Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

A gyöngyösi kutatómunkák Megjelent a volt felsőfokú technikum második évkönyve MÁR A MÚLTÉ az az in­tézmény. amelynek gondos munkával megszerkesztett és közreadott évkönyve mosta­nában látott napvilágot. A volt Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technik um oktatóinak tudományos mun­kásságáról ad hírt. a könyv, ha nem is tartalmaz minden ilyen írásos anyagot, ame-y létrejött az előző iskolai év­ben a különböző tanszék; k oktatóinak tollából. Váloga­tott a belső zsűri, a pályásat alapján. a legrangosabb anyagoknak biztosítva a na­gyobb nyilvánosságot. Szerencsésen mutatja meg a kötet a volt intézet tudo­mányos érdeklődési körét, amely lényegében egybeesik az oktatási szakterületekkel. A szólő és a bor adta a té­mát dr. Kriszten György, Kőszegi László és Popovics Gézáné tanulmányának. A termelékenység egyik fontos tényezője a fajta megválasz­tása: ezt bizonyítja dr. Krisz­ten György, bemutatva né­hány új fajtát, valamennyi jellemző vonásukkal. A Por- vidék fejlődésének fontosabb mozzanatait és összetevőit mutatta ki Kőszegi László, azzal a céllal, hogy tar-ácso­kat adhasson a szőlőter­mesztő nagyüzemeknek és az ezeket irányító felettes szer­veknek. A szürkerothadás okozta károk a fertőzés csök­kentését és megakadályozá­sát sürgetik, erről Popovics Gézáné közöl figyelemre méltó megállapításokat, LÁTSZÓLAG csak a pa­radicsom-termesztés egyik módszerét, a vegyszeres gyomirtást vizsgálta meg Gólya Elek, de munkáját a nagyüzemekben fellelhető munkáskezek számának csökkenése is motiválta. A paradicsom néhány jellegze­tes fajtájának az NSZK-ban történő meghonosításával kapcsolatos eredményeket sorolja fel Schuszter Lásziu- né tanulmánya. A meddőhányók növény- termesztésre -való hasznosí­tását dr. Szabó Béla és dr. Szabó Béláné, Gordienkó N. P. együtt végzett kísérle­tei vizsgálták, amiket a kom- polti kutatóintézetben foly­tattak a tenyészedényházban. A meddőhányók biológiai rekultivációja foglalkoztatta ugyancsak őket, felhasznál­va a Fertőd! 293 őszi búzát ehhez. A Mátra vidéki bar­na erdőtalajok hasznosítása kötötte le Czvetkovics Jenő figyelmét, a hőmérséklet és a nedvességtartalom, vala­mint a növények számára felvehető nitrogéntartalom összefüggéseit , kutatva. A márkáz! tó vizének jellegét vizsgálta meg dr. Jámbor Ottó, főként a fiatal tóban kialakult planktonikús mik­roszerkezetekre összpontosít­va. Két pedagógia munka ve­zeti be a kötet tanulmá­nyait. Hodászy Miklós a hallgatók életkori sajátossá­gainak tükrében vizsgál meg néhány nevelési kérdést, míg a tanulócsoportos fog­lalkozás tapasztalatait dr. Dráviczki Imre gyűjtötte egybe. A rövid megjegyzésekkel kísért tartalom is kifejezi, hogy a ta’nulmánykötet át- ifogja a volt intézet tevé­kenységének egészét. A szer­zők a még járatlan utat ke­resték, hogy a megállapítá­saik frissesége gyakorlati hasznot is adjon a növény- termesztéssel és a húsz év körüli fiatalok nevelésével foglalkozóknak. Mindig a legújabb jelenségeiket kutat­ták, hogy a további haladást megkönnyíthessék. Bár a felsőfokú technikum nincs többé, az évkönyv kö­vetkező kötete már a terve­zés szakaszába jutott. Bíz­nak abban a már főiskolai karrá lett gyöngyösi' intézet oktatói, kutatói, hogy tudo­mányos munkásságuknak a jövőben is publikálási lehe­tőséget teremthetnek. AZ ÍZLÉSSEL, technikai­lag is jól elkészített kötet Debrecenben, az Alföldi Nyomdában készült. (gmf) Miért dacos a serdülő korú gyerek? Kerekasztal-beszélgetés a Megyei Művelődési Központban A szülőik jó része számára nem kis gondot jelent gyer­mekeik nevelése, hiszen bár­mennyire is segít az iskola, a pedagógus, a feladatok zöme csak az otthonra hárul. Ezen a gondon álcáit segí­teni a Megyei Művelődési Központ, amikor megindítot­ta pedagógiai témájú, s első­sorban nevelési kérdésekkel foglalkozó kereskasztal-be- szélgetéseit. Elismerést érde­mel a szervezés is, hiszen meghívók százait juttatták el az egri szülőkhöz, Invitálva őket őszinte beszélgetésre. Azok kaptak meghívót, akiknek gyermekei most kez­dik a középiskola első osz­tályát. Jól választották meg a témát is, hiszen az előadók, a beszélgetés vezetői — dr. Bánki Lászióné, pedagógus­pszichológus, a XI. kerületi Nevelési Tanácsadó vezető munkatársa, dr. Székely La­jos orvos, a Budapesti Egész­ségnevelési Központ vezető­je —, a. serdülőkor legfonto­sabb kérdéseiről adtaik felvi­lágosítást. A kitűnő előadó Székely Lajos arra hívta fel a szü­lők figyelmét, hogy fokozot­tan törődjenek a serdülőkorú gyermekeik személyi higié­niájával, hiszen épp ebben a korban jelentkezik az a la­zaság. az a nemtörődömség, melynek komoly következ­ményei lehetnek később. Az előadó beszélt az ésszerű táp­lálkozás jelentőségéről, hang­súlyozva, hogy meg keU szün­tetni a túlzott szénhidrát fo­gyasztást. Egyéb tanácsai közül — mivel közérdekűek —, a lé­nyegeseket ismertetjük. Kevés a diákok szabad ide­je. s ezzel a minimummal is rosszul ■gazdálkodnak a fia­talok. Elszomorító jelenség, hogy mindinkább csökken a sport, az egészséges testedzés iránti érdeklődés. A fiatalok ellustulnak, mind kevesebbet ©JÉSɣͧ mu okMher M, járnak a természetbe, s en­nek káros következményei le­hetnek idővel. Sajnos egyre több fiatal ci­garettázik, s emeli a sörrel, vagy borral telt poharat. Igaz, a felnőttek, a szülők folyvást korholják őket, ám a gyermekek csak azt látják, hogy az idősebbek lényegé­ben ugyanezt csinálják. Az sem megnyugtató — s ezt kí­sérletek eredményei bizonyít­ják —, hogy az ipari tanulók első keresetük jó részét ita­lozásra fordítják. Az előadó hangsúlyozta a szexuális felvilágosítás jelen­tőségét, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt mindig a kellő időben, nem utasítás,/; kioktatásszerűen kell nyújta­ni, mert a serdülő korú gye­rek alapvető vonása az ön­állóságra törekvés, az intő hanggal szembeni dac. Bánki Lászlóné a pedagó­gus-pszichológus szemszögé­ből vizsgálta a serdülőkor problémáit. Helytelenítette azt, hogy a szülők gyerme­keikből képességeiknél javul­ta többet szeretnének kisaj­tolni, s ez a túlzott kívána­lom idegrendszeri zavarokat, lelki törést idéz elő a serdü­lő egyéniségében. Beszélt ar­ról is, hogy heti 14 óránál többet nem tanulhat a közép- iskolás, mert a túlterhelés szintén lelki zavart okozhat. Érdeklődésben nem volt hiány. A szülők többségéé! sősorban azt kérdezte a ke- rekasztal-beszélgetés vezetői­től, hogy miként segíthetné gyermeke tanulását. A pszi­chológus válasza: a peda­gógust kell keresni, hiszen csak ő tudja megállapítani, hogy a gyerek milyen mód­szerrel tud hatékonyabban tanulni. Nem egy szülő kifo­gásolta, az esetenként előfor­duló kivételezést, elmondva azt, hogy mekkora törést okoz ez a serdülők lelkivilá­gában. Az előadók hangsú­lyozták, hogy ez esetben is a pedagógus, az iskola segít­ségét kell keresni, így tisz távíró a sikerélmény hiányá­nak okait. Többen panaszolták, hogy a korábban engedelmes, szol­gálatkész gyerekek a serdü lőkorban máról-holnapra ön fejűvé, dacossá, válnak. Bán­ki Lászlónc azt javasolta, hogy a szülők j okóxvri türe­lemmel, megértéssel segítsék át gyermekeiket életüknek talán legnehezebb időszakán, a serdülőkoron. Helyes és jó kezdeménye­zést indított el a Megyei Mű­velődési Központ a pedagó­giai témájú kerekasztal-be- széigelésekkel. Ezek sikere azt bizonyítja, hogy a jövő­ben célszerű lenne sűrűbben rendezni ilyen eszmecseré­ket. (pécsi) Ezefarcú szerelem Szemes Mari előadóestjéről Vágy. Féltés. Mámor. Le­mondás. Harc. Megbocsátás. Pajzán derű. Perlő számon­kérés. A szerelem megannyi arca. a szerelmi líra gazdag spektruma! Hétfőn este mindez egyetlen lénybe köl­tözött. egyetlen ember aj­kán szólalt meg, mágusi kör­be vonva százannyiunkat a hatvani művelődési házban. Nem volt kulissza, nem voltak rafinált fényeffektu­sok. Hályogos lámpák alatt, sárga fal hátteréből rajzoló­dott elénk Szemes Mari, tal­pig feketében. A sárga fal síkjából éppen kilépve val­lott az ezerarcú szerelemről. Reménykedve, ragyogva, sír­va, hamiskásan. Nő" voltának páratlan találékonyságával, világirodalmi remekek szi­várvány tollával szép an­gyalszárnyaiban. Aki pódiumra áll. sokféle­ként szólhat, légyen bár ih- letője Somlyó, Buzzati, Sánt­ha, Felix Salten. Chaucer, József Attila, Mikszáth. Szö­veg mögé bújhat, szürke szerényen. Mumusként élhet a skandált sorokkal. Füröd- het önnön hangja szépségei­ben, altatva eszményt, gon­dolatot. Avagy: eggyé ol­vadhat benne mindeme mű­vészi jó, a kifejezés és rep­rodukálás minden vonása, aminthogy ritka tanúi lehet­tünk ilyesféle varázslatnak ezen az estén. Mire emlékezem mégis leginkább? Az egész előadás viliódzó, olykor mélybe hul­ló, máskor szirtre lépő lej­tésére, lázgörbéjére, amint ellenállhatatlanul visz magá­val, hogy megajándékozzon végül a kegyes és kegyetlen, önemésztő, csontig hatoló, mindig-mindig megrázó Sánt- ha Ferenc-i életműből egy metszőponttal, a Húsz óra olyan perceivel, amelyek a küzdő, a vereségekből is erőt merítő férfi igazságát vil­logtatják kardok csorbult élein. Mindent összevetve: ki­vételes képességű elő­adóművészt kösznöthet­tünk Hatvanban! Szemes Mari műsora iránytű és túl- hághatatlan mérce lehet itt nagyon sokáig. (moldvay) Tv-műsor: október 21., szombat... 15.55 Irodalmi képeskönyv. Csehov: Nyaralók. (Iám.) október 21., kedd ... 20.0(1 Nyaralói kaland. Csehov elbeszélésének filmváltozata. Nagyszerű találmány a te­levízió, nevelési, népműve­lői módszerei kifogyhatatla­nok. A fent idézett műsorok például lehetőséget adtak a nézőknek egy Csehov-novel- lából készült magyar feldol­gozás ismétlésével, majd há­rom nappal később fő mű­soridőben a látottak közül egy novella szovjet filmvál­tozatának bemutatásával ar­ra, hogy betekintsenek a képernyő mögé. Arra, hogy felfedezzék, mennyire kü­lönböző módon képes két filmrendező és az általuk i) képernp... mögött mozgatott színészek ugyanazt a történetet ábrázolni. Hang­súlyozom: tanulságos volt. Csupán azt nem értem, miért nem közölték velünk, gya­nútlan nézőkkel előre ezt a nagyszerű művelődési lehe­tőséget, miért nem hívták fel figyelmünket nyomatékosab­ban? Ha ezt teszik, akkor bi­zonyára mindkét napon még többen ültek volna a képer­nyő előtt áhítattal, beava­tottként, kapva az alkalmon. Esetleg' később országos mű­vészeti vitát is indíthattak volna a nézők tömegeinek bevonásával. Persze, szeren­csésebb lett volna ebből a szempontból, ha közvetlenül egymás után vetítik le a két produkciót. Vagy talán szerkesztői té­vedés történt? Esetleg nem találták elég gazdagnak az író életművét, s azért mutat­ták be egy novellájának két változatát egymás után? De ez rosszindulatú feltételezés, mert én úgy tudom, hogy Csehov életműve egyáltalán nem szegényes, sőt, szinte ki­meríthetetlen, s ebben az esetben arra kellene gondol­nom, hogy a szerkesztő ezt nem tudja, vagy az ö fantá­ziája bizonyult szegényesnek. Ha többször végiggondo­lom a történteket, akkor saj­nos, egyre bonyolultabbak. lesznek. Egy dologban azon­ban nem kétclkedhetem: va­laki figyelmetlen volt! A képernyő mögött... Virágh Tibor ban . most gesd wwvVúWVvWvWvwwvvvwwv'ywvA'y •— A leszállás a legveszé­lyesebb, ugye? — Meg a