Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-15 / 244. szám
^^/v/VNA^^%\.^v>AAA^v\AA^VVNAArV\' AAA/WNA/VVWVVVWVVVWV\.VWVvVwVVWWVWv*/A/V\AAAAAAAAAAA NA V\*v*AAAAAAAAA/NAV\AAAAAAAAAAAAAAAAA<VS/SA/WWWVVWNA» vAWWW V\^VV\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA FEJES ERIKA: Miniatúza Víztől részeg angyalok halántékán fakó-kék arcukig nyújtózó rozsvörös drótszalagok; nem ittam vérükből — méltó vagyok megtudni múltam — a végzetüket, s pirosra paskolni zsoltáros mormotát: ajkatokat — háljatok inkább a. hitetlenségben, s éljetek hittel: itt a JELENI gASS EB VIA; A mosolygó halói szárnyain gyere csak fickó ülj fel arra a gépre aztán okádd ki a gyomrod és a tüdőd meg a lelkiismereted is nem vagy már ember csak zabálsz és szeretkezel és szórod a repeszbombákat a mosolygó halált gyere csak fickó ülj fel arra a gépre és gépfegyverezd a rizsföldeket nem a tiéd nem is a miénk az a senki földje már vérszagúak a vizek és a kutak és hullák a kilométerkövek hogy honnan meddig miért és hogyan él az ember i modern pokolban gyere csak fickó oké az egész egy lövés egy dollár tíz lövés csak kilenc dollár cs egy igazi gyönyörű bomba erkölcsi értéke felbecsülhetetlen LADÁNYI MIHÁLY: Záróra jön A vaksi alkonyat tört bottal sétál, leül mellém a parkban, mélyet szusszan. Egy asszony hozzámdől a villamosban, fűillata elszáll a megállónál. A kocsma nyűtt, varjú-taposta tarló, poharakban savanyú est, pezseg. A kövér pénztárosnő rámdereng. Az ember — mondja isten — fázik s gyarló. Záróra jön, és ködtől csepegő fák köhögve ácsorognak Utcahosszat. Tél lesz, s talán a darazsak is vacognák, •akik mézes nyaramat kirabolták,. Hájus t. utca A Cifrakapu tértől a Dobó utcáig tartó s korábbi nevén a Servita megnevezéssel jelölt utca a felszabadulás után kapta mai nevét. Nyelvi szempontból is érdekes tanulságokat tartogat számunkra ez az új elnevezés. A név leírásával kapcsolatban alig van probléma, az írott forma következetesen: Május 1. utca. Az utcanév kiejtésével kapcsolatban uzonban elbizonytalanodott a nyelvhasználat. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy az utcák megnevezésében szereplő számnevek kiejtésében a nyelvhasználat a tőszámné- vi formát terjeszti. A leggyakrabban előforduló ilyen típusú elnevezések: November 7. tér, Április 4. út, Május 1. utca stb. ' Ezeknek a neveknek élőszó-beli közlésében leggyakrabban a töszámnévi forma ejtését halljuk, pedig a November hét tér, az Április négy út, a Május egy utca helyett a November hetedike tér, az Április negyediké út és a Május elseje utca ejtés lenne helyes és logikus. Ennek az ejtési módnak elterjedése érdekében érdemes lenne érvényre juttatni azt a gyakorlatot, amely szerint a sorszámneveket kiejtésüknek megfelelően írjuk ki, így ezek a fonnák kerülnének fel a névtáblákra: Május elseje utca, November hetedike tér. Április negyediké út. A dátumot tartalmazó utcanevekkel kapcsolatban formailag az Április 4-e út megoldást kevésbé tudjuk elfogadni, bár tudunk olyan javaslatról, amely ezt a formát ajánlja bevezetésre. Sok probléma merül fel a birtokos jelzős szerkezetet alkotó utcanevekkel kapcsolatban is. Elsősorban azért, mert nehéz melléknévi formát képezni belőlük. Ezekre az elnevezésekre gondolunk elsősorban: Mártírok útja. Vörös Hadsereg útja stb. Valóban, a nyelvérzék, illetőleg a nyelvhasználat számára nagyon szokatlanok ezek az -i képzős származékok: Vörös Hadsereg útjai (házalt). Mártírok útjai (parkok) stb. Mivel nagyon nehézkes nyelvi formákról van szó, s mivel az -i képzős származék egybeesik az útjai többesszámú alakkal, a nyelvhasználat körülíráshoz folyamodik. S így halljuk és olvassuk a Vörös Hadsereg útján álló házak nyelvi formát. Hasznos megoldás annak a gyakorlatnak a követése, hogy a nehézkesebb nyelvi forma helyett, ezt az egyszerűbb megoldást helyezzük előtérbe: Vörös Hadsereg úti házak, lakók stb. Dr. Bakos József SPORT? NEM, EZ MAR MŰVÉSZET Ä csekkhamisító és a valószínűségszámítás A hiányos ismeretek mindig sok bajt okozhatnak. A chicagói R. Schneider személyesen meggyőződhetett erről, mivel annak idején nem foglalkozott eléggé a valószínűségiszámítás alaptételeinek tanulmányozásával. Schneider, miután nagy nehezen egy kitöltetlen csekkürlapot szerzett, elhatározta, hogy a legközelebbi bankban „értékesíti”. Mivel a csekken fel kellett tüntetnie a vezetéknevet és a címet is, ezért a csaló, aki nem dicsekedhetett valami gazdag fantáziával, elővette a telefonkönyvet és kimásolta onnan az első szeme Eszperantó káromLoiláfiok Az egyesült államokbeli Oregonban tartott nemzetközi konferencián mintegy harminc eszperantista összeállította az első eszperantó ká romkodás-gy ű j teményt Mind ez ideig teljesen „megfeledkeztek'’ az effajta szavakról és kifejezésekről. A tíz különböző nyelvcsoporthoz tartozó eszperantis- fcäk előbb olyan listát állítottak össze, amely saját nyelvükön bizonyos meghatározott körülményék között használt káromkodásokat tartalmazott. Ezt ezután lefordították eszperantó nyelvre. Megegyeztek abban, hogy a káromkodásokat tartalmazó jegyzéket a hivatalos szótár függelékeként jelentetik WM*. Gyűrű alakú ház Az egyik moszkvai mikro- rajoaban eredeti konstrukciójú ház építése folyik. Az épület kör alakban összekapcsolt, több sorozatban épült háztömbből áll, és alakra óriási, nyolcemeletes gyűrűhöz hasonlít: A ház hossza — külső kerülete mentén — majdnem 700 méter, s több mint 900 lakás van benne, A szakértők véleménye szerint, a gyűrű alaknak számos fontos előnye van. Például lehetővé teszi, hogy a lakások összterületében az előnyös elrendezés folytán, mintegy 5000 négyzetméter pótlólagos lakóterületet „iktassanak” be. továbbá, hogy jelentősen csökkentsék a külső és a belső közműhálózat hosszúságát. A tágas, zárt udvarban mintegy sajátos mikroklíma keletkezik — ide nem hatol be a hideg szél, és a hőmérséklet télen néhány fokkal magasabb. Zsarátnok és vidéke Hol épült föl Zsarátnok? Sehol máshol, mint Móricz Zsigmond képzeletvilágában.. A Rokonok című Móricz-re- gényből ismert ez a városnév, s aki nem olvasta a könyvet, az is rögtön érzi róla, hogy ebben a városban hatalmas emberi Indulatok izzanak a felszín alatt. Ugyancsak telitalálat Móricz egy másik helynév-adása: a szegény napszámosok lakta falucskát Csugarnak nevezi az Űri muriban. Darvas József Részeg esőjének Nagyhegyese már nem olyan lapos alföldi tájon állhatna, mint Csugar. Fejes Rozsda- temetőjének Hábetler Jánosa is sokat kifejező helyről származik: a Felső-Akáctól tizenkét kilométeres gyalogúttal elérhető Brügecsiből. „Az író, költő képzelete személyeket, jellemeket alkot, akik cselekednek, éreznek, gondolkodnak, akarnak. De meg kell alkotnia azt a tájat, környezetet is, amelybe alakjait helyezi” — írja Kálmán Béla a Nevek világában. Persze el lehet helyezni a képzelt történetet valóságos városba, faluba is. Csokonai Dorottyájánál! csodás elemeket tartalmazó története például Kaposvárott játszódik. Móricz Nyilas Misije Debrecenben él a regény lapjain. Kosztolányi egy igazi falu, Sárszeg nevét vette kölcsön a Pacsirta színhelyéül, noha a város leírásából Szabadkára ismerhet az olvasó. Vörösmarty, Eötvös, Jókai és Kemény jellegzetes névadási stílusának érzékeltetésére a már idézett Nevek világa megemlíti a romantikus hangzású Vérthalom, Nemeshalom, Apátvár, Dolnavár, Várkő, Keselykő és Ormoslak neveket. Ezeknek a történelmi hangulatú irodalmi helyneveknek mintegy ellenpontja az olyan mosolykeltő falu és városnév, mint Piripócs, Pocsaj, Ludberek, vagy Szunyog- vár. kígyó átka elé kerülő nevet és címet. Azután kitöltötte a csekken a szükséges összeget és a legnagyobb lelki nyugalommal átnyújtotta, a bank pénztárosnőjének. Amikor a pénztárosnő meglátta a csekken saját férjének nevét és címét, egy pillanatra zavarba jött, azután megnyomta a riasztógombot. Mr. Schneidert megbilincselve vitték a rendőrségre. Ott előzékenyen megmagyarázták neki, hogy az ilyen valószínűséget a valószínűségszámítás matematikailag 1:1 000 000 aránnyal fejezi ki. — Tessék. Vegyél. Itt az alma. Á tudás fájának gyümölcse — nyújtotta, bűvölve át a csodásán piros almát a kígyó Évának, aki éppen új kosztümjét próbálta felilleszteni a csak a kígyót hidegen hagyó helyre, — Alma? — kerekedett el Éva szeme a csodálkozástól, hogy még ez a mini kosztüm ts lehullt róla az avarba. Ám a kígyó egy cseppet sem jött zavarba, meglehetősen hidegvérrel szemlélte mindazt, ami Évát Évává tette, miközben újból elsziszegte mondókáját a maga tökéletes nyugalmával .., — Igen, kedves Éva! Alma! A tudás fájának gyümölcse, Jonatán. Tessék, vegyél belőle! — Narancs nincs? — kérdezte Éva őszinte érdeklődéssel a hangjában. — A tudás fájának alma a gyümölcse ... — így a kígyó, változatlan hidegvérrel, hogy a szeme sem rebbent. — Fütyülök ■ a tudás fájára, meg annak a gyümölcsére is. A jonatán csak egy paradicsomi gyümölcs, a narancs meg nem... Az Paradicsomon kívüli. Nekem narancsot adja.' — jelentette ki most már határozottan Éva cs azt a részét fordította a kígyó felé, . VAVVVA^AVA^^^^^íVVWVVWWWV/VVWVWWWV^ÖA^^VAAAAA^A^^^^^Al^^^^AAAWWWWWW^/^AA^^W^/^< ha te nem tudsz ba- ' nánt adni, akkor az j az alma is csak • svindli lehet... Banán kell! — Alma van! — jelentette ki most már vészjóslóan sziszegve a kígyó, hogy kezdett felforrosodni a ' vére, de nem Éva teste lát- '• tán, hanem annak • makacsságán, — Banán! — Alma! — Banán! — Értsd már meg, te ostoba nőszemély, hogy... — Lári-fári... vagy ; banán, vagy semmi. Micsoda kígyó vagy te, ha még egy vacak banánt sem tudsz adni egy nő- ' nek. Nem is kígyó ’ vagy te, csak lábatlan gy ík... — Lábatlan gyík a ! te jó édes nagyné-' néd, aki Sanghájban < lenne lábatlan tán-' cosnő, ha már meg lenne teremtve Sang- háj, meg a tánc... — verte magát a • földhöz a kígyó mér- \ gében, de teljesen* reménytelenül... — Lábatlan gyík Banánt! — A jó nagynéné- ' det, te perszóna ., Almát! — sikította • már végül is a ki- \ gyó és mérgében > össze-vissza tekered- ; ve, hogy csak utána- • bámulni tudott a távozó Éva ama testrészének, ahová egy ’ kígyónak harapni ér- ; dektelen, csak mérges dolog lenne. — Büntessen meg • ezért a sorsod ... Soha ne legyél többé j semmivel megelége- < dett! — sziszegte az; átkot a kígyó. És úgy lön! (egri) amely a legtöbb gondot okoz a varrónőnek a szabásnál. — Ide figyelj, Éva sziszegett határozottan, de kígyótürelemmel a kígyó, továbbra is szemrebbenés nélkül... ide figyelj! Ez az alma olyan tu-- dást ad neked, hogy no ... Mindent tudni fogsz, amit csak akarsz. Még azt is, amit nem akarsz. Adám egyetlen félrelépése sem okoz majd neked gondot, mert az majd ne ni tud hazudni neked, hiszen te ettél ebből az almából, a tudás fájának gyülmöcsé- ből... Nem beszélve arról — folytatta hidegvérű nyugalommal a kígyó —, hogy ez az alma messze jobb ízű gyümölcs, mint a narancs. A Paradicsom világszerte ismert kitűnő terménye. Ize, zamata. vitaminjai, emészthető volta sav-, vas- és egyéb tartalma nyomán... , ( ArttSKt-y«» — Narancsot akarok! — mondta makacsul Éva... — Almát vegyél — hajtogatta az álmában dünnyögő kofa színtelen hangján makacsul, de nyugodtan a kígyó ... — Nem kell alma. De rendben van, ha nincs alma, a banán is megteszi. Adjál banánt, azt elfogadom tőled! — Éva! Az ördögbe is ... azazhogy — helyesbített a kígyó kissé nyugalmát vesztve — .. .azazhogy a teremtésit neki, értsd meg, hogy banánt termő tudás fája sincs... — Nem akarok tudni. Banánt akarok ... Ha te, aki idenyújtod nekem ezt az izét, arról a tudás fája bokorról... Nos,
