Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
Következetes munkáspolitika U osszú időre megszabja a feladatokat az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi állasfoglalása, amely a X. pártkongresszuson hozott határozatok immár kétéves tapasztalatait elemezte, értékelte. A végrehajtást dinamikus fejlődés és nagy eredmények kísérik, de esetenként objektív okok és szubjektív hibák is gátolják. A szerteágazó elemzést, az árnyalt értékelést négy oldalon s összesen — ahogy valaki kiszámolta — 1314 sorban közölték a napilapok. Feldolgozása a mélyebb összefüggések s az első hallásra kiragadott részletek megértése, a végrehajtásban érdekelt állami, párt- és társadalmi szerveknél csakúgy mint az olvasók körében hosszabb időt igényel. A mélyenszántó politikai állásfoglalást, az intézkedések és tennivalók szerteágazó sorát szerves egésszé ötvözi az egységes szemlélet, a következtés politika, az elvi alap, amelynek gyökerei a több mint 15 évvel ezelőtti, az ellenforradalom leverését közvetlenül követő időszakra nyúlnak vissza. Szervesen ebből következtek a X. pártkongresszus nagy jelentőségű állásfoglalásai is. Nincs és nem lehet szó tehát a X. pártkongresszuson jóváhagyott politika korrekciójáról. A kiigazítások csak az irányvonaltól való eltérésre, a gyakorlat, a végrehajtás esetleges hibáira vonatkoznak. A Központi Bizottság mostani állásfoglalásából ismét félreérthetetlenül kicsendül, hogy a párt politikája következetes munkáspolitika. Mert a társadalmi .fejlődés lő ereje, a töretlen haladás biztosítéka a politikailag tisz- tánlátó. a forradalmi gondolkodású s a tettekben, a társadalmi'aktivitásban is élenjáró munkásosztály. „A munkásosztály magatartása, munkája, fegyelme, szemlélete, a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom példája kihat az egész társadalomra, városban és falun egyaránt” — olvashatjuk a Központi Bizottság állásfoglalásában. Ez a munkásmagatartás, munkásszemlélet, munkáspélda vörös vonalként húzódik végig a KB-határozat sok meg- állaDÍtásán, elvi alapot, osztályálláspontot szolgáltatva napjaink új és bonyolult kérdéseinek megítéléséhez. Érthető módon a munkásosztály legszervezettebb, a modern technikát kiszolgáló rétegei, az állami nagyüzemek munkásai élenjáró szerepet töltenek be a termelésben, és a politikai és a társadalmi munkában egyaránt. Társadalmunk e legöntudatosabb része elévülhetetlen érdemeket szerzett a hatalom megszerzéséért és megszilárdításáért folyó küzdelmekben és sok áldozatot hozott a szocialista társadalom gazdasági létalapjainak megteremtésében, fejlesztésében. Természetes tehát az is, hogy a Központi Bizottság november 14—15-i ülésén behatóan foglalkoztak az állami nagyüzemek munkásainak gondjaival, helyzetük javításával. B munkásrétegeket közvetlenül érinti a határozat, amikor felszólítja a gazdasági irányítószerveket, hogy „külön vizsgálják meg és kísérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős részét előállító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevékenységét és amelyiknél ez szükséges, külön intézkedéssel biztosítsák a megfelelő munkához szükséges feltételeket. Az általánostól eltérő megoldása, a létszámmegtakarításra ösztönző bértömegezer dolgozót foglalkoztató 8—10 nagyvállalatnak a korszerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra szükséges átalakításához saját erőből nem biztosíthatók az anyagi eszközök”. Az intézkedések, a további elemzésre váró feladatok egész sorát említi á határozat Közöttük szerepel a fejlődést leginkább szolgáló üzemek munkaerőgondjainak megoldása, a létszám-megtakarításra ösztönző bértömeggazdálkodással kapcsolatos kísérletek bátorítása, a szakmai bérek' országos táblázatának kidolgozása a nagy- és kisüzemek, valamint az állami, a szövetkezeti, és a magánszektor közötti bérfeszültségek felszámolása. Végül, de nem utolsósorban , az intézkedések közt szerepel az állami ipar munkásainak és művezetőinek kiemelt központi béremelése. Mindez, bár fontos, mégis a KB legutóbbi nagy Jelentőségű állásfoglalásának csupán egyik vetülete, metszési pontja. Tegyük nyomban hozzá: az is csak vázlatosan. Még hosszú ideig, sokféle oldalról és szemszögből szükséges tanulmányozni a KB megállapításait. Termé- mészetes, hogy első hallásra az áremelések akadtak fenn az emlékezet hálóján. Jóllehet nehéz, sőt lehetetlen megérteni "néhány tucatnyi nyomtatott sort az 1314-ből kiragadva. A tejtermékekre például az állam tarthatatlanul sokat ráfizet: a 3,60-as tejre 3,60-at, az 5 forintos vajra pedig 6 forintot. S ez is könnyen feledésbe merül, hogy az áremelésekre legérzékenyebben reagáló rétegeknél, annak hatását szociálpolitikai intézkedésekkel ellensúlyozzák. Érdemes továbbá arra a megállapításra is emlékeztem, hogy hatósági áremelésre 1976-ig már nem kerül sor s a piaci árak maximális stabilizálására pedig határozott intézkedéseket hoznak. A bejelentett áremelések annak a felelősségteljes politikának a részét képezik, amely több mint 15 év óta a nép javát,. az életszínvonal emelését, a társadalmi közérzet javítását célozza. Végeredményben bármilyen paradox módon is hangzik, a'megdolgozott forintok értékállóságát,. a kiegyensúlyozott áruellátást szolgálja a cigaretta és az égetett szesz árának emelése, azzal, hogy pénzügyi fedezetet teremt az 1973. évi költségvetés. rendkívüli bér- és szociális kiadásaihoz. A zok a megújuló erőfeszítések amelyek a KB ülése nyomán a hatékonyság emelésére, a termelés korszerűsítésére, szerkezetének javítására, költségeinek csökkentésére irányulnak beérlelik majd gyümölcsüket s hozzájárulnak a zavartalan áruellátáshoz, az árszínvonal stabilizálásához sőt esetenkénti csökkentéséhez. E feladatok' megoldásának fő bázisa az ipar, legfőbb társadalmi ereje pedig a munkásosztály. A munkás- osztály élenjáró kezdeményezései, fegyelmezett, öntudatos napi munkája társadalmi kisugárzása a népgazdaság fej- t lődését, az- egész nép, a parasztság, az értelmiség javát is > szolgálja. . > VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 276. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. november 23., csütörtök Helsinkiben megkezdődött az előkészítő tanácskozás Tizenöt perces ünnepélyes megnyitó üléssel megkezdődött Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő tanácskozása. A tanácskozáson 34 ország vesz részt, az európai országokon kívül az Egyesült Államok és Kanada. Az érdekéit országok finnországi nagykövetükkel képviseltetik magukat, azok pedig, amelyeknek nincs diplomáciai képviseletük a finn fővárosban, különmegbízot- takat neveztek ki. A Német Demokratikus Köztársaságot nagyköveti rangban képviseli az ország helsinki diplomáciai missziójának vezetője. Az NSZK-t, amely még nem hozott létre diplomáciai viszonyt a vendéglátó országgal, ugyancsak nagyköveti rangban levő diplomata képviseli. A Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete, Rónai Rudolf képviseli hazánkat a tanácskozáson. Már délután, helyi idő szerint két órakor megindult a finn főváros, Helsinki központjából a diplomáciai gépkocsik áradata, a centrumtól mintegy hét kilométerre levő negyed, Otaniemi felé. Itt, a műszaki egyetem diák- szervezetének ultramodern központi épületét, az úgynevezett Dipoli épületet alakították át a tanácskozás céljaira Az épület központi csarnokában hatalmas, zöld posztóval borított hatszögletű asztal várta a konzol tív tanácskozás részvev j . Minden delegációt hat személy képviselt a tanácsteremben: a nagyköveten kívül szakértők, tanácsadók foglaltak helyet a tárgyalóasztal mellett. A megnyitóra csak korlátozott számban bocsátottak be tv-riportereket és fényképészeket, az újságírók oedig (Folytatás a 2. oldalon) Bolgár pártmunkásküldöltség Heves megyében ezredes, a megyei Rendőr- főkapitányság vezetője is találkozik. A delegáció a nap folyamán ellátogat a visontai Gágarin Hőerőműbe. Az MSZMP Központi Bizottsága meghívásara Magyarországon tartózkodó bolgár pártmunkásküldöttség Velko P álinnák. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága osztályvezetőjén c vezetésével szerda este Heves megyébe érkezett. A vendégek fogadásán ott volt Oláh György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, valamint Horváth Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A bolgár párt- munkásküldöttség tagjaival ma délelőtt Pálinkás Ferenc Dr. Ajfai üliklrs Moszkvába utazó 11 Dr. Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az OMFB elnökének vezetésével szerdán delegáció utazott Moszkvába a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottság harmadik ülésére. NYugdrfürvsnv Jogi sorozatunk 2. része a 3. oldalon. Kontód a és s inházi muatfáty - zenévei Az egri színház ma esti premierjével foglalkozunk cikkünkben a 4. oldalon. Tudésiféink jelen k Levelezési rovatunk össze állítása az 5. oldalon. Tanácskozás az exgorirél Külkereskedelmi szakemberek , megyei gazdasági vezetők egri tanácskozásáról tudósítunk a 8. oldalon. Tudományos fórum az egri főiskolán Az egri Ho Si Mirih Tanárképző Főiskola KlSZ-bizott- sága és Marxizmus—Leniniz- mus Tudományos Diákköre szerdán rendezte meg hagyományos ifjúsági fórumát, ahol a hallgatók beszámoltak kutatási eredményeikről. Értékes munkáik születtek a -szaktárgyak filozófiai vonatkozásainak vizsgálatában, a biológia, a matematika területén a tudományos megismerés sajátosságait és tudományos hipotéziseket boncolgatva. Fontos társadalompolitikai kérdést vizsgáltak az anyagi-erkölcsi ösztönzés szerepéről, valamint az érdek . és erkölcs kapcsolatáról készített dolgozatok írói is. November végi április — néhány percben Ha van abszolút szeszélyes időjárás, akkor ilyent éltek át kedden a késő esti órákban a gyöngyösiek. Előtte való napon sűrűn havazott, keddre megenyhült az idő és estére már fényes holdvilág terült szét a tájon, városon. Aztán este nyolc óra után villámlani kezdett. Előbb csak messziről, a nyugati látóhatár széléről villantak fel a vakító tények, A zivatar egyre közelebb kúszott a városhoz, hogy fél kilenc tájra érje el tetőpontját. A villámok keresztül-kasul hasították a söfét égboltot, úgy dörgött hozzá a felhők sűrűje, mint augusztusban szokott. Ebből az égiháborúból mégsem zápor zúdult alá, hanem borsó nagyságú' jég esett. Néhány perc alatt több centi vastag szőnyeg terült- az- utakra a megfagyott .golyócskákból. Nem sok idő telt bele, amikor már az eső függönye zárta le a jó kilátás lehetőségeit. Bármelyik szeszélyes április elbújhatna emögött a néhány percnyi sűrített időjárási ingadozás mögött. Emberemlékezet óta nem fordult elő november végén a Mátra környékén ilyen nagy változásokat hozó időjárási rertd- estenesaég néhány perc alatt,* Erőmű a vízlépcsőn A Tisza második vízlépcsőjének építése már túl van a döntő fordulaton. Űj mederben folyik a víz a hatalmas betonoszlopok között. A duzzasztórendszer mellett szinte eltörpül a vízierőmű vezénylőterme, amelyben már kibontakozóban van a végleges kép. A vezénylőteremben, ahonnan a villamoserőmű minden munkafázisa ellenőrizhető, minden gépegység irányítható, már all az erőmű „idegrendszerének’’ központja, a parabola alakú kapcsolótábla. Az erőmű gépegysége 1973. tavaszán termel először áramot, s a megtermelt villamosenergia hat vezetéken jut el a Heves és Szolnok megyei fogyasztókhoz. Az erőmű egy százhúsz kilovoltos vezetéken keresztül Detken kapcsolódik az országos hálózatba. A Tisza II. vizlépcsőjének erőműve jövőre már termelni fog. Fenti képünk: Simon Béla és Fehér János erőműszerelők és Berták Katalin műszerész a VERT ESZ dolgozói a kapcsolótáblát szerelik. Magyar Mihály és Rékai Sámuel erőműszerelők (balra), a vezénylőterembe befutó vonalak azonosításai végzik, , j(tato. Tóth Gizella}. .
