Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

mAQ PBQLET ARJAI, CtíXb&ULjbiw „.■........».a^UUW)AMMAMAMMAWAWMAM>AWWWWW Az öregek és a fél I lyenkor őszidőn, a termelőszövetkezetek irodáin sűrűbben kopogtatnak az öregek, mint bármikor más évszakokban. Nyugdíjasok és járadékosok jönnek, hogy a sorsuk felől érdeklődjenek, már ami a közelgő telet illeti. Megkérdezik, van-e mód arra, hogy a ház­táji termésüket a téesz fogata vagy vontatója hazaszállít­sa? És a gabonafejadag ineglesz-e? Elvégzi-e a szántást a traktor náluk is, a jövő évi háztájin, mint tavaly, vagy azelőtt. Kérdéseik, kéréseik a gazda jogán hangzanak el, s annyira változatosak, hogy néha szinte meglepő. Türelem kell a válaszokhoz az irodabeliek részéről, sőt, több is olykor: tisztelet, megértés. Hiszen itt élnek közöttünk több mint 100 ezren csak a minimális járadéki­ból élők, s évről évre növekszik a jobban ellátott, de nem gondok nélkül élő nyugdíjasok száma. Földjük a közösben, java munkaerejük is beépült idők folyamán a közös vagyonba. A nemzedékváltás gyors ütemű változá­saiból számukra — érthetően — az a legfontosabb, ma­gáénak tekinti-e őket továbbra is a közösség, futja-e annyira az emberségből, hogy az öregekről nem felejt­keznek el. Néhány évvel ezelőtt az ilyen és hasonló kérdéseket a legtöbb szövetkezetben meglehetősen drámáin kellett feltenni. A közös gazdaságok megszilárdulásának idősza­kában a szociálpolitikát is meg kellett előbb alapozni, azonkívül az öregeknek is akadt nemi tartalékuk. Nap­jainkban, a megerősödött közösségektől azonban már okkal és jogosan kéri számon a társadalom az intézmé­nyesített támogatást annál is inkább, mivel túl az állam havonta érkező segítségén, a család támogatásán, csak a téesztöl várhatják gondjaik további enyhítését az öregek. Figyelembe* véve a járadék és a nyugdíj összegét, a gye­rekek hozzájárulásait, a nyugodt megélhetéshez nem nél­külözhető a szövetkezet rendszeres támogatása. Ma már elmondhatjuk; a termelőszövetkezeti közös­ségek legtöbbjét nem érheti szemrehányás amiatt,- hogy elfeledkezik öregeiről. Polgárjogot nyert a rendszeres tá­mogatás, amelyet a vezetők így fogalmaznak: erőnk sze­rint igyekszünk könnyebbé tenni a járadékosok és nyug­díjasok életét. Itt elsősorban a járadékosokról van sző. Bár a ta­valy hozott minisztertanácsi rendelkezés óta voltaképpen nincs olyan ember hazánkban, aki az állami támogatás valamilyen formáját ne élvezné. A folyósított járadékok, alkalomszerű segélyek összege azonban, mint tudjuk, ma még mélyen a létminimum alatt van. Ezért különösen ör­vendetes, hogy növekszik azoknak a téeszeknek a száma, amelyek gazdasági eredményeik következtében havonta rendszeresen juttatnak 100—150 forint jövedelemkiegészí- tést a járadékosoknak. Másutt évente kétszer-háromszor nagyobb összeggel segítenek. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy nem ajándékozásról van szó, hanem olyan járandó­ságról, amelyet törvény nem ír ugyan elő, a lelkiismeret annál inkább. S a szándék: nem maradhat mindennapi kenyér nélkül senki ott, ahol a dolgozó tagság egyre- másra új házakat épít, a legújabb divat szerint öltözkö­dik, s rég elmúlt az az idő, amikor az embereknek még filléres gondjaik voltak. , Kialakultak a segítés más formái is. Az egyik alföl­di községben tavaly a fiatalok társadalmi munkában vágták fel az egyedül élő öregek tüzelőjét. Más vidéke­ken a közösség gondoskodik arról, hogy a betegség miatt ágyhoz kötött idős embereknek tejes, friss húst vigyenek. Egyre több helyen létesítenek napközi otthont az öregek számára, amelyekben a naponként biztosított meleg étel­lel egyenértékű az a körülmény, hogy ott közösségben él­hetnek, újból társadalmi lényekké válhatnak azok is, akiknek egyetlen társuk a magány. Az utóbbi időben hí­rek érkeznek arról is, hogy egyik-másik községben el­végeznek bizonyos apróbb javításokat, amelyekre igen nagy