Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

50 éves a Szovjetunió A végtelen föld tájain végtelennek tűnik a szibériai föld. tíz­millió NÉGYZETKILOMÉTER TERÜLETE AKKORA, MINT EURÓPÁÉ. CSODÁS, VÁLTOZATOS ÉS GAZDAG TAJAI AZ URÄLT0L A CSENDES-ÓCEÁN PÁRTJÁIG TERJEDNEK. EZEN A TÁJON NÉHA «0 FOKOS FA­GYOT MÉRNEK, UGYANAKKOR NYARANTA MÉZ­ÉDESRE ÉRIK A SZÓLÓ ÉS SZEMET KÁPRÁZTATÓ S ZÍN ORG IÁBA ÖLTÖZIK A VIRÄGPOMPAS ERDŐ, MEZŐ. EGYES TÁJAIN TALÄN MÉG EMBER SE JÁRT, VAGY ÉPPEN HOGY MOST ÉRTÉK EL AZ ELSŐ GEO­LÓGUSOK. MÁS TÁJAIN A MEG-MEGÜJULÓ ES ÜJ V A­ROSAIBAN MILIJÓAN ÉLNEK. CSIKORGÓ FAGY ÉS ÜTTÖRÖ HŐSIESSÉG. VADREGÉNYES VIDÉKEK ÉS NAGYLÉLEGZETÜ KOMMUNISTA ÉPÍTKEZÉS — EZT JELENTI MA SZIBÉRIA. (Jj kapu a Csencles-óceiin felé A Vrangel-öbölbeh, Na- hodka város közelében a Csendes-óceán szovjet part­vidékén új mélyvizű keres­kedelmi kikötő építéséhez fogtak hozzá. Ezt a lépést a szovjet Távol-Kelet gyorsan növekvő népgazdaságának igényei, valamint a Szovjet­unió és más ázsiai országok — köztük Japán — szaka­datlanul növekvő gazdasági Szibéria 2@§§-ben Alekszandr Levikov újság­író kérdésére, „Milyen lesz Szibéria 2000-ben?”, Mihail Lavrentyev akadémikus, a Szovjet Tudományos Aka­démia szibériai részlegének elnöke így válaszolt: Eddig sajnos, a tapaszta­lat azt mutatta, hogy az ipa­rosítás és a fejlődés egyik velejárója a természet pusz­tulása. Ha most nem tudós válaszolna, akkor kétféle­képpen vázolnám fel Szibé­ria jövőjét: optimista és pesszimista szemmel. — Milyen lesz Szibéria 2000-ben pesszimista szem­mel? — A halak kipusztulnák, az erdőket kiirtjuk, a vadál­latokat elűzzük, A folyókat olaj szennyezi. A városokat a folyótól kb. 10 kilométerre kell áttelepíteni, máskülön­ben a nagyfokú szennyező­dés miatt lakhatatlanná vál­nak. Óriási összegeket kell áldoznunk édesvíz felkuta­tására, az óceán jegének megolvasztására. A víz így drágább lesz a benzinnél. A többit már nem nehéz el­képzelni, ... — Milyen lesz Szibéria op­timista szemmel? — Az ígéret, az egyete­mes boldogság földje. De fél­re a tréfával. Vizsgáljuk reá­lisan a lehetőségeket. Szibé­ria jövőjének tudományos prognózisa előtt egy sor igen komoly problémát kell megoldani. Ezek a problé­mák már most is jelentkez­nek, a iövőben még sokkal gyakrabtan kell velük szem­benézni. Melyek ezek a problémák? Szibéria északi részén zord természeti és éghajlati körülmények kö­zött (Nyugat-Szibéria januá­ri középhőmérséklete —40— 48 C fok) a munka nehezét a technikára kell hárítani. Az emberre egészen kismér­tékben, az automatizált be­rendezésekre maximálisan •ámaszkodunk majd. Ezeket * berendezéseket alumíni­umból készítjük, melyből Szibéria óriási készletekkel rendelkezik. Az alumínium­program csak akkor való­sulhat meg, ha felépülnek azok a hatalmas kombiná­(ítészlet) tok, amelyek a bratszki és a krasznojevszki vízi erőmü­vek energiájával működnek. — Várhatók-e, hogy Szibé­riában Novoszibirszk nagysá­gú új városok épülnek? — Meg vagyok győződve, hogy Szibéria lakossága, amely most 20 millió, 2000 felé a 60 milliót, de lehet, hogy a 100 milliót is eléri majd. Különösképpen meg­nő a népszerűség a transz­szibériai vasútvonaltól 100 kilométerre északra és dél­re. Ebben a térségben vitat­hatatlanul hatalmas városok fejlődnek ki. Ilyen város lesz a Szesenszkoje területi Hokassziben. Ez a település hegyekkel körülvett völgy­ben fekszik, sok a napfény, itt folyik a Jenyiszej, a föld­je termékeny és a föld mé- hében mindenféle ásvány megtalálható. Várhatóan itt épül majd fel a második Novoszibirszk. Azonban be kell vallanom, hogy én el­lenzem a nagyvárosok lét­rehozását. Véleményem sze­rint egymilliónál népesebb várost nem célszerű épít ebi. Megítélésem szerint Szibé­riában négy-öt nagyváros felépítése elegendő lesz. Célszerűbb, ha egymástól nem nagy távolságra elhe­lyezkedő kisebb városok egész sorát hozzuk létre. Szibéria sajátos architek­túrája az „erdőváros” lesz. Ezekben a városokban, ame­lyeket a novoszibirszki „Akadémiaváros” mintájára építenek fel, nem vágják ki az erdőt. A széles utcákat, lakóházakat, színházakat, mozikat és múzeumokat va­lósággal az erdőbe helyezik. Az ipari üzemeket a városon kívülre telepítik. Mindent elektromos árammal üzemel­tetnek. Ez szintén szibériai specialitás. Itt az olcsó elektromos energiának óriá­si tartalékai vannak. — Jelenleg mindenütt a lakosság a faluról a város­ba áramlik. A város elnye­li a falut. Hogyan jelentke­zik ez a probléma Szibéria jövőjét illetően? Minden bizonnyal ez a tendencia megmarad. Itt is főként a városi lakosság nö­vekszik majd. Ami a mező­\ mezsdurecsenszki bányászok részére a tajgában épült "„Romantika” szanatórium. A festői hegyi táj. a tiszta erdei ’evegő kitűnő feltételeket nyújt a gyógykezeléshez, a pihc­«ésbee és a sportoláshoz. gazdaságot illeti, úgy gondo­lom, hogy' a nagyfokú auto­matizálás és mechanizálás következtében ott kevés em­berre lesz szükség. Feltéte­lezem, hogy a városi és fa­lusi foglalkozások közötti különbség elmosódik majd. Ez különösen fontos Szibé­riában, ahol a tél hat hó­napig tart. Télen a falusi; lakosság a várpsba költöz­het és ott dolgozhat. — A nagyméretű iparo­sítás nem változtatja-e ’meg Szibéria romantikáját?-r- Semmi esetre sem! A szibériai ■ táj vad és vonzó szépsége megmarad, A tajga továbbra Is a vadászok pa­radicsoma lesz. — Kérem, hogy néhány szóval vázolja Szibéria tu­dományos fejlődésének pers- . pektíváit. — Ügy gondolom, hogy a szibériai tudomány a föld­rész sajátságának megfele­lően, a helyi természeti kin­csek figyelembevételével fejlődik ..majd. Különös fi­gyelmet sz|ptplnek majd. a hidrodinamikának és a szi­lárd testek fizikájának. Nagybrí'sok'ólyán tudomá­nyos problémát kell megol­dani, amelyhez óriási meny- nyiségű elektromos energiá­ra, különösen tartós . anya­gokra és hatalmas terüle­tekre lesz szükség. 'Minden szükséges tehát, amiben oly gazdag Szibéria. (Lityeraturnaja Gazeta) Ford.: Pető Zsigmond Ázsia szívében, Szibéria dé­li részén terül el a Tuvin Autonóm Köztársaság. Fővá­rosában, Kizilben obeliszk hirdeti, hogy itt van Ázsia közepe. Harminc esztendővel ez­előtt a lakosság számához viszonyítva Tuvában volt a legtöbb pap a világon. Félelmetes volt a sámán, ahogy héjaként keringett a lobogó tűz körül, vagy ró­ka módjára megbújt a jur­ta árnyékában. A rontó szel­lemet űzte egy fiatal lány­ból. Kétségbeesetten nyújto­gatta karját az ég felé, ahol a tisztáttalan erők ádáz feje­delme székel, ám a gonosz szellem kicsúszott a keze közül. Rekedt károgása ösz- szefolyt a. varázsdob vész­jósló pergésével. Akár a bú­gócsiga, úgy pörgött a tűz körül, s ruhájában a szám­talan apró csengettyű esil- lingelése szent rémületbe ej­tette a jurta körül ácsorgó embereket. Feketén rebbennek a sá* mán vállára varrt fonadé­kok. Ezek a varázsszárnyai, amelyek átrepítik a gonosz szellemek birodalmába. Esze­veszett hajsza után beéri az ellenséget, a földre teperi, fojtogatja. A szellem alul­marad a küzdelemben. A diadalittas sámán fenn­héjázó léptekkel közelít a beteg leányhoz, aki ugyan­olyan dermedt-mozdulatlanul fekszik, mint az előbb. Győ­zedelmes mozdulattal emeli a feje fölé a dobot, ám a leány meg se moccan. Meg­halt a szelleműzés alatt. A sámán kétségbeesetten íelűvölt. Tehetetlen dühé­ben a lángok közé hajítja a dobot, kezébe temeti az ar­cát. ... Amikor újból felemeli a lejét, a Tuvin Drámai Zenes kapcsolatai tették szüksé­gessé. Az új, mintegy 12 kilomé­ter hosszú kikötő forgalma többszöröse lesz a szomszé­dos nahodkai kikötőének, amely rna egyike a legna­gyobbaknak a Szovjetunió­ban. ,A gépesített rakodóhe­lyeknél kiköthetnek majd a legnagyobb konténerszállító hajók is, melyek 20—30 ton­nás, nemzetközileg szabvá­nyosított konténerekkel szál­lítanák. A Vrangel-öböl partján, amely a híres orosz hidrog- ráfus és tengeri utazó nevét viseli, nagy közigazgatási­gazdasági központ épül, a kikötőn túl pedig 60 ezer la­kosú lakótelep létesül. Az építkezés az SZKP XXIV. kongresszusának a kilencedik ötéves tervről ho­zott határozatai alapján kez­dődött. A munkálatok a ter­vek szerint 1975-re fejeződ­nek be. Leonyid Maljugin: A bratszki vízi erőmű gépterme Ahol a paradicsom felér az ananásszal A világ végére utazom, a Kurili-szigetekre. A TU—>-114 nyolc óra alatt a Távol-Ke­letre repít. Habarovszkban át kell szállni a Juzsno-Sza­halinszik—Juzsno-Rurilszik felé induló gépre. J uzsno-Szahadinszkban ap­ró szemű eső szitál, Juzsno- Kurilsak nem fogad .... (Senki sem tudja, mikor indulunk tovább. Tehát bepréselem magam a tömött autóbuszba, bemegyek a városba. A repü­lőtérről a centrumba vezető úton a busz csupa új lakóne­gyeden, hadad át. A. városban hamarosan anakronizmus lesz . a faház. A régi épületek kö­zül csak a buddhista pagodák stílusában épült helytörténe­ti múzeumot hagyják meg. A város tfj létesítményéi közé tartozik a legmodernebb technikával felszerelt szín­ház, a stadion, az űttörőpa- lota és a sportpalota. Igaz, az utóbbit talán kissé eltúlozva nevezik palotának, mivel lé­nyegében egy uszodából és egy tornacsarnokból áll az egész. Ám a szahaliniak még­is méltán büszkék rá —ho­gyisne, hiszen itt bármely év­szakban úszkálhatnak! Az Ohötszkii-tengerben csak nyár derekán lehet fürödni Az idegen az újsághirdeté­sekből is némi képet alkot­hat magának a sziget életé­ről. „Megkezdődött a közép­ázsiai őszibarack árusítása” — írják a lapok. „Felhívjuk az iskolások, nyugdíjasok és háziasszonyok figyelmét a gombagyűj tésre.’ ’ Zöldség, gyümölcs dolgá­ban egyelőre még szűkösen állnak Szahaiinen: a paradi- csony ugyanolyan delikatesz, mint mondjuk Moszkvában az ananász... A szahaliniak valamikor szárított, vagy ideszállított burgonyát ettek. Ma a sziget teljesen ellátja önmagát, sőt még a kontinensre is szállít belőle. Hamarosan gyümölcs is több lesz: Poronajszk város Vlagyimir Gorogyeckij: Az utolsó sámán Színház nézőterén felcsattan a taps. — Kok-ool kitűnő színész — mondja szomszédom, Ke- nyin-Lopszan, a jeles tuvin történész és író. — Persze, ki tudná jobban eljátszani ezt a szerepet? Hiszen maga is sámánnak készült... Dolcsan anyó átadta fiá­nak bűbájoló tudománya valamennyi titkát. Nagy sá­mánnak tartották, a tuvin pásztorok sok száz kilomé­terről zarándokoltak hozzá, hogy a segítségét kérjék. Ilyenkor Dolcsan felöltötte ötvenkilós díszruháját és megkezdte a varázslatot. Megesett, hogy ez egész éj­szaka eltartott, a kisfiú ilyenkor nagyon félt az any­jától. Dolcsánnak megvoltak a maga fogásai. Ha a vadász zsákmány nélkül tért meg a vadászatról, a balszerencse okát azzal magyarázta, hogy a felesége vigyázatlanságból átlépett a fegyveren. Hogy visszaadja a puska lövőere­jét., Dolcsan beleköpött a csőbe, az agyára pedig egy posztódarabot kötözött. Et­től vissza kellett térnie a vadászszerencsének... Meg­betegedett valaki? öljenek meg a rokonai egy fehér szarvast, amelynek fekete folt van a' homlokán. Ha a sámán kivágja a foltot az állat bőréből és a tűzbe ve­ti, a rontó szellemek a be­tegről őrá szállnak át. Azon­ban a hiszékeny pásztorok, akik gyakran az utolsó jó­szágukat is feláldozták, nem tudták, hogy a sámánasz­szony a saját gyermekei életét sem tudta megmen­teni semmiféle ráolvasással. Tizennégy meghalt, csak egy maradt életben, hogy belő­le is híres sámán legyen, mint az anyjából. Ám az emberi koponyák rajzával díszített sámánru­ha, a sastollas süveg és a varázsdob érintetlenül ma­radt a jurtában. 1918-ban Tuvéban megkezdődött a polgárháború a vörös parti­zánok és a fehér csapatok között. 1921-ben kikiáltot­ták a Tannu-Tuvai Népköz- társaságot. Kok-ool belépett a forradalmi néphadsereg­be, hamarosan lovasparancs­nok lett. Amikor hazatért a szülőfalujába, a Komszomol fontos megbízatást adott ne­ki: játssza el egy színdarab­ban a sámán szerepét. Az öregek még ma is mesélik, hogy alakításának óriási si­kere volt. A pásztorok lel­kendezve ünnepelték, Dol­csan pedig ökölbe szorította a kezét, hogy a körmei a tenyerébe mélyedtek, aztán némán otthagyta az elő­adást. Végül azért megbo­csátott a fiának, de attól a naptól kezdve nem öltötte magára a sámánruhát. A fia kigúnyolta a szellemeket; szokta mondogatni, ezért nem meri többé átlépni a birodalmuk halárát. Kok-ool Moszkvába uta­zott, hogy elvégezze a Kele­ti Népek Kommunista Egye­temét, aztán beiratkozott a színiakadémiára. A sámán- asszony fia Sztanyíszlavszkij előadásait hallgatta. Ma Vik­közelében hatalmas melegház épül. Az újságírók „Kincses szi­get ”-ne k szokták nevezni Száhalint és igazuk van. A szénen kívül (amely a szak­emberek számításai szerint kb. húszmilliárd tonna), kő­olajat, gázt is kitermelnek, kőolaj- és gázvezetékek in­dulnak innen a kontinensre. Van arany is, méghozzá tisz­tább formában, mint a kon­tinensen. A helyi cellulóz- és papíripar termékeit a Szov­jetunió tizenegy köztársasá­gába, a Koreai NDK-ba Ja­pánba, Mongóliába, a VDK- ba, Kubába, Indiába és más országokba szállítják. Lenin­grad ban az évente megrende­zésre kerülő prémaukción nagy keresletnek ’örvend, a szahalíni fókaprém, több or­szág. importál Szahalinról .halkonzervet, vörös kaviárt és rákot... („Szputnyik”) Fordította: Zahemszky László tor Ko-oolt, a színészt, ze­neszerzőt és drámaírót egész Tuva ismeri, az OSZSZSZK érdemes művésze... Vajon hol láthatnék egy valódi sámánt? — Elkésett vele — mond­ják a kollégák a kizili „Tu- vinszkaja Pravda” szerkesz­tőségében. — Tulus Duger volt az utolsó. — És elme­sélték nekem Tulus „kar- rier”-jének végét. Egy esztendővel ezelőtt a kizili helytörténeti múzeum­ba betoppant egy töpörödött öregember. A hátán nagy zsák, látszott, hogy a súlya , meghaladja az erejét. Az öreg megtörölte gyöngyöző homlokát és megkönnyeb­bülve dobta le a zsákot a padlóra. Tompán csörömpöl­tek benne a vascsörgők, a . padlódeszkák panaszosan nyikordultak. A hajdani sá­mán ma éjjeliőr egy kolhoz­ban. Sámánöltözékét ezek­kel a szavakkal adta át a múzeum munkatársainak: — Senki sem hisz manap-, ság a szellemekben és á varázsdobom erejében. Mos- tanában én se találkoztam a démonokkal, a rontó szel­lemekkel. Az öregek elfor­dulnak, a fiatalok mosolyog- , nak, mihelyt megpergetem a dobot, hogy szólítsam a szel­lemeket. Régen nem hív bű- bájolni senki. Elhoztam hát a sámánruhát, hadd legyen itt, e tiszteletreméltó falak között. így hát nem sikerült talál-* koznom Szibéria utolsó sá­mánjával. De ha belegondo­lok, nem sajnálom, hogy nem tudtam teljesíteni a szerkesztőségben rám bízott feladatot... („Trud") Fordította: Zahemszky László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom