Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-28 / 255. szám
ntmónuM A jövő emlékei NSZK íilm gek nem adódhattak? Miért Tombol a hold Angol film Eger, vitézek iskolája ... (2.) Zolthay kapitány iesz süllyedt el Atlantisz? Vagi elsüllyesztettek? Még mindig nem ismerjük, mikor és mit tett vagy tehetett a tudás és a hatalom? A film óriási érdeklődés mellett fut a mozikban. A téma miatt megszólaltak a tudomány emberei is, akik fejcsóváló kétkedésüket foglalják szavakba, bizonyítanak a film logikája ellen. De a film arj-a is jó, hogy apropókat vessen fel; az embernek önmagának jobb megismerésére kérdésekéi mozgat meg, amikről valóban nem szabad hallgatni. Az ember mindaddig ember lesz és nyugtalan, amíg egy titok marad földön és földközelben, a mindenségiben. Felsorakoztatott kultúrtörténeti anyagáért feltétlenül meg keli nézni a filmet. egész életre szólóan szép szövetségét. Bruce és Jill az ellenpélda arra a családra, amelyből Bruce és Jill kikényszerültek. Bruce szülei másképp fásultak és idegenek egymásnak, mint Jill szülei. Bruce bátyja is ugyanabban a házassági és szemléleti rabsága megy, mint szüleik. S nem véletlen, hogy amikor a sajnálkozó jóságtól csöpö- gően kegyes egészséges asz- szonyok és férfiak gondtalan egészségükkel és felszínességükkel, olcsó szólamaikkal pöffeszkednek a nyomorékok menhelyén rendezett bálon, Bruce kifakad, szemükbe vágja gorombaságait — érzéketlenségük fizetségeképpen. Bruce sorsot vállal, amikor szerelemre gondol és a családalapítás megjelenik képzeletében. Nem további tragédiára készül az eddigi után, hanem arra az erőfeszítésre, amely az embert önmagához méltóvá teszi. Bruce alakját színesen és gazdagon kelti életre Malcolm, McDowell. A közeli képek bizonyítják, mennyire él a figurában a szándék, az érzelem és hogyan kergetik egymást az indulatok, amelyeken nem is akar uralkodni. Nanette Newman játssza Jill-t, alci testi elesettségé- ben és érzelmi kiszolgál tolt- ságában bájos jelenetek főszereplője. Tony Imi képsorai és Stanley Myers zenéje adják igazán a lírai alaphangot, a köznapian túli témához. (farkas) Ez van! Szép üzlet, tele a kirakat is. Sokan állnak a pult előtt, vásárolnak, kérdezősködnek, nézelődnek. — Kérek egy női csizmát! De nem ringliset. — Csak ringlis csizmáink vannak ... A kedves vevő mond valamit, mire az eladó kissé epésen válaszol. ,— Van nálunk választék, kérem, de ugye, a kedves vevőnek mindig az kellene, ami éppen nincs. — Honnan tudhattam volna, hogy nincs csak ringlis csizmájuk? Közben jönnek-mennek, tolonganak. Eltűhik néhány percre az eladó is. Egyszer, kezében egy másik dobozzal, megjelenik. — Persze, hogy nem tudhatja a kedves vevő! De talán majd ez. Ugyancsak ringlis, 38-as női csizma kerül a pultra, de lényegesen kevesebb ringlivel. — Értse meg, kérem! Nem veszek ringlis csizmát. Nem szeretem! Az eladó gúnyos kacajjal tárja szét karját. — No de kezét csókolom! Így nem lehet megkötnie magát valakinek. Hozom egyik pár csizma után a másikat. Ez sem jó, az sem. Űjra szünet, többen próbálnak, más valaki cipőhúzó miatt reklamál. — Tetszik tudni, hogy tavaly meg akartak minket ölni a ringlis csizmáért? Akkor fűzős volt több. Sok baj van a fűzögetéssel — sóhajtoztak a vevők. Most itt a ringlis, kevesebb bajjal és nem kell! — Miért nincs mind a kettőből? Ügy hozta a sor, hogy ugyanezzel a hölggyel, pontosabban házaspárral négy üzlettel feljebb, a kalaposnál is összefutottam. — Kérek egy kalapot! A csinos, szőke kislány egyszerre tizenöt férfikalapot tesz a pultra. — Parancsoljon, uram! Valódi nyúlszőrkalapok. Magam is vásárló szándékkal, nézegetjük, próbálgatjuk a kalapokat. Egyszer a férfi felém fordul; — Ezeknek a kalapoknak alig van karimájuk. Magunkfajta ötvenesnek már túlzás. — Fiatalít! — jegyzem meg mosolyogva, inkább a nejnek szánva a válaszmegjegyzést. — Van más fazon is? — Miért? Ennél szebb fazon nem kell — így a kis szőke. Vásárlótársam begurul. — Lehet, hogy magának tetszik, de elnézésével én járok majd benne. Szóval, szélesebb karimájút kérek! — Nem divat ez már, kérem! — Akkor is hozzon! — Kerülnek elő újabb kalapok. Bőrben és posztóban, zsinórral és szalaggal, de fazonra kevés a különbség közöttük. — Látod, Tónikám! Te az előbb frocliztál engem a ringlik miatt. Ugye, hogy neked sem kell a pörgekalap? — Szóljon hozzá! Ez a kereskedelem. Egy-két divat- típusban tömeg és slussz. — Vpgy még az sem, Tónikám! — válaszol helyettem az asszony. — Mert ugyebár, póbálj Pesten akár csak egyetlen skatulya gyufát is venni! Szalay István Szovjet faanglemezhetek Megint egy regény filmen! Az ember „a hinné, hogy a iorgatókőnyvirás nem tetszik * magukat valamire tartó íróknak. S lehet, hogy nekik van igazuk. Ebben az esetben azonban olyan regényről van szó, amelyet filmen talán el sem lehetne •.•ontani Erich von Dánicken az író ugyanis tudós kutatni anyag birtokában az emberi történelemnek kezdeti szakaszától elindulva, az embert alkotások tükrében, a földön található jelek és csodálatosságok összehasonlítása, egymás malié rakása és értékelése közben arra a végső következtetésre jut. hogy a mai napig megfejthetetlen jelek és alkotások szerint a mi eddigi eredményeink és tudásunk felett álló készségek és erők kelletlek ahhoz, hogy mindazok a csodálatosságok a földön legyenek, amik vannak. Bemutatja az irodalmi értékeket, idéz eposzokból, feliratokból, köveket „szólaltat meg” minden kontinensről, ábrákat, méreteket, arányokat. irányokat és szükség- szerűségeket, célszerűségeket indokol, hogy a végén összeálljon a mondat: lehet, hogy az emberi tudást máshonnan jövő, értelmes lények hozták a világűrből? Harald Reinl, a film rendezője. három operatőrével végigjárta a titkokat rejtő és feltáró helyeket és a film- kamera segítségével hozza elénk az író bizonyítékait. A Az egri Mária utcai kis boltban polcokon sorakoznak a különféle régiségek. Bánfai Pál két éve megnyílt használtcikk boltjában a régiségeket gyűjtő sok érdekes „árut" találhat. Kétszáz éves Értesítjük T. GÁZFOGYASZTÓINKAT, ÜZEMEGYSÉGE rejtélyek nem oldódnak fel és meg, a dokumentumok csak önmagukat vallják. A kővetkz Keleseket az ember .fűzi hozzá a maga módján. Tudósok szólalnak itt meg, akik szoborleletek és szikla- rajzok magányos bizonyítékaiból rakják össze a lépcsőket a rejtélyek megoldásához, amely még mindig várat magára. Ugyan med- dig? A nézőik között ülve engem Is elbűvölt a Dél-Amerikából összegyűjtött adatok, monumentális épületek, földrajzi adottságok, rajzolatok és célszerűségi dokumentumok gazdagsága. A film kí- serőszövegének egyre visszatérő, szinte szuggeráló jelle- eg hatni kezdett rám. S milyen az ember? Mennyire igyekszik a meghökkentő bizonyításnak ellenállni! A film pergése közben az jutott eszembe, hogy mindéz nem kizárt, rendben van, de az kizárt-e, hogy a föld eddigi életének sok-sok millió éve alatt kibontakozhattak itt, valahol, valahogyan a kultúrák, a döbbeneteknek ezek a megvalósítói — és elpusztultak. Mit tudunk ma a Szahara homokja alatti világból? A királysírokat (Foto: Kiss Béla.) órák, kávédarálók, mozsár török, petróleumlámpák, Fe- rencz József korabeli kardok és korsók, tányérok és még ki tudná felsorolni mi minden található. Mindenesetre, minél régibb, annál drágább. HOGY A TIGAZ EGRI már-már elnyeli a sivatagi homok, de ami a halotti kamrákban volt és van, az a mai napig sem egészen tisztázott világról beszél. Az emberi nem csak ma lehet olyan tudás birtokában és olyan óriás, hogy gigantikus létesítményeket hoz létre és tudásával, akaratával és hitével a legreálisabban véve is ostrom alá fogja az egeket? Hátha az évezredek. a tízévezredek és százévezredek mögött — hogy botlik az ember nyelve e szokatlan számokon? — ott van az emberi tudásnak egy olyan fajtája, amely mint az Atlantisz, elsüllyedt? Ma megvan a mi kultúránk elsüllyesztésére, felrobbantására a reális lehetőség? Megvan, az atomban. Es korábban ilyen reális lehetőséA néző nem altar hinni a szemének és a fülének: a film főcímét egy versfordítás vezeti be, a film címe az első mondat a versben. Aztán elénk perdül ez a labdarúgónak is szeles, fékez- hetetlen, angol hidegvértől végképpen messzeáiló angol fiatalember, aki nyers humorával, életörömével csaknem mindenkit feldönt, alti útjába áll. Az esküvőn, fapofa- bátyja boldogságba menésén jókat élcelődik. mint násznagy. Csupa robbanás ez a férfi és mégis arra kell ébrednie, ilyen fiatalon, hogy a lába megbénult. Így jut új : n léshez, új környezetbe és új életformába. Peter Marshall regénye kitűnő alapul szolgál Bryan Forbes-nek, a rendezőnek, hogy emberi gyötrődéseket, a kialakult és még kialakulófélben lévő erkölcsi magatartásokat ütköztesse, végigvizsgálja és számadásra kényszerítőén. Bruce nem riad vissza a döntésektől, nem mond le önmagáról, vállalja az életet, harcait is azokkal, akik körülötte akár szerétéiből, akár konvenciókból tesznek-vesz- nek. Sérülten is, kiszolgáltatottan neki magának egy fontos dolga van a világban: önmaga. Így jut ahhoz a félszegségében is kemény döntéshez, hogy neki is van joga a szeretethez. a szerelemhez, a boldogsághoz, hogy nyomorékam is vállalni tudja és akarja a másik nyomorékkal együtt a legkisebb és legerősebb közösséget, kiét embernek erős, Az 1552-es ostrom utáni években az egri várat megerősítik, a katonák, tisztek megnyugszanak, s ezzel újból kezdődik a kalandozások korszaka. Különösen lelkesíti a katonákat az egyéni és csoportos vitézi portyákra a fogságból kiszabadult Zolthay, aid. 1558-ban visszatért Egerbe és elfoglalta a kapitányi széket. Ez nem volt kis dolog, hiszen különösen Egerben csak kitünően képzett tisztek láthatták el a kapitányi beosztást. Jellemző erre, hogy amikor a király Kisse- rényi Mihályt egri kapitánynak akarta kinevezni, akkor Zárkándy és Székely kapitányok tiltakoztak ez ellen, mondván, Kisserényiben olyan katonai virtus sincsen, ami miatt Egerbe kapitánynak lehetne kinevezni. E vitát követően ajánlotta fel Verancsics püspök a kapitányságot Zolthaynak, amit az el is fogadott. „Alig, hogy Zolthay elfoglalta az egri kapitányságot, megkezdődött a portyázás, a száguldás, a lesvetés és a bajviadalra kihí- v.'.s” írta Takács Sándor, e kor kitűnő értője. A Icaion ik harci kedvét fokozta, hogy a zsákmányból martuk is 'részesültek, ez ió kiegészítője volt az amúgy is szűkös katonai zsoldnak. A vitézi cselekedet másik rú- gója a visszavágás vágya. Így ezekben az években a harcias Véli bég helyére került hatvani Hasszán ellen már az első években számos panaszt tettek; egy ízben a hatvani törökök egy Molnár Albert nevű makiári jobbágyot fog- talc el és négyszáz forintot zsaroltak ki tőle azon a címen, hogy a kelő hold és az esti csillag láttán a földre köpött. Hasszán máskor 8 jobbágyot felkoncoltatott, katonái éjjelente Eger kapuja előtt kószáltak, szerte kóboroltak és raboltak. 1559. végén egy Dely Meder nevű török lovaskatona Makiáron és Tályán támadta meg a békés csapatokat. Füreden az egri várba induló élelmiszerkészletet kobozta el 50 török. Ugyanekkor Egerrel szemben, Jászberényben és Debrőn is erősségeiket akartait építeni, hogy innen zaklassák a környéket. Érthető tehát, hogy a török csipkedéseket az egri végváriak mindenféleképpen meg akarták torolni. A Zolthay vezette, vagy engedte portyázások egyike, ső nevezetes esemény,- IRS'1 Az idei, november 1-én kezdődő 'szovjet hanglemez- hetek megrendezéslének alap- gondolata; a szovjet előadóművészét bemutatása. A nagy egyéniségek, többek között Szjatoszláv Richter, Emil Gilelsz,' Lev Oborin, David Ojsztrah produkciói, vagy a leningrádi és a ben a Hosszain Dada nevű török pap és több török kereskedő elfogása. Ez az ügy diplomáciai bonyodalmakkal is járt. Az eset ugyanis békeidőben történt, ezért Ferdinand király Becsbe rendelte Zolthayi a török pappal és a kereskedelők sarcával együtt. De a királyi parancsot nem lehetett kömy- nyen teljesíteni, mivel a katonák a papot — jó előre gondolva a bonyodalmakra —, elrejtették, a sarcot pedig elköltötték. Végül is a pap megkerült és személyesen Zolthaynak kellett Bécsbe felkísémie. Persze az egri „csepkék” incselkedéseit a törökök is törekedtek visszaadni és igyekeztek rászedni az egrieket. Egy ízben például két török egri süvegben jött a vár alá, hogy megtévessze az őrállókat, míg a többi lesben állt. Amikor egy egri katona akadt az útjukba, vívásra kényszerítették, de az egri vitéznek szerencséje volt, elragadta az egyik török kop- jáját és sértetlenül jutott be a várba. 1562-ben János király magyar hadai és a török basa seregei márciusban átkeltek T ■ ' A fői-uv «et-Ag egy moszkvai filharmonikusak felvételei egyaránt húszszázalékos árengedménnyel lesznek vásárolhatók november 1. és 30. között. A hagyományoknak megfelelően november 3-án vidéken is — ezúttal Miskolcon — ünnepi megnyitóval kezdődnek a ^szovjet hanglemezhetek”, , része Debrecenben akart kastélyt építeni, hogy a megerősített helyről zaklassák a környéket. Zolthay harcra készült lovasaival, és igyekezett a kustélyépítést megakadályozni. Mint eff-i tisztnek már ez volt az utolsó cselekedete. 1562-ben, április 26-án az egriek Kalocsa közelében. Foktőnél foglyul ejtették a kalocsai kádit, 4 társával, köztük a kádi nejével. Gazdag zsákmány volt a kádi, ilyen fogásokra fájt mindig a szegény végbeliek foga. Egyébként fogtak az egri, szarvaskői, sároki, hevesi végvárak katonái elég törököt. Csak az 1558—59. évi egri várszámadásban egy hónaikra a török foglyoknak 3046—3116 kenyércipót adlak, s mivel egy fogolyra két cipót lehet számolni, ekkor kb- 50 török fogoly volt az egri várban. A jó zsákmány, a gazdag kótyavetye, az Egerben megszerezhető vitézi hírnév az oka, hogy Egerbe örömmel jöttek a világot látni induló vitézek, s akik itt megtelepedtek, elmenni nem is igen akartak. De éppen a zsákmány miatt a tisztek között formál'' dó viták eredményezi hc_y i: ill-ban. Zolthay végleg eltávozott Egertől. ekkorgtt halványult as:. eg, < ele fénylő vitézi csillaga Varga Lámkg éjjel-nappal ügyeletét tart : Eger, Klapka utca 2. az. alatti központjában, telefon: 19-35, 23-66. A gázszolgáltatással kapcsolatos üzemzavar, baleset, vágy- gázömlés esetén kérjük, hogy bejelentéseiket a fenti címre tegyék meg személyesen, vagy telefonon. A gázkészülék hibáinak javítását ugyancsak a fenti címen és telcfonszámon lehet megrendelni. Helyszíni javításokat mindennap 7—20 óráig végzünk. TIGÁZ Eger Minél régibb, annál drágább >
