Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-10 / 239. szám
Mezőgazdasági világtükör Fordulat a csehszlovák szarvasmarha- tenyésztésben Az Bkonomika Zemedelstvi c. prágai gazdasági lap írja, hogy 1970-ben az ország szarvasmarha-álipmánya csaknem félmillióval volt kevesebb, mint a második világháború előtt és 15 ezerrel kevesebb, mint 1960-ban. Az állomány csökkenése 1966 és 1969 között folyamatos volt és évenként mintegy 60 ezer darabot tett ka. 1970-ben a korábban hozott intézkedések hatására a csökkenés megállt, sőt az állomány mintegy 65 ezer darabbal növekedett is. Á szarvasmarha-állomány csökkenését Csehszlovákiában főként az ágazat alacsony rentabilitása vonta maga után. Hiszen amíg 1970-ben a tej felvásárlása ára 2,50 cseh _ korona volt, addig az előállítás önköltsége országos átlagban 2,55 cseh korona volt. Hasonlóan negatív a tendencia a vágóállat- termelésnél is, a felvásárlása ár alacsonyabb az önköltségnél. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését Csehszlovákiában a tej és a vágóállat i felvásárlási árának növelésével képzelik el, amely biztosítja a megfelelő jövedelem elérését is. Több román állami gazdaság A prágai Zemedelec arról ad hírt, hogy az idén a meglévő 220 állami gazdaságból 364 állami gazdaság alakult Romániában. Erre az intézkedésre az eddigi tapasztalatok elemzése után került sor. Kiderült ugyanis, hogy a vállalatok eddigi nagyságrendje nem tette lehetővé a föld racionális kihasználását. Nehézségek voltak a termelés irányításával is. A román mezőgazdaság állami szektorának jelenlegi felosztása a mezőgazdasági vállalatok földrajzi elhelyezkedésének pontos elemzéséből, a termelés intenzitásából és a különböző termelési profilokra történő szakosodásból indult ki. Szovlet ösztönzés a cukorrépa- termelésre A Zakupi Szelszkohozjaj- sztvennüh Produktov c. moszkvai sajtóorgánum arról ír cikket, hogy az elmúlt években a Szovjetunióban jelentősen emelkedett a cukorrépa átlagtermelése. A népgazdaságnak azonban még nagyobb mennyiségű cukorrépára van szüksége. A jelenlegi ötéves terv, előirányzata szerint évi átlagban mintegy 82,5 millió tonna cukorrépa felvásárlása szükséges. A gazdaságok nagyobb ösztönzésére az idén jelentős mértékben emelték a cukorrépa felvásárlási árát s azok a gazdaságok, amelyek a tervezettnél többet adnak át, az áron felül még 50 százalékos pótlékban részesülnek. A terven felül eladott cukorrépáért a gazdaságok az eddiginél több szárított répaszeletet és melaszt kapnak. Ä thrákiai komplexum A BTA bolgár hírügynökség egyik kiadványa ban a Hr- és költségellenőrzés a lakásberuházásoknál A megtakarításból megyénként 300— 400-zal több lakás épülhet Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium szakértői a múlt év októberétől a tárca vállalatainál végzett szokásos árellenőrzésen túlmenően, hat megyei tanács szakembereivel közösen tartott vizsgálaton elemezték a lakásberuházások költségeit. Ez a munka átfogóbb volt az árellenőrzésnél, mert — amint a tapasztalatok is ta- húsították — a törvényes árképzés szabályainak megsértése nélkül is növekedtek a költségek a különféle beruházási döntések alapján. Sok esetben ugyanis a tanácsi lakásberuházások a népgazdasági tervben megengedett átlagnál nagyobb és jobban felszerelt lakások, lakóházak építését irányozták elő. Ezért a tervdokumentációkat is ellenőrizték. Többek között Szekszárd Kinizsi úti lakótelepnél a túlzott és költséges Igények „lefaragásával” lakásonként 37 000 forinttal csökkentették a költségeket. Hasonló megoldások eredménye, hogy Tolna megyében a rendelkezésre álló beruházási költségből 1672 helyett mintegy kétezer lakás épülhet. A közösen végzett vizsgálatok a többi öt megyében is lehetővé tették, hogy általában 300—400 lakással több épüljön. A minisztérium intézkedésére a költségek növelésének megelőzése érdekében a győri, a miskolci és a debreceni házgyár tételes lakásjegyzéket adott ki, s ebből a beruházók, a tanácsok anyagi erejükhöz mérten választják ki » legmegfelelőbb