Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-13 / 216. szám
•> Nyári tanulságok — egész évre Maffrnr kiáilítássorozat — 120 napon át Négy világrész 21 országában 25 hivatalos kiállításon mutatja be a magyar ipar termékeit az idén a HUNG- EXPO. Augusztus 20-tól december 17-ig 120 napon át megszakítás nélkül követik egymást a magyar kiállítások Európában, Ázsiában, Afrikában és Dél-Ameriká- ban. Több mint 20 ezer négyzetméter összterüieten, 500 iparvállalat termékeit mutatják be. A kiállítások kulturális eseményekkel, hazánk turisztikai' érdekességeinek bemutatásával is bővülnek. A legnagyobb részvétellel a szocialista országok vásárain szerepelünk: a Lipcsei Őszi, a zágrábi és plovdivi vásáron, a brnoi és a Bukaresti Gépipari Vásáron magyar gép- és fogyasztásicikk- ipar számos terméke vonul fel. E kiállításnak célja — az exportlehetőségek bővítésén túl — a gazdasági-műszaki együttműködés új formáinak kialakítása, a szocialista integráció megvalósításának elősegítése. Tengerentúli fejlődő országok vásárain — a Damaszkuszi, az Algíri és a Bagdadi Vásáron — gépipari termékekből álló -bemutatókkal jelentkezünk. De részt veszünk az ENSZ védnöksége alatt rendezett III. Ázsiai Kereskedelmi Vásáron Üij-Delhiben és nagyszabású gépipari bemutatóval jelentkezünk Chile Santiagói Vásárán. Két gépipari exportlehetőségeket nyújtó országban önálló magyar kiállításon mutatjuk be termékeinket: a Buenos Aires-i önálló magyar kiállítás első hivatalos megjelenésünk lesz Argentínában, a taheráni önálló kiállítás pedig megismétlése 4 év előtti kereskedelmi sikerekben gazdag bemutatkozásunknak. Az árubemutatókat mindkét helyen sokrétű szakmai program egészíti ki. Nyugat-Európában 13 'helyen élelmiszer- és fogyasztási cikk szakvásárokon, valamint gépipari termékeket és fogyasztási cikkeket egyesítő árubemutatókon vesz részt magyar áru. A nyugateurópai program egyik legszínesebb eseménye a bor- deaux-i magyar hét lesz, melyet a Kulturális Kapcsolatok Intézetével és a MTESZ-szel együtt szervez a HUNGEXPO. Fogyasztási cikkeink népszerűsítésére a Nouvelles Galeries áruházban árusítással egybekötött kiállítást rendeznek, műszaki-gazdasági előadássorozatot tartanak, turisztikai lehetőségeinkre az „idegen- forgalmi napok" keretében hívják fel a figyelmet. Képzőművészeti kiállítás, a Tátrai vonósnégyes és az Operaház balettkarának fellépése ad képet a magyar kulturális életről. Hazai gyártmányú, félig gépesített paradicsombetakarító gép a Csanyi Állami Gazdaság 170 hektáros paradicsomföldién. (MTI foto — Fehérváry Ferenc) Építőipari fiatalok gondjai, eredményei Gyöngyösön tartotta ülését a megyei KISZ-bizottság mellett működő if j úmunkástanács Az Állami Építőipari Vállalat székházának termében tartotta meg ülését tegnap, a megyei KISZ-bizottság mellett működő ifjúmunkástanács Gyöngyösön. Meghallgatták Dobos Imrének, az építőipari vállalat KISZ-bizottsága titkárának a tájékoztatóját, az ott dolgozó fiatalok eredményeiről, gondjairól, munkájáról. Érdekes adat: a vállalat összes dolgozóinak a fele fiatal. Számuk meghaladja a 1200-at. Műszaki és adminisztratív munkakörben csak száz található közülük. Az ifjúsági szervezetnek 700 tagja van. Jellemző vonásuk, hogy lelkesek, szívesen vesznek részt a különböző munkákban. akár a térítés nélküli társadalmi munkákban is: Jó példa erre a kommunista szombatok megtartása. Többségük érdeklődik a közügyók iránt. Az is igaz,’hogy a váratlan akadályok esetén visz- szahúzódnak. de aztán elölről kezdik a feladat végrehajtását, ha szükséges. Köztük is megtalálható az önzés, a kispolgári szemlélet ugyanúgy, mint a tőlük idősebbeknél. Legfőbb gondjuk a lakás. A tanács ugyan biztosítja a fiatal házasok részére a kötelező húsz százalékot a lakás- kiutalásoknál, de ez kevés. A vállalat fiataljai már egy KISZ-lakóházat megépítettek maguknak, most a második KISZ-ház építkezését szorgalmazzák. Sok támogatást kapnak a vállalattól, a sportolási és a kulturális lehetőségek megteremtéséhez. Szívesen mennek színházi előadásokra, ahogy a kirándulások is népszerűek. A munkaversenybe 12 ifjúsági brigád is bekapcsolódott tavaly. Közülük négy elnyerte- a -szocialista címet. Az elmúlt évben első ízben hirdették meg A szakma ifjú mestere pályázatot, amelyre sokan neveztek. A feltételek teljesítése nyomán majdnem 50 ifjú kapta meg a kitüntető címet. Ezt a versengést az idén tovább folytatják. Az ifjúmunkástanács tegnapi napirendjén még egyéb ügyek is szerepeltek. Csúcsforgalom országúton, vasúton A z idén talán a szokotl- ^ nál is többet foglalkoztatta az időjárás a mező- íazdaságban dolgozókat, a nezőgazdasági termelést zervező, irányító embereket, kezdődött azzal, hogy kitavaszodáskor korai aszály fe- yegetett. A múlt esztendő szén, s a téli hónapkban sak rendkívül kevés csapaék hullott, a talaj vízszintje lélyre zuhant. Felhívások angzottak el az öntözésre, peratív bizottságok alakul- ik. Azok a gazdaságok, ame- 'ek öntözésre hasznosítható izet szerezhettek, felújítot- ik berendezéseiket, telepeiét, s új öntözőgépeket vá- íroltak. S aztán jött július, amely i ország jelentős hányadán - főként a Dunántúlon — linden napra hozott esőt. Az :nne tehát a tanulság, hogy i időjárás rejtelmeit úgy- :m lehet kiszámítani, ieles- ges volt annyi figyelmet •rdítani az öntözésre? Nem iszem. Az tény, hogy he- kre előre nincs semmiféle ztosra vehető prognózis az őjárás alakulásáról. Eddig :m volt, s belátható időn ;lül ezután sem lesz. Az önzéssel azonban nem volt fe- sleges foglalkozni. A jó önzőberendezésekért kifizetett szeg egyáltalán nem kido- >tt pénz, az öntözőbrigádok egszervezése nem volt fe- sleges fáradság. A júliusi esőzések nem okon a területeken okoztak íjt, amelyeket öntöztek. A irtészeti növények, a kapá- k egyáltalán nem sokall- k a csapadékot — az alföl- tájakon pedig még keve- llték is. A fő -tanulságot ásutt kell keresni: a megró eszközök hatékony ki- isználásában. S ha történésén az öntözésről van szó, kor legfeljebb az a hiba, így — most már több éves äszakot is tekintve — mpányszerű. Az öntözé- 5 gazdálkodásnak, az öntö- berendezések gazdaságos, ítékony üzemeltetésének k feltétele van. Ezeket a Itételeket teljesíteni kell, s ben az esetben — vonataik ez az idei évre is — a rendezések folyamatos sznosítása hozza a legjobb edményt. A búzatermesztés köréből érzett tapasztalatok általá- sabbak, hiszen lényegesen 3b üzemet érintenek, mint öntözéses gazdálkodás. Or- igos méretekben is, üzemként is jócskán adódik mlság. Az ismeretes, hogy országos búzaátlag a tavaszint körül alakul, vagy- hektáronként mintegy 30 ízsás termés került rak- -akba. Más kérdés az, hogy nél több termett és jelen- ! mennyiség veszett el a takarítás idején. A búza- -mesztés fejlődése, az idei atás 'ismételten napirendre zte a betakarító gépek Az új kukoricafajták, a rszerű termelési módsze- k elterjedésével évről évnő a betakarított tennék mnyisége. A számítások ír int az idén 20 százalék- 1 több kukoricát szednek mint tavaly. Az egyre nö- kvő többlet az újabb tá- lóhelyek építését sürgeti, >zen már az idén félmillió ma többletkukorica táró- iát kell megoldani. Az érces takarmány megfelelő 'ározására a termelőszö- '■'v.etek, állami gazd~s.> > és terményfeldolgozó és talma zó vállalatok ártá- ntást kapnak a Minisz- • •'nács legutóbbi üléséne’- Mrozata alapján. A 30 nlékos ártámogatást a ember 7-től december g építkező gazdaságok r.et'k Igénybe, amennyi- n még az n üzembe lyezy . • oítinénye1 mennyiségét, milyenségét. Ez vonatkozik a kombájnokra, a szállító járművekre és a szárítókra is. A korábbinál kétszeres hozamok nagyobb teljesítőképességű kombájnokat követelnek. A Lajta-hansági Állami Gazdaságban dolgoztak az idén SZK—4-esek, s olyan kombájnok is, amelyeknek dobáteresztő képessége más- félszeres, kétszeres. Az előbbiek az aratási idényben átlagosan 70, az utóbbiak átlagosan 200 vagon búzát takarítottak le. Ahol egy kombájnra kisebb aratandó terület jutott, ott lényegesen kevesebb volt a veszteség. Igaz, hogy a Dunántúlra átkerült pár száz alföldi kombájn. De ezek már csak akkor mehettek, amikor a saját gazdaságban végeztek. S a még nagyobb veszteségeket segítették elkerülni. Nagyon kézzelfoghatónak látszó teendő: a búzatermesztés fejlesztésével arányosan kell fejleszteni a betakarító gépparkot, a szárítókapacitást. (A szárítók üzembe állítása révén három-négy nappal előbb kezdődhetett a munka.) Sok jel mutatja, hogy a szárító — különösen ha magas színvonalú a búza- termesztés — annyira hozzátartozik a sikeres munkához, mint a jó vetögép. Egyébként is a kukoricabetakarítás szintén kombájnokat, szárítókat kíván. Az agrotechnikai tanulságok nagyon szétágaznak. Közülük csak kettőt említek. A vegyszeres gyomirtást és a műtrágyázást. A vegyszeres kezelés általában nem véd a nyári gyomok ellen. Nem is lehet arra berendezkedni, hogy augusztusban aratunk. Tény azonban, hogy a jól vegyszerezett > táblákon még nyáron is kevesebb lett a gyom. Egy érdekes jelenség valószínű a tápanyagellátással függ össze. Lehetett látni még augusztus közepén is olyan búzatáblákat, amelyek nem dőltek meg. A termesztett fajta a Bezosztája volt, s szilárdan állt a lábán. A szakemberek a harmonikus növénytáplálásnak, a megfelelő adagban használt foszfornak, de főleg kálisónak tulajdonították ezt a jelenséget. Eléggé közismert, hogy a Nyugat-Dunántúlon a sok eső, az esők nyomán keletkezett áradás, a forróságban feltámadó hatalmas erejű vihar, jég, tönkretette a termést. Ezekben a gazdaságokban csak az állam gyors segítsége révén lehetett olyan körülményeket teremteni, amelyek között folytatódhatott a termelőmunka. Persze, a segítség nem pótolta a károkat. s az emberek nehéz helyzetbe kerültek. A kár tetemes részét — lévén termelőszövetkezetekről szó — saját maguk viselik. két, mentesülnek az előírt 20 százalékos tartalékolási kötelezettségektől. A . közeljövőben megjelenik a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium közös felhívása, amelyben az állami támogatás igénybevételének feltételeit részletesen ismertetik, sót felsorolják azokat az új tárolótipusokat, is, amelyek gyorsan, gazdaságosan megvalósíthatok. Ezek egy része könnyűszerkezetes épület, másrészt pedig előre gyártott panelekből all. Közös vonásuk, hogy valameny- nyi rendkívül gyorsan, tízhatvan nap alatt felépíthető. Az ártámogatást a meggyorsított intézkedések sora követi. várakozás nélkül meg- kárvák a gazdaságok az építési engedélyt, soron kívül elvégzik a tervek adaptálását is. (MTI) Két esztendeje a Tiszántúlt sújtotta vízkár, most a nyugati végeket. Közben pedig tavaly is, minden más esztendőben is, voltak közös gazdaságok — ha nem is egész országrészek — amelyeket a tűz, a jég, vagy más elemi csapás ért. Az időjárás — a gazdaságok mai szintjén — befolyásolja a szorgalom eredményét. Ez a tény — mindenütt, ahol csak lehetőség van rá — tartalékolásra int. Azt követeli a vezetéstől, hogy a jobban sikerült években gondoljon a szűkös esztendőre is. De van egy általánosabb érvényű tanulság is. Azok, akik aránylag messze vannak a mezőgazdaságtól, s jórészt hallomásra hagyatkozva alakítanak ki véleményt az ottani jómódról, a nagy keresetekről, ilyenkor legalább egy percre eltöprenghetnek — ha másról nem is — arról: mennyi veszélynek, bizonytalanságnak van kitéve a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó százezrek jövedelme. Tervezhetik a gazdaságban, hogy a következő évben 1—2 százalékkal nagyobb lesz a jövedelem. Dolgozhatnak is szorgalmasan. S ha az időjárás közbeszól, nem jövedelemnövekedéssel, hanem annak csökkenésével számolhatnak. S ezt is el kell viselni. Ha már az időjárás és a gazdálkodás alakulása került elsősorban szóba, mindenképpen említést érdemel: erőteljesen beavatkoznak a természeti tényezők a munka végső eredményébe. Erőteljesen, de ma már valamivel kisebb mértékben, mint néhány évtizede. Egyre inkább az emberi munka a termés mennyiségének, minőségének meghatározója. Ez a lassú, egyik évről a másikra nem mérhető folyamat szorosan összefügg a termelés egyre korszerűbb eszközeivel, feltételeivel. A természet erői még hosszú ideig befolyásolják a termés sorsát. Hatásuk azonban fokozatosan — ahogyan képesek vagyunk korszerűsíteni a gazdálkodást — csökken. Egyre inkább az ember, aki tudásban, tapasztalatban gyarapodva egyre mélyebben hatol a részlet- kérdésekbe, s egyre pontosabban tárja fel a termés növekedésének, csökkenésének okait. Ezt a feltáró munkát pedig a mi mezőgazdaságunkban is követik — az igényekhez képest sajnos elég lassan követik — a lettek. M agasabb színvonalra ■ * kerülni: a vezetés, a szervezés, a termelőmunka minden területén. E feladat teljesítése egyre bonyolultabb, egyre nagyobb alaposságot kíván. Almási István Megyei hűtőházainkban. a konzervgyárban szinte egymást érik a teherautók, a vonatok: szakadatlanul jön- nek-mennek a zöldségfélékkel, gyümölccsel megrakott kocsik. S míg tart a jó idő: építkezések sürgetik a cementtel tömött konténereket, meszes, köves, téglás, cserepes jármüveket. Egy-egy hűvösebb nap pedig eszünkbe juttatja mar a téli tüzelőt, lassan-lassan megindul a fa és szén szállítása. S maholnap kopogtat a cukorrépa, eljön a szüret, a kukoricatörés ideje is és további fuvarokat követel. Akarva-aka- ratlan az ősz ji)t eszünkbe, hiszen megint beleptünk a csúcsforgalomba... Az évente visszatérő eseményről Barta Istvánnal, a megyei áruszállítási albizottság vezetőjével beszélgettünk a napokban. — Nem ért bennünket váratlanul — mondta a témával kapcsolatban —, mert időben felkészültünk rá. S szerencsére, egyre kevésbé ijesztőek számunkra ezek a hónapok! Sokat nőtt ugyanis az utóbbi időkben a fuvarkapacitás, észrevehetően sikerült gépesíteni a rakodásokat, s ennélfogva gyorsabbá, zökkenőmentesebbé vált megyénkben is a szállítás. — Feladat persze most is van bőven — magyarázta —, sőt a jövőben még inkább lesz mit „a tejbe aprítani”. Elég csak az új, cukorrepa- íeldolgozó szezonra gondolni! Éppen a közelmúltban volt ez utóbbival kapcsolatban Hatvanban egy széles körű tanácskozás, amelyen arról tájékoztattak bennünket a vállalat vezetői, hogy az idén több mint 40 ezer vagon terményt várnak a megye két gyárába. Csupán a Miskolci Vasútigazgatóság területéiül 87,5 ezer tonna répa érkezik, több mint ötödrészben a Heves megyei állomásokon, főként Füzesabonyban, Ludason, Nagyúton, Mónosbélen és Verpeléten adva munkát. Kö.v-I harmincezer tonnányi; pedig a közúton kell továbbítani üzemeinkbe. S ezek csupán a termésbecslések alapján megadott mennyiségek: valójában jóval nagyobb átlagokra, a vártnál sokkal több répára van kilátás! — Hogyan tudnak vajon mindezzel „megbirkózni”? — kérdeztük. — A gyárak és a vasútállomások közötti megegyezések alapján, főleg a kisebb rakterületú helyeken lépcsőzetes kocsirakodásra törekszenek, s a munkát éjszaka sem nagyon szüneteltetik. Nem beszélve arról, hogy természetesen: vasárnapokon is dolgoznak... A kocsiigényeket pedig általában öt nappal korábban jelzik, hogy a kérések teljesítése ne okozzon különösebb problémát. A forgalom további gyorsítására a mérlegelések helyett inkább a súlybevallásos kocsifeladások lesznek gyakoribbak, s a kéttengelyes tehervagonok mellett mind nagyobb számban alkalmaznak négytengelyes, nagyobb teherbírású kocsikat. Ami a répát illeti tehát: vele kevésbé lesz baj. Hiszen — ahogyan értesültünk még —, a Írását mellett a Volán is segít, s jelentős munkát vállaltak a szállításból a tsz-ek. Ám nincs-e fennakadás más fuvaroknál, általában zavarmentes lesz-e az őszi csúcsforgalom? — Anélkül, hogy jóslatokba bocsátkoznánk: reméljük, hogy sikeresen túl leszünk rajta. S annál is inkább lehet reménykedni, mivel, véleményem szerint, ebben az évben is sokat javultak arakodások, szállítások, jobb lett a partnerek kapcsolata. Természetesen ez csak általában érvényes, s még mindig csak néhány céget lehet egyértelműen dicsérni. Sajnos, jelenleg is van néhány olyan vállalat, üzem, amely késedelmességével fékezi az általános igyekezetei, inkább időről időre kötbért fizet, mintsem gyorsabban dolgozna. Iparkodunk azonban ez utóbbiak számát állandóan csökkenteni, ami többé-ke- vésbé eredményei is jár* (gyotsff élmillió tonna kukorica tárolóra vár Dotációt kapnak az építők