szüksége van a magányos öregek többnyire elha­nyagolt portáján. Üjakkal cserélik ki a törött cserepet a házon, megigazítják a bedőlt kerítést, rendbe teszik az udyart. Többnyire fiatalok teszik ezt, akik munkájukért nem várnak jószerint köszönetét sem, természetesnek ve­szik, hogy segítsenek azokon, akikkel öreg korukra mos­tohán bánik az élet. A z időjárás okozta viszontagságok miatt több száz termelőszövetkezet háza táján sűrűsödik a gond ezekben a hetekben. De nem lehet olyan nagy a hétköz­napok terhe, hogy mellette elfelejtkezzenek az öregekről. Meg kell. hallgatni őket, segíteni kell rajtuk, kinek-kinek ereje, tehetsege szerint. Ne érezzék egyedül magukat a világban. K. 1. Kedden összeül az országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafus (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1972. október 10. napjan, délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Fehér Péter, az MTI parla­menti tudósítója írja: „ Az elmúlt napokban lezaj­lott állandó bizottsági tanács­kozások, megyei képviselő- csoporti ülések vitái arra utalnak, hogy ezúttal két, nagy fontosságú előterjesztés, a magyar mezőgazdaság hely­zetet elemző jelentés, illetve az országgyűlés ügyrendjé­nek módosításáról szóló ja­vaslat kerül az országgyűlés idei harmadik ülésszakát» a képviselők plénuma elé. Az ülésszak mindkét témá­ja szorosan összefügg az idén tavasszal végrehajtott alkot­mánymódosítással. Korábban parlamenti gyakorlattá vált már, hogy a kormány elnöke időről időre beszámol az or­szággyűlésnek a Miniszterta­nács tevékenységéről, vázolja a népgazdaság előtt álló, főbb feladatokat, szól idősze­rű bel- és külpolitikai kérdé­sekről. Állami életünk alap­törvényének módosításakor az erről szóló passzus mellé még egy paragrafust iktattak az alkotmányba: a Miniszterta­nács tagjai és az államtitká­rok tevékenységükről köte­lesek a Minisztertanácsnak és az országgyűlésnek be­számolni. Az országgyűlés te­hát alkotmányos jogával él, amikor az őszi ülésszakon beszámoltatja a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­tert a mezőgazdaság, az élel­miszeripar és a fagazdaság helyzeterői, valamint az e te­rületeket érintő törvények és kormányhatározatok végre- hatjásáról. A másik téma, a parla­ment jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ja­vaslata az országgyűlés ügy­rendjének módosítására és egységes szövegere — már egyenesen következik az al­kotmánymódosításból. Az 1956-ban alkotott, jelenleg hatályos ügyrend korszerűen és időtállóan állapította meg a legmagasabb szintű állami testület működésének szabd lyait és tárgyalási rendjét A most javasolt módosítá sok összhangba hozzák az ügyrendet az országgyűlés re vonatkozó új alkotmányos rendelkezésekkel: az ország gyűlés tevékenységi körének bővülését, a szocialista de xnokratizmus további szelest tését szolgálják. A. változta tások jelentős része az állán dó bizottságok hatáskörének, feladatkörének bővítésére vo natkozik, kifejezésre juttat va yzzel a testületek növek vő szerepét. A jogi, igazgató sí és igazságügyi bizottság al lásfoglalása szerint az indít ványozott változtatások nem olyan mérvűek, amelyek új ügyrend készítését kívánnák elegendő a szükséges kiegé­szítések, üj tetelek, eljárási szabályok beiktatása. Az ENSZ-nek a nemzetközi béke és biztonság előmozdítójává kell lennie Interjú dr. Sík Endrével Dr. Sík Endre nyugalma­zott külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés ülésszakával kapcsolatban interjút adott, az MTI munkatársának: — Jó néhány éve már an­nak, hogy a Magyar Népköz­társaság külügyminisztere­ként rendszeresen részt vet­tem az Egyesült Nemzetek Szervezetének ülésszakain. Jelenleg a Béke Világtanács elnökségének tagjaként és az Országos Béketanács elnöke­ként a korábbihoz hasonló érdeklődéssel figyelem az ENSZ tevékenységét, s kü­lönösképpen a nemrégiben megkezdődött ülésszakot. — örömmel töltenek el a pozitív jelek, amelyek arra vallanak, hogy a nemzetek e nagy fórumán erőteljesen ér­vényesül már a felismerés, amely rányomta a bélyegét L. az idén májusban megtartott, r történelmi jelentőségű szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­ra. örvendetes, hogy kedve­ző fogadtatásra talált a Szov­jetunió nagyfontosságú ja­vaslata: a világ államainak a nemzetközi viszonyokban le kell mondaniuk az erőszak alkalmazásáról és egyszer- mindenkorra be kell tiltani a nukleáris fegyvereket. — Pozitív jelenségnek tar­tom — az előbbiekhez hason loan —, hogy napirendre ke­rült a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Sző-- vetségi Köztársaság, vala­mint a Bengali Népi Köztár­saság ENSZ-tagságánák kér­dése. Jó érzéssel tölt el az a tény, hogy a közgyűlés napi­rendjén szép számmal szere­pelnek olyan kérdések, ame­lyeknek a megoldását már évek óta tömegakciókkál tá­mogatja a Béke Világtanacs. — Kurt Waldheim, _ az ENSZ új főtitkára tiszteletet érdemlő erőfeszítéseket tesz, a tagországok zömének támo­gatásával, a közel-keleti vál­ság békés rendezése és a vi­etnami háború befejezése ér­dekében. Annál sajnálato­sabb, hogy az Egyesült Álla­mok — a nemzetközi kapcso­latok Moszkvában elfogadott alapelvei ellenére továbbra is erőteljesen gátolja a két nemzetközi válsággóc meg­szüntetésének folyamatát Remélem azonban, hogy az ENSZ befolyásának és tekin­télyének növekedésével az amerikai uralkodókörök egy­re nehezebben tudják tartó­sítani a meghirdetett elvek­kel ellentétes gyakorlat poli­tikáját. Az interjú végén a magyar dolgozók milliót tömörítő Országos Béketanács Lenin - békedíjas elnöke az OBT ne­vében sok sikert kívánt a vi­lágszervezet közgyűlésénél? további, a nemzetközi béke és biztonság ügyét szolgáló munkájához. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 238. szám ARA: 1,— FORINT 1972. október 8., vasárnap MA Mészgondok Bélapátfalván — és másutt is A Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyárának kü Ionos idei tapasztalatairól, az iparban előállt furcsa helyzetről ír munkatársunk a lap 3. oldalán. Már fittének, de meddig? Miért húzódik két éve i távfűtés rendszerének be fejezése Gyöngyösön, erről olvashatnak a 3. oldalon. Segédiizemág — fiatalokkal Telefonközpontok nélkü­lözhetetlen egységeit, kü­lönböző jelfogókat sze­relnek a markazi Mátra- völgye Termelőszövetke­zet fiatal lányai és asszo­nyai. Róluk szól riportunk az 5. oldalon. Nyaraltunk Munkatársunk összeállítása a 6. oldalon. Ir on kf, doktor úr! Heves megyében is emel­kedik a táppénz. — Miért? — Erre a kérdésre keres féleletet munkatársunk Mártasz László lapunk 7 oldalán. Mérkőzésről mérkőzésre Sportrovatunk munkatársai szerint izgalmas labdarúgó­csatákat ígér a hét végi forduló. Cikkünk a 10. ol­dalon olvasható. Nemzetközi „kopogás” öt ország diák-gépíróinak versenyéről írunk a 12. ol­dalon. Kádár János az MSZMP első titkára, Lo­soncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke és Apró An­tal. az országgyűlés elnöke fogadta Kádas Istvánt, ha­zánk új Ulán Bátor-i nagy­követét, aki a közeli napok­ban utazik állomáshelyére. Próbaüzem előtt a nagy teljesítményű visontai kotrógép L A visontai Thorez Külfej- ftéses Bányaüzem új óriasgc- I pe már teljesen előkészített r állapotban várja a próba­üzem megkezdését. A nagy , teljesítményű kotrógépet, 1 amelynek feladata a szén- mezó feletti földréteg eltávo­lítása lesz, a munkahely mellett szerelték össze, s a közeli napókban már részt vesz a termelésben. Az ötven méter magas óriás nagyban elősegíti majd a Gagarin Hőerőmű folyamatos szenei - látását, az erőmű és a bánya nemrég kötött szocialista szerződésének teljesítését. Ezzel a géppel a bánya újabb nagy lépést tett a tel­jes kapacitás elérése felé, amely evenként több mint hétmillió tonna szén kibá- nyaszasat jelenti. i ŐSZI SZÉLBÉN Béla felveted

Next

/
Oldalképek
Tartalom