Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-28 / 229. szám

A szeretet és kedvesség1 képviselői A pártszervezetek állandó feladatai sorában ott talál­juk a szocialista brigádokkal való törődést, valamint a nők helyzetével kapcsolatos határozat folyamatos meg­valósítását. . Nem véletlenül említettük ezúttal e két te­endőt együtt. A szocialista brigádok ve­zetőinek negyedik országos tanácskozását követően a munkahelyeken napirendre tűzték e mozgalom tovább­fejlesztését. Ennek során előtérbe került a brigádvál­lalások jobbá tétele. A gaz­dasági egységek pártszerve­zetei mindennapi tevékeny­ségükkel segíthetik a szocia­lista brigádokat abban, hogy vállalásaik ne formálisak, hanem társadalmi, politikai és gazdasági céljainkkal összhangban legyenek, azok megvalósulását segítsék. Szorgalmazhatják, kezdemé­nyezhetik, hogy legyenek a vállalások helyi követelmé­nyekre irányulok, szemé­lyekre bontottak; egyénen­ként, a brigádtagokhoz „test- hezállóan” határozzák meg azokat. E magasabb szintű válla­lásokban, azok sikeres telje­sítésében juthat kifejezésre a brigádok tagjainak a szocia­lizmus építéséért érzett fe­lelőssége, helytállása és ál-, dozatvállalása. A szocialista brigádok e tevékenységéből nem maradhatnak ki a dol­gozó nők -sem. A megnöve­kedett feladatok teljesítésé­hez azonban a nőknek, első­sorban az édesanyáknak fo­kozottabb segítséget kell kapniuk a pártalapszerveze- tektől, a szakszervezettől és a KISZ-től egyaránt. Személyre szabott vállalások A női brigádtagok válla­lásainál fokozottabban fi­gyelembe kell venni a tel­jesítés feltételeit. A segít­ségnyújtás ezért mindenek­előtt abban fejeződhet ki, hogy személyüknek jobban megfelelő vállalásokra ösz­tönzik őket, s ehhez nem feevés a lehetőség. Kezdjük ott, hogy a nők alkatúkból fakadó tapintat­tal, érzékenységgel, „anyás­kodó” kedvességgel segíthe­tik, vállalhatják új munka­társak betanítását, munka­idő-kiesés és a termelés visszaesése nélkül. A mun­kában és hazafelé menet, az öltözőben, a munkaközi szü­netekben, a műszak meg­kezdése előtti percekben munkatársi, baráti beszélge­téseket folytathatnak, ame­lyekkel megkönnyíthetik az új dolgozók feloldódását, a kollektívába való beilleszke­dését. Az emberszeretettel össze­függő segítőkészség általános emberi magatartássá tételé­ért a brigádban nagyon so­kat tehetnek a nők. Ilyen jellegű és irányú tevékeny­ségük jelentősen segítheti például a pályakezdő fiata­lokat. Figyelemre méltó tö­rekvés az is, hogy a szocia­lista brigádok tagjai, nődol­gozói, számos helyen patro­nálják a szakmunkástanuló fiatalokat, segítik szakmai ismereteik bővítését, megta­nítják őket a gyakorlatban már jól bevált szakmai fo­gásokra, egyéni, példamuta­tó magatartásukkal megsze­rettetik a szakmát, a mun­kahelyet, az ottani kollektí­vát, felébresztik bennük a közösséghez, a munkahely­hez, a munkatársakhoz való ragaszkodást. A brigád nődolgozói nagy­mértékben járulhatnak hoz­zá a munkahelyek „máso- vdik otthonná” tételéhez, ahol biztonságosan, baleset veszé­lye nélkül, kulturált körül­mények között dolgozhatnak. Ne nyugodjanak bele abba, ha elhan- agoltak az üzemi mosdók, öltözők étkezőhe­lyiségek hanem ' ;almaz- zák a m ; ildásv s ha más ként nem meg; válla! ást- ezzel társa V — A sz a • dolgozó nők azt a feladatot is, hogy azo­kat a nőket, akik gyermeket várnak, már a terhesség el­ső időszakában (egy jó kö­zösségben erről tudni kell!) megkülönböztetett módon se­gítsék, szeretettel vegyék kö­rül őket és kíméljék meg a nehéz fizikai munkától. Mű­ködjenek közre abban, hogy szülés után, a gyermekgon­dozási szabadság ideje alatt is a brigád megbecsült tag­jai maradjanak. Az önképzés formái Közismert, hogy a szocia­lista brigádok elsősorban ter­melési ■ közösségek — ame­lyeket a munkaszervezet köt össze —, de művelődési kö­zösséget is alkotnak, ame­lyeknek a tanulás, a műve­lődés elfogadott céljuk. A brigádok nőtagjai közül már sokan megértik, hogy a ta­nulás érdeke mind az egyénnek, mind a közösség­nek, az egész társadalom­nak. A sokoldalúan képzett szocialista nő típusát a bri­gád sajátos eszközökkel ala­kíthatja, és helyes hangot adni annak, hogy a szocia­lista brigádtaghoz, szocia­lista műveltség illik. Az a célszerű, ha minden­ki ott és oly módon tanul, ahogyan az számára a leg­kedvezőbb. A fontos az, hogy minden brigádtag rend­szeresen növelje szakmai, politikai és kulturális isme­reteit, amit vállal, szívesen, kedvvel csinálja, s gyara­podjék tőle műveltsége. Teljes értékű vállalásként ■fogadják el bizonyos szak­mai ismereteket nyújtó köny­vek, folyóiratok és cikkek tanulmányozását, a szakmá­val összefüggő filmek meg­tekintését, a továbbtanulók brigádon belüli korrepetálá­sát stb. A kisgyermekes, a nagycsaládos, az egyedülál­ló anyák szakmai-politikai képzését, művelődését az egyéni tanuláshoz és felké­szüléshez nyújtott támoga­tással, kötetlenebb formák alkalmazásával segítsék. A szocialista brigádmozga-* lomhoz csatlakozni, a szocia­lista címért küzdeni — poli­tikai állásfoglalás a nők ré széről is. A szocialista bri­gádok tagjainak ennek meg felelően kell a politikai kép­zésből, aktív politikai tévé' kenységből is részt vállalni­uk. Helyeselhető, ha a bri­gád a saját tagjai s ezen be­lül a nők számára tovább­képzési tervet készít, s en­nek alapján javasolja őkgta KISZ, a szakszervezet és a párt által szervezett politi­kai tanfolyamokra, a TIT előadásaira és a munkás- akadémiára, á marxista—-le­ninista középiskolára, illetve a marxizmus—leninizmus es­ti egyetemére. Igényesség a magatartásban Az igényesség a termelő- munkában, a politikai mun­kában, alapvetően meghatá­rozza az igényességet az em­beri magatartásban. A bri­gádokban a szocialista ma­gatartásra kell nevelni, s e feladat a vállalásokból sem hiányozhat. A brigád nőtag­jai legyenek a kezdeménye­zői, szervezői annak, hogy a brigádközösségben önzetle­nül, egymást segítve, egy­másra pozitív hatást gyako­rolva, egymás sorsáért fele­lősséget érezve éljen min­den brigádtag., Ha a brigád nőtagja! ak­tívak a különféle tanácsko­zásalton, az üzemi demokrá­cia fórumain, a társadalmi munkában, a közvélemény formálásában, ha a párt po­litikáját hirdetik, megvaló­sítását tettekkel segítik, ha nem helyezkednek olyan ál­láspontra, hogy a politika, a politizálás csak a férfiaknak való, ha figyelemmel kísérik a közéleti tevékenységet . és maguk is részt vállalnak be­lőle, akkor nem kétséges, hogy jelentősen hozzájárul­nak^ társadalmunk szocialista fejlődésének meggyorsításá­hoz. Ez egyúttal azt is elő­segíti, hogy az erre alkal­masak megtalálják az utat a párthoz. A pártszervezetek legyenek a brigádok segítsé­gére abban, hogy a politi­kailag legaktívabb nőket ajánlják a párt soraiba, hi­szen a brigád nőtagjainak párttaggá nevelésé az ott dolgozó kommunisták szá­mára igen fontos feladatot jelent. Tamás Mária, az MSZMP KB munkatársa Feloszlatták az egri TüzelésíccLaika Szovcikczeíet Vesztesége több mint egy, tartozása kétmillió 327 ezer forint — Ha nem kellek az eg­rieknek, majd naggyá teszem Szegedet, vagy Esztergomot — tiltakozott nagy önbiza­lommal az elnök, amikor a múlt évben megírtuk, hogy az egri Tüzeléstechnika Szö­vetkezetben nem éppen rend­jén mennek a dolgok. Hogy mennyire alaptalan volt az elnök határtalan ön- bizálma, azt mi sem bizo­nyítja jobban, hogy cikkünk megjelenése után mások is megvizsgálták a ktsz mun­káját, s. a többszöri „helyszí­nelések” •'eredményeként megvonták a bizalmat a szö­vetkezettől és az elnöktől is, akit egy időre le is tartóz­tattak. Az Egri Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága bevonta a ktsz működési en­gedélyét, s elrendelte felosz­latását. A kényszer-felszámolás eredményeit ' rögzítő jegyző­könyvek krimibe Illő számo­kat, tényeket tartalmaznak. Kezdve azzal hogy a szö­vetkezet vezetői „elfelejtet­tek” átadó leltárt készíteni. Igaz, nehéz is lett volna egy pontos leltárt „összehozniuk”, mivel — mint a felszámolás során kiderült — az admi­nisztrációra és a termelési ügyvitel dokumentálására, a dokumentumok megőrzésére nem sokat, adtak a szövetke­zetben. , Az viszont a kusza, zava­ros szálak ellenére is pon­tosan kiderült, hogy a szö­vetkezet 1971 évben és 1972. április 13-ig terjedő működé­se alatt nem kevesebb mint egymillió) 92 ezer forintos veszteséget „ért el”.­Pedig hogyan dicsérték, mennyire bíztak a most csak hulladékként értékesíthető olájégőikben. Az egymillió 92 ezer forin­tos veszteségen kívül sum- más összeg nyomja a szövet­kezet tartozási számláit is. A 45 magánszemélynek és a 40 közületnek kétmillió 327 ezer forinttal tartozik a volt szövetkezet. Csak néhány cím, név a pénzükre váró, a pénzüket követelő partnerek közül: Soroksári SORSZÖVÁLL, Borsodnádasdi Lemezgyár, Energetikai Intézet, Fővárosi KERAVILL, Finomkerámia­ipari Művek, ostorosi, nagy- tályai községi tanács, an- dornaktáiyai termelőszövet­kezet, KERMI, nyíregyházi Magyar Hirdető, Corvin Áru­ház, miskolci AFIT, Diós­győri Vasgyárak Testnevelé­si Köre (!), Nagynyomású Kísérleti Intézet stb. Az orosházi székhelyű Al­földi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár minden bizonnyal sokáig emlékezik majd az egri Tüzeléstechnikára. A szövetkezetnek ugyanis nem kevesebb, mint egymillió 104 ezer forintos adóssága van az orosháziakkal szemben, s hogy ezt a pénzt már soha­sem kapják meg, arra bárki mérget vehet Orosházán és Egerben. Ugyanez a sors vár a több mint 40 magánszemélyre és a szövetkezet volt dolgozói­ra is, akik nemcsak á szö­vetkezetét, hanem az elma­radt béreiket is sirathatják. Mert a szövetkezet tarto­zásait nincs miből kifizetni, hiszen, ha sikerül is eladni a ktsz ingóságait, az összes csak töredékét teszi ki a fennálló tartozásnak. A szövetkezet megbukott, s feloszlatták. Egy felvonás azonban még hátra van. A peres eljárásokon nemcsak az elherdált milliókat, ha­nem a felelősséget is számon kérik majd a szövetkezet vezetőitől. S mint az elmondottak bi­zonyítják: lesz is miről szá­mot adniuk. — koós — Kukorica betakarítási bemutató Ujszászon Hevesiek az Alföldön Szeptember utolsó napjai­ban vagyunk, de a határ ké­pe Heves megyében, éppúgy mint. Szolnokon, még nyár­végi' időt sejtet. Legalábbis erre utalnak a még zöldellő kukoricatáblák. A hűvös, csapadékos időjárás legalább két-három héttel késlelteti a fontos takarmánynövények érését. A vendéglátó Szolnok megye gazdaságaiban példá­ul eddig a kukorica alig 5— 10 százalékát takarították be, míg az elmúlt év hasonló időszakában már 40 százalék körül tartottak ezzel a mun­kával. Hasonló az arány He­ves megye kukoricatermelő gazdaságaiban is. Az eddigi kilátások arra mutatnak, hogy a kukorica- termés betakarítása megfe­szített munkát követel és sok gondot is jelent a tsz-eknek. A kései érés arra int, hogy a munkával nem lehet kés­lekedni. Minden betakarítás­ra fordított óra, nap nyere­sége lesz a mezőgazdasági üzemeknek. Jó termésre van kilátás, többre mint eddig bármelyik esztendőben. Ami megtermett,, azt meg kell menteni, ez most a legfon­tosabb feladat. A nagy őszi munka elő­mozdítását szolgálta az új- szászi Szabadság Tsz-ben szerdán megtartott egészna­pos kukoricabetakarítási be­mutató, amelyet a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium termelés és mű­szaki-fejlesztési főosztálya kezdeményezésére Szolnok, tegyenek | ■.k^pcsolato-. : végzésére ■ ; . imádókban j vállalhatják I MONDTA A HANGOSAN BESZÉLŐ, de terjesztették a tanácsi alkalmazottak is, hogy ezen a délutánon He­rédre látogat dr. Lukács La­jos, Hatvan város tanácsá­nak titkára. S akiknek jogi útbaigazításra van szükségük, bátran felkereshetik az el­nöki irodában. Ahogy a fa­luba érkezünk, már ott az el­ső „kliens”. Fekete István, a Rákóczi Utcából... Több esztendős gond nehe­zedik a rokkantnyugdíjas ember vállára. Volt valami öröklött kis földje, aminek jogán tíz esztendeig a helyi termelőszövetkezet tagja le­hetett feleségestül, de nem úgy kapja most a járadékot, ahogyan számított rá. — Csak egy holdat ismer el a gazdaság, holott másfél volt a felajánlott föld annak idején. Szerény nyugdíjam­hoz nagyon jól jönne a fel­emelt megváltási bér! — •mondja a derék kiállású, alig őszülő férfi. S keserűség buj­kál a hangjában, hogy száz forintokért kell instanciáznia ilyen fiatalon. Szavait jegyzi a városi ta­nács titkára, majd közbe- közbe kérdez. Hol' szolgált? Kihez fordult már gondjá­val? Miféle válasszal biztat­ták? Nehéz e 'kérdésben jó ta­nácsot adni. így vélekszik a lologról a gazdaság főköny­velője. Birinyi Mihály is, aki- : 5l szintén véleményt kérünk. \zt mondja, számbavételi ki- mutatásukat böngészve, hogy az 1968-as rendezést követő­Herédi délután a paragrafusok nyomában en 115 személy fordult hoz­zájuk a községben hasonló problémával, s bár rövide­sen megkeresték a gyöngyösi járási földhivatalt, ott mind­máig csak részben orvosolták a bajokat. TALPIG KÉK MUNKA­RUHÁBAN ül le közénk Pataki Imre bácsi, aki szin­tén több éves vitás kérd&^ ben vár eligazítást. — Kérem, én a szomszéd­dal nem tudok zöldágra ver­gődni! Elperelt a portámból tizenhét négyszögölet még 1967-ben, de se nem íratja a magáéhoz, se el nem keríti Jogerős bírói döntés van eb­ben, kérem tiszteletteL Jog­erős. öt kemény esztendeje. S ha figyelmeztetem, csak ás­kálódik. Kétszer szétverte már a kerítésemet. Tudják, mire jutottam végül? Most már én nem adom a tizen­hét négyszögölet...! Lukács, Lajosra nézek, aki szent komolysággal figyeli az újabb „fülemile-per” fejle­ményeit. Nem sokat késik az útbaigazítással. Előbb arról világosítja fel a hatgyerme­kes férfit, hogy a bírósági ítélet nem évül el öt eszten­dő múltán, tehát nincs jogá­ban az elperelt területet visszatartani Tanácsként pe­dig avval szolgál, hogy for­duljon ismét, most már fel­peresként, bírósághoz Pataki Imre, s köteleztesse utca­szomszédját a neki ítélt te­lekrész elíratására, elkeritte- tésére. Ebben aztán meg is egyeznek. Jöhet a következő jogorvoslást kereső herédi polgár. NEM VÁRAT MAGÁRA sokáig Fekete Lajos bácsi, az egykori hajógyári munkás, aki utóbb a termelőszövetke­zettől ment nyugdíjba. Kel­lő tisztelettel adja elő dol­gát, miközben elhanyagolt asztmájától nehezen szedi a lélegzetet. Nem messzire, csak az Arany János utcában la­kik, de ilyen állapotában megviselte az üt, míg a ta­nácsházáig gyalogolt. Az SZTK központi nyugdíjinté­zetének végzését lobogtatja jobbjában. — Ebbe nem tudok én be­lenyugodni. Ebbe az 505 fo­rintba, amit munkásságom után kiérdemeltem! — Hány évet igazoltak La­jos bácsinak? — kérdez a ta­nácstitkár. — Hányat? Hát az óbudai hajógyárnál tizenötöt, itt a gazdaságban pedig hatot. Az összesen huszonegy. Ez idáig el is megy! Hanem a kilenc - száz forintos havi átlagot ke­veslem, amit az öregségi nyugdíjamnál alapul vettek. — Úgy véli, hogy többre rúgott a jövedelme? — Igen, igen! A hajógyár­ban is, itthon is! Tanács: utána kell nézni - termelőszövetkezet könyve’ sogen, nincs-e tévedés az át­lagjövedelem megállapításá­nál? Ez nem árt a hajógyár esetében sem. Mert az új ren­delet szerint annak a munka­helynek a bérét kell nyugdíj­ügyben alapul venni, ahol a dolgozó magasabb fizetést ka­pott. Ha pedig beigazolódik a tévedés, Pataki Imre fordul­jon azonnal az SZTK Guszev utcai nyugdíjközpontjához járulék-felülvizsgálási kére­lemmel. Ott intézkednek fe­lőle. i HAT ÍGY TELIK EL A DÉLUTÁN Heréden, a ta­nácsháza elnöki, hivatalában. Emberek jönnek, emberek mennek. Gonddal, szorongás­sal érkeznek, hogy azután titkolt reményeikben megerő­södve, szövevényes bajaik­ban eligazodva térjenek ott­honukba. Amit kapnak, útra- valóul, nem kötelező aján­dék. Hanem új vonás, ön­ként vállalt feladat a hatva­ni tanácsapparátus ténykedé­sében. S azt a célt szolgálja, hogy a közigazgatásilag ide­kapcsolt községek lakóit el­igazítsa olyan jogi kérdések­ben, amelyek megfejtéséért korábban a városba, külön­böző hivatalokba, intézmé­nyekhez kellett autókázni. Nem kétséges: ez a vállal­kozás népszerűsíti a tanácsi munkát, s hozzájárul a törvé­nyesség kibontakoztatásához Ezért vállalkoztunk a herí d rándulásra. Moldva^ Győzd Heves és Nógrád megye me­zőgazdasági szakemberei ré­szére rendeztek. A szakmai tanácskozást és a nagyüzemi bemutatót háromszáz mező­gazdász, vezető szakember figyelme kísérte. Dr. Kasza Béla, a MÉM főosztályvezető-helyettese megnyitójában elmondottal országosan egy millió 396 ezer hektárról kell a kuko­ricát betakarítani. Ez azt je­lenti, hogy a szántóföldi ter­mékek összértékének mint­egy negyede még szabad ég alatt van, betakarításra vár. Az érési idő kitolódása még- inkább nehezíti az őszi munkacsúcsot, szükség lesz minden gép és munkáskéz „bevetésére”. A szemester­mény gépesítése terén van fejlődés, de még korántsem kielégítő. Ebben az évben a vetésterület. 65-—70 százalé­kához elegendő gép áll csu­pán rendelkezésre. A fenn­maradó 30 százaléknyi terü­let betakarításához kézi erő­ket kell mozgósítani. A tapasztalatcsere részve­vői gondosan tanulmányoz­ták a vendéglátó gazdaság munkáját. A híres alföldi tsz kukoricatermesztés terén is jól kamatoztatja a tudo­mány és a gyakorlat kapcso­latát. Kutatóintézetekkel együttműködve dolgozták ki a termesztés korszerű tech­nológiáját, választották ki az intenzív kukoricafajtákat. Az idén 628 hektár kukori­cájuk van, amely 65 mázsás hektáronkénti átlagtermést ad. Egy mázsa kukorica ön­költsége még a 150 forintot sem éri eh A termést Sz—4 kombájnra szerelt négysoros adapterrel törik és a szántó­földről nyomban szállítják az automatizált terményszárító­ba. Módszerük alkalmas ar­ra, hogy nagy termést érje­nek el és gazdaságossá te­gyék legfontosabb takar­mánynövényeink előállítását, így foglalták össze vélemé­nyüket a jelenlevő gyakorla­ti szakemberek. Endrész Sándor 1972. szeptember 28., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom