Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-25 / 252. szám
Íiyé4CÍl^ KOSSUTH ö. 18 Régi melódiák 9.00 Illyés: Petőfi. 14. folyt. 9.20 Csajkovszkij-operákból iü.05 Nyitnikék 10.40 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Népi zene 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak 14.05 Kamarazene 14.42 Egy pálya vonzásában 14.36 Bordalok operettekből 15.10 Harsan a kürtszó! 15.45 Virágénekek 16.05 Kórusmű 16.13 A könnyűzene zongora virtuózai 16.39 Az élő népdal 16.49 Gereblyés László versei 17.20 Kodály: öt dal 17.39 A hétköznapok etikája *18.00 Filmmelódiák 18.10 Kárpáti rapszódia. II. 19.25 Népzenei magazin 20.05 Közv. a Celtic—Z. Dózsa EK labdarúgó-mérkőzésről. 21.50 Big Band 22.20 Dzsessz 23.20 Op er a részi. 0.10 Könnyűzene PETŐFI 8.05 Bruno Walter lemezeiből. 9.03 Nótáit 9.30 Mi van a varázsdobozban? 11.55 Nehány pere tudomány 12.00 Áriák 12.30 Händel életéből 13.03 Dvorzsák: I-moll trió Kettőtől hatig . . . Zenés délután Közben: 15.23—16.20: Közv. a BS Zagora—Bp. Honvéd UEFA Kupa-mérkőzésről 18.20 Kis magyar néprajz 18.25 Közv. az FTC—Sparta KEK labdarúgó-mérkőzésről. 19.20 Csárdások 19.35 Kodály-kórushangv, közv. a Zeneakadémiáról 21.15 Idegen nyelv — anyanyelv 21.30 Operettmuzsika 21.40 Történelmi előadás 22.00 Hangv. 22.40 Népdalok 23.15 Made In Hungary MAGYAR 8.00 ITV 9.35 Pillantás a sportvilágba 9.55 A gyilkos a Wembley- stadionban van. I. rész. 10.45 Alice és Eilen 17.20 Hírek 17.25 Közv. az FTC—Sparta KEK labdarúgó-mérkőzésről. 19.20 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Racine: Berenice. Tragédia két részben 22.00 Tv-híradó 22.10 Közv. a Magyarország- Anglia asztaliteniszmérkőzésről EGRT VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Harminckét nevem volt Magyar film Ságvári Endréről EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Porond-parádé Cirkusz a moziban. Színes szovjet film. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Sacco és Vanzetti HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A rend gyilkosai HATVANI KOSSUTH: Modern Monte Cristo Egérben este 7 órakor; A LÁMPÁS ÜGYELET figerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- li '-ív ■ utcai rendelőben. <Tele- fbu; ..-m.) Rendelés gyermekek íszére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. #: ám alatti rendelőben. (Teleíon; *7-37.) ________ s rlra :f;á mesterei A Félvezető és Gépgyárban az idén Is megrendezték a Szakma ifjú mestere mozgalom vizsgáit. A versenyek az idén is nagy sikerrel zárultak. Alapvető, követelmény volt a résztvevőknél, a hat hónapig tartó mozgalomban, hogy a hat hónap alatt 100 százalék felett teljesítsék napi munkájúikat. A benevezett ötven fiatal közül kettő nem érte el azt a követelményt, így negyvennyolcán jelentkeztek a vizsgára. A vizsgák során a Résztvevők körött 17-en szerezték meg a Szakma ifjú mestere mozgalom valamelyik fokozatát. Három résztvevő, Horváth Imre, Dcmovár András marós és Veres Gábor lakatos kiváló eredményeket ért el, s így arany fokozatú jelvényt szereztek. A fiatalok az elért fokozattól függően óra béremelést kaptak. Oszvald Mihály Gyöngyös Közösen tanulnak a kertbarátok Kápolnán már harmadik esztendeje dolgozik eredményesen a kertbarátok köre. A kertészkedő, gyümölcs- és zöldségtermeléssel foglalkozó kápolnai gazdák közös összefogással igyekeznek megismerkedni a legűfabb termelési módszereikkel, a korszerű növényvédő szerekkel. A kis közösség vezetője, Kóczián Ferenc pedagógus minden évben tartalmas terveket dolgoz ki a továbbképzésre, a téli estékre. A szakmai jellegű előadásokon túl, szakírókkal tartanak találkozókat, bemutatókat rendeznek terményeikből, a legutóbb például házi kiállítás keretében mindenki elhozta bemutatásra a legszebb őszi terményét. A Kápolna és Vidéke ÁFÉSZ vezetősége felfigyelt a kis szakkör munkájára és anyagilag is messzemenően támogatja munkájukat. Sző- lődárálót, prést, permetező- gépet vásároltak, s ellátják őket permetezőszerekkel. Anyagilag segítik a csoport- ' tagság szakmai tapasztalat- cseréit, közös látogatásait egy-egy gazdaságban. Terveik körött szerepel, hogy a közeljövőben a fóliás zöldségtermesztés módszereinek megismerésére indulnak tapasztalatcseréié. Az .ÁFÉSZ vásárol fóliát a csoport tagjai részére, hogy Kápolnán is meghonosítsák a zöldség- termesztés új módszerét. Császár István GELKB-szerviz Kecskén A boltok forgalma is bizonyítja, hogy Recsken és a környéken egyre több elektromos háztartási gép talál gazdára. Ebből természetesen következik, hogy nő az igény a javítószolgáltatásra is. Eddig az érdekeiteket bejelentés alapján keresték fel a GELKA dolgozói, s az természetesen nemegyszer több napos, sőt a szállításokkal együtt hetes várakozást jelentett a javításra. Más helyzet lesz ezután, hogy a községben kirendeltséget létesített a GELKA-szerviz. A Kossuth utcai középületben létrehozott szervizállomás szakemberei így jóval rövi- debb idő alatt végezhetik el a javításokat, s könnyebbé válik a rövidebb távolság miatt a Recsk környéki községek lakóinak helyzete is. A szerviz televíziók, olajkályhák. háztartási kisgépek javítását vállalja. A jelen- ( légi elhelyezést átmenetinek < szánják, ugyanis az igények < növekedésével nagyobb he- £ lyiségről is gondoskodnak. í Maruzs János \ Recsk is összeült a hagyományok nak megfelelően a diákpar lament. A tanácskozást az in tézet negyvenhárom osztá lyának gyűlése előzte meg Az összegyűjtött véleménye két, javaslatokat a 84 szak munkásfiatal küldött terjesztette elő. Megvitatták a részt vevők a diákok közéleti te vékenységének problémáit, az iskolai élet demokratizmusé A fiatalok egybehangzó kérése volt, hogy a szakmunkástanulók nevelésével ne csupán az iskola foglalkozzék, hanem tegyenek ezért többet a vállalatok is. Javít sák az oktatás feltételeit, és fordítsanak több gondot diákok szociális ellátására. Az ötven felszólaló bizonyította, hogy a fiatalok éretten gondolkoznak, s valóban van helyük a közéletben is. Czövek Gáborné Gyöngyös Bent a faluban már mindegy? Gyöngyöspaita községből három irányiba vezet országút: Gyöngyös, Petöfibánya és Pásztó irányába. Sok panasz oka volt az út minősíthetetlen állapota, de hála a Közúti Vállalatnak, most már ott tartanak, hogy lassan befejezéshez közeledik az utak javítása, építése mind a három irányban. Gyöngyös felé már kifogástalan út vezet a régi tengely törő helyén, s jó a közlekedési lehetőség Petöfibánya és Pásztó felé Is. Egy dolog azonban érthetetlen maradt a község lakói előtt. Ugyanis a javítások után a község dimbes-dom- bos területén mintegy két kilométeres szakasz továbbra is szinte járhatatlan maradt. De lehet, hogy nem csak a község lakói előtt érthetetlen ez a dolog, hanem azok előtt is, akik a megjavított úton haladva a községben hirtelen erre a kátyús részre bukkannak. Vajon a több kilométeres útszakaszok javítása után sor kerül erre a két kilométerre is? — tették fel a kérdést levelükben a gyöngyöspataiak. Úgy gondoljuk, valóban jogosan várnak a válaszra. Sugár Isivé9 DAMO OSZKÁR, a Gárdonyi-filmek készitöje <2.) AZ ELSŐ EGRI filmforgatás kezdetleges voltát mi sem mutatja jobban, minthogy sajnos 300 méternyi film „nem sikerült. Olyan sötét volt, hogy ki kellett dobni.” — Az új, pótlólagos filmfelvételekre azonban már csak a következő esztendő, 1914 tavaszán, Miskolcon került sor. Amikor végre is elkészült és összevágták az Ali rózsás kertje c. Gárdonyi-filmet, az a maga 1450 méternyi hosszával, az első magyar film volt, amely átlépte az akkor még bűvös egy ezer méternyi határt! Bízvást elmondhatjuk, hogy a Gárdonyi-novella és Daipó Oszkár forgatókönyve alapján celluloidszalagra vitt Ali rózsás kertje az első magyar művészfilm volt! Így vallott erről maga Da- mó, lapjának, az Egri Újságnak 1913. szeptember 20- án megjelent hasábjain: „ ... Akik azt hiszik, hogy a mozgófényképszinházak pusztán izgalmas drámák bemutatásával tudnak hatást elérni, úgy tévedésben vannak. Mert hisz egy város mozgófényképszinházai- nak van olyan publikuma is, mely nem az izgalmas drámák kedvéért... jár moziba. — Ez volt Damó Oszkár hitvallása, melynek élete utolsó pillanatáig is hű követője, ha úgy tetszik rabja maradt Amikor piacra került Ali rózsás kertje, — mint a korabeli sajtó tájékoztat, — „valóságos háború indult meg a film megszerzése körül!” Olyan kapósnak bizonyult az első Gárdonyi-film, hogy még a tengerentúli, dél-amerikai filmkereskedelem is felfigyelt rá. Mindenképpen figyelemre méltó filmtörténeti unikum, hogy Rio de Janeiro első fümkölcsönző vállalkozója, aki magyar ember volt, nem kevesebb, mint 28 kópia megszerzésére tett ajánlatot Klein Sándornak, a Hungária Első Magyar Filmkölcsönző Vállalat igazgatójának! Adatok tanúsítják, hogy a korabeli magyar filmíor- galmazási és általános fUm- szaiklapok, „SZENZACIÓ”- ként emlegették a Damó-féle Gárdonyi-filmet: Ali rózsás kert jé-1. ★ OLYAN SIKERT hozott az első Gárdonyi-film, hogy Damó tárgyalásai eredményeként megszületett film kapcsán, a vad kapitalista tülekedésben, akadt olyan lelkiismeretlen rágalmazó nem is egy, aki azzal kívánta elfűrészelni a sikert, miszerint kétségbe vonta,’ hogy a megfilmesítés jogához az „egri remete” hozzájárult volna! Így hát a Hungária Első Magyar Filmforgalmazó Vállalat igazgatója, a derék Klein Sándor szükségét látta pénzügyi vállalkozása korrek tségét igazoln i. K u ta - tásaim során elő is került a Gárdonyi-hagyatékból az az értékes levél, melyet a vállalati igazgató Gárdonyihoz intézett. ' íme a felfedezett levél teljes szövege: „Nagyságos Gárdonyi Géza úrnak. Midőn mai soraimért szíves türelmét kérem, egy kérdéssel bátorkodom Nagyságos Űrhöz fordulni. En, mint a fenti cég tulajdonosa, Damó Oszkár úrral írásbeli szerződést kötöttem arra vonatkozólag, hogy az ön műveit filmesit- jük és ezeket kizárólag én fogom forgalomba hozni. Mivel azonban Ali rózsás kertjéből kifolyólag már több ezer korona költségem volt, és további befektetést elkerülendő, tisztelettel kérem, szíveskedjék engem arról értesíteni, hogy Damó Oszkár úr a Nagyságos úr műveinek egyedüli jogos tulajdonosa. Ezen szívességért élőre is köszönetét mondva maradok kiváló tisztelettel: Klein Sándor.” ★ DAMÖ OSZKÁR filmalkotói sikerei nyomán, elhagyta egri lapszerkesztői asztalát és Budapestre költözött és hamarosan önálló filmvállalatot alapított: Magyar Zsanér Film Vállalat név alatt. A vállalkozásnak nemcsak igazgatója, de a készítendő filmeknek is Damó volt a főrendezője, sőt szereplője is. Damó, a Gárdonyival való megállapodás alapján, három Göre Gábor-filmet is készített. Jevgenyij Turovszkij: Kocogómozgalont DiáksiS?;???:)» Gyöngyösen A 214-es számú Iparatanuló Intézetben ebben az évben: — Hát bizony nem valami rózsás az állapota — mondta az orvos a vizsgálat végeztével, — Hetvenkét éves korban ' egy infarktus nem tréfadolog. Mondja, nem érte nagy megrázkódtatás az utóbbi időben, amely kiváltotta a rohamot? — Meglehet, hogy az izgalom ... — Miért izgult? — Nem miért, hanem kiért: önért, doktor úr! __ ? ? ? — Mi van ebben érthetetlen? Tegnapelőtt nem ön futott a 4xl00-as váltóban? De igen! Nagyon drukkoltam önért, és úgy látszik, a szívemre ment... Az atléta termetű fiatal orvos fülig pirult örömében, aztán nyugtatólag megveregette a váltamat: — Semmi baj, papa! Meglátja, én majd talpra állítom! Az orvostudomány ebben az ügyben még nem mondta ki az utolsó szót! Hallott mára kocogó mozgalomról? Egyelőre feküdjön csak, ameddig kell, de aztán elkezdjük a tréningezést! Amikor kék kezeslábasomban először illemem ki az utcára, elég gyatrán néztem ki. A doktor fogta a stoppert, én meg óránkénti tízméteres „sebességgel” kocogni kezdtem/ minden mozdulatlan tárgyat lekörözve. Mellettem prüszkölve-horkantva, mint a csikók, száguldottak el az egészségesek. Egyikük csúfondárosan meg is kérdezte, nem a temetőbe igyekszem-e. Mi az orvosommal azonban ügyet sem vetettünk a gónyőlódókra. Nap mint nap kocogtam, s egy-két nap múlva már lehagytam lakótelepünk hadirokkantjait és nyugdíjasait, aztán az óvodásokat, majd a tűsarkú cipőben pipiskédé) nőket, később pedig már nem is kocogtam, hanem fej fej mellett, orrlik orrlik mellett robogtam a prüszkölő-horkantó egészségesekkel. — Jól van, papa! — mondta kezeit dörzsölgetve az orvosom. — A végén még bekerül a 4x100-as váltóba is. De csak akkor, ha tíz másodpercet fog futni százon! Egyszer csak beköszöntött a várva várt nap. A stadion zsúfolásig megtelt, mindenütt zászlók lobogtak. A doktor, kezében az elmaradhatatlan stoppermi, rettenetesen idegeskedett, egyik cigarettát a másik után szívta, miközben az utolsó taktikai utasításokkal látott el. Megszólalt a hangosbeszélö: — Következik a 4x100 méteres váltó döntője. Felhívjuk figyelmüket a váltó utolsó tagjára, a hetvenhárom esztendős, fenomenális tehetségű Alfred Fomics Zsu- ravszkijra. Abszolút nyugodt voltam, tudtam, hogy bajnok leszek, nem is történhet másképp ... Amikor atszakitottam <s megett a felzúgó tapsviharba. ölelgettek, csókolgattak,i fényképeztek. Mosolyogvas néhány szót mormoltam az 5 orrom alá nyomott mikrofonba, aztán a tömegen keresztül az orvosomhoz törtet tem: gratulálni akartam neki a kettőnk győzelméhez.. .$ A doktor egy hordágyon^ feküdt, körülötte fehér köpe-S nyes orvosok nyüzsögtek, né-j hány lépéssel odébb mentőkocsi állt. A doktorom arca\ halálosan sápadt, bal kezében görcsösen szorongatja a£ stoppert. — Mi történt?! — Infarktus — válaszolta) mogorván az egyik mentőöv-$ vos. — Túlságosan izgult magáért. Nem bírta a szive. A doktorom szomorúan pillantott rám és azt suttogta — Ez van, papa! Nyugtatólag megvereget-} tem a vállát. — Semmi baj, fiam! Meg-} látod, én majd talpra áUíta-i lak! Az orvostudomány eb-í ben az ügyben még nemi mondta ki az utolsó szót!) Hallottál már a kocogómoz-< gólomról? Egyelőre feküdj< csak, ameddig keü, de aztán} elkezdjük a tréningezéstl Fordította: Göre lepéndi bíró uramnak budapesti ka andozasai- nak két „eresztésn" 1913— 14-ben készült. „Cöre Marisa lakodalma” pedig 1915- ben követte ezeket nyomon, A Göre bíró úr pesti kalandjairól szóló í lm főszereplője a korszak jó nevű színésze: Kabók Győző. A Göre-filmék ősbemutatói természetesen Egerben zajlottak, a Széchenyi ú.: ;i Uránia Mozgóban, a nini Vörös Csillag elődjében. A becses Gárdonyi-hagyatékban való kutatásaim során megtaláltam az Uránia mozi meghívóját az író részére, Göre Martsa lakodalmának 1915. december 8-i bemutató előadására Olvassunk csak bele ebbe a levélkuriózumba: „ •.. fla nagybecsű megjelenésével bennünket megtisztelni méltóztatik, úgy a Göre-film bemutatója díszelőadássá válik.” Talán érdeklődésre tarthat számot, hogy Kátsa cigány tipikus figuráját, maga Damó Oszkár alakította. ★ A GÖRE-FILMEK készítése közben Damó Gárdonyival további megállapodásra jutott, melynek keretében a „Veszödeimek” c. elbeszélés „fiilmirozásá”-nak a jogát is megnyerte, — de az .már nem került celluloid- szalagra a háborús események miatt. De tervbe vette az Egri csillagok, Fehér Anna és Zéta megfilmesítését is! ★ Nem lenne teljes az első Gárdony i-fi lmokról adott rövid tájékoztatás, ha nem vázolnánk azok szülőapjának, az író őszinte, igaz barátjának, Damó Oszkárnak érdekes életútját. Damó volt az első, akidr. Fodor László egri ügyvéd és felesége anyagi támogatásával, az egyik első mozit létrehozta a megyeszékhelyen, Uránia, majd pedig Apolló néven, 1911 —14-ig. Ez a mozi, a mai Dobó tér 8. számú ház udvarán létesült, a hajdani szocialista munkásság ösz- szejöveteli helyén, — a mai MÉK-irodahelyiségeknek megfelelően. — Damó egyébként a Tanácsköztársaság kikiáltása nyomán életre hívott Tanácsköztársaság Tár- sadalmasitott Mozgókép Üzemek Központi Üzemvezető Tanácsának titkára, majd pedig politikai megbízottja volt. Tengernyi munkája közepette még arra is futotta erejéből és tehetségéből, hogy a proletárdiktatúra alatt megfilmesítse, illetve rendezze Bródy Sándor A dada c. darabját. Ugyanekkor még Tömörkény István A lelkiismeret c. alkotását is filmre vitte. — S pótlólag talán még azt is érdemes megjegyeznünk Damóról, hogy még 1915-ben Tömörkény egy másik írását, saját vállalatával, a Zsáner Film Vállalattal vitte vetítővászonra, Barlanglakok címmel. A proletárdiktatúra katonai harcai során otthagyta a fővárost és mint a Vörös Filmriport vezetője, a Vörös Hadsereg főparancsnokának vonatához kapcsolt különko- csival járta a harctereket és Izgalmasabbnál izgalmasabb híradófilmeket készített, A HORTHY-TERROR elől Csehszlovákiába emigrált, s Ungvárbn 1924-ben Arany- farkas címmel filmet készít tett. Később hazatért, s itt még két filmet forgatott, melyek közül a Dominus vobiscum címűt betiltotta a cenzúra! Később miskolci újságíró lett, s ott is halt meg a magyar film úttörő-, je, a Gárdonyi-filmek készítője, az újságírói toll ava-i tott apostola és a nagy írq jó és igaz barátja... (Folytatjuk) rNWWM @
