Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
Importáljuk vagy gyártsuk? M int fogyasztók, ugyan a behozatal pártján állunk s néha kritikátlanul a külföldi áruk bűvöletébe esünk, mégis esetenként valamiféle vélt patriotizmusból az importtól féltjük a hazai ipart. Miért nem gyártunk mi is személygépkocsit? Ez a kérdés például újból és újból elhangzik, az ellátás javulását és az árak mérséklését várva tőle. Valójában a hazai ellátás jobb, mint bármely személygépkocsikat gyártó országban. Az árakat pedig inkább növelné mint csökkentemé a szükségképpen kisso- rozatú és éppen ezért drága gyártás és szerelés. Gyakrabban találkozunk olyan nézettel, hogy a tömeges import elsorvasztja a hazsai gyártást, kihasználatlanná ,teszi a meglévő kapacitásokat. Tavaly például összesen 88 ezer darab magnetofont értékesítettek a belkerskedalembem s ugyanebben az esztendőben nem kevesebbre, mint 72 ezerre rúgott az import. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár valóban kénytelen volt termelését is csökkenteni, mivel magnetofonjai, külföldön csakúgy mint idehaza, nehezen állják a versenyt. (Exportja az előző évi 27 700-ról tavaly 730-ra csökkent!) Féltsük-e gazdaságunkat a nemzetközi munkamegosztástól? E kérdést nem a nagyközönség fogalmazza meg, jobbára inkább az érintett termelő üzemiek vezetői sugallják, mégis figyelmet érdemel. Az import révén kihasználatlanná vált hazai kapacitások kétségtelenül veszteséget okoznak a vállalatnak, a népgazdaságnak, de bár csak több üzem és vállat létalapját fenyegetnék a jobb és olcsóbb külföldi áruk! Ilyen gazdasági helyzet egyrészt a kínálat túlsúlyát, a piac nyugalmát, az ellátás biztonságát, a választék bőségét jelezné. Másrészt viszont a kihívás felszámolná a monopolhelyzet szülte kényelmét, s a versenyképesség növelésére — a gyártmány- és gyártmányfejlesztésre, esetleg a profil változtatására kényszerítené a vállalatokat. így a felgyorsult műszaki fejlesztéssel a kapacitás kihasználatlanságából eredő veszteségek is busásan megtérülnének. A feltételes mód helyett elvétve jelen és múlt időben is fogalmazhatunk. így például a háztartási varrógép- igényeket évek óta kizárólag külföldi típusokkal elégítik ki, a csepeli gyár pedig a konfekcióipari gépek gazdaságos gyártására rendezkedhetett be. (Jelenleg a Csepel Motorkerékpárgyár áll válaszút előtt: tavaly 27 400 motorkerékpárt exportált jelentős állami támogatással.) Az évek óta tartó nagyarányú bútorimport sem csupán a választékot bővítette, hanem a hazai fejlesztést is serkentette. A hazai bútorok megannyi tetszetős színes formavariációja, korszerű gyártási technológiája nem utolsósorban az import- verseny ösztönző hatásának következménye. Ugyancsak múlt időben fogalmazhatunk: a vei-senyben kiütéssel győztek a külföldi zseb- és táskarádiók. A verseny végső győztese természetesen maga a vásárló. Elsősorban a szovjet típusok olcsóbbak és jobbnak is bizonyultak a hazaiaknál. E cikkekből a választók, az ellátás és tegyük hozzá, a mindettől függő áralakulás európai színvonalú. Csak sajnálhatjuk, hogy az asztali rádiókészülékeknél ás azok korszerű sztereoválto- zatainál nem alakult ki ilyen termékeny nemzetközi verseny. Korszerű és olcsó hazai autóx'ádiót eredményezett viszont a nemzetközi munkamegosztás. Az éxűem csak részben a gyártó Videotoné, másrészt a Zsiguli autógyáré is, amely előnyös tömeggyártására adott megbízást. S a gazdaságos nagy sorozatban előállított autórádióért és 17 féle más Zsiguli-szerelvényért olcsóbban Október 31: világtakarékossági nap Ä Heves megyei takarékbetét-állomány meghaladja a másfél milliárd forintot Tájékoztató az OTP megyei igazgatóságán Minden esztendő október 31-én — a világ takarék- pénztárainak 1924. októberében, Milánóban hozott határozata értelmében —, rendezik meg a világtakarékossági napot. Hazánkban a fel- szabadulás után először 1965- ben tartották meg e napot, az OTP és a takarékszövetkezetek rendezésében. A vi- lágtakarékosságx nap jelentőségéről, a takarékosság megyei eredményeiről tájékoztatta az újságírókat kedden délután Egerben Varga József, az OTP Heves megyei igazgatója. Elmondotta, hogy e nap legjobb propagandistái azok a családok, ahol a takarékosság gondolata már testet öltött, akik már tapasztalatból tudják, hogy érdemes takarékoskodni. Mert éx’demes és ezt a takarékoskodók évről évre növekvő tábora is bizonyítja. Megyénkben jelenleg 115 ezer takarékbetétkönyvet kezelnek, s a betét- állomány összege meghaladja a másfél milliárd forintot! A világtakarékossági nap célja az is, hogy az emberek megismerjék a pénztakarékosság különböző fox-máit, hogy ki-ki ezek közül kiválassza magának a legmegfelelőbbet céljai eléréséhez. E célok között változatlanul az első az otthonalapitás. Ez kitűnik például abból, hogy a legújabban bevezetett ifjúsági takarékbetét keretében elhelyzett összeg immár 300 millió forint. Megyénkben ez az összeg meghaladja a 14 millió forintot. Noha új ta- |arékos£á$i formákat is bevezettek, változatlanul a legnépszerűbb (megyénkben a betétállomány 75 százaléka) a■ kamatozó betét. A gépko- csi-nyereménybetétkönyvek ugyancsak közkedveltek: Heves megyében több mint 172 millió forintot őriznek autó- nyereménybetétkönyvek. AI kamatok összegével kapcso- ' latban Varga József elmondotta, hogy tavaly a lakos- ' súgnak kifizetett kamat meghaladta az ötvenmillió forintot. A sajtótájékoztatón elmondották, hogy Heves megyében az idén OTP-segítséggel 1027 családi ház és 94 .társasház épült. A takarékpénz- tár saját beruházással épített lakásainak a száma 320, jelenleg ennyinek az építése és értékesítése van folyamatban. összehasonlításul: az 1959 és 1969 között eltelt időszakban 269 lakást értékesítettek. .. Az OTP a helyreállítási és tatarozási munkákhoz is nyújt .segítséget: az idén 234 esetben adott ezekre hitelt. A kérdésekre válaszolva, Varga József elmondotta, hogy Heves megyében egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az átutalási betét amely komoly gondokat vesz le — a takarékosság segítésén túl — a lakosság válláról. Egerben jelenleg 1700 ilyen betétet kezelnek, Gyöngyösön pedig — tavaly vezették még csak be — ki- lencszáz darabot. Később, ha igény jelentkezik, a megyében másutt is bevezetik ezt a szolgaitatást, , ■ jutunk . személygépkocsikhoz, mintha magunk rendezkednénk be azok készítésére. ' Ezzel visszaérkeztünk kiindulópontunkhoz. Ne féljünk az importtól, a hazai ipar védettségié — de úgyis fogalmazhatnánk: momopol- helyzete, kényelme — így is a szükségesnél nagyobb. A magyar ipar jelenleg lényegesen több terméket gyárt, mint amennyit versenyképesen készíteni lehetne. Nem kell személygépkocsit gyártanunk gazdaságtalanul, ha például autórádiót, záx-at, ön indítót, műszerfalat stb. termelhetünk Világszinten. De korszerű színvonalon előállított Ikarus-buszokért, telefonközpontért, konfekcióért, vágómarháért stb. cserében megkaphatjuk mindazt, amit itthon egyáltalán nem, vagy drágán, esetleg rossz minőségben gyártunk. A nálunk hiányzó nyersanyagokat és enex’giahordozókat, a legmodernebb automata berendezéséket és színes televíziós vevőkészülékeket. Ne arra figyeljünk, amit nem gyártunk, hiszen pénzünkért mindent megkaphatunk a világpiacon. Mindent amit az emberi értelem kitalált és mindent, ami szükséges. Nem olcsóbban, nem is drágábban, mint mások. Csak az a kérdés, hogy az országnak mennyi rubele és dollára van e vásárlásokra, és milyen áron jutunk devizákhoz? Mit, hogyan, mennyiért? Ha azt gyár-tjük, aminek hazai feltételei a legkedvezőbbek és azt, amit a külföldi piacok igényelnék, vagyis ha mint termelők és eladók megtaláljuk helyünket a nemzetközi munkamegosztásban, akkor vevői, _ fogyasztói világpiaci pozíciónkkal sem lesz baj. I így Is fogalmazhatunk: a nemzetközi munka- megosztás fejlesztése nem egyszerűen közügy, hanem ugyanakkor minden igényes vásárló, fogyasztó magánügye is. Hazánk külgazdasági eredményeinek haszna máris mérhető az áruellátásban. A kiskereskedelmi forgalom egyhatodát (17,4 százalék) képezték tavaly az import fogyasztási cikkek. Tíz évvel ezelőtt ez az arány csupán öt százalék volt. Jóllehet napjainkban is .vannak hiányzó cikkek, s az áruellátás most is sok bosz- szúságot okozhat, de meggyőződéssel valljuk, hogy csakis a hazai gazdaság és a nemzetközi munkamegosztás kapcsolatainak függvénye az árubőség. Kovács József Á húsfeldolgozótól — a lakásépítésig Szövetkezeti tervezik Egerben és Gyöngyösön Fiatal irodák, fiatal dolgozókkal. Tervezők, szerkesztők és műszaki rajzolók. Munkájuk nyomán élelmiszeripari, vegyipari létesítmények, mezőgazdasági gyártási technológiák, kereskedelmi és ven- dégiátóipari üzemek, lakóházak és lakótelepek, szolgáltató- és egészségügyi létesítmények tervei valósulnak meg. A Szövetkezeti Tex-vező Kivitelező és Üzemszervezési Vállalat egri kirendeltségének rajzasztalainál a vonalak sokaságából egy-egy épület, vagy épületsor kontúrjai tűnnek elő. Kísérőnk Carancz Jenő, a kirendeltség vezetője. — A megyei fogyasztási szövetkezetek épülő ABC- áruházainak és különböző szociális létesítményeknek terveit készítjük. Aktív részt vállalunk az egri Lajosváros- ban épülő ifjúsági lakásépítő szövetkezet műszaki munkáiból is. — Milyen főbb tervdokumentációkat készítettek az idén? Vaskos dossziéban lapoz. — Az egri piacon épülő szövetkezeti áruház és szol- gáltatöház tei'veit, azután az épülő ‘bélapátfalvi, tarnale- leszi és szilvásvárad! ABC- árüházak terveit készítettük el, hogy csak néhányat említsek. — Mennyi lesz az idei árbevételük? — Év végéig egymillió forint. —- Jövőre milyen tervek készítésére kötöttek szerződést? — A La jós város ban 114 épülő szövetkezeti lakást tervezünk. Munkatársaink készítik majd el.a leendő péter- vásári szövetkezeti étterem és presszó terveit, valamint a karácsonöi és hevesi ABC- áruházak terveit is. o o o o Milyen lesz a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat öntödéjének rekonstrukciója, vagy a verpeléti borpalackozó üzem? Ezekre és hasonló kérdésekre kapunk választ a vállalat gyöngyösi ki- rendeltségének munkái között lapozgatva, — Fiatal az irodánk — tájékoztat Szálay Tibor kirendeltségvezető. — Alig két éve alakultunk. — Mit terveztek először? — A rétsági nyolctantermes általános iskolát, melyet azóta felépítettek és átadtak a tanulóknak. A tervezőasztalon kiterített nagy méx-etű pauszpapíron az épülő esztex-gomi ABC-áruház tervei látható. Tussal megvastagított vonalak, téglalap és kocka alakú részleteket ábrázolnak.. Az asztalnál Tóth László statikus csoportvezető az ábrákra mutatva magyaráz Dénes Szilvia műszaki rajzolónak. Mindketten alapító tagjai a kirendeltségnek. — A GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ-nél dolgoztunk korábban — emlegeti Dénes Szilvia —. oiman kerültünk át ide a tervező irodába. Az elmúlt két évben számos új tervet készítettünk. — Felsorolna néhányat, amelyeknél közreműködött? — Mi terveztük a mátészalkai TÜZÉP-telepet, a szegedi ABC-áruházat, vagy a balatonboglári és a balaton- szabadi gyermeküdülő felújítási terveit. Elkészítettük a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kémiai 1 abox atór iumának tervdokumentációit is. — Mit 'terveznek a következő hetekben? — Erre Sza- lay Tibor kirendeltség vezetőtől kapjuk a választ. — Mixxdenekelőtt a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ hús- feldolgozójának bővítési ter- vét készítjük el. Munkatársaink részt vesznek a Ver- peléten épülő borpalack&v.ó kivitelezésének ellenőrzésében, amely a helyi Dózsa Termelőszövetkezet és a VOSZK együttműködése alapján készül. A jövő év elején látunk hozzá 160 Gyöngyösön épülő OTP-lakás előtér véséséhez, a parádsasvári és a balatonszabadi gyermek- üdülő felújítási terveinek elkészítéséhez. December végéig egyébként szex-etnénk a fiatal házasok és a nagycsaládosok segítségére 10 lakásból álló szövetkezetei létrehozni, melynek terveit jutányos áron elkészítjük. Ennek megvalósításához a városi; tanácstól is segítséget kapxxnk. (mentusz) Őszi beszélgetés a gyógyszertárban Ebben a szeszélyes időjárásban könnyen megbetegszik az ember, még könnyebben az ember gyereke. Természetesen „felírat” valami jó orvosságot — mondjuk Meripent — anélkül, bogy tudná, milyen bonyodalmak elé néz ennek megszerzésével. Mert nem tudja megszerezni .. . hiánycikk és még sok más gyógyszer is. Mennyi... miért... és éppen az őszi időszakban? Talán kérdezzük erről az illetékeseket, akiknek legalább annyira fáj ami nincs, vagy kevés van belőle, mint a recepttel szaladgáló „vásárlóknak”. É hálátlan feladatot a gyógyszerészek megkérdezése után Végh Miklós, a. Heves megyei Tanács Gyógyszertári Központja- ' nak igazgatója, főgyógyszerésze vállalta. — Milyennek mondható most a megye gyógyszerellátása? — Kezdünk kilábalni a hullámvölgyből, amely ez év augusztusában, volt a legmélyebb. A helyzet még most sem megnyugtató, hiszen ebben a hónapban nyolcvannyolc gyógyszerből nem adhattunk annyit, amennyit igényeltek a városi és falusi gyógyszertárak. Több mint harmincféle kül- és belföldi készítmény is a hiánylistán szerepelt. — Például .if. — Az ön által is említett Meripen... Remek, nagy hatású gyógyszer. „Szeretik” ,az orvosok, csak éppen a megrendelt 20 ezer helyett talán négyezret kapunk. — Ugyanez a helyzet a csecsemőtápszerrel is ... — Igen... a papák és megbízottaik Soprontól Nyíregyházáig járják az országot, hogy az anyatejet pótló tápszerhez jussanak. Sajnos, kevés sikerrel. Talán ha megépül a körmendi tejporgyár ... — Mi sorolható még a hiánycikkek közé? — Elég hosszú a lista. Az október havi úgynevezett „irányított és hiányzó cikkek jegyzéke” százötvennél több gyógyszert sorol fel. Persze, ezek nem minden gyógyszer- tárunkból hiányoznak, de el WSmf»í/Own S€í Sí?l ^ kiskörei vízlépcső duzzasztóművének más- * arivcucivm fél küométeres körzetében fontos partvédelmi munkát végez a Vízügyi Építő Vállalat. Előre gyártott betonlapokkal és gerendarácsos kőburkolattal védik az új Tisza-rtieder partját duzzasztott víz .megnövekedett áram„ ... lási kártétel töl. . JT , (Mi foto — Kozák Albert teív.) kell osztani, gazdálkodni kell vele. — És ha az orvos felírja? — Rendszeresen kapnak tájékoztatót az orvosok, hogy milyen gyógyszex-ekből van hiány, vagy mivel pótolható az esetleg nem kapható gyógyszer. Például ha De- malgon nincs, helyette Bar- bamidot adhatunk. Ezt itt készítjük a mi gépünkön. Ezenkívül más gyógyszerek is készülnek a laboratórixxmunk- ban, és lehetőleg olyan gyorsan, hogy egy áránál tovább ne kelljen a gyógyszerre várni. — Várakozás... mi történik olyan esetben, amikor nehezen beszerezhető külföldi gyógyszerre vár valaki? — Felküldjük a receptet Budapestre és a beteg címére megküldik a felírt ox-vossá- got, de így van ez megyén belül is, ha esetleg valamelyik vidéki gyógyszertárban nem kapható az a gyógyszer. — Örömmel mondjuk ezekre... tessék kipróbálni! — Nem akarom, kísérteni az ördögöt, de tél elején mégis előfordulhat vírus képében ... és akkor mi várható? — Felkészültünk rá..: Olyan gyógyszerkészleteink vannak erre (kötelező a 140 napos készlet), hogy mindenféle járvány, megbetegedés ellen sikerrel védekezhetünk. Az ellátásban — mint említettem —, axigusztusban volt a mélypont, azóta csak javulás tapasztalható... — Elképzelhető, hogy amíg önök „gyógyszerhiánnyal” küszködnek, a házi patikákban zsúfolva van a már használhatatlan gyógyszerek tömege? — Igen, ez regi probléma ... Az orvos felír két doboz gyógyszert és a beteg csak a felét szedi be. Aztán újabb betegség... újabb gyógyszerfelesleg... Mi szívesen megszabadítjuk ezektől a felesleges és lejárt határidejű gyógyszerektől a hozzánk fordulókat. A házi patika felülvizsgálata, szelektálása ingyenes minden gyógyszertárunkban ... Mindenkor. Éljenek ezzel a lehetőséggel. — Köszönjük! Visszük! Kovács Endre 1972. xioy ember 1,, siadm.j