felszállás. A leg­több gép akkor csapódik vissza a földre, mint valami feldobott görögdinnye . .. — Állati látvány lehet nem? — De. Az. A gép merede­ken húz fel a magasba, úgy néz ki, mintha meg sem áll­na a felhőkig, aztán, mint a meglőtt madár, először meg­billen, majd oldalt vágódik és zutty le. Bele a földbe. Robbanás, füst, lángok ... Mindenkinek kampec ... — Mindenkinek? — Hát persze ... Képzeld el, hogy egy ilyen nagy dög. a szárnyaiban tele benzinnel, a hasában hatvan, vagy száz utassal, odavágódik a föld­höz, munjuk kétszáz méter­ről... Ugorj ki csak az ab­lakon, az első emeletről, há­rom méterről... Nyakad tör­heted, öregem... — Igazad van. Egyszer lá- ugrottam, azt hittem, Rogy a koponyámba szalad a bo­kám ... Rettenetes volt. Szó­val, olyankor mindenkinek ka mpec ... Nem jön még a gép? — Nem, nem látom ... Mindenkinek. A leszállásnál meg az a leggyakoribb, hogy nem jön ki a futómű... — Hogyhogy nem jön ki? — Úgy, öregem, hogy be­ragad, vagy nem működik az automatika... Egyszóval, a gép jön le, kerék meg nu- ku.., Az,aztán a nagy bal­hé... — Széttörik mi? Mennyi darabra törhet szét egy ilyen gép, mii. gondolsz? — Togal mám sincs. öre­gem, de azt hiszem, hogy nem eltörik, hanem felrub­, W\'WVvWAWV A repülői éren . Nem jön még a gép, sem jön, ne mereszt- a nyakad!...' Szóval, ilyenkor hasra teszi le a pi­lóta a repcsit, s a madárka a hasán csúszik, mint ping vin a jégen ... Az utasok bent ilyenkor már össze-vissza törték egymást, meg a saját koponyájukat, de csak ezután jön a java ... — Állati lehet.... Hogy én még sohse láttam ilyet... Azért bosszantó, nem? Csak jár ide az ember, csak jár ... Te hányadszor vagy itt? — Nem is tudom ... Nem számoltam. Ha csak tehe­tem, én mindig kijövök... Szeretem nézni, ahogyan megjelenik a távolban egy fekete pontocska, aztán na­gyobbodik, aztán, ha jó az idő, megcsillan _ a gép szár­nyán a nap, aztán ereszkedik, lágyan, könnyedén, valóság­gal kilebeg a kifutópálya né­véig ... Es még soha nem tör­tént semmi... De semmi! Nem jön a gép? — Nem látom. En talán ti­zedszer vagyok itt, de már unom ... Nézem a felszál­lást, meg a leszállást, de so­ha semmi. A gépek menet­rendszerűen indulnak és ér­keznek ... Mennek és jönnek. Es semmi. Ha valami törté­nik, az mindig másutt törté­nik, arról csak olvas az em­ber, vagy híradót lát... Vagy azt se! Ültél máz Am­csin? — En? Sohal — En sem. Te miért nem? — Nem (.téri, mert félek, mert nem felek. De ha bele­gondolok, hogy anug cn a gépen ülök, amely leszállni, vagy felszállni akar velem, addig a korlátoknál olt áll­nak a hapsik és tilckadt száj­jal totóznak: lezuhan-e ve­lem, vagy sem? Persze. itt csak egyes, meg kettes van, , iksz nincs . . . Hát, tudod, ne­kem így ne szurkoljanak az anyjuk mindenségét... Hát én ezért nem repültem még... — En meg bevallom, fé­lek. Rettenetes lehet ott fenn a frászban, bámulni lefelé, s 1L 16-ös ... Turbólégcsava- ros gép .. Megbízható dö­gök ... Nagyon megbízható­ak ... '— Nem szoktak lezuhan­ni? — Nem. Vagy alig ... Nézd csak, hogyan lebeg lefelé . ■. Nem is száll, lebeg, a min­denségit. ... — Igen, s a futóműve is kinn van... Nem ragadt benn ... Ennek sem ... — Nem bizony. Már lenn is van. Földet ért ez is... — Földet. Holnap kijössz? — Ha rossz idő lesz, akkor igen. De, ha jó idő van, ak­kor minek ■. a fenekem meg a jó öreg ar.yuföld között tízezer méter és egy vacak bádoglemez. ■ Köszönöm, ebből nem I: rek .,. Jön! Jön!... Látó Ott! Ott jön ... — Aha, latom, menetrend- szeritU jön... lljtma-gép, "a hatvanegy néhány u tói vidáman uevigélve, még kl» csit süketen a motorzúgást A, megindul a várakozó au j- busz leié. Földét értők. Gyurltó Gém

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom