Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-31 / 257. szám
8.18 9.i*U 9.35 M.uJ 10.2U 12.20 i-I.oő 14.00 14.15 14.49 15.10 16.05 ib.il 16.29 16.49 11.05 17.23 17.53 18.00 13.30 19.25 19.45 30.25 2L.03 2 '.20 22.30 0.10 ÄOSSUTH Áriák, iiarsan a kürtszó: Népi zene. Iskolarádió. Zenekari muzsika. KI nyer ma? Mtílóiiiakoklél. Népdalfeldolgozások. Mesejáték. Éneklő Ifjúság,, Rádióiskola. PetŐfi-kalendárium. Kókai: Szerenád. Kerületről kerületre. Dalok. Fiatalok Stúdiója. Csárdások. Kikre számíthat az uj gyár" Könnyűzenei Híradó. A Szabó család. Illyés Gyula művészete. IV. Slágerek. Népdalest. Kilátó. Amerika választás előtt. Zenekari hangverseny. Virágénekek. PETŐFI 8.05 Régi melódiák. 9.05 Nemzetiségek dalai. 9.18 Kórusok, hangszerszólók. 11.53 Könyvek, tájak, emberek. 12.00 Operarészl. 13.03 Törvénykönyv. J3.19 Hallgassuk együtt! Kettőtől hatig ... Zenés délután. IS. 10 Az ál latma gatartástanról. 18.35 Áriák. 19.00 Gárdonyi! Egy szál drót. R.-vált. 19.35 J. M. Darré zongoraestje. Közv. a Zeneakadémiáról. 21.30 Mario Lanza énekek 23.00 Hangversenynaptár. 22.13 Riport. £2.30 Népi zene. £3.15 Daljátékokból. g>g| 8.05 17.10 17.15 17.45 18.10 19.15 19.30 20.00 21.50 22.30 MAGYAR ITV Hírek. Nyugdíjasok műsor». Riportmüsor. Határidő: 1972. Kapcsolásos műsor. Esti mese. Tv-hfradó. Mesterdetektív. Bűnügyi játék két részben. A Madách Kamaraszínház előadása felvételről. Nyitott boríték. Tv-híradó. POZSONYI 9.23 Előadás a Ford-színházból. Tv-játék. 18.15 Mieink Brnóban. Dók.-film 19.00 és 22.00 Tv-híradó. 20.10 Szépségkirálynő. Mikrokomédia. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.1 Fél 4 órakor: A fekete farkar Szinkronizált csehszlovák bűnügyi film. Fél 6 és este 8 órakor Tombol a Hóid Színes, szinkronizált angol film EG FII BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél * és fél 8 órakor A lovakat lelövik, ügye? Színes, amerikai film. Főszereplő: Jane Fonde. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Délután fél 4 órakor A Szent Péter hadművelet Háromnegyed 6 és este 8 órakor Az oroszlán télen HATVANI VÖRÖS CSILLAG Lépj olajra! HATVANI KOSSUTH A halál erődje HEVES Dühös utazás FÜZESABONY Salud Marija I—II. Ege rb°.n este 7 órakor: A LÁMPÁS. u w- ■ iliff J/r. .... ®;íi jUfn+ArtAK Chlntt Október 28-án a záhonyi ha- ( SUlUI ÍUU ClVll tárállomáson az Ikarus-gyár képviselői átadták a szovjet megrendelőknek az ez évben gyártott 600. Ikarus 180-as típusú csuklós autóbuszt. Ez évi szerződés értelmében ebben az évben még további 400 darab csuklós autóbuszt szállítanak majd a szovjet városokba. (MTI foto — Had as János) 11 százhetvenöt éves Georgikon S zázhetvenöt évvel ezelőtt. 1797-ben kezdte meg működését Európa első felsőfokú mezőgazdasági intézete, a Keszthelyen, létrehozott Georgikon. Nevét Vergilius tankölteményéről és alapítója, a kimagaslóan haladó gondolkozású Festetics György keresztnevéről kapta. Különösen nagyra értékelhetjük ennek a főiskolának a megalapítását azért is, mert hazánk akkori urai, a feudális társadalmi és gazdasági rend sajátosságainak legféltettebb őrzői voltak. Ez az iskola / pedig arra vállalkozott, hogy művelt mező- gazdasági szakembereket képezzen, neveljen, aikik képesek áttörni az elmaradottság korlátáit. S ha azt is tudjuk, hogy a Georgikon ösztöndíjasai javarészt nem a nemesek, hanem a jobbágyi sorban élt bocskorosok közül kerültek ki, akkor még teljesebb képet alkothatunk az intézmény haladó szelleméről, szerepéről. Ennek a főiskolának utóda a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, amelyet 1970- ben emeltek erre a rangra. Négy karán ma több mint háromezer hallgató tanul. A keszthelyit a növényvédelem és az agrokémiai oktatás központjává fejlesztik, a mosonmagyaróvárin állattenyésztési és tejgazdasági szakembereket képeznek, a körmendán mezőgazdasági gépészeket, a nagykanizsai pedig az általános agronó- musokon kívül vetőmagtermesztő és gyepgazdálkodással foglalkozó szakembereket bocsát ki. Űj vonása az egyetem munkájának, hogy agrárkémikus mérnököket a veszprémi vegyipari egyetemmel közösen is képez. Oktatásukban részt vesz több kutatóintézet és vegyipari termelőüzem is. H azánk mai mezőgazdasága, illetőleg élelmiszer-gazdasága évről évre több, magas fokon képzett szakembert igényel. Igen sok új termelési módszert, korszerű technológiát kell bevezetnünk és alkalmaznunk nem csupán az állami gazdaságokban, hanem az ország szántóterületének 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezetekben is. További haladásunk a mező- gazdasági termelésben főleg annak a függvénye, hogy dolgozik-e benne elegendő szakember. Agráregyetemeinkre — köztük a keszthelyire is — igen nagy feladatok várnak. S biztató a tudat, az elismerésre méltó eredményekkel bizonyított tény, hogy Keszthelyen is megvannak a teendők jó elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek. A nagy múlt, a méltán ápolt hagyomány kötelez. Az oktatók és a kutatók elé azt a követelményt állítja, hogy mezőgazdaságunk további korszerűsítésének. műszaki fejlesztésének értő szakembereit neveljék az egyetemen. De úgy, hogy ne csupán a szűkén vett szakmai ismereteket sajátítsák el, hanem a társadalmi haladásnak is példamutató segítőivé, serkentőivé váljanak a végzett fiatal szakemberek. M iként 175 évvel ezelőtt célul tűzték az intézmény akkori vezetői: a Georgikon valóban elévülhetetlen érdemeket szerzett. Gulyás Pál Fromi átvonulás F-r sen: 18 árától szerda reg- óráig. a Balcsy-Zslllnszky ; itcai rendelőben. (Telelőn: 11-10) Rende és gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától szerda; -egge! 7 óráig, a Jókai utcai 41. \ rtám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) Milyen a frontátvonulás halasa az emberi szervezetre, s az emberi lélekre? Nézzük, mi történik akkor, ha nincs frontátvonulás! Férfi érkezik az üzemi ebédlőbe. Leül egy asztalhoz, ahol már ül valaki. Pár pillanat múlva megszólal: — Bocsánat, meg sem kérdeztem, szabad-e a hely? — Persze, hogy szabad. Nyugodtan ide ülhet. De mi történik, ha front- átvonulás van? — Bocsánat, meg sem kérdeztem; szabad ez a hely? — Igazán, nem azért néztem önre, mert ide ült! — En meg nem azért kérdeztem, mert láttam, hogy üti idenéz, hanem azért, mert ilyen a természetem. — Hát éppen azért azt is kérdezhette volna, amié í odanéztem, mert végeredményben fo ’’b is lehetett volna ez a heiy! —Az a fontos, hogy mégsem foglalt! — Honnan tudja azt maga? Lehet, hogy én csak puszta udvariasságból nem mondtam önnek, hogy foglelt a hely, mert egyébként is annyira meglepett az, hogy ön csak úgy ukmukfukk idejön és levágja magát a székre. Anélkül, hogy megkérdezné, szabad-e a hely! — De hát ön mondta, hogy nem foglalt! — Persze, hogy mondtam, mert mit mondtam volna? Mondjam azt magának, hogy foglalt, álljon fel, maga víziló, mert a hely foglalt, itt ül a legjobb barátom, csak éppen kiment, mert telefonhoz hívták, és most mag miatt, nem tudunk zavarta’.' nul beszélgetni? Ezt mom. lám volna? — De kérem! En fel Is állhatok ! — Ember, nem érti, hogy a hely szabad, de ennyi erővel foglalt is lehetne! Ha most feláll, akkor tudom, hogy átkoz engem, amiért felállítottam. Na hát, én nem szeretem, ha átkoznak, mert akkor nem tudok nyugodtan étkezni, ét en , nem Arcok, epizódok NDK-fÖldről(4.) Marimba és az apácahegedíí TAVAK, ERDŐK, öreg és új házak. Odébb a Havel, amelynek partján sok száz éve szláv halászok ütöttek tanyát, hogy idővel ez a település, Potsdam, bevonuljon a történelembe. A nyári palota, amelynek termeiben most léptem kong, Nagy Frigyest dicséri. Építőkedvét, fantáziáját. Más kérdés, hogy ennyi pompáért mivel fizetett az egyszerű porosz? Mert fizetett. Némelyiknek utolsó garasát vitték el az adószedők. Káprázatos itt minden. A kagylóterem. A tükörterem. Festmények. Intarziás bútorok. Végül pedig, valahol az emeleten, hangszergyűjte- mény. Itt le is lehet ülni. Ma- rimbák, flóták, clavichordok között. Ml több, egy kellemes modorú, halk szavú férfi, bizonyos Béről Kaiser- Reka, az instrumentumokon hangversenyt rögtönöz a látogatók kis csapatainak. Schubert-szerenád szól a „szerelmi hegedűn”, Bach- fuga a házi orgonán, ködös Albiont idézi egy skót duda, a kéthúrú „apácahegedün” pedig úgy szódal meg az Aida néhány motívuma, akárcsak kürt lenne. FEL ÓRA, MAJD ŰJABB látogatók jönnek. Engem azonban furdal a kíváncsiság. S cigarettaszünetben félrevonom a szemüveges, kellemes modorú férfiút, aki oly szakértelemmel beszél itt mindenről. Az igazi meglepetés ekkor következik! — Ebben a két teremben minden az enyém. A nye- nyere, a marimba, a szöges hegedű, a fonográf, az okarina, a xilofon, a klarinét. Mind a kétszáz különböző hangszer. Mert ennyi van. S hogy van: édesapámnak köszönhetem, ö kezdte gyűjteni, hogy pár év múltán, halálával, rám szálljon minden. A gyűjtés szenvedélyével együtt... — Hiszen ezt mutogatni kellene! — Mutogatom. Utóbb, Immár három esztendeje, itta palotában. Brandenburgból származom egyébként, ott születtem, ott élek, s csak a nyári nagy turistaforgalom idején települök meg ezekben a termekben. — Mestersége a hangszer készítés? — Nem. Zenetanár vagyok. S játszom ezeken a hangszereken. Egy időben nagy keletje volt az egésznek. Felléptem műsorokban néhány különlegességgel. Fellengzősen mondhatnám úgy is, hogy „bejártam a világot”. De tényleg! Játszottam a londoni Colosseumban éppen úgy, mint a moszkvai Nagycirkuszban. ön, nemde, magyar? Maguknál, sajnos, nem jártam. Magyarország azon kevés európai ország közé tartozik, ahová nem jutottam el! BÉRŐL KAISER-REKA elmondotta. hogy igen nehéz, körmönfont, ötletszerű munka eredménye a birtokában levő értékes hangszergyűjtemény — Egyszerű pedagóguscsalád volt a miénk! Először ku- porgatni kellett, hogy valamit megvegyünk. Aztán úgy cselekedtünk, hogy eladtunk valami nagyobb, értékesebb darabot, s az árán vettünk két különböző kisebbet. Mindig vannak pénzes emberek, akik rákötik magukat erre- arra. Az ilyenek segítették elő a gyűjtemény gazdagodását. — Mit tart a legértékesebbnek? Másfél méter hosszú, henger alakú, fából készült tárgyat emel ki a sokadalomból. — Ezt a flótát. Közel háromszáz esztendős. Johann Christoph Denner, a klarinét feltalálója készítette! — S hogyan ellenőrizhető eredetiségük, koruk? — Kérem, a mestermunkákat mindig úgy anyakönyvezték, mint az embereket. Meg aztán, aki egy kicsit is beledolgozta magát ebbe a szakmába, azt nem lehet becsapni. Én első pillantásra, a lakkozás fényéből, a lemez kopogásából megmondom, hogy melyik a valódi Guar- neri-hegedű, s melyik a hamisítvány. Ajaj! Ismerve gyűjtőszenvedélyemet, hányán akar talc már kereskedni rajtam hamis trükkökkel! A VILÁG KÜLÖNBÖZŐ TÁJAIN még élnek Kaiser- Rekához hasonló hangszergyűjtők, akik számon tartják ezeket a műtárgyakat. S próbálnak egymással csereberélni. Ilyenkor levélben, személyesen folyik a nagy alkudozás. Mi mennyit ér, miért mit érdemes odaadni. Gyakran kerülközik azonban olyan ember, akinek egyszerűen imponál, ha hangszerritkaság van a tulajdonában, s ezért bocsátkozik alkuba a műgyűjtőkkel. — Messziről látni, ku>en lakozik szenvedély és tudás. Én csak az ilyent ekei állok szóba, s elkerülöm a pénzmágnásokat. Annii L utálatosabb nincs. Le njM száll az ember nyakáról. Néz rám hideg szemekkel, s negyedóránként emeli a beígért arat. Emlékszem, I ondonban alcadtam össze eg 'szer egy ilyesféie alakkal. I'ocsánat a kifejezésért! Van ez a „szöges hegedűm”, 1810-b5i, amin a Parasztbecs lilét inter- mezzójából játszattam az imént részletet. Kétezer ' lárig elmentünk. Nem adta ■ Van gyereke? Igen. Odaadn i valakinek, bárminő összegért? Ugye, nem? Hát ezek . hangszerek már olyanok nekem, mint ha a gyerekeim lennének. Semmiért meg nem válók tőlük. Ez az állomány kialakult, stabil, ezt csak gazdagítani szabad ... MOST MAR SZENVEDÉLLYEL, egy apa rajongásával beszél Béről Kaise! - Réka. Érzem, nincs okom kételkedni szavaiban. Búcsúzéban csak egyetlen kérdési kockáztatok meg: — Tudom, biztos megélhetést jelent önnek, hogy néhány nagy forgalmú turista- helyen időnként bemutatja gyűjteményét, s egy-egy kis hangversenyt rögtönöz. De ha... Ha megint hívnák, hogy vegye nyakába a vil i- got, varietékben lépjen fel, vállalná? Űjra kezdene? — Feleségem, csaladom van. Akiket nehezen hagyok el akárcsak hetekre is. De vállalnám. Vállalnám, mert szeretem az embereket, szeretem az arénák levegőjét, szeretem a sok arcú világot. S mert eljutnék talán egyszer oda is, ahol eddig nem jártam. Ahonnan ez a marimba is való. S ahol azoknak játszhatnék rajta, akiknek az érdekes hangszert köszönhetem. Afrika! Igen, oda szeretnék eljutni egyszer ... Moldvay Győző Téli könyvvásár - másfél millió példányból A téli könyvvásárra a kiadók összesen 185 mű megjelenését tervezik. E művek egy része már megjelent és kapható a könyvesboltokban, valamint a munkahelyi könyv terjesztőknél. A téli könyvújdonságokból 17 klasszikus és 24 mai magyar író és költő könyve. A külföldi irodalmat 45 mű, az ifjúsági és gyermekkönyveket 30 új mű reprezentálja. Tizenöt művészeti kiadvány, 54 tudományos, ismeretterjesztő, illetve szakirodalmi munka jelent, illetve jelenik meg. szeretném, hogy az ilyen piszok alakok, mint maga, csak úgy átkozódjóinak! En nem akarok gyomorfekélyt kapni, márpedig, ha állandóan arra gondolok, hogy maga most miket kíván nékem, akkor elóbjo-ukobO a gyomrom, és ennek maga} lesz az oka. Maga, aki anél-i kill szemtelenkedett ideX heg, megkérdett* volna,, foglalt-e vagy szabad-e eza\ hely! , ! i A téli könyvvásár listáján olyan nagy fontosságú és érdekes kiadványok találhatók, mint a Világirodalmi Lexikon II. kötete, a Magyar Értelmező Kéziszótár, Aragon „Kommunisták” című regénye, Shakespeare drámái, a Hét évszázad magyar versének legújabb kiadása. A mai magyar irodalmat többek között Bor Ambrus. Lengyel József, Moldova György, Dé- ry Tibor, Garai Gábor, Karinthy Ferenc és Darvas József műved képviselik. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a téli könyvvásár műveiből több mint másfél millió példányt juttat el a könyvesboltokba, körülbelül 84 millió forint értékben. A téli könyvvásár tulajdonképpen már ezekben a napokban megkezdődik. Különösen a nem Budapesten működő vállalatok, intézmények munkahelyi bizományosai ritkán tapasztalható gazdag választékkal jelentkeznek a téli könyvvásár idején. Az előzetes információk szerint több mint négyezer vállalatnál, intézménynél kerül sor november-december hó-' napokban karácsonyi munkahelyi könyvvásárra. A vásár liucözömség tájékoztatását ezúttal is különböző könyv-; ismertető kiadványok bdzto-; sítják. A téli könyvvásár jegyzéke 100 ezer példányban jut el a vidéki városok könyvesboltjaiba és a munkahelyekre. 3L, köiá