Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

600 ezer pépjármű a közutakon Kik ülnek a volán mögött? Orvosok, pszichológusok, szociológusok kutatják a balesetek okait és okozóit MAGYARORSZÁGON min­den 16-ik ember vezet vala­milyen gépjárművet. Közút­jainkon, amelyek bizony nin­csenek az egyre növekvő forgalomra méretezve, 600 ezer gépjármű közlekedik. A motorizáció világfolyamat, hatása aló! mi sem tudjuk kivonni magunkat. Sokan, még a közlekedési szakem­berek köréből is azt tartják; a több autó, több balesetet okoz. — Nem igaz! Ez helyte­len nézet! — állítja, tudomá­nyos kísérletekre támaszkod­va Sípos Imre, az egy éve felállított Volán Pszicholó­giai Állomás vezetője. — A közúti balesetek 95 százaléka nem valamiféle műszaki hi­ba, nem a véletlen, hanem a helytelen emberi magatar­tás következménye. A mintegy 80 000 embert, közöttük főleg hivatásos gépkocsivezetőket foglalkoz­tató Volán Tröszt az elmúlt évben azzal a céllal hozta létre pszichológiai állomását, hogy segítse a vállalatokat a hivatásos gépjárművezetők alkalmazásának és beosztá­sának megítélésében. Az ál­lomáson közlekedési mér­nök vizsgálja a vezetési jártasságot, az orvos az egészségi állapotot, a pszi­chológus a személyiség ké­pességeit, tulajdonságait, a szociológus pedig a személyi, foglalkozási előtörténetet, a munkával kapcsolatos kérdé­seket. A főváros XIII. kerületé­ben működő állomás „mun­katermeiben” és laborató­riumaiban a kívülálló számá­ra különös vizsgálatok foly­nak. Egyik helyen, egymás­tól elkülönített asztaloknál — akár egy televíziós kvíz­műsorban — tesztlapokat töltenek ki a „páciensek”, máshol piros, lila, kék, sár­ga gombokat nyomogatnak kézzel és lábbal, furcsa fé­nyek villanásait kell figyel­niük, óriási távcsőbe kell nézniük a \ gépkocsivezetők­nek. Műszerekkel és anélkül, úgynevezett TIM-rendszerű vizsgálatok folynak. AMI A VILÁGON eddig egyedülálló: a pszichológiai állomáson 271 embert — sta­tisztikai mintavétel alapjan — kiválasztottak. Közöttük 110 gépjárművezető — 250 ezer­től 1,5 millió kilométert — balesetmentesen vezetett, ezért a vállalat többszörös kitüntetettjei. Külön vizs­gáltak 100 olyan gépkocsi- vezetőt, akik 1 éven belül, illetve 100 000 kilométeren belül 1—2 balesetet okoztak. Közülük szűrték ki azokat, akik alkoholisták voltak, s alkoholelvonó kúrán keze­lésben részesültek., — Türelmetlenül* vártuk mi is a vizsgálatok eredmé­nyét — mondja Sípos Imre, az állomás vezetője. — Kide­rült, hogy a pszichológiai vizsgálat képes megkülön­böztető jegyeket felmutatni a kiváló, a balesetes és a krónikus alkoholista csoport között. Például a Catall-fé- le 16 személyiségtulajdonság elemzése folytán 187 élet­helyzetre kértünk és kap­tunk választ. Teljes pontos­sággal kimutattuk, amíg a kiváló gépjárművezetőket a lelkiismeretesség, az előrelá­tás, az önbizalom, a nyugodt­ság jellemzi, addig a balese- tezőket a haszonlesés, a szo­rongás, az ideges feszültség. Bebizonyosodott, hogy a balesetek okainak kiváltá­sában még a szakképzettség különböző fokai sem játsza­nak döntő szerepet, hanem kizárólag az ember tulajdon­ságai, legfőképpen a benne szunnyadó agresszivitás. A pszichológusok, orvo­sok, szociológusok és mérnö­kök alaposan elemezték az egyes baleseti szituációkat Kiderült az is, hogy nem a cselekvési reakció időtarta­ma, a cselekvés időpontjá­nak jó megválasztása teszi lehetővé a baleset elkerülé­sét, hanem az ember állandó felkészültsége a cselekvésre, a döntés képessége. A VOLÁN vállalatainál elhatározták, hogy a gépko­csivezetőket a személyiségük­höz, fizikai állapotukhoz al­kalmas helyre teszik. Akad, aki nem való autóbusz-veze­tőnek, de kiválóan elvezet­het egy teherautót. És for­dítva is, sokan nem voltak eddig „helyükön”, előrelé­pésükre ezután a vizsgálat után kerül sor. A pszichológiai állomás munkatársai most kezdték vizsgálni az 1. sz. budapesti a 2. sz. salgótarjáni, a 7. sz, szolnoki, a 10. sz. szegedi Vo­lán ez évben felvett gépko­csivezetőit és másfél év múl va minősítik őket. „Előreje leznek” a vállalatoknak, ki mire képes, alkalmas. Ki akarják szűrni az agresszív embereket, hogy ezzel is elejét vegyék a súlyos ka­ramboloknak. Tervezik egy bentlakásos tanfolyam meg­indítását, ahol az agresszív tulajdonságú embereket taní­tanák, foglalkoznának velük. Vizsgálni akarják a gépko­csivezetők leterhelését is, ta­nácsol adnak a vállalatok vezetőinek, hogyan, mikép­pen könnyítsék a gépkocsive­zetők munkáját, mire figyel­jenek bérezésüknél, jutalma­zásuknál. A vizsgálatok vi­lágosan bebizonyították, mi­lyen nagy szerepe van a gépkocsivezetők munkájában a jó, igazságos bánásmód­nak, a rendezett családi kö­rülményeknek. Szeretnék elérni, hogy a Volán volán­jai mögött kiegyensúlyozott, jőkedélyű, a munkájukra koncentráló emberek ülje­nek. Magyarország közútjain 600 ezer gépjármű közleke­dik, s ez ugyanannyi gépko­csivezetőt is jelent. A ma­gángépkocsit vezetők gond­jait most félretéve és csak a hivatásos gépkocsivezetők több százezres táborát nézve is rögtön adódik a feladat: minél előbb létrehozni a TAXI-nál, a FÖSPED-nél, az ÉPFU-nál, a GÉPFU-nál és természetesen a megyeszék­helyeken is a fővárosihoz ha­sonló pszichológiai állomá­sokat. Évente ezernél több em­ber hal meg az utakon, több ezren megrokkannak, gyere­kek, öregek, asszonyok, fér­fiak válnak munkaképtelen­né, lesznek családi tragédiák részesei, mert néha nem azok ülnek a gépkocsik kormá­nya mögött, akiknek kellene, s nem úgy, ahogyan kellene. A KÖZÜT a legveszélye­sebb üzem, de itt is az életé az előny] Szüts Dénes Javul a minőség Uj alapanyag­keverő a Gumiipari Szövetkezet lőrinci telepén A meglehetősen régi és kis teljesítményű gumikeve­rő hengerszékek mellé — egy szomszédos üzemrész­ben — új alapanyagkeverő berendezést állították üzem­be a Gumiipari Szövetkezet lőrinci telepén. Az NDK gyártmányú automata gép, amelynek az ellenőrző és irányító egységét a VILATI egri gyárában készítették, egy-egy alkalommal negy­ven kilogramm súlyú, külön­féle rendeltetésű alapanya­got kever össze felhasznál­ható alapgumivá. A hatal­mas hemgerszékből kikerülő gumi innen jut el a külön­böző cikkeket és használati eszközöket előállító dolgo­zókhoz. A gép teljesítmé­nyére jellemző, hogy a há­rom műszak alatt mintegy három-három és fél ezer ki­logramm terméket állít elő az igényeknek megfelelően. A lőrinci, telep vezetői a gép üzembe helyezése után ük­Munkában az NDK gyártmányú alapanyagkeverő hen­ger, melyet Czank István gépkezelő ellenőriz. (Foto: Tóth Gizella) elmondották, hogy nemcsak a teljestímény növelése volt a céljuk, hanem az alapter­mék, a gumi minőségének a javítása is. Az új berendezés, de a szövetkezetben használatos más gépek kezeléséhez, a különböző munkafolyamatok elvégzéséhez hozzáértő szak­emberekre van szükség. Ezért szervezetók meg az el­múlt hónapokban azt a tan­folyamot, amelyben a lőrinci telep huszonöt dolgozója szerezte meg a gumiipari szakmunkás minősítést. Kö­zülük többen művezetőként, me ősként dolgoznál-: tovább, hiszen nemcsak a gyakorlati tapasztalatuk, hanem az el­méleti tudásuk is lehetővé tette az új munkakörbe va­ló áthelyezésüket. Egri vendéglátó napok Csebokszáriban A Csuvas ASZSZK és He­ves megye között kialakult szoros és őszinte, elvtársi kapcsolat immár több éves múltra tekinthet vissza. Á kölcsönös bartásági, gazda­sági és politikai együttmű­ködés minden területén ked­vezően szélesedik. Megyénk több vállalata, intézménye kötött szocialista szerződést a testvéri köztársaság válla­lataival és intézményéivé}, személyes barátságok kötőd­tek, ugyanakkor rendszeresen sor kerül közös tapasztalat- cserékre. Legutóbb három­tagú kereskedelmi küldött­ség — Miskolci László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes veze­tője, Bóta László, a Panorá­ma Szálloda és Vendéglátó Vállalat igazgatója, Beszter- czei György osztályvezető — járt a csuvas köztársaság fővárosában. Az utazás ta­pasztalatairól Miskolczi László, a küldöttség vezető­je a következőket mondotta: — Utazásunk célja az volt, hogy tanulmányozzuk a köztársasági kereskedelem ágazati irányítását, működé­sét és megtárgyaljuk a ke­reskedelmi hálózat üzemel­tetésével összefüggő fonto­sabb kérdéseket. 1971-ben a köztársaság kiskereskedelmi forgalma 630 millió rubel Mostanában már szívesen emlegetik a különböző meg­beszéléseken azt a kormány­határozatot, amely a Mátra fejlesztésének programját tartalmazza. Ez látszik biz­tosítani mindazokat a ten­nivalókat, amik mar evek­kel ezelőtti is időszerűeknek tűntek, de végrehajtásuknak sem erkölcsi, sem anyagi fe­dezete nem állt rendelkezés­re. A vonatkozó kormányha­tározat most már nemcsak a kívánság szintjén foglalko­zik hazánknak ezzel a na­gyon exponált tájegységével, hanem a mindennapi cselek­vések szükségességét is sür­geti. HELYI ÉS NEMZETKÖZI Mátraháza és a Kékestető nemzetközi jelentőségű üdü­lőterületként szerepel ezen­túl a tervekben. Mátrafüre- den a helyi érdekeltség té­nye marad meg. Nem csupán valamiféle el­méleti jelentőségű besorolás történt meg ezzel, aminek csak szépen csengő neve van, mint valami tiszteletbe­li' címnek. A két kategória a fejlesztés mértékét is meg­határozza. Minden részlete­zés nélkül csak annyit: a nemzetközi igénybevétel miatt feltétlenül magasabb ellátási színvonalat kell biz­tosítani az ide látogató ven­dégeknek a Mátra felső ré­szein, mint a csak kisebb vonzási területtel rendelkező Mátrafüreden. Magyarán: valamiféle osztályba soro­lásnak fogható ez fel. akár­csak a vendéglátóiparban szokásos. Minden él nélkül, de a realitások tisztelete alapján. MÁTRAHÁZA Két súlyos gond a víz és a HT"" Szerencsére A Mátra jövője egyik kérdéssel sem kell ma már csupán elméleti szinten foglalkozni. Mivel javában építik a Csórréten a víztáro­lót, az ivóvíz rövidesen a szükséges mennyiségben áli majd rendelkezésre Mátra­házán. Hasonló a helyzet a szennyvízzel is. Korábban már hírül adtuk, hogy meg­alakult az ország egyetlen hegyvidéki szennyvízelve­zet ő társulata, arnely a Ké­kestől Mátrafüredig kiépít­teti a csatornarendszert, a hozzá való szennyvízderítő teleppel. A derítő már arra vár, hogy a csatornák mű­ködjenek. Az építkezés meg­nyugtató módon folyik. Korszerűsítik a közvilágí­tást 1974-re, amelyre a Gyöngyösi Városi Tanács ki­mutatásaiban 300 ezer fo­rintnak kell lennie. Jövőre a parkolóhely kialakítása kerülne sorra, ha a KPM ehhez a munkához megfele­lő segítséget tud adni. A megyei tanács beruházása­ként szolgáltatóház épül jö­vőre. Korszerű üzletsort hoz­nak létre a következő idők­ben. A tervekben helyet ka­pott egy turistaszálló meg­építése is. Hogy itt helyez­zenek el egy benzinkutat, az ellen a gyógyintézetiek szól­tak. A levegő szennyezése miatt intettek megfontolás­ra. Előbb-utóbb a Mátraháza —Kékes közötti utat rendbe kell majd hozni, de a Kéke­sen semmiképpen sem lehet majd olyan parkolóhelyet kikanyarítani a szüle terüle­ten, amely a személy gépko­csik fogadósat lehetővé ten­né. Ezért már a közeljövő­ben az utasok a Kékesre csak autóbusszal mehetnek fel. Hogy mikor épül meg a személyfelvonó lanofka, az még kétséges. KÉKESTETÖ Halaszthatatlan feladat a közvilágítás korszerűsítése. Ehhez 400 ezer forintra van szükség, amit a városi ta­nács hitel igénybevételével akar előteremteni. Furcsa helyzet állt elő itt az utóbbi időkben folyó kü­lönböző munkák miatt. A sí­pálya megrongálódott. Ennek felújítása, a terep rendezése, majd füvesítése a követke­ző évben fejeződik be a ter­vek szerint. Mi lesz itt a vendéglátás feltételeinek megteremtésé­vel? Évek óta folyik a vita erről. Épült volna szálloda is a Kékesen, de ez a terv a természetvédelem szigora miatt megbukott. Azt is töb­ben szorgalmazták, hogy az új tv-toronyban kilátó-presz- szót hozzanak létre. Ehhez nemcsak hihetetlen mennyi­ségű pénz kellene, hanem az üzemeltetését sem vállalná senki, annyira magas a kal­kulált költség egy ilyen rendhagyó vendéglátóhely­nél. Amit tenni kell,, mert eh­hez nem szükséges extra mértékű anyagi fedezet: né­hány pavilon és egy büfé megépítése, hogy a nagy szá­mú turistát korszerű módon lehessen fogadni az ország legmagasabb helyén. MATRAFÜRED üt- iiúidenekelőtt * Paradi és a Petőfi utcákban kell meg­építtetni a szennyvízcsator­nát. Erre 800 ezer forintra van szükség, aminek a felét a fejlesztési alapból lehet el­venni, a másik felét pedig hitelből biztosítani. Korsze­rűsíteni kell a Béke, a Pá­rád! és a Felszabadulás ut­cákban a közvilágítást. A 400 ezer forintos költségek­re szintén csak hitel igény- bevételével gondolhat a ta­nács. De az utak pormemte- sítése és néhány helyen a járda megépítése is a ha­laszthatatlan teendők sorá­ba tartozik. Körzeti általános iskolát és kollégiumot kap Mátra- füred, hogy a szétszórt tele­pülések kisiskolásainak szak­tárgyi oktatását megoldhas­sák a mai követelmények­nek megfelelően. A kollé­gium a szünetben diákszál - lóként üzemel. A megyei ta­nács a Béke utcában szolgál­tatóházat építtet. Együttműködés úján szál­loda épül, de más vendég­látó egységek is létesülnek. A korszerű ABC kisáruház pedig sok gondot old majd meg. A nyaralók és hétvégi há­zak elhelyezését a részletes rendezési terv határozza meg, amely jövőre már a ha­tóság rendelkezésére áll. A telep közművesítése és útjai­nak megépítése ötmilliót igé­nyed. SÁSTÖ Egyre kedveltebb pihenő- heli’e a Mátrának, ahová a külföldiek is szívesen ellá­togatnak. De a viz olykor hiánycikk. A megoldás vi­szont közel hét és fél milliót kíván. Ahogy a szennyvízel­vezetésére is több mint hat és fél milliót kell fordítani. Es ezeknek a nagy össze­geknek lényegében semmi látszatja nem lesz, mert a földbe ásott pénznek veszik. Ha van ivóvíz, ha a szenny­víz nem folyik szabadon az árkokban, azt senki sem mi­nősíti valamiféle elismerés­re méltó teljesítménynek. Azt természetesnek tartják. Hogy mibe kerül annak az elérése, ezért senkinek sem fáj a feje a turisták közül. A Sástóval kapcsolatos igények között szerepel egy élelmiszer- és csemegebolt megépítése, valamint egy tó­parti halászcsárda létesítése, amely legalább kétszáz em­ber étkeztetését tenné lehe­tővé. HONNAN — HOVA? Nagyon szerények azok az igények, feladatok, amiket felsoroltunk. De azért nem árt arra is gondolnunk, hogy néhány évvel ezelőtt még hol tartottunk, mennyi min­dent építettünk azóta, és a következő években hová érünk el. Egy kicsit büszkék is le­hetünk erre a két pont kö­zötti útszakaszra, hiszen azt közös összefogással tettük meg, és az újabb szakaszt is a társadalmi erők nagyobb összehangolásával akarjuk bejárni. Mert a jó, a helyes cél lel­kesít is. G. Molnár Ferenc volt. Az állami kereskedelem mellett igen számottevő a szövetkezeti kereskedelem te­vékenysége. A főváros, Cse- bokszári 10 éves fejlesztési tervében az ún. mikrorajo- nok kiépítése szerepel, s ki­emelt helyet foglal el a be­vásárlóközpontok létesítése. A vendéglátásban alapvető feladatnak tekintik a tömeg- étkeztetés fejlesztését, a nagy alapterületű önkiszol­gáló rendszerben működő egységek létesítését. Tapasz­taltuk azt is például, hogy a fővárosban a vendéglátó üzletek többsége kombinált formában működik. Délben, mint munkahelyi étkezde ön- kiszolgáló, az esti • órákban pedig, mint vendéglő, hagyo­mányos formában működik. Igen példamutatónak talál­tuk a munkahelyi ellátás megoldását. Az üzemek, amelyeket meglátogattunk, jól felszerelt konyhával, ét­teremmel rendelkeznek. Á Heves megyei küldött­ség csuvasföldi tartózkodása során kereskedelmi megálla­podást kötött. A megállapo­dás szerint a Panoráma Szál­loda és Vendéglátó Vállalat közreműködésével egri ven­déglátó napokat rendeznek majd a csuvas fővárosban, Csebokszáriban. A rendezvény idejére egri szakácsok, cuk­rászok, felszolgálók, zené­szek veszik birtokba Cse- bokszári egyik 120 férőhelyes éttermét, ahol magyaros éte­lekkel mutatkoznak be a csuvas vendégeknek. Sor ke­rül terítési bemutatóra, He­ves megye idegenforgalmi értékeinek fényképes bemu­tatására, élelmiszeripari és népművészeti termékek kiál­lítására, szakmai tanácsko­zásra és a megye tájait, népi hagyományait felelevenítő filmek vetítésére. A csuvas vendégek szórakoztatásáról cigányzenekar és népdaléne­kesek gondoskodnak majd. Az egri vendéglátó napok megrendezésének időpontjá­ban is megállapodtak: 1973. május 16—20, A Heves megyeiek bemu­tatkozását csuvas barátaink egri rendezvénye követi majd, amelyre a „Borünnep Agriában” c. nyári rendez­vénysorozat programjában kerül majd sor. 1972. október 25., szert*

Next

/
Oldalképek
Tartalom