Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Száz miniszter SZEPTEMBER HARMADIK KEDDJÉN kezdődött és október 11-éré befejeződött az ENSZ-közgyűlés 27. ülés­szakának általános politikai vitája. Mintegy száz külügy­miniszter vagy más miniszteri posztot betöltő államférfi lépett sorra egymás után a szónoki emelvényre. Nagy érdeklődés kísérte a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének felszólalását is. Bizonyos, hogy a világszer­vezet közgyűlésének részvevői közül sokan állapították meg elégedetten: a magyar külpolitika változatlan, to­vábbra is a világ békéjének és biztonságának útját járja, a haladás és a humánum elkötelezettje, szoros szövet­ségben a többi szocialista állammal. j FIGYELEMRE MÉLTÖ volt egyébként, hqgy néhány j alapvető kérdésben — annak ellenére, hogy a világban S ma két különböző világrendszer létezik — mennyire azo- i nos volt az ENSZ úgyszólván valamennyi tagállamának i véleménye. Például a leszerelési világértekezlet összehí­vására vonatkozó szovjet javaslatot illetően, az erőszak­nak a nemzetközi kapcsolatokból való kiiktatására vonat­kozóan és általában: a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását célzó problémakörben. Annál sajnálatosabb, hogy a néhány felszólaló kö­zött, aki elvetette és nyíltan elutasította a leszerelési vi­lágértekezlet összehívására vonatkozó szovjet javaslatot, ott szerepelt a Kínai Népköztársaság képviselője is. Hoz­zá kell tennünk, bármennyire fájdalmas is: a Kínai Nép­köztársaság (és Albánia) képviselője valamennyi alap­vető nemzetközi kérdésben negatív álláspontra helyez­kedett. KÜLÖNÖSEBB SZENZÁCIÓK NÉLKÜL ért véget idén a politikai vita az ENSZ közgyűlésén. A 132 tag­állam közül 125 ország küldöttségének vezetője szólalt fel és általános mérleg: szenzációk, kétes értékű pikanté­riák helyett konstruktív vitaszellem volt az uralkodó. Re­méljük és kívánjuk, hogy a világszervezet a továbbiak­ban ebben a pozitív szellemben munkálkodjék tovább és találjon megoldásokat a nemzetközi élet foritos problé­máira. 125 felasólalo Yéget évi ax általános vita az E3NSZ-ben NEW YORK: Befejeződött az ENSZ-köz­gyűlés 27. ülésszakának első szakasza: véget ért az általá­nos politikai vita. Az ENSZ- palota ovális termének szó­noki emelvényéről a vitá­ban 125 ország küldöttség ve-' zetője szólalt fel, vagyis szót kapott a nemzetközi szerve­zethez tartozó majdnem va­lamennyi állam. A tagállamok nagy jelen­tőséget tulajdonítanak annak, hogy kifejtsék álláspontjukat a legfontosabb nemzetközi kérdésekben és így érthető, hogy a szónokok között száz külügyminisztert és más mi­niszteri posztokat betöltő Befejeződlek a szovjet-iráni tárgyalások Csütörtökön Moszkvában befejeződtek a szovjet—irá­ni hivatalos tárgyalások. Várható, hogy a tárgyalások eredményeként két államkö­zi megállapodást is aláírnak. Az egyik öt évre szól és a két ország között kulturális együttműködés további bőví­tését irányozza elő. A má­sak egyezmény tizenöt évre előre megjelöli a két ország tudományos-műszaki együtt­működésének irányelveit. Hanoiban nemcsak a francia főkonzul rezidenciája sérült meg Csütörtökié virradóan egész éjszaka reflektorfény­nél folytatták a mentési- és romeltakarítási munkálato­kat a Francia Köztársaság hanoi diplomáciai kirendelt­ségén, amelyet szerdán ame­rikai bombatalálat ért. Az újabb hírügynökségi jelentések szerint az ameri­kai bombatámadások nyo­mán nemcsak a francia fő­megbízott rezidenciája dőlt romba, hanem több más kül­földi nagykövetség épülete is súlyosan megrongálódott.