Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

iu r:1 I

MŰSOROK:

KOSSUTH

H.i# Lányuk, asszonyuk.

8.4u Népek zenéjéből.

9.13 Kamarazenekari liangverweny.

10.13 Kumpozició Zola műveiből. 11.39 Holnap közvetítjük ...

1Ü.2U Zenei anyanyelvűnk.

1S.30 IV!agyarán szólva.

12.15 Melódiákoktól.

11.03 Jegyzet.

1 a, 13 Kantáta.

i i.2U Kis magyar néprajz.

11.25 IIJ Zenei Újság.

15.10 Csak fiataloknak!

16.00 168 óra.

j.í.30 Kodály: Marosszéki táncok.

11.43 Rádiójáték Kaffka Margit két novellájából.

18.14 Hallgassuk együtt!

19.29 Mikrofonközeiben *\at King Cole.

X«».02 Gogol: Holt lelkek. II. rész.

20.43 Nótacsokor.

21.17 Sztravinszkijhangverseny.

23.30 lieat.

23.05 Dritten: Petur Grimés. Készletek.

12.00 Melódir;koktél.

PETOki

8.05 Liszt-művek.

9.03 Daljátékrészletek.

9,45 Válaszolunk

hallgatóinknak.

10.00 Szombat délelőtt.

11.50 Jelképek erdején át.

12.00 Opera részié lek.

12.45 Szemüveg, gyere te . .;

13.03 Zenekari muzsika.

14.00 Napraforgó.

»4.50 Éneklő ifjúság.

15.00 Orvosi tanácsok.

75.05 Áriák.

15.27 Szüret közben. ltí.05 Közvetítés a bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről.

10.25 Az élő népdal.

10.35 Madrigálok.

13.50 Lavall tábornok inagánliáborúja.

17.05 Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről.

17.?9 Népzenei Magazin.

18.10 A ■.'ácsiak Klubja.

19.07 Dzsessz.

19.35 Zenekari hangverseny közvetítése a Zeneakadémiáról.

21.15 Kisfaludy Sándor emlékezete.

21.30 Népi zene.

22.00 Ritmus és melódia.

MAGYAR

9.00 iskoia-tv.

9.35 Téka

10.05 , iuniu éti gyémánt. Magv-’rjl beszélő lengyel .'"•Mu. (lskola-tv.)

TI 15 lói ad van szó!

12 15 Fél óra a családról.

14.50 Három srác a hadseregben. 3.

13.20 Hírek

15.25 7 ideoton—Ferencváros bajnoki labdarúgó-mérk.

17.20 A/ cinberek a tévét nézik

18.05 Hét vége.

1.3.45 Szó-ml-szó.

19.15 Cicavízió.

ló "• I Tv-híradó.

20.0.' Művészeti hetek. Magyar népköltészet.

20.35 ‘lóra; Harbakusz. a filozó fia doktora Tv-vóltozat.

21.au Művészeti hetek. Lendvai: A bűvös szék. Tv-opera.

21.50 Tv-híradó.

22.00 "sehszlovókia—Kanada Jégkorong-mérk.

POZSONYI

9,30 Fai-kasok árnyékában. Sorozat.

10,40 yjándékműsora a SZISZ- kongresszus küldötteinek.

18.00 és 22 15 Tv-híradó.

18.25 Csehszlovákia—Kanada j égkorong.-mérk.

20.45 A szép dragonyos hálójában. Cseh film.

EGRI VÖRÖS CSTLLAG (Telefon: 22-33.)

Fél 4. fel 6 és 8 órakor Sacco és Vauzctti

' Színes, szinkronizált olasz ülm

EGRI BRÖDY

(Telefon: 14-07)

Fél 4 órakor

Egy magyar nábob

Kárpátby Zoltán

Jókai regényének színes

filmváltozata

(Dupla helyárak)

Este fél 8 órakor Vér és liliom Színes francia film.

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor Lépj olajra

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fél 6 órakor Koma kalandjai Este fél 8 órakor Csak rá kel! nézni!

HATVANI KOSSUTH A nagymedve fiai

FÜZESABONY

Noszty fiú esete Tóti« Marivá1

PÉTERVÁSÁRA

Szelíd motorosok (Felemelt helyárak!)

Szibériai üzenet

SZIBÉRIA „FŐVÁROSA”

a milliós Novoszibirszk. Légvonalban több mint hatezer kilométerre van Budapesttől, De magyar emlékekkel — aki odavetődik — bőségesen találkozhat. A múlt emlékeivel — és a jelen együttműködésének bizonyítékaival, A szovjet és a magyar nép barátságának, — amely a közös ellenség, a kízsák- mányolók elleni harcban született és erősödött — mély gyökerei vannak. A polgárháború éveiben több tízezer volt magyar hadifogoly internacionalista fogott fegyvert, hogy orosz testvéreivel együtt megvédje az októberi forradalom vívmányait.

A „vörös magyarok" számtalan hőstettet hajtottak végre Szibériában a fehér- gárdisták elleni harcban Ligeti Károly, Somlai József, Pollacsek István, Somogyi József és társaik számára az októberi forradalom saját hazájuk felszabadulásának reménye volt. A magyar hazafiak szabadították fel a novoszibirszki területen Csani, Karacsi, Kozsurla, larabinszk, Kainszk (jelenleg Kujbisev) településeket. Tyu- meny kiürítése után Perm védelmében, majd a Keleti Front hadműveleteiben vettek részt. A „vörös magyarok” sokat tettek Omszk városának felszabadításáért, melyet 1919. november 14-én a forradalmi csapatok teljesen megtisztítottak a fehérgárdistáktól, A felszabadulás utáni napon az OK(b)P omszki bizottságának magyar szekciója az illegális munkáról a nyílt tevékenységre áttérve aktívan dolgozott sorainak megerősítésén. 1920. januárjában a szekciónak 20 tagja és 40 szimpatizánsa, két hónap múlva már 91 tagja és 300 szimpatizánsa volt.

1919, november 30-án temették el Omszkban a kol- csakisták áldozatait. Az orosz, litván, lengyel és német kommunisták mellett magyar forradalmárok is életüket adták a szovjet hatalomért. Nevüket a szibériaiak sohasem felejtik el. Ekkor halt hősi halált Ligeti Károly is. Földalatti munkája közben a fehérgárdista felderítők elfogták, hosszú ideig kínozták, majd kivégezték. Közvetlenül halála előtt írta „Végrendeletem” című versében:

„Míg telketekben szikra-tűz fog égni,

Mindig előre, vörösmagyarok !;

A szép jövendőt

cl fogjátok érni, — ;

Én is elérem, habár

meghalok”. ;

A SZOVJET—MAGYAR ;

barátság jelenleg a két or- szág népe anyagi és szellemi felemelkedésének fontos té- J nyezőjévé vált. Szakadatla- nul fejlődnek gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolataink, — s erre a legszebb példa talán Novoszibirszk lehet. Városunkban működik a szovjet—magyar baráti társaság tagozata, melynek több mint 40 nagy vállalat és intézet tagja, köztük olyan jelentős üzemek, mint a nagyszerű szerszámgépeket gyártó SZIBIT- MAS, városunk vegyiüzeme, vagy a vasútmérnöki főiskola.

Városunk üzemei hengerelt fémárut, ólmot, betonkeverőket, szövőgépeket és magnetofont szállítanak a baráti Magyarországnak. Nagy népszerűségnek örvendenek Magyarországon a XVI. pártkongresszusról el- nevzett gyár félautomata esztergái a SZIBELEKTRO- TYAZSMAS gyárban készülő hatalmas elektromotorok és több más ipari termékünk. Szomszédvárosunk, Omszk üzemanyag-szivaty- tyúkat, elektronikus mérő- készülékeket, csapágyakat és más elektronikus berendezéseket küld Magyarországra.

Szibériában ■ nagyon megbecsülik a magyar Ikarus autóbuszokat, fénymásolóberendezéseket és a magyar közszükségleti cikkeket. A novoszibirszki gyógyszertárakban több mint 40 fajta magyar gyógyszert találhatunk. ,

Fejlődnek és bővülnek tudományos kapcsolataink is. Az utóbbi öt évben a novoszibirszki tudományos központ 123 magyar tudóst és szakembert fogadott. Ugyanezen idő alatt 53 szibériai tudományos kutató látogatott Magyarországra.

Magyarországhoz fűződő kulturális kapcsolataink termékenyek és sokoldalúak. A Novoszibirszki Állami Opera- és Balettszínház színpadán sok neves magyar művész lépett fel. Többek között: Mátyás Mária, Joviczky József, Orosz Júlia, Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Kom- lőssy Erzsébet, Réti József. Opera- és balettművészeink többször voltak a baráti Magyarország vendégei.

A NOVOSZIBIRSZKI Ope- rettszln házban sikerrel ját- szák Kálmán Imre Marica grófnő és Csárdáskirálynő című darabjait. Népszerűek a magyar filmek is. A magyar zeneszerzők művei előkelő helyet foglalnak el a Novoszibirszki Állami Filharmóniai Szimfonikus Zenekar hangversenyein. Egyre aktívabbá válnak a novoszibirszki, valamint magyar írók és újságírók közötti kapcsolatok.

Sajtónk, rádiónk és televíziónk bőségesen informálja a szibériaiakat a magyar dolgozók életéről. Magyaror szágon járt tudósok, munkások és fiatalok írásait közli. Mi pedig mindent megteszünk, hogy a nálunk tartózkodó magyar vendégek minél több maradandó emlékkel térjenek vissza hazájukba,

Aki pedig nem jut el hozzánk, elégedjen meg egyelőre a Szibéria „fővárosáról” szóló alábbi néhány sorral: No- voszibirszk Szibéria legjelentősebb városa, nagyon fiatal. Alig több, mint 70 éves, 1 millió 300 ezer lakosa van.

Novoszibirszk történelmében hűen tükröződik egész soknemzetiségű országunk élete, a szovjethatalom első napjától a Kolcsak-bandák- kal folytatott kegyetlen harcokon, az első falusi tanácsokon és kolhozokon keresztül az olyan hatalmas ipari óriások felépítéséig, mint a „SZIBSZELMAS”.

Novoszibirszk hatalmas ipari központ. Gépgyártói, műszerkészítői, kohászati, vegyészei és a többi vállalatok kollektívái évente 4 milliárd rubel értékű árut termelnek. A Novoszibirszk- ben készült műszereket, szerszámgépeket és más berendezéseket a világ 60 országába exportáljuk. Sok termékünket állították ki különböző nemzetközi vásárokon és bemutatókon. A novoszibirszki területet a VIII. ötéves tervben elért sikereiért másodszor tüntették ki Lenin-renddel.

A város Szibéria és a Tá- volt-Kelet tudományos központjává vált. Jelenleg a Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának 30 tudományos kutatóintézetében folytatnak kutatásokat. A városban 17 felsőoktatási intézmény és 6 állandó színház működik.

S BEFEJEZÉSÜL a városunk életét tükröző statisztika héárom lényeges adata:

1971- ben a novoszibirszkiek 13 ezer 700 összkomfortos lakást kaptak, s ez a szám

1972- ben eléri a 18 ezret. Jelenleg minden nap 50 novoszibirszki család költözik új lakásba.

M. Alferov,

az SZKP Novoszibirszki Területi Bizottságának titkára

Jó trükk

Egerben: szombaton délután 2 «•ától hétfő reggei 7 óráig a ajccy-Zsilinszky utcai rendelőin. (Telefon: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet szombton 10 órától 17,30 óráig, va- írnap délelőtt 0 órától 10.30 :áíg. Délután ie órától 17,30 , ráig az Alkotmány utcai ren- • elében. (Telefon: 17-74). Ren-. elési időn kívül az általános; vosi ügyeletén. (Bajcsy-Zsi-, nszky utca.) Hétlőn 19 órától edden reggel 7 óráig a Bajcsy- silinszky utcában. Fogorvosi gyelet: 9—13 óráig, a Techni- a Házában ,

Gyöngyösön: szombaton 14«

rától héttő reggel 7 óráig. Az' rvosi ügyelet helye: Jókai utca L. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: va- árnap délelőtt 9 órától 11 óráig ;

Puskin utcában. (Telefon: 3-50).

Hatvanban: szombaton 12 órá- 1 ól hétfő reggel 7 óráig a ren-: elöintézetben. (Telefon: 10-04). ■ íendelés gyermekek részére is. . Gyermekorvosi ügyelet vasár-; lap 10—12 óráig a rendelőimé-. et gyermekszakrendelésén. (Te- efon: 10-04).

Fogorvosi ügyeleti 8—10,301 iráig * reodelóintesetben.

Vevőként állítottam be Ra- mocsaházi R. Menyhért, az ismert giccsfestő Máj utcai műtermébe, pedig nem volt szándékomban képet vásárolni. Az érdekelt, mi lehet á magyarázata annak, hogy a giccs elleni küzdelem fokozódása ellenére egyre több ízléstelen mázolmány Iceriil elsősorban vidéki otthonokba.

Az alacsony, testes mester alaposan végigmustrált.

— Mi tetszik? — kérdezte bizalmatlanul.

— Valami szép képet szeretnék venni.

Ramocsaházi R. Menyhért néhány meglepően jó festményt tett elém. Tájképet, csendéletet, női aktot vegyesen.

— Nem ilyesmire gondoltam — mondtam csalódottan. — Macska gombolyaggal, erdőrészlet patakkal és szarvassal, esetleg cigány- lány gitárral nincs?

— De van — mondta lelkesen. Azzal egy megnedvesített vászondarabkával szaporán dörzsölni kezdte az egyik szép virágcsendélet sarkát. A leváló festékréteg alól előtűnt egy hófehér cica kunkorodó farkincája. Ijedt mozdulatomra Ramocsaházi R. abbahagyta a képrombolást.

— Nem keU aggódnia —

mondta. — Ez alatt a tetszetős, de értéktelen mázolmány alatt az én művészi munkám

„Tudni kell a drámában a he yünket"

(Szerda. 21.25)

A 75 éves Aragon köszöntése. Louis Aragon a szocialista irodalom világrangú képviselője. Költő, regényíró, esszéista, a 20-as évek végétől kezdve szakított a szürrealizmussal, amelyben nagy szerepe volt a Szovjetunióban tett látogatásának. A

tiszteket Arad várába számították, ahol '«iái), október lián, az 1848. október 6-i ■ - esi forradalom évforduló- i, Haynau tábornagy, a ts ;- szár parancsára kivégez'< •

a magyar honvédsereg ;i tábornokát. Ugyanaznap i .- ten az Újépületnek neve ' t kaszárnyában kivégezték az első magyar felelős függ :«- len minisztérium ein-" Batthyány Lajost A Utó. - mentumfilm feleleveníti íny nyarát, a sikeres harcoka a forradalom és szabadságira1 c dicső hónapjait, majd l óidézi a reakciós túlerő felü'.Jelcnet a „György barát” című tv-film I. részéből. (A tv október 6-i, pénteki műsorából!)

rejtőzik. Gombolyaggal játszadozó kisclcák... De természetesen kaphat szarvast patakkal, vagy cigánylányt gitárral is ...

— Nem értem — ámuldozháború idején a francia ellenállás egyik szellemi vezéralakja volt, a háború után pedig a népek megtérésének képviselője, amiért Lenin-békedijjal is kitüntették.

Aragon a polgárság hanyatlásáról és a kommunisták harcairól rajzolt valósághű képet műveiben. A műsor regényemen részleteit: a Befejezetlen regény, A nagy hét, A baseli harangok egy részletét, valamint az Elsa-ciklus több versét mutatja be. A műveket Fáber Antal. Illyés Gyula, Kolozsvári Grandpierrc Emil, Szabó Lőrinc és Somlyó György fordításában hallhatjuk.

1849, október 6, emlékére

(Csütörtök, 18.20)

Dokumentumfilm. 1849. augusztus 10-én Görgey Arthur parancsára a magyar honvédsereg Világosnál letette a fegyvert az egyesült orosz— osztrák csapatok előtt. A

get, csak azért, hogy egyházi tárgyú kép legyen belőle. A múzeumi képrestaurátorok értik a módját, hogy a fedőréteg óvatos eltávolításával napvilágra hozzák a rendszerint értékesebb régebbi festményt. Nálam is így van ez: alul van az érték, felül a silányabb munka. Én olajfeslékkel dolgozom, ez a

tam. — Hát két képet festettek egymásra?

— Amint látja — felelte büszkén a művész. — Nem is egészen az én találmányom ez. Hajdanában, amikor még értékesebb volt a vászon, takarékosságból, de egyéb okokból is gyakorta megesett, hogy egy-egy festőművész valamelyik elődjének az általa nem becsült festményére új képet festett. Volt úgy, hogy világi tárgyú festmény kapott uj jestékrélemaradandóbb. Az alibi-célokat szolgáló képeket temperával festetem rá a müveimre. A temperafesték vizes ruhával könnyen eltávolítható, mivel a víz oldja a temperát. Az olaj viszont épségben megmarad alatta. Ügyes fiatal, kezdő festőkkel dolgoztatok, van néhány főiskolás bedolgozóm is. ők tulajdonképpen nem is tudják, hogy miről van szó; inkább azt hiszik, hogy csak a vásznat akarom még egyszer

kerekedését. A d okúmén tűm- film a vértanúknak állít emléket.

Unokafivérek

(Szombat. 22.20)

Francia tilm a televízió

Éjszakai előadás című sorozatának legújabb darabjaként.

1959-ben készült Claud Shabrol rendező filmje, aki egy évvel előbb — 1958-ban

— a Szép Serge című filmjével a francia új hullám elindítója volt. Ezt a filmet a televízió is vetítette. Az Unokafivéreket hazánkban csak a Filmmúzeumban játszották. Két egyetemi hallgatóról, két unokatestvérről szól a történet, egyikük vidékről került fel Párizsba, s az egymás közt kialakuló konfliktus adja a film lényegét. Paul (Jean-Claud Brialy alakítja) nagyvilági életet él, cinikus pózokban tetszeleg, s ez állítja szembe Charles-lal (Gerard Blain). A film egyben a modern életstílus kritikája.

«WMWWWWAWMAAWVW.

felhasználni, minthogy a műalkotásaimat a tanácsi szervek ellenőrzése miatt ma már úgysem lehetne forgur lomba hozni. Darabonként kétszáz forintot fizetek a festőknek, a képeket azután eladom a megbízható vevőknek ugyanennyiért. Nekik nincs más dolguk, mint a felső festékréteget otthon lemosni, s aztán az ízlésük szerinti képet feltehetik a falra. ..

— De hiszen akkor nem keres semmit! — mondtam.

— Sőt talán ráfizet.

— Jelenleg igen. De ezt az áldozatot meg kell hoznom. Az ellenőrzés erős, az igazi művészetet pillanatnyilag üldözik. Mégse volna okos részemről, ha felhagynék munkásságommal, hiszen az alkotóművész is kijöhet a gyakorlatból. Meg aztán a vevőkört se szabad elhanyagolni, elszoktatni. Még rákapnának az állami képcsarnokok árujára. Meddig tarthat ez az egész giccsellenes hadjárat? Nálunk minden ilyen akció szalmaláng életű. Addig, amíg ráunnak, muszáj valamilyen anyagi áldozatot hozni. Az a fő, hogy rűlto- zatlanul megkeressenek a vevőim ...

Vettem egy szép tájképet Ramocsaházi stb. készletéből, kétszázért. Tehetséges ember munkájának tartom a festményt. Feltettem a falra: egyelőre még tűnődöm rajta, hogy eltávolítsam-e a felső festékréteget a cigánylányt (gitárral) rejtő műalkotásról...