Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

I Külpolitikai így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: A TŐKÉS VILÁG két leg­gazdagabb országának veze­tői találkoztak a héten Ho­noluluban. A vendéglátó gazdag voltát bizonyította, hogy otthonától több ezer ki­lométerre is a csillagos-sávos amerikai lobogó alatt fogad­hatta vendégét: Hawaii szi­gete az Egyesült Államok 50. állama a Csendes-óceán kö­zepén. Székhelye Honolulu városa szinte félúton van Amerika és Japán között. A japán miniszterelnök, Tanaka kormányfői minősé­gében most találkozott elő­ször az amerikai elnökkel. Két hónappal ezelőtt dőlt el Tanaka javára a japán ha­talmi harc. Az új miniszter- elnök első nagy nemzetközi erőpróbája a Nixonnal tör­tént találkozó, de küszöbön áll már Tanaka pekingi láto­gatása is. Azután pedig a ja­pán diplomácia előtt még egy nagy jelentőségű feladat áll majd: a békeszerződés meg­kötése a Szovjetunióval. Éppen aznap, amikor a ja­pán kormányfő megérkezett Honoluluba, nagy létszámú japán kormánybizottság ment Pekingbe, hogy előké­szítse a kínai—japán csúcs­találkozót. Érthető, hogy Amerika vezető köreiben nyugtalanság érezhető Tokió és Peking közeledése láttán, hiszen a két ország közti „olvadás” gyorsabb ütemű, mint ahogyan Washington­ban gondolták. Tanaka per­sze Honoluluiban biztosítja vendéglátóját: a japán kül­politika alapjának tekinti ez­után is a biztonsági szerző­désüket, a Kínáihoz történő közeledést pedig egybehan- í^olja az Egyesült Államok­hoz fűződő szoros kapcsola­tok megőrzésével. Hawaii Amerika csen­des-óceáni flottájának, a 7. flottának egyik támaszpont­ja. A honolului tárgyalások napirendjén ott volt az is, hogy a japán kormány biz­tosítson állandó bázist Jo- koszuka kikötőjében az ame­rikai flotta számára. A japán közvélemény többségében el­lenzi az ilyen amerikai kö­vetelés teljesítését, s tiltako-. zását csak indokoltabbá te­szi, hogy a héten a 7. flotta hadihajói a VDK területe el­len közvetlen támadást is in­téztek. (A VDK területe el­len és a dél-vietnami had­színterek fölé az amerikai harci repülőgépek igen sok­szor a 7. flotta repülőgép- anyahajóiról felszállva in­dulnak bevetésre.) JAPÁN ÉS AMERIKA között a legnagyobb ellentét gazdasági téren jelentkezik. Óriási japán exportfelesleget mutat a külkereskedelem mérlege: 3 milliárd dollárral nagyobb értékű az Ameriká­ba szállított japán árumeny- nyiség a Japánba exportált amerikai cikkek tömegénél. A honolului megállapodás értelmében Japán több mint 2 milliárd dollárral járul hozzá a japán—amerikai ke­reskedelem amerikai deficit­jének csökkentéséhez. A japán politika kínai for­dulata érzékenyen érinti Tajvant is, ahová pedig ta­valy még a japán exportőrök 923 millió dollár értékű por­tékát szállítottak, ugyanak­kor csak 286 millió dollár értékben vásároltak japán importőrök a szigeten. A nagyhatalmak alkuja után essék szó egy parányi ország merész lépésérőlés az ezt követő huzavonáról: is­land a parti tengerének ha­tárait 50 mérföldre terjesz­tette ki. Egyoldalú döntése elsősorban Naigy-Britanndát érinti érzékenyen, de az NSZK számára is kedvezőt­len: az angol és nyugatné­met halászhajók nem halász­hatnak Izland halban gazdag parti tengerében. Érdemes megjegyezni, hogy NATO-országok kerültek egymással szembe ebben az ügyben... Egy kis nemzetközi jogi magyarázat szükséges itt ta­lán: a parti tenger része a parti állam területének. Ki­terjedését a nemzetközi jog nem szabályozza, illetve a jogászok és politikusok más­más mértéket tartanak mél­tányosnak. Valaha a XVII. század elején Grotius hol­land jogtudós nyomán — azt mondották, hogy a parti ten­ger addig terjed, míg a parti állam fegyveres hatalma, vagyis — egy ágyúlövésnyi- re. S mivel akkoriban egy ágyú kb. három mérföldnyi­Vietnamban szabadon bocsátottak három foglyul ejtett amerikai pilótát Ä Vietnami Demokratikus Köztársaság szombaton, az ország függetlenségének 27. évfordulója alkalmából sza­badon bocsát három foglyul ejtett amerikai pilótát. A VDK emberbaráti politikájá­nak megfelelő döntést pénte­ken hozta a demokratikus Vietnam néphadseregének politikai főcsoportja. A döntés értelmében hígon Gartley Markham és Alfonso Charles Norris, az amerikai I haditengerészet két repülő­hadnagya — az előbbi a Con­stellation az utóbbi a Coral See anyahajon teljesített szolgálatot és Knight Elias zrd, az amerikai légierő. kiket 1968-ban, i971-ben ás 1972-ben ejtettek foglyul a VDK ellen intézett Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édes­apánk KONDOR ISTVÁN hosszú szenvedés után, éle­tének 67. évében, szeptem­ber 1-én elhunyt. Temeté­se 4-én, fél 4 órakor lesz, a Kisasszony-temetőben. A gyászoló család 1072. szeptember 3., vasárnap támadóakciók nyomán — szombaton visszanyerte sza­badságát. Egyébként Edward Ken­nedy, amerikai demokrata párti szenátor szóvivője a VDK várható döntéséről már pénteken tájékoztatta a saj­tót. Mint mondotta a szená­tor, „bizalmas csatornákon” keresztül szerezte értesülé­seit. összefoglaló ^AÓÓMAMAAAAAAAAAAMAMAAAAMAAAAAAAAAAMMAMAAAAMAAAMA) l Heti világhíradó í > HÉTFŐ: < S Világméretű tiltakozási nap a VDK gátjait ért amerikai > < légitámadások miatt — Pakisztánba utazott a kínai > > külügyminiszter-helyettes < i KEDD: S 5 A phenjanl és szöuli Vöröskereszt küldöttségeinek első < < találkozása — Az amerikai 7. flotta hajóinak támadása > > a VDK területe ellen < i SZERDA: > < Bonnban folytatódott a két német állam tárgyalássorozata > > — Finnországban Sorsa eddigi külügyminiszter kapott \ < megbízást kormányalakításra > > CSÜTÖRTÖK: i < JobboldaU provokációk Chilében — Japán kormánybizott- $ > ság Pekingben Tanaka kormányfő látogatásának elő- < s készítésére > > PÉNTEK: < > Nixon—Tanaka csúcstalálkozó Honoluluban — Izland 50 < < mérföldre terjesztette ki parti tengerének határát > S SZOMBAT: i < Pham Van Dong beszéde a VDK nemzeti ünnepén — 5 5 Feloszlatták a kanadai parlamentet, lemondott Trudeau < S kormánya < ÍWSAAAAAAAA.WWV\**WWWV\AAAAAAA/N/V\AAAAAAAAA/W\AAAA/SAAAAOAA/ Magyar-iraki gazdasági megállapodásokat írtak alá Budapesten re hordott, ez a mérték ma­radt meg mindmáig számos állam esetében. Jegyezzük meg, hogy a Szovjetunió a 12 mérföldes parti tengert fo­gadta el a maga gyakorlatá­ban. A SÜLYOS NEMZETKÖZI PROBLÉMÁK megoldására megindult tárgyalások a hé­ten egy újabb tárgyalássoro­zattal bővültek: a Koreai Népi Demokratikus Közrtár- saság és a szöuli rendszer Vöröskereszt-társaságainak küldöttei Phenjanban meg­kezdték tárgyalásaikat az úgynevezett családegyesítés­ről. Tudnivaló, hogy a Távol- Kelet egyik legsúlyosabb problémája a koreai kérdés. Két évtizede az imperialis­ták háborút kényszeri tettek a koreai népre. A háború az ország átmeneti, kettészaka­dásával végződött. Természet tesen családok százezrei is kettészakadtak, nagy töme­gek rekedtek Dél-Koreá'ban. Egyes becslések szerint kö­rülbelül 10 millió embert érint a most kezdődő csa­ládegyesítés. Ennek részletei­ről tárgyaltak a vönöskeresz- tes küldöttségek Pthenjanban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosban. A dél-koreai küldöttség létszá­ma meghaladja az 50 főt, köztük sok volt az újságíró, a szöuli rendszer sajtója e tudósítók tollából először számolt be a KNDK életé­ről. A tárgyalásoknak és a sajtó visszhangjának egya­ránt az az alaphangja, hogy a családi, emberi problémák megoldása az egész koreai nép egyesítésének ügyét szolgálja majd. A KÉT NÉMET ALLAM közti — államtitkári szinten folytatott —, hosszú tárgya­lássorozat most egy Bonnban megrendezett kétnapos ülést hozott. Szeptember közepén újra Berlinben, az NDK fő­városában találkozik a két államtitkár, Kohl és Bahr. A folyamatot a jelek szerint a nyugatnémet választási harc megindulása nem befolyásol­ja döntően. Egyes diplomá­ciai megfigyelők azt var-jak, hogy a bonni kormánykoalí­ció pártjai szívesen vennék, ha a két német állam közti tárgyalások újább eredmé­nyére hivatkoznának a vá­Baczoni Jenő, a külkeres­kedelmi miniszter első he­lyettese (dr. Bíró József mi­niszter távollétében) és Mo­hamed Mahmud Abdul Rahman, az iraki északi fej­lesztési ügyek minisztere csütörtökön délután a Kül­kereskedelmi Minisztérium­ban több államközi megálla­podást írt alá. Az aláírásnál jelen volt dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, Szigethy > Károly, a külügyminisztérium csoport- főnöke, Madhat Ibrahim Jumma, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete, ott voltak a magyar, illetve ira­ki delegáció tagjai, a Kül­ügyminisztérium, a Külke­reskedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank több vezető munkatársa. A két delegáció augusztus 12. és 31. között tárgyalt a gazdasági együttműködés kérdéseiről. E tárgyalások­hoz jó alapul szolgált, hogy az elmúlt években igen ked­vezően alakult a magyar— iraki együttműködés. Jó fel­tételek teremtődtek a külke­reskedelmi kapcsolatok szá­mára is. A mostani barati légkörben folytatott konst­ruktív megbeszélések célja az volt, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai erőtel­jesen fejlődjenek. A megbeszélések igen eredményesek voltak és a gazdasági kapcsolatok széles körét érintették. A tárgyalá­sok eredményeként írták elá az említett megállapodáso­kat, amelyek keretében hosz- szabb távra is lehetőség nyí­lik a két baráti ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok gyümölcsöző és gyors ütemű növelésére, az eddigieknél szélesebb alapokon nyugvó kiterjesztésére. Megállapodást írtak alá miniszteri szinten gazdasági együttműködési bizottság lét­rehozásáról, amely évenként rendszeres ülésein vizsgálja majd az államközi egyezmé­nyek megvalósulását, javas­latokat dolgoz ki és intézke­dik az együttműködés to-, vábbfejlesztésére. Nagy jelentőségű az olaj­ipari együttműködésre vo­natkozó megállapodás, mely­nek értelmében Magyaror­szág fokozza hozzájárulását az iraki nyersanyagkincsek feltáráshoz. Az olajbányá­szat és -feldolgozás fejlesz­téséhez — fizetési könnyíté­sek mellett — olajipari gépe­ket és berendezéseket szállí­tunk, ezekhez kapcsolódó műszaki-tudományos szolgál­tatásokat nyújtunk és ma­gyar szakembereket bocsá­tunk Irak" rendelkezésére. Megállapodás jött létre, hogy a magyar szállítások és szol­gáltatások fejében Irak túl­nyomó részben olajjal fizet. Magyarország olajat vásárol az Iraki Köztársaságtól a ko­rábban létrehozott egyez­mények keretében is. Ezen túlmenően mind a magyar export, mind az import áru­struktúrájának bővítéséről is tárgyaltak. Az iraki minisztert — Ba- czoni Jenő és Madhat Ibra­him Jumma nagykövet je­lenlétében — fogadta Vályi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese is. Széles kö­rű eszmecserét folytattak a két ország gazdasági, keres-* kedelmi kapcsolatainak in­tenzív továbbfejlesztéséről, s sokoldalú együttműködés táv­lati kibontakoztatásának módozatairól. Az iraki delegáció tagjai megbeszéléseket folytattak lasztási propagandájukban. Gépesített embertelenség (ii.) TUDJAK-E az amerikai pilóták, hogy mit művelnek a Vietnami Demokratikus Köztársaságban? Természete­sen tudják, de más tisztá­ban. lenni a fegyverek pusz­tításával, esetleg felvételek­ről ellenőrizve a hatásukat, mint közvetlenül, saját sze­münkkel meggyőződni a rombolásról, amit mi megte­hettünk. Egyáltalán azért le­het így felvetni a kérdést, mert a VDK ellen jelenleg olyan modem légiháború fo­lyik, amelyben a technikai eszközök sokszor pótolják és kiegészítik az embert. Lát­szatra tehát a „technikára" lehet hárítani a felelősséget A VDK helyzetét nemcsak az jellemzi, hogy nagyon ki­terjedt és intenzív légihábo­rút folytatnak ellene az amerikaiak (átlagban napi 200—300 bambatámadás éri az országot), hanem az is, hogy ez a légiháború meg­félemlítő és megtorló céllal a polgári lakosság éllen folyik. Kint járva jó néhány, a Johnsan-időszakban még nem használt, vagy azóta jelentő­sen továbbfejlesztett harci eszközt láthattunk. Az egyik ilyen eszközí távolról cserjé­nek, bokornak hinné az em­ber.’ Aztán közelebb megy, látja, hogy műanyagból van. S ahol a valódi bokornál a gyökér kezdődne, itt hegyes véget találunk. Amerikai re­pülőgépek szórják le ezeket a „cserjéket”, amelyek be­levágódnak a földbe, ágaik kinyílnak, s adóberendezés­ként kezdenek el. működni. Az .Agáik” — antennák. Ha valaki közeledik, feléjük — legyen az vietnami paraszt, vagy kisgyerek — ,az adó- berendezés minden zajt, han­got továbbít. Néhány percen belül repülőgépek érkeznek és kioldjak bombáikat. Per­sze, védekezni is lehet élle- nük. Ágaikat felhajtva össze kell kötni azokat —, s az adás megszűnik. UGYANCSAK m polgári lakosság ellen, készült az ún. golyósbomiba Időközben már ezt is módosították — nem golyók, Hanga sssááiytalan fémdarabok vannak benne. Roncsoló hatásuk így több­szörös. Ezekből a kisméretű bombákból 150—200 darabot beletesznek egy-egy konté­nerbe. Egyszerű szorzás kér­dése, hány ezer gyilkos fém­darab röppen szét, ha le­dobják. Láttunk olyan pa­rasztot, aki ilyen bomba rob­banásának közelében volt — testének szinte minden négy­zetcentiméterén volt seb. Amikor a kitelepített kórház­ban meglátogattuk, még élt. A fúróbomibát a polgári lakosság óvóhelyei ellen használják az amerikaiak. Ezt a bombát a tankelháiá- tó rakétából fejlesztették ki. Lényege, hogy a bomba nem robban fel, ha az óvóhely falának ütközik, hanem áttö­ri és bent, vagy mélyen a föld alatt robban. Elsősorban tehát a bentlevők megsem­misítése a c^lja. Annyi bizonyos, hogy a je­lenlegi bombázások minden korábbi időszakot felülmúl­nak. Csak néhány összeha­sonlító adat: márciusban még csak 45 B—52-es óriásbom­bázó volt a térségben, je­lenleg 250 —, több mint az USA összkészletének a fele (150 van az egyéb támasz­pontokon). S ma ezeket a lé­gierődöket nemcsak a határ­övezetek ellen vetik be, mint a Johnson-időszakban, ha­nem a sűrűn lakott telepü­lések és a nagyvárosok ellen is. Ugyancsak márciusban még csak 600 amerikai repü­lőgép tartózkodott az indo­kínai térségben — jelenleg 1300, s ezek a legkorszerűbb típusok. A Johnson-időszak­ban alkalmazott F—105-ös he­lyett most a sokkal korsze­rűbb F—4-es vadaszbombá- zót használják. összesen mintegy 60 típusú gép tar­tozik az itt állomásozó ame­rikai haderő fegyvertárába. Egy korábbi háborúhoz, a koreaihoz viszonyítva a hely­zetet: akkor összesen három bombázó típust használtak az amerikaiak. HÉT NAGY repülőgép- anyahajó és hatvan egyéb csatahajó cirkál Vietnam partjai közelében. Egy B— 52-es egyszeri támadása 41 ezer dollár — s átlag napon­ta százszor támadnak a B— 52-esek. A taktikai légierő égy gépének egyszeri, táma­dása 8500 dollár. A taktikai légierő naponta 800-szor tá­madja az indokínai országo­kat. Tehát egy napi bombá­zás ára 10 millió dollár. így jön ki az a végösszeg, amely szerint az USA-nak évente 20 milliárd dollárba kerül a vietnami háború. Egy ösz- szehasonlító adat: a meghir­detett „nagy társadalom” program megvalósítására évente csak kétmilliárd dol­lár jut. Nem véletlen, hogy az USA aranytartalékai az 1949. évi 24,6 milliárd dol­lárról 1971-re 9,7 milliárd dollárra csökkentek. Marafkó László (Következik: HÓ „APÓ” ÉS BUDDHA) magyar külkereskedelmi vál­lalatokkal olyan komplett gyári berendezések és egyéb ipari berendezések vásárlásá­ról, amelyeket Irak gazda­ságfejlesztési programjának realizálásához használhattak fel. A csütörtökön aláirt kormányközi egyezmények alapján rövidesen létrejön­nek a magánjogi szerződések is. Tárgyaltak iraki termé­kek eladásáról, s ennek ered­ményeként az iraki delegá­ció vezetője szerződést írt alá iraki olaj ez évi szállításáról, dohány és dohányipari ter­mékek eladásáról. Megálla­podtak magyar konzervgyár vásárlásában is. Az iraki delegáció csütör­tökön este elutazott hazánk­ból. (MTI) Kellemes meglepetés bérlőinknek! Újabb kedvezmény! A bérletekhez mellékelt jegyek alapján a Park Szálló vezetősége színház után a vacsora árából 10 százalék kedvezményt ad! 20 százalékos kedvezménnyel (NYUGDÍJASOKNAK 50 %) Váltható a színház szervezőirodájában (Széchenyi u. 14., műemlék gyógyszertár.) szeptember 16-ig, hétköznapokon 10—18 óráig. Telefon: 23-53. gárdonyi géza színház, egek- k^ »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom