Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-13 / 216. szám

•> Nyári tanulságok — egész évre Maffrnr kiáilítássorozat — 120 napon át Négy világrész 21 országá­ban 25 hivatalos kiállításon mutatja be a magyar ipar termékeit az idén a HUNG- EXPO. Augusztus 20-tól de­cember 17-ig 120 napon át megszakítás nélkül követik egymást a magyar kiállítá­sok Európában, Ázsiában, Afrikában és Dél-Ameriká- ban. Több mint 20 ezer négy­zetméter összterüieten, 500 iparvállalat termékeit mu­tatják be. A kiállítások kul­turális eseményekkel, hazánk turisztikai' érdekességeinek bemutatásával is bővülnek. A legnagyobb részvétellel a szocialista országok vásá­rain szerepelünk: a Lipcsei Őszi, a zágrábi és plovdivi vásáron, a brnoi és a Buka­resti Gépipari Vásáron ma­gyar gép- és fogyasztásicikk- ipar számos terméke vonul fel. E kiállításnak célja — az exportlehetőségek bővíté­sén túl — a gazdasági-mű­szaki együttműködés új for­máinak kialakítása, a szo­cialista integráció megvaló­sításának elősegítése. Tengerentúli fejlődő or­szágok vásárain — a Da­maszkuszi, az Algíri és a Bagdadi Vásáron — gépipa­ri termékekből álló -bemuta­tókkal jelentkezünk. De részt veszünk az ENSZ véd­nöksége alatt rendezett III. Ázsiai Kereskedelmi Vásá­ron Üij-Delhiben és nagysza­bású gépipari bemutatóval jelentkezünk Chile Santiagói Vásárán. Két gépipari ex­portlehetőségeket nyújtó or­szágban önálló magyar kiál­lításon mutatjuk be termé­keinket: a Buenos Aires-i ön­álló magyar kiállítás első hi­vatalos megjelenésünk lesz Argentínában, a taheráni ön­álló kiállítás pedig megis­métlése 4 év előtti kereske­delmi sikerekben gazdag be­mutatkozásunknak. Az áru­bemutatókat mindkét helyen sokrétű szakmai program egészíti ki. Nyugat-Európában 13 'he­lyen élelmiszer- és fogyasz­tási cikk szakvásárokon, va­lamint gépipari termékeket és fogyasztási cikkeket egye­sítő árubemutatókon vesz részt magyar áru. A nyugat­európai program egyik leg­színesebb eseménye a bor- deaux-i magyar hét lesz, melyet a Kulturális Kapcso­latok Intézetével és a MTESZ-szel együtt szervez a HUNGEXPO. Fogyasztási cikkeink népszerűsítésére a Nouvelles Galeries áruház­ban árusítással egybekötött kiállítást rendeznek, műsza­ki-gazdasági előadássoroza­tot tartanak, turisztikai le­hetőségeinkre az „idegen- forgalmi napok" keretében hívják fel a figyelmet. Kép­zőművészeti kiállítás, a Tát­rai vonósnégyes és az Ope­raház balettkarának fellépé­se ad képet a magyar kul­turális életről. Hazai gyártmányú, félig gépesített paradicsombetakarító gép a Csanyi Állami Gazdaság 170 hektáros paradicsomföldién. (MTI foto — Fehérváry Ferenc) Építőipari fiatalok gondjai, eredményei Gyöngyösön tartotta ülését a megyei KISZ-bizottság mellett működő if j úmunkástanács Az Állami Építőipari Vál­lalat székházának termében tartotta meg ülését tegnap, a megyei KISZ-bizottság mel­lett működő ifjúmunkásta­nács Gyöngyösön. Meghallgatták Dobos Imré­nek, az építőipari vállalat KISZ-bizottsága titkárának a tájékoztatóját, az ott dolgozó fiatalok eredményeiről, gond­jairól, munkájáról. Érdekes adat: a vállalat összes dol­gozóinak a fele fiatal. Szá­muk meghaladja a 1200-at. Műszaki és adminisztratív munkakörben csak száz ta­lálható közülük. Az ifjúsági szervezetnek 700 tagja van. Jellemző vonásuk, hogy lelkesek, szívesen vesznek részt a különböző munkák­ban. akár a térítés nélküli társadalmi munkákban is: Jó példa erre a kommunista szombatok megtartása. Több­ségük érdeklődik a közügyók iránt. Az is igaz,’hogy a vá­ratlan akadályok esetén visz- szahúzódnak. de aztán elölről kezdik a feladat végrehajtá­sát, ha szükséges. Köztük is megtalálható az önzés, a kis­polgári szemlélet ugyanúgy, mint a tőlük idősebbeknél. Legfőbb gondjuk a lakás. A tanács ugyan biztosítja a fiatal házasok részére a köte­lező húsz százalékot a lakás- kiutalásoknál, de ez kevés. A vállalat fiataljai már egy KISZ-lakóházat megépítettek maguknak, most a második KISZ-ház építkezését szor­galmazzák. Sok támogatást kapnak a vállalattól, a sportolási és a kulturális lehetőségek meg­teremtéséhez. Szívesen men­nek színházi előadásokra, ahogy a kirándulások is nép­szerűek. A munkaversenybe 12 ifjú­sági brigád is bekapcsolódott tavaly. Közülük négy elnyer­te- a -szocialista címet. Az el­múlt évben első ízben hirdet­ték meg A szakma ifjú mes­tere pályázatot, amelyre so­kan neveztek. A feltételek teljesítése nyomán majdnem 50 ifjú kapta meg a kitün­tető címet. Ezt a versengést az idén tovább folytatják. Az ifjúmunkástanács teg­napi napirendjén még egyéb ügyek is szerepeltek. Csúcsforgalom országúton, vasúton A z idén talán a szokotl- ^ nál is többet foglal­koztatta az időjárás a mező- íazdaságban dolgozókat, a nezőgazdasági termelést zervező, irányító embereket, kezdődött azzal, hogy kita­vaszodáskor korai aszály fe- yegetett. A múlt esztendő szén, s a téli hónapkban sak rendkívül kevés csapa­ék hullott, a talaj vízszintje lélyre zuhant. Felhívások angzottak el az öntözésre, peratív bizottságok alakul- ik. Azok a gazdaságok, ame- 'ek öntözésre hasznosítható izet szerezhettek, felújítot- ik berendezéseiket, telepei­ét, s új öntözőgépeket vá- íroltak. S aztán jött július, amely i ország jelentős hányadán - főként a Dunántúlon — linden napra hozott esőt. Az :nne tehát a tanulság, hogy i időjárás rejtelmeit úgy- :m lehet kiszámítani, ieles- ges volt annyi figyelmet •rdítani az öntözésre? Nem iszem. Az tény, hogy he- kre előre nincs semmiféle ztosra vehető prognózis az őjárás alakulásáról. Eddig :m volt, s belátható időn ;lül ezután sem lesz. Az ön­zéssel azonban nem volt fe- sleges foglalkozni. A jó ön­zőberendezésekért kifizetett szeg egyáltalán nem kido- >tt pénz, az öntözőbrigádok egszervezése nem volt fe- sleges fáradság. A júliusi esőzések nem okon a területeken okoztak íjt, amelyeket öntöztek. A irtészeti növények, a kapá- k egyáltalán nem sokall- k a csapadékot — az alföl- tájakon pedig még keve- llték is. A fő -tanulságot ásutt kell keresni: a meg­ró eszközök hatékony ki- isználásában. S ha történé­sén az öntözésről van szó, kor legfeljebb az a hiba, így — most már több éves äszakot is tekintve — mpányszerű. Az öntözé- 5 gazdálkodásnak, az öntö- berendezések gazdaságos, ítékony üzemeltetésének k feltétele van. Ezeket a Itételeket teljesíteni kell, s ben az esetben — vonat­aik ez az idei évre is — a rendezések folyamatos sznosítása hozza a legjobb edményt. A búzatermesztés köréből érzett tapasztalatok általá- sabbak, hiszen lényegesen 3b üzemet érintenek, mint öntözéses gazdálkodás. Or- igos méretekben is, üze­mként is jócskán adódik mlság. Az ismeretes, hogy országos búzaátlag a tava­szint körül alakul, vagy- hektáronként mintegy 30 ízsás termés került rak- -akba. Más kérdés az, hogy nél több termett és jelen- ! mennyiség veszett el a takarítás idején. A búza- -mesztés fejlődése, az idei atás 'ismételten napirendre zte a betakarító gépek Az új kukoricafajták, a rszerű termelési módsze- k elterjedésével évről év­nő a betakarított tennék mnyisége. A számítások ír int az idén 20 százalék- 1 több kukoricát szednek mint tavaly. Az egyre nö- kvő többlet az újabb tá- lóhelyek építését sürgeti, >zen már az idén félmillió ma többletkukorica táró- iát kell megoldani. Az ér­ces takarmány megfelelő 'ározására a termelőszö- '■'v.etek, állami gazd~s.> > és terményfeldolgozó és talma zó vállalatok ártá- ntást kapnak a Minisz- • •'nács legutóbbi üléséne’- Mrozata alapján. A 30 nlékos ártámogatást a ember 7-től december g építkező gazdaságok r.et'k Igénybe, amennyi- n még az n üzembe lyezy . • oítinénye­1 mennyiségét, milyenségét. Ez vonatkozik a kombájnokra, a szállító járművekre és a szárítókra is. A korábbinál kétszeres ho­zamok nagyobb teljesítőké­pességű kombájnokat köve­telnek. A Lajta-hansági Ál­lami Gazdaságban dolgoztak az idén SZK—4-esek, s olyan kombájnok is, amelyeknek dobáteresztő képessége más- félszeres, kétszeres. Az előb­biek az aratási idényben át­lagosan 70, az utóbbiak át­lagosan 200 vagon búzát ta­karítottak le. Ahol egy kombájnra kisebb aratandó terület jutott, ott lényege­sen kevesebb volt a veszte­ség. Igaz, hogy a Dunántúlra átkerült pár száz alföldi kombájn. De ezek már csak akkor mehettek, amikor a saját gazdaságban végeztek. S a még nagyobb vesztesége­ket segítették elkerülni. Nagyon kézzelfoghatónak látszó teendő: a búzater­mesztés fejlesztésével ará­nyosan kell fejleszteni a be­takarító gépparkot, a szárító­kapacitást. (A szárítók üzem­be állítása révén három-négy nappal előbb kezdődhetett a munka.) Sok jel mutatja, hogy a szárító — különösen ha magas színvonalú a búza- termesztés — annyira hozzá­tartozik a sikeres munkához, mint a jó vetögép. Egyéb­ként is a kukoricabetakarítás szintén kombájnokat, szárí­tókat kíván. Az agrotechnikai tanulsá­gok nagyon szétágaznak. Kö­zülük csak kettőt említek. A vegyszeres gyomirtást és a műtrágyázást. A vegyszeres kezelés általában nem véd a nyári gyomok ellen. Nem is lehet arra berendezkedni, hogy augusztusban aratunk. Tény azonban, hogy a jól vegyszerezett > táblákon még nyáron is kevesebb lett a gyom. Egy érdekes jelenség valószínű a tápanyagellátás­sal függ össze. Lehetett látni még augusztus közepén is olyan búzatáblákat, amelyek nem dőltek meg. A termesz­tett fajta a Bezosztája volt, s szilárdan állt a lábán. A szakemberek a harmonikus növénytáplálásnak, a meg­felelő adagban használt fosz­fornak, de főleg kálisónak tulajdonították ezt a jelen­séget. Eléggé közismert, hogy a Nyugat-Dunántúlon a sok eső, az esők nyomán kelet­kezett áradás, a forróságban feltámadó hatalmas erejű vi­har, jég, tönkretette a ter­mést. Ezekben a gazdaságok­ban csak az állam gyors se­gítsége révén lehetett olyan körülményeket teremteni, amelyek között folytatódha­tott a termelőmunka. Persze, a segítség nem pótolta a ká­rokat. s az emberek nehéz helyzetbe kerültek. A kár te­temes részét — lévén terme­lőszövetkezetekről szó — sa­ját maguk viselik. két, mentesülnek az előírt 20 százalékos tartalékolási kötelezettségektől. A . közel­jövőben megjelenik a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium közös felhívása, amelyben az álla­mi támogatás igénybevételé­nek feltételeit részletesen is­mertetik, sót felsorolják azo­kat az új tárolótipusokat, is, amelyek gyorsan, gazdaságo­san megvalósíthatok. Ezek egy része könnyűszerkezetes épület, másrészt pedig előre gyártott panelekből all. Kö­zös vonásuk, hogy valameny- nyi rendkívül gyorsan, tíz­hatvan nap alatt felépíthető. Az ártámogatást a meggyor­sított intézkedések sora kö­veti. várakozás nélkül meg- kárvák a gazdaságok az épí­tési engedélyt, soron kívül elvégzik a tervek adaptálá­sát is. (MTI) Két esztendeje a Tiszántúlt sújtotta vízkár, most a nyu­gati végeket. Közben pedig tavaly is, minden más esz­tendőben is, voltak közös gazdaságok — ha nem is egész országrészek — ame­lyeket a tűz, a jég, vagy más elemi csapás ért. Az időjárás — a gazdaságok mai szintjén — befolyásolja a szorgalom eredményét. Ez a tény — mindenütt, ahol csak lehető­ség van rá — tartalékolásra int. Azt követeli a vezetéstől, hogy a jobban sikerült évek­ben gondoljon a szűkös esz­tendőre is. De van egy általánosabb érvényű tanulság is. Azok, akik aránylag messze vannak a mezőgazdaságtól, s jórészt hallomásra hagyatkozva ala­kítanak ki véleményt az ot­tani jómódról, a nagy ke­resetekről, ilyenkor legalább egy percre eltöprenghetnek — ha másról nem is — ar­ról: mennyi veszélynek, bi­zonytalanságnak van kitéve a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben dolgozó száz­ezrek jövedelme. Tervezhetik a gazdaságban, hogy a kö­vetkező évben 1—2 százalék­kal nagyobb lesz a jövede­lem. Dolgozhatnak is szor­galmasan. S ha az időjárás közbeszól, nem jövedelemnö­vekedéssel, hanem annak csökkenésével számolhatnak. S ezt is el kell viselni. Ha már az időjárás és a gazdálkodás alakulása került elsősorban szóba, minden­képpen említést érdemel: erőteljesen beavatkoznak a természeti tényezők a munka végső eredményébe. Erőtel­jesen, de ma már valamivel kisebb mértékben, mint né­hány évtizede. Egyre inkább az emberi munka a termés mennyiségének, minőségének meghatározója. Ez a lassú, egyik évről a másikra nem mérhető folyamat szorosan összefügg a termelés egyre korszerűbb eszközeivel, fel­tételeivel. A természet erői még hosszú ideig befolyásol­ják a termés sorsát. Hatásuk azonban fokozatosan — aho­gyan képesek vagyunk kor­szerűsíteni a gazdálkodást — csökken. Egyre inkább az ember, aki tudásban, tapasz­talatban gyarapodva egyre mélyebben hatol a részlet- kérdésekbe, s egyre ponto­sabban tárja fel a termés nö­vekedésének, csökkenésének okait. Ezt a feltáró munkát pedig a mi mezőgazdasá­gunkban is követik — az igényekhez képest sajnos elég lassan követik — a let­tek. M agasabb színvonalra ■ * kerülni: a vezetés, a szervezés, a termelőmunka minden területén. E feladat teljesítése egyre bonyolul­tabb, egyre nagyobb alapos­ságot kíván. Almási István Megyei hűtőházainkban. a konzervgyárban szinte egy­mást érik a teherautók, a vonatok: szakadatlanul jön- nek-mennek a zöldségfélék­kel, gyümölccsel megrakott kocsik. S míg tart a jó idő: építkezések sürgetik a ce­menttel tömött konténereket, meszes, köves, téglás, csere­pes jármüveket. Egy-egy hű­vösebb nap pedig eszünkbe juttatja mar a téli tüzelőt, lassan-lassan megindul a fa és szén szállítása. S mahol­nap kopogtat a cukorrépa, el­jön a szüret, a kukoricatö­rés ideje is és további fuva­rokat követel. Akarva-aka- ratlan az ősz ji)t eszünkbe, hiszen megint beleptünk a csúcsforgalomba... Az évente visszatérő ese­ményről Barta Istvánnal, a megyei áruszállítási albizott­ság vezetőjével beszélgettünk a napokban. — Nem ért bennünket vá­ratlanul — mondta a témá­val kapcsolatban —, mert időben felkészültünk rá. S szerencsére, egyre kevésbé ijesztőek számunkra ezek a hónapok! Sokat nőtt ugyanis az utób­bi időkben a fuvarkapacitás, észrevehetően sikerült gépe­síteni a rakodásokat, s ennél­fogva gyorsabbá, zökkenő­mentesebbé vált megyénkben is a szállítás. — Feladat persze most is van bőven — magyarázta —, sőt a jövőben még inkább lesz mit „a tejbe aprítani”. Elég csak az új, cukorrepa- íeldolgozó szezonra gondolni! Éppen a közelmúltban volt ez utóbbival kapcsolatban Hatvanban egy széles körű tanácskozás, amelyen arról tájékoztattak bennünket a vállalat vezetői, hogy az idén több mint 40 ezer vagon ter­ményt várnak a megye két gyárába. Csupán a Miskolci Vasútigazgatóság területéiül 87,5 ezer tonna répa érkezik, több mint ötödrészben a He­ves megyei állomásokon, fő­ként Füzesabonyban, Luda­son, Nagyúton, Mónosbélen és Verpeléten adva munkát. Kö.v-I harmincezer tonnányi; pedig a közúton kell továb­bítani üzemeinkbe. S ezek csupán a termésbecslések alapján megadott mennyisé­gek: valójában jóval nagyobb átlagokra, a vártnál sokkal több répára van kilátás! — Hogyan tudnak vajon mindezzel „megbirkózni”? — kérdeztük. — A gyárak és a vasútál­lomások közötti megegyezé­sek alapján, főleg a kisebb rakterületú helyeken lépcső­zetes kocsirakodásra törek­szenek, s a munkát éjszaka sem nagyon szüneteltetik. Nem beszélve arról, hogy természetesen: vasárnapokon is dolgoznak... A kocsiigé­nyeket pedig általában öt nappal korábban jelzik, hogy a kérések teljesítése ne okoz­zon különösebb problémát. A forgalom további gyorsításá­ra a mérlegelések helyett in­kább a súlybevallásos kocsi­feladások lesznek gyakorib­bak, s a kéttengelyes teher­vagonok mellett mind na­gyobb számban alkalmaznak négytengelyes, nagyobb te­herbírású kocsikat. Ami a répát illeti tehát: vele kevésbé lesz baj. Hi­szen — ahogyan értesültünk még —, a Írását mellett a Volán is segít, s jelentős munkát vállaltak a szállítás­ból a tsz-ek. Ám nincs-e fennakadás más fuvaroknál, általában zavarmentes lesz-e az őszi csúcsforgalom? — Anélkül, hogy jóslatok­ba bocsátkoznánk: reméljük, hogy sikeresen túl leszünk rajta. S annál is inkább le­het reménykedni, mivel, vé­leményem szerint, ebben az évben is sokat javultak ara­kodások, szállítások, jobb lett a partnerek kapcsolata. Természetesen ez csak álta­lában érvényes, s még min­dig csak néhány céget lehet egyértelműen dicsérni. Saj­nos, jelenleg is van néhány olyan vállalat, üzem, amely késedelmességével fékezi az általános igyekezetei, inkább időről időre kötbért fizet, mintsem gyorsabban dolgoz­na. Iparkodunk azonban ez utóbbiak számát állandóan csökkenteni, ami többé-ke- vésbé eredményei is jár* (gyotsff élmillió tonna kukorica tárolóra vár Dotációt kapnak az építők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom