Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

8.18 9.i*U 9.35 M.uJ 10.2U 12.20 i-I.oő 14.00 14.15 14.49 15.10 16.05 ib.il 16.29 16.49 11.05 17.23 17.53 18.00 13.30 19.25 19.45 30.25 2L.03 2 '.20 22.30 0.10 ÄOSSUTH Áriák, iiarsan a kürtszó: Népi zene. Iskolarádió. Zenekari muzsika. KI nyer ma? Mtílóiiiakoklél. Népdalfeldolgozások. Mesejáték. Éneklő Ifjúság,, Rádióiskola. PetŐfi-kalendárium. Kókai: Szerenád. Kerületről kerületre. Dalok. Fiatalok Stúdiója. Csárdások. Kikre számíthat az uj gyár" Könnyűzenei Híradó. A Szabó család. Illyés Gyula művészete. IV. Slágerek. Népdalest. Kilátó. Amerika választás előtt. Zenekari hangverseny. Virágénekek. PETŐFI 8.05 Régi melódiák. 9.05 Nemzetiségek dalai. 9.18 Kórusok, hangszerszólók. 11.53 Könyvek, tájak, emberek. 12.00 Operarészl. 13.03 Törvénykönyv. J3.19 Hallgassuk együtt! Kettőtől hatig ... Zenés délután. IS. 10 Az ál latma gatartástanról. 18.35 Áriák. 19.00 Gárdonyi! Egy szál drót. R.-vált. 19.35 J. M. Darré zongoraestje. Közv. a Zeneakadémiáról. 21.30 Mario Lanza énekek 23.00 Hangversenynaptár. 22.13 Riport. £2.30 Népi zene. £3.15 Daljátékokból. g>g| 8.05 17.10 17.15 17.45 18.10 19.15 19.30 20.00 21.50 22.30 MAGYAR ITV Hírek. Nyugdíjasok műsor». Riportmüsor. Határidő: 1972. Kapcsolásos műsor. Esti mese. Tv-hfradó. Mesterdetektív. Bűnügyi já­ték két részben. A Madách Kamaraszínház előadása fel­vételről. Nyitott boríték. Tv-híradó. POZSONYI 9.23 Előadás a Ford-színházból. Tv-játék. 18.15 Mieink Brnóban. Dók.-film 19.00 és 22.00 Tv-híradó. 20.10 Szépségkirálynő. Mikrokomédia. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.1 Fél 4 órakor: A fekete farkar Szinkronizált csehszlovák bűnügyi film. Fél 6 és este 8 órakor Tombol a Hóid Színes, szinkronizált angol film EG FII BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél * és fél 8 órakor A lovakat lelövik, ügye? Színes, amerikai film. Főszereplő: Jane Fonde. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Délután fél 4 órakor A Szent Péter hadművelet Háromnegyed 6 és este 8 órakor Az oroszlán télen HATVANI VÖRÖS CSILLAG Lépj olajra! HATVANI KOSSUTH A halál erődje HEVES Dühös utazás FÜZESABONY Salud Marija I—II. Ege rb°.n este 7 órakor: A LÁMPÁS. u w- ■ iliff J/r­. .... ®;íi jUfn+ArtAK Chlntt Október 28-án a záhonyi ha- ( SUlUI ÍUU ClVll tárállomáson az Ikarus-gyár képviselői átadták a szovjet megrendelőknek az ez évben gyártott 600. Ikarus 180-as típusú csuklós autóbuszt. Ez évi szerződés értelmében ebben az évben még további 400 da­rab csuklós autóbuszt szállítanak majd a szovjet városokba. (MTI foto — Had as János) 11 százhetvenöt éves Georgikon S zázhetvenöt évvel ez­előtt. 1797-ben kezdte meg működését Európa első felsőfokú mezőgazdasági in­tézete, a Keszthelyen, létre­hozott Georgikon. Nevét Vergilius tankölteményéről és alapítója, a kimagaslóan ha­ladó gondolkozású Festetics György keresztnevéről kap­ta. Különösen nagyra érté­kelhetjük ennek a főiskolá­nak a megalapítását azért is, mert hazánk akkori urai, a feudális társadalmi és gazda­sági rend sajátosságainak legféltettebb őrzői voltak. Ez az iskola / pedig arra vállal­kozott, hogy művelt mező- gazdasági szakembereket ké­pezzen, neveljen, aikik ké­pesek áttörni az elmaradott­ság korlátáit. S ha azt is tudjuk, hogy a Georgikon ösztöndíjasai javarészt nem a nemesek, hanem a jobbá­gyi sorban élt bocskorosok közül kerültek ki, akkor még teljesebb képet alkot­hatunk az intézmény haladó szelleméről, szerepéről. Ennek a főiskolának utóda a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem, amelyet 1970- ben emeltek erre a rangra. Négy karán ma több mint háromezer hallgató tanul. A keszthelyit a növényvédelem és az agrokémiai oktatás központjává fejlesztik, a mosonmagyaróvárin állatte­nyésztési és tejgazdasági szakembereket képeznek, a körmendán mezőgazdasági gépészeket, a nagykanizsai pedig az általános agronó- musokon kívül vetőmagter­mesztő és gyepgazdálkodással foglalkozó szakembereket bocsát ki. Űj vonása az egyetem munkájának, hogy agrárkémikus mérnököket a veszprémi vegyipari egye­temmel közösen is képez. Oktatásukban részt vesz több kutatóintézet és vegy­ipari termelőüzem is. H azánk mai mezőgazda­sága, illetőleg élelmi­szer-gazdasága évről évre több, magas fokon képzett szakembert igényel. Igen sok új termelési módszert, kor­szerű technológiát kell beve­zetnünk és alkalmaznunk nem csupán az állami gaz­daságokban, hanem az or­szág szántóterületének 80 százalékán gazdálkodó ter­melőszövetkezetekben is. To­vábbi haladásunk a mező- gazdasági termelésben főleg annak a függvénye, hogy dolgozik-e benne elegendő szakember. Agráregyeteme­inkre — köztük a keszthe­lyire is — igen nagy felada­tok várnak. S biztató a tu­dat, az elismerésre méltó eredményekkel bizonyított tény, hogy Keszthelyen is megvannak a teendők jó el­végzéséhez szükséges szemé­lyi és tárgyi feltételek. A nagy múlt, a méltán ápolt hagyomány kötelez. Az oktatók és a kutatók elé azt a követelményt állítja, hogy mezőgazdaságunk további korszerűsítésének. műszaki fejlesztésének értő szakem­bereit neveljék az egyete­men. De úgy, hogy ne csu­pán a szűkén vett szakmai ismereteket sajátítsák el, ha­nem a társadalmi haladásnak is példamutató segítőivé, ser­kentőivé váljanak a végzett fiatal szakemberek. M iként 175 évvel ezelőtt célul tűzték az intéz­mény akkori vezetői: a Geor­gikon valóban elévülhetetlen érdemeket szerzett. Gulyás Pál Fromi átvonulás F-r sen: 18 árától szerda reg- óráig. a Balcsy-Zslllnszky ; itcai rendelőben. (Telelőn: 11-10) Rende és gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától szerda; -egge! 7 óráig, a Jókai utcai 41. \ rtám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) Milyen a frontátvonulás halasa az emberi szervezet­re, s az emberi lélekre? Nézzük, mi történik akkor, ha nincs frontátvonulás! Férfi érkezik az üzemi ebédlőbe. Leül egy asztalhoz, ahol már ül valaki. Pár pil­lanat múlva megszólal: — Bocsánat, meg sem kérdeztem, szabad-e a hely? — Persze, hogy szabad. Nyugodtan ide ülhet. De mi történik, ha front- átvonulás van? — Bocsánat, meg sem kér­deztem; szabad ez a hely? — Igazán, nem azért néz­tem önre, mert ide ült! — En meg nem azért kér­deztem, mert láttam, hogy üti idenéz, hanem azért, mert ilyen a természetem. — Hát éppen azért azt is kérdezhette volna, amié í odanéztem, mert végered­ményben fo ’’b is lehetett volna ez a heiy! —Az a fontos, hogy még­sem foglalt! — Honnan tudja azt maga? Lehet, hogy én csak puszta udvariasságból nem mond­tam önnek, hogy foglelt a hely, mert egyébként is annyira meglepett az, hogy ön csak úgy ukmukfukk ide­jön és levágja magát a szék­re. Anélkül, hogy megkér­dezné, szabad-e a hely! — De hát ön mondta, hogy nem foglalt! — Persze, hogy mondtam, mert mit mondtam volna? Mondjam azt magának, hogy foglalt, álljon fel, maga ví­ziló, mert a hely foglalt, itt ül a legjobb barátom, csak éppen kiment, mert telefon­hoz hívták, és most mag miatt, nem tudunk zavarta’.' nul beszélgetni? Ezt mom. lám volna? — De kérem! En fel Is áll­hatok ! — Ember, nem érti, hogy a hely szabad, de ennyi erő­vel foglalt is lehetne! Ha most feláll, akkor tudom, hogy átkoz engem, amiért felállítottam. Na hát, én nem szeretem, ha átkoznak, mert akkor nem tudok nyu­godtan étkezni, ét en , nem Arcok, epizódok NDK-fÖldről(4.) Marimba és az apácahegedíí TAVAK, ERDŐK, öreg és új házak. Odébb a Havel, amelynek partján sok száz éve szláv halászok ütöttek tanyát, hogy idővel ez a te­lepülés, Potsdam, bevonuljon a történelembe. A nyári pa­lota, amelynek termeiben most léptem kong, Nagy Frigyest dicséri. Építőkedvét, fantáziáját. Más kérdés, hogy ennyi pompáért mivel fize­tett az egyszerű porosz? Mert fizetett. Némelyiknek utolsó garasát vitték el az adószedők. Káprázatos itt minden. A kagylóterem. A tükörterem. Festmények. Intarziás búto­rok. Végül pedig, valahol az emeleten, hangszergyűjte- mény. Itt le is lehet ülni. Ma- rimbák, flóták, clavichordok között. Ml több, egy kelle­mes modorú, halk szavú fér­fi, bizonyos Béről Kaiser- Reka, az instrumentumokon hangversenyt rögtönöz a lá­togatók kis csapatainak. Schubert-szerenád szól a „szerelmi hegedűn”, Bach- fuga a házi orgonán, ködös Albiont idézi egy skót duda, a kéthúrú „apácahegedün” pedig úgy szódal meg az Aida néhány motívuma, akárcsak kürt lenne. FEL ÓRA, MAJD ŰJABB látogatók jönnek. Engem azonban furdal a kíváncsi­ság. S cigarettaszünetben félrevonom a szemüveges, kellemes modorú férfiút, aki oly szakértelemmel beszél itt mindenről. Az igazi meglepetés ekkor következik! — Ebben a két teremben minden az enyém. A nye- nyere, a marimba, a szöges hegedű, a fonográf, az oka­rina, a xilofon, a klarinét. Mind a kétszáz különböző hangszer. Mert ennyi van. S hogy van: édesapámnak köszönhetem, ö kezdte gyűj­teni, hogy pár év múltán, halálával, rám szálljon min­den. A gyűjtés szenvedélyé­vel együtt... — Hiszen ezt mutogatni kellene! — Mutogatom. Utóbb, Im­már három esztendeje, itta palotában. Brandenburgból származom egyébként, ott születtem, ott élek, s csak a nyári nagy turistaforgalom idején települök meg ezekben a termekben. — Mestersége a hangszer ­készítés? — Nem. Zenetanár vagyok. S játszom ezeken a hang­szereken. Egy időben nagy keletje volt az egésznek. Fel­léptem műsorokban néhány különlegességgel. Fellengző­sen mondhatnám úgy is, hogy „bejártam a világot”. De tényleg! Játszottam a londo­ni Colosseumban éppen úgy, mint a moszkvai Nagycir­kuszban. ön, nemde, ma­gyar? Maguknál, sajnos, nem jártam. Magyarország azon kevés európai ország közé tartozik, ahová nem ju­tottam el! BÉRŐL KAISER-REKA el­mondotta. hogy igen nehéz, körmönfont, ötletszerű mun­ka eredménye a birtokában levő értékes hangszergyűjte­mény — Egyszerű pedagóguscsa­lád volt a miénk! Először ku- porgatni kellett, hogy vala­mit megvegyünk. Aztán úgy cselekedtünk, hogy eladtunk valami nagyobb, értékesebb darabot, s az árán vettünk két különböző kisebbet. Min­dig vannak pénzes emberek, akik rákötik magukat erre- arra. Az ilyenek segítették elő a gyűjtemény gazdago­dását. — Mit tart a legértéke­sebbnek? Másfél méter hosszú, hen­ger alakú, fából készült tár­gyat emel ki a sokadalomból. — Ezt a flótát. Közel há­romszáz esztendős. Johann Christoph Denner, a klarinét feltalálója készítette! — S hogyan ellenőrizhető eredetiségük, koruk? — Kérem, a mestermunká­kat mindig úgy anyaköny­vezték, mint az embereket. Meg aztán, aki egy kicsit is beledolgozta magát ebbe a szakmába, azt nem lehet be­csapni. Én első pillantásra, a lakkozás fényéből, a lemez kopogásából megmondom, hogy melyik a valódi Guar- neri-hegedű, s melyik a ha­misítvány. Ajaj! Ismerve gyűjtőszenvedélyemet, há­nyán akar talc már keresked­ni rajtam hamis trükkökkel! A VILÁG KÜLÖNBÖZŐ TÁJAIN még élnek Kaiser- Rekához hasonló hangszer­gyűjtők, akik számon tartják ezeket a műtárgyakat. S pró­bálnak egymással cserebe­rélni. Ilyenkor levélben, sze­mélyesen folyik a nagy al­kudozás. Mi mennyit ér, mi­ért mit érdemes odaadni. Gyakran kerülközik azon­ban olyan ember, akinek egyszerűen imponál, ha hangszerritkaság van a tulaj­donában, s ezért bocsátkozik alkuba a műgyűjtőkkel. — Messziről látni, ku>en lakozik szenvedély és tudás. Én csak az ilyent ekei állok szóba, s elkerülöm a pénz­mágnásokat. Annii L utálato­sabb nincs. Le njM száll az ember nyakáról. Néz rám hideg szemekkel, s negyed­óránként emeli a beígért arat. Emlékszem, I ondonban alcadtam össze eg 'szer egy ilyesféie alakkal. I'ocsánat a kifejezésért! Van ez a „szö­ges hegedűm”, 1810-b5i, amin a Parasztbecs lilét inter- mezzójából játszattam az imént részletet. Kétezer ' lárig elmentünk. Nem adta ■ Van gyereke? Igen. Odaadn i valakinek, bárminő összeg­ért? Ugye, nem? Hát ezek . hangszerek már olyanok ne­kem, mint ha a gyerekeim lennének. Semmiért meg nem válók tőlük. Ez az állomány kialakult, stabil, ezt csak gaz­dagítani szabad ... MOST MAR SZENVE­DÉLLYEL, egy apa rajon­gásával beszél Béről Kaise! - Réka. Érzem, nincs okom ké­telkedni szavaiban. Búcsúzé­ban csak egyetlen kérdési kockáztatok meg: — Tudom, biztos megélhe­tést jelent önnek, hogy né­hány nagy forgalmú turista- helyen időnként bemutatja gyűjteményét, s egy-egy kis hangversenyt rögtönöz. De ha... Ha megint hívnák, hogy vegye nyakába a vil i- got, varietékben lépjen fel, vállalná? Űjra kezdene? — Feleségem, csaladom van. Akiket nehezen hagyok el akárcsak hetekre is. De vállalnám. Vállalnám, mert szeretem az embereket, sze­retem az arénák levegőjét, szeretem a sok arcú világot. S mert eljutnék talán egyszer oda is, ahol eddig nem jár­tam. Ahonnan ez a marim­ba is való. S ahol azoknak játszhatnék rajta, akiknek az érdekes hangszert köszönhe­tem. Afrika! Igen, oda sze­retnék eljutni egyszer ... Moldvay Győző Téli könyvvásár - másfél millió példányból A téli könyvvásárra a ki­adók összesen 185 mű meg­jelenését tervezik. E művek egy része már megjelent és kapható a könyvesboltokban, valamint a munkahelyi könyv terjesztőknél. A téli könyvújdonságokból 17 klasszikus és 24 mai magyar író és költő könyve. A kül­földi irodalmat 45 mű, az if­júsági és gyermekkönyveket 30 új mű reprezentálja. Ti­zenöt művészeti kiadvány, 54 tudományos, ismeretterjesztő, illetve szakirodalmi munka jelent, illetve jelenik meg. szeretném, hogy az ilyen pi­szok alakok, mint maga, csak úgy átkozódjóinak! En nem akarok gyomorfekélyt kapni, márpedig, ha állandó­an arra gondolok, hogy ma­ga most miket kíván nékem, akkor elóbjo-ukobO a gyomrom, és ennek maga} lesz az oka. Maga, aki anél-i kill szemtelenkedett ideX heg, megkérdett* volna,, foglalt-e vagy szabad-e eza\ hely! , ! i A téli könyvvásár listáján olyan nagy fontosságú és ér­dekes kiadványok találhatók, mint a Világirodalmi Lexi­kon II. kötete, a Magyar Ér­telmező Kéziszótár, Aragon „Kommunisták” című regé­nye, Shakespeare drámái, a Hét évszázad magyar versé­nek legújabb kiadása. A mai magyar irodalmat többek között Bor Ambrus. Lengyel József, Moldova György, Dé- ry Tibor, Garai Gábor, Ka­rinthy Ferenc és Darvas Jó­zsef műved képviselik. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat a téli könyv­vásár műveiből több mint másfél millió példányt jut­tat el a könyvesboltokba, kö­rülbelül 84 millió forint ér­tékben. A téli könyvvásár tu­lajdonképpen már ezekben a napokban megkezdődik. Kü­lönösen a nem Budapesten működő vállalatok, intézmé­nyek munkahelyi bizományo­sai ritkán tapasztalható gaz­dag választékkal jelentkez­nek a téli könyvvásár idején. Az előzetes információk sze­rint több mint négyezer vál­lalatnál, intézménynél kerül sor november-december hó-' napokban karácsonyi munka­helyi könyvvásárra. A vá­sár liucözömség tájékoztatását ezúttal is különböző könyv-; ismertető kiadványok bdzto-; sítják. A téli könyvvásár jegyzéke 100 ezer példány­ban jut el a vidéki városok könyvesboltjaiba és a mun­kahelyekre. 3L, köiá

Next

/
Oldalképek
Tartalom