- így Aderzak Buhara, Al­géria hanoi nagykövete kö­zölte, hajszálon múlt, hogy ő maga is meg nem sebe­sült, mert két méternyire at­tól a helytől, ahol a légitá­madás időpontjában tartóz­kodott, hatalmas bombaszi­lánk csapódott be. Elmon­dotta, hogy a bombák becsa­pódása okozta légnyomás le­sodorta az algériai nagykö­vetség háztetejének egy ré­szét, az épületbe becsapódó bombaszllánkok kitörték az ablakokat és megrongálták a falakat. Az indiai kormány szóvi­vője szintén arról tájékoz­tatta a sajtót, hogy a szer­dai amerikai bombatámadás nyomán károk keletkeztek India hanoi nagykövetségé­nek épületében is. Egyébként a Hanoiban akkreditált összes külföldi diplomaták, valamint az észak-vietnami szervek cá­folták a saigani amerikai katonai parancsnokság és Melvin Laird amerikai had­ügyminiszter szerdai állítá­sát, amely szerint a VDK egyik légvédelmi rakétája hullott vissza a földre és döntötte romba a hanoi fran­cia diplomáciai kirendeltség épületét. Hangoztatták, hogy egy légvédelmi rakéta a gyakor­latban képtelen ízzé-porrá zúzni egy vasbetonépületet. Maga az AFP hanoi tudósí­tója is, aki a bombázás pil­lanatában éppen a francia képviselet épületében1 tartóz­kodott, tanúsíthatja, hogy a robbanás hevessége, a bom­ba becsapódása okozta lég­nyomás és a közel hatvan százalékos égési sebek, ame­lyeket Pierre Susini francia főmegbízott szerzett, nem származhatnak rakéta becsa­pódásától. személyiséget hallhatott a közgyűlés. Gyakorlatilag a vi­ta valamennyi részvevője rá­mutatott annak szükségessé­gére, hogy meg kell szilárdí­tani a nemzetközi békét és biztonságot, többségük pedig ezzel összefüggésben hang­súlyozta az általános leszere­lés fontosságát, az erőszak kiiktatását a nemzetközi kap­csolatokból. A leszerelés kérdését 102 szónok érintette felszólalásá­ban. Túlnyomó többségük síkraszállt amellett, hogy az emberiséget végérvényesen szabadítsák meg a termonuk­leáris háború fenyegetésétől. Mindössze három küldött ve­tette ei nyíltan a leszerelési világértekezlet összehívására vonatkozó szovjet javaslatot. Sok szónok rámutatott arra a szoros kapcsolatra, amely a javaslat ’és a Szovjetuniónak a közgyűlés elé terjesztett másik kezdeményezése, — az erőszak alkalmazásának ki­küszöbölése a nemzetközi kapcsolatokból — között áll fenn. A közel-keleti válság kér­dését 89 küldött érintette. Majdnem valamennyien éle­sen bírálták az agresszív ex­panziós politikát folytató Iz­raelt. Nemcsak a szocialista és fejlődő országok, hanem több nyugati ország képviselői is elítélték az amerikai agresz- szórókat, akik nyers erő se­gítségével próbálják térdre- kényszeríteni az indokínai félsziget országainak népeit. Az európai földrész prob­lémáit 56 szónok taglalta, vi­szonylag kevesebb, mint a múlt évben. Valamennyi alapvető nem­zetközi kérdésben negatív ál­láspontot foglalt el az ülés­szakon a Kinai Népköztársa­ság képviselője és albán „iegyverhordozója”. ENSZ- körökben rámutatnak, hogy felszólalásaik éles ellentét­ben álltak mindazon államok álláspontjával, amelyek őszintén aggódnak ' a világ­béke sorsáért. Stanislaw Trepczynski, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszter-helyettese, a közgyűlés ülésszakának elnö­ke az általános vita mérlegét megvonva kifejezte remé­nyét, hogy a vitában meg­mutatkozott konstruktív szel­lem lehetővé teszi a közgyű­lés küldötteinek, hogy pozi­tív megoldást találjanak a napirenden szereplő bonyo­lult és fontos kérdésekre. Áz amerikaiak indokínai bűntetteit vizsgáló bizottság ülése A dán fővárosban folytatja .munkáját az amerikai hábo­rús bűncselekményeket vizs­gáló nemzetközi bizottság harmadik ülésszaka. Képünk az ülésszak második napján A Demokrata Párt öreg profi politikusai egy telefüs­tölt szobában üldögéltek. Egyikük sem mosolygott. — Megy valaki közülük Miamiba? Csend, majd megszólalt az egyik politikus. — Én megpróbáltam. In­dultam az elnökjelölő kon­venció küldöttválasztásán, de a többséget egy gyerek kap­ta, aki a „húsdarálók” nevű rock-zenekarban dobol. — Én is indultam, de le­győzött egy 19 éves lány, akiről a szavazatok meg­számlálása után kiderült, hogy fiú. — Harminc éve veszek rédtt a demokrata párti kon­venciókon, 20 éve mint a küldöttség elnöke — szólalt meg egy ősz hajú profi po­litikus. — Mindent a pártért ál­doztam, az államomban nincs egyetlen bíró, aki nem ne­kem köszönhetné a posztját; egyetlen rendőrtiszt vagy postamester, aki tagadni merné, hogy Hatalmas Al volt a legnagyobb barátja. Art Buchwald: A gyerekek, a politikusok és a Miami Beach-ba vezető út* d\a * Buchwalddak az adta az öt­letet humoreszkjéhez, hogy a Demokrata Pért elnökjelölő kon­venciójára utazó elektorok (kül­döttek) életkor szerinti összeté­tele jelentékenyen megváltozott; sok helyütt fiatal McGovern- hlvek szorították ki a tekinté­lyes ..pártartsztokráclát”. — A szerk. QJjWQgjÜb 1972. október 13., péntek Ha az emberek utakat akar­tak, hozzám jöttek; ha lakást akartak, Hatalmas Al min­dig segített; ha bármi apró­ságot kívántak, mindig tud­ták, hogy ajtóm tárva áll előttük, és aztán amikor a konvenció küldötteire kellett szavazni, mit tettek velem? Egy néger női zsokét válasz­tottak. , — Hiába, Al! Nélkülünk ez már nem ugyanaz a kon­venció lesz. — De hát mi történt ve­lünk? Mi történt? — kérdez­te egy kopasz. — Majd én megmagyará­zom neked, mi történt! — kiáltott fel egy férfi, gyé­mánttűvel a nyakkendőjében. — Mi tehetünk mindenről. — Hogy mondhatsz ilyet, Charley? — Emlékeztek még arra, amikor a kölykök cirkuszol- tak és pokollá tették az egész országot? — Ki ne emlékezne rá? — És arra emlékeztek, mit mondtunk nekik? Azt, hogy ahelyett, hogy az utcákon tüntetnének és bezáratnál; az iskolákat, dolgozzanak a rendszere i belül. — tpy Igaz —, mondta Ha­talmas Al. — Nagyon jól emlékszem, én magam is mondtam: ez az ország úgy van megtervezve, hogy min­denki mindent megszerezhet, ha a rendszeren belül dolgo­zik. — De hát éppen ezt csi­nálták á kis büdösök! Elha­tározták, hogy a rendszeren belül dolgoznak, és most megnézhetjük magunkat. — De mi sose gondoltuk komolyan, hogy a rendsze­ren belül dolgozzanak — mondta a kopasz. — Ez csak egy olyan formális do­log volt, mint az, hogy „Jó napot!’’, meg „Kézcsókom a kedves feleségének”. — Persze, hogy nem gon­doltuk komolyan — szólalt meg valaki —, illetve úgy értettük, hogy a rendszeren belül dolgozzanak, de ne­künk! — Uraim — vágott közbe Charley. — A legnagyobb hi­bánk nem az volt, hogy azt mondtuk nekik: dolgozzanak a rendszeren belül, hanem az, hogy nem értettük meg magát a rendszert. Állítom, hogy ebben a szobában egyetlen ember sem álmodta volna, hogy ezt a rendszert bárki más felhasználhatja rajtunk kívül. — Az a véleményem, hogy gyalázatos egy rendszer ez, ha bárki felhasználhatja csak azért, mert több szavazata van — jegyezte meg az egyik politikus. — Átkozottul igazad van — mondta Hatalmas Al. — Ha tudtam volna, hogy mire készülnek, inkább azt taná­csoltam volna, csak menje­nek az utcára és töressék be a fejüket! — Most már csak egyetlen dolgot tehetünk — jelentette ki az egyik öreg —, meg kell változtatnunk a rend­szert, hogy ez többé ne for­dulhasson elő. — Elkéstünk — jelentette ki Charley —, ők ellenőrzik a pártot, az elnökjelölő kon­venciót és még a rendszert is. — De hát nem ülhetünk itt szivarfüstöt fújva egymás pofájába, tehetetlenül! — ki áltott fel a Hatalmas Al. - Mit tegyünk? — Majd én megmondom — szólalt meg ismét Charley. — Lemegyünk Miamiba a kon vencióra, és tüntetünk! — De hát be sem enged­nek minket a konvenció épü­letébe! — Te ostoba.' Hát majd az utcán! Az utcán! (Fordította: T ........._ Iflf«bSí Janos) k észült. A bizottság előtt Tran Thi Tho, VDK-beü ász- szony (jobbról), könnyezve mondja el, hogy amerikai bombák hogyan ölték meg egyhónapos gyermekét. A kép bal oldalán álló nő a tol­mács, aki a bizottságnak a megölt gyermek sapkáját mutatja. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) PEKING: Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön Csou En-laj kínai miniszter- elnökkel folytatott kétórás megbeszélés után nyilatkoza­tot tett. Kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság pozití­van foglal állást a két Né­metország ENSZ-felvétele kérdésében és a Biztonsági Tanácsban ilyen értelembei» foglal majd állást. A nyugatnémet államférfi elmondta, hogy tájékoztatta a kínai kormányfőt azokról a feltételekről, amelyek teljesir tése esetén Bonn kéri majd felvételét a világszervezetbe. NICOSIA: Makariosz érsek, ciprusi elnök fogadta Osorio Tafallt, az ENSZ-főtitkár ciprusi kü- lönmegbízottját. Lapjelentés szerint* Tafall nyugtalanságát fejezte ki azzal kapcsolat­ban, hogy illegális fegyver­szállítmányok érkeznek az országba Grivas tábornok törvénytelen szervezetei szá­mára. Szót emelt amiatt is, hogy a ciprusi érdekelt felek közötti tárgyalások ellen kampány folyik. BONÍV; Michael Kohl, az NDK mi­niszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, a szövetségi kancellári hivatal államtit­kára csütörtökön Bonnban előbb négyszemközt, majd a két küldöttség tagjainak rész­vételével folytatta tanácsko­zásait a két Németország közötti alapszerződés megkö­téséről. KENNEDY-FOK: Az Apollo 17. űrhajósa^, Eugene Cérnán és Harrison Schmitt a Kennedy-foki űr­hajózási központban tartot­ták meg első próbájukat . azoknak a feladatoknak vég- " rehajtásából, amelyek de­cemberben a Hold felszínén várnak rájuk. Az Apollo 17- et december 6-án bocsátják fel. A próbát eső szakította félbe. „Ilyesmi nem történhet meg velünk a Holdon” — jegyezte meg Cérnán. SAIGON: „ Nguyen Van Thieu del- vietnami bábelnök csütörtö­kön beszédet mondott egy saigoni diákgyűlésen. Határozottan elvetette a három legfontosabb' politikai irányzatot képviselő dél-viet­nami koalíciós kormány meg­alakítását, amelyre a DIFK szeptember 11-i nyilatkoza­tában tett javaslatot. Maga­biztosan azt erősítgette, hogy „a végsőkig” ellen fog állni, ha „a kommunisták saját rend­szerüket akarnák hatalomra juttatni” Dél-Vietnamban. Megjelent a Nemzetközi Szemle legújabb száma Az októberi szám vezér­cikkében- azt az új világ- helyzetet jellemzi, amely a szovjet—amerikai, szovjet— nyugatnémet és más. nagy horderejű nemzetközi megál­lapodások nyomán kialakult, a békés egymás mellett élés elvének az eddiginél pozití­vabb értelmezése iegyében. Bár kockázatos új történelmi szakaszok' határát megvon­ni, ez alkalommal a folyó­irat cikke alapján mégis megállapíthatjuk, hogy a 1L világhál/orú utáni korszak lezárult, s olyan |ij erőát- csoport i iulásokkal, szövetsé­gi rendszerekkel, az új kö­rülményeknek megfelelően változott diplomáciai tevé­kenységgel kell számolnunk, amelynagyobb erőfeszítéseket i követel a szocialista orszá­goktól belpolitikai, gazdasá­gi és ideológiai téren is. Az új fejlődési szakasz kiindu­lópontjáról, a szovjet—ame­rikai megállapodásról közli a folyóirat G. A. Arbatov- nak, a Szovje'.iai.ó Amerika.; Intézete igazgatójának tanul­mányát. A nemzetközi munkásmoz­galom eseményei közül a két francia munkáspárt közös progranyárój, s az ezzel Kap­csolatos, egymással ellenté­tes kommunista és szociál­demokrata értelmezésről is közöl anyagokat a folyóirat. Jelentős terjedelemben, több cikk foglalkozik Kelet-Azsia megnövekedett világpolitikai jelentőségével, elsősorban Kína és Japán viszonyának alakulásával. Külön szak­cikkek :-mer te tik a kínai— szovjet határkérdés és a Kí­nai Népköztársaság katonai potenciáljának problematiká­ját. Rendkívül alapos ismer­tetést olvashatunk Szolnok Pétertől a portugálok afrikai gyarmatain folyó szabadság- harcról. Szenzáció erejével ható leleplezéseket tartal­maznak az amerikaiak viet­nami légi háborújáról a Pen­tagon számára készült titkos jelentések, amelyek egy ré­szét most könyv alakban is megjelentették Amerikában, s a folyóirat ezekről közöl beszámolót. Érdekes újítás, hogy a Nemzetközi Szemle átvette a chilei forradalom útjáról a rádióban elhang­zott - kerékasztal-beszélgetés anyagát, amelyhez a vfla egyik résztvevője. Friss Ist­ván külön kiegészítő meg­jegyzéseket írt. (W ion \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom