Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

^^AAA^V^^MA/S/^A/V^^yVVVVVVVVy^AA/^AA^A/^AAA/^AAA^AAAAAAAAí''^A^AWV íVVWV \ * - AA^-V‘v^%A^AAAA<Vv^\AAy\AAAA' En is a gyilkosok bandájához tartozom A LltyerafurnaJ» Qazcta 1972. 42. száma egy volt amerikai katona vallomását közli. Mark Haliért életé­nek utolsó esztendejét ele­veníti lel, hippi-korszaká­tól a kábítószeres éveken, az „anyaszomorító” vietna­mi háborún keresztül le­szereléséig. Az alábbiakban részleteket közlünk a cikk­ből. ... Tizennyolc éves let­tem, s behívtak a hadsereg­be. 1968. novemberét írtuk... A következő év júniusában Dél-Vietnamba irányítottak. Bár régóta arról ábrándoz­tam, hogy hős leszek, nem vetettek be az igazi harctér­re, Haditudósító lettem, sze­rencsére! Helyesebben a ka­tonai archívumnak készítet­tem fotókat,, tehát valódi fegyverem a fényképezőgép volt. Mindenről csináltam képet, amire parancsot kap­tam. Haditechnika, holttest, falvak felégetése előtt és után, a bombázások ,,ered­ményei”, a dzsungelben moz­gó objektumok, még mielőtt lőtték volna őket, aztán tá­madás közben, majd után. Az amerikai pilótának min­den olyan tárgyra lőnie kell, amely két és fél mérföldnyi sebességnél gyorsabban mo­zog. Az aztán őt már igazán nem érdekli, hogy a bizo­nyos „objektum” egy kerék­páron haladó falusi paraszt, vagy egy futó legény, aki meg naplemente előtt haza akar érni.., Hogy melyik fél támadott elsőnek, s hogy tulajdonkép­pen most ki is védekezik — erre nem is gondoltunk. Hsak azt tudtuk, hogy ezek az ázsiai kongok lövik a mi drága fiainkat. Tehát min­den megölt amerikai helyett legalább száz vietnamit kell megsemmisíteni, sőt ha le­het, ezret... Egyszer kórházban a sebe­sül tek napalm okozta sebeit keilelt fényképeznem. Volt ott egy hat-hét éves kisfiú és a nagyapja — egy kis és cgy nagy összeégett húsoso­mé! Az öreg még tudott be­szelni, a fiú csak. nyögött, s már nem tért többet magához. Az apó elmondta, hogy -ép­pen a rizsföldön voltak, ami­kor a falut légitámadás ér­te. Csodálkoztak rajta, mert még a környéken settn jár­tak partizánok. Az unokája házi ' tart futni a szüleihez, ő pedig utána, hogy megél­ik sa. ... S akkor beárnyékolj ** őket egy bombázó s több­se nein emlékrenfaJU J­Többször kérdeztem ma gamlól: „Vadállatok va­gyunk mi, vagy torzszülöt­tek?” a bárban, biliárd vagy ebéd közben normálisan el lehetett mindegyikkel be­szélgetni, ugyanolyan dolgo­kon nevettek, mint minden más normális ember... Es mégis ha maguk előtt látták a célt, legyen az is­kola, vagy akár egy bokor mögött rejtőző kisfiú — vad­állatokká váltak. Aztán meg­értettem, hogy mi minden­kit gyűlölünk. Nemcsak a kommunistákat, hanem bi­zonyos értelemben a déi- vietnami katonákat, a pa­rancsnokainkat és egymást is... Többször előfordult, hogy valaki belopódzott al­vó ellensége barakkjába... A többit könnyű elképzelni. Kézigránátunk bőven volt. Minden támaszponton mű­ködött egy ún. „szemét har­mincas”, amely a hadikeres­kedelem szennyes ügyeit bo­nyolította: hűtőszekrényt adott el benszülötteknek jó áron; hat-hét kiló marihuá­nát kértek ráadásul, amely aztán Amerikába repült, dí­vott a prostitúció. Hét kiló marihuana Kali­forniában kétezer dollárt ér. New Yorkban — három és fél ezret... 1971. novemberében ve­tettem le a katonaruhát. Igaz,, én nem öltem meg sen­kit, de tudom, hogy cinkos vagyok. S ha elítélnek egy bandát, akkor minden egyes ' tagját sújtja az igazságszol­gáltatás. En is a gyilkosok bandájához tartozom... Egyesek azt mondják, hogy azért keveredtünk bele ebbe a szennyes háborúba, mert Vietnamban sok az olaj. Má­sok szerint a háború a leg­jobb üzlet. Szerintem, sajá­tos ideológiánk miatt tart még most is a vietnami há­ború. Meg akarjuk semmisí­teni a társadalmi rendsze­rünket, mert a boldogságot úgy kell érteni, ahogyan mi tesszük: az az ember, aki­nek két hűtőszekrénye van, boldogabb, mint akinek csak egy van. Mindent a magunk szájíze szerint akarunk át­alakítani, s ha ez nem sike­rül, sőt ha még ellenállással is szembetaláljuk magunkat — lövünk. Most kezdem Uaa«c a gon­dolkodó szemével nézni Viet­namot^, fr tóttá* 1 -P Attiúí Tölgy óriások Háromezer év — ennyit (esz ki közösen Lengyelor­szág három legöregebb értés- tölgyének életkora. A „rang­időst” a kielcei vajdaságban találjuk. A helyi lakosság által Bartek névre keresz­telt fa 1200 éves. Törzsének kerülete 13 méter 40 centi­méter. Alig marad el mögöt­te a gdanski vajdaság 1000 éves „aggastyánja”, a maga 10 méteres kerületével. A lublini vajdaságban levő leg­ifjabb faóriás körüljárásához pedig „csak” 8,5 métert kell megtenni. ■BÜELY GABOBü Meztelenre vetkőzik egy lány és meghal véletlenü! mint sokszáz éve . egy szakállas fiú Valahol mindég tapsolnak — a szégyenkezés tenyerei belecsiinpaszkodnak az utolsó nevetésbe magára marad árván az ártatlan indulat szép mellén durva kéznyomuk piros patakok folynak hibás szárnyú kishalak feküsznek A fakcrcszt tövében macska szoptatja a kicsiket V^A/^yy^^S/^^^WVWVWWVWWVWVS'VVVWWVVVVVVWA/ Egy furcsa kopaszság emlékére Az egyház is „alkotmánymódosításokat” eszközöl, ős­régi kánonokat érvénytelenít. Röviddel ezelőtt megszüntet­ték a reverendahordás kötelezettségét, a minap hatályon kívül helyezték a 13Ö. kánont, amely papi embereket a tonzúra viselésére kötelezett. Az Ad pascedum elnevezésű motu proprio, azaz pápai leirat végleg megszüntette a tonzúrát, amely egyébként ki- kopóban volt már az egyházi „divatból”, már csak néhány szerzetesrendben volt kötelező. A történészek szerint a V. vagy VI. században vezet­ték be a tonzúrát, és több zsinat szabta meg a papi embe­rek fején kiborotvált hely nagyságát. Egy XIV. században tartott zsinat szerint négy ujjnyinak kellett lennie, az 1473. évi toledoi zsinat az akkor használatos spanyol pénz, a real érme nagyságának követelte a pilist. A XVII. században, méltóságához mérten, különböző nagyságú tonzúrát nyírtak a plébános, az esperes, a kanonok feje búbján. Ennek a furcsa viseletnek az eredetét többféleképpen magyarázzák, legvalószínűbb a római korból való származ­tatása. A leborotvált fej akkor az alávetettség jele volt, a rabszolgák viselete. Az egyházi tonzúra feltehetően azt jelentette, hogy a papi rendbe besorolt egyén az egyház tulajdona, püspökének az alárendeltje. A bibliában ellentétes személetet találunk a hajviselet­ről. Az ótestamentum a férfierő jelképeként ír Sámson hosszú hajáról, az újtestamentumban viszont Pál apostol a korinthusbelaekhez írt levelében (11. rész, 14. vers) a férfi szégyenének mondja a hosszú hajat (Pálról (ismertes, hogy kopasz volt!). A lélekidomárok szerint á haj levágása a kasztráciőt jelképezi, a lobogó haj korona viszont valamilyen erkölcsi magatartásról tanúskodik. Nehéz eligazodni a jelképeket magyarázó csűrés-csavarásban, nem kétséges azonban, hogy a legújabb kor szexforradalmában a fiúk és lányok hosszú sörénnyel tüntetnek. Megkülönböztető külsőség, divat, po­litika is a hosszú frizura, mint volt régen, amikor a férfiak is copfba fonták fejük ékességét. r. •'V AAA//' AAA *A/ A precizitás Óvatosan, kicsit jobbról balra — nem véletlenül! — belc- eresztem ezt a fehér kockát a kicsi fekete forró tóba. A kicsi fehér kocka minden zuttyanás nélkül süly- lyed el a forró kicsi fekete tóban, úgy, ahogyan azt előre megterveztem és jin­jaimon keresztül megszerveztem. Ha­jíthattam volna fe­lülről lefelé, elenged­hettem volna a kicsi fekete forró tó szé­lén, csak úgy, amúgy hányaveti módon a kicsi fehér kockát, mint ahogyan azt oly sokan és oly felelőt­lenül teszik, s bánják is meg e teltüket, üe akkor már későn. Mert mindennek a titka a gondos, előre­látó tervezés és pre­cíz végrehajtás. Az első lépés tehát sikerrel járt. A fel­adat, amit magam elé tűztem, első etapjá- ban meghozta a ma­ga győzelmét az én számomra. Fel a fej­jel! További kon­centráció és az ügy, amelynek e perceket áldozom, amelynek végrehajtását igye­keztem a tőlem tel­hető legprecízebben megszervezni, teljes győzelmet hoz a szá­momra. A következő tépés. Ezt a fém izét jobb kézzel, a hüvelyk és mutató és a középső ujj segítségével fel­emelni — több ujj /i- 'ttré&upc*' Nem csupán sajtóhiba 1 Gyakran kapunk olvasó­inktól olyan panaszkodó le-, velet, amelyben a napi sa i- tóban előforduló sajtóhibák­kal kapcsolatban kérik véle­ményünket. Egyik levérírónk azt tette szóvá, hogy az utóbbi időben a rövid ö hang feleslegesen hosszabbo­dik meg, és ez a sajtóhiba egyre terjedőben van. De va­jon csak sajtóhibáról van szó? Az a véleményünk,hogy nem! A magyar nyelvművelő szakirodalom már ' igen gyakran hibáztatta, elsősor­ban a budapestiek kiejtésé­ben hallható kor, körút, kör­tér, kőrönd, kőrszínház hely­telen ejtésformákat. A hosz- szú ő hang helyett a felso­rakoztatott szavakban rövid ö hangot kell ejtenünk, és az ejtésnek megfelelően rövi­den is kell írnunk. Sajnos, a kör szó és igen népes szócsa­ládja (kör, délkör, félkör, sportkör, körirat, körlevél, körül, körzet, körző, körlet stb.) kiejtésében ma már nemcsak a budapestiek aj­kán hosszabbodik meg az ö hang ejtése, hanem újabban a vidéken is egyre gyakrab­ban halljuk ezt. Ezért nem csupán sajtóhi­bának tekinthetjük a rövid ö-nek hosszú ő-vel való sze­dését, mert az olvasót meg­téveszti, és a hosszú forma szélesebb körben való elter­jesztéséhez is alapot nyújt­hat. Ha még a sajtó hasáb­jain is ez' a hibás ő-zés je- . lentkezik, akkor még nehe­zebb a hibás ejtés elleni küzdelmünk. Azt is hangsúlyoznunk kell még, hogy az időtártam­nak, azaz a hosszúságnak és a rövidségnek igen fontos szerepe van a magyar sza­vak hangszerkezetének és jelentésszerkezetének kiala­kításában. Az alábbi példa­tár is azt bizonyítja: nem mindegy, hogy rövid, vagy hosszú . magánhangzóval ejt­jük, illetőleg írjuk le az idé­zett szavakat: tör—tőr, tő­rök—törők,—török, kor— kór, korok—kórok—kórók, szelet—szelét—szélét stb., stb. Nyelvhasználatunkban a rövid és a hosszú ö—ő hang jelentés-megkülönböztető szerepet is vállal. A zárt görbe vonal megnevezésére szolgáló kör és a francia kártyának, a tarokk-kártyá­nak színét, sorozatát jelző piros szív jelentésű kör sza­vak kiejtése és leírása is ezt bizonyítja. Ugyancsak \ vi­gyáznunk kell a következő elnevezésekben szereplő ma­gánhangzók kiejtésével és le­írásával is: Körös, a folyó neve, a mellé települt falu elnevezése: Körösladány. Hosszú az ejtés és az írás 4 következő megnevezésekben; Nagykörös. Kiskőrös, Kőrös­hegy. Kiváló tudásunk nevé- ven is hosszú magánhangzó ejtendő és írandó; Körösi Csorna Sándor. Még egy kérés és hasznos tanács: a boltban körözöttet kérjünk és feleslegesen ne nyújtsuk meg a szóban sze­replő ö hangot. Dr. Bakos József most jön a lényeg.', Mindaz, ami eddig' történt, bár nem ! kevés történt, nos,' mindaz csak azért ! történt, hogy ami! most ezután történni< fog, az sikeresen tör-! ténjen. Tehát: nem lötyög-! tétünk, nem keverge-! tünk, nem kavarga-! tünk, lágyan ezzel a! fém izé végével oda-! nyomkodjuk — nem! nyomjuk, nyomkod-! juh! — a kicsi fe-! hér kockát a kerek! és fehér kemény par-! tokhoz. Most kell! ébernek lenni, most! kelt vigyázni, most! van a veszély, most! dőlhet dugába mind-! az, amit elterveztem,! amit megszerveztem.! Nem nyomkodni,! nem döfködni még,! nem kavargatni, ha-! nem lassan, egyenle-! tesen nyomni! így, hurrá! Most már lehet Iá-! gyan kavargatni, ke-! vergetni, finom és ér-! tő, hegedű húrjaihoz! szokott ujjal. Most! már lehet! A tervező! és szervező munka! meghozta a diadalát’! Felolvadt a cukor a< feketémben, úgy ka-< vártám el a cukrot,5 hogy egy csepp kávéi se lottyant a ru-v hámra... A fene\ egye meg, hát most] meg nem mellé it-> tam? 5 Vilietem vissza ezt\ a rongyot a tiszti-í tóba,1 % — jit fegri) használata felesleges 1 energiapazarlás len- - ne! —, aztán gyors, de nem hebehurgyán 1 kapkodó mozdulattal < beleereszteni a kicsi i forró fekete tóba. ( Ereszteni, s nem kottyantani, loccsan- ‘ tavi, potty antant, ' mint est olyan sokan és olyan felelőtlenül teszik. Beleereszteni! Ez a lényeg! Bravó! Bravissimo! Sikerült. A kicsi, fe­kete forró tavacska meg se csobband. moccant, bennema radt a kerek és fehé partok övezte mádén cécskcjebcn. Ahogy a, az illik és kelletik, ahogyan azt én, i precíz ember megter veztem és meg szer vezlem, £ä most jör

Next

/
Oldalképek
Tartalom