lakásokat. Korábban ugyanis épületenként külön költségvetések készültek, s ezekben előfordultak pontatlanságok, ugyanakkor gyakori volt, hogy a tömegesen gyártottól eltérő típusú lakást kértek a beruházók. A tapasztalatok szerint lakásonként 13—14 ezer forinttal lehet csökkenteni a házgyári lakások költségeit is, ha a gyártási technológia jobb kihasználásának megfelelően választják ki a lakástípusokat. Az idén elkészül a három budapesti és a szegedi házgyár árjegyzéke is, amelyen egy évig akkor sem lehet változtatni, ha időközben az építési munka költségei emelkednek. A minisztérium tanfolyamok rendezésével is segítséget kíván nyújtani a tanácsok árellenőrzési szakembereinek, hogy a korábbinál tüzetesebb, hatékonyabb vizsgalatokat végezhessenek. A minisztérium tervezetet dolgozott ki az építési és építésszerelési munkák árképzésének megszigorításáról. Javaslat készült, hogy jelentősen szűkítsék a szabadáras ' munkák körét. Időszerű javaslat az is, hogy az építmény költségvetésében vegyék figyelembe a kivitelezési minőséget. A különféle építőipari vállalatok, szövetkezetek és egyéb szervezetek lehetőségei és technikai eszközei ugyanis nem teszik lehetővé egyformán kiváló minőségű munka elvégzését. A javaslat az, hogy három ' minőségi kategóriát állapítsanak meg, s ha a kivitelező másod- vagy harmadosztályú minőségű munkára képes, akkor ennek megfelelően árengedményt adjon a beruházónak. (MTI), Thrákia agráripari komplexum eredményeiről számol be. Ez a legnagyobb komplexum az országban. Több mint 50 ezer hektáron gaz- i dálkodnak, a traktorok száma meghaladja a négyezret, a gabona-kombájnok száma pedig közel 500. A termelést mintegy ezer szakember irányítja. Az agráripari komplexum Plovdiv körzetében vám, a termelésben 18 ezer ember vesz részt. A komplexum kilenc mezőgazdasági szövetkezet összevonásából jött létre. A megalakulás óta jó eredményeket értek el. Most háromszor annyi takarmányt termelnél^, mint régebben a kilenc gazdaság. Az állattenyésztés hozamai húsz százalékkal nőttek. Több önálló vállalatuk van, ezek gondoskodnak a komplexum vetőmaggal, géppel, vegyszerekkel való ellátásáról. A jövőben Bulgária teljes rizstermelésének mintegy 70 százalékát e komplexumban termelik. Mit isznak a franciák ? Ä prágai Zemedelec szerint Franciaországban összesen 1,2 millió hektár- területen termesztenék borszőlőt. Több mint hárommillió francia a bortermelésből éL A franciák a megtermelt bor 79 százalékát közvetlenül fogyasztják. Négy százalékából pálinka készül, hat százalékából minőségi bor, 11 százalékából pedig különböző márkás italokat, többek között pezsgőt készítenek. Az idei kínai termésről Ugyancsak a Zemedelec ad hírt arról is, hogy a Kínai Népköztársaságban az idén valószínűleg kevesebb lesz a termés, mint az előirányzatokban szerepelt. Az ország egyes vidékeit súlyos aszály sújtotta, egyes részeken például tél óta nem volt csapadék, a nyári monszun- esőzések pedig több hetet késtek. A csapadékhiány különösen a gabona- és rizstermesztést viselte meg. Centenárium az egri síneken Vallomások a vasútról Százesztendős az egri vaspálya, ünnepre készülődnek a megyeszékhelyi MÁV-csomó- ponton. Még hetekkel ezelőtt hallottam — röpke utcai szóváltáson a szakszervezeti bizottság titkárától, Nagy Károlyiéi —, hogy jó ideje megsárgult okmányok. újságok, öreg íóliánsok között búvárkodnak a vasutasok ez alkalomból. Levéltárat, könyvtárat bújnak, megidézik, faggatják kicsit a múltat, hogy a centenáriumon kellő ismerettel emlékezhessenek az elődökre. A „kutatókkal” — Fátrai János, Novák Tivadar és Szajlai József tisztekkel — csak később találkoztam. S amikor munkájukról tudakozódtam, lelkes hangon magyarázták, hogy túl vannak már a nehezén, lassan-lassan összeáll mozaikjaikból az évszázados történet, amit — különösen, hogy így. maguk ástak elő a feledésből —, meglehetősen érdekesnek találnak. Aztán, beszélni is kezdtek róla. Említették az 1868. februárjában kelt minisztériumi levelet, amelyben a leendő füzesabony—egri szárnyvonal közelgő helyszíni bejárásáról tájékoztatják a megye közönségét, szóltak a következő év tavaszán megjelent mérnökökről, akik a felméréseket végezték, bár Egerben még a helyi képviselőtestület sem tudott munkájukról. Magyarázták Csiky Sándor sürgető interpellációját, s a kormány reagálásait, gróf Mikó ügyintézését, s azt, hogy Hegyi Zsigmond főmérnök irányításával miként kezdtek 1870. tavaszán a téma alaposabb műszaki tanulmányozásához. Érdekességként emelték ki, hogy a 450—500 ezer forintosra becsült költségű vasúton előbb lóvonta- tású szerelvényeket akartak, s csupán később szándékoztak áttérni a gőzmozdonyra. Ám — mint mondták — érdekesebb, hogy már a kocsik fűtése is szóba került, amikor még a pálya közigazgatási bejárásának előtte voltak! Csupa-csupa megfakult lap. adat, név, a száz esztendő történelmében ... Megbízták a Magyar—Angol Bankot a nagy vállalkozással, s a pénzintézet végül is megindította a munkát az 570 000 forintos ajánlat mellett... Knoblauch Ágoston mérnök az építésvezető és egy bizonyos Sepper a tulajdonképpeni kivitelező. Kitűzik az új vasútvonal elkészültének, a forgalom megindításának a Köznapi pillanat a százesztendős egri pályaudvaron. határidejét. Aztán az 1872. október 1-i dátum egyre tolódik. Ötödikén még csak az úgynevezett műszakrendőri bejárásra kerül sor — amire nem hívják meg sem a megyei, sem pedig a városi hatóságokat —, de a vasút átadásának még se híre, se hamva. Már hogyisne, amikor a kivitelezőnek még jó ideig saját céljaira kell az új vaspálya: a makiári kavicsbányából szállít. ugyanis sódert a jászberényi vonal építéséhez is! Ám végül, kény- telelen-kelletlen csak megnyitják az új füzesabony— egri szárnyvonalat: 1872. november 3-án „végigrobogott” az első szerelvény ... Minden különösebb ünneplés nélkül — isimét a városi, megyei vezetők távollétében —. jobb híján, néhány kisebb bámészkodó csoport jelenlétében... Személy- és vegyes vonat közlekedett akkoriban napjában, mindegyikből egy-egy Pestre és Miskolcra, meg vissza. Mustéth Antal volt az első állomásfőnök, s a vasutasokat — az országos gyakorlat szerint két táborba sorolták: a hivatalnokok, illetve a szolgák közé. A főfelügyelőtől a kapuőrig tartotta sor, s a legelsők és legutolsók fizetése között közel húszszoros volt a fizetési különbség. Régi idők. S míg így beszéltek, emlékeztek a múlt vallatói — őket, magukat, Szajlai Józsefet. Tátrai Jánost, Novák Tivadart próbáltam vallomásra bírni. Régi vasutasok ők is, szakmájuk örökség, s hivatás. Novák Tivadar megkopott, meghalványult képet keresett elő, még valamikor a harmincas években készült: a vasutascsoportban, a vén in- dóház előtt, az egyik egyenruhás -az édesapja. S itt, az egri állomáson szolgáltak a másik kettő szülei is .. . Meg még annyian, akiknek örökébe léptek. Legesa János bácsi, Székesi János, Parti László. Vagy Császár Bernét, Bihari Vendel, no és — el ne felejtsük! —, „az öreg Hevesi ...” A legendás Hevesi Janót bácsi, aki 324-es mozdonyával úgy elkeveredett a háború idején, hogy szinte « „fél világot” bejárta, míg gépével megint hazakerült! Bizony. nyugdíjas már ő is. Nyugdíjas, de visszajár. Jó időben így, kissé rokkantán is le-leséíál még az állomásra egy kis vonatfüttyöt hallgatni, megkeresni a régi gőzöst, amely lám, még mindig szolgál. Túltesz az emberen ... Száz év szállt el — de a munka alig lett könnyebb», beszélik. Naponta teljes embert követel most is, újra meg újra férfias helytállásra sarkallja val amennyiük et Mégis szeretik a vasutat, nem tudnak szakítani vele. Különös emberek! Az eltelt évszázad során már ki tudja hányadik állo- másfőnök, Káli Ottó, inkább büszkeséggel, mint panaszkodva mondta a legutóbbi beszélgetéskor, hogy ma már ■naponta 21 személyvonat, 18 teher szerelvény, öt-hatezer utas, s közel 20 ezer tonna áru fordul meg a csomóponton a több mint félezer ember keze alatt. A valamikori csendes kis vidéki állomás meglehetősen forgalmas pályaudvar korunkban, s később minden bizonnyal még nagyobb, jelentősebb lesz. Érdekes módon ugyanis — száz esztendő múltán — megint előtérbe került annak a gondolata, hogy Eger nem „fejállomás”, hanem közbeeső pályaudvar lesz egy hosz- szabb vonalon, Füzesabony és Putnok között. Természetesen új, korszerű, a mai, még inkább a jövő követelményeinek minden tekintetben megfelelőlő „indóházzal”. Hogy száz év múlva ezt ünnepelhessék .,. Gyónj Gyula Utcák, klubok, emberek... Húzsaszentmártani képeslap Néhány hónappal ezelőtt meggondolta az ember, hogy gépkocsival utazzon Rózsa- szentmártonba. Nem csak a község felé haladó országút volt tengelytörő, hanem a lakott terület jó néhány fontos utcája is. Most sokkal jobb a helyzet, s ez elsősorban Bodó Antal vb-titkár- nak köszönhető, aki legfőbb, legszívósabb szorgalmazója a közlekedés megjavításának. Erre az esztendőre például egymillió 300 ezer forintot sikerült biztosítania ilyen célra, s az összeg részleges felhasználásával a Lenin és Tanács utcák burkolatát már' felújították. Jelenleg a Kilián utca építése íolyik. De ebben az esztendőben sor kerül még a Kossuth utca kivitelezésére is. ★ Az általános iskolában Szeműn Béla igazgató némi re- zignációval állapította meg, hogy az új tanévben negyven gyermekkel csökkent a diáklétszám. Kiment 41 nyolcadikos, de csupán 23 beiratkozó volt az első osztályban. Elköltözések is ritkították a tanulólétszámot, ami mögött elsősorban Hatvan és Budapest vonzása áll. Megtudtuk az igazgatótól, hogy a párt- és tanácsi szervek a közelmúltban foglalkoztak az iskola előző évi tevékenységével, s megismerkedtek az intézmény négy évre szóló munkalervével, amelyben már érvényre jutnak oktatáspolitikánk legújabb irányelvei. így az osztályozás reformja, az átlag- eredmény eltörlése, vagy az az intézkedés, amely megszüntette a pedagógusok egyéni munkatervét. Utóbbit elsősorban azért ítélik hasznosnak a rozsai tanárok, tanítók, mert elősegíti, hogy a tantestület több időt szenteljen a pedagógia gyakorlati kérdéseinek. Jelentősen bővült az iskola szertári állománya az új tanévben. Vettek például húsz kis mikroszkópot, valamint tíz elektrogenerátor-mintát, ami a fizika oktatását teszi szemléletesebbé. December közepéig további 10 ezer forintért tudnak szemléltető eszközöket vásárolni, .... ... . Utunk elvitt a rózsaszent- mártoni sporttelep mellett, amelynek szép, új kovácsoltvas kapuja van. Dorner Sándor sportköri elnök szerint ez a játékosok áldozatkészségét, segítőszándékát tanúsítja. Az öltöző, pálya karbantartásán kívül nemrég e kapu elkészítését vállalták magukra a fiatalok, élen Vencel Józseffel, Zsák Ferenccel, Kis Józseffel, a megyei első osztályban egyre jobban szereplő futballcsapat játékosaival. Igazat megvallva, rászorul ez a kis sportkör az ilyesféle önzetlen támogatásra. Jószerint pillanatnyilag gazdája. fenntartója sincs! Nevében még jelzi az egykori bányához való tartozá-, sát, de onnan nemigen cseppennek anyagiak. A tanács folyósít évente 10 ezer forintot, s a műanyagüzem ad még ugyanennyit sportcélokra, mig a termelőszövetkezet jobbára fuvarral „tudja le” a segítséget. A hovatartozást kellene mielőbb tisztázni, s uuuüe megfelelően .Malloz- ^ '1973. október - lű,l feedit ■ tatul a klub alapszabályán1 Persze úgy, hogy „aranyfedezete” is legyen az egész dolognak ... ★ Ha már aranyfedezetét emlegetünk, ejtsünk szót egy másik rozsai vállalkozásról, amelyben példásan megmutatkozik a község és a tanács áldozatossága. Befejezéshez közeleg a helyi kultúrház bővítése, amely lehetővé teszi különböző szakkörök működését, valamint azt, hogy Rózsaszentmárton nyugdíjasai klubhoz jussanak. Ennek gondolatát Tóth János mű- velődésiotthon-igazgató vetette fel az elmúlt esztendőben, s nagy tetszésre talált a falu öregjei körében. Az építkezésre 300 ezer forintot sikerült különböző helyekről összehozniuk a vezetőknek, s kivitelezésre a Petőfibányai Vegyesüzem vállalkozott. A munka befejezését november közepére ígéri a cég. Ilyenformán reálisnak tűnik a klubavatás decemberi terminusa. (moldva y) Mbmm® i
