Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

VARGA CSABA: Ny ári lem >n­fér A hőség olyan nagy volt. mint egy ási görögdinnye, amelyik nem bele a hideg vizes hordóba. Már a fagylalt sem hűsített. Erzsébet a frissen kemény/ élt. rövid fe­hér köpenyében állt ki a bf U elé fagyit árulni. — Egyet? — Egyedül vagyok — mor..!ta o »solyogva n fiú. A lány benyúlt a jégszekrénybe, kivett egy fagyit és a fiú kezébe nyom'a. Teltek a napok. Erzsébet megint fagylal­tot árult. A vevők sorba álltak a jégszek­rény előtt. — Egyet? — kérdezte szokás étit. — iVlég mindig egyedül vagyok A fagy is lány a válaszból ismer; rá a fiú­ra Most jobban megnézte magának. Zárás után Erzsébet sietve indult § villa- m.osffV'.egállóhoe. Az árkád alól kilépett va­laki és csatlakozott hozzá. — Haragszik? A lány a zavartan lépkedő fiúra nézett. — Egyet? — kérdezte cinkosan. — Most már kettőt! — mondta a fiú ne­vetve. A villamos döcögött. A h-Táe n°m oldó­dott. — Elkísérhetem? — Hosszú út lesz . .. A fiú nem felelt. Nem tar tt.; fontosnak. Erzsébet azt hitte, hogy csak a pályaudvarig kíséri. Tévedett. A fiú felszállt vele a vonatra. — Csak éjfélre ér vissza. — Miért baj ez? A lány naponta megtette ezt az utat. Egy Pest melletti községben lakott. A vonalon mindenki ismerte egymást. Az .,új utast” kíváncsian méregették Erzsébet barátnői. A kicsi állomáson gyorsan búcsúztak. — Szevasz' — monuta Erzsébet. — Szia! Holnap megint várlak. A fiú ezzel sarkon fordult, mert az ellen- . r.al már beérkezett. A iány eltűnt a sötétségben. Másnap megint az árkádoknál találkoz­tak. Már végérvényesen tegezték egymást. — Miért kísérte! hazáig? —■ Vagy mindent — mondta a fiú —, vagy semmit. Erzsébet nem válaszolt. Nem tetszett ne­ki ez a gyors odaadás. Túl váratlan volt az .>!ovt'Ae..cS. — Ma ne kísérj el! A fiú vállal vont. — De egy vonattal később megyek, addig sétáljunk . . . — Inkább ne ... — mondta a fiú várat­lanul. — Menjél csak haza. De nélkülem. Erzsébet megsértődve hagyta ott a fiút. A vonatban már szomorúan gubbasztott. A következő nap nem várta a fiú. Csak két nap múlva jött elő. — Megértesz már? Erzsébet hallgatott. — Igen, vagy nem? — kérdezte megint a fiú. A lány mosolygott. — Hát nem látod ... — mondta és bele­karolt a fiúba. A vonaton egymás mellett ültek. A lány a szüleiről mesélt, és a vicinális utasairól. Az ellenvonat ismét hamar jött. Erzsébet­nek azért maradt annyi ideje, hogy a fiút homlokon csókolja. — Csak azért — mondta —, mert állhata­tos vagy. Másnap Erzsébet' újra fagylaltot árult. Rö­vid, fehér köpenyben állt a bolt előtt — Egyet? A fiú Erzsébet arcát nézte. K ettőt! — mondta és az egyik fagylal­tot a lánynak nyújtotta. — Csak azért — mosolygott —, mert nyár NAAAAA^vVv^aAAAAAWAAAWAAAAWA^AAAMAVAAAAAAAaaaaí WícaM <• A SZÉLNÉL IS SEBESEBBEN... aAAAAőAA/WWWW\A W\a/vWv van. Nagy hűhó egy híd kőiül Napjainkban előfordul, hogy tornyok és épületek lakó­helyet változtatnak és távoli útra indulnak: a XX. század­ban főleg az óceánon tűh a, ahol minden átlagos milliárdos igyekszik legalább egy várat szerezni magának. A közép­kori erődökkel és várakkal együtt az óceánon túlra került a híres londoni híd, a Tower Eridge is. A. híd Arizona állam sivatagos vidékére, egy kisvárosba. Lake-Havasu-dtybe került. Ez a városka jóval fiatalabb a hídnál: csali 1963-ban jelent meg az Egyesült Államok tér­képen és jelenleg mindössze 5000 lakosa van. A Tower Dridge megvásárlását az egyik részvénytársaság elnöke kez­deményezte, aki 1963-ban 1 millió font sterlinget fizetett a londoni városi hatóságoknak. A nevezetes hídnak az új lie­fen történni felállításává] kapcsolatos költségeit az Ifjú város vezetői vállalták. Képzeletükben már ki is rajzoló­dott egy kis London az arizonai sivatagban: lehetséges, hogy a város más tehetősebb polgárai is szereznek még valamilyen nevezetességet a brit fővárosból. De addig... addig a városka lázas erőfeszítéseket tesz, hogy a birtoká­ba került nevezetesség színvonalára emelkedjék. Autók­ra ragasztható plakátokat készítettek, a városka vendég­lői kicserélték cégtábláikat és ilyen neveket vettek fel: „Régi London”, „A hídnál”, „A híd alatt”, „Nelson admi­rális'' stb. Végül a vásárlás lebonyolítója, az említett rész­vénytársasági elnök Nagy-London polgármesterének ün­nepi díszébe öltözve a közelmúltban „megnyitotta” a hidat. A baj csak az volt, hogy a városkában nem volt víz: pedig a hídnak valami felett kell állnia; sivatagban pedig, amint ismeretes, nincsenek folyók. Éppen ezért sürgősen csatornát kellett építeni, amelyet szivattyúk segítségével töl teliének meg vízzel. Pósztorkodó majom A délnyugat-afrikai Windhoock faluból minden reggel kecskenyáj indul a legelőre. A jeleneiben csupán a pásztor személye figyelemre méltó: ebben a kecskenyájban a pász­tor egy Alá névre hallgató majom. Alá „személyesen” is­meri minden gyámoltját, és hol egy fa tetejéről, hol pedig a legnagyobb kecske hátára telepedve figyeli a nyájat A nyájtól elkúborgó kecskéket ostorral tereli a .yhelyes útra”. Este a majom gondosan szemügyre veszi a nyájat. Ha egy nősténykecske a kicsinyét hívja, Alá mindjárt fut, és anyjához vezeti a kis csavargót; ha a nyáj gazdája té­vedésből másik kecskéhez viszi a kiskecskét, a fáradhatat­lan majom azonnal he yreállítja a rendet. Ezért a munká­ért egy fürt banánt kap, és soha nem követel béremelést... Patíüm viaszból Grúz és kazah vegyészek a méhviasz vizsgálata köz­ben felfedezték, hogy szá­mos méhesben a viasznak erős rózsaolaj illata van. A további vizsgálatok arról győzték meg a vegyészeket, bogy a méhviasz összetéte­lében a rózsa illő olaja ta­lálható meg. Kiderült, hogy egy tonna méhviasz egy tonna rózsasziromnak felel meg. Hamarosan hozzáfog­nak a viaszból készülő par­füm kísérleti gyártásához.-WWVWWWVWVVW^.V­zervezes kérdése A Báme.vbumfért fennállásának tizedik évfordulóján nagy ünnepségeket rende­zünk a Ló utcai székházban, amely­re hatvanezer kül­földi és harminc­négyezer belföldi vendéget hívtunk meg. Az ünnepség prog- ünnepség elölt, ami ramja a következő: kor már minden elő 1. Köp jatör és a volt készítve, amikor hivatal udvarán, IV. már minden i úgy Henrik korabeli tu- ment, mint a karika- hákban. csapás, megjelent a 2. Lepény evő-ver- szervező-irodában a seny. - vállalat szakácsnője, 3. Vadászat a Ló Böbe néni, és sértő- utcában, idomított dött hangon így 99 „IteNxólií labdák A tenisz- cs a golf játéko­sok tudják, mennyire idege­sítő, ha a teniszlabda mesz- szire elgurul, és egyszerűen nem lehet megtalálni. Skót mérnökök egy csoportja most elhatározta, hogy meg­szünteti ezt a kellemetlensé­get — olyan tenisz- és golf­labdákat terveztek, ame­lyeknek a belsejében minia­tűr rádióadó készülék műkö­dik. Az ilyen labdát nagyon könnyű megtalálni, hiszen maga „közíi”, hogy hol vm. Világító gyümölcsök A panamai földszoroson olyan fák nőnek, amelyeknek a gyümölcsei 90 százalék nö­vényi olajat tartalmaznak. A helybeli lakosok a lakások világítására használják eze­ket a gyümölcsöket. A „vilá­gító gyümölcsök” kitünően égnek, legalább olyan jól, mint a sztearingyertyak és még csak nem is füstölnek. sólymokkal. 4. öl örsütés, tűzi­játékká'. 5. Szarmata lovas- roham, előadják a vállalat dolgozói. 6. Ul'iparti — élő kártyalapokkal. 7. A napközi ott­hon növendékeinek non-fiyuratív kiállí­tása. 8. Tengeri csata egy mesterséges tó­ban; a Főközpont engedélyével egy gá­lyát és (cét naszádot elsüllyesztünk. f). Monstre dísz­ebéd a vállalat ebéd löjében, *orhű igri cek részvételével. Melyik lesz a divatszín? A legközelebbi években a fekete, a kék, a barna női té­likabátok lesznek a divatosak, az átmeneti kabátok közül pedig az élénk és a világos színűek. A férfiak télen a fe­kete, szürke és barna kabátot részesítik majd előnyben, ősszel és tavasszal viszont a szürkét vagy a barnát. A Szocialiszticseszkaja Indusztrija című újság közlése szerint, ezzel az eredménnyel járt a vevők körében tartott közvélemény-kutatás, amelynek adatait elektronikus szá­mítógépekkel dolgozták fel. A közvélemény-kutatást a la­kosság árukeresletét és a kereskedelmi konjunktúrát tanul­mányozó, össz-szövetségi tudományos kutatóintézet mun­katársai szervezték. A női ruhák hosszúsága a legközelebbi években a je- lek^saerint közepes marad. Az elektronikus gép a télikabá­tok gallérjával is „foglalkozott”. Eszerint a nők a nyest- és a kékrókagallérokat, a férfiak pedig az asztrahán- és a kecskeprémgallérokat szeretik legjobban. Az intézetben a közszükségleti cikkekhez tartozó 78 árucsoport iránt megnyilvánuló vásárlói kereslet prognózi­sát állítják össze. A hűtőszekrények tekintetében például a következő eredményre jutottak. Az elektronikus gép „el­olvasta” a kérdőíveket, és ezeknek alapján gyökeres válto­zást állapított meg a keresletben: az abszorpciós „hideg- gyáraktól” a nagyobb űrtartalmú, kompresszoros készülé­kek irányába. Az intézet mérnökei tekintélyes mennyiségű kérdőívet gyűjtöttek össze, amelyeket nemrég a gépkocsit vásárolni szándékozók töltöttek ki. Ezt a munkát a gépkocsiipari mi­nisztérium megbízásából végezték. Az elektronikus gép le­hetővé telte, hogy összegezzék az autók teljesítményére, ké­nyelmi berendezéseire, külsejére, árára és. más jellemzőire vonatkozó, legtipikusabb vélemények összegezését. Mindehhez az intézetben hozzáfűzték a konstruktőrök­nek a közeljövő legnépszerűbb gépkocsitípusaira vonatkozó szakvéleményét is. , '. .'.VV\W,'ZZVW.'.WAW/7MWVWVWWVWVW\AZWVWVWW legnagyobb rendben volt, amilcor már minden úgy ment, mint a karikacsapás, valakinek eszébe ju­tott, hogy csak egy mosdónk van, és ab­ban is csak tíz em­ber fér el egyszerre. Megnyugtattuk az illetőt, hogy nem lesz semmi baj, a mosdó mellett kiállítást ren- j dezünk a Bámex- bumfért történetéből, és ha a szórakoztat­va tanító táblák mégsem kötnék le a vendégek figyelmét, akkor megindítjuk a mosdó előtt elhelye­zett rejtett szököku- tat, amely esténként \ színben fogja gyönyörködtetni a ; mosdó előtt várako­zókat. És ha még ez­zel sem tudjuk el- : vonni a kedves ven­dégek figyelmét, ak- ; kor mégszólaltatjuk a mosdó bejárata fe­lett elhelyezett ha­Néhány nappal ez lesz a kiszolgálással1 — Hogyhogy mi lesz? Hiszen van egy felszolgálónk! Legyen nyugodt, mi több mindenre gondol­tunk. Valóban: mi min­denre gondoltunk. Tudtuk, hogy a száz­személyes étterem­ben nem fér el egy­szerre kilencvennégy- ezer ember, ezért hát szólt — Rám ne számít­sanak. Én ezt nem vállalom. — Mit nem vállal. drága Böbe néni? — kérdeztük kórusban. — Én nem fogok főzni annyi ember­kitaláltuk, hogy a rang játékot... várakozókat jelrne- — És mi lesz, ha ; zes-zenés felvonulá­sokkal és középkori misztérium-játékok­kal fogjuk szórakoz nek. Hányán is lesz- tat.ni. A gyengébb nek’ szervezetnek vita­— Ugyan, Böbe né­ni. meg százezren se... Mi az magá­nak? — Nem vállalom. — Ha elvállalja, prémiumot kap. Nem is kis prémiumot! A mi Böbe nénink megenyhült: — Hát jő... Leg­min-injekciókat kap­nak: mozgó orvosi mégis morogni fog- ; nak? — kérdezte egy kollégánk. — Ha ők; is kifogásolják, hogy ; egy mosdónk van? — Hadd morogja­nak — felelte a Bá- : mexbumfért igazga- lója. — Száztagú ze­rendelők keresik fel nekar játszik majd. majd a sorbanállo- kal. Amikor minden a hát úgysem hallani senki! fogja : Mikes György „Közéleti helyesírás" (1?) A címben idézett jelzős szerkezetet egy olvasó leve­léből idéztük. Természetesen a cím nem arra utal, hogy lenne külön „közéleti’’, „is­kolai", „publicisztikai", vagy „nyomdai ’ helyesírás, hiszen helyesírásunk egységes sza­bályai, előírásai mindenkire kötelezőek. Levélírónk a „közéleti” megkülönböztető jelzővel azokat a helyesírási kérdéseket minősítette, ame­lyek leggyakrabban a közélet különböző területein megfo­galmazott írásbeli anyagok-. ban találhatók. Az utóbbi években azt ta- . pasztaltuk, hogy ezen a te­rületen is nagy a javulás. Mind kevesebb a helyesírási hiba, ugyanakkor vannak olyan típushibák, amelyek el­sősorban a hivatalos iratok­ban, levelezésekben fordul­nak elő a leggyakrabban. Most csak azokra a hibákra térünk ki, amelyekkel kap­csolatban levélíróink igen sokszor kérnek tanácsot, el­igazítást. Különösen nagy a bizony­talanság a mozaikszók (a be­tűszók, a szóösszevonások) leírásában. Sajnos, túlburjá- noznak az ilyen típusú elne­vezések. leírásukban pedig igen nagy a következetlenség. Most elsősorban azokat a szil­vákat állítjuk előtérbe, ame­lyeknek a leírásában a leg­gyakoribb a hibazás. A TIT, OFOTERT mozaik­szókhoz járuló két-, vagy három alakú toldalékok a mozaikszó kiejtett formájá­nak hangrendjét követik: a TIT-ben, az • OFOTÉRT-hoz stb. Azok a betűszók, szóösz- szevonások, melyekben csak mássalhangzó, vagy csak egy magánhangzó van, nem 'Vá­lasztható el: . MSZMP, MTESZ. Ugyanakkor érte­lemszerűen a nagy betűk és a kis betűk találkozásánál kell elválasztanunk a szóala­kot: TEJÉPTT-et. A köznév! betűszókat pont nélkül írjuk, s a toldaléko­kat, az összetételi utótagokat kötőjellel kapcsoljuk hozzá­juk: szb-bzn, szb-vel, szb- nek, szb ülés; tsz-ben, tsz­szel, ts-.-elnök, tsz-tag; ktsz- nél, ktsz-beli, ktsz-bedolgo- zó; vb-nek, vb-vei, vb-ülés, vb-titkár stb. Gyakoriak a helyesírási hi­bák a kitüntetések megneve­zéseinek leírásában is. A szabály nagyon egyértelmű és világos: a kitüntetések hiva­talos nevében minden szót nagy kezdőbetűvel írjunk: Munka Érdemrend (arany fokoza'a, ezüst fokozata). Eb­ből a hivatalos elnevezésből képzett származék leírásában kis kezdőbetűvel kell élni: A vállalat munkaérdemrende§ dolgozóit kör-öntötték. Dr, Bakos József in. Monstre bál a feljebb várakoznak vállalat kultúrtermé- egy kicsit azok a ben. vendégek... És mi VWWWWWSA/WVWWWWVWVV'//W\Mi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom