Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-28 / 229. szám
A szeretet és kedvesség1 képviselői A pártszervezetek állandó feladatai sorában ott találjuk a szocialista brigádokkal való törődést, valamint a nők helyzetével kapcsolatos határozat folyamatos megvalósítását. . Nem véletlenül említettük ezúttal e két teendőt együtt. A szocialista brigádok vezetőinek negyedik országos tanácskozását követően a munkahelyeken napirendre tűzték e mozgalom továbbfejlesztését. Ennek során előtérbe került a brigádvállalások jobbá tétele. A gazdasági egységek pártszervezetei mindennapi tevékenységükkel segíthetik a szocialista brigádokat abban, hogy vállalásaik ne formálisak, hanem társadalmi, politikai és gazdasági céljainkkal összhangban legyenek, azok megvalósulását segítsék. Szorgalmazhatják, kezdeményezhetik, hogy legyenek a vállalások helyi követelményekre irányulok, személyekre bontottak; egyénenként, a brigádtagokhoz „test- hezállóan” határozzák meg azokat. E magasabb szintű vállalásokban, azok sikeres teljesítésében juthat kifejezésre a brigádok tagjainak a szocializmus építéséért érzett felelőssége, helytállása és ál-, dozatvállalása. A szocialista brigádok e tevékenységéből nem maradhatnak ki a dolgozó nők -sem. A megnövekedett feladatok teljesítéséhez azonban a nőknek, elsősorban az édesanyáknak fokozottabb segítséget kell kapniuk a pártalapszerveze- tektől, a szakszervezettől és a KISZ-től egyaránt. Személyre szabott vállalások A női brigádtagok vállalásainál fokozottabban figyelembe kell venni a teljesítés feltételeit. A segítségnyújtás ezért mindenekelőtt abban fejeződhet ki, hogy személyüknek jobban megfelelő vállalásokra ösztönzik őket, s ehhez nem feevés a lehetőség. Kezdjük ott, hogy a nők alkatúkból fakadó tapintattal, érzékenységgel, „anyáskodó” kedvességgel segíthetik, vállalhatják új munkatársak betanítását, munkaidő-kiesés és a termelés visszaesése nélkül. A munkában és hazafelé menet, az öltözőben, a munkaközi szünetekben, a műszak megkezdése előtti percekben munkatársi, baráti beszélgetéseket folytathatnak, amelyekkel megkönnyíthetik az új dolgozók feloldódását, a kollektívába való beilleszkedését. Az emberszeretettel összefüggő segítőkészség általános emberi magatartássá tételéért a brigádban nagyon sokat tehetnek a nők. Ilyen jellegű és irányú tevékenységük jelentősen segítheti például a pályakezdő fiatalokat. Figyelemre méltó törekvés az is, hogy a szocialista brigádok tagjai, nődolgozói, számos helyen patronálják a szakmunkástanuló fiatalokat, segítik szakmai ismereteik bővítését, megtanítják őket a gyakorlatban már jól bevált szakmai fogásokra, egyéni, példamutató magatartásukkal megszerettetik a szakmát, a munkahelyet, az ottani kollektívát, felébresztik bennük a közösséghez, a munkahelyhez, a munkatársakhoz való ragaszkodást. A brigád nődolgozói nagymértékben járulhatnak hozzá a munkahelyek „máso- vdik otthonná” tételéhez, ahol biztonságosan, baleset veszélye nélkül, kulturált körülmények között dolgozhatnak. Ne nyugodjanak bele abba, ha elhan- agoltak az üzemi mosdók, öltözők étkezőhelyiségek hanem ' ;almaz- zák a m ; ildásv s ha más ként nem meg; válla! ást- ezzel társa V — A sz a • dolgozó nők azt a feladatot is, hogy azokat a nőket, akik gyermeket várnak, már a terhesség első időszakában (egy jó közösségben erről tudni kell!) megkülönböztetett módon segítsék, szeretettel vegyék körül őket és kíméljék meg a nehéz fizikai munkától. Működjenek közre abban, hogy szülés után, a gyermekgondozási szabadság ideje alatt is a brigád megbecsült tagjai maradjanak. Az önképzés formái Közismert, hogy a szocialista brigádok elsősorban termelési ■ közösségek — amelyeket a munkaszervezet köt össze —, de művelődési közösséget is alkotnak, amelyeknek a tanulás, a művelődés elfogadott céljuk. A brigádok nőtagjai közül már sokan megértik, hogy a tanulás érdeke mind az egyénnek, mind a közösségnek, az egész társadalomnak. A sokoldalúan képzett szocialista nő típusát a brigád sajátos eszközökkel alakíthatja, és helyes hangot adni annak, hogy a szocialista brigádtaghoz, szocialista műveltség illik. Az a célszerű, ha mindenki ott és oly módon tanul, ahogyan az számára a legkedvezőbb. A fontos az, hogy minden brigádtag rendszeresen növelje szakmai, politikai és kulturális ismereteit, amit vállal, szívesen, kedvvel csinálja, s gyarapodjék tőle műveltsége. Teljes értékű vállalásként ■fogadják el bizonyos szakmai ismereteket nyújtó könyvek, folyóiratok és cikkek tanulmányozását, a szakmával összefüggő filmek megtekintését, a továbbtanulók brigádon belüli korrepetálását stb. A kisgyermekes, a nagycsaládos, az egyedülálló anyák szakmai-politikai képzését, művelődését az egyéni tanuláshoz és felkészüléshez nyújtott támogatással, kötetlenebb formák alkalmazásával segítsék. A szocialista brigádmozga-* lomhoz csatlakozni, a szocialista címért küzdeni — politikai állásfoglalás a nők ré széről is. A szocialista brigádok tagjainak ennek meg felelően kell a politikai képzésből, aktív politikai tévé' kenységből is részt vállalniuk. Helyeselhető, ha a brigád a saját tagjai s ezen belül a nők számára továbbképzési tervet készít, s ennek alapján javasolja őkgta KISZ, a szakszervezet és a párt által szervezett politikai tanfolyamokra, a TIT előadásaira és a munkás- akadémiára, á marxista—-leninista középiskolára, illetve a marxizmus—leninizmus esti egyetemére. Igényesség a magatartásban Az igényesség a termelő- munkában, a politikai munkában, alapvetően meghatározza az igényességet az emberi magatartásban. A brigádokban a szocialista magatartásra kell nevelni, s e feladat a vállalásokból sem hiányozhat. A brigád nőtagjai legyenek a kezdeményezői, szervezői annak, hogy a brigádközösségben önzetlenül, egymást segítve, egymásra pozitív hatást gyakorolva, egymás sorsáért felelősséget érezve éljen minden brigádtag., Ha a brigád nőtagja! aktívak a különféle tanácskozásalton, az üzemi demokrácia fórumain, a társadalmi munkában, a közvélemény formálásában, ha a párt politikáját hirdetik, megvalósítását tettekkel segítik, ha nem helyezkednek olyan álláspontra, hogy a politika, a politizálás csak a férfiaknak való, ha figyelemmel kísérik a közéleti tevékenységet . és maguk is részt vállalnak belőle, akkor nem kétséges, hogy jelentősen hozzájárulnak^ társadalmunk szocialista fejlődésének meggyorsításához. Ez egyúttal azt is elősegíti, hogy az erre alkalmasak megtalálják az utat a párthoz. A pártszervezetek legyenek a brigádok segítségére abban, hogy a politikailag legaktívabb nőket ajánlják a párt soraiba, hiszen a brigád nőtagjainak párttaggá nevelésé az ott dolgozó kommunisták számára igen fontos feladatot jelent. Tamás Mária, az MSZMP KB munkatársa Feloszlatták az egri TüzelésíccLaika Szovcikczeíet Vesztesége több mint egy, tartozása kétmillió 327 ezer forint — Ha nem kellek az egrieknek, majd naggyá teszem Szegedet, vagy Esztergomot — tiltakozott nagy önbizalommal az elnök, amikor a múlt évben megírtuk, hogy az egri Tüzeléstechnika Szövetkezetben nem éppen rendjén mennek a dolgok. Hogy mennyire alaptalan volt az elnök határtalan ön- bizálma, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy cikkünk megjelenése után mások is megvizsgálták a ktsz munkáját, s. a többszöri „helyszínelések” •'eredményeként megvonták a bizalmat a szövetkezettől és az elnöktől is, akit egy időre le is tartóztattak. Az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága bevonta a ktsz működési engedélyét, s elrendelte feloszlatását. A kényszer-felszámolás eredményeit ' rögzítő jegyzőkönyvek krimibe Illő számokat, tényeket tartalmaznak. Kezdve azzal hogy a szövetkezet vezetői „elfelejtettek” átadó leltárt készíteni. Igaz, nehéz is lett volna egy pontos leltárt „összehozniuk”, mivel — mint a felszámolás során kiderült — az adminisztrációra és a termelési ügyvitel dokumentálására, a dokumentumok megőrzésére nem sokat, adtak a szövetkezetben. , Az viszont a kusza, zavaros szálak ellenére is pontosan kiderült, hogy a szövetkezet 1971 évben és 1972. április 13-ig terjedő működése alatt nem kevesebb mint egymillió) 92 ezer forintos veszteséget „ért el”.Pedig hogyan dicsérték, mennyire bíztak a most csak hulladékként értékesíthető olájégőikben. Az egymillió 92 ezer forintos veszteségen kívül sum- más összeg nyomja a szövetkezet tartozási számláit is. A 45 magánszemélynek és a 40 közületnek kétmillió 327 ezer forinttal tartozik a volt szövetkezet. Csak néhány cím, név a pénzükre váró, a pénzüket követelő partnerek közül: Soroksári SORSZÖVÁLL, Borsodnádasdi Lemezgyár, Energetikai Intézet, Fővárosi KERAVILL, Finomkerámiaipari Művek, ostorosi, nagy- tályai községi tanács, an- dornaktáiyai termelőszövetkezet, KERMI, nyíregyházi Magyar Hirdető, Corvin Áruház, miskolci AFIT, Diósgyőri Vasgyárak Testnevelési Köre (!), Nagynyomású Kísérleti Intézet stb. Az orosházi székhelyű Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár minden bizonnyal sokáig emlékezik majd az egri Tüzeléstechnikára. A szövetkezetnek ugyanis nem kevesebb, mint egymillió 104 ezer forintos adóssága van az orosháziakkal szemben, s hogy ezt a pénzt már sohasem kapják meg, arra bárki mérget vehet Orosházán és Egerben. Ugyanez a sors vár a több mint 40 magánszemélyre és a szövetkezet volt dolgozóira is, akik nemcsak á szövetkezetét, hanem az elmaradt béreiket is sirathatják. Mert a szövetkezet tartozásait nincs miből kifizetni, hiszen, ha sikerül is eladni a ktsz ingóságait, az összes csak töredékét teszi ki a fennálló tartozásnak. A szövetkezet megbukott, s feloszlatták. Egy felvonás azonban még hátra van. A peres eljárásokon nemcsak az elherdált milliókat, hanem a felelősséget is számon kérik majd a szövetkezet vezetőitől. S mint az elmondottak bizonyítják: lesz is miről számot adniuk. — koós — Kukorica betakarítási bemutató Ujszászon Hevesiek az Alföldön Szeptember utolsó napjaiban vagyunk, de a határ képe Heves megyében, éppúgy mint. Szolnokon, még nyárvégi' időt sejtet. Legalábbis erre utalnak a még zöldellő kukoricatáblák. A hűvös, csapadékos időjárás legalább két-három héttel késlelteti a fontos takarmánynövények érését. A vendéglátó Szolnok megye gazdaságaiban például eddig a kukorica alig 5— 10 százalékát takarították be, míg az elmúlt év hasonló időszakában már 40 százalék körül tartottak ezzel a munkával. Hasonló az arány Heves megye kukoricatermelő gazdaságaiban is. Az eddigi kilátások arra mutatnak, hogy a kukorica- termés betakarítása megfeszített munkát követel és sok gondot is jelent a tsz-eknek. A kései érés arra int, hogy a munkával nem lehet késlekedni. Minden betakarításra fordított óra, nap nyeresége lesz a mezőgazdasági üzemeknek. Jó termésre van kilátás, többre mint eddig bármelyik esztendőben. Ami megtermett,, azt meg kell menteni, ez most a legfontosabb feladat. A nagy őszi munka előmozdítását szolgálta az új- szászi Szabadság Tsz-ben szerdán megtartott egésznapos kukoricabetakarítási bemutató, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelés és műszaki-fejlesztési főosztálya kezdeményezésére Szolnok, tegyenek | ■.k^pcsolato-. : végzésére ■ ; . imádókban j vállalhatják I MONDTA A HANGOSAN BESZÉLŐ, de terjesztették a tanácsi alkalmazottak is, hogy ezen a délutánon Herédre látogat dr. Lukács Lajos, Hatvan város tanácsának titkára. S akiknek jogi útbaigazításra van szükségük, bátran felkereshetik az elnöki irodában. Ahogy a faluba érkezünk, már ott az első „kliens”. Fekete István, a Rákóczi Utcából... Több esztendős gond nehezedik a rokkantnyugdíjas ember vállára. Volt valami öröklött kis földje, aminek jogán tíz esztendeig a helyi termelőszövetkezet tagja lehetett feleségestül, de nem úgy kapja most a járadékot, ahogyan számított rá. — Csak egy holdat ismer el a gazdaság, holott másfél volt a felajánlott föld annak idején. Szerény nyugdíjamhoz nagyon jól jönne a felemelt megváltási bér! — •mondja a derék kiállású, alig őszülő férfi. S keserűség bujkál a hangjában, hogy száz forintokért kell instanciáznia ilyen fiatalon. Szavait jegyzi a városi tanács titkára, majd közbe- közbe kérdez. Hol' szolgált? Kihez fordult már gondjával? Miféle válasszal biztatták? Nehéz e 'kérdésben jó tanácsot adni. így vélekszik a lologról a gazdaság főkönyvelője. Birinyi Mihály is, aki- : 5l szintén véleményt kérünk. \zt mondja, számbavételi ki- mutatásukat böngészve, hogy az 1968-as rendezést követőHerédi délután a paragrafusok nyomában en 115 személy fordult hozzájuk a községben hasonló problémával, s bár rövidesen megkeresték a gyöngyösi járási földhivatalt, ott mindmáig csak részben orvosolták a bajokat. TALPIG KÉK MUNKARUHÁBAN ül le közénk Pataki Imre bácsi, aki szintén több éves vitás kérd&^ ben vár eligazítást. — Kérem, én a szomszéddal nem tudok zöldágra vergődni! Elperelt a portámból tizenhét négyszögölet még 1967-ben, de se nem íratja a magáéhoz, se el nem keríti Jogerős bírói döntés van ebben, kérem tiszteletteL Jogerős. öt kemény esztendeje. S ha figyelmeztetem, csak áskálódik. Kétszer szétverte már a kerítésemet. Tudják, mire jutottam végül? Most már én nem adom a tizenhét négyszögölet...! Lukács, Lajosra nézek, aki szent komolysággal figyeli az újabb „fülemile-per” fejleményeit. Nem sokat késik az útbaigazítással. Előbb arról világosítja fel a hatgyermekes férfit, hogy a bírósági ítélet nem évül el öt esztendő múltán, tehát nincs jogában az elperelt területet visszatartani Tanácsként pedig avval szolgál, hogy forduljon ismét, most már felperesként, bírósághoz Pataki Imre, s köteleztesse utcaszomszédját a neki ítélt telekrész elíratására, elkeritte- tésére. Ebben aztán meg is egyeznek. Jöhet a következő jogorvoslást kereső herédi polgár. NEM VÁRAT MAGÁRA sokáig Fekete Lajos bácsi, az egykori hajógyári munkás, aki utóbb a termelőszövetkezettől ment nyugdíjba. Kellő tisztelettel adja elő dolgát, miközben elhanyagolt asztmájától nehezen szedi a lélegzetet. Nem messzire, csak az Arany János utcában lakik, de ilyen állapotában megviselte az üt, míg a tanácsházáig gyalogolt. Az SZTK központi nyugdíjintézetének végzését lobogtatja jobbjában. — Ebbe nem tudok én belenyugodni. Ebbe az 505 forintba, amit munkásságom után kiérdemeltem! — Hány évet igazoltak Lajos bácsinak? — kérdez a tanácstitkár. — Hányat? Hát az óbudai hajógyárnál tizenötöt, itt a gazdaságban pedig hatot. Az összesen huszonegy. Ez idáig el is megy! Hanem a kilenc - száz forintos havi átlagot keveslem, amit az öregségi nyugdíjamnál alapul vettek. — Úgy véli, hogy többre rúgott a jövedelme? — Igen, igen! A hajógyárban is, itthon is! Tanács: utána kell nézni - termelőszövetkezet könyve’ sogen, nincs-e tévedés az átlagjövedelem megállapításánál? Ez nem árt a hajógyár esetében sem. Mert az új rendelet szerint annak a munkahelynek a bérét kell nyugdíjügyben alapul venni, ahol a dolgozó magasabb fizetést kapott. Ha pedig beigazolódik a tévedés, Pataki Imre forduljon azonnal az SZTK Guszev utcai nyugdíjközpontjához járulék-felülvizsgálási kérelemmel. Ott intézkednek felőle. i HAT ÍGY TELIK EL A DÉLUTÁN Heréden, a tanácsháza elnöki, hivatalában. Emberek jönnek, emberek mennek. Gonddal, szorongással érkeznek, hogy azután titkolt reményeikben megerősödve, szövevényes bajaikban eligazodva térjenek otthonukba. Amit kapnak, útra- valóul, nem kötelező ajándék. Hanem új vonás, önként vállalt feladat a hatvani tanácsapparátus ténykedésében. S azt a célt szolgálja, hogy a közigazgatásilag idekapcsolt községek lakóit eligazítsa olyan jogi kérdésekben, amelyek megfejtéséért korábban a városba, különböző hivatalokba, intézményekhez kellett autókázni. Nem kétséges: ez a vállalkozás népszerűsíti a tanácsi munkát, s hozzájárul a törvényesség kibontakoztatásához Ezért vállalkoztunk a herí d rándulásra. Moldva^ Győzd Heves és Nógrád megye mezőgazdasági szakemberei részére rendeztek. A szakmai tanácskozást és a nagyüzemi bemutatót háromszáz mezőgazdász, vezető szakember figyelme kísérte. Dr. Kasza Béla, a MÉM főosztályvezető-helyettese megnyitójában elmondottal országosan egy millió 396 ezer hektárról kell a kukoricát betakarítani. Ez azt jelenti, hogy a szántóföldi termékek összértékének mintegy negyede még szabad ég alatt van, betakarításra vár. Az érési idő kitolódása még- inkább nehezíti az őszi munkacsúcsot, szükség lesz minden gép és munkáskéz „bevetésére”. A szemestermény gépesítése terén van fejlődés, de még korántsem kielégítő. Ebben az évben a vetésterület. 65-—70 százalékához elegendő gép áll csupán rendelkezésre. A fennmaradó 30 százaléknyi terület betakarításához kézi erőket kell mozgósítani. A tapasztalatcsere részvevői gondosan tanulmányozták a vendéglátó gazdaság munkáját. A híres alföldi tsz kukoricatermesztés terén is jól kamatoztatja a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát. Kutatóintézetekkel együttműködve dolgozták ki a termesztés korszerű technológiáját, választották ki az intenzív kukoricafajtákat. Az idén 628 hektár kukoricájuk van, amely 65 mázsás hektáronkénti átlagtermést ad. Egy mázsa kukorica önköltsége még a 150 forintot sem éri eh A termést Sz—4 kombájnra szerelt négysoros adapterrel törik és a szántóföldről nyomban szállítják az automatizált terményszárítóba. Módszerük alkalmas arra, hogy nagy termést érjenek el és gazdaságossá tegyék legfontosabb takarmánynövényeink előállítását, így foglalták össze véleményüket a jelenlevő gyakorlati szakemberek. Endrész Sándor 1972. szeptember 28., csütörtök
