsági szervezet támogatta. A DÍVSZ végrehajtó bizott­ságának ülésén, amelyre a múlt évben került sor Chilé­ben, a találkozó színhelyéül Moszkvát jelölték ki. A szovjet ifjúsági vezető a továbbiakban elmondotta, hogy a fórum milyen problé­mákkal foglalkozik majd, és a részvevők számára milyen gazdag programot állítottak esszé. A találkozó központi eseménye egy tudományos konferencia lesz, amelyen megvitatják a dolgozó fiata­lok helyzetét, a modern tár­sadalomban és a dolgozó fia­talok harcát jogaikért, a tár­sadalmi fejlődésért, a nem­zeti függetlenségért és a bé­kéért. A plenáris üléseken és a bizottsági üléseken vi­szont azok az időszerű prob­lémák kerülnek napirendre, amely ékből kiviláglik, hogy az ifjúság hogyan veszi ki részét a társadalmi és a gaz­dasági átalakításokból, ho­gyan küzd a demokratikus jogokért, és a szabadságért, hogyan járul hozzá a nem­zetközi biztonság védelmé- liez. Nagy érdeklődsére tart­hat sz»mot azoknak a prob­lémáknak a vizsgálata, hogy a fiatal munkások hogyan élnek, hogyan dolgoznak á tőkés országokban. A külföldi fiatalok a fó­rum ülésezéseinek berekesz­tése után megismerkedhet­nek a szovjet nép életével. Meglátogatják majd a.külön­böző szövetségi köztársasá­gokat, az ipari és a mező­gazdasági üzemeket, a külön­böző egyetemeket. Gennagyij Janajev vége­zetül elmondotta, a sajtóér- teKezleten, hogy a világta­lálkozón részt vevő delegá­ciót a szövetséges köztársa­ságok munkás, paraszt és ér­telmiségi fiataljaiból állítják össze. A találkozó fő célja: egvmás jobb megismerése, áz erők egyesítése a közös célo­kért folytatott harcban. (KS) Allende moszkvai útja SANTIAGO: Clodomiro Almeyda chilei külügyminiszter nyilatkoza­tában megemlítette annak lehetőségét, hogy Allende el­nök november végén elláto­gat Moszkvába és Tokióba is, eleget téve a szovjet, il­letve a japán kormány meg­hívásának. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Chilei Köztársaság elnöke Mexikóba és Kubába utazik, majd felkeresi az Egyesült Nemzetek Szervezetéi. San­tiagói politikai körök emlé­keztetnek arra, hogy az or­szág hosszabb időre történő elhagyásához az elnöknek a szenátus engedélyét kell kér­nie, és ez esetleges újabb összeütközéshez vezethet a jobboldali többségű törvény- hozás és Allende között. Carlos Altamirano, a szo­cialista párt főtitkára egy rádiónyilatkozatban „kemény elbánást” követelt a 26 na­pos törvénytelsn " irájk fő szervezőivel szemben. All mirano hangsúlyozta: „a vállalkozói lázadás főkolom­posait felelősségre kell von­ni, nem maradhatnak bün­tetlenek”, Encta» figyelmez­tette hallgatóit, hogy a jö­vőbeni összeütközés elkerül­hetetlen. A szocialista párt vezető funkcionáriusa kitért arra a szégyenletes szerepre is, amelyet az amerikai CIA játszott a sztrájk megszerve­zésében, befejezésül méltatta a chilei fegyveres erők al­kotmány hűségét. Mario Arnello, az ultra­jobboldali nemzeti párt par­lamenti képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy a Népi Egység négy minisztere ellen , benyújtott alkotmányjogi vád immát’ céltalan. Emlékezetes,, .hogy a pattanásig feszült politikai légkörben a jobboldal a kor­mány tagjai ellen intézett támadással próbálta gyengí­teni a Népi Egység helyzetét. A chilei hatóságok rövid nyomozás után őrizetbe vet­ték azt a négy személyt, akik néhány napja rátámadtak a szolgálati gépkocsiján utazó Raul Montero ten^ernogyra, a chiH hadi!'- fő­parancsnokára. A n ny tá­madó — egyéb!.'ni üzlettu­lajdonosok — az állambiz- tonsági törvény niegsóftese miatt felel majd a bíróság előtt. OJOV rf-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom