Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

Ezernapos revízió Még mindig sok a hiányosság a Heves megyei termelőszövetkezetekben A gazdaságirányítási rend­szerben növekedett a terme­lőszövetkezetek önállósága. Mindez a termelés színvona­lának emelését és egyben na­gyobb kockázatot is ró a kö­zös gazdaságok vezetőire és tagságára is. Lépten-nyomon dönteni kell: mit, mennyit, milyen eszközökkel állít elő egy üzem és hogyan értéke­síti terményeit. A hibák, mulasztások, a megfontolatlan döntések ugyanis gazdasági hátrá­nyokban, a jövedelem csök­kenésében, műszaki elmara­dásban nyilvánul meg. Mind­ezeket figyelembe véve az utóbbi időben jelentősen nö­vekedett a termelőszövetke­zetekben a demokratikus ön­igazgatásra épülő belső el­lenőrzés jelentősége. 36 tsz a „nagyító” alatt A kormány és a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa határozatot hozott, a kö­zös gazdaságok ellenőrzési rendszerének továbbfejlesz­tésére. Ennek alapján alig egy évvel ezelőtt megalakult az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Terüle­ti Szövetségének Revizori Irodája, amely a közös gaz­daságok eUenőrző bizottsá­gainak munkájához és a szö­vetkezetek belső ellenőrzé­séhez nyújt szakmai segítsé­get. Az iroda munkatársai dr. Egri Kárólyné vezetésé­vel az elmúlt hónapokban eredményes munkát végez­tek. Az egri és a gyöngyösi járás területén 36 termelő- szövetkezetben vizsgálták meg, hogyan tartják be a jog­szabályokat, jól vezetik-e a számvitelt, az ügyvitelt és a pénzügyi kiadásokat. Egy- egy helyen általában 25—30 napos vizsgálatot tartottak, a nagyobb szövetkezetekben, mint például a verpeléti Dó­zsában, a nagyrédei Szőlős­kertben, a gyöngyösi Mátra Kincsében és a viszneki Bé­kében pedig 40 napon át el­lenőrizték a szövetkezeti nyilvántartások helyességét. Vizsgálataik átfogóak vol­tak. A revíziók alkalmával többek között ellenőrizték a szövetkezeti mérleg valódisá­gát. Megvizsgálták az évi lel­tározás helyességét és arra is kíváncsiak voltak, hogy a szövetkezetekben arányosan osztották-e fel a fejlesztési és részesedési alapot. Azt is megvizsgálták, hogy mennyit fordítottak beruházásokra, mennyit munkabérre, a tag­ság jövedelmének fokozásá­ra. Részletesen elemezték, hogy a pénzügyi és számvite­li munka helyes kapcsolat­ban van-e a termeléssel, mi­lyen az épületek állaga, a gé­pek műszaki állapota, milyen az árbevétel és az értékesí­tés? A társadalmi tulajdon védelme még hiányos... A vizsgálatok alapján több­féle hiányosságot állapítottak meg a revizori iroda munka­társai a közös gazdaságok­ban. Rámutattak például ar­ra, hogy nem elég pontos az év végi leltározás, nem vég­zik kellő felelősséggel és körültekintéssel az illetéke­sek ezt a jelentős munkát. A dohogó varássa Több tégla és cserép Mátraderecskéröl A Mátraderecskei Tégla- és Cserépgyár irodaépületének bejáratánál van egy vitrin, amelyben stilizált sportver­senydobogó áll, minden lép­csőfokán értékes díjjal, aján­dékkal. S az üzemben min­denki tudja, hogy a jutalmak a legjobbakat illetik: a helyi munkaversenyben leginkább jeleskedőket. Természetesen, csak amolyan ráadásként, hi­szen a teljesítményeket egyébként is hónapról hónap­ra honorálják. - Az egyelőre vitrinbe zárt elismerés pedig — majd az egész éves igye­kezetnek szól. Legutóbb — szeptemberben — Kocsa István nyerstégla­gyártó brigádját érte a meg­különböztetett erkölcsi, anya­gi elismerés, s Udvardi Fe­renc, Orosz Ferenc behordó-, Dobronyi Pál, Fónad c. Jó­zsef kihordócsapata kapott külön dicséretet. A vitrines jutalmak sorsa azonban nyil­vánvalóan még teljesen nyi­tott — így többen is „fene­kednek” rá, küzdenek érte. Nem tétje, hanem tétjei vannak hát Mátraderecskén a munkaversenynek, s hogy ezt látja, érzi mindenki — lát- szódnak is az eredményei. Kocsis Lajos műszaki veze­tővel beszélgettünk ez utób­biakról a napokban. Nem akarta ugyan még „elkiabál­ni” —, de, mint derűsen el­mondta: sikeresnek mondha­tó az idei évük. Hasznát lát­ták a gyöngyösi szakmunkás- tanulókból szervezett, hét- turnusos nyári ifjúsági építő­tábornak, s ezenkívül is elég jól haladtak. Gyártmányaik mindegyikéből többet készí­tettek, mint tavaly ugyaneb­ben az időben, vagy akár eb­ben az évben tervezték. Ége­tett téglából közel kétmillió, hornyolt cserépből csaknem 500 ezer, kúpcserépből pedig kereken 10 ezer a pluszuk. Ami pedig még biztatóbb a továbbiakra nézve: a 3,5 mil­liót is meghaladja a nyers *éjla és alaficső, amelyekből a beköszöntő erősebb, hide­gebb őszi időben is kedvük szerint égethetnek. Mert most már feltétlenül számol­ni kell a kellemetlenebb idő­vel is: október 20. után va­lósággal ajándéknak veszik a napsütéses, enyhe napokat az egész iparágban. Megnyugtató, hogy a mi­nőséggel sem volt eddig kü­lönösebb' baj: a téglánál és cserépnél egyaránt kisebb a selejtszázalék mint annak idején tervezték. A program szerintinél magasabb a nagy szilárdságú termékek aránya. Javult a prés. és kemence­kihasználás, jobbak a mun­kaórák- fajlagos mutatói. S mindez a tavalyinál valami­vel kisebb létszám, s a felé­nél is kevesebb túlóra fel- használása mellett történt! — Az év közben szerzett előnyt, természetesen tartani akarjuk a továbbiakban is — mondta a műszaki vezető. — Műszárítónk, ha a nagy nyá­ri teljesítményeknek ugyan csak harmadrészére ad is módot az esős, hideg idők­ben, kétségtelen segítséget jelent a hátralévő hónapok­ban. Folyamatos lesz a mun­ka ezután is, nem küldjük embereinket fagyszabadságra. A hagyományos nagyjavítást csak januárra tervezzük, de hogy ez is jól sikerüljön, már augusztusban hozzákezd- tünk az előkészítéséhez. Szükség van az alaposságra, a gondosságra, hiszen a kitű­nően elvégzett nagyjavítás az alapja a tulajdonképpeni, jövő évi munkának. Az őszi napfény odavág a jutalmakat őrző bejárati vit­rinre: így még jobban csil­lognak, szebbek az ajándékok — és vonzóbbak. A mátraderecskeiekkel ki­csit jobban is elbeszélgetve, őket alaposabban megismer­ve azonban tagadhatatlanul az az ember érzése, hogy — a gyári dolgozók nemcsak a kitűzött jutalmakért iparkod­nak! . . igyóni) Probléma van a társadalmi tulajdon védelmével is. A meglevő erő- és munkagé­peknek ugyanis nincs megfe­lelő udvar biztosítva, ahová elhelyezzék őket, nem be-i szélve arról, hogy a szövet­kezetekben elmulasztják a rendszeres karbantartást. Kevés a jó magtár, a ter­ménytároló, a biztonságos raktározásra. Következetesen nem valósul meg a közös gazdaságokban az al ka trész­és az üzemanyag-elszámolás sem. Ezekkel szemben viszont javulás tapasztalható a szö­vetkezetek kiegészítő tevé­kenységében, amely különö­sen az egri járásban ered­ményesen kapcsolódik a me­zőgazdasági tevékenységhez. Pétervásárán például jól mű­ködik a savanyítóüzem és a fafeldolgozó, Egercsehiben pedig a fakitermelő és -fel­dolgozó. Ugyancsak kedvező­en vélekednek a viszneki csiszolóüzemről, ahol a szö­vetkezeti nőket foglalkoztat­ják. A revizori iroda munkatár­sai elsősorban pénzügyi és számviteli vizsgálatokat vé­geztek a szövetkezetekben. Néhány helyen: Andornak.- tályán, Gyöngyöshalászon, Atlcáron, Verpeléten viszont komplex vizsgálatot is foly­tattak. | Vizsgálják a gazdaságos termelés feltételeit Hogyan tovább? Erre vá­laszt kapunk az iroda tervei­ből. A jövő év közepéig ösz- szesen 56 termelőszövetke­zetben, ezenkívül a SZÖV- TERMÉK-nél, a METEV-nél, és a Szövetkezeti Baromfikel­tető Állomáson végeznek vizs­gálatot. Arra keresnek vá­laszt az iroda munkatársai, hogy mennyire folytatnak gazdaságos termelést az üze­mek. Milyen módszerekkel fokozzák a termelékenységet, használnak-e nagyobb adagú műtrágyákat, gyomirtó szere­ket, hogyan javítják a ta­karmánytermesztés minősé­gét, és mit tesznek a gépe­sítés hatékonyságáért? A vizsgálatok tehát szerteága­zóak lesznek. A pénzügyi és számviteli ellenőrzés mellett mindinkább kiterjednek a gazdaságos termelés feltéte­leinek vizsgálatára is. Mentusz Károly Esőre hajló, ónos ég alatt, a Csányi út mentén, áll az októberi vásár. Eladok, ve­vők zsivaja, malacvisítás és tehénbőgés kavarog a kora délelőtti levegőiben. Odébb fiatal cigánylegény alkuszik egy barna gebére. A laci­konyhák táján pedig már isszák az áldomást, rizling- gel öntözik a reggelire elfo­gyasztott zsíros hurkát, kol­bászt. A piaci ellenőr, Szarvas Józsi bácsi, régen bonyolított le olyan forgalmat, mint a mostani alkalommal. Hely­pénzből beszedett tízezer fo­rintnál többet, s majdnem négyszázra rúg, amit az ócs- kások fizettek neki. — Itt a fél ország, kérem! Debrecenből, Berényből, Ha­lasról, Félegyházáról hajtot­tak fel jószágot, a kiskeres­kedők, iparosok között pedig akad még dunántúli is... ★ A vásáron nem csak hatva­ni vevőkkel lehet találkozni. Nagyon sokan jöttek a selypi iparvidék falvaiból, sőt Nógrádból, hogy télire való süldőt, vagy szerződéses ne­velésre számító választási malacot vegyenek. Nagy tanakodás az egyik teherautó mellett. Apci mun­kásember próbál megegyezni választási malacok dolgában. A termelőszövetkezet megbí­zottja ezerszázra tartja a pá­rat. De aztán enged belőle, s ahogy hivatalos személy elé kerül az ügylet, ezerforintos vételár kerül a járlatlevélbe. Mire a járlatírók befejezik munkájukat, s Csornai Géza vásárvezető végez a forga­lom számbavé telével, kid.e; Azbeszícső Selypről A Cement- és Mészművek selypi etemitgyárában 1971. júniusától készítik az azbeszt nyomócsöveket, amelyet a közmű- és mélyépítő vállala­tok használnak. Innen szál­lítják a kincsesbányai regio­nális vízmű építéséhez szük­séges csöveket is. Képünkön: az azbesztcsövek hosszmére­tét esztergálással szabályoz­zák. ✓ (MTI-foto — Kozák Albert.) szén, gáz, olaj kell félni a téltől jában 1,5 millió tonna kőolaj amely szerint rendkívüli hi­Lesz - nem Milyen tüzelő- és energia­ellátás várható a télre? — erre kért tájékoztatást Barta Éva, az MTI munkatársa az Országos Energiagazdálkodá­si Hatóság illetékeseitől. A tájékoztatás szerint a népgazdaság tüzelőellátása az 1972-es évben alapvetően ki­egyensúlyozott, az energia­hordozók termelése és beho­zatala teljes egészében fede­zi a szükségletet és lehetővé teszi a téli felkészülést, a készletek felhalmozását. Az energiahordozók kö­zött nagyságrendben válto­zatlanul a szén foglalja el az első helyet. Ebből a fontos tüzeiőanygbói a készletek megfelelőek és az átlagosnál hidegebb tél esetén is ele­gendőek. A választék bőví­tésére és a speciális igények kielégítéséire ez évben 1370 000 tonna szenet tóa- portáltunk, s a következő negyedévben újabb 370 ezer tonna behozatalára kerül sor. Kőolajból az 1972-es óv tervei szerint 7,2 millió ton­nányit dolgoznak fel. A tény­leges helyzet nagyjából meg­felel a terveknek, de némi elmaradás mutatkozik az importszállításoknál — ez utóbbi a hazai szűk tároló- kapacitással magyarázható. A szállítások a negyedik ne­gyedévben meggyorsulnak, ez időszakban belép a Barátság II. szovjet kőolajvezeték, amelyen az óv utolsó hónap­érkezik hazánkba. Az 1973- as év első negyedében 1,3 millió tonna szovjet kőolajat importálunk, s külkereske­delmi szerveink további 500 ezer tonnás importról tár­gyalnak. A kőolajtermékek kereslete rohamosan megnőtt eben az évben. Az ipari cé­lokra használt fűtőolaj ter­melése és az ellátás megfe­lel az igényeknek. Gázolaj­ból a készletek jelenleg meg­felelnek az előírásoknak, 150 ezer tonna van a tárolók­ban. Ez a mennyiség azon­ban, a lakosság rohamosan növekvő fogyasztása miatt december 31-re 60 ezer ton­nára csökken. A folyamatos ellátás biztosítására 150 ezer tonna gázolaj importjáról gondoskodnak. A szállítások gyorsítására Romániától kért segítséget a MÁV, 92 kétten­gelyes és 40 négytengelyes tartálykocsit béreltek a gáz­olaj szállítására. Egészében véve a gázolaj mennyisége elegendő, de a szűk tároló- kapacitás időnként és he­lyenként átmeneti zavarokat okoz az ellátásban. Az ez évi földgáztermelés meghaladja a 4040 millió köbmétert. Ez a mennyiség, a folyamatos termelést fi­gyelembe véve, még a hide­gebb tél esetén is zökkenő- mentes ellátást garantál. Ugyanakkor azonban még érvényben van a nehézipari miniszternek az az utasítása, deg esetén egyes ipari fo­gyasztóknál — ahol variál­ható fűtésűek az erőművek, kazánok — korlátozhatják a fogyasztást. Az Országos Energiagazdálkodási Ható­ságnál hangoztatták, hogy' az esetleges korlátozások sem az olaj, sem a gáz esetén nem érinthetik a lakosságot, hanem csak az ipart, ahol más energiahordozókkal pó­tolhatják a szénhidrogéneket. A jelenlegi készleteket fi­gyelembe véve azonban nem valószínű, hogy ilyen korlá­tozásra sor kerül. Megnőtt villamosenergia­igényünk is ez évben. A ta­valyi 3221 megawattos csúcs­terheléssel szemben az idén 3500 megawattos csúcsterhe­lés válható. Ez 8,7 százalé­kos növekedésnek felel meg. s a nagyobb szükségletet csak újabb import segítségé­vel tudják kielégíteni. Az év végi csúcs idején már be­kapcsolódik az ellátásba az új szeged—aradi távvezeték amely Romániából szállítja a villamosenergiát. Ugyan­akkor megállapodás született a román és a jugoszláv szer­vekkel, hogy szükség esetén a korábbi előirányzaton felül is importálhatunk tőlük vil­lamosenergiát. A csúcsidő- szak fogyasztásában kapcso­lódik be a kelenföldi erőmű új gázturbinája is, amely 32 megawatt energiát szolgál­tat. Kereskedők és kufárok a hatvani őszi vásárban rüi: 920 sertés talált új gaz­dára néhány óra leforgása alatt a hatvani állatvásár­ban. ★ És a kirakodók? Cipészek, bútorosok, textilesek, cukor- kások? ök is itt vannak. Le­hetnek vagy kétszázan, s mindnek a sátra, standja előtt tolong a nép. — Jóasszony, mit esznek azokon a kardigánokon? — kérdi meg a tanács kereske­delmi csoportjának vezetője az egyik tülekedőt. — Hiszen az üzletben ugyanezt kapja! — De nem ennyiért. Al­kudni lehet, kérem. Ha na­gyon szívós vagyok, ennél a maszekmél nyolcvannal ol­csóbban hozzájutok. A csoportvezető, kérdő pil­lantásomra, már kész a ma­gyarázattal. A vásározók rendszerint házi kötödékkel is kapcsolatban vannak, s az ott beszerzett árucikk nem szerepel a számlával igazol­ható, s adóhivatalok által el­lenőrzött készletükben. Szó­val manipulálnak. Persze, nem mindig sikerrel. Mert például, ha a hatvani ellen­őrök árukészlet-differenciát jegyzőkönyveznek, s ezt meg­küldik a kereskedő állandó telephelyére, az ottani adóhi­vatal habozás nélkül kirója a dupla illetéket. Öcska kis asztal, két bo­ros. tégellyel, páliPkgs üveg­gel. Felette cégtábla: Csen­gődi Aranyhomok Termelő- szövetkezet kimérése. Egy fiatal férfi és hölgy sürgölő­dik a pult mögött. Vödörnyi szutykos vízben öblögetik nagy ritkán a poharakat. Ez a vesztük. — Miért nem tartják be a kötelező egészségügyi előírá­sokat? Kérem a működési igazolványt! — így az elöl­járó közeg. Nincs! Se megbízólevél, se árusítási engedély. Se higié­nia. Egyáltalán, a két fővá­rosi egyénnek, Németh Gyu­lának és Tóvizi Máriának, semmiféle kapcsolata nincs a csengődi gazdasággal, szemé­lyi igazolványukban pedig ér­vényes alkalmaztatási be­jegyzés hónapok óta nem sze­repel. Itt-ott, 15 forintokért, összevásárolták az alja bort, s csengődi rizlingként har­mincért árusítják, isten tud­ja, hányadik vásárban. A le­foglalt ital: 150 liter bor, 20 liter pálinka. Plusz: felje­lentés. Bár az sem ártana, ha a csengődlek megtudnák, kik és hogyan élnek vissza a ne­vükkel, jó hírükkel! ★ Az ilyesféle gyors ha­szonhajtás nem ritka me­gyénk vásárain. A mutatvá­nyosok, . törökmézesek ki­koptak az egykor színes for­gatagból, de „halásznak” a konyhasok, feketekávé-áru­sok. Ilyen itt, a hatvani vásár­ban, bizonyos Gambor László! Szetik Ferenc siófoki kelte­zésű és Balatonföldvár terü­letére érvényes iparigazol­ványával méri a véres hur­kát, sülthúst. Keze ragad a piszoktól, ártáblát nem füg­geszt ki sátrára, folyóvíz, tö­rülköző sehol. S hogy honnan került birtokába a nyers­anyag, miféle húst, kolbászt árul? Ugyan kérem. Kicsire nem ad a magyar. A kecskeméti Guttman Je­nönét hasonlókért vonják fe­lelősségre az ellenőrök. Helyzetét súlyosbítja, hogy olajos kezű sofőrjét is pult­hoz állította, s az dugpén- zért méri a feketekávé mellé a hűsítőket. ★ Déli harangszóra csappan meg a forgalom, ritkulnak a sátorsorok. Aid venni akart valamit, hazafelé tart vele, hiszen az üzletkötés igazi ideje régen elmúlt. Teher­autókra, személykocsikba ke­rül az árusok maradék por­tékája, hogy másnap száz ki­lométerrel odébb találjon kuncsaftra, s keltsen érdek­lődést. Mert nem mindenki akar itt venni. Sokakat csupán a látvány és lehetőség, az al­ku izgalma hajt ki a vásárte­rekre. Moldvay Győző zu^kunérak, atkalnu i*a- . 1972. október 31.. kedd